AZ ORTOGONÁLIS VÁROSHÁLÓ MINT VÁROSI ATTRIBÚTUM - adalékok a tervezett városszövetek természetrajzához

Hasonló dokumentumok
ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

Interdiszciplináris Doktori Iskola. A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak között Doktori Program. Képzési program

FARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016

Itt is szeretnénk köszönetet mondani Dr. Finta József DLA és dr. habil Rohoska Csaba DLA témavezetőimnek, akik figyelmükkel megtisztelték építészeti

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

BARNAMEZŐ-KATASZTER INGATLANFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK ADATBÁZISA

Álraszteres térstatisztikai műveletek a területi kutatásokban

felkészülés a honlapon lévő, az előadásokkal párhuzamosan kiadott anyagok alapján:

Spiro Kostof ( ) építészettörténet professzor, University of California at Berkeley; Yale; Columbia; MIT és Rice University.

A vállalkozások finanszírozása, alternatív finanszírozási lehetőségek a mai időkben Brealey Myerstől a Kékfrankig

Interdiszciplináris Doktori Iskola

Az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola képzési terve Komplex vizsga

Kapcsolatok kialakulása és fennmaradása klaszterek tudáshálózataiban

Interdiszciplináris Doktori Iskola Politikatudomány Doktori Program. Képzési program. A képzés szakaszai

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

A helyi erőforrások mobilizálásának eszközei és intézményei a piacgazdaságokban

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA

Eszterházy Károly Egyetem. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Érfalvy Lívia. Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében

Fonyódi Mariann PhD. mindenhol jelenlévősége túlmutat önmagán - valami esszenciálisat sejtet. Arra törekszem, hogy egyfajta

A területi koncentráció interpretálása: kitüntetett helyzetek

VÁROSFÖLDRAJZ GYAKORLAT

A földrajztanítás alapjai 1.

Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben

MENEDZSMENT ALAPJAI Szervezeti struktúrák gyakorlat

Új földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz)

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

Tóth József helye a magyar földrajz Pantheonjában. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia, Pécs, Kocsis Károly

MUNKAHELYEK ÉS TECHNOLÓGIÁK ÉPÍTÉSZETE MAI IPARI ÉPÜLETEGYÜTTESEK KOMPLEX MUNKAKÖRNYEZET -TERVEZÉSE

Dr. Kovács Géza a hazai jövőkutatás mestere 90. születésnapjára

..::Kiberkultúra::..

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013

Földrajztudományi Kutatóintézet

KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT

Ingatlan felmérési technológiák

A TÁRSADALMILAG FELELŐS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA

dimeb Dinet Logisztika Kft Technológia munkavédelmi szakembereknek és szolgáltatóknak. Hatékonyság - Minőség - Innováció.

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

A BAGázs-módszer A BAGázs Közhasznú Egyesület szakmai munkájának rövid bemutatása

Regresszió. Csorba János. Nagyméretű adathalmazok kezelése március 31.

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok

A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

I. KÖRLEVÉL. VIII. Országos Turisztikai Konferenciát.

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén ( )

Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR. Urbanisztika Tanszék TÉZISFÜZET. Kissfazekas Kornélia

Parametrikus tervezés

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007

Város1 vizsgakérdések 2012/2013 a BME Urbanisztika Tanszék kötelező tantárgya

Nyitóprojekt. Az innováció jegyében MIK NOÉ. Nemzetközi hallgatók száma

Biológia egészségtan Általános iskola 7. osztály

Pozícióinformáció. Sikeres helyfüggő szolgáltatások mobilra

Nagy pontosságú 3D szkenner

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

2007. szeptemberétől

TÁJFÖLDRAJZ-TÁJÖKOLÓGIA

ÚJ MEGOLDÁSOK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN KONFERENCIA HARKÁNY VÁROSFEJLESZTÉS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PÉCSETT

Interdiszciplináris Doktori Iskola Európa és a magyarság a században Doktori Program. Képzési program

A Kárpát-medence interaktív irodalomtörténeti térképe

Dr.Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda május 5.

