Innovációs ökoszisztéma Magyarországon

Átírás

1 Innovációs ökoszisztéma Magyarországon Végh László Szabadalmi Főosztály, osztályvezető Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Nyitott innovációk és lehetőségek napja Székesfehérvár, november 4.

2 Gazdasági teljesítmény és foglalkoztatás szeptember 30. A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal és az Európai Szabadalmi Hivatal közös tanulmánya: A szellemitulajdon-intenzív iparágak hozzájárulása a gazdasági teljesítményhez és foglalkoztatáshoz az Európai Unióban 2

3 Gazdasági teljesítmény és foglalkoztatás Milyen mértékben járulnak hozzá a védjegyek, formatervezési minták, szabadalmak, földrajzi árujelzők és a szerzői jog a foglalkoztatáshoz, a GDP-hez, a bérek színvonalához és a kereskedelemhez? 3

4 Szellemitulajdon-intenzív iparágak Szellemitulajdon-intenzív iparág: amelyben az egy munkavállalóra jutó szellemitulajdon-jogok száma meghaladja az átlagot. Az európai iparágak több mint fele (615-ből 321) szellemitulajdon-intenzívnek tekinthető. 4

5 Foglalkoztatáshoz való hozzájárulás Az uniós munkahelyek 26%-át (56 millió állás) közvetlenül a szellemitulajdon-védelmi iparágak adták 2008 és 2010 között. További 9% pedig közvetetten kapcsolódik hozzájuk, így összességében az uniós álláshelyek 35%-át (77 millió állás) biztosítják. 5

6 GDP-hez való hozzájárulás Az EU teljes gazdasági tevékenységének 39%-a (évi kb. 4,7 billió euró) szellemitulajdonintenzív iparágakban keletkezett 2008 és 2010 között. 6

7 Jövedelmekhez való hozzájárulás A szellemitulajdonintenzív iparágakban a fizetések átlagos szintje 40%-kal magasabb a többi iparághoz képest. ( ) 7

8 Összevetés az USA eredményeivel 8

9 Az EU27 és Magyarország szellemitulajdon-intenzív ágazatainak teljesítménye (2010) 9

10 Munkahelyteremtés Magyarországon a szellemtulajdonintenzív ágazatokban a munkahelyek 33,3%-a külföldi cégeknek tulajdoníthatók.!

11 A Jedlik-terv alapelvei Együttműködés Egyensúly Hosszú távú szemlélet (időhorizont: ) A nemzetközi, európai és nemzeti szintű cselekvés egysége Átlátható, követhető végrehajtás (mérőpontok, 2015-ben közbenső értékelés) 11

12 A Jedlik-terv alapelvei Együttműködés Egyensúly Hosszú távú szemlélet (időhorizont: ) A nemzetközi, európai és nemzeti szintű cselekvés egysége Átlátható, követhető végrehajtás (mérőpontok, 2015-ben közbenső értékelés) 12

13 Jedlik-terv Nemzeti stratégia a szellemi tulajdon védelmére Stratégiai előzmények 1666/2013. (IX. 23.) Korm. hat. a szellemi tulajdon védelmére irányuló nemzeti stratégia elfogadásáról és a végrehajtásával összefüggő feladatokról 13

14 A Jedlik-terv alapelvei Együttműködés Egyensúly Hosszú távú szemlélet (időhorizont: ) A nemzetközi, európai és nemzeti szintű cselekvés egysége Átlátható, követhető végrehajtás (mérőpontok, 2015-ben közbenső értékelés) 14

15 A Jedlik-terv pillérei IPARJOGVÉDELEM NEMZETGAZDASÁGI FELEMELKEDÉS SZERZŐI JOG A KREATÍV IPARÁGAK ÉS A KULTÚRA FELLENDÍTÉSE A NEMZETPOLITIKA ÉS EGYES SZAKPOLITIKÁK TÁMOGATÁSA INTÉZMÉNYI TELJESÍTŐKÉPESSÉG ERŐSÍTÉSE 15

16 "Your Guide to IP in Horizon 2020" A European IPR Helpdesk új kiadványa a Horizont 2020 keretprogram szellemi tulajdonvédelemi aspektusaira vonatkozóan nyújt hasznos információkat és gyakorlati útmutatást a pályázatokon résztvevőknek, a projektek teljes időtartalmára kiterjedően. Az angol nyelvű kiadvány letölthető a szervezet honlapjáról: /EU_IPR_Guide-to-IP-H2020.pdf 16

17 A minősítés bevezetésének okai és célja Fogalom-meghatározási bizonytalanság Jogalkalmazási bizonytalanság Egységes fogalomrendszer Egységes minősítési intézményrendszer 17

18 K+F minősítési rendszer létrejötte I. Egységes fogalomrendszer január 1-jétől: K+F alapfogalmak az innovációs törvényben az adótörvények is erre utalnak vissza a Frascati kézikönyvre történő hivatkozás kikerül a magyar jogszabályokból az SZTNH módszertani útmutatója hazai és nemzetközi gyakorlat alapján 18

19 K+F minősítési rendszer létrejötte II. Egységes minősítési intézményrendszer február 1-jétől: Vállalkozások által önkéntesen és opcionálisan kezdeményezhető előzetes K+F minősítési eljárás Az SZTNH szakértői közreműködése A minősítési eljárást érintő módosítások október 25-től: A döntések saját hatáskörben történő módosíthatósága A kirendelés alapján végzett kutatás-fejlesztési szakértői tevékenység szabályainak pontosítása 19

