V. VÁLSÁG ÉS GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS

Kommunikációs Főigazgatóság C Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás Osztálya KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG Kelt Brüsszelben, 2012. május 21-én. V. VÁLSÁG ÉS GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS Az Európai Parlament közvélemény-kutatása (EB77.2) Összefoglaló Lefedett terület: EU-27 (26 593 uniós polgár) Népesség: 15 éves és annál idősebb európai polgárok Módszertan: Személyes interjú (CAPI) Terepmunka: A felmérést a TNS Opinion végezte 2012. március 10. és 25. között BEVEZETÉS...3 I. A tagállamok válaszai a válságra...8 A. Mi a fontosabb? Az állami kiadások csökkentése, a gazdaságot fellendítő intézkedések, vagy inkább mindkettő egy időben?...8 B. Mit kellene tenniük a tagállamoknak az európaiak szerint?...10 II. Kilábalás a válságból...12 A. A válság leküzdését szolgáló intézkedések.12 B. Úton a költségvetési politikák közötti konvergencia felé...15 C. A közös szabályok betartása...17 D. A tagállamok adósságának közös kezelése...18 E. A pénzügyi tranzakciók megadóztatása...19 F. Eurókötvények: ismertség és vélemények...23 III. Hitelminősítő intézetek...26 A. A hitelminősítő intézetek ismertsége...26 B. A hitelminősítő intézetek szerepe...30 MELLÉKLETEK...35 Eurostat adatok..35 1

A későbbiekben szereplő táblázatok az Eurobarométer alábbi felméréseiből származnak: EB 77 Terepmunka: 2012. március 10 25. Lefedett terület: 26 593 személy (személyes interjúk) Népesség: 15 éves és annál idősebb európai polgárok A felmérést az Európai Parlament megbízásából a TNS Opinion végezte EB 76 Terepmunka: 2011. szeptember 3 16. Lefedett terület: 26 856 személy (személyes interjúk) Népesség: 15 éves és annál idősebb európai polgárok A felmérést az Európai Parlament megbízásából a TNS Opinion végezte EB 75 Terepmunka: 2011. április 13 május 2. Lefedett terület: 26 825 személy (személyes interjúk) Népesség: 15 éves és annál idősebb európai polgárok A felmérést az Európai Parlament megbízásából a TNS Opinion végezte Megjegyzés: Kérjük, tartsa szem előtt, hogy egy felmérés eredményei csupán becslések, amelyek pontossága az egyéb tényezők változatlansága mellett a minta nagyságán és a regisztrált százalékos arányokon múlik. A kb. 1000 interjúból álló minták esetén (ez az általában egy tagállam szintjén alkalmazott minta nagysága) a tényleges százalékos arány (amely a teljes lakosság megkérdezése esetén adódna) az alábbi konfidencia-intervallumban mozog: Regisztrált százalékos arány 10% vagy 90% 20% vagy 80% 30% vagy 70% 40% vagy 60% 50% Konfidenciahatárok +/ 1,9 pont +/ 2,5 pont +/ 2,7 pont +/ 3,0 pont +/ 3,1 pont 2

BEVEZETÉS Ez a Válság és gazdasági kormányzás Európában Eurobarométer felmérés az ötödik 1, amely az Európai Parlament megbízásából készül. A felmérést a TNS Opinion 26 593 15 éves és annál idősebb európai polgár személyes megkérdezésével készítette 2012. március 10. és 25. között. Az elmúlt hat hónapban számtalan jelentős politikai, gazdasági és társadalmi eseményre került sor, amelyek vitathatatlanul befolyásolták a polgárok válaszait. E hat hónap során hat parlamenti választást és három elnökválasztást rendeztek. A hitelminősítő intézetektől tizenhárom ország kapott leminősítést legtöbbjük többször is. Az Európai Unió és tagállamai ugyanakkor folytatták a küzdelmet a válsággal. 2011 szeptemberében az Európai Parlament felkérésére az Európai Bizottság előterjesztett egy a pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó javaslatot. 2011. július 21- én a tagállamok megállapodtak abban, hogy megszilárdítják az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF), amely döntést később az euróövezet 17 tagországa is megerősítette. A kérdéses időszakban az Európai Tanács háromszor ült össze. Az utolsó ülésen, 2012. március 2-án 25 tagállam egyetértésével elfogadták a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződést. Mint minden Eurobarométer felmérés esetében, itt is meg kell jegyezni, hogy az európai átlag egy kiegyenlített érték, amelynek megközelítőleg 70%-át a hat legnépesebb tagállam adja. A részletes elemzés előtt következzenek a felmérés alapján körvonalazódó fő tendenciák. 1 Az előző négy 2009. január februárban, 2010 szeptemberében, 2011. április májusban és 2011 szeptemberében készült. 3

Fő tendenciák Az állam- és kormányfők válságról tartott jelentősebb tanácskozásai előtt a legtöbb európai úgy véli, hogy az Európai Uniónak egyidejűleg kell életbe léptetnie az állami kiadásokat csökkentő és a gazdaságot fellendítő intézkedéseket. A felmérés eredményei megerősítik azt az ismert tendenciát, amely a közvélemény polarizálódását mutatja. Valóban: felmérésről felmérésre csökken azoknak a száma, akiknek nincs véleményük. A válság hatása az európaiak mindennapi életére mindenképp fontos szerepet játszik ebben a folyamatban. Noha a tagállamok között jelenleg elsődlegesen arról folyik a vita, hogy szükség van-e közös fellépésre, a legtöbb európai a közös, összehangolt intézkedéseket részesíti előnyben. Ami a válságkezelés módját illeti, világos különbségek mutatkoznak az euróövezeten belüli és az azon kívüli tagállamok között. Az euróövezet országai egyértelműen jobban támogatják az összehangolt fellépést, mint az övezeten kívüli országok. Óvatosnak kell lenni ezért annak érdekében, hogy az európai polgárok Európai Unióról alkotott képe a két övezetben ne távolodjon el túlságosan egymástól. Noha a legtöbb európai támogatja a szolidaritást, úgy vélik, hogy a gazdasági vagy pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatás feltételeként ki kell kötni a közös szabályok betartását. Emellett úgy gondolják, hogy e szabályok megszegése esetén büntetést kell kiszabni. Az eurókötvények, a pénzügyi tranzakciós adó és a hitelminősítő intézetek ismertsége a kérdéses hathónapos időszakban folyamatosan növekedett. A szociodemográfiai elemzésből több következtetés is levonható: A legjelentősebb véleménybeli különbségek a megkérdezettek korára és iskolázottsági szintjére vezethetők vissza: a koordinációs és a szolidaritási intézkedések leginkább a legfiatalabbak és a legalább 20 éves korukig tanulók körében élvezik a legnagyobb támogatottságot. Ami a koordinációs intézkedéseket illeti, valódi különbségek a vezetők (63%) és a munkanélküliek (51%) között voltak tapasztalhatók. A munkanélküliek és a fizikai munkát végzők inkább azt szeretnék, ha a tagállamok egyénileg hoznának intézkedéseket. A férfiak és a nők által adott válaszok nem térnek el különösebb mértékben, kivéve a tényszerű ismeretekre vonatkozó kérdéseket, ahol a férfiak láthatóan tájékozottabbak a nőknél. 4

