A CTM tényleges használatának területi dimenziója - élet az ONEL ítélet után -



Hasonló dokumentumok
Szellemi Tulajdon Világnapja

A közösségi védjegyrendszer átfogó felülvizsgálata

felülvizsgálata Dr. Ficsor Mihály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (MIE továbbképzés, Székesfehérvár, november )

A C-307/10 IP Translator ügyben hozott előzetes döntés értelmezése

Iron & Smith kontra Unilever előzetes döntéshozatali ügy (C-125/14)

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen november /24

KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY TÖRLÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM

A Védjegytörvény 2013 és 2014-ben hatályba lépett új rendelkezései. Budapest, Ügyfélfórum március 10. Rabné dr.

ROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSEK AZ ÚJABB TÜKRÉBEN

A közösségi védjegyrendszer reformja

A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése

OHIM konvergencia projektek hatása _ - osztályozás és a fejezetcím -

Rosszhiszeműség a védjegyjogban

védjegyoltalom Közösségi Hogyan szerezzünk védjegyoltalmat közösségi védjegyek és védjegybejelentések átalakítása útján? Közösségi oltalmi rendszer

A Párizsi Uniós Egyezmény 6 ter cikkének gyakorlati alkalmazása

A magyar és az európai uniós védjegyrendszer kapcsolata -a hatályos szabályozás és a jogalkotási javaslatok tükrében

Közös közlemény az IP Translator végrehajtásáról v1.2, február 20.

MŰALKOTÁSOK A VÉDJEGYEK VILÁGÁBAN (illetve védjegyek a műalkotásokban) DR. KARSAY ENIKŐ MIE, Iparjogvédelmi konferencia, Zamárdi

Általános tájékoztató

Konvergencia. Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a közös gyakorlattal kapcsolatban, 2. verzió CP 4. A fekete-fehér védjegyek oltalmi köre

Szabadalom. a szabadalom tulajdonosa számára a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót biztosít.

Nemzetközi továbbítási kérelmek gyakori hiányosságai

Az eredetvédelem jelentősége, kreatív védelem, védjegyek és földrajzi árujelzők Eredetvédelmi Országjárás Miskolci Fórum

A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft.

A Bíróság a C-307/10. számú IP Translator ügyben június 19-én hozta meg ítéletét, amelyben a következő válaszokat adta a vonatkozó kérdésekre: 1

E. RÉSZ A LAJSTROMMAL KAPCSOLATOS MŰVELETEK 2. SZAKASZ ÁTALAKÍTÁS

EU jogrendszere október 11.

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Közös közlemény az összetéveszthetőségen alapuló viszonylagos kizáró okokkal (a megkülönböztető képességgel nem rendelkező/gyenge elemek hatásával)

A védjegy és piaci előnyei

AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI

Egy tanúsító, megfelelőségértékelő rendszer legfontosabb követelményei WESSLING Hungary Kft.

Az eredetvédelem jelentősége, kreatív védelem, védjegyek és földrajzi árujelzők Eredetvédelmi Országjárás Egri Fórum

Incyte from the inside EGY MAGYAR SPC ÜGY AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA ELŐTT

Közös közlemény a fekete-fehér védjegyek oltalmi körével kapcsolatos közös gyakorlatról április 15.

Átok vagy áldás? Esetjog az európai védjegyjogban

SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt

A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha nem felel meg az 1. -ban meghatározott követelményeknek.

Innovációs ökoszisztéma Magyarországon

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hatodik tanács) szeptember 20. *

A Tanács 207/2009/EK rendelete. (2009. február 26.) a közösségi védjegyrıl. (kivonat)

A fejezetcímek hatályának új értelmezése változások a gyakorlatban

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) március 9. *

A VÉDJEGYSZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI. Bevezető

A ROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS AZ EURÓPAI UNIÓHOZ ÚJONNAN CSATLAKOZÓ ORSZÁGOKBAN

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács) szeptember 3.(*)

SPC kiegészítő oltalmi tanúsítvány

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve. (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl.

A tervezet előterjesztője

Védjegyek és egyéb megjelölések szabályozása egyes nemzetközi sporteseményekkel összefüggésben

Kereskedõk, szolgáltatók figyelem!