A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN

Dusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék

A TELEKI TÉR ÚJJÁÉLESZTÉSE

Éghajlattan II. (FDO1105)

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban

Dr. Vadál Ildikó publikációs jegyzéke

A negatív kampányok sikerességéről és buktatóiról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

A könyörtelen (a vásárló) Mi kell a vevő komfort érzetéhez? dr. Törőcsik Mária egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ

Figyelemfelhívás a környezeti fenntarthatóság fontosságára a as fejlesztési ciklus pályázatainál

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Orsolya egyetemi docens. egyetemi docens dr. Beretzky Ágnes egyetemi docens dr. Sárosdyné dr. Szabó Judit egyetemi docens. Szabó Judit egyetemi docens

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás

A KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

A korrupciós hálózatok kialakulása Magyarországon 2010-ig. Készült 2012/2013-ban a Nemzeti Együttmőködési Alap támogatásával

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

Szervezeti magatartás I december 03.

BECS - tag, intézményvezető(vagy kijelölt kolléga) óravázlat tematikus terv/tanmenet= tervezett anyag végleges jegyzőkönyv interjúk dokumnetációja

Vizuális alkotó gyakorlat Alapfok 1-6. évfolyam

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

Általános rehabilitációs ismeretek

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége

Átírás:

AZ ORTOGONÁLIS VÁROSHÁLÓ MINT VÁROSI ATTRIBÚTUM - adalékok a tervezett városszövetek természetrajzához PhD értekezés tézisei Fonyódi Mariann 2007. szeptember

AZ ORTOGONÁLIS VÁROSHÁLÓ MINT VÁROSI ATTRIBÚTUM - adalékok a tervezett városszövetek természetrajzához PhD értekezés tézisei Az értekezés célja és módszere Az ortogonális háló, városrács a várostest szervezésére használható legközönségesebb mód, a telepített városok és városrészek messze a leggyakrabban használt szerkezete - és egyben a modern városnak szinte kötelezően megtalálható eleme éghajlattól, kultúrától, gazdasági helyzettől függetlenül. Egyaránt alkalmas a néhány tömbből álló terület összefogásától akár egy egész város teljes szerkezetének kialakításán át földrajzi léptékben átalakítani a tájat. Egy rendszer, egyfajta mátrix, mely képes az elemek egymáshoz rendelésére - a legkülönfélébb intenzitásokban is jól működve: alacsony kertvárositól a felhőkarcolókig. Az ortogonális rácsháló a várostörténetben mindenkor és mindenhol jelenlévősége túlmutat önmagán - valami esszenciálisat sejtet. A klasszikus értelemben vett várostörténet hagyományosan az egymástól elkülönített korszakok jellegzetes formáit elemzi. A város azonban egy soha el nem készülő műalkotás - az életet elpusztító katasztrófákat kivéve -, folyamatosan változik, építészettörténeti korokat ível át és a jövője kiszámíthatatlan. A korszakok egymásra hatásainak vizsgálatát, a város változásainak leírását különböző diszciplinákra bízza (szociológia, történetírás), holott a városok alaprajzi szövete - a telekrendszer, az utcák, terek rendje, a határok változásai - mindennél maradandóbban őrzik az időbeni történéseket. A településszövet mindennapi életünk színtere, változásait az élet, a használat követeli ki - ezért a lefektetett városrácsok későbbi használatának, torzulásainak vizsgálata sokat feltárhat hibáiból, és fontos tervezési szempontokat adhat ennek a közönséges, egyszerű szerkesztési elemnek az alkalmazásához. Az ortogonális városhálók természetének vizsgálata a hazai gyakorlatban meglehetősen hiányosnak mondható, átfogó kutatása s valamiféle rendszert alkotó leírása mind ez idáig nem történt meg; egyedüliként Meggyesi Tamás munkái tekinthetőek kiindulási pontként. A magyar nyelvű szakirodalom hiányossága késztetett a külföldi szakirodalmat szintetizáló kutatás és elem-

