KÖZLÖNYE ERDŐ- ÉS FÖLDBIRTOKOSOK, ERDÉSZETI ÜGYEKKEL FOGLALKOZOK ÉS ERDÓTISZTEK SZÁMÁRA.

Átírás

1 KÖZLÖNYE ERDŐ- ÉS FÖLDBIRTOKOSOK, ERDÉSZETI ÜGYEKKEL FOGLALKOZOK ÉS ERDÓTISZTEK SZÁMÁRA. AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET IGAZGATÓ-VÁLASZTMÁNYA KIKÜLDÖTT LAPBIZOTTSÁG FELÜGYELETE MELLETT xí T n n» I SZERKESZTI: B U N D K Á R O L Y, EGYESÜLETI TIT KAB. NEGYVENKETTEDIK ÉVFOLYAM. IV. FÜZET ÁFBILI S ilí'» Al'. MEGJELENIK MINDE N HÓNA P 15.-I K NAPJÁN. Ara egy évre, azok számára, kik az Országos Erdészeti Egyesületnek nem tagjai, 16 kor. Az egylet azon alapító tagjainak, kik legalább 300 koronát alapítottak, ingyen jár, mig azoknak, kik ezen összegnél kevesebbet alapitottak> az illető alapítványi kamat beküldése mellett ára 6 kor. Rendes tagoknak a 16 kor. évdij fejében szintén ingyen küldetik meg. Az Országos Erdészeti Egyesület időközönkint megjelenő közérdekű kiadványai (népszerű erdészeti ismeretek tára stb.), valamint a hirdetések (állandó melléklet) az előfizetési ár fejében a lappal ingyen küldetnek meg. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAFEST, V., Alkotmány-utcza 6. szám. A lapnak legkésőbb minden hónap 20. napjáig a t. egyesületi tagok vagy előfizetők kezeihez kell jutni. Ellenkező esetben posta-jegygyel reclamatio" teendő. PÁTRIA" IRODALMI BUDAPEST, VÁLLALAT ES NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMÁSA ŰLLŐI-ÚT 25. sz. (KÖZTELEK).

2 Tájékozásul. Munkatársaink s azokká lenni kivánó ügybarátaink tájékozására a következőket jegyezzük ide: Az Erdészeti Lapok" eddigi tartalmában nyilvánult elveket jövőre is megtartjuk, közleményeink körébe fogadjuk az erdőgazdaság összes ágainak müvelésére és ismertetésére szolgáló értekezéseket s a gazdálkodás gyakorlati alkalmazására vonatkozó bárminemű tudósításokat, valamint felveszszük az erdészetet közelről érdeklő s azzal mintegy rokoni kötelékben lévő vadászati ügyeket is. Az e lapokban megjelenő közlemények szerzői megfelelő irói dijban részesittetnek és pedig: Egy nyomtatott ivnyi eredeti értekezésért, mely a szerkesztőség részéről átdolgozást nem igényel K.-ban. Egy nyomtatott ivnyí eredeti értekezésért, mely a szerkesztőség részéről átdolgozást igényel, avagy idegen nyelvből eszközölt szabatos fordításért : 32 K.-ban. Egy nyomtatott ivnyi oly fordításért, mely a szerkesztőség részéről átdolgozást igényel K.-ban. Munkatársaink tiszteletdíját a szerkesztőség az év végével küldi meg, kívánatra azonban előbb is. Azokat, kik minket lapunk feladatának megoldásában munkálatokkal támogatni kivannak, kérjük, hogy dolgozataikat a nyomdában való könnyebb és gyorsabb kiszedhetés végett csak egyes félivekre, s iiyeneken is csak az egyik oldallapra, mint mondani szokták, törött alakban irják. A ki czikkét ugy kívánja közöltetni, hogy azon változtatás ne tétessék: ebbeli feltételét a kézirat beküldése alkalmával szíveskedjék kijelenteni. A czikkekhez tartozó rajzok kidolgozására nézve megjegyezzük, hogy azokat sima, fehér papíron, legalább kétszer olyan nagyságban kell készíteni, mint a milyen nagyságban azokat a szerző a lapba felvétetni kívánja. Ugyanilyen mértékben nagyítva kell a rajzhoz tartozó felírásokat, betűket s egyéb jelzéseket is alkalmazni. Tiszta és szép másolatokat csak hasonlóan kidolgozott eredeti után lehet várni, Kéziratok nem küldetnek vissza. A lapunknak szánt dolgozatok bérmentve ezen czim alatt küldendők: Az Erdészeti Lapok" szerkesztőségének Budapesten, Lipótváros, Alkotmányutcza 6. szám". Óhajtjuk, hogy a magyar birodalom minden egyes vidékéről minél számosabb munkatársat bírjunk, kik a körükben felmerülő erdészeti napikérdésekről, műszaki és üzleti vállalatokról, faárakról s előforduló eseményekről, habár ezek az illető helyi viszonyok közt még olyan jelentékteleneknek is látszanának, lapunknak gyors és lehető alapos tudósítást tegyenek. A szerkesztő. Az Erdészeti Lapokban megjelenő közleményekről a szerkesztőség a nyomdai költségek megtérítése esetén küló'nlenyomatokat is készíttet a szerzők számára. A nyomdai költség (fűzve, de boríték nélkül) a következő : 30 példány: 16 oldalas ivenkint 7 K. fill.: 8 old. iv, 4 K. 40 fill Zöld borítékkal ellátva, a különlenyomatok előállítása 30 példánynál 3 K. 60 fill., 50 példánynál 4 K.-val, 100 példánynál 5 K.-val többe kerül.

