A VITAMIOK ÉS AZ ÁSVÁNYI ANYAGOK SZEREPE A SZERVEZET MŰKÖDÉSÉBEN Állattan, állatélettan II. gyakorlat Novotniné Dr. Dankó Gabriella Soós Noémi Debreceni Egyetem MÉK
A TAKARMÁNYOK KÉMIAI ÖSSZETÉTELE
A TAKARMÁNY VÍZTARTALMA A víz FUNKCIÓI a szervezetben: emésztés felszívódás, kiválasztás, hőszabályozás, sejtanyagcsere folyamatok (reakcióközeg, hidrolízis, fehérjék hidrátburka) stb. A víz és szárazanyag-tartalom meghatározása: 105 C o, szárítószekrény. A takarmányok víztartalma eltérő: nedves keményítőgyári és szeszgyári moslékok: 92-93% zöldtakarmányok: 77-80% magvak, abrakfélék: 10-13% szénák, szalmák: 12-13%
A TAKARMÁNY VÍZTARTALMA A takarmányokban lévő vizet vegetációs víznek nevezzük, befolyásolja az ivóvízszükségletet. A lédús takarmányok fogyasztásakor az ivóvíz szükséglet 70-80%-kal is csökkenhet. A víztartalom hatással van a takarmányok etethetőségére, energiatartalmára, a tárolhatóságra egyaránt.
A TAKARMÁNYOK SZÁRAZANYAG TARTALMA a takarmányok táplálóanyagainak összessége (szerves és szervetlen) energiatartalmát a szerves anyagok mennyisége és összetétele határozza meg szerves anyagokban a szervezet felépítéséhez és az energiatermeléshez fontos fehérjék, zsírok, szénhidrátok stb. víz és szárazanyag tartalom függ: takarmányféleségtől (lédús- vagy száraz) növény fejlődési stádiumától (zsenge 95 % víz, beérett 15-30 %) speciális kezelésektől (pl. szárítás, fonnyasztás)
A víz és szárazanyag tartalom befolyásolja: tápláló értéket- lédús takarmányé kisebb, a száraz takarmányé átlagosan magasabb (terimés t. kis tápértékű, a koncentrált takarmány nagy) étrendi hatást- a lédús takarmány könnyebben emészthető szállíthatóságot tárolhatóságot- nagy víztartalmú (80-90%) takarmány megecetesedhet fehérjedús megrothadhat 20-40% vizet tartalmazó szálas takarmányok megpenészedhetnek 60-75% víztartalom és kellően tömörített aprított takarmányok esetében kedvező tejsavas erjedés zajlik le
SZERVETLEN ANYAGOK ÁSVÁNYI ANYAGOK
ÁSVÁNYI ANYAGOK SZEREPE I. A természetben megtalálható elemek közül az állati szervezetben 40-et mutattak ki (kb.20 esszenciális) FUNKCIÓIK: vázrendszer, fogazat felépítése enzimműködés idegrendszer működése vér és más testfolyadékok alkotórésze (homeosztázis) ozmózisos viszony, sav-bázis egyensúly fenntartása stb.
ÁSVÁNYI ANYAGOK SZEREPE II. fontos az egymáshoz viszonyított arányuk(fe-mn, Cu-Zn, Cu-Mn) takarmányokban nagy eltérések vannak takarmánynövények ásványi anyagtartalma függ: növényfaj: (pl.: pillangósok (+ Ca, Mg, P, Cu; - Si, Na, Cl) növények fejlődése során a vegetatív részekben a P és a K mennyisége csökken, a Na tartalom nő talaj ásványianyag-tartalma csapadékviszonyok trágyázás
Takarmányozási szempontból fontos ásványi anyagok koncentrációja az állati szervezetben makrolemek (g/kg) mikrolemek (mg/kg) Ca 15 Fe 20-80 P 7 Zn 10-50 K 2 Cu 1-5 Na 1,6 Mo 1-4 Cl 1,1 Se 1-2 S 1,5 I 0,3-0,6 Mg 0,4 Mn 0,2-0,5 Co 0,02-0,1
MENNYISÉGI CSOPORTJAIK MAKROELEMEK szervalkotó elemek (g/kg) (Na, Ca, K, Mg, P, S, Cl) Mindegyik makroelem esszenciális! MIKROELEMEK - nyomelemek (mg) (Fe, Cu, Co, Mn, Zn, J, F, Se) A mikroelemek nagy része szintén esszenciális.