Iromány száma: T/1659. Benyújtás dátuma: :17. Parlex azonosító: SEYY7UEF0001

Érdemes-e védjegycsaládot alapítani? Dr. Süle Ákos sulelaw.com

Jóhírű védjegyek az Európai Bíróság gyakorlatában

IPARJOGVÉDELMI ALAPOK. SEED Hölgyek

* Jogtanácsos, Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. A védjegy tényleges használatának a követelménye. Dr. Vida Sándor*

kizáró ok a védjegyeljárásokban

A HASZNÁLAT IGAZOLÁSA

SZÁMJEGYEKBŐL ÁLLÓ VÉDJEGY MEGKÜLÖNBÖZTETHETŐSÉGÉNEK HIÁNYA AZ EU BÍRÓSÁGÁNAK ÍTÉLETE

tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0162),

Földrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából

gazdasági erőfölénnyel való visszaélés bejelentéséhez

Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT?

Tanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) május 11.* a Bíróság alapokmányának 56. cikke alapján szeptember 27-én benyújtott fellebbezése tárgyában,

Közös közlemény a nizzai osztályozás szerinti fejezetcímek általános kifejezéseire vonatkozó közös gyakorlatról v1.0, november 20.

VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése

tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0161),

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

versenykorlátozó magatartás bejelentéséhez

A védjegybitorlás tipikus esetei

Európai Védjegy- és Szabadalmi Unió: mégis, kinek a jövője?

A GENERÁLI PROVIDENCIA ÜGY- A KIZÁRÓ OKOK ÉRTELMEZÉSE AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÉS A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG GYAKORLATÁBAN május 7.

EN United in diversity EN A8-0206/419. Amendment

A Big Data hatása és jelentősége a szellemi tulajdon védelme körében

2. szám VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTŐ 139

Szöveg. MIE Iparjogvédelmi Konferencia. Lánchidi Péter. Egerszalók, november 23.

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA ( ) az agresszív adótervezésről

NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL

Kérdés felelet. védjegyoltalom. Közösségi. Magyar Szabadalmi Hivatal 2007

Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat

Az EU környezetvédelmi jogának végrehajtása: az Európai Bizottság és a nemzeti bíróságok szerepe (bevezetés)

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

Kitöltési útmutató az átalakítás iránti kérelem űrlapjához

Konvergencia Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a közös gyakorlattal kapcsolatban

MIT ÉR A VÉDJEGYHASZNÁLAT REKLÁMTÁRGYAKON? AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÍTÉLETE A WELLNESS-ÜGYBEN

JÓ HÍRŰ KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY HASZNÁLATÁNAK TERRITORIALITÁSA AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÍTÉLETE A PAGO-ÜGYBEN

Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer egy elszalasztott lehetőség. MIE Konferencia május

(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK

A "felhők" fölött mindig kék az ég?! (copyright: Generál) avagy a szellemi tulajdon jelene és jövője

Az eredetvédelmi oltalom

EURÓPAI PARLAMENT C8-0351/2015 A TANÁCS ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN. Ülésdokumentum 2013/0088(COD) 26/11/2015

(EGT-vonatkozású szöveg) tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 118. cikke (1) bekezdésére,

ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGYÜGYEK INTÉZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI I. FEJEZET A VÉDJEGYELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI

Általános áttekintés

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 4. (08.12) (OR. en) 16554/08 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2006/0006 (COD) SOC 746 CODEC 1694

Átírás:

A Danubia Szabadalmi és Jogi Irodában tartott előadás összefoglalója A CTM tényleges használatának területi dimenziója - élet az ONEL ítélet után - dr. Gonda Imre főosztályvezető-helyettes Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Bevezetés 1. Előzmények a használati kényszer indokai 2. Az ONEL ügy 3. A bíróság megállapításai 4. Következmények INTA, 2013. január 24. Budapest 2

1. Előzmények A használati kényszer indokai nem használt megjelölésre nem indokolt fenntartani a monopóliumot (versenyjogi gyökerek) TRIPS 19. cikk 2008/95/EK (IR): 10., 11., 12. cikkek 207/2009/EK (KVR) használati kényszer átszövi a védjegyeljárásokat lajstromozásra irányuló eljárás, felszólalás [ 15. és 43. cikkek ] törlés, használat hiánya miatti megszűnés [51(1)a és 57(2) cikkek] viszontkereset bitorlási perben [100. cikk] INTA, 2013. január 24. Budapest 3