Kilábalás a válságból az állami kiadásokat csökkentő és a gazdaságot fellendítő intézkedések egyidejű alkalmazásával Az emberek válasza a válságból kivezető úttal kapcsolatban igen egyértelmű: 47% úgy véli, hogy az Európai Uniónak és tagállamainak cselekedniük kell annak érdekében, hogy egyidejűleg csökkentsék az állami kiadásokat és fellendítsék a gazdaságot. A 27 tagállam polgárainak többsége ezen az állásponton van. Az európaiak 25%-a azonban úgy gondolja, hogy előnyben kell részesíteni a gazdaságélénkítő intézkedéseket, míg 23%-uk inkább az állami kiadások csökkentését célzó intézkedések mellett teszi le a voksát. A legtöbb európai az összehangolt intézkedéseket választaná a válság kezelésére A jelenlegi válsággal szemben az európaiak 55%-a (=) jobban védve érezné magát, ha országa a többi európai uniós országgal összhangban hozna intézkedéseket. Enyhén nő (38%, +3) azonban azoknak a száma, akik jobban védve éreznék magukat, ha tagállamuk egyénileg fogadna el és alkalmazna intézkedéseket. Fontos megjegyezni, hogy az összehangolt intézkedések támogatásának tendenciája erőteljesebb az euróövezetben (61%), mint azon kívül (43%). Egyértelmű igen az Európai Unió és a tagállamok között a nemzeti költségvetésekről folytatott konzultációra A többi kérdésre adott válaszokhoz hasonlóan az összehangolt fellépés támogatói itt is egyértelmű többségben vannak, ugyanakkor némileg nőtt azoknak a száma, akik ellenzik az ilyen fellépést. A megkérdezettek mintegy 65%-a ( 2) támogatja, hogy az európai intézmények és a nemzeti politikai intézmények a nemzeti költségvetések tervezési folyamata során előzetes konzultációt folytassanak. Itt ismét igen nagy különbség mutatkozik az euróövezeten belüli és az azon kívüli válaszadók között. Az euróövezet válaszadóinak mintegy 70%-a támogatja az előzetes konzultációt szemben az euróövezeten kívüli megkérdezettek 56%-ával. 5

A gazdasági vagy pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamoknak nyújtott pénzügyi segítség feltételeként ki kell kötni a közös szabályok betartását Két évvel az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) elfogadása után, 2010 májusában még mindig központi kérdés, hogy feltételhez kell-e kötni a pénzügyi támogatást. Az európaiak 80%-a úgy véli, hogy a pénzügyi támogatás feltételeként ki kell kötni a közös szabályok betartását. A kérdésben az euróövezet lakosait (83%) 10 százalékpont választja el az euróövezeten kívüli polgároktól (73%). A szabályok betartásának további garanciájaként az európaiak 72%-a (+4) fogadja el a kiterjesztett pénzbüntetések automatikus alkalmazásának ötletét. Ebben a kérdésben ismét 10 százalékpont választja el az euróövezeten belülieket (76%) az azon kívüliektől (66%). Támogatják az államadósság egy részének közös kezelését, de eltérőek a vélemények annak hatásairól Az európaiak 66%-a (=) úgy gondolja, hogy az államadósság egy részének közös kezelése csak a legnehezebb helyzetben levő tagállamoknak válna előnyére; 64% (+3) úgy véli, hogy ez a tagállamok közötti szolidaritás jegyében szükséges lenne; 61% (+4) úgy vélekedik, hogy ez megerősítené a tagállamok pénzügyi stabilitását; 61% ( 1) azzal számol, hogy ez büntetné azokat a tagállamokat, amelyek nincsenek nehéz helyzetben; 57% (+7) úgy gondolja, hogy ezzel csökkenhetnének a válság költségei. Az európaiak egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a pénzügyi tranzakciók megadóztatásának ötlete iránt Az európaiak 66%-a (+5) támogatja azt az elképzelést, hogy megadóztassák a pénzügyi tranzakciókat. A kérdésben ismét megoszlik az euróövezet lakosainak (73%) és az azon kívül élőknek (53%) a véleménye a különbség ezúttal 20 százalékpont. A tagállamok közötti eltérés legnagyobb mértéke 46 százalékpont. Az adó a legnagyobb támogatottságot a válság által leginkább sújtott országokban (Görögország, Ciprus, Olaszország, Portugália és Spanyolország) élvezi. 6

Nőtt az eurókötvények ismertsége Immár majdnem minden második európai (49%; +7) hallott már az eurókötvényekről. Az ismertség nagyobb az euróövezetben (53%), mint azon kívül (42%). Az euróövezet eurókötvényeket ismerő válaszadói (mintegy 53%) a következőképp válaszoltak arra a kérdésre, hogy támogatják-e eurókötvények létrehozását: 44% (+6) igennel, 25% ( 8) pedig nemmel válaszolt. A hitelminősítő intézetek ismertsége számottevően nőtt, a polgárok támogatják egy független európai hitelminősítő intézet létrehozását Mint az korábban szóba került, a hitelminősítő intézetektől 13 ország kapott leminősítést az utolsó felmérés óta eltelt hat hónapban. Nem meglepő tehát, hogy mint az kiderült, az európaiak 61%-a (+11) hallott már a hitelminősítő intézetekről. Közülük 32% állítja azt, hogy pontosan tudja, míg 29% nem igazán tudja, mi az a hitelminősítő intézet. Példaként a legnagyobb növekedés Magyarországon és Szlovéniában (+22), valamint Olaszországban (+20) volt tapasztalható: ez a három ország 2012 elején leminősítést kapott a hitelminősítő intézetektől. Arra a kérdésre, hogy egyetért-e azzal, hogy egy európai hitelminősítő intézet létrehozása ellensúlyozná a meglevő intézetek hatalmát, az európaiak 67%-a (+2) adott igenlő választ. Végül az európaiak 54%-a úgy vélekedik, hogy súlyos válság idején a hitelminősítő intézeteknek nem kellene értékelniük azokat az uniós tagállamokat, amelyek más tagállamoktól pénzügyi támogatást kapnak. További információk: Közvélemény-figyelő Egység EPEurobarometer@europarl.europa.eu Jacques Nancy: +32 2 284 24 85 A felmérés és az egyes tagállamok eredményei elérhetők az Európai Parlament Eurobarométer oldalán: http://www.europarl.europa.eu/parliament/public/staticdisplay.do?language=en&id=40 7

