ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE ERDŐ- ÉS FÖLDBIRTOKOSOK, ERDÉSZETI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓK ÉS ERDŐTISZTEK SZÁMÁRA Szerkeszti BUND KÁROLY, egyesületi titkár. W 1913. óv, márezius 15. VI. FÜZET.'; Lilik évfolyam. Zes Megjelenik minden hónap 1. és 75-ik napján. Ára egy évre azok számára, kik az Országos Érdészeri Egyesületnek nem tagjai, 16 kor. Az egylet azon alapító tagjainak, kik legalább 300 koronát alapítottak, ingyen jár, mig azoknak, kik ezen összegnél kevesebbet alapítottak, az illető alapítványi kamat beküldése mellett, ára 6 kor. Rendes tagoknak a 16 kor. évidij fejében szintén ingyen küldetik meg. Az Országos Erdészeti Egyesület időközönkint megjelenő közérdekű kiadványai (népszerű erdészeti ismeretek tára stb.), valamint a hirdetések (állandó melléklet) és az időközönkint a laphoz fűzött, műnyomópapiron készült képek az előfizetési ár fejében a lappal ingyen küldetnek meg. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Alkotmány-utcza 6. szám (Telefon: 37 22) A lapnak legkésőbb minden hónap 5. és 20. napjáig a i. egyesületi tagok vagy előfizetők kezeihez kell jutni. Ellenkező esetben posta-jegygyel reclamatio" teendő
Munkatársaink tájékozásául! %$S^%&$% erdőgazdaság összes ágainak müvelésére és ismertetésére szolgáló értekezéseket s a gazdálkodás gyakorlati alkalmazására vonatkozó bárminemű tudósításokat, valamint felveszszük az erdészetet közelről érdeklő s azzal mintegy rokoni kötelékben lévő vadászati ügyeket is. írói tiszteletdíj: Egy nyomtatott ívnyi (16. old.) eredeti értekezésért, mely a szerkesztőség részéről átdolgozást nem igényel, 40 48 K, ha az átdolgozást avagy idegen nyelvből eszközölt szabatos fordításért 24 40 K, oly fordításért, mely átdolgozást igényel, 16 24 K. Munkatársaink tiszteletdiját a szerkesztőség az év végével küldi meg, kívánatra azonban előbb is. Kérjük munkatársainkat, hogy dolgozataikat csak egyes félivekre s ilyeneken is csak az egyik oldallapra, törött alakban irják. A czikítekhez tartozó rajzokat sima, fehér papíron, lehetőleg kétszer olyan nagyságban kell készíteni, mint amilyen nagyságban azokat a szerző a lapba felvétetni kívánja. Ugyanilyen mértékben nagyítva kell a rajzhoz tartozó felírásokat, betűket s egyéb jelzéseket is alkalmazni. Tiszta és szép másolatokat csak hasonlóan kidolgozott eredeti után lehet várni. Kéziratok nem küldetnek vissza. Az Erdészeti Lapokban megjelenő közleményekről a szerkesztőség a nyomdai költségek megtérítése esetén különlenyomatokat is készíttet a szerzők számára. A nyomdai költség (fűzve, de boríték nélkül) 30 példány után 16 oldalas ivenként 7 K, 50 példány után 8, 100 példány után 10 K. Borítékkal ellátva, a különlenyomatok előállítása 30 példánynál 3 K 60 fill., 50 példánynál 4 K-val, 100 példánynál 5 K-val többe kerül. EGYESÜLETI HIRDETÉSEK. Figyelmeztetés. Az egyesületi kiadványokból az egyesületi tagok csak egy példányt szerezhetvén meg kedvezményes áron, több példány megrendelése esetében a többi példány után a nem tagok számára megállapított ár küldendő be. Az Országos Erdészeti Egyesületnél (Bpest, V., Alkotmány-utcza 6. sz.) a következő müvek rendelhetők meg: ERDÉSZETI LAPOK. Az Országos Erdészeti Egyesület közlönye. Szerkeszti Bund Károly. Előfizetési ára 1 évre 16 korona. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Mutatványszámok ingyenesen. Régi évfolyamok mérsékelt áron. AZ ERDŐ. Erdészeti és vadászati szaklap kisebb erdők birtokosai és kezelői, erdészeti és vadászati altisztek részére. Szerkeszti Balogh Ernő m. kir. erdőtanácsos. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Ara 1 évre 4 K. AZ ERDÉSZETI ZSEBNAPTÁR 1912. ÉVI (31.) ÉVFOLYAMA. Ára tagoknak 2 K, másoknak 3 K. Legczélszerübb 2 K 45 f, illetőleg 3 K 45 f előzetes beküldésével rendelni, mely esetben bérmentve szállíttatik. AZ ERDŐŐR vagy AZ ERDÉSZET ALAPVONALAI KÉRDÉSEKBEN ÉS FELELETEKBEN. Irta: Bedő Albert. IX. kiadás, 1912. Ára 6 K. 6 kor. 55 fill. előzetes beküldése esetén bérmentve és ajánlva küldetik. AZ ERDŐRENDEZÉSTAN KÉZIKÖNYVE. Irta: bölcsházai Belházy Emil. Ára tagoknak 6 K, nem tagoknak 10 K. ERDÉSZETI NÖVÉNYTAN. Irta: Fekete Lajos és Mágocsi-Dietz Sándor. I. kötet: Altalános növénytan. Teljesen elfogyott. II. kötet: Növényrendszertan. Részletes növénytan. Növényföldrajz. Ára tagoknak 12 K, nem tagoknak 18 K. RENDSZERES NÖVÉNYTAN. Irta: dr. Tuzson János. I. Általános rész és a virágtalan növények. Ára egyesületi tagoknak 8 K. Bolti ára 10 K.
1913. MÁRCZIUS 15. ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET LII. ÉVF. K Ö Z L Ö N Y E 6. FÜZET. KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET ' Szerkeszti : BUND KÁROLY Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Előfizetési dij egy évre 16 korona Az Orsz. Erd. Egyes, oly alapitó tagjai, kik legalább 300 kor. alapítványt tettek, valamint a rendes tagok is 16 kor. évi tagsági dij fejében ingyen kapják. Azok az alapitó tagok, kik 300 koronánál kevesebbet alapítottak, 6 kor. kedvezményes árért járathatják. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapesten, Lipótváros, Alkotmány-utcza 6. sz. II. em 5«A lap irányával nem ellenkező hirdetések mérsékelt díjért közöltetnek. «(Telefon : 37 22.) 3 ^ Uj segédeszköz az optikai távolságmérés adatainak kiszámitásához. Ismerteti: Rónai György, m. kir. erdőmérnök. bányászati és földméréseknél előforduló összrendező számítást {y = l sin a. x lcos a), valamint a Reichenbach-féle távolságmérésnél előforduló (T v = a cos y -4- Tcos 2 y) redukcziót és a szintkülönbség megállapítását az időt rabló és fárasztó logaritmuskeresés mellőzése czéljából már régebb idő óta idevágó számolókészülékek és táblázatok szerkesztésével igyekeztek megkönnyíteni. A mostan működő bánya- és erdőmérnökök még akadémikus korukból vissza fognak emlékezni arra az összrendezőszámitó keretre, amelyet főiskolánk pantheonjának első lakója, boldog emlékű Cséti professzorunk szerkesztett s amelyet a geodéziai gyakorlatok alkalmával szokott volt bemutatni. Ennél a táblaalaku műszernél a távolságok és a szögfüggvények logaritmus értékei az ismert számtolóka mintájára több léczre vannak fölrakva, amely léczeknek megfelelő eltolásával történik a felvételi adatok kiszámítása. Erdészeti Lapok 19
Csétinek ez az összrendező-számitó keretje a műszer terjedelmes alakja, a gyári előállításánál felmerülő nehézségek, valamint körülményes alkalmazhatósága miatt a gyakorlatban nem terjedt el. Néhány év óta a Fromme testvérek mechanikai és optikai intézete Bécsben Patent-Kreis-Rechenschieber" név alatt köralaku összrendező-számitó készülékeket gyárt és bocsát piaczra. Ezeknél a köralaku számtolókáknak" nevezhető készülékeknél amint nevük is mutatja a távolságok és a szögfüggvények logaritmus értékei konczentrikusan forgatható körgyűrűre, illetve körtárcsára vannak fölrakva. Feltalálójuk: Riebel osztrák főerdőtanácsos. A különböző geodéziai munkálatoknak