1. Előzmények A BPHH (OHIM) jogértelmezése KVR koegisztencia elve használati kényszer a CTM és nemzeti védjegyrendszerek közötti egyensúly fontos eleme BPHH jogértelmezése a CTM dominanciáját eredményezte közös nyilatkozat (1 tagállam részén történő használat = belső piacon történő használat) módszertani útmutató (Part 6., III. 3.2) INTA, 2013. január 24. Budapest 4

1. Előzmények Tanács és a Bizottság közös politikai nyilatkozata (1993) use which is genuine in a single country constitutes genuine use in the Community INTA, 2013. január 24. Budapest 5

1. Előzmények A közös nyilatkozat a promócióban: CTMs shall be put to genuine use in the Community within a period of five years following registration (Article 15 CTMR). Genuine use may be found when the mark has been used in only one part of the Community, such as in a single Member State or in a part thereof. (BPHH Guidelines, Part 6, III. 3.2) INTA, 2013. január 24. Budapest 6

1. Előzmények KVR Preambulum (2) bekezdés belső piac fejlődése, torzításmentes verseny (4) a tagállami határok alkotta akadályok lebontása, egységes belső piac erősítése és egységes jogszerzés e területen (6) nemzeti rendszerek fennmaradása koegzisztencia elvének rögzítése (10) tényleges használat általános követelménye INTA, 2013. január 24. Budapest 7

1. Előzmények Ha a jogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg a közösségi védjegy tényleges használatát a Közösségben ( ) [KVR 15. cikk] Tényleges tartalmat nem definiálja Jogértelmezés módszerei: - nyelvtani, - logikai, - rendszertani, - történeti jogalkalmazás INTA, 2013. január 24. Budapest 8

Nyelvtani értelmezés 1. Előzmények - a Közösségben = egyetlen tagállam (vagy annak része)? - hasonló terminológiák a KVR-ben - 8(5) jóhírű CTM a Közösségben, nemzeti vj a tagállamban - 7(2) feltétlen kizáró okok, a Közösség egy részében Logikai értelmezés - EU méreteiben bekövetkezett változás 1994-hez képest - tagállamok száma 12 28, lakosság 365 505millió - legnagyobb összefüggő gazdasági terület, No.1. GDP, világgazdaság termelésének 21 %-át adja INTA, 2013. január 24. Budapest 9

1. Előzmények Rendszertani értelmezés - egységesség vs. koegzisztencia - Közösség kifejezés eltérő jelzős szerkezetben Történeti értelmezés - preambulum nem cél a nemzeti rendszerek kiváltása - 1994-ben nem volt előre látható a rendszer sikere - a jogalkotás során a használat területi dimenziója vitatott kérdés volt - közös nyilatkozat, mint a promóció eszköze INTA, 2013. január 24. Budapest 10

1. Előzmények Felborult egyensúly - CTM dominánssá vált a nemzeti védjegyekkel szemben - egyre gyakrabban alkalmazták a CTM-et a nemzeti védjegyek helyett is - a jogszerzés leggyakoribb akadálya tett a CTM, gyakran mesterséges konfliktusokat generálva Hatások - erősödő szakmai vita (regionális konferencia, ECTA, INTA) - Max Planck tanulmány egyik központi kérdésévé vált INTA, 2013. január 24. Budapest 11

2. Az ONEL ügy Az alap eljárás - 2009. július 27. OMEL védjegybejelentés (35. 41. 45.) - korábbi védjegy ONEL CTM (35. 41. 45.) - 2010. január 15. BOIP elutasította a felszólalást, mert a korábbi CTM tényleges használata csupán Hollandiára nézve nyert igazolást - a felszólaló és a védjegybejelentő közötti jogértelmezési vita tárgya a KVR 15. cikke a Közösségben - Gerechtshof te s-gravenhage előzetes döntést kért INTA, 2013. január 24. Budapest 12

2. Az ONEL ügy A feltett kérdések 1) Úgy kell-e értelmezni a [207/2009] rendelet 15. cikkének (1) bekezdését, hogy a közösségi védjegy tényleges használatának meglétéhez elegendő, ha a védjegyet egyetlen tagállamban használják, amennyiben e használat ha nemzeti védjegyről lenne szó az érintett tagállamban tényleges használatnak minősülne (lásd a [40/94] rendelet 15. cikkére vonatkozó, 10. sz. együttes nyilatkozatot és az OHIM előtti felszólalási eljárásra vonatkozó útmutatókat)? 2) Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén sohasem tekinthető-e a közösségi védjegy egyetlen tagállambeli használata a [207/2009 rendelet] 15. cikkének (1) bekezdése értelmében vett Közösségen belüli tényleges használatnak? INTA, 2013. január 24. Budapest 13