I. A tagállamok válaszai a válságra A. Mi a fontosabb? Az állami kiadások csökkentése, a gazdaságot fellendítő intézkedések, vagy inkább mindkettő egy időben? K: Ön személy szerint mit mondana, ahhoz, hogy gyorsan kilábaljanak a válságból, az EU tagállamainak mit kellene tenniük? 1) Európai átlag Az állami kiadások csökkentése A gazdaságot fellendítő intézkedések Mindkettő egy időben NT EU-27 23% 25% 47% 5% euróövezet 25% 24% 47% 4% euróövezeten kívül 18% 29% 45% 8% * 2012. március Az euróövezeten belül az állami kiadások csökkentését támogatók százalékos aránya nagyjából megegyezik azok százalékos arányával, akik a gazdaság fellendítését célzó intézkedéseket részesítik előnyben (25%, illetve 24%). Az euróövezeten kívül azonban 11 százalékpontos különbség volt megfigyelhető (29% támogatja a gazdaságot fellendítő intézkedéseket, 18% pedig az állami kiadások csökkentését találja helyénvalóbbnak). 8

2) Országok közötti különbségek Az állami kiadások csökkentése vagy a gazdaság fellendítése? A gazdaságot fellendítő intézkedések: A gazdaságot fellendítő intézkedéseket 19 tagállamban különösen Litvániában, Írországban, Romániában és Görögországban előbbre helyezték az állami kiadások csökkentésével szemben. Az állami kiadások csökkentése: A megszorító intézkedéseket Franciaországban, Németországban és Ausztriában találták a legfontosabbnak. Mindkettő egy időben: A 27 tagállamot nézve a polgárok úgy gondolják, hogy a gazdaság fellendítését és az állami kiadások csökkentését egyidejűleg kell végrehajtani. 9

B. Mit kellene tenniük a tagállamoknak az európaiak szerint? K: Ön mint állampolgár, azt mondaná, hogy Ön jobban védve lenne a jelenlegi válsággal szemben, ha... 1) Európai átlag Összehangolt intézkedések Egyéni intézkedések NT EU-27 55% (=) 38% (+3) 7% ( 3) euróövezet 61% ( 1) 32% (+3) 7% ( 2) euróövezeten kívül 43% (=) 48% (+2) 9% ( 2) *( ) Különbség 2011. szeptember és 2012. március között Megjegyzés: Az euróövezeten belüli és az azon kívüli országok között 18 százalékpontos különbség figyelhető meg. 10

2) Országok közötti különbségek Összehangolt vagy egyéni intézkedések? Az országok túlnyomó többségében (22) a polgárok jobban védve éreznék magukat, ha országuk a többi európai uniós országgal összhangban hozna intézkedéseket és alkalmazná azokat. A válság által leginkább sújtott országok inkább a tagállamok között összehangolt intézkedések mellett teszik le voksukat. Az Egyesült Királyság, Csehország, Ausztria, Lettország és Ciprus válaszadói az egyénileg alkalmazott intézkedéseket támogatják. 11

II. Kilábalás a válságból A. A válság leküzdését szolgáló intézkedések K: Az Európai Parlament támogat bizonyos intézkedéseket, hogy segítsen az Európai Uniónak kilábalni a válságból, azzal, hogy biztosítja a foglalkoztatáshoz való visszatérést és a fenntartható növekedést. Az Ön véleménye szerint a következők közül elsősorban mely intézkedésekre lenne szükség? (Legfeljebb 4 válasz) 1) Európai átlag A kkv-k támogatása Oktatás, képzés és kutatás Az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem EU-27 49% 47% 44% euróövezet 51% 49% 44% euróövezeten kívül 45% 42% 46% *2012. március A kkv-k támogatása tekintetében 6 százalékpont választja el az euróövezetieket (51%) és az euróövezeten kívülieket (45%). 7 százalékpontnyi különbség van a két csoport országai között az oktatásra, képzésre és kutatásra fordított befektetést illetően is (49% az euróövezetben és 42% azon kívül). 12

2) Országok közötti különbségek 7 tagállam válaszadói jelölték meg a kkv-k támogatását első helyen: CY (63%), ES (62%), FR (60%), PT (49%), BE (47%), IT (47%, RO (46%), AT (45%). 8 tagállamban a megkérdezettek az oktatásra, képzésre és kutatásra fordított befektetést találták a legfontosabbnak: DE (69%), IE (62%), MT (61%), LU (58%), NL (57%), DK (57%), UK (56%), EE (49%). 8 országban pedig a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem ösztönzése került az első helyre: EL (64%), HU (64%), BG (59%), SI (56%), LT (55%), SK (55%), PL (54%), FI (50%). Az ausztriai válaszadók körében a kkv-k támogatása és az oktatásra, képzésre és kutatásra fordított befektetés egyaránt 45%-ot kapott. Csehország volt az egyetlen ország, ahol a bürokrácia csökkentése került a lista élére (53%). Lettország a vállalkozás ösztönzését célzó intézkedéseket részesíti előnyben (55%), míg Svédországban az innovációra és a kutatás-fejlesztésre fordított befektetésnek tulajdonítanak kiemelt jelentőséget (48%). 13

A fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem: statisztikai adatokkal kiegészített keresztelemzés (Eurostat) Measures to be promoted by the EP: encourage the fight against youth unemployment EB/EP 77.2 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% DE AT NL MT DK SI LU BE Youth Unemployment FR FI CZ SE UE27 UK RO EE HU CY PL LV BG SK LT 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% Unemployment rate- less than 25 years (Eurostat) IE PT IT EL ES Valamennyi tagállamra kiterjedő, 2012. márciusi Eurostat adatok az alábbiak kivételével: EL, UK (2012. január), RO, EE, LV, LT (2011 utolsó negyedévéből származó adatok) Azokban az országokban, ahol a fiatalok körében viszonylag alacsony (Ausztriában, Németországban és Hollandiában kevesebb mint 10%) a munkanélküliség, a válaszadók ritkábban jelölték meg a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelmet az Európai Parlament által támogatandó intézkedésként. Ugyanakkor Görögországban, ahol az ifjúsági munkanélküliség meghaladja az 50%-ot, a válaszadók nagyon is tudatában vannak a problémának: 64%-uk választotta a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelmet az Európai Parlament által támogatandó legfontosabb intézkedésként. 14

Középpontban a fiatalok: a három legnépszerűbb válasz a 15 24 éves fiatalok körében K: Az Európai Parlament támogat bizonyos intézkedéseket, hogy segítsen az Európai Uniónak kilábalni a válságból, azzal, hogy biztosítja a foglalkoztatáshoz való visszatérést és a fenntartható növekedést. Az Ön véleménye szerint a következők közül elsősorban mely intézkedésekre lenne szükség? (Legfeljebb 4 válasz) A fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem ösztönzése 12 országban volt a legnépszerűbb válasz a 15 24 éves válaszadók körében, melyek: CY, EL, HU, BG, FR, SI, SK, PL, LT, PT, FI és LV. Az oktatásra, kutatásra és képzésre fordított befektetés 10 országban szerepelt az első helyen a fiataloknál, melyek: LU, SE, DK; IE, NL, AT, UK, EE, DE, MT. A belgiumi fiatalok esetében ez az intézkedés megosztotta az első helyet a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem ösztönzésével (46%). A spanyol, olasz és román fiatalok úgy gondolták, hogy az Európai Parlamentnek elsősorban a kkv-k támogatására kell helyeznie a hangsúlyt. Csehország az egyetlen ország, ahol a fiatalok körében a bürokrácia csökkentése került az első helyre. B. Úton a költségvetési politikák közötti konvergencia felé 1) Európai átlag K: Ha kifejezetten az uniós tagállamok költségvetési politikái közötti konvergenciát tekintjük, kérem, mondja meg, hogy Ön támogatja vagy ellenzi azt, hogy az európai intézmények és a nemzeti politikai intézmények között egy előzetes konzultáció részét képezze a nemzeti költségvetések tervezési folyamatának. 15

Total Opposed : 21% (+3) Total In favour : 65% (-2) Támogatja, összesen Ellenzi, összesen NT EU-27 65% ( 2) 21% (+3) 14% ( 1) euróövezet 70% ( 2) 17% (+2) 13% (=) euróövezeten kívül 56% ( 2) 28% (+5) 16%( 3) *( ) Különbség 2011. szeptember és 2012. március között Meglehetősen markáns a különbség az euróövezet (70%) és az euróövezeten kívüli országok (56%) között: 16 százalékpont. 2) Országok közötti különbségek 16

Romániában ( 14), Szlovéniában ( 14) és Hollandiában ( 12) jelentősen csökkent azoknak a válaszadóknak a száma, akik az előzetes konzultáció mellett vannak, míg Máltán (+14) ennek az ellenkezője igaz. 34 százalékpont a különbség az első (Belgium, 81%) és a legutolsó helyen álló tagállam (Egyesült Királyság, 47%) között. C. A közös szabályok betartása K: Az államadósság és a hiány kezelésére vonatkozó közös szabályok kikényszerítésében kérem, mondja meg, hogy támogatja vagy ellenzi az alábbi intézkedéseket. 1) Európai átlag Pénzügyi segítség biztosítása a gazdasági vagy pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamok számára, amennyiben betartják a közös szabályokat Támogatja, összesen Ellenzi, összesen EU-27 80% 12% 8% euróövezet 83% 11% 6% euróövezeten kívül 73% 16% 11% *( ) Különbség 2011. szeptember és 2012. március között Az euróövezeten belüli (83%) és az azon kívüli országok (73%) között 10 százalékpontos különbség figyelhető meg. NT 17

A kiterjesztett pénzbüntetések automatikus alkalmazása azon uniós tagállamokra, amelyek nem tesznek eleget a közösen meghatározott, adósságra és államháztartási hiányra vonatkozó szabályoknak Támogatja, összesen Ellenzi, összesen EU-27 72% (+4) 19% (=) 9%( 4) euróövezet 76% (+4) 17% ( 1) 7% ( 3) euróövezeten kívül 66% (+5) 21% (=) 13%( 5) *( ) Különbség 2011. szeptember és 2012. március között Ismét 10 százalékpontnyi különbség észlelhető az euróövezeten belüli (76%) és az azon kívüli országok (66%) között. D. A tagállamok adósságának közös kezelése K: Kérem, mondja meg, hogy egyetért-e vagy a témához kapcsolódó alábbi kijelentésekkel. Ha minden tagállam államadósságának egy részét elkülönítenék, és azt közösen kezelnék, az NT Az európai polgárok megosztottnak tűnnek ebben a kérdésben: úgy vélik, hogy az adósság közös kezelése kiutat jelenthet a válságból, ugyanakkor azonban tisztában vannak a lehetséges következmények előnyeivel és hátrányaival. 18

E. A pénzügyi tranzakciók megadóztatása Egyetért a pénzügyi tranzakciók megadóztatásával? K: Kérem, mondja meg, mennyire támogatja vagy ellenzi az alábbi, ezen adóra vonatkozó kijelentéseket. A pénzügyi tranzakciós adó (FTT) 1) Európai átlag Total Opposed : 22% (-4) Total In favour : 66% (+5) Támogatja, összesen Ellenzi, összesen NT 19