20 Előzetes K+F minősítési eljárás I. A minősítési eljárás keretében hozott határozat felhasználható: a) a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezmények érvényesítéséhez; b) a kutatás-fejlesztési támogatási rendszerben a támogatás iránti kérelemben megjelölt projekt kutatás-fejlesztési tartalmának igazolására Az SZTNH által jogerős határozatban kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősített projektet más hatóságnak is ilyennek kell tekintenie 20

21 Projekt, vagy projektrész ismertetése Előzetes K+F minősítési eljárás II. Egy projektnek minősül egy adott kutatás-fejlesztési cél elérésére irányuló módszeres tevékenység, amely egy tudományos problémával vagy olyan tudományos problémák csoportjával foglalkozik, amelyeket egyetlen általános kutatási gondolat köt össze. Valamint rendelkezik: világos célkitűzéssel, módszertannal, hozzárendelt erőforrásokkal, munkaszakaszokkal stb. Közösen végzett K+F esetében a kérelmező által végzett tevékenységek pontos meghatározása adott minősítés csak erre terjed, de a K+F tartalom megítéléséhez szükséges lehet a teljes projekt ismertetése A projekt költségeit tételesen nem vizsgálja az SZTNH: a költségkategóriánkénti bontás elsősorban az aránymeghatározás során bír jelentőséggel 21

22 A K+F minősítési eljárás módszertani útmutatója 2012 szeptemberétől Célja: A minősítési eljárás megismertetése és kiszámíthatóbbá tétele, valamint a kutatás-fejlesztést végző vállalkozások és kutatóhelyek jobb tájékoztatása. Folyamatos aktualizálás: utoljára 2013 novemberében Felépítése: 1. Célmeghatározás és jogi keretek 2. A K+F tevékenység meghatározása 3. A minősítési eljárás folyamata 22

23 A K+F tevékenység minősítésével kapcsolatos alapvető fogalmak I. A K+F tevékenység: olyan alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítését, új alkalmazások kidolgozását célozza, valamely tudományos vagy műszaki bizonytalanság feloldása érdekében. Alapvető kritériumok: 1. Újszerűség 2. Tudományos, illetve technológiai (műszaki) bizonytalanság, kockázat 3. Módszeresen végzett tudományos tevékenység 23

24 A K+F tevékenység minősítésével kapcsolatos alapvető fogalmak II. Újszerűség: Az SZTNH az újszerűség vizsgálata során nem a szabadalmi törvény szerinti újdonságvizsgálatot végzi. A K+F tevékenységek minősítése során az újszerűség vizsgálata eltér a találmányok újdonságvizsgálatától. Meghatározása a következők alapján: 1. A tudomány/technika állásának vizsgálata 2. Hozzáférhetőség 3. Szakember számára nyilvánvaló-e 24

25 A K+F tevékenység minősítésével kapcsolatos alapvető fogalmak III. Tudományos, illetve technológiai (műszaki) bizonytalanság, kockázat: ha az arra vonatkozó tudás, hogy valami tudományosan lehetséges, vagy valami műszakilag, technológiailag kivitelezhető, vagy valamit hogyan lehet a gyakorlatban megvalósítani, megmérni még nem elérhető. 25

26 A K+F tevékenység minősítésével kapcsolatos alapvető fogalmak IV. Módszeresen végzett tudományos tevékenységek : tudományos és/vagy műszaki-technológiai mércével értelmezhető hipotéziseket állítanak fel, melyek igazolására tervezett és dokumentált információgyűjtés, vagy tervezetten végrehajtható kísérletek valósulnak meg, vagy tervezett és dokumentált kísérletezés és/vagy modellalkotás valósul meg azzal a céllal, hogy valamely tudományos, illetve technológiai bizonytalanság, kockázat szakember számára feloldásra kerüljön. 26

27 Előzetes K+F minősítési eljárás díjai és határideje A minősítési eljárás díjai A minősítési eljárás: forint Az arány-meghatározás iránti kérelem: forint A saját tevékenység megállapítása iránti kérelem: forint Eljárási határidő A Ket. rendelkezései szerinti 21 nap (kivételes esetben legfeljebb további 21 nappal meghosszabbítható) 27

28 SZTNH szakértői közreműködése I. az adóhatóság kirendelése alapján A NAV az ellenőrzése során az adózó tevékenységének K+F szempontból való minősítésével és a kapcsolódó költségek tevékenységhez való hozzárendelhetőségével megkeresheti az SZTNH-t Az SZTNH szakértői díjazásra nem tarthat igényt Közreműködés első- és másodfokú eljárásokban, valamint a bírósági felülvizsgálat során Szükség esetén a szakértői vélemény kiegészítése, módosítása 28

29 SZTNH szakértői közreműködése II. Szempontok a harmadik személyek megkeresése alapján végzett szakértői tevékenység esetében: Adózói bizonytalanság csökkentése Ügyteher hatékonyabb megoszlása Díjazás [3/1986. (II. 21.) IM rendelet] és határidő Párhuzamos vizsgálatok elkerülése (NAV ellenőrzés) Szakértői vélemény figyelembevétele egy későbbi adóhatósági kirendelés során (a megkereső nyilatkozata alapján) 29

30 A K+F minősítési rendszer értékelése I. A Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia ( ) elfogadásáról szóló 1414/2013. (VII. 4.) Korm. határozat alapján III. és IV. negyedévében Külső szakértő (Deloitte) bevonásával Értékelési jelentés közzététele (2014. február) 30

31 Köszönöm a figyelmüket! szilvia.bognar@hipo.gov.hu