2. Az ONEL ügy A feltett kérdések 3) Ha a közösségi védjegy egyetlen tagállambeli használata sohasem tekinthető a Közösségen belüli tényleges használatnak, akkor milyen követelményeket kell támasztani az adott esetben a Közösségen belüli tényleges használat vizsgálata során az egyéb tényezők mellett a használat területi kiterjedtségével szemben? 4) Vagy az előzőektől eltérően úgy kell-e értelmezni a [207/2099 rendelet] 15. cikkét, hogy a Közösségen belüli tényleges használat vizsgálata során az egyes tagállamok területének határai teljes mértékben figyelmen kívül maradnak (és például a piaci részesedést [a termékek piacát/földrajzi piacot] kell alapul venni)? INTA, 2013. január 24. Budapest 14

2. Az ONEL ügy Észrevételek az eljárás során - 7 ország és a Bizottság tett észrevételeket - egyöntetű vélemény a mechanikus, leegyszerűsítő jogértelmezés elutasítása - a területi kiterjedés a használat vizsgálatának egyik szempontja, de nem az egyetlen - egy ország nem szükségképpen elegendő - közös nyilatkozat tartalma tekintetében eltérő értelmezések INTA, 2013. január 24. Budapest 15

2. Az ONEL ügy Eleanor Sharpstone főtanácsnok indítványa - utal a bíróság korábbi ítéleteire, - a területi kiterjedés nem az egyetlen szempont, azt elkülönülten nem lehet vizsgálni - a nemzeti védjegy és a CTM használatának vizsgálati szempontjai nem azonosak (releváns terület eltérő) - CTM-nél a tagállami határokat figyelmen kívül kell hagyni - a Közösségen kívüli használat nem releváns - érintett piac = belső piac - PAGO ügyben más kérdésre kerestek választ INTA, 2013. január 24. Budapest 16

2. Az ONEL ügy Eleanor Sharpstone főtanácsnok indítványa - CTM-et olyan vállalkozások számára hozták létre, akik a tevékenységüket rövid időn belül közösségi szinten kívánják folytatni (45) - nem az számít, hogy a védjegyet egy vagy több tagállamban használták, hanem a használatnak van-e hatása a belső piacra - a védjegyhasználat célja az kell legyen, hogy piaci részesedést tartson fenn vagy azt teremtsen - Hollandia mellett azt is vizsgálni kell, hogy az érintett szolgáltatásokat ismertté teszik-e Hollandián kívül is - ugyanakkor: a közös nyilatkozat és a BPHH módszertani útmutatója nem áll ellentétben az indítvánnyal INTA, 2013. január 24. Budapest 17

3. Az ítélet Alapvetések - koegzisztencia: a CTM-et nem a nemzeti rendszerek felváltása céljából hozták létre, a rendszerek párhuzamosan működnek - a CTM célja: lehetőséget teremteni az olyan bejelentőknek, akik az Unió egészére nézve kívánnak védjegyoltalmat szerezni - amennyiben a használati kényszer nem érvényesül, akkor a védjegyjogosult megfosztja a versenytársakat a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló árujelzők használatától - a CTM tényleges használatának eltérő megítélése jogbizonytalanságot eredményez INTA, 2013. január 24. Budapest 18

3. Az ítélet A tényleges használat vizsgálati szempontjai, ítélkezési gyakorlat (Ansul, Sunrider, Hiwat ügyek) - a használat akkor tényleges, ha a védjegyet a rendeltetésének megfelelően használják - a védjegyhasználat célja, hogy a védjeggyel ellátott áru vagy szolgáltatás piaci részesedését megtartsák vagy létrehozzák - a használat igazolásának vizsgálatakor minden releváns körülményt értékelni kell, így különösen: használat területi - piac jellegzetességei kiterjedése egy - védjegyhasználat mértéke szempont, de - védjegyhasználat gyakorisága nem elkülönülő kritérium INTA, 2013. január 24. Budapest 19