3

4

5 ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE Kiadó : Szerkesztő : Az Országo s Erdészet i Egyesület. Bund Károly. Megjelenik minde n hóna p 15.-én. Negyvenkettedik évf. IV. füzet április hónap. Előfizetési dij egy évre 16 kor. Az Országos Erdészeti Egyesület oly alapító tagjai, kik legalább 300 kor. alapítványt tettek, valamint a rendes tagok is 16 kor. évi tagsági dij fejében, ingyen kapjak. Azok az alap. tagok, kik 300 kor.-nál kevesebbet alapítottak, 6 kor. kedvezményes árért járathatják. Szerkesztőség e s kiadóhivatal Budapesten, Lipótváros, Alkotmány-utcz a 6. szám, II. emelet. A lap irányával nem ellenkezd hirdetések mérsékelt dijért közöltetnek. Ditrói Csiby Lörincz, m. kir. erdőtanácsos, akad. tanár A magyar erdőgazdaság ismét gyászol. A kérlelhetlen halál újból elragadott egyet legjobbjai közül, a ki odaadó munkássággal, fáradhatlan törekvéssel buzgólkodott egész életén át a hazai erdészet szolgálatában. Az erdészeti szakoktatás egyik jeles tanárát, az Országos Erdészeti Egyesület pedig köztiszteletben álló választmányi tagját vesztette az elhunytban. Csiby Lőrincz halálának szomorú hirét nem fogadhatjuk azzal a bár fájdalmas, de némi vigaszt magában rejtő tudattal, hogy a Gondviselés oly korban szólitotta EKDÉSZETI LAPOK. 21

6 el hőn szeretett családjának és tisztelő kartársainak és tanítványainak köréből, a mely a természet megmásithatlan törvényei szerint határt szab az emberi életnek. Nem, a kegyetlen sors a férfikor delén szólította el sorainkból, a midőn a legszebb reményekkel kecsegtető irodalmi tevékenysége már-már megérlette gyümölcseit s azok learatva a hazai erdészeti tudomány tárházát gazdagították volna. Nem adatott meg neki, hogy irodalmi működésének tárgyait, a melyekkel oly nagy szeretettel foglalkozott, befejezve lássa és lelki megnyugvással tekintsen eredményeire. fáradozásának Mindig törekvő, gondolkozó, kutató lelkét mily végtelen fájdalmas érzés hasogathatta át, a mikor a beteg test megtagadta a további szolgálatot s érezte, hogy a toll örökre hull ki kezéből és ajkáról a tudományterjesztő szó többé el nem hangzik! De azért nem élt hiába! Emlékét megőrzik találmányai, gyakorlati működésének eredményei és azok a fiatal szaktársak, kiknek oly odaadással hirdette szaktudományunk igéjét. De megőrzi emlékét hiven és kegyelettel a kartársi szeretet is, melyet rokonszenves nyilt jelleme mindnyájunkban felkeltett, a kik őt ismertük. Nyugodjék békében! * * Az elhunyt életrajzi adatait*) a következőkben ismertetjük: Ditrói Csihy Lőrincz született aug. 6-án Ditróban (Gsik vármegye). Középiskolai tanulmányait részint Csik-Somlyón és Marosvásárhelyen, részint pedig Székely-Udvarhelytt végezte. Az érettségi vizsga letétele után 1870-ben a selmeczbányai erdészeti akadémián az erdészeti, majd az erdőmérnöki szakiskola hallgatója lett és azt elvégezve, 1874 szept. 14-én, mint I. osztályú erdő- *) V. o. Vadas Jenő : A selmeczbányai m. kir. erdészeti akadémia története 1896.

