Klímatörvény fluortartalmú üvegházhatású gázok 31. RÉSZ Környezeti hatásvizsgálat

, 5. szám 2017. szeptember október III. évfolyam K O G A Y N A S E Y L É VESZ atértékelés ai és nemzetközi előírások» Kockáz Kezelés» Raktározás» Szállítás» Haz s» Felhasználás Iparbiztonság» Hulladékgazdálkodá Klímatörvény fluortartalmú üvegházhatású gázok 31. RÉSZ Környezeti hatásvizsgálat Veszélyes anyagok és készítmények bejelentése Veszélyes hulladékok osztályozása a szállításban

Beköszöntő TISZTELT OLVASÓ! Számos olyan megkeresés érkezett szerkesztőségünkhöz, melyben a veszélyes anyagok és keverékek bejelentéséhez kértek segítséget, így a Tovább rovatban most ehhez a folyamathoz ad útmutatást Ring Péterné, kémiai biztonsági, környezetvédelmi és munkaegészségügyi szakértő. A cikksorozatot a biocid termékek engedélyezésének és bejelentésének szabályaival folytatjuk majd. IMPRESSZUM Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Telefon: (1) 273 2090 Fax: (1) 468 2917 Web: www.forum-media.hu HU ISSN 2416-3465 Felelős kiadó: Sárközy Ágnes, ügyvezető igazgató Főszerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Rácz-Kósa Eperke Layout és grafika: Sebeszta Péter Kiadvány-fejlesztési vezető: dr. Pőcze Edina Gyártási vezető: Maitz Melinda A környezeti hatásvizsgálat egy jogszabályváltozás következtében kiegészült bizonyos katasztrófavédelmi szempontú vizsgálattal. A katasztrófavédelmi szakhatóság hatásköre ennek kapcsán annak elbírálására terjed ki, hogy az engedélyes megfelelően figyelembe vette-e a külső hatásokat, azaz a dokumentációban bemutatta-e, hogy a természeti katasztrófák, veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek hogyan válthatják ki a telepítési hely környezetterhelését, környezet-igénybevételét. Mindezekről részletesen olvashatnak a Tűzvédelem és iparbiztonság rovatban. Folytatva a veszélyes anyagokhoz és a kémiai biztonsághoz kapcsolódó rendezvényeink sorát, 2017. november 16-án újabb képzést tartunk, melynek fókuszában a biztonsági adatlapok és az expozíciós forgatókönyvek követelményei állnak majd. Amennyiben szeretne jelentkezni a képzésre, a lapban található hirdetésből átkattintva megteheti. Optimum előfizetőink továbbra is igénybe vehetik tanácsadói szolgáltatásunkat és elküldhetik szakmai kérdéseiket az olvasoikerdesek@forum-media.hu e-mail címre vagy az egyedi jelszóval történt bejelentkezés után a www.veszelyesanyagokszaklap.hu oldalon keresztül. Szakértőink írásos állásfoglalását szintén e-mailben küldjük vissza a kérdezőnek. A honlapon további szakmai információk, segédletek és jogszabályszövegek is elérhetőek. Az optimum előfizetésről bővebben érdeklődhet Ügyfélszolgálatunkon, a 273-2090-es számon vagy a forum-media@forum-media.hu e-mail címen. Budapest, 2017. szeptember Hirdetési információ: Petren Ágnes E-mail: agnes.petren@forum-media.hu Üdvözlettel: Petren Ágnes a folyóirat főszerkesztője Előfizetés: forum-media@forum-media.hu Kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@ forum-media.hu Szakmai lektor: Dr. Sárosi György Képek: Depositphotos és a szerzők Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogait is! A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában nem sokszorosítható. TARTALOM 2017. SZEPTEMBER OKTÓBER 3 6 10 Hírek Iparbiztonság és tűzvédelem Katasztrófavédelmi szakhatósági közreműködés a környezeti hatásvizsgálati eljárásban Veszélyes áruk Veszélyes hulladékok osztályozása a szállításban 14 18 Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem Klímatörvény fluortartalmú üvegházhatású gázok Tovább Veszélyes anyagok és készítmények bejelentése 2 Veszélyes Anyagok 2017. szeptember október

Aktuális A BEÉPÍTETT TŰZ- ÉS FÜSTGÁTLÓ AJTÓK FELÜLVIZSGÁLATA AZ ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATRÓL (OTSZ) szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet meghatározza az üzemeltetői ellenőrzési feladatokat és meghatározza az időszakos felülvizsgálat, valamint a karbantartás feladatait. Az OTSZ az üzemeltetői ellenőrzés keretében előírja a tűzgátló nyílászárók 1 havonkénti és a füstgátló nyílászárók 3 hónaponkénti ellenőrzését. Ezenfelül az időszakos felülvizsgálat, valamint a karbantartás feladatai keretében 6 hónaponként el kell végezni ezen nyílászárók felülvizsgálatát, karbantartását. Ezt a feladatot azonban már csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy láthatja el, a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján. A BM rendelet értelmében, meghatározott foglalkozási ágak, illetve munkakörök szerinti tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezhet. A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök között pedig felsorolja a tűzgátló, füstgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzőket. A rendelet kimondja, hogy szakvizsgára az a személy bocsátható, aki az oktatási tematika szerint megtartott felkészítő tanfolyamon vagy továbbképzésen részt vett, és legalább az Országos Képzési Jegyzékben szereplő műszaki, építőipari vagy tűzvédelmi eszköz- és rendszerszerelő, karbantartó szakképesítéssel vagy érettségivel rendelkezik. A rendelet előírja, hogy füstgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzőnek rendelkeznie kell az általa tervezett, kivitelezett, karbantartott, javított, telepített, felülvizsgált termék magyar nyelvű ismertetőjével, a használatra, karbantartásra és felülvizsgálatra, alkalmazási korlátozásra is kiterjedő alkalmazástechnikai leírással, melyet a tűzvédelmi hatóság felhívására köteles bemutatni, meglétét igazolni. Ezen túlmenően a kivitelezést, karbantartást, javítást, telepítést, felülvizsgálatot végzőnek rendelkeznie kell a gyártó által a kivitelezéshez, karbantartáshoz, javításhoz, telepítéshez, felülvizsgálathoz meghatározott eszközökkel, anyagokkal, melyeket a tűzvédelmi hatóság felhívására köteles bemutatni, meglétüket igazolni. A szakvizsgával rendelkező személy bizonyítványa érvénytelen, ha a tűzvédelmi hatóság megállapította, hogy a szakvizsgával rendelkező személy foglalkozása körében tűzvédelmi szabály megszegésével tüzet okoz, vagy munkája közvetlen tűzveszélyt jelent környezetére. Forrás: Tűzvédelem szaklap, 2017. augusztusi szám 2017. szeptember október Veszélyes Anyagok 3

Aktuális Felhasznált víz: ivóvíz vagy azzal megegyező minőségű víz. Minimális vészzuhany teljesítmény: 60 l/perc. Minimálisan garantált vízleadási idő: 15 perc. Önleeresztő a zárószerelvény és a szórófej közötti szakaszon. Megengedett vízsugáreloszlás: 150 cm-rel az aljzat felett, illetve 70 cm-rel a szórófej alatt a vízmennyiség 50 ± 10 százalékának egy 20 cm-es sugarú körön belül kell maradnia. A felület, amelyre a víz minimum 95 százaléka érkezik, nem lehet nagyobb egy 40 cm sugarú körnél. Forrás: Munkavédelem szaklap, 2017. augusztusi szám KÖZLEMÉNY A ZÖLDÍTÉS KERETÉBEN KIJELÖLT ÖKOLÓGIAI FÓKUSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ NÖVÉNYVÉDŐSZER-TILALOMRÓL ELŐÍRÁSOK A VEGYI EXPOZÍCIÓ ESETÉN HASZNÁLANDÓ VÉSZZUHANYRA A VEGYI EXPOZÍCIÓ esetén használandó vészzuhanyra vonatkozó előírásokat az EN 15154 szabvány tartalmazza. A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA keretébe tartozó közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok egyszerűsítése érdekében az Európai Bizottság módosította az ezeket részletező 639/2014/ EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet. A tervezet egy sor érdemi egyszerűsítést vezet be a zöldítéssel összefüggésben, ám egy, a termelő típusú EFA területeken komoly korlátozást jelentő újdonságot is: általános növényvédőszer-használati tilalmat a parlagon, az ökológiai másodvetésben, az erdőszélek menti hektársávokon, és a nitrogén-megkötő növények esetében. A módosítás célja, hogy javítsa a zöldítés környezeti hatékonyságát és ezen belül maximalizálja az EFA-területek biológiai sokféleségre gyakorolt hatását. Az uniós szabályozás változása miatt a zöldítésre vonatkozó 10/2015. (III. 13.) FM rendeletet is szükséges módosítani. A korlátozás 2018. január 1-jén lép hatályba. Forrás: kormany.hu A szabvány 5 alfejezetre tagozódik: az 1. rész a laboratóriumi, vízvezeték-hálózatra csatlakoztatott testzuhanyokra vonatkozik, a 2. rész a vízvezetékre csatlakoztatott szemzuhanyokat taglalja, a 3. rész a vízcsatlakozás nélküli testzuhanyokat, a 4. fejezet a vízcsatlakozás nélküli szemzuhanyokat tárgyalja, az 5. rész a termelőüzemekben használt, vízvezetékre csatlakoztatott testzuhanyokra vonatkozik. Néhány előírás DIN EN 15154-1:2006 vészzuhany szabványból: Maximális távolság a vészzuhany szórófej és az aljzat között: 220 ±10 cm. A vészzuhany szelep teljes megnyitása: a nyitógomb legfeljebb 90 -os elfordítása vagy az indítókar max. 200 mm-es meghúzása révén. A vészzuhany vezérlő elem max. magassága az aljzattól: 175 cm. 4 Veszélyes Anyagok 2017. szeptember október