3. Az ítélet A területi kiterjedés kérdése - eltérő a nemzeti védjegy és a CTM területi hatálya, így a használati kényszer alapjául szolgáló referencia terület is eltérő - a KVR szóhasználata ( tagállamban, Közösségben ) azért eltérő, mert a tagállami referenciáknál a nemzeti védjegyről van szó - területi kiterjedés vizsgálata nem lehet elkülönült a többi kritérium vizsgálatától - Közösségen kívüli használat irreleváns - a Közösség a tagállammal - mégis a tagállamok területénekm összessége egybeesik a Közösséggel Σ: a tagállami határokat figyelmen kívül kell hagyni (44, 57) INTA, 2013. január 24. Budapest 20

3. Az ítélet A közös nyilatkozat joghatásának kérdése - az ítélkezési gyakorlatból (Antonissen, Libertel, stb.) fakad, hogy a közös nyilatkozat nem része a másodlagos jognak - a közös nyilatkozat preambuluma eleve korlátozza a hatályát - BPHH módszertani útmutatója szintén nem minősül jogi normának - mindezek ellenére a két dokumentum nem ellentétes a tényleges használat bíróság által kifejtett kritériumaival (45) Σ: A Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata nem bír kötelező erővel (46) INTA, 2013. január 24. Budapest 21

3. Az ítélet További érdekességek - A bíróság nem azonosult azon észrevételekkel, amelyek szerint egyetlen tagállam területén megvalósuló használat soha nem elegendő, mert ellenkező esetben a KVR 112(2)a értelmét veszítené [49-51] - A bíróság azzal sem értett egyet, hogy a korábbi ítéletek (General Motors, Nieto Nuño, PAGO ügyek) miatt az egyetlen tagállamban történő használat feltétlenül elegendő [52-53] Σ: ésszerű elvárni, hogy a CTM-et a nemzeti védjegyhez képest nagyobb területen használják, de egyetlen tagállam is elegendő lehet, ugyanakkor előre absztrakt módon lehetelten meghatározni, hogy milyen területi kiterjedtség kell a tényleges használathoz [54-55] INTA, 2013. január 24. Budapest 22

3. Az ítélet A védjegy tényleges használatának kritériumai - a védjegyet ténylegesen használják, ha alapvető rendeltetésének megfelelően és annak érdekében használják, hogy az árujegyzékében szereplő áruk vagy szolgáltatások aminek tekintetében része a Közösségben földrajzi piaci részesedést teremtsen meg, vagy tartson kiterjedtség fenn - a használat ténylegességének vizsgálatakor az összes releváns körülményt együttesen kell értékelni, különös tekintettel a piac jellegzetességeire, a védjegyhasználat mértékére és a védjegyhasználat gyakoriságára - a tagállami határokat figyelmen kívül kell hagyni, a használatnak a Közösséget kell céloznia, de a kritériumok megvalósulása esetén akár egyetlen tagállam területe is elegendő lehet INTA, 2013. január 24. Budapest 23

4. Következmények Szakmai viták - a bíróság ítélete elvetette a korábbi mechanikus vagy leegyszerűsítő jogalkalmazást (jogi formalizmust) és mindig az adott védjegyügy körülményeitől tette függővé a ténylegesség megítélését, ami többletfeladatokat eredményez a jogosultak, a kérelmezők és a hatóságok oldalán egyaránt - a mechanikus szemlélet mellőzése a bíróság ítéletének kritikáját eredményezte, a fő ellenérv, hogy az ítélet nem egyértelmű - többen a BPHH korábbi gyakorlatának megerősítését vélik felfedezni az ítéletben - további eszmecserék és intenzív viták várhatóak, ami a közösségi és a nemzeti jog alkalmazásának színtereire is kihatással lesz INTA, 2013. január 24. Budapest 24

4. Következmények Hatósági reakciók - várhatóan az IP hivatalok meg fognak nyilvánulni a kérdésben és a gyakorlatukat az ítéletben foglaltakhoz igazítják - hivatali tájékoztatók és módosuló módszertani útmutatók várhatóak - fennáll az eltérő jogértelmezés veszélye, amit célszerűen el kellene kerülni - az egységes értelmezés egyik hatékony eszköze a BPHH konvergencia programja lehet, aminek célja egységes gyakorlat kialakítása és annak promóciója Európa szerte INTA, 2013. január 24. Budapest 25

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! www.sztnh.gov.hu imre.gonda@sztnh.gov.hu INTA, 2013. január 24. Budapest 26