7 gyakornok, a beszterczebányai jószágigazgatóságnál lépett szolgálatba, hol az erdörendezőséghez osztatott be ban a pozsonyi kataszteri igazgatósághoz mint erdőbecslő rendeltetett ki ben alerdöfelügyelővé nevezték ki, de a horvát-szlavón végvidéki erdők becsléséhez osztották be szolgálattételre, ahol 1882-ben erdőrendezővé neveztetett ki s az emiitett becslési munkálatokkal megbízott egyik osztály vezetője lett ban a lugosi erdőigazgatóság kerületébe helyeztetett át s az erdőrendezöség vezetésével bízatott meg ben erdőrendező erdőmesterré lett s az orsovai erdőhivatali kerület erdőrendezési ügyeit is átvette ben I. oszt. erdőmesterré neveztetett ki s az erdőrendezőség főnöke gyanánt a beszterczebányai erdőigazgatósághoz helyeztetett át, hol 1895 október 22-ig kiváló sikerrel működött, a mikor a Szécsi Zsigmond elhalálozása következtében megüresedett erdőhasználat-iparmütani tanszék ellátásával bízatott meg ben Ő Felsége m. kir. erdőtanácsossá s rendes akad. tanárrá nevezte ki és ebben a minőségben működött 1903 márczius hó 23-án bekövetkezett haláláig. Kiváló szakismeretével és fáradhatatlan buzgóságával már mint fiatal gyakornok feltűnt s ennek tulajdonitható, hogy az erdőrendezőségnél erdőgyakornoki minőségben teljesített sikeres munkálkodásáért a m. kir. pénzügyminisztérium évi 28,643. sz. alatt elismerő irattal tüntette ki. Ettől kezdve élete mindvégig szakadatlan lánczolata volt a kitartó munkásságnak. Mint tanár tagja volt az erd. államvizsgáló-bizottságnak. A milleniumi országos s az évi párisi nemzetközi kiállítás erdészeti csoportjának munkájában tevékeny részt vett s az utóbbi kiállítás csoportbizottságába is kineveztetett. Selmecz-Bélabánya sz. kir. város törvényhatóságának választott bizottsági tagja volt s nagy tudását itt különösen erdőgazdasági ügyekben annyival inkább értékesíthette, mert a város erdőgazdasága válságos helyzetbe jutott. 0 végezte a 10 évi gazdálkodás revizionális munkálatait s ezzel kapcsolatosan biztos kézzel jelölte meg azt az irányt, melyen haladva a város legnagyobb jövedelemforrásának : az erdőnek rendes állapota helyreállhat. De legjobb erejét mégis tanári hivatásának szentelte. Valóságos küzdelem volt tanári élete. Javítani, tökéletesíteni, fejleszteni igyekezett minden irányban. Biztos alapot akart teremteni ott, 21-