Aktuális A MUNKAVÉDELMI ELLENŐRZÉSEK TAPASZTALATAI 2017. I. FÉLÉVÉBEN VESZÉLYES ÁRUK VÍZI SZÁLLÍTÁSÁT ELLENŐRIZTE A KATASZTRÓFAVÉDELEM KÉT NAPON ÁT TARTÓ országos ellenőrzést tartottak a Duna magyarországi szakaszán a katasztrófavédelem és a társhatóságok szakemberei. Az ellenőrök azt vizsgálták, betartják-e az érintettek a veszélyes áruk vízi szállításának nemzetközi szabályait (ADN). Az országos akció két napja során a szakemberek ös szesen harminc vízi járművet ellenőriztek, melyek közül tizenhét jármű rakománya esett az ADN szabályai alá. A kontroll alá vont hajók és úszólétesítmények összesen tizenkétezer tonnányi, illetve csaknem harminckét millió liternyi veszélyes árut szállítottak. Az ellenőrök négy hajónál tártak fel szabálytalanságot, és a szintén kontroll alá vont hat telephely közül egynél bukkantak szabálytalanságra. A vízi úton szállított veszélyes áruk jelentős mennyisége kiemelten indokolttá teszi a szabálytalanságok kiszűrését, amely cél a szóban forgó terület fokozott hatósági felügyeletével érhető el áll az OKF tájékoztatójában. ENYHE JAVULÁS tapasztalható a munkavédelmi szabályok betartásában az első félévben, az előző év azonos időszakához képest. Az ellenőrzött 7936 munkáltató 78,3 százalékánál, 2016 első félévéhez viszonyítva 6,3 százalékponttal kevesebbnél találtak szabálytalanságot az ellenőrök. Az ellenőrzések elsősorban az építőipar, a feldolgozóipar, a gépipar, a mezőgazdaság, az egészségügyi, szociális ellátás és a bányászat területére irányultak, mert ezekben a szektorokban leggyakoribb és legsúlyosabb a munkavállalók egészségének és biztonságának veszélyeztetése. Az összes intézkedés 57,7 százaléka munkavédelmi, 28,5 százaléka munkabiztonsági, 13,8 százaléka pedig munkaegészségügyi intézkedés volt. A jelentés szerint a munkáltatói mulasztások 7,35 százaléka a villamosbiztonsági hiányosságokból, 7,13 százaléka pedig a nem megfelelő munkaeszközök biztosításából adódott. Az esetek 6,2 százalékában kellett intézkedniük a felügyelőknek a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével és értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése miatt, 5,8 százalékban pedig a munkavédelmi ismeretek hiánya miatt. Forrás: MTI Forrás: OKF 2017. szeptember október Veszélyes Anyagok 5

Iparbiztonság és tűzvédelem Környezeti hatásvizsgálat KATASZTRÓFAVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI KÖZREMŰKÖDÉS A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI ELJÁRÁSBAN A környezeti hatásvizsgálat során a hatóságnak vizsgálnia kell a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekből és a természeti katasztrófákból származó kockázatokat. Szerző: Dr. Vass Gyula, Mesics Zoltán, Domján Iván Egyes beruházásokat megelőzően jogszabályban meghatározott olyan esetekben, amikor a beruházás, fejlesztés, tevékenység jelentős környezeti hatással járhat még tervezési fázisban környezeti hatásvizsgálati eljárást kell kezdeményeznie az engedélyesnek. Az eljárás célja a beruházás környezeti hatásainak feltárása és a környezethasználat feltételeinek megállapítása (a környezetvédelmi engedélybe foglalt kikötésként). Ehhez a környezetvédelmi hatóság részére szakértői jogosultsággal rendelkező környezetvédelmi szakember közreműködésével készített környezeti hatástanulmányt szükséges benyújtani, amelyet a hatóság szakhatóságok bevonásával vizsgál. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Az Európai Unió Tanácsi munkacsoport ülése 2012. október és 2013. december között tárgyalta az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU európai parlament és a tanács irányelv felülvizsgálatát. Ennek eredményeként 2014. május 16-án hatályba lépett a 2011/92/EU irányelv módosításáról szóló 2014/52/EU irányelv. A tagállamoknak a 2014/52/EU irányelv átültetéséről annak hatálybalépését követő 3 éven belül kellett gondoskodniuk. A 2014/52/EU irányelv pontosítja, illetve részletezi a 2011/92/EU irányelv legtöbb fogalmát, ami segíti az engedélyező hatóságok, valamint a beruházók egységes jogértelmezését és jogalkalmazását. A 2014/52/EU irányelv katasztrófavédelmi vonatkozású változtatása, hogy a környezeti hatásvizsgálat során a beruházó részéről a hatástanulmányban bemutatandó, illetve az engedélyezés során a hatóság részéről vizsgálandó szempontok kiegészítésre kerültek, különös tekintettel, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekből és a természeti katasztrófákból származó kockázatokra. A hazai jogrendbe ültetés céljából hatályba lépett a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet. A jogszabályban foglaltak értelmében kiegészítésre került a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. számú melléklete a katasztrófavédelmi szempontú tartalmi elemek felsorolásával, valamint a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. mellékletének II. pontjában foglalt táblázata a katasztrófavédelmi szempontú szakkérdéssel. A katasztrófavédelmi szakhatóság hatáskörét, illetékességét, joghatóságát minden esetben vizsgálja a szakhatósági megkeresések beérkezését követően. Az elsőfokú környezetvédelmi hatóság kizárólag a környezeti hatásvizsgálati eljárásban keresi meg a katasztrófavédelmi szakhatóságot, egyéb (például előzetes vizsgálati, egységes környezethasználati engedély megszerzésére irányuló, illetve környezetvédelmi működési engedélyezési) eljárásban a katasztrófavédelmi szakhatóságnak nincs hatásköre. A katasztrófavédelmi szempontok vizsgálata kizárólag a környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében történhet, a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció alapján. Ilyen eljárásnak minősül: a környezetvédelmi engedély megszerzésére irányuló környezeti hatásvizsgálati eljárás; a környezetvédelmi engedély módosítására irányuló környezeti hatásvizsgálati eljárás; a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevont eljárása. 6 Veszélyes Anyagok 2017. szeptember október

Környezeti hatásvizsgálat Iparbiztonság és tűzvédelem A hatáskörhiány megállapításának van helye a következő esetekben: előzetes vizsgálati eljárásban; egységes környezethasználati engedély megszerzésére irányuló eljárásban; egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati eljárásában; környezetvédelmi felülvizsgálatra való kötelezésre irányuló eljárásban; környezetvédelmi működési engedélyezési eljárásban. AZ ÚJ SZAKHATÓSÁGI JOGKÖR RÉSZLETEI A 2014/52/EU irányelvvel összhangban a hazai jogi szabályozás célja, hogy a környezeti hatásvizsgálat (továbbiakban: KHV) térjen ki a nagyobb baleseteknek és/vagy természeti katasztrófáknak való kitettség (sérülékenység és ellenálló képesség) bemutatására is. Az eljárás során kerüljön bemutatásra, hogy a telepítési hely milyen külső (természeti katasztrófából, illetve veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből származó) hatásoknak lehet kitéve, valamint, hogy a megvalósításra kerülő beruházás milyen ellenálló képességekkel rendelkezik a várható hatásokkal szemben. A katasztrófavédelmi szakhatóság a KHV-ban azt vizsgálja elsősorban, hogy a környezethasználó figyelembe vette-e a telepítési helyre veszélyt jelentő valamennyi károsító hatást, illetve a károsító hatások figyelembevétele során következtetései megalapozottak-e. A külső, környezethasználó tevékenységétől független hatások természetesen kiválthatják, vagy fokozhatják a telepítési hely közvetlen, vagy közvetett környezetére gyakorolt veszélyeztető hatását (környezetterhelés, környezet-igénybevétele). A leírásnak ki kell térnie a környezetre gyakorolt várhatóan jelentős káros hatások megelőzésére vagy ellentételezésére irányuló intézkedésekre, illetve az ilyen veszélyhelyzetekre való felkészülés és reagálás érdekében tervezett intézkedések részleteire is, azonban az ezen intézkedések elégségességének, végrehajthatóságának elbírálása nem tartozik a katasztrófavédelmi szakhatóság vizsgálati szempontjai közé. A KHV a jogszabályváltozás következtében kiegészült tehát bizonyos katasztrófavédelmi szempontú vizsgálattal, azonban a katasztrófavédelmi szakhatóság hatásköre csak arra terjed ki, hogy elbírálja azt, hogy az engedélyes megfelelően figyelembe vette-e a külső hatásokat, azaz a dokumentációban bemutatta-e, hogy a természeti katasztrófák, veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek hogyan válthatják ki a telepítési hely környezetterhelését, környezet-igénybevételét. Egy szemléletes példával élve: egy halastó tervezése esetén a KHV-ban a katasztrófavédelmi szakhatóság vizsgálata csak arra terjed ki, hogy a tervezett halastó, mint víztározó gátfalát a külső hatások (pl.: egy tartályrobbanás következtében kialakuló nyomáshullám) elméletileg átszakíthatják-e; a tározó falának átszakadása esetén várható hatásfolyamatok és az azok megelőzésére, illetve ellentételezésére irányuló intézkedések elbírálása továbbra is a környezetvédelmi hatóság feladatkörébe tartozik. Természetesen előfordulhat olyan KHV is, amelyben a katasztrófavédelmi szempontok vizsgálata irreleváns, tekintettel arra, hogy a külső hatásból bekövetkező romboló hatás nem áll fenn, vagy ha fenn is áll, nem eredményez környezetszennyezést, környezet-igénybevételt (pl.: földrengés, illetve nyomáshullám hatására előfordulhat a telepítési helyen az épített környezet részleges pusztulása, azonban ennek semmilyen környezetszennyező, környezetet károsító hatása nem lehet). Ilyen esetekben sem hagyható el a környezeti hatásvizsgálatban a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. mellékletében előírt kötelező tartalmi elemek szerepeltetése, azonban a külső hatások tekintetében nem elvárás a részletes, mélyreható bemutatás. A 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. mellékletének II. pontjában foglalt táblázat 5. sora szerint a KHV-ban katasztrófavédelmi szakhatóságként elsőfokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve, míg másodfokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve jár el. ÚTMUTATÓ A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI TANULMÁNY KATASZTRÓFAVÉDELMI SZEMPONTÚ ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság elkészítette az új katasztrófavédelmi szakhatósági eljárás gyakorlati végrehajtását elősegítő, a környezeti hatásvizsgálati tanulmány katasztrófavédelmi szempontú elkészítéséhez kapcsolódó útmutatót. Az útmutató mind az engedélyesek, mind a hatósági ügyintézők számára iránymutatást ad a katasztrófavédelmi szakhatóság által vizsgálandó szempontokról. Az útmutató a BM OKF hivatalos honlapján közzétételre került. Az útmutatóban leírtak összefoglalása során a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. mellékletének II. pontjában foglalt táblázat 5. sora tagozódását követve célszerű külön kezelni az ipari baleseti kockázatokat és a természeti katasztrófáknak való kitettséget mind a környezeti hatástanulmány tartalmi elemeinek, mind a szakhatóság vizsgálati kritériumainak vonatkozásában. Ipari baleseti kockázatok A környezethasználó az ipari baleseti kockázatok bemutatása során a telepítési hely környezetében működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek (alsó és felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek) tevékenységét 2017. szeptember október Veszélyes Anyagok 7