Kalcium (Ca 2+ ) 98%-a a csontokban (tojás), 2% egyéb Felszívódásához szükséges a D-vitamin! Gátolt felszívódás esetén a csontokból mobilizálódik FUNKCIÓI: Csontalkotás Véralvadás Izomkontrakciók Enzimaktiválás Hormon szekréció Idegrendszer működése gabonafélékben kevés(0,1-0,2%), nem pillangós zöldtakarmányokban közepes(0,3-0,4%), pillangósokban sok(1,2-1,7%)
Foszfor (P) 80%-a a csontokban Ca-hoz kötve (kalcium-foszfát) 20% a lágy szövetekben általában szerves kötésben van a szervezetben (foszfoprotein, foszfolipid, ATP, nukleinsavak) növények szemtermésében a P 65-75%-a fitinkötésben van jelen (a fitinsav Ca és Mg sóját a szervezet saját enzimei nem bontják) Fitáz enzim: a fitin leszakítása a foszforról kérődzők jól hasznosítják (bendő-, bélbaktériumok) fiatal baromfi (30-50%) és malac (30%) viszont rosszul
KALCIUM ÉS FOSZFOR biológiai hatásuk, funkcióik összefüggenek állati test hamutartalmának 70%-át adják a szervezetben egyensúlyt tartanak egymással. Ezt az egyensúlyt befolyásolja: a takarmány ásványianyag-összetétele a takarmány Ca:P aránya az állat D-vitamin ellátása mellékpajzsmirigy és mellékvesekéreg hormonok minél jobban eltér a takarmány Ca:P aránya az ideálistól, annál rosszabb a hasznosítás
HIÁNYTÜNETEK KALCIUM: angolkór: csontok deformálódása, rövidülése csontlágyulás, csontritkulás, tojáshéj vékonyodás kardhüvely-tibia: sípcsont hátragörbülése idegingerlékenység, görcsök kialakulása ellési bénulás (vérben túlsúlyba kerülő Mg) FOSZFOR: lassuló egyedfejlődés szaporodási zavarok (meddőség)
Angolkóros gyerekek röntgenképei
NÁTRIUM (Na + ), KÁLIUM (K + ), KLÓR (Cl 2- ) homeosztázis fenntartásában játszanak szerepet egymással tartanak egyensúlyt a szervezetben Na és Cl elsősorban állati takarmányban K a növényi takarmányokban fordul elő (melaszban nagyon sok van) Na: Az extracelluláris tér legfontosabb elektrolitja Funkciók: sejtek ingerelhetősége, idegi folyamatok, ozmotikus viszonyok fenntartása Ürül: vizelet, nyál, verejték, széklet, tej
K: Az intracelluláris tér legfontosabb elektrolitja Funkciók: sejtek ingerelhetősége, idegi folyamatok, ozmotikus viszonyok fenntartása Na + -K + PUMPA: szerepe a Na sejten belüli mennyiségének szabályozása. Cl: sejten belül és kívül is Funkciók: gyomorban képződő sósav egyik alapanyaga, amiláz enzim egyik aktivátora, fontos szerep a vér gázszállításában, idegi folyamatokban
Magnézium (Mg 2+ ) átmenet a makro- és a mikroelemek között 70% a csontokban, 30% lágy szövetekben növeli a csontok szilárdságát enzim alkotó; befolyásolja az erek épségét, rugalmasságát Hiánya: általános, hosszan tartó fáradtság idegvégződések ingerlékenysége görcsös rohamok (erek tágulása miatt) Mg túlsúly ellési bénulás (téli álom) rosszul szívódik fel a bélcsatornában (20%) takarmányok elegendő Mg-ot tartalmaznak
Kén (S) Funkció: metionin, cisztein, biotin, U-vitamin, része kéntartalmú aminosavak inzulin, kötőszövetek, szaruképletek, enzimek, hormonok alkotórésze szervetlen és szerves formában is képes felszívódni (monogasztrikus állatok csak az aminosavakkal tudják felvenni) növényi takarmányokban elegendő (De: a silókukorica szilázsban csak 0,05-0.1% S) szervetlen felhasználása kérődzőknél NPN anyagok etetésekor gyapjú- és tolltermelésnél kiemelten fontos (a gyapjú 2.7-3.3% S-t tartalmaz) nem komponense a hamunak, mert az izzítás során elillan
MIKROELEMEK (Fe, Cu, Co, Mn, Zn, J, F, Se) A test hamutartalmának 1%-át teszik ki Biológiai hatásuk alapján két nagy csoport: szükségesnél kisebb mennyiségben hiánytüneteket okozhatnak gyakorlatban nem idéznek elő hiánytüneteket
Vas (Fe 2+ ) Legnagyobb mennyiségben előforduló mikroelem (több mint 50%-a hemoglobinban található) Funkció: hemoglobin, mioglobin oxigén szállítás citokrómok e - - transzportláncok enzimalkotórész gazdaságos felhasználás - korlátozott ürítés vasszükségletet befolyásolja: vérveszteség, vehemépítés, tojástermelés, gyulladásos betegségek felvétele szabályozott, csak a szükségletnek megfelelő mennyiség (transzportfehérjék telítettségétől függ)
Takarmányok elegendő vasat tartalmaznak Gabonafélék (30-60 mg/kg) zöldtakarmányok(100-200 mg/kg) kivéve a tej anémia (malacnak 7-10 napos korban vasinjekció)
A hemoglobin és a citokrómok kelát része (hem)