8 ahol szaktudományunk egyes ágazataiban a talaj még ingadozó volt s ez részben sikerült is neki. Olvassuk el az Erdészeti Lapok"-ban megjelent s a vizépitészet (gátak és gerebek) körébe vágó önálló tanulmányait, legott feltűnik az éles Ítélőképesség, a mathematikai tudás biztos alapja s a minden munkáját jellemző tárgyszeretet. Ez nyilatkozott meg abban a lázas tevékenységben is, melyet legutóbb már nagybetegen kifejtett a gyümölcsfatenyésztés oktatása és zord vidékünkön való meghonosítása terén s ezzel kapcsolatban megvetette alapját az akadémiai gyümölcsfaiskolának, melyet körültekintő gondosságával s kitartó, akadályt nem ismerő munkásságával bizonyára a tökéletesség színvonalára emelt volna. Irodalmi munkássága az Erdészeti Lapok"-ban megjelent önálló közleményein kivül találmányainak: összeadó gépének, több delejtünélküli szögrakónak, egyetemes felrakó műszerének s egyetemes felrakó mérőműszerének ismertetésére, a Pallas Lexikon" erd. czikkei egyrészének a megírására, a munka alatt álló Erd. Műszótár szerkesztő-bizottságában teljesített munkásságára terjedt ki. Megbízatása volt továbbá az Orsz. Erdészeti Egyesülettől, hogy az Erdőrendezéstan II. részét és Sobó Jenővel egyetemben a Vizépitéstan kézikönyvét irja meg. Mindkét müve, melyhez betegsége daczára szorgalmasan gyűjtötte az anyagot, sajnos, befejezetlen maradt. Ha mint erdész, mint tanár egész ember volt, a szűkebb baráti körben még inkább annak ismertük. Tőrülmetszelt székely mivoltában volt valami sajátságos melegség, melylyel magához vonzotta az embert, eredeti módon megnyilatkozott humora révén pedig a tőle távolabb állók is kedvelték. * Csiby Lőrincz ravatala a legújabb akadémiai épület nagv előcsarnokában délszaki növények között állott. Mellette az akadémiai ifjúság diszőrsége állott Számtalan koszorú érkezett, köztük az Országos Erdészeti Egyesületé is. A temetés mult hó 25-én d. u. 3 órakor ment végbe óriási közönség jelenlétében. Az egyesületet ezen hivatalosan Fekete Lajos és Vadas Jenő akad. tanárok képviselték, de a közeli vidékről is számos szaktársa jött el az elhunytnak, hogy végső utján elkísérjék. Ott volt a selmeczbányaiakon kivül többek között Tomcsányi Ogula erdőigazgató, Schm-ied és

9 Hoznék coburg hgi erdőmesterek, Hubert Aladár, Kaán Károly, m. kir. főerdészek, Kolossy Imre, m. kir. erdőmérnök (a boldogult egykori tanársegéde), Gál György hercz. erdész, stb. Az akadémiai ifjúság teljes diszben vonult ki. A gyászszertartásnál régi bevett szokás szerint tanártársai nevében a bányászati tanári kar egyik tagja, Hermann Miksa m. kir. bányatanácsos mondotta az alábbi megható búcsúztatót, mely nagy hatással volt a gyászoló közönségre. Beszélt ezenkivül Bónay György II. éves erdőakad. hallgató. * Herrmann Miksa m. kir. bányatanácsos, akad. tanár beszéde Csiby Lörincz temetésén márczius 25-én. A kik ma búcsúztatót mondatnak velem koporsódnál, Csiby Lörincz, társaid a tanításban és osztályosaid a munkában, úgymint Te magad is, a természettudomány tanain nevelkedtek és a természet megnyilatkozásait fürkészik. Mindennapi munkájukban látják az ébredést, az életet és a kimúlást. És amikor legcsendesebb és legmagasztosabb óráikban el-elgondolkoznak a lét és a nem lét örök kérdésén, az a tudomány, melynek mivelése az ő hivatásuk, elviszi őket a klasszikus népek gondolkozásának magaslatára és nem képzelik a halált sivár, aszott csontváznak, mint a középkor német festői, hanem látják szomorú, de fenséges férfiúnak, aki lehajlik a halandó fölé, gyöngéden befogja szemeit és viszi lelkét a mult országába. És ekkor, mintha hallanák a természet szellemének suhogását, sejtik benne a nagyot, a meg nem változtathatót, az istenit. De amikor halálod hirét meghallották, nem birta leküzdeni a sziv sajgását a rezignáczió: mert a Te elmúlásod nem az elagott élet nyugodt kialvása, a Te halálod tragikum. A te örök pihenésedet nem előzte meg az élet derült alkonya, amely a munkás élet legszebb jutalma. A Te életed pályája a tudás és a tett magaslatai fölé vezetett, de az ormot elérned nem adatott; a természet megfosztott a gyönyörködtető körültekintéstől: lesújtott, amikor már csak lépések választottak el a czéltól. Embernyi ifjú lehettél, olyan, mint legnagyobbik fiad, aki elboruló szemekkel áll koporsód mellett olyan, mint ifjú tanit-