Iparbiztonság és tűzvédelem Környezeti hatásvizsgálat ismerteti, jellemzi a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. melléklet 2. aa) pontja szerint. A 2. d) és da) pontjai értelmében a környezethasználónak a tevékenységétől független, potenciális külső kiváltó okok és az ezekből származó hatótényezők bemutatására is ki kell térnie, köztük a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre visszavezethető okokra, amelyek kiválthatják vagy fokozhatják a hatótényezők kockázatát, illetve hatásait. A környezethasználó a környezeti hatástanulmányban értékeli a reálisan feltételezett balesetekből származó veszélyeztetést. Ennek során bemutatja a telepítési hely azon területeit, melyeket a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemből kiinduló súlyos balesetek hatásai (túlnyomás, sugárzó hő, mérgező anyagok légköri terjedése) érinthetnek. A környezethasználó a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. melléklet 2. aa) és da) pontjainak való megfelelés érdekében a telepítési hely közelében található veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem(ek)től, az érintett település (a fővárosban kerület) polgármesterétől, valamint a katasztrófavédelmi hatóság helyi és területi szervétől kérhet információt. A környezeti hatástanulmány általános leíró részében be kell mutatni a telepítési hely környezetében működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek tevékenységét. Az engedélyesnek kizárólag a KHV szempontjából releváns szempontok szerint kell jellemeznie az üzemeket, elsősorban az üzemből kiinduló, telepítési helyet veszélyeztető hatások általános megalapozásához szükséges mélységben és terjedelemben. Ennek során az üzemi alapinformációkat a számára elérhető információmennyiséggel összhangban kell szerepeltetni. Az útmutató 1. melléklete részletesen előírja a bemutatandó információkat. A környezeti hatástanulmány részeként, szintén az útmutató 1. mellékletében foglaltaknak megfelelően kell elvégezni a veszélyes üzemekből származó súlyos baleseti eseménysorok károsító hatásainak elemzését, amennyiben a szükséges kiindulási adatok (kikerülés-, illetve terjedésmodellezéshez) ismertek az engedélyes számára. Lehetőség van továbbá az üzem/hatóság által elkészített következményelemzés eredményeinek ismertetésére is a környezeti hatástanulmányban, amennyiben a rendelkezésre álló dokumentációkból megismerhető valamennyi szükséges eredmény (túlnyomás, hőhatás, mérgezés tekintetében). Az útmutató 2. számú mellékletét képezi egy nemzetközi szakirodalmi adatok alapján megállapított ajánlás, amely alkalmazható a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekből származó robbanás, tűzhatás, illetve mérgezés tekintetében annak megállapítására, hogy a telepítési helyen tervezett épületek, építmények, berendezések szerkezeti károsodása várható-e. Továbbiakban ha a személyes jelenlét, folyamatfelügyelet nélkülözhetetlen eleme a környezeti károsító hatás elkerülésének számítani kell-e azzal az eshetőséggel, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben bekövetkező mérgezőanyagkibocsátás következtében elzárkózást/kiürítést rendelnek el bizonyos távolságra az eseménytől és így a személyi jelenlét (védelem nélküli személyek vonatkozásában) ellehetetlenedik. A környezeti hatástanulmány ipari baleseti kockázatok tekintetében akkor fogadható el, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A környezeti hatástanulmány a KHV céljának megfelelő mélységben és terjedelemben ismerteti, jellemzi a telepítési hely környezetében működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek tevékenységét, bemutatja az ezekkel való esetleges kapcsolatokat (különösen technológiai, közmű-, szolgáltatási kapcsolat). A környezeti hatástanulmány a telepítési hely környezetében működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem(ek)ben feltételezett súlyos balesetek minden lehetséges károsító hatásának következményeit tartalmazza, azaz a dokumentációban bemutatásra kerülnek a telepítési hely azon területei, amelyeket a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemből kiinduló súlyos balesetek hatásai érinthetnek (hőhatás, túlnyomás, mérgező hatás). A területek bemutatása méretarányos, aránymértékkel/méretskálával ellátott térképen, átnézeti helyszínrajzon, alaprajzon történhet, amely tartalmazza a súlyos baleseti eseménysorok kiindulási helyeit, a hatásterületek kontúrjait, valamint a telepítési hely hatásterületeken belüli területeit, feltüntetve a környezeti károsító hatás kiváltására alkalmas épületeket, építményeket, berendezéseket. Az alaprajz (vázlat) léptékét úgy kell megválasztani, hogy a veszélyforrás-elemzés általános eredményeit is be lehessen mutatni. A biztonság szempontjából nem jelentős elemek elhanyagolhatók, ugyanakkor a kritikus részeknek jól érzékelhetőknek kell lenniük. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekből származó hatótényezők bemutatása arányban áll a telepítési hely környezetében működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem(ek)ből származó, a telepítési helyet esetlegesen érintő károsító hatásokkal, azaz a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben feltételezett súlyos baleseti eseménysor következményelemzése megalapozott. Az engedélyes a megfelelő kiindulási mutatókat helyesen alkalmazta (biztonsági dokumentációból, külső védelmi tervből származó grafikonok, táblázatok, görbék helyes értelmezése, adaptációja), illetve, amennyiben saját számítással történt a következményelemzés, úgy annak lépései, eszközei, paraméterei a valóságnak megfelelnek. A hatótényezők bemutatása során a környezethasználó a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset értékeléséhez és a vizsgálat tárgyának a hatásokkal szembeni érzékenységéhez a megfelelő kiindulási mutatókat, számítási módszereket helyesen alkalmazta, azaz a környezeti károsító hatás kiváltására alkalmas épületeket, építményeket, berendezéseket érő hőhatások, robbanási túlnyomások, valamint a munkavégzés folytonosságát befolyásoló toxikus hatások figyelembe lettek véve az útmutató 2. mellékletében foglaltaknak megfelelően. 8 Veszélyes Anyagok 2017. szeptember október

Környezeti hatásvizsgálat Iparbiztonság és tűzvédelem Természeti katasztrófáknak való kitettség A katasztrófavédelmi szakhatóság a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. melléklet 1 ab) és 2 db) pontok teljesülése során a természeti katasztrófák (vízkár, földrengés) vonatkozásában a BM rendeletben meghatározott települési besorolásokat, illetve az ezt megalapozó háttértanulmányokat (a település katasztrófavédelmi besorolása alapján készülő települési veszélyelhárítási terv minősített adatokat nem tartalmazó kivonata, lakosságtájékoztatási kiadvány, település részbesorolásait tartalmazó adatlap) veszi alapul. A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról szóló 61/2012. (XII. 11.) BM rendelet a településeket katasztrófavédelmi szempontból I. (kiemelten veszélyes), II. (veszélyes) vagy III. (mérsékelten veszélyes) osztályba sorolja. A települések katasztrófavédelmi besorolását az egyes veszélyeztető hatások természeti eredetű veszélyek esetén árvíz, földtani veszélyek összessége adja, különös tekintettel az adott településre legjellemzőbb veszélyforrás szerinti részbesorolásra. A településeken a polgármester a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének közreműködésével települési veszélyelhárítási tervet készít, amely tartalmazza a feltárt veszélyeztető tényezőket, annak hatásait, illetve az elhárításuk érdekében meghatározott intézkedéseket. A települési veszélyelhárítási terv alapján a veszélyek és a követendő magatartási szabályok megismerésére lakossági tájékoztató kiadvány készül. A felsorolt dokumentumok a települési polgármesteri hivatalnál és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes helyi szervénél férhetőek hozzá. A környezethasználó a környezeti hatástanulmányban ismerteti a reálisan feltételezett természeti kockázatokból fakadó veszélyeztetést. Ennek során bemutatja a telepítési hely azon területeit, amelyeket a természeti katasztrófák érinthetnek. A katasztrófavédelmi szakhatóság felülvizsgálja, hogy a környezeti hatástanulmány a 61/2012. (XII. 11.) BM rendeletben meghatározott osztályba sorolást, a települési veszélyelhárítási tervben meghatározott természeti eredetű kockázatokat figyelembe veszi-e és a feltárt kockázatok károsító hatásainak várható következményeit megfelelően tartalmazza. EGYEDI ESETEK Veszélyességi övezetben történő fejlesztés A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek környezetében kijelölt veszélyességi övezeteken belüli fejlesztések esetén természetesen a továbbiakban is figyelembe kell venni a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 27. (1) bekezdésében, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 28 29. -aiban foglaltakat. Fentiekre tekintettel az ilyen fejlesztésekről továbbra is állásfoglalást kell, hogy adjon az érintett polgármester kezdeményezésére létrehozott bizottság, valamint továbbra is biztosítani kell, hogy a tervezett fejlesztésről az érintett nyilvánosság véleményt nyilváníthasson. A bizottság tagjaként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. melléklet 2.2. pontja szerinti elemeket veszi figyelembe az állásfoglalása meghozatala során. A veszélyességi övezetben történő fejlesztés kapcsán a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 29. (1) bekezdése szerint összehívott bizottság részeként az állásfoglalás kialakítása során a katasztrófavédelmi hatóság a már meglévő, működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonsági jelentésében, illetve biztonsági elemzésében rögzítetteket vizsgálja, hasonlítja össze az elfogadási kritériumokkal, figyelembe véve a tervezett fejlesztés adottságait. Tekintettel az eltérő jogszabályi környezetre épülő, eltérő célból és szempontrendszer szerint lefolytatott, független eljárásokra a katasztrófavédelmi hatóság döntése is különbözhet, illetve eltérő álláspontot képviselhet a környezeti hatásvizsgálattal és a veszélyességi övezetben történő fejlesztéssel kapcsolatban. Tervezett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezeti hatásvizsgálata A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. -ában részletezettek szerint KHV-ra kötelezett fejlesztésnek minősülhet egy veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem építése is, mely esetben a katasztrófavédelmi szerv a KHV-ban részt vevő szakhatóságként vesz részt az eljárásban. Ettől függetlenül, mint a 2011. évi CXXVIII. törvény IV. fejezete szerinti iparbiztonsági hatóság bírálja el az üzemeltető által benyújtott, építési engedélyezéshez kapcsolódó katasztrófavédelmi engedély iránti kérelmet. A KHV és a katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás időszaka elkülönülhet egymástól, de adott esetben átfedés is lehet köztük. Az eltérő jogszabályi környezetre épülő, eltérő célból és szempontrendszer szerint lefolytatott, független eljárásokra tekintettel a katasztrófavédelmi hatóság döntése is különbözhet a környezeti hatásvizsgálattal és a veszélyes üzem építési engedélyéhez szükséges katasztrófavédelmi engedéllyel kapcsolatban. 2017. szeptember október Veszélyes Anyagok 9