EU-27 66% (+5) 22% ( 4) 12% ( 1) euróövezet 73% (+10) 18% ( 7) 9% ( 3) euróövezeten kívül 53% ( 1) 30% (=) 17% (+1) * Különbség 2011. április május és 2012. március között Az euróövezet tagállamainak válaszadói határozottan jobban támogatják (73%) a pénzügyi tranzakciós adó alapelvét, mint az euróövezeten kívüli országokban (53%): az eltérés 20 százalékpont. 2) Országok közötti különbségek K: A pénzügyi tranzakciók megadóztatása EB75.2 April-May 2011 Total 'In Favour' Total 'Opposed' DK EB77.2 March 2012 Diff. EB77,2 - EB 75,2 EB75.2 April-May 2011 EB77.2 March 2012 Diff. EB77,2 - EB 75,2 EB75.2 April-May 2011 EB77.2 March 2012 Diff. EB77,2 - EB 75,2 EL 61% 81% +20 33% 14% -19 6% 5% -1 FR 69% 79% +10 22% 13% -9 9% 8% -1 DE 71% 78% +7 20% 15% -5 9% 7% -2 SK 69% 78% +9 24% 16% -8 7% 6% -1 AT 80% 74% -6 17% 22% +5 3% 4% +1 CY 54% 73% +19 34% 21% -13 12% 6% -6 LU 65% 73% +8 26% 20% -6 9% 7% -2 BE 67% 72% +5 30% 25% -5 3% 3% = IT 61% 72% +11 22% 17% -5 17% 11% -6 HU 66% 70% +4 28% 26% -2 6% 4% -2 SE 67% 70% +3 27% 25% -2 6% 5% -1 PT 66% 68% +2 17% 16% -1 17% 16% -1 EU27 61% 66% +5 26% 22% -4 13% 12% -1 ES 50% 66% +16 32% 20% -12 18% 14% -4 CZ 60% 64% +4 33% 29% -4 7% 7% = FI 63% 64% +1 28% 25% -3 9% 11% +2 DK 63% 63% = 31% 29% -2 6% 8% +2 LT 49% 62% +13 29% 18% -11 22% 20% -2 SI 44% 61% +17 39% 30% -9 17% 9% -8 NL 58% 60% +2 35% 33% -2 7% 7% = EE 47% 53% +6 33% 28% -5 20% 19% -1 LV 56% 53% -3 34% 33% -1 10% 14% +4 UK 65% 53% -12 25% 31% +6 10% 16% +6 BG 34% 52% +18 23% 18% -5 43% 30% -13 PL 45% 52% +7 36% 31% -5 19% 17% -2 IE 55% 47% -8 19% 33% +14 26% 20% -6 RO 38% 35% -3 32% 32% = 30% 33% +3 MT 30% 33% +3 44% 47% +3 26% 20% -6 A pénzügyi tranzakciós adóval leginkább és legkevésbé egyetértő tagállamok között megközelítőleg 50 százalékpont a különbség: 81% Spanyolországban (+20) és 33% Máltán (+3). 20

Három országban (Írország, Málta és Románia) a pénzügyi tranzakciós adó támogatottsága nem éri el az 50%-os többségi támogatást. Málta az egyetlen ország, ahol a többség ellenzi a pénzügyi tranzakciós adót (47%). A változások tekintetében a pénzügyi tranzakciós adó támogatottsága terén jelentős a növekedés Görögországban (+20), Cipruson (+19), Bulgáriában (+18), Szlovéniában (+17) és Spanyolországban (+16). 1) Európai átlag A pénzügyi tranzakciós adó támogatása melletti érvek Kiindulási alap: A pénzügyi tranzakciós adó támogatóinak (a válaszadók 66%-a) feltett kérdések K: Mi a fő oka annak, hogy Ön támogatja a pénzügyi tranzakciók megadóztatását? A pénzügyi tranzakciók megadóztatása lehetővé tenné 1) Európai átlag 21

A pénzügyi tranzakciós adó elutasítása melletti érvek Kiindulási alap: A pénzügyi tranzakciós adó EU-ban történő bevezetését ellenzőknek (a válaszadók 22%-a) feltett kérdések K: Mi a fő oka annak, hogy Ön ellenzi a pénzügyi tranzakciók megadóztatását az EU-ban? A pénzügyi tranzakciók megadóztatása az EU-ban 1) Európai átlag 22

A pénzügyi tranzakciók megadóztatásának alapelvét ellenző válaszadók (22%) nagyon megosztottak és véleményüket láthatóan nem tudják megindokolni. F. Eurókötvények: ismertség és vélemények K: Hallott már az eurókötvényekről? 1) Európai átlag 23

Total "YES": 49% (+7) No: ( 7) Eurókötvények Igen, és pontosan tudja, mik azok Igen, de nem tudja pontosan, hogy mik azok Nem EU-27 15% (=) 34% (+7) 50% ( 7) 1% (=) euróövezet 17% (=) 36% (+7) 46% ( 7) 1% (=) euróövezeten kívül 13% (=) 29% (+7) 57% ( 7) 1% (=) *( ) Különbség 2011. szeptember és 2012. március között NT 2) Országok közötti különbségek K: Hallott már az eurókötvényekről? 24

EB76.1 Sep 2011 NO Total 'Yes' DK EB77.2 March 2012 Diff. EB77,2 - EB 76,1 EB76.1 Sep 2011 EB77.2 March 2012 Diff. EB77,2 - EB 76,1 EB76.1 Sep 2011 EB77.2 March 2012 Diff. EB77,2 - EB 76,1 DK 80% 77% -3 20% 22% +2 0% 1% +1 FR 73% 69% -4 27% 31% +4 0% 0% = LV 68% 69% +1 32% 31% -1 0% 0% = PT 75% 69% -6 24% 30% +6 1% 1% = RO 77% 68% -9 19% 27% +8 4% 5% +1 SE 68% 63% -5 31% 36% +5 1% 1% = LT 68% 58% -10 32% 41% +9 0% 1% +1 UK 62% 58% -4 38% 42% +4 0% 0% = HU 66% 57% -9 33% 42% +9 1% 1% = PL 63% 54% -9 36% 44% +8 1% 2% +1 LU 49% 53% +4 50% 46% -4 1% 1% = MT 58% 53% -5 42% 46% +4 0% 1% +1 BE 62% 52% -10 38% 48% +10 0% 0% = EU27 57% 50% -7 42% 49% +7 1% 1% = ES 57% 50% -7 42% 48% +6 1% 2% +1 EE 57% 49% -8 43% 51% +8 0% 0% = CY 59% 47% -12 41% 52% +11 0% 1% +1 SI 51% 45% -6 49% 55% +6 0% 0% = IT 55% 43% -12 43% 55% +12 2% 2% = FI 52% 42% -10 48% 58% +10 0% 0% = BG 61% 40% -21 38% 59% +21 1% 1% = AT 55% 39% -16 43% 60% +17 2% 1% -1 SK 56% 39% -17 44% 60% +16 0% 1% +1 NL 36% 38% +2 64% 61% -3 0% 1% +1 IE 42% 34% -8 57% 64% +7 1% 2% +1 CZ 46% 33% -13 53% 67% +14 1% 0% -1 DE 37% 32% -5 62% 67% +5 1% 1% = EL 28% 19% -9 72% 81% +9 0% 0% = Az eurókötvényekről a görögök közül hallottak a legtöbben (81%), őket követik a csehek és a németek (67%), majd az írek (64%). A legtöbben Dániában mondták azt, hogy még sosem hallottak az eurókötvényekről (77%), utánuk következnek a franciák, a lettek, a portugálok (69%), végül a románok (68%). Az eurókötvények ismertsége a 27 tagállam közül 24-ben emelkedett. A legnagyobb növekedés Bulgáriában (+21 százalékpont), Ausztriában (+17) és Szlovákiában (+16) volt megfigyelhető. Csökkenést csak három tagállamban jegyeztek fel: Lettországban ( 1), Hollandiában ( 3) és Luxemburgban ( 4). 3) Szociodemográfiai eltérések Szociodemográfiai szempontból sokkal több férfi hallott már az eurókötvényekről, mint nő: 57% a 42%-kal szemben. Fontos tényező az az életkor is, amikor a válaszadók befejezték tanulmányaikat (a legalább 20 éves korukig tanuló válaszadók 62%-a hallott 25