zés készítésére - így pótolva némileg ennek a mindennél gyakrabban használt térstrukturáló eszköznek az oktatásban is elérhető leírását. A témához összefoglaló városépítészet-történeti (Lavedan, Stewart, Dickinson, Wycherley), tematikus áttekintő (Kostof, Zucker, Gallion,) és antropológiai, kulturális irányból kiinduló munkákat (Moholy-Nagy, Rykwert) tanulmányoztam, emellett a kutatás fontos része volt egy-egy város különböző korszakokból származó történeti térképeinek elemzése - így követve és megértve a települési szövet időben történő változásait. Ez utóbbi módszertanához tipológiával (Rossi, Thiis-Evensen) és morfológiával, településföldrajzzal (Conzen, Conzen, Whitehand) foglalkozó műveket használtam fel forrásként. Célom volt hogy a hagyományosan szigorú időrend és területek szerinti tárgyalás követése helyett inkább a morfológiát, az elemzést szem előtt tartó munka szülessen - mely így a korok és régiók fogalmát is más megvilágításba helyezi; az egymástól elkülönített stíluskorszakokban a várostípusok egymástól elkülönítettségére épülő statikus városépítészet-történeti szemlélet átalakítani és kitágítani a városépítészet- és az építészettörténetet jelenleg erőteljesen uraló Európa-középpontúságát. A kutatási téma korokat és kultúrákat átívelő szemléletet képvisel - formai és morfológiai vizsgálataival keres általánosan is használható elveket, feltárva a városháló hiányosságait és az arra adható tervezési megoldásokat. Az értekezés szerkezete az alábbi részekre tagolható: - az 1. fejezetben kutatási előzmények, kapcsolódó elméletek számbavétele, - a 2-5. fejezet a városrács történeti megjelenései, különösen az azokat létrehozó okok, társadalmi környezet leírása, - a 6-7. fejezet a lefektetés módjaival, lehetséges formai jellemzőivel, alkotó elemeivel foglalkozik, - a 8. fejezet az időbeni és más kapcsolódó struktúrák okozta módosulásokat vizsgálja, - a 9. fejezet pedig áttekinti a dolgozat következtetéseit és a téma további kutatási és hasznosítási lehetőségeit.

Tézisek I. Az ortogonalitás az emberi térérzékelésben meghatározó fontosságú - melyhez minden kultúra különböző fogalmakat társít. A téri érzékelés axispárjai (gravitáció / horizont, égtájak É-D / K-NY) és az ember szimmetrikus valója (elöl-hátul / jobb-bal) együttesen tekinthetőek az ortogonális rend kiindulásának. A fő irányokhoz társított képzetek miatt (gravitáció - axis mundi, fent/lent, jó/rossz; horizont - egyenlőség, K - evilág, Ny - túlvilág stb.) maguk az irányok is gyakran szimbólumként működnek. Az axisok többszörözésével kialakított mátrix - az ortogonális háló - pedig összetett szimbólumként a mitikus tér absztrakt leképezésére alkalmas (mítikus geográfia). Az ortogonális háló alkotta rendhez olyan fogalmak is hozzákapcsolhatóak, mint a törvény, erkölcs, fegyelmezettség, egyenlőség, demokrácia stb. II. A várostörténetben az ortogonális városháló és annak változatai mindvégig meghatározó szerepet játszottak. Létrejöttének okai szerint három fő csoportot különböztethetünk meg: Szakrális, szimbolikus megjelenés a városalaprajzban: az égtájak kitüntetett szerepéből adódó rácsos szerkesztettség, a tájolt vallási orientációs középpont következményeként megjelenő rácsok, a városalaprajz egészének szimbolikus formálásából eredő rácsok és az ideális városok, utópiák formái között. Telepített városok, kolonizáció: ókori gyarmatvárosok, középkori telepített városok (katonai célból alapított városok, gazdasági terjeszkedés, kereskedelem, presztizs növelése, egyházi városalapítások), birodalmi terjeszkedés eszközeként (római birodalom - gyarmatosítás és szakralitás kombinációja, Laws of Indies városok, Jefferson karteziánus hálója). Modernizálás, szabályozás meglévő városok területének kiterjesztésénél, rendezésénél a leggyakrabban alkalmazott forma, mely elsődleges városszerkezetként és kitöltő elemként is megjelenhet. III. Az ortogonális városháló egy olyan flexibilis rendszer, amely képes változatos körülmények és intenzitások felvételére.