Veszélyes áruk Hulladékok osztályozása a szállításban VESZÉLYES HULLADÉKOK OSZTÁLYOZÁSA A SZÁLLÍTÁSBAN A hulladékgazdálkodási szabályozás nem tartalmaz a biztonságos szállítások lebonyolítására vonatkozó műszaki, közlekedési- és szállításbiztonsági rendelkezéseket, ezért ha a hulladékokat megfelelő körülmények között akarjuk szállítani, akkor a veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi szabályozást kell alkalmazni. Szerző: Dr. Sárosi György, veszélyesáru-szakértő A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a veszélyes hulladékok legtöbbjét a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályzatok szerint nem osztályozzák helyesen. A gyakorlatban inkább a legegyszerűbb hozzárendeléssel (Szilárd-UN3077, folyékony-un3082) oldják meg a veszélyes hulladékok szállítási osztályozását. A hulladékok szállítására (export-import) vonatkozó nemzetközi szabályozás a Basel-i Egyezmény. Az EU-n belüli szállításokra pedig a 1013/2008/EU Rendelet az irányadó. Ezek az előírások, illetve a többi hulladékgazdálkodási szabályozás azonban nem tartalmaz a biztonságos szállítások lebonyolítására vonatkozó műszaki, közlekedési- és szállításbiztonsági rendelkezéseket. Ha a hulladékokat helyesen és biztonságosan szeretnénk szállítani, akkor nem a fenti előírásokra kell támaszkodni, hanem a veszélyes áruk szállítására vonatkozó (ADR, RID, ADN stb.) nemzetközi szabályozásra. A veszélyesáru-fogalomba a szállítási szabályzatok szerint beletartozik a veszélyes hulladék is. Veszélyes hulladékok szállítása NEMZETKÖZI / EU Szabályozás Bázeli Egyezmény 1989 (1992.05.05) országhatárt átlépő szállításának ellenőrzéséről 1013/2006/EK Rendelet a Hulladékszállításról 2015/2002/EU Rendelet IC és V Mellélet módosításáról 669/2008/EK Rendelet IC Melléklet kiegészítéséről 2008/98/EK Irányelv III Melléklete - Hulladékok veszélyessége HAZAI Szabályozás 101/1996.(VII.12.) Korm. Rendelet Bázeli Egyezmény kihirdetése 180/2007.(VII.3.) Korm. Rendelet Az országhatárt átlépő hulladékszállításról 225/2015.(VIII.7.) Korm. Rendelet A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól 1357/2014/EU Rendelet a 2008/98/EK III Melléklet felváltásáról (2014.12.18.) 2014/955/EU Határozat a 2000/532/EK Határozattal és a 2008/98/EK Irányelvvel összhangban a Hulladékjegyzékről 72/2013.(VIII.27.) VM rendelet A hulladékjegyzékről A veszélyes hulladékok szállítására vonatkozó szabályozás áttekintése (Grafika: Sárosi) 10 Veszélyes Anyagok 2017. szeptember október

Hulladékok osztályozása a szállításban Veszélyes áruk Az ADR fogalommeghatározása szerint a hulladék: Olyan anyag, oldat, keverék és tárgy, amelyet általában közvetlenül nem lehet felhasználni, de amelyet újrahasznosítási eljárás, lerakóhelyen való tárolás, égetéssel vagy más módon történő ártalmatlanítás céljából szállítanak. A hulladékok csoportosítása az ADR alkalmazása (szállítás) szempontjából (Grafika: Sárosi) Nem veszélyes hulladék Hulladék Nem tartozik az ADR hatálya alá Veszélyes hulladék ADR hatálya alá tartozik Veszélyes hulladék = veszélyes áru Ha egy veszélyes hulladékot a szállítási szabályzatok értelmében nem megfelelően osztályoznak, akkor a biztonságos szállítás lebonyolítására nem megfelelő rendelkezéseket alkalmazhatnak a szállítási szabályzatokból, aminek nemcsak szabálytalanság lehet a következménye, hanem veszélyeztetheti a közlekedés biztonságát, illetve tágabb értelemben a környezet is. Ebben a cikkben a legfontosabb hulladékosztályozási eljárásokat mutatjuk be az ADR alapján. Nem igaz az a megállapítás, hogy: VESZÉLYES HULLADÉK = UN 3077 vagy UN 3082 ADR 9 osztály Ha egy veszélyes hulladék név szerint szerepel az ADRben, akkor azt az osztályozást kell használni a szállításához, amit a szabályzat hozzárendelt. 3. Azokat az ADR osztályozási kritériumait kielégítő oldatokat és keverékeket, amelyek túlnyomórészt valamely egyedi tételhez tartozó, a 3.2 fejezet A táblázatában név szerint felsorolt anyagból és egy vagy több, az ADR hatálya alá nem tartozó anyagból és/vagy elenyésző mennyiségben egy vagy több, a 3.2 fejezet A táblázatában név szerint felsorolt anyagból állnak, ahhoz az UN tételhez és helyes szállítási megnevezéshez kell sorolni, amelyhez a túlnyomó részt kitevő anyag tartozik, kivéve, ha: a) az oldat vagy a keverék név szerint fel van sorolva a 3.2 fejezet A táblázatában; b) a 3.2 fejezet A táblázatában név szerint felsorolt anyag neve és leírása kifejezetten utal arra, hogy az csak a tiszta anyagra vonatkozik; c) az oldat vagy a keverék osztálya, osztályozási kódja, csomagolási csoportja vagy fizikai állapota különbözik a 3.2 fejezet A táblázatában név szerint felsorolt anyagétól; vagy d) az oldat vagy a keverék veszélyes tulajdonságai és jellemzői miatt más veszélyhelyzeti intézkedés szükséges, mint a 3.2 fejezet A táblázatában név szerint felsorolt anyagnál. Az a) pont kivételével a többi esetben az oldatot vagy a keveréket, a megfelelő osztályban név szerint nem említett anyagként, az adott osztály valamely felsorolt gyűjtőmegnevezése alá kell besorolni, figyelembe véve az oldat vagy keverék által esetleg képviselt járulékos veszélyeket. Ha azonban az oldat vagy a keverék egyik osztály kritériumaival sem rendelkezik, akkor nem tartozik az ADR hatálya alá. Ilyenkor a veszélyes hulladék nem veszélyes áru és az ADR nélkül is szállítható. 4. A következő tételek bármelyikének anyagát tartalmazó oldatokat és keverékeket e pontok előírásai szerint kell besorolni. A következő, név szerint feltüntetett anyagok bármelyikét tartalmazó oldatokat és keverékeket ugyanazon tétel alá kell besorolni, mint ahová maga az anyag tartozik, kivéve, ha a későbbiekben ismertetett kitüntetett veszélyekkel jellemzett tulajdonságokkal rendelkeznek: A név szerint nem említett anyagok, oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) osztályozása: 1. A név szerint nem említett anyagokat, oldatokat és keverékeket az egyes ADR osztályok 1-9 osztályok kritériumai alapján, az általuk képviselt veszély mértéke szerint kell besorolni. Az anyag által képviselt veszély(eke)t annak fizikai, kémiai jellemzői és fiziológiai tulajdonságai alapján kell meghatározni. Ezeket a jellemzőket és tulajdonságokat kell akkor is figyelembe venni, ha a tapasztalatok szigorúbb hozzárendeléshez vezetnek. 2. Azokat az anyagokat, amelyek nincsenek a 3.2 fejezet A táblázatában név szerint feltüntetve és csak egyetlen veszélyt képviselnek, a megfelelő osztályba, az adott osztály felsorolt generikus, speciális m.n.n. vagy általános m.n.n. tétel valamely gyűjtőmegnevezése alá kell besorolni. 2017. szeptember október Veszélyes Anyagok 11

Veszélyes áruk Hulladékok osztályozása a szállításban 3 osztály UN 1921 PROPILÉN-IMIN, STABILIZÁLT; UN 3064 NITROGLICERIN ALKOHOLOS OLDATBAN, 1%-nál több, de legfeljebb 5% nitroglicerin tartalommal 6.1 osztály UN 1051 HIDROGÉN-CIANID, STABILIZÁLT, 3%-nál kevesebb víztartalommal; UN 1185 ETILÉN-IMIN, STABILIZÁLT; UN 1259 NIKKEL-TETRAKARBONIL; UN 1613 HIDROGÉN-CIANID VIZES OLDAT (CIÁN-HIDRO- GÉNSAV VIZES OLDAT) legfeljebb 20% hidrogén-cianid tartalommal; UN 1614 HIDROGÉN-CIANID, STABILIZÁLT, 3%-nál kevesebb víztartalommal és inert porózus anyagban abszorbeálva; UN 1994 VAS-PENTAKARBONIL; UN 2480 METIL-IZOCIANÁT; UN 2481 ETIL-IZOCIANÁT; UN 3294 HIDROGÉN-CIANID ALKOHOLOS OLDAT legfeljebb 45% hidrogén-cianid tartalommal 8 osztály UN 1052 HIDROGÉN-FLUORID, VÍZMENTES; UN 1744 BRÓM vagy UN 1744 BRÓM OLDAT; UN 1790 FLUOR-HIDROGÉNSAV 85%-nál több hidrogénfluorid tartalommal; UN 2576 OLVASZTOTT FOSZFOR-OXI-BROMID A 9 osztályba tartozó UN 2315 FOLYÉKONY POLIKLÓROZOTT BIFENILEK; UN 3151 FOLYÉKONY POLIHALOGÉNEZETT BIFENILEK; UN 3151 FOLYÉKONY HALOGÉNEZETT MONOMETIL-DIFENIL- METÁNOK; UN 3151 FOLYÉKONY POLIHALOGÉNEZETT TERFENILEK; UN 3152 SZILÁRD POLIHALOGÉNEZETT BIFENILEK; UN 3152 SZILÁRD HALOGÉNEZETT MONOMETIL-DIFENIL- METÁNOK, UN 3152 SZILÁRD POLIHALOGÉNEZETT TERFENILEK; vagy UN 3432 SZILÁRD POLIKLÓROZOTT BIFENILEK tételek bármelyikének anyagát tartalmazó oldatokat és keverékeket mindig a 9 osztály ugyanazon tétele alá kell besorolni, amennyiben: a 3, a 4.1, a 4.2, a 4.3, az 5.1, a 6.1, ill. a 8 osztály III csomagolási csoportjaiba tartozó anyagokon kívül további veszélyes alkotórészt nem tartalmaznak; és nem rendelkeznek a kitüntetett veszélyekkel jellemzett veszélyes tulajdonságokkal. 5. Azokat az anyagokat, amelyek a 3.2 fejezet A táblázatában nincsenek név szerint feltüntetve, de egynél több veszélyes tulajdonsággal rendelkeznek, valamint azokat az ADR osztályozási kritériumait kielégítő oldatokat és keverékeket, amelyekben többféle veszélyes anyag van, a veszélyes tulajdonságaik alapján a megfelelő osztályba, valamely gyűjtőmegnevezéshez és csomagolási csoporthoz (ha van) kell sorolni. A veszélyes tulajdonságokon alapuló besorolást a következő módon kell végrehajtani: A fizikai, kémiai jellemzőket és a fiziológiai tulajdonságokat méréssel vagy számítással kell meghatározni, az anyagot, oldatot vagy keveréket az egyes osztályok 1-9 osztály meghatározott kritériumai szerint kell besorolni. Amennyiben ez a meghatározás aránytalanul nagy költséggel és munkaráfordítással járna (pl. bizonyos hulladékoknál), akkor az oldatokat és keverékeket a döntő veszélyt képviselő összetevő osztályába kell besorolni. 6. Kitüntetett veszélyekkel jellemzett: Ha egy anyag, oldat vagy keverék veszélyességi jellemzői a következőkben felsorolt osztályok vagy anyagcsoportok közül egynél többnek is megfelelnek, akkor ezt az anyagot, oldatot vagy keveréket a döntő veszélynek megfelelő osztályba vagy anyagcsoportba kell besorolni, a következő elsőbbségi sorrend alapján: a) a 7. osztály anyagai (kivéve a radioaktív anyagokat engedményes küldeménydarabban az UN 3507 RADIOAKTÍV ANYAG ENGEDMÉNYES KÜL- DEMÉNYDARABBAN, URÁN-HEXAFLUORID kivételével, amelyekre a 3.3 fejezet 290 különleges utasítása vonatkozik, ahol az egyéb veszélyességi tulajdonságok elsőbbséget élveznek); b) az 1. osztály anyagai; c) a 2. osztály anyagai; d) a 3. osztály érzéketlenített, folyékony robbanóanyagai; e) a 4.1 osztály önreaktív anyagai és érzéketlenített, szilárd robbanóanyagai; f) a 4.2 osztály piroforos anyagai; g) az 5.2 osztály anyagai; h) a 6.1 osztály anyagai, amelyek belélegzési mérgezőképességük alapján az I csomagolási csoportba tartoznak [A 8 osztályba sorolás kritériumait kielégítő anyagokat, amennyiben por és köd belélegzési mérgezőképességük (LC50) az I. csomagolási csoport tartományába esik, de lenyelés vagy bőrön át való felszívódás esetén a mérgezőképességük csak a III csomagolási csoport tartományába esik vagy annál kevésbé mérgezőek, a 8 osztályba kell sorolni.]; i) a 6.2 osztály fertőző anyagai. 7. Ha egy anyag veszélyes tulajdonságai az előző kitüntetett veszéllyel fel nem sorolt több osztályhoz vagy anyagcsoporthoz tartoznak, az anyagot ugyanilyen eljárással kell besorolni, de a megfelelő osztályt a veszélyességi rangsort tartalmazó (modell) táblázat alapján kell megválasztani. 12 Veszélyes Anyagok 2017. szeptember október