megfelelően a Patent- Kreis-Rechenschieber" háromféle alakban és nagyságban készül. A kis vagy cos 1 a. tolóka" a Reichenbach-féle távolságmérővel mért ferde hosszaknak vízszintesre való átszámítására szolgál. A középső vagy Va sin 2a. tolóka" a tachimetrikus felvételeknél a vízszintes távolságon kivül a szintkülönbségek gyors megállapítását teszi lehetségessé. A harmadik, az u. n. nagy tolóka" az összrendezők számítására és az ezzel kapcsolatos számműveletek megfejtésére szolgál. Mind a három körszámtolóka szerkezete lényegében a következő, azonos alapelven nyugszik. Egy konczentrikusan mozgatható körtárcsa körül a kis tolókánál" egy fix körszelvény, a középsőnél ezenkívül még egy körgyűrű foglal helyet. A nagy számtolóka" egy belső körtárcsából és egy külső széles körgyűrűből áll, amelyek közös tengely körül együttesen és egymástól függetlenül is forgathatók. A belső u. n. számtárcsán mind a három műszernél a számok, azaz a távolságok logaritmikus skálája foglal helyet. A külső körszelvényen, illetve a körgyűrű három és öt körén pedig a megfelelő szögfüggvények logaritmusai találhatók. Az ezekben röviden ismeretetett műszerek használatánál a keresett értékeket a mozgatható tárcsa (illetve körgyűrű) forgatással történő eltolásával állapítjuk meg, éppen ugy, amint az a vonalas számtolókánál történik. A számtárcsán történő leolvasás 10 20-ig, illetve 100 200-ig közvetlenül négy, azontúl már csak három számjegyig történik, az ötödik, illetve negyedik számjegyet már csak becsléssel állapithatjuk meg.
A Fromme czégnek itt ismertetett műszerei a gyakorlati mérések feldolgozásánál mindenesetre jó szolgálatot lehetnek. Mindazonáltal ezek a műszerek a gyakorlatban még kevéssé vannak elterjedve, pedig az összrendező-számitó nagy tolóka" joggal számithatna szélesebb körű elterjedésre, mivel ez az időt rabló és fárasztó logaritmuskereséssel szemben lényeges előnyöket nyújt. Hogy a tachimetrikus felvételeknél a vízszintes távolság, valamint a szintkülönbség megállapítására szolgáló kis" és illetőleg középső" logartárcsa a gyakorlatban nem tud elterjedni, az érthető. Ugyanis e műszerek elterjedésének útját állják az általánosan ismert cos 2 és a Pohl-féle tangens-táblázatok, amelyekkel a számítás nem sokkal lassabban, de mindenesetre pontosabban történik, mint a jelzett műszerekkel. A következőkben olyan új és pedig selmeczi találmányról akarok beszámolni, amely miként a Fromme czég kis és középső logartárcsája a tachimetrikus felvételeknél előforduló vízszintes távolság és szintkülönbség megállapítására szolgál, de ezt a czélt Fromme műszerénél jóval egyszerűbben és gyorsabban éri el s ami a fő, pontosságban is fölülmúlja azt. Áll egy kartonból készült és középpontja körül forgatható szögtárcsából, egy a szögtárcsa körül helyet foglaló fix körgyűrűből (u. n. számgyürüből) és egy czelulóidból készült mutatóból, amely az előbbiek fölött a szögtárcsáéval közös központ körül forgatható. A külső körgyűrűn az abszolút számok (a távolságok) logaritmusai vannak fölrakva, de természetesen a megfelelő numerus értékekkel megjelölve. A szögtárcsán öt körbeosztást találunk. (Lásd a 2. ábrát). A legkülső kör egy részén 400 -os beosztást véve alapul 0 50 -ig terjedő szögek ras 2 -inek logaritmus-értékei vannak fölrakra és magukkal a szögekkel megjelölve. Mivel cos 2 0=1 és cos 9-50 = 0-5, ebből kifolyólag a 0 50 -ig terjedő szögek cos 2 -e\ ezen két határérték között, a legkülső körnek csak bizonyos segmensén foglalnak helyett s a szintkülönbség megállapítására szolgálnak. Ennek a cos 2 y segmensnek a végső pontján: cos 2 50 -m\ kez-