Alkalmas a tér strukturálására különböző léptékekben (földrajzi, települési, épület); lefektethető különböző módokon (additív, strukturális, átalakítással); zárt vagy nyitott rendszerként; képes környezetéhez igazodni, de lehet attól teljesen független is. A háló maga negatív térként, pozitív tömegként, illetve szerkesztésként is megjelenhet, mely magába foglalhat pozitív tömegeket és negatív tereket egyaránt. A rács ritmusa lehet monoton vagy változó, létrejöhetnek benne kitüntetett pontok, magasságában képes egyenletességre és változatosságra egyaránt különböző sűrűségeket befogadva. IV. A történeti és formai elemzések tanulságaként kijelenthető, hogy az ortogonális városrács mind a mai napig a legáltalánosabban használt térstrukturáló eszköz, melynek kritikai szemlélete a létező városok szövetében alkalmazott elsöprő mennyisége, számtalan előnye és hátránya miatt megkerülhetetlen. Egyszerű használata és nagy rugalmassága miatt a XX. század hihetetlen mértékben bővülő városi területeinek telepítésében a tömeges lakásépítéstől az egyéni parcellázásokig messze a leggyakrabban használt struktúra, mely jól átlátható, kiszámítható, könnyen sztenderdizálható rendszert eredményez. Gyakori kritika éri az általa eredményezett monoton, ingerszegény környezetet, melyben nehéz kitüntetett helyzetet létrehozni és egy bizonyos méret felett a központ megközelítése is nehézkes. V. A kritikai szemlélet elvégzéséhez szükséges a formai és történeti elemzéseken túl az időbeli és más elemek hatására történő változások elemzése is. A városrácsok módosulásai lehetnek torzulások/elhajlások a szövetben (kulturális okokból, természeti tényezők hatására); kihagyások, tömörödések; a befoglalt elem karakterváltozásai. Megváltozhat új elemek utólagos bekerülése, létrejöhet inhomogén struktúra más rendszerekkel történő mellé-, fölé- és alárendelt viszony kialakulása miatt, vagy bővülés, ismétlődések okán. A városrácsok összességében jól tűrik az időbeni változásokat - az "elromlott" rend gazdagíthatja a struktúrájukat. VI. A városrácsok időbeni módosulásainak vizsgálata mintát nyújthat tervezésük eszköztárához, mely elengedhetetlen a konkrét helyen és szituációban történő megfelelő alkalmazásához. Az ortogonális városháló egy nagyon rugalmas rendszer, mely jól használva tud igazodni a környezetéhez, lehetséges benne hangsúlyok létrehozása, monotonitása feloldható, nagyon változatos formák befogadására képes. A

város kollázs - különböző karakterű területek, elemek, pontok, határok szövedéke - a szétesett, feltöredezett elemek között ez egy szövetképző szerkesztés is lehet, ha jól tudjuk használni. A rács tehát városi ragasztó is egyben, mely kontextust hoz létre térbeli és morfológiai értelemben. Gyakran, éppen a nőtt városok kiterjesztése kapcsán ez a téri struktúra időbeni, történeti folyamatosságot is eredményez. Az értekezés hasznosítási lehetőségei A városépítészet oktatásában szükséges a morfológiai kutatások, elméletek és a tudatos tervezési eszköztárhasználat összekapcsolása - munkámmal ezt kívánom elősegíteni. Célom volt egy olyan sorozat részeként tárgyalni az ortogonális hálók mint tervezett szövetek témakörét, hogy - későbbi más témakörökkel együtt - beleilleszthető lehet a Meggyesi Tamás által lefektetett "Települési szövettan" kereteibe. Az így létrehozott elméleti anyag egy régóta hiányzó - tervezést és oktatást egyaránt segítő - könyv létrejöttének alapja lehet. Az értekezéshez kapcsolódó publikációs jegyzék "L'esprit de géometrie - az ortogonális városháló mint városi attribútum." In: Terek és szövegek - újabb perspektívák a városkutatásban. Szerk.: N. Kovács Tímea, Böhm Gábor, Mester Tibor. Budapest, Kijárat, 2005. könyvrész, magyar nyelvű "The orthogonal grid as the planned urban fabric" Periodica Politechnica 2005. folyóiratcikk, angol nyelvű, lektorált "Az ortogonális városháló mint városi attribútum", Építés- Építészettudomány 2005/3-4. folyóiratcikk, magyar nyelvű, lektorált Városi szövetek - Kontextus, kontinuitás, környezeti érzékenység Terek, képek és tér-képek: a modern város tudományos konferencia, PTE BTK Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék, Pécs 2004. május 7-8, MTA PAB Székház www.urbs.pte.hu konferencia előadás, magyar nyelvű