Hulladékok osztályozása a szállításban Veszélyes áruk 8. Ha a szállítandó anyag olyan hulladék, melynek pontos összetétele nem ismert, az 5. pont második bekezdése szerinti az UN tételhez és csomagolási csoporthoz való hozzárendelést a feladó ismeretei alapján rendelkezésre álló adatok (beleértve a hatályos biztonsági és környezetvédelmi jogszabályok által megkövetelt biztonsági és műszaki adatokat) alapján is el lehet végezni. Kétség esetén a legnagyobb veszélyességi szintet kell alkalmazni! Amennyiben a hulladék összetételére vonatkozó ismeretek és az azonosított összetevők fizikai és kémiai tulajdonságai alapján bizonyítható, hogy a hulladék tulajdonságai nem felelnek meg az I csomagolási csoportba való soroláshoz szükséges tulajdonságoknak, a hulladékot további vizsgálat nélkül a II csomagolási csoportba lehet sorolni, a legalkalmasabb m.n.n tételen belül. Viszont, ha ismert, hogy a hulladék csak környezetre veszélyes tulajdonságokkal rendelkezik, az UN 3077, ill. az UN 3082 tétel alá, a III csomagolási csoportba lehet sorolni. Ez az eljárás nem alkalmazható azokra a hulladékokra, amelyek a kitüntetett veszélyekkel jellemzett anyagokat, vagy a 4.3 osztály anyagait, vagy gyújtó hatású (fő-és járulékos veszély, esetleg robbanásveszélyes) anyagokat, vagy olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek az ADR szerint a szállításból ki vannak zárva. 9. Mindig a legjellegzetesebb, rá illő gyűjtőmegnevezést kell használni, azaz általános m.n.n. tétel csak akkor használható, ha generikus tétel vagy speciális m.n.n. tétel nem használható. 10. A gyújtó hatású anyagok oldatai és keverékei, ill. a járulékos gyújtóhatással bíró anyagok robbanásveszélyesek is lehetnek. Ebben az esetben csak akkor szállíthatók, ha megfelelnek az 1 osztály feltételeinek. 11. Az UN 3077 és az UN 3082 tétel alá soroltak kivételével azokat az 1 6.2, 8 és 9 osztályba tartozó anyagokat, amelyek megfelelnek a környezetre veszélyes kritériumainak, az 1 6.2, 8 és 9 osztályra jellemző veszélyeken túlmenően környezetre veszélyesnek is kell tekinteni. A többi anyagot, amely megfelel a környezetre veszélyes kritériumainak, de egyetlen más osztály kritériumának sem felel meg, az UN 3077, ill. az UN 3082 tétel alá kell sorolni. 12. A Veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény hatálya alá tartozó azon hulladékok is szállíthatók az UN 3077, ill. az UN 3082 tétel alatt, amelyek nem felelnek meg az 1 9 osztályba sorolás kritériumainak. 13. Azokat az üres, tisztítatlan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat és IBC-ket, illetve részeiket, amelyeket ártalmatlanítás, újrahasznosítás vagy anyagukban való hasznosítás (ide nem értve a felújítást, javítást, rendszeres karbantartást, átalakítást és az ismételt felhasználást) céljából szállítanak, az UN 3509 tétel alá lehet sorolni, ha megfelelnek az erre a tételre vonatkozó követelményeknek. A bemutatott ADR szerinti osztályozást a gyakorlatban sokszor nehezen lehet a hulladékszektorban alkalmazni. Könnyítésként, de szállítás biztonságának csorbítása nélkül nemzeti (tagállami) szinten lehet létrehozni megfelelő hulladékcsoportokat, mellyel a veszélyes hulladékok biztonságosan szállíthatók. Magyarországon az ilyen vonatkozású szabályozás még nem áll rendelkezésre. A veszélyes hulladékok ADR szerinti osztályozásának elve (Grafika: Sárosi) Veszélyes hulladék ADR 1-9 osztályai szerint meghatározott kritériumok szerint Környezetre veszélyes Kritérium 2.2.9.1.10 szerint Nem veszélyes áru Jelenlegi rossz gyakorlat UN 3077 UN 3082 2017. szeptember október Veszélyes Anyagok 13

Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem Fluortartalmú üvegházhatású gázok KLÍMATÖRVÉNY FLUORTARTALMÚ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK Folytatjuk az éghajlatváltozási törvény korábbi számainkban megkezdett ismertetését. Aktuális hír, hogy 2018. január 1-jétől Magyarország területén fluorozott szénhidrogénekkel előtöltött termékek és berendezések csak bizonyos feltételek együttes teljesülése esetén bocsáthatóak forgalomba. Szerző: Markó Csaba, hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi szakértő 3. 1. RÉSZ Az F-ÜHG gyártóinak olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyekkel az F-ÜHG mennyisége a lehető legnagyobb mértékben csökkenthető. Korábbi lapszámainkban foglakoztunk már az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (Éhvt.) rendelkezéseivel. Ezúttal a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal (F-ÜHG) kapcsolatos külön szabályokat igyekszünk bemutatni. Természetesen foglalkozunk a 2018. január 1-jén hatályba lépő módosításokkal is. Az Éhvt. alapvetően a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló 16-i 517/2014/EU rendeletben megfogalmazott, minden EU-tagországra kötelező előírások hazai végrehajtási kereteit határozza meg, rögzítve az érintett gazdasági szereplők és a hatóságok feladatait. A feladatok és kötelezettségek elvégzésének részletes feltételeit pedig a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet tartalmazza. ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK Az Éhtv. az EU-rendelet szellemében rögzíti, hogy minden F-ÜHG-vel kapcsolatos tevékenység során törekedni kell a gázok minél hatékonyabb használatára és mennyiségük csökkentésére, alternatív megoldások alkalmazására, valamint az F-ÜHG és az azt tartalmazó termék és berendezés lehető legnagyobb arányú újrahasználatára, újrahasználatra előkészítésére, újrafeldolgozására, illetve helyettesítésére. FELTÉTELEK Bármilyen, F-ÜHG-vel kapcsolatos vállalkozói tevékenység kizárólag a klímavédelmi hatóság által kiadott képesítési igazolás birtokában végezhető (az EU-rendelet szerinti vállalkozói tevékenységek a következők: F-ÜHG gyártása, forgalomba hozatala, kivitele, behozatala, felhasználása, visszanyerése, gyűjtése, újrahasználata, regenerálása, ártalmatlanítása, F-ÜHG-t tartalmazó vagy azzal működtetett berendezés forgalomba hozatala, telepítése, üzemeltetése, javítása, karbantartása, szervizelése, ellenőrzése, használaton kívül helyezése). A képesítési igazolást a klímavédelemi hatóság által vezetett adatbázisban történő regisztrációt és a hatósághoz benyújtott megfelelési nyilatkozat elfogadását követően állítják ki. Az EU-rendeletben nem szabályozott felhasználás így pl. kutatási, fejlesztési, gyógyászati célú vállalkozói tevékenység csak a klímavédelmi hatóság véglegessé vált engedélye birtokában és annak keretei között végezhető. Ilyen tevékenység esetén nem kell felügyeleti díjat fizetni, azonban a hatósági adatbázisban regisztrálni kell, és eleget kell tenni az adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségeknek. Természetes személy F-ÜHG-t tartalmazó vagy azzal üzemelő, helyhez kötött berendezések (HR szektor) ideértve a hordozható beltéri légkondicionáló berendezéseket is és a mobil működés közben mozgásban lévő (MR szektor) hűtőegységek telepítését, beüzemelését, szervizelését, karbantartását, javítását vagy használaton kívül helyezését, szivárgásvizsgálatát, valamint ezekből F-ÜHG visszanyerését kizárólag képesítéssel, a képesítésének megfelelő kategóriájú képesített vállalkozás alkalmazottjaként végezheti. Az F-ÜHG-t tartalmazó hűtőkört, terméket, berendezést gyártó, illetőleg az F-ÜHG-t gyártó, ártalmatlanító, regeneráló vállalkozás köteles a klímavédelemi hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségnek eleget tenni, éves klímavédelmi felügyeleti díjat fizetni. 14 Veszélyes Anyagok 2017. szeptember október