dődik, jobban mondva végződik egy négy körre terjedő sin cos beosztás, amely beosztásnak a segélyével történik a szintkülönbség megállapítása. Mindezeknek, valamint a továbbiaknak teljes megvilágítása érdekében itt ki kell térnem azoknak a képleteknek a rövid ismertetésére, amelyekkel Reichenbach-féle távolságmérő alkalmazásánál a vízszintes távolságot és a szintkülönbséget megállapítani szoktuk. 1. ábra. Ezek a képletek a következők : 1. T v = aa r bz cos 2 y. z 2. S = b-sin2j = b zsinycosy vagy pedig 5 T v tgy. Ezekben a képletekben T = a megmért két pontnak vízszintes távolsága, 5 pedig a két pont szintkülönbsége, z a léczen leolvasott távolság, y a lejtésszög, a és b a műszer állandói; a rendesen 0-2 0-3 között változik, b pedig mindig 100 szokott lenni. A képletek eredete az 1. számú ábra szemléléséből könnyen megtalálható:
s Tf = a -j- b 2, z x =z cos y igy Tf = a J rbzcosy 2. ábra. s ebből a vízszintes távolság T v = [a-\-bz cos y] cos y = a cos ^-\-bz cos' 1 y Minthogy cosy értéke a gyakorlati méréseknél rendesen közel áll az egységhez, a pedig nagyon csekély érték, azért a gyakorlatban rendesen a-\-bzcos 2 y képletet használjuk.
Hasonló egyszerűsítés után nyerjük a szintkülönbség megállapítására szolgáló 5 = b^sin2y bzsinycosy kifejezést is. Feltéve, hogy a mérésnél végrehajtjuk az 1-ső ábrában kitüntetett egyszerűsítést, amely szerint l = \i, akkor: 5 = Tjsin y -f- [x / = T } sin y, amiből Tf értékének helyettesilése után lesz: S = (a -f- b z,) sin y = a sin y -4-6 z, sin y z x -et a léczen leolvasott távolsággal kifejezve: S= asiny-\-b zsiny cosy a. sin y-t, mint felette csekély értéket itt egészen elhanyagolhatjuk, amikor is S = bz sin y cos y = 6 - sin 2 y Visszatérve műszerünk ismertetésére, látjuk, hogy ennél a szintkülönbség megállapítása a S = b z sin y cos y képlet segítségével történik. A 0 50 -ig terjedő szögek s//z ms-ainak logaritmikus skálája négy körön foglal helyet és pedig úgy, hogy (kívülről befelé haladva) az első körön azok a sin cos értékek vannak, amelyek 05 és 01 közé esnek, a másodikon azok, amelyek 01 001 között feküsznek és igy tovább. A sin cos beosztás a legbelső, azaz legkisebb körön a cos 2 beosztáséval közös sugárban kezdődik s ezzel ellenkező irányban haladva ugyanott végződik, ahol a cos- beosztás. (Ez egészen természetes, miután cos- 50 = sin 50 cos 50.) A szögfüggvény-skáláknak, valamint a távolsági skálának ebben az elhelyezésében rejlik műszerünknek az az előnye, hogy vele sokkal gyorsabban és pontosabban lehet dolgozni, mint a Riebel-féle tárcsával. A műszer használata a következőképen történik. (L. a 2-ik ábrát.) Mindenekelőtt megkeressük a számgyürün a Reichenbach-féle távolságmérővel mért ferde távolságot, vagyis a T v = a -f- b z cos 2 y képletből a bz-t s erre ráállitjuk a szögtárcsa kezdőpontját, vagyis a cos 2 y és a sin cos y beosztásnak kezdetét. Ezután a mutatót a cos-y beosztáson a kérdéses lejtszögre állítván, a számtárcsán azonnal leolvashatjuk a vízszintes távolságot,