10 ványaid, akik körülállják sírodat, amikor székely szülőföldedről elindulva, idehoztad régi iskolánkra az ifjú vágyát a tudásra, a választott pálya lángoló szeretetét és ami székely véreid egyik gyöngye, a szívós kitartást a munkában; itt készültél életed munkájára. Majd végigélted szakod - a magyar erdészet kibontakozását és megerősödését és büszkélkedő tanuja voltál az elmúlt emlékezetes évtizedekben elért sikereknek. A legelsők sorában küzdöttél a rajongásig szeretett zászló aiatt, a melyre a magyar erdészet konszolidácziója volt ráirva és bizony mondom sok más társsal együtt Téged is megőrölt a munka, a melynek czélja volt r rendet teremteni a magyar erdőségekben. Amikor pedig velem hozott össze a sors, akkorára a székely ifjúból már érett férfiú vált, telve tudással és hosszú kemény munkában szerzett tapasztalatokkal, a ki teste és lelke minden erejével élt hivatásának: tanított és kutatott; avval a fáradhatatlan hévvel és kitartással, a melynek forrása a szellem mélyében gyökerező kötelességtudás. Az a kötelességtudás, a mely néha-néha talán a ridegségig nyilatkozott meg tetteidben, de amelyet nyomban enyhített az a fölséges magyar zamat, mely mint a legnemesebb régi borban a föld ize szülőfölded gyönyörűséges adománya volt. Igy ismertelek én. Szerető nőddel egybeforrva, óvtátok gyermekeidet az élet zord szelétől és láttátok családtok kertjében a virágfakadást. Tanítványaid lelkében, abban a nemes talajban, a mely ezerszer adja meg a szemet annak, a ki szántani-vetni tud benne, kikelt az elvetett mag és már-már elérkezett az a szép idő, a mikor az első volt tanítványod eledbe lép és azt mondja: ime engem is megérlelt az élet fogadj be tudásban és tapasztalatban is egyenlő tagtársnak, mint a hogy te léptél ama tiszteletreméltó férfiak sorába, a kik egykoron a Te tanítóid voltak. És tudományos munkásságodban is meggyült a nem kitaposott ösvényeken gyűjtött anyag és ott tartottál, hogy mondhasd: itt van összefoglalva tudásomból az, amit legértékesebbnek és legjobbnak tartok belőle énmagam itt teszem le egy élet munkájának a gyümölcsét a magyar erdészet oltárára. És ekkor tör ki a szörnyű küzdelem az életért. Védekezel keményen, akaratod egész szívósságával a közeledő halál ellen, hiába támogatnak harczodban önfeláldozóan nőd és családod,

11 hiába lesi szívszorongva vergődésedet br.rátaid koszorúja kezedből kihűl a fegyver elestél a harczban. Családod kertjében a gyümölcsérést már nem láthatod. Az ifjú kartárs már csak hideg, élettelen kezedet szoríthatná, munkáid fonala örökre megszakad, társaid már csak igaz, meleg könycseppet hullathatnak koporsódra. Ezt tartom én életed tragikumának. És valami mégis mondja nékem: fájjon bár mégannyira a szív, sajogjon bár még oly hevesen a vert seb : munkás, kötelességtudó, becsületes élet után a halál nyomában fájdalom jár, de nem férkőzhetik oda a kétségbeesés. Mert, miként ama évben, amelyben megláttad a napvilágot 1849 mérhetetlen gyászt hozott a magyar földre ezer meg ezer atya és fiu végzetes küzdelme és elvérzése, mégis ebből a küzdelemből és vérből nőtt ki reménytelennek hitt múltból az uj Magyarország, és minden csöpp elhullatott vér, amint szilárdabbá forrasztotta a magyar nemzet egyrészét: azonképpen minden becsületes törekvés és küzdelem, ha derékben törik is ketté, előbbre viszi az igaz, a jó ügyet. A Te gyermekeidből becsületes polgárai lesznek a hazának, mert Te és nőd a jóra tanítottátok őket. A Te tanítványaid terjeszteni fogják a hirdetett igét, mert az igaz volt és nem fognak lankadni életük pályáján és ha majd még hatalmasabb terebélyes fává nőtt ki a magyar erdészet a Te szived vére is táplálta e fa gyökereit. A Te munkásságod egyik köve lesz annak a fényes istenházának, amelyet a magyar a tudománynak emel. Mi pedig társaid ha siker koronázza munkásságunkat, áldozni fogunk emlékednek és szellemednek és áldás leszen mindazon, a mit szerettél, amiért dolgoztál és amiért küzdöttél. Ugy legyen! Isten veled Csiby Lörincz!"