Fluortartalmú üvegházhatású gázok Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem Az EU-rendelet 4. cikk (1) (2) bekezdései szerint szivárgásvizsgálatra kötelezett alkalmazások és az F-ÜHG-vel töltött elektromos kapcsolóberendezések üzemeltetői és tulajdonosai kötelesek a klímavédelemi hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni, éves klímavédelmi felügyeleti díjat fizetni. Azok a képesített vállalkozások, amelyek nem hermetikusan zárt, hűtőköri szerelést igénylő, F-ÜHG-vel előtöltött vagy azzal üzemelő, HR szektorba tartozó termék vagy berendezés, valamint az MR szektorba tartozó hűtőegység telepítését végzik, kötelesek a telepítésről szóló tanúsítvány kiadásával egyidejűleg a tanúsítványban rögzített alkalmazást a klímavédelmi hatóság által működtetett adatbázisban regisztrálni. A hatóság külön eljárás keretében ismeri el a képesítéseket. Ehhez a más EU-tagállamban kiállított képesítési, képzési igazolást a képesített személynek, vállalkozásnak be kell nyújtania a klímavédelmi hatóságnak. A személyi és vállalkozás képesítési és képzési kötelezettségeket, eljárásrendet a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet 27. -a részletezi, míg az egyes képesítési kategóriákat a tevékenységi jogosultságok szerint a rendelet 4. melléklete tartalmazza. FELÜGYELETI DÍJ A felügyeleti díj mértéke a képesítési kategóriáktól és tevékenységi jogosultságoktól függően a 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet 4. melléklete alapján más és más: a) HR-I, NK hűtőközeg, NK berendezés, E-I képesített természetes személy alkalmazottal rendelkező vállalkozás és T kategória esetén 31 000 forint, b) HR-IV, MR-I és VE hűtőközeg, VE berendezés esetén 26 000 forint, c) HR-II és MR-II kategória esetén 21 000 forint, d) HR-III és MR-III kategória, gyártó, ártalmatlanító, regeneráló esetén 16 000 forint, e) tulajdonos és üzemeltető esetében hűtőkörönként 30 Ft/F-ÜHG tco 2 -egyenérték, de legalább 2000 forint. Az e kötelezettség alá nem tartozó, mobil légkondicionáló berendezés (ha az nem tartozik a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról szóló 70/156/EGK tanácsi irányelv hatálya alá) tulajdonosa vagy üzemeltetője köteles az F-ÜHG légkörbe kerülésének elkerülése, illetve megakadályozása érdekében megtett intézkedéseit oly módon dokumentálni, hogy az alkalmas legyen az EU-rendelet 3. cikkében foglaltak hiteles tanúsítására. Ennek megfelelően a dokumentációnak tartalmaznia kell az esetlegesen elvégzett szivárgásvizsgálatot, a szivárgásvizsgálatot végző képesített személy adatait, a rátöltés, betöltés, lefejtés tényét, a rátöltött, betöltött, lefejtett gáz mennyiségét, az elvégzett javítást, karbantartást, szervizelést, a szivárgás tényét, az elszivárgott gáz mennyiségét. A dokumentációt a klímavédelmi hatóság kérésére át kell adni. Az F-ÜHG közegek éghajlatvédelmi szempontból biztonságos felhasználására és kezelésére vonatkozó technológiai követelményeket a 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet 2. melléklete tartalmazza. A teljes rendelet szövege megtalálható a www.veszelyesanyagokszaklap.hu oldal segédletei között. KÉPESÍTÉS Az F-ÜHG-vel összefüggő tevékenységet végzőkkel kapcsolatos képzési, képesítési és vizsgáztatási feladatok ellátásáról a klímavédelmi hatóság gondoskodik. A hatósági képzésért, a képzést lezáró vizsgáért és a képesítést igazoló okirat kiállításáért képzési és vizsgáztatási díjat kell fizetni. A díjbevételeket a képzés, képesítés és vizsgáztatás költségeinek finanszírozására kell fordítani. A felügyeleti díjat évente két egyenlő részletben, utólag kell megfizetni, minden év július 31-ig és január 31-ig. Az első, illetve a második féléves felügyeleti díj összegéről a klímavédelmi hatóság az általa üzemeltetett adatbázison keresztül, egyenlegértesítő megküldésével tájékoztatja a kötelezetteket, az adott félévet követő 5 munkanapon belül. (A tevékenységet a naptári félév közben megkezdőnek az adott félévi felügyeleti díjat időarányosan kell megfizetnie.) A szivárgásvizsgálatra kötelezetteknek az e) pont szerinti felügyeleti díjat a hűtőkörben lévő F-ÜHG töltet tco 2 egyenértéke után az üzemeltetés időszakára vonatkozóan időarányosan kell megfizetniük. A meg nem fizetett felügyeleti díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, azonban késedelmi pótlék felszámításának nincs helye. A felügyeleti díj megfizetésének elmulasztása esetén a mulasztást megállapító és a díjfizetésre kötelező határozatot hoz. A határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen eltelte esetén a behajtás érdekében a klímavédelmi hatóság megkeresi az illetékes adóhatóságot. A felügyeleti díj megfizetéséig a klímavédelmi hatóság az adatbázison keresztül korlátozza a vállalkozás tevékenységét, amely alapján a kötelezett képesített személy által végezhető tevékenységre nem fogadhat el új megbízást. A korlátozás megszüntetéséről a fizetési kötelezettség teljesítésének jóváhagyását követő 8 napon belül kell intézkednie a hatóságnak. A befizetett klímavédelmi felügyeleti díjakat az adatbázis üzemeltetésére és fejlesztésére, valamint a hatóság működésére kell fordítani. 2017. szeptember október Veszélyes Anyagok 15

Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem Fluortartalmú üvegházhatású gázok VISSZANYERÉS, ÚJRAHASZNÁLAT ÉS REGENERÁLÁS Az F-ÜHG-t tartalmazó termékekben és berendezésekben lévő gázok magyarországi visszanyerése, újrahasználata, regenerálása során kizárólag az arra meghatározott képesítéssel és képzettséggel rendelkező vállalkozások járhatnak el, a 14/2015. (II. 10.) Korm. rendeletben meghatározottaknak megfelelően. A visszanyerésről, az újrahasználatól és a regenerálásról a 14/2015. (II. 10.) Korm. rendeletben meghatározott adattartalommal és módon jelentést és adatszolgáltatást kell teljesíteni a klímavédelmi hatóságnak. GYÁRTÁS ÉS FORGALMAZÁS Magyarország területén csak az EU-rendeletben meghatározottaknak megfelelően lehet F-ÜHG-t forgalomba hozni. Szintén az EU-rendelet előírásait kell alkalmazni az abban meghatározott termékeket és berendezések forgalomba bocsátása esetén, beleértve azok megfelelő adattartalmú címkézését is. 14. (1) 2018. január 1. napjától Magyarország területén fluorozott szénhidrogénekkel előtöltött termékek és berendezések csak az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén bocsáthatóak forgalomba: a) a forgalmazó által forgalomba kerülő fluorozott szénhidrogén menynyiség az Európai Bizottság által meghatározott kvótarendszerben a tárgyévre vonatkozóan beszámításra került, b) a forgalmazó az Európai Bizottság által működtetett elektronikus kvóta-nyilvántartásban regisztrálta magát, c) a forgalmazó az a) és a b) pontra vonatkozóan a gyártó vagy importőr által kiállított megfelelőségi nyilatkozattal és teljes körű megfelelési dokumentációval rendelkezik, d) az importőr által kiállított megfelelési dokumentációt és megfelelőségi nyilatkozatot akkreditált hitelesítő szervezet ellenőrizte a tárgyév március 31. napjáig, e) a forgalmazó regisztrált az adatbázisban, jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségének a jelen rendeletben és az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltaknak eleget tesz. F-ÜHG-vel töltött termékek és berendezések hazai gyártása és Magyarország területére történő behozatala során a gyártónak, illetve az importőrnek eleget kell tennie a klímavédelmi hatóság által üzemeltetett adatbázisban való regisztrációs, valamint az adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségeknek. A forgalmazási tilalmak alá eső termékek és berendezések esetében forgalomba hozatali mentességi kérelem nyújtható be a klímavédelmi hatóságon keresztül az Európai Bizottságnak. A mentességi kérelem benyújtásának részletes szabályait szintén a 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet határozza meg. SZIVÁRGÁS-ELLENŐRZÉS Az F-ÜHG-t tartalmazó berendezések általános szivárgásellenőrzési követelményeit, az ellenőrzés gyakoriságát, a szivárgásészlelő rendszerekre vonatkozó feltételeket az EUrendelet határozza meg. A berendezések szivárgásvizsgálatát csak az arra meghatározott képesítéssel rendelkező vállalkozás végezheti, az EU-rendeletben és a 14/2015. (II. 10.) Korm. rendeletben, illetve annak 3. mellékletében meghatározottak szerint és módon. A szivárgásvizsgálatokról a 14/2015. (II. 10.) Korm. rendeletben meghatározott adattartalommal és módon jelentést kell tenni a klímavédelmi hatóságnak. NYILVÁNTARTÁS ÉS ADATBÁZIS A klímavédelmi hatóság az F-ÜHG-vel kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozásokról az F-Gáz adatbázis részeként nyilvántartást vezet. A nyilvántartás céljai: a végzett tevékenységekre vonatkozó jogok és kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése, a regisztrációs, nyilvántartási, képesítési, adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségek teljesítése, a végzett tevékenységgel kapcsolatos fizetési kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése. Az F-Gáz ügyfél azonosító alatt az adatbázisban nyilvántartott adatok a következők: Természetes személy esetében a személyes adatok (név, születési hely, idő, állampolgárság, anyja neve, személyi azonosító, lakcím és értesítési cím, telefonszám, e-mail cím). Gazdasági társaság, egyéni vállalkozás, valamint egyéni cég esetében a cég vagy egyéni vállalkozó azonosító adatai (név, székhely, cégjegyzékszám, adószám, statisztikai számjel, vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási szám, foglalkoztatottak száma, nyilatkozattételre jogosult személy neve, telefonszáma, e-mail címe. Az azonosító adatokhoz kötve a klímavédelmi hatóság döntései, rendelkezései, a képesítési és az adatszolgáltatási adatok: = = a hatósági döntés iktatószáma, = = természetes személy esetében legmagasabb iskolai végzettség, OKJ-bizonyítvány száma, OKJ-végzettség kódja, munkakör, szakmai gyakorlati idő, gyakorlat megszerzésének helye, = = természetes személy képesítését, képzettségét igazoló tanúsítvány száma, kiállítás dátuma, vállalkozás esetében megfelelő képesítéssel rendelkező munkatárs személyes adatai és képesítést, képzettséget igazoló tanúsítvány száma, = = a tevékenységgel érintett F-ÜHG mennyisége tömegben és széndioxid-egyenértékben kifejezve, fajtája, ipari megnevezése, annak hiányában kémiai neve, = = az F-ÜHG-t tartalmazó terméket, berendezést és létesítményt érintő telepítés, karbantartás, szivárgásvizsgálat címe, jármű esetén forgalmi rendszám és üzemben tartó megnevezése, az intézkedéssel érintett berendezés vagy létesítmény megnevezése, funkciója, típusszáma, = = a regisztrációs és felügyeleti díj összege és megfizetésének ténye, behajtás állapota, = = bírság kiszabása, mellőzésének ténye, figyelmeztetés ténye, a végleges döntéssel kiszabott bírság összege, megfizetésének ténye, behajtás állapota, = = minden egyéb olyan adat, amelynek jelentésére és nyilvántartására az F-Gáz ügyfél-azonosítóval rendelkező vállalkozás az uniós jogi aktus rendelkezései folytán köteles. 16 Veszélyes Anyagok 2017. szeptember október