Cink (Zn 2+ ) enzimek, hormonok (inzulin) alkotórésze befolyásolja a szénhidrát, és fehérje anyagcseréjét kell a hatékony vasfelszívódáshoz befolyásolja az A-vitamin szervezeten belüli transzportját elsősorban a csontokban, szőrben, gyapjúban, szemben, herében deponálódik forrás: élesztő, gabona korpák, állati eredetű takarmányok
négy hetes Zn-hiányos csirke bőrrepedések és kérgesedés Zn-hiány miatt
Réz (Cu 2+ ) májban, csontokban, izmokban, bőrben található befolyásolja a szénhidrát, és fehérje anyagcserét szőr, toll pigmentáció, gyapjú képződés kell a hatékony vasfelszívódáshoz nagy humusztartalmú talajok esetében rézhiány alakulhat ki, mivel a talaj nagyon erősen köti a rezet
Jód (I - ) jódkészlet 75%-a a pajzsmirigyben (tirozinban) tiroxin (65%-a jód) és trijódtironin hormonok alkotórésze (anyagcserét befolyásolnak) egyes növények gátolják a felvételét (kel, kelbimbó, retek) Hiánya: szaporodási, anyagcsere zavarok, golyva, vérfogyottság GOLYVA: a pajzsmirigy nem termel elegendő hormont, ezt próbálja kompenzálni azzal, hogy növeli a szövetállományt pótlása jódhiányos területeken (jódozott só) Forrás: tengeri halak, kagylók kevés a gyümölcsökben
Szelén (Se) sokáig toxikusnak gondolták (túladagolás esetén) szükséglete és toxikus dózisa közel esik egymáshoz (0,2 mg/kg; 5 mg/kg) enzimalkotórész biológiai antioxidáns rendszer része E-vitamin komplementere Magyarország területe általában szelénben szegény (Zala, Vas, Börzsöny) legtöbb szelén a májban, körömben, fogzománcban (1817-ben fedezték fel, neve a Hold görög istennőjéről)
SZABADGYÖKÖK ÉS ANTIOXIDÁNSOK SZABADGYÖKÖK: molekulák vagy molekulafragmentek, amelyek külső elektronpályájukon egyedülálló, párosítatlan elektront tartalmaznak, emiatt fokozott a reakciókészségük. élő sejtekben természetes stressz, betegség, öregedés felszaporodnak semlegesítés termelt antioxidánsokkal ANTIOXIDÁNS: tágabb értelemben oxidációt késleltető, vagy gátló anyag. a sejtek maguk is termelnek vannak csak táplálékkal felvehetők (pl. vitaminok)
SZERVES ANYAGOK - VITAMINOK
A vitaminok járulékos anyagok, amelyek az állati szervezetben igen kis mennyiségben fordulnak elő, és elengedhetetlenek a normális életfolyamatokhoz. Hiányuk biológiai és élettani zavarokat okoz.
VITAMINOK Név: vitális = életfontosságú + tiamin (B1 vit.) amin-csoportja kis molekulatömegű, szerves vegyületek energiát nem szolgáltatnak, biológiai hatóanyagok általában katalizátorok (enzim) részei kész (vagy majdnem) állapotban, a táplálékkal kerülnek felvételre, illetve kérődzőkben mikroorganizmusok is előállítják gyakran csak a provitamin található a táplálékban különböző vitaminokat az ABC betűivel, vitaminon belüli kisebb szerkezeti eltéréseket indexszámokkal jelölik
VITAMINOK HIPOVITAMINÓZIS: részleges hiány. (szükségesnél kevesebb felvétel vagy rossz hasznosulás: növekedés-, ellenállóképesség-, termeléscsökkenést eredményez) AVITAMINÓZIS: vitaminhiányos állapot, ami klinikai tüneteket okoz. A vitamin kis mennyiségű pótlásával általában gyorsan megszűnik. ANTIVITAMIN: a vitaminhatást megakadályozó anyag. hasonló kémiai szerkezetű kompetitív gátlás HIPERVITAMINÓZIS: túladagolás. A zsírban oldódó vitaminok a májban raktározódnak.
Csoportosítás OLDÓDÁSI TULAJDONSÁG alapján: Zsírban oldódók: A, D, E, K vitaminok Vízben oldódók: B,C, H, U vitaminok A zsírban oldódó vitaminok felszívódásának részfolyamatai a bélcső üregében (intraluminárisan), a bélhámsejt citoplazmájában (intracellulárisan) és a nyirok és vérkeringésben (intravasalisan) zajlanak.
A VITAMINELLÁTÁS JELENTŐSÉGE Az új fajták a nagyobb termelési szint miatt több vitamint igényelnek Zárt, intenzív rendszerben tartott állatok elégtelen mennyiségben jutnak hozzá a legtöbb vitaminhoz A takarmányokban a betakarítás és a tartósítás során csökken a vitaminok mennyisége és aktivitása Az antagonista és antivitamin hatású anyagok rontják a vitaminok bélbeli termelését, felszívódását és hatékonyságát
A vitaminok kívánatos napi adagja nem az a mennyiség, amely a hiánybetegségek megelőzéséhez szükséges, hanem az a dózis, melynek növelése már nem fokozza az állat egészségét és ellenálló képességét; nem vagy legalábbis gazdaságosan nem növeli termelését és takarmány- értékesítését Szent-Györgyi Albert
A vitaminellátás problémái a takarmányozásban: Reális szükségletet sok