az eurókötvényekről, azok körében azonban, akik 15 éves koruk előtt befejezték iskolai tanulmányaikat, ez az arány mindössze 37%). Ugyanez a helyzet a foglalkozás szintjének esetében is (a vezetők 68%-a, míg az önfoglalkoztatók 65%-a hallott az eurókötvényekről, szemben a munkanélküliek mindössze 38%-ával). Egyetért az eurókötvények létrehozásával? 1) Európai átlag K: Inkább támogatja, vagy inkább ellenzi az eurókötvények létrehozását annak alapján, amit tud róluk? Kiindulási alap: Kizárólag az euróövezet azon válaszadóinak feltett kérdés, akik már hallottak az eurókötvényekről A válaszadók több mint egyharmadának nincs véleménye az eurókötvények létrehozásáról (31%; +2). 2) Szociodemográfiai eltérések Az eurókötvények létrehozását több férfi (48%) támogatja, mint nő (39%). Ugyanez a helyzet a tanulmányaikat 20 éves koruk után befejező (50%) és az iskolát 15 éves koruk előtt elhagyó válaszadók (38%) viszonylatában. III. Hitelminősítő intézetek A. A hitelminősítő intézetek ismertsége K: Hallott már a hitelminősítő intézetekről? 26

1) Európai átlag (+5) Total Yes : 61% (+11) (-11) Szem ben az eurókötvények ismertségére adott válaszokkal, a hitelminősítő intézetek valódi ismertsége ( Igen, és pontosan tudja, mik azok ) 5 százalékponttal nőtt (27%-ról 32%-ra). Hitelminősítő intézetek Igen, és pontosan tudja, mik azok Igen, de nem tudja pontosan, hogy mik is azok Nem EU-27 32% (+5) 29% (+6) 38% ( 11) 1% (=) euróövezet 32% (+7) 31% (+7) 36% ( 14) 1% (=) euróövezeten kívül 31% (+2) 26% (+5) 41% ( 8) 2% (+1) *( ) Különbség 2011. szeptember és 2012. március között NT 2) Országok közötti különbségek K: Hallott már a hitelminősítő intézetekről? 27

Total 'YES' NO DK EB76.1 Sep 2011 EB77.2 Diff. EB77.2 March 2012 - EB 76.1 EB76.1 Sep 2011 EB77.2 Diff. EB77.2 March 2012 - EB 76.1 EB76.1 Sep 2011 EB77.2 Diff. EB77.2 March 2012 - EB 76.1 HU 47% 69% +22 52% 30% -22 1% 1% = SI 38% 60% +22 62% 39% -23 0% 1% +1 AT 55% 76% +21 44% 23% -21 1% 1% = IT 36% 56% +20 61% 41% -20 3% 3% = FR 40% 60% +20 60% 40% -20 0% 0% = SK 46% 64% +18 54% 35% -19 0% 1% +1 CY 33% 50% +17 66% 49% -17 1% 1% = DE 63% 79% +16 37% 21% -16 0% 0% = BE 41% 55% +14 59% 44% -15 0% 1% +1 EL 49% 63% +14 51% 36% -15 0% 1% +1 BG 34% 48% +14 63% 48% -15 3% 4% +1 FI 62% 73% +11 38% 27% -11 0% 0% = UE27 50% 61% +11 49% 38% -11 1% 1% = MT 27% 38% +11 72% 60% -12 1% 2% +1 RO 27% 36% +9 69% 59% -10 4% 5% +1 PL 26% 35% +9 73% 63% -10 1% 2% +1 LU 47% 54% +7 52% 45% -7 1% 1% = CZ 42% 49% +7 58% 51% -7 0% 0% = LT 22% 27% +5 78% 72% -6 0% 1% +1 UK 74% 78% +4 26% 22% -4 0% 0% = DK 68% 72% +4 32% 27% -5 0% 1% +1 EE 28% 31% +3 72% 69% -3 0% 0% = SE 77% 79% +2 23% 21% -2 0% 0% = NL 77% 78% +1 22% 22% = 1% 0% -1 PT 51% 52% +1 48% 47% -1 1% 1% = ES 45% 46% +1 54% 52% -2 1% 2% +1 LV 44% 44% = 56% 55% -1 0% 1% +1 IE 69% 68% -1 30% 30% = 1% 2% +1 A 27-ből 25 tagállamban nőtt azon polgárok százalékos aránya, akik hallottak az eurókötvényekről. Svédországban, Németországban (79%), az Egyesült Királyságban, Hollandiában (78%) és Ausztriában (76%) ismerik a legtöbben a hitelminősítő intézeteket. A legkevesebben Lettországban (27%), Észtországban (31%) és Lengyelországban (35%) hallottak a hitelminősítő intézetekről. A legszembetűnőbb, 22 százalékpontos növekedést Magyarországon és Szlovéniában tapasztalták, ahol a hitelminősítő intézetek ismertsége 69%, illetve 60%. Ausztriában (76%) 21 százalékpontos, míg Olaszországban (56%) és Franciaországban (60%) 20 százalékpontos volt a növekedés. A hitelminősítő intézetek ismertsége mindössze 1 ponttal, csupán 1 tagállamban (Írországban) csökkent (69%-ról 68%-ra). 3) Szociodemográfiai eltérések 28