Fluortartalmú üvegházhatású gázok Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem Az adatbázis az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos jogosultságokra vonatkozó adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartásban szereplők az adataikban bekövetkezett változást kötelesek a klímavédelemért felelős hatóságnak a változást követő 8 munkanapon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni. ELLENŐRZÉS Az F-ÜHG-vel kapcsolatos tevékenységeket, azok megfelelőségét a klímavédelmi hatóság ellenőrzi. A hatóság alkalmazottja az ellenőrzés, illetőleg a hatósági eljárás során: átvizsgálhatja az ügyfél tevékenységéhez használt járművet, a jármű rakományát, a tevékenység végzésének helyszínét, felhívhatja a tevékenységben résztvevőket személyazonosságuk igazolására, próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet, összefüggő vizsgálat -ot végezhet az ügyféllel kapcsolatban álló más, F-ÜHG-vel tevékenységet folytatónál, mintavételre, valamint a helyszínről, a szemletárgyról, a folyamatokról fénykép vagy kép- és hangfelvételt készíthet. Próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell igazolni. Ezzel egyidejűleg az eladó a vételárat köteles visszatéríteni, ennek megtörténte után a hatóság a terméket visszaszolgáltatja. Ha a próbavásárlás során a termék károsodik, akkor a vételár eljárási költségnek minősül, amit a hatóság visel, és a terméket a forgalmazónak nem kell visszavennie. Szolgáltatás próbavásárlása esetén a szolgáltatás díja eljárási költségnek minősül. a klímavédelmi hatóság klímavédelmi bírság megfizetésére kötelezi. Az egyes szabálysértések esetén kiszabható bírság mértékét a 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet és annak 1. melléklete részletezi. A bírságot az azt megállapító határozat véglegessé válásától számított 45 napon belül kell megfizetni. A klímavédelmi hatóság döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, döntése elleni jogorvoslatra kizárólag a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál van mód. VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK Az Éhvt. F-ÜHG-vel kapcsolatos hazai végrehajtási szabályait általánosan a a fentiekben is többször hivatkozott a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet részletezi. Ez határozza meg a vonatkozó hatósági feladatok és hatáskörök mellett a hatósági nyilvántartási és a regisztrációs, illetve az adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségek tartalmát és teljesítésük módját, a címkézési, a forgalmazási, külkereskedelmi szabályait, a szivárgásvizsgálat, a visszanyerés, az újrahasználat, az ártalmatlanítás során biztosítandó technikai és eljárási, adminisztrációs feltételeket, a tevékenységet folytatók felelősségi viszonyait. Ez részletezi az egyes kapcsolódó tevékenységekhez, illetve kategóriák szerinti jogosultságokhoz szükséges képzettségi és képesítési feltételeket. Emellett számos, az 517/2014/EU rendelet végrehajtását szolgáló bizottsági rendelet előírásait is be kell tartani, melyek a képesítési minimumkövetelményekről rendelkeznek: 2015/2068/EU rendelet 2015/2067/EU rendelet 304/2008/EK rendelet 2015/2066/EU rendelet 307/2008/EK rendelet 306/2008/EK rendelet 1516/2007/EK rendelet 1497/2007/EK rendelet Fel nem fedett próbavásárlás esetén ha az ellenőr jogsértést nem állapít meg az ellenőrzési jogosultságot nem kell igazolni, annak megtörténtét az ellenőrzött részére kézbesített jegyzőkönyv tanúsítja. Aki tevékenységével vagy mulasztásával az F-ÜHG-vel kapcsolatos jogszabályban vagy a klímavédelmi hatóság határozatában foglalt rendelkezéseket megsérti, nem vagy nem megfelelően teljesíti, azt 2017. szeptember október Veszélyes Anyagok 17

Tovább OSZIR bejelentés VESZÉLYES ANYAGOK ÉS KÉSZÍTMÉNYEK BEJELENTÉSE A kemizáció világjelenség, hatásai az egész Földre kiterjednek és sok esetben visszafordíthatatlan hatással járó folyamatokat indíthatnak el az élővilágban. A Föld termőföld és víz készletének fogyását, a klíma változását befolyásolni, megelőzni is csak globális keretek között lehet. Szerző: Ring Péterné, kémiai biztonsági, környezetvédelmi és munkaegészségügyi szakértő 18 Veszélyes Anyagok 2017. szeptember október

OSZIR bejelentés Tovább Az 1992. évben Rio de Janeiróban megszületett a biológiai sokféleség védelméről szóló keretegyezmény és az AGENDA 21 akcióprogram. A Magyarország által is aláírt dokumentum vállalja, hogy elkészíti a Nemzeti fejlesztési programot, mely a megfelelő környezetvédelmi és egészségügyi biztosítékok beépítésével támogatni tudja a költség-haszon elemzést, beleértve a környezeti hatások felmérését is. Ellenőrzési, megelőzési és csökkentési intézkedéseket foganatosít. Magyarország a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény megalkotásával a világon az elsők között elfogadott ilyen jellegű jogszabályt. A törvény átfogóan szabályozza a kémiai biztonsággal összefüggő feladatokat, meghatározza a veszélyes anyagokkal/keverékekkel kapcsolatos tennivalókat, a fogyasztók tájékoztatásának módját. Kijelölte az illetékes hatóságokat és megfelel a nemzetközi megállapodásoknak, és az Európai Közösségi normáknak. A gyors reagálást indokolta, hogy hazánkban a lakosság mortalitása az ország adottságaihoz és fejlettségéhez mérten rendkívül magas, a halandósági viszonyok a legrosszabbak közé tartoznak Európában. Magyarország az 1980-as évek óta vezeti az ENSZ rosszindulatú daganatos halálozásra vonatkozó világstatisztikáját, és hasonlóan rosszak az egyéb, nem fertőző megbetegedésekre vonatkozó adatok is. A kórokok között kiemelkedő jelentőségű a káros vegyi anyagokkal történt expozíció. A daganatos halálozás emelkedése már a fiatal felnőtt korosztályokban is szembetűnő, és 64 év alatt minden felnőtt korosztályt érint. A daganatos betegség kialakulásában szerepet játszik az átlagos élettartam növekedése, környezetszennyezés, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a stressz, az alkohol és a dohányzás. Forrás: KSH A hazai szabályozást irányító jogszabályok: 1. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény Célja: az ember és a környezet védelme a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények életciklusa bármely szakaszában kifejtett káros hatásaitól, különös tekintettel e káros hatások azonosítására, megelőzésére és elhárítására (kémiai biztonság). 2. 44/2000 (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól. 3. 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról. Uniós jogszabályok, melyek olyan közösségi rendeletek, amik minden tagállamban közvetlenül alkalmazandók, nincs szükség átültetésre, de harmonizációra igen: REACH = 1907/2006/EK = Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals 2007.VI.1. Célja: az egységes vegyi anyag politika az Unión belül a szabad verseny, áruk szabad áramlásának biztosítása. Fokozatos alkalmazásának révén 2018-ra valamennyi, 1 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott, importált anyag regisztrációja befejeződik. Nem helyettesíti az ágazati jogszabályokat! CLP = 1272/2008/EK = Classification, Labelling and Packaging of dangerous substances and mixtures (GHS) Célja: egységes osztályozás, veszélyjelek és szimbólumok. 2009. I. 20. Fokozatosan lépett az eddigi osztályozási és címkézési irányelvek helyébe. Biocid rendelet 528/2012/EU a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról Célja: a biocid hatóanyagok és termékek humán és környezet egészségügyi felülvizsgálata, engedélyezés egysége szabályainak meghatározása, a belső piac védelme. A vegyi anyagok mennyiségének és hatásának felbecsülése, toxikológiai alapadatok beszerzése, terhelési határértékek megállapítása, vizsgálati módszerek kidolgozása, a felhasználók szakértelmének fejlesztése, a balesetek megelőzése, műszaki megoldások, kémiai biztonság oktatása, továbbképzés. 2017. szeptember október Veszélyes Anyagok 19