amihez hozzáadjuk még a műszer állandóját. (1 la nagy lejtszögről van szó, ez utóbbit megfelelően változtatjuk.) Pl. 02 = 54/7*, ö = 0-3;r = 30 Tv = 0-26*) + 54 cos 2 [2-ik ábra (a)}. 30 = 0"26 + 42-8 = 4206m A körtárcsának ugyanezen állása mellett a számtárcsán mindjárt leolvashatjuk a magasságbeli különbséget is, ha e czélból a mutatót a sin cos beosztáson állítjuk a kérdéses lejtésszögre. A fenti példára vonatkozólag tehát: S = 54 sík 30 aw 30 =21-8 (az ábrán 6-vel jelölve). Az eredmény karakterisztikájának megállapításánál tekintetbe kell venni, hogy y sz ög a skála melyik körén van. Ha y ü a skála (1) körén áll, akkor a karakterisztika nem változik meg. (Minthogy 54-nek karakterisztikája = 1 és 30 az (1) körön van, azért az eredmény karakterisztikája szintén 1 lesz, tehát 2P8.) Ha y u a 2-ik körön található ugy, hogyannak sin.cos értéke Oi 0-01 között van, az eredmény karakterisztikája 1-el kisebb lesz. Pl. legyen bz = 54m, y = 5 u, akkor S = 4-2 (az ábrán c-vel jelölve). Ha y u a 3-ik körön van, akkor a karakterisztika kettővel, ha a 4-ik körön van, hárommal kisebbedik. Ha ezenkívül az eredmény nagyobb szám, mint a beállított távolság, az esetben az előbbiek figyelembe vétele mellett az eredmény karakterisztikája még egygyel kisebbed k. Mindez különben a dolog természetéből folyik s a tévedés ki van zárva, miután az eredmény értékelésére az érzék is rávezeti a gyakorlott mérnököt. Ha pl. bz = 54, y = 10 u, akkor 5 = 8-3 (az ábrán oj-vel jelölve). 54-nek karakterisztikájául; 10 az (1) körön van s igy az eredmény karakterisztikájának is l-nek kellene lennie; minthogy azonban az eredmény 83 nagyobb, mint a beállított érték 54, azért a karakterisztika egygyel kisebbedvén, 0 lesz s az eredmény = 8\3. Műszerünkön az eredményt 3 számjegyig pontosan leolvassuk, a 4-ik számjegyet pedig becsüljük, vagyis ha a mért távolság 100 m-en alul marad, akkor a deczimétert még pontosan leolvashatjuk, a cm-\ *) 03 állandó cos3ü -nak megfelelően változást szenvedett.
pedig becsülhetjük. Ez az eredmény teljesen pontosnak vehető, ha tekintetbe veszszük, hogy a Reichenbach-féle távolságmérővel megmért ferde távolság decziméterjei (illetve tizedölei) már becslésen alapulnak. Összehasonlítva a Riebel-féle logartárcsát az itt ismertetett uj tárcsával, határozottan állithatom, hogy a Riebel-félét a vele való számítás gyorsasága és pontossága tekintetében nagyban fölülmúlja. Amig uj tárcsánkon egyszeri beállítás mellett ugy a vízszintes távolság, mint a szintkülönbség egy-egy leolvasással közvetlenül megállapítható, addig a Riebel-félénél a vízszintes távolságot közvetlenül, a szinkülönbséget azonban csak két leolvasás különbsége adja, ami nemcsak a számítás gyorsaságára, hanem a pontosságra is hátrányosan hat. Ennél a műszernél ugyanis a szintkülönbség megállapítása (360 -os körosztás mellett) a S=b Z -sin2y = bzcos 2 (45 y) zcos 2 45 képlet szerint történik s igy a két helyen történő leolvasás miatt nemcsak a leolvasásnál, hanem még a különbségképzésénél is alkalom nyilik hiba ejtésére. A fentiekben ismertetett műszernek nagyobb pontossága még onnan is ered, hogy a szintkülönbségek meghatározására szolgáló sin cos beosztás nem egy, hanem négy körre terjed, ami által ez a beosztás nagyobb távolság állván rendelkezésre sokkal pontosabb lett. Mindezek után a szakügynek is szolgálatot vélek tenni azzal, amidőn azt az uj műszert szaktársaim figyelmébe ajánlom, mert szerény véleményem szerint ez a műszer a vele való számítás könnyüségénél és gyorsaságánál fogva ki fogja szorítani az ide vonatkozó cos 2 és tg táblázatok alkalmazását és szívesen üdvözölt, kedvelt műszere lesz mindazoknak, akik tachimetrikus mérésekkel foglalkoznak. A műszer jelenleg szabadalmaztatás alatt áll. Feltalálója Szokol Valér főiskolai tanársegéd Selmeczbányán. 0% ú