Az eurókötvényekhez hasonlóan a hitelminősítő intézetek ismertségében is igen jelentősek a szociodemográfiai eltérések. Sokkal több férfi hallott a hitelminősítő intézetekről, mint nő: 68% az 55%-kal szemben. A megkérdezettek válaszait az is befolyásolta, hogy hány éves korukban fejezték be tanulmányaikat: a legalább 20 éves korukig tanuló válaszadók 76%-a, míg az iskolai tanulmányaikat 15 éves koruk előtt befejezőknek csupán 44%-a hallott már a hitelminősítő intézetekről. Eltérés mutatkozott a válaszok között a foglalkozás szintje szerint is: a vezetők 85%-a és az önfoglalkoztatók 75%-a hallott már a hitelminősítő intézetekről, szemben a munkanélküliek mindössze 52%-ával. 29

B. A hitelminősítő intézetek szerepe 1) Európai átlag K: Kérem, mondja meg, hogy egyetért-e az alábbi, hitelminősítő intézetekről szóló kijelentésekkel, annak alapján, amit tud róluk. Kiindulási alap: Azoknak a válaszadóknak feltett kérdés, akik már hallottak a hitelminősítő intézetekről (a válaszadók 61%-a) Ellentmondások a hitelminősítő intézetek szerepével és funkciójával kapcsolatban A válaszadók mind a válság kialakulásában betöltött szerepüket, mind a funkciójukról kialakított képet illetően ellentmondásosan vélekedtek a hitelminősítő intézetekről. 30

K: Kérem, mondja meg, hogy egyetért-e az alábbi, hitelminősítő intézetekről szóló kijelentésekkel, annak alapján, amit tud róluk. Kiindulási alap: Azoknak a válaszadóknak feltett kérdés, akik már hallottak a hitelminősítő intézetekről (a válaszadók 61%-a) A hitelminősítő intézetek szerepe A hitelminősítő intézetek jelentős szerepet játszottak a pénzügyi válság kialakulásában A hitelminősítő intézetektől származó információk hasznosak a gazdasági szereplők számára, mivel segítik pénzügyi döntéshozatalukat Egyetért, összesen Nem ért egyet, összesen NT EURÓÖVE ZET 70% ( 1) 61% ( 1) EURÓÖ VEZETE N KÍVÜL 58% (+1) 63% ( 3) EURÓÖVEZ ET *( ) Különbség 2011. szeptember és 2012. március között EURÓÖV EZETEN KÍVÜL EURÓÖVE ZET EURÓÖVE ZETEN KÍVÜL 17% (=) 19% ( 3) 13% ( 1) 23% (+2) 26% (+2) 18% (+4) 13% ( 1) 19% (+1) 31

1) Európai átlag K: Súlyos válság idején a hitelminősítő intézeteknek nem kellene értékelniük azokat az uniós tagállamokat, amelyek más tagállamoktól pénzügyi támogatást kapnak Kiindulási alap: Azoknak a válaszadóknak feltett kérdés, akik már hallottak a hitelminősítő intézetekről (a válaszadók 61%-a) Total Agree : 54% Total Disagree : 29% A hitelminősítő intézetek szerepe Egyetért, összesen Nem ért egyet, összesen NT EU-27 54% 29% 17% euróövezet 58% 27% 15% euróövezeten kívül 45% 33% 22% 32

2) Országok közötti különbségek K: Súlyos válság idején a hitelminősítő intézeteknek nem kellene értékelniük azokat az uniós tagállamokat, amelyek más tagállamoktól pénzügyi támogatást kapnak Kiindulási alap: Azoknak a válaszadóknak feltett kérdés, akik már hallottak a hitelminősítő intézetekről (a válaszadók 61%-a) A 27-ből 24 tagállamban azon válaszadók többsége, akik már hallottak a hitelminősítő intézetekről úgy véli, hogy a hitelminősítő intézeteknek nem kellene értékelniük azokat az uniós tagállamokat, amelyek más tagállamoktól pénzügyi támogatást kapnak. Ez az intézkedés a legnagyobb támogatottságot a válság által leginkább sújtott európaiak, azaz Görögország (76%), Ciprus (74%) és Portugália (66%), valamint az egyaránt 62 62%-ot elérő Spanyolország és Olaszország válaszadói körében kapta. 33

1) Európai átlag K: Egy független európai hitelminősítő intézet létrehozása ellensúlyozná a meglevő intézetek hatalmát Kiindulási alap: Azoknak a válaszadóknak feltett kérdés, akik már hallottak a hitelminősítő intézetekről (a válaszadók 61%-a) Total Disagree : 17% (=) Total Agree : 67% (+2) A hitelminősítő intézetek szerepe Egy független európai hitelminősítő intézet létrehozása ellensúlyozná a meglevő intézetek hatalmát Egyetért, összesen EURÓÖVEZ ET EURÓÖV EZETEN KÍVÜL Nem ért egyet, összesen EURÓÖVEZ ET 72% (+1) 56% (+2) 15% (+1) EURÓÖ VEZETE N KÍVÜL 22% ( 3) NT EURÓÖVEZ ET EURÓÖV EZETEN KÍVÜL 13% ( 2) 22% (+1) *( ) Különbség 2011. szeptember és 2012. március között 34

MELLÉKLETEK Eurostat adatok Az alábbi három táblázat az Európai Unió gazdasági és társadalmi környezetével kapcsolatos legfontosabb adatok időbeli alakulását szemlélteti. Az Eurostat aktualizált adataiból származó adatokat a Közvélemény-figyelő Egység állította össze. Első táblázat: Az államadósság, a költségvetési hiány és a bruttó hazai termék alakulása Második táblázat: A teljes munkanélküliség alakulása Harmadik táblázat: A munkanélküliség alakulása korcsoportok szerint 35