Tovább OSZIR bejelentés A bejelentési kötelezettség Magyarországon, csak a veszélyesként osztályozott anyagokra/keverékekre és az azokkal végzett tevékenységre terjed ki. A 44/2000. (XII. 27) EüM. rendelet szerint a bejelentést az Országos Szakrendszeri Információs Rendszer (OSZIR) (2. sz. ábra) által biztosított módon kell az országos tisztifőorvosnak megküldeni. A biztonsági adatlapok tartalmi és formai követelményeit 2015/830/EU rendelet a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló1907/2006/ek rendelet módosítása határozza meg. Ez magyar nyelvű dokumentum, mely 16 szakaszból áll és a veszélyes anyag, illetve a veszélyes keverék azonosítására, veszélyességére, kezelésére, tárolására, szállítására, a hulladékkezelésre, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire vonatkozóan tartalmaz információkat. 2. sz. ábra A címke a 1272/2008/EU rendelet szerint a következő tartalmi elemeket jeleníti meg, a tagállam(ok) hivatalos nyelvén, ahol forgalomba hozzák, kivéve ha az érintett tagállam(ok) másként nem rendelkeznek: 1. Szállító(k) neve, címe, telefonszáma, 2. Névleges mennyiség kivéve, ha máshol már szerepel, 3. Termékazonosítók, 4. Veszélyt jelző piktogramok, 5. Figyelmeztetések, 6. Figyelmeztetőmondatok, 7. Óvintézkedésre vonatkozó mondatok, 8. Kiegészítő információs mező adott esetben. Kutatás, fejlesztés célú felhasználás, gyártás, importálás esetén az országos tiszti főorvos a gyártó vagy az importáló kérelmére a kérelmező által rendelkezésre bocsátott indokolás alapján dönt a bejelentés mellőzéséről, illetve azt egy évvel meghosszabbíthatja. Ebben az esetben azonban pontos, naprakész nyilvántartást kell vezetni a beszerzett és felhasznált veszélyes anyagokról/keverékről. A 3. sz. ábrán látható egy keverék bejelentés nyitólapja. A szabályok szerint a sárgával jelölt mező, értelemszerű kitöltése kötelező a továbblépéshez. 3. sz. ábra A veszélyes anyag bejelentéséhez a magyar nyelvű biztonsági adatlapot, címketervet, veszélyes keverék bejelentéséhez pedig a magyar nyelvű biztonsági adatlapot elektronikus úton az az OSZIR-KBIR rendszerbe kell feltölteni. A cikk a téma nagy terjedelmére tekintettel kizárólag a magyarországi veszélyes anyagok/keverékek bejelentési szabályait és az azokkal végzett tevékenység bejelentési szabályait foglalja össze és nem tartalmazza a biocidok engedélyezésének, bejelentésének szabályait sem. 20 Veszélyes Anyagok 2017. szeptember október

OSZIR bejelentés Tovább 4. sz. ábra A címke méreteit jogszabály határozza meg. Legfeljebb 3 liter töltet esetén legalább 52 x 74 mm, 3 liternél nagyobb, de legfeljebb 50 liter töltet esetén legalább 74 x 105 mm, 50 liternél nagyobb, de legfeljebb 500 liter töltet esetén legalább 105 x 148 mm, 500 liternél nagyobb töltet esetén: legalább 148 x 210 mm. Az elektronikus bejelentés 2. oldala, veszélyes keverék biztonsági adatlapja. 1.2.3. A bejelentő telefon- és faxszáma 1.3. Az anyaggal folytatott tevékenység bejelentésének azonosító kódja 1.4. Nyilatkozat a bejelentés díjának befizetéséről 1.5. Dátum 1.6. A bejelentő azonosítója... 3. A veszélyes keverék bejelentésének adattartalma 3.1. A veszélyes keverék neve 3.2.1. A bejelentő neve 3.2.2. A bejelentő címe 3.2.3. A bejelentő telefon- és faxszáma 3.3. A keverékkel folytatott tevékenység bejelentésének azonosító kódja 3.4. Nyilatkozat a bejelentés díjának befizetéséről 3.5. Dátum 3.6. A bejelentő azonosítója A tevékenységet végző adatainak bármely azonosításához szükséges elemeinek változása esetén úgynevezett változásbejelentést kell tenni. Változásbejelentés adattartalma veszélyes keverék 7.1. A bejelentés azonosítója 7.2. A veszélyes keverék neve 7.3.1. A bejelentő neve 7.3.2. A bejelentő címe 7.3.3. A bejelentő telefon- és faxszáma 7.4. Forgalmazás megszűnése esetén, erről nyilatkozat 7.5. Dátum 7.6. A bejelentő azonosítója 5. sz. ábra A beérkezett bejelentéseket a KBIR rendszer azonosítja és továbbítja az Egészségügyi Tájékoztató Szolgálathoz (továbbiakban: ETTSZ), aki a veszélyes anyagok és veszélyes keverékek adatainak gyűjtését és feldolgozását, információadás céljából rendszerezi. Az ETTSZ látja el az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. cikkében meghatározott, a keverékeket forgalomba hozó importőröktől és továbbfelhasználóktól beérkező információk fogadásával, kezelésével és felhasználásával kapcsolatos feladatokat. Az ETTSZ a veszélyes anyagokról országos nyilvántartást, a veszélyes keverékekről pedig úgynevezett terméknyilvántartást vezet. 6. sz. ábra 44/2000. EüM rendelet 5. melléklete határozza meg az egyes bejelentések tartalmi összetételét. 1. A veszélyes anyag bejelentésének adattartalma 1.1.1. A veszélyes anyag neve 1.1.2. A veszélyes anyag CAS- vagy EC-száma 1.2.1. A bejelentő neve 1.2.2. A bejelentő címe A veszélyes anyagok magyarországi jegyzéke egyes tételeinek adattartalma: 1. Azonosítási jel, 2. Anyag kémiai megnevezése, 3. CAS-szám (ha van), 4. EU-szám (ha van), 5. Veszélyjel (jelek), a veszély jellegére utaló R-mondatok, valamint az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti veszélyességi osztály/kategória kódja (kódjai) és a figyelmeztető, H mondat (mondatok) száma (számai), 6. Az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti óvintézkedésre utaló P mondat (mondatok) száma (számai). 2017. szeptember október Veszélyes Anyagok 21

Tovább OSZIR bejelentés Az ETTSZ felvilágosítást ad a nyilvántartásában szereplő adatokról: az egészségügyi, munka, környezet, és növényvédelmi, valamint a fegyveres testületek, bíróság szakemberei számára, a lakosság részére pedig a mérgezések megelőzése céljából a laikus elsősegélynyújtáshoz szükséges mértékben. VESZÉLYES ANYAGGAL/ KEVERÉKKEL VÉGZETT TEVÉKENYSÉG BEJELENTÉSE A veszélyes anyaggal/keverékkel végzett tevékenységet (gyártás, feldolgozás, csomagolás, címkézés, tárolás, anyagmozgatás, forgalmazás, értékesítés, felhasználás) elektronikus úton be kell jelenteni a KBIR rendszerbe. A bejelentést meg kell ismételni, ha a bejelentő vagy a bejelentett tevékenység azonosításához szükséges bármely adat megváltozik. A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes keverékekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy keverék adatait tartalmazó biztonsági adatlap, egyéb tevékenység a használati utasítás birtokában kezdhető meg. 7. sz. ábra A bejelentés kötelező adattartalma: 1. Tevékenységet végző (cég) Neve: Székhelye: Telephely címe: Megye: Telefon: fax: e-mail: A tevékenység telephelyen belüli pontos helyszíne(i): Felelős személy neve: Elérhetőség címe: Telefon: fax: e-mail: 2. A veszélyes anyaggal/veszélyes keverékkel végzett tevékenység megnevezése Előállítás Gyártás Feldolgozás Csomagolás Címkézés Osztályozás Tárolás Anyagmozgatás Forgalomba hozatal (forgalmazás) Felhasználás Elemzéssel, ellenőrzéssel kapcsolatos vizsgálat Kutatásfejlesztés Egyéb A tevékenység TEÁOR kódja(i): 22 Veszélyes Anyagok 2017. szeptember október

OSZIR bejelentés Tovább Az elektronikus felület második oldalának kitöltéséhez az alábbi információk megadására van szükség: Veszélyes anyag(ok), veszélyes keverék(ek) bejelentése (a rendszer felajánlja), melyekkel a tevékenység folyik: Név: Veszélyszimbólum: CAS- vagy EU-szám: Éves mennyiség: 4. A bejelentő tudomásul veszi, hogy a) a bejelentés ellenőrzésekor a tevékenységet végző dokumentálhatóan igazolja, hogy eleget tesz a kémiai biztonság megvalósítását szolgáló jogszabályi kötelezettségének, b) 2001. január 1-jétől bejelentés nélkül vagy érvényes engedély nélkül végzett tevékenység kémiai terhelési bírsággal sújtható. A beírt adatok és a nyilatkozat megtételével, valamint a befizetést igazoló dokumentum csatolásával valamennyi fentiekben részletezett esetben a mentés gombra kattintva a rendszer rögzíti a bevitt adatokat és nyilvántartási számot generál. A bejelentést fogadó Országos Közegészségügyi Központ Kémiai Biztonsági Igazgatóság (OKK KBI), valamint a járási kormányhivatalok nyilvántartási, vagy hatósági jogkörüknek megfelelően a rendszeren keresztül visszajeleznek a bejelentés elfogásáról, elutasításáról, esetleges hiánypótlás szükségességéről. Veszélyes anyagokkal, veszélyes készítményekkel kapcsolatos igazgatási szolgáltatás díjak (1/2009. (I. 30.) EüM. rendelet) A veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kiviteli bejelentés és hozzájárulás iránti kérelem: 19 100 Ft. Veszélyes anyaggal vagy veszélyes készítménnyel folytatott tevékenység (és a tevékenységben bekövetkezett változás) bejelentése: 7800 Ft/telephely. Veszélyes anyag vagy veszélyes készítmény bejelentése: 9200 Ft/anyag, vagy keverék. ETTSZ szakvélemény: 4070 Ft/anyag, vagy keverék. 8. sz. ábra A KBIR rendszer használatával megszűnt a papír alapú bejelentés. Előnye, hogy az elektronikus rendszeren keresztül lehet a hatósággal kapcsolatot tartani, nem igényel személyes jelenlétet, átlátható és átjárható az érintettek számára, gyors és informatív. 2017. szeptember október Veszélyes Anyagok 23

Idén célzottan ellenőrzik a biztonsági adatlapok tartalmát! Jelenleg is folyik egy uniós harmonizált ellenőrzési projekt hazánk részvételével, melynek középpontjában a biztonsági adatlapok összeállítása áll. A felügyelők ellenőrzik, hogy a kiterjesztett biztonsági adatlapok tartalma megfelel-e a kémiai biztonsági jelentésekben foglalt információknak és górcső alá kerülnek az adatlapokhoz csatolt expozíciós forgatókönyvek is. Egyedülálló képzésünk ezekre a témákra fókuszál: Biztonsági adatlapok és expozíciós forgatókönyvek REACH rendelet II. Időpont: 2017. november 16. (csütörtök), 9.30-13.30 (Regisztráció: 9.00-tól) Helyszín: CEU Konferencia Központ, 1106 Budapest, Kerepesi út 87. Kiváló Botos Ágnes, Ph.D REACH, GHS, BIOCID, ADR, KEM előadónk: tanácsadó, környezetvédelmi jogi szakokleveles Miért ajánljuk? Mert a kémiai biztonság fontos eleme a Munkavédelem Nemzeti Politikájának és a hatóság is kiemelt figyelmet szentel a kérdésnek. Mert képzésünkön minden olyan információt megkap, ami az előírások betartásához szükséges. Mert kiváló előadónk a terület elismert szakértője, így ön jogilag megbízható, részletes választ kap a kérdéseire. Részletes tematika >> Részvételi díj: 43 900 Ft + áfa/fő Jelentkezem Jelentkezéskor a Megjegyzés rovatban adja meg a VA előfizető kuponkódot és 10% kedvezményt kap!