Az államadósság, a költségvetési hiány és a bruttó hazai termék alakulása Evolution of the public debt Evolution of the budgetary deficit Gross Domestic Product (GDP) Forecast* Public debt (% of the GDP) Difference of the public debt (% of the GDP) Budgetary deficit (% of the GDP) Difference of the budgetary deficit (% of the GDP) Percentage change compared with the previous year Countries 2011 variation in percentage points (2010-2011) 2011 variation in percentage points (2010-2011) variation % (2011-2012) variation % (2012-2013) European Union 82,5 +2,5 4,5-2,00-0,03% +1,27% Belgium 98,2 +2,30 3,7-0,10-0,02% +1,24% Bulgaria 16,3 = 2,1-1,00 +0,50% : Czech Republic 41,2 +3,10 3,1-1,70 +2,81% -0,46% Denmark 46,5 +3,60 1,8-0,70 +1,09% +1,62% Germany 81,2-1,8 1,0-3,30 +0,68% +1,67% Estonia 6-0,7-1 +0,8 +1,62% +3,79% Ireland 108,2 +15,70 13,1-18,10 +0,53% +1,91% Greece 165,3 +20,30 9,1-1,20-4,74% = Spain 68,5 +7,30 8,5-0,80-1,76% -0,33% France 86,4 +3,90 5,2-1,90 +0,47% +1,34% Italy 120,1 +1,50 3,9-0,70-1,41% +0,44% Cyprus 71,6 +10,10 6,3-1,00 : : Latvia 42,6-2,1 3,5-4,70 +2,59% +4,74% Lithuania 38,5 +0,50-5,5-1,70 +2,40% +3,51% Luxembourg 18,2-0,9 0,6-0,30 +1,06% +2,10% Hungary 80,6-0,8-4,3-8,50-1,66% -3,41% Malta 72 +2,60 2,7-1,00 +1,22% +1,90% Netherlands 65,2 +2,30 4,7-0,40-0,89% +0,71% Austria 72,2 +0,30 2,6-1,90 +0,78% +1,67% Poland 56,3 +1,50 5,1-2,70-0,41% +0,65% Portugal 107,8 +14,50 4,2-5,60-3,26% +0,25% Romania 33,3 +2,80 5,2-1,60 +0,72% +0,24% Slovenia 47,6 +8,80 6,4 +0,4-1,40% +0,66% Slovakia 43,3 +2,20 4,8-2,90 +1,81% +2,87% Finland 48,6 +0,20 0,5-2,00 +0,76% +1,60% Sweden 38,4-1 -0,3 = +5,92% +4,49% United Kingdom 85,7 +6,10 8,3-1,90-0,66% +5,55% EUROSTAT adatok; adatkinyerés napja: 2012. 05. 16. = nincs adat; * előrejelzés 36

A teljes munkanélküliség alakulása Evolution of the unemployment Unemployment rate Percentage change compared with the previous quarter Percentage change compared with the same quarter of the previous year Countries March 2012 variation in percentage points (2011 Q4-2012 Q1) variation in percentage points (2011 Q1-2012 Q1) European Union 10,20% +0,20 +0,70 Euro area 10,90% +0,30 +0,90 Belgium 7,30% +0,10 +0,20 Bulgaria 12,60% +0,80 +1,20 Czech Republic 6,70% +0,10-0,20 Denmark 8,10% +0,10 +0,40 Germany 5,60% = -0,40 Estonia : : : Ireland 14,50% -0,1 +0,40 Greece : : : Spain 24,10% +0,80 +2,80 France 10,00% +0,20 +0,40 Italy 9,80% : : Cyprus 10,00% +0,50 +2,50 Latvia : : : Lithuania : : : Luxembourg 5,20% +0,30 +0,40 Hungary 11,20% +0,30 +0,30 Malta 6,80% +0,20 +0,10 Netherlands 5,00% +0,10 +0,80 Austria 4,00% : : Poland 10,10% +0,10 +0,50 Portugal 15,30% +0,90 +2,40 Romania 7,50% -0,2-0,20 Slovenia 8,50% -0,1 +0,60 Slovakia 13,90% = +0,70 Finland 7,50% -0,1-0,30 Sweden 7,30% = = United Kingdom : : : EUROSTAT adatok; adatkinyerés napja: 2012. 05. 10.= nincs adat A munkanélküliség alakulása korcsoportok szerint 37

Less than 25 years old Total Population COUNTRIES Dec-11 Jan-12 Feb-12 Mar-12 Dec-11 Jan-12 Feb-12 Mar-12 Greece 47,0 51,2 : : 19,7 21,7 : : Spain 48,4 50,3 50,9 51,1 22,7 23,5 23,8 24,1 Portugal 32,9 35,1 35,4 36,1 13,6 14,8 15,0 15,3 Italy 30,6 32,9 33,9 35,9 8,8 9,5 9,6 9,8 Lithuania 34,3 : : : 14,3 : : : Slovakia 33,8 34,0 34,1 33,9 13,9 14,0 14,0 13,9 Bulgaria 26,9 31,1 32,3 32,8 11,3 12,2 12,5 12,6 Ireland 30,0 31,4 31,3 30,3 14,7 14,7 14,7 14,5 Chyprus 26,9 28,8 28,8 28,8 9,0 9,6 9,8 10,0 Hungary 26,6 28,4 28,1 28,4 10,9 11,3 11,1 11,2 Latvia 27,3 : : : 14,6 : : : Poland 26,7 27,2 27,2 26,7 9,9 10,1 10,1 10,1 Estonia 24,9 : : : 11,7 : : : Romania 24,8 : : : 7,3 7,2 7,1 7,5 Sweden 22,3 22,4 23,5 22,8 7,5 7,6 7,5 7,3 European Union 22,0 22,4 22,5 22,6 9,9 10,1 10,2 10,2 United Kingdom 22,0 21,9 : : 8,3 8,2 : : France 22,8 22,2 21,9 21,8 9,8 10,0 10,0 10,0 Finland 19,9 19,7 19,6 19,4 7,6 7,5 7,5 7,5 Czech Republic 18,1 18,8 19,1 19,0 6,5 6,7 6,8 6,7 Luxembourg 15,7 16,6 16,9 17,4 4,9 5,1 5,2 5,2 Belgium 18,2 17,0 17,0 17,1 7,2 7,3 7,3 7,3 Slovania 16,4 16,5 16,5 16,5 8,6 8,7 8,7 8,5 Denmark 14,4 14,6 14,7 15,1 7,7 7,9 7,9 8,1 Malta 13,8 14,7 14,4 13,6 6,4 6,8 6,8 6,8 Netherlands 8,2 9,0 9,4 9,3 4,8 5,0 4,9 5,0 Austria 9,0 8,9 8,7 8,6 4,3 4,1 4,1 4,0 Germany 8,4 8,1 8,0 7,9 5,7 5,6 5,6 5,6 EUROSTAT adatok; adatkinyerés napja: 2012. 05. 10.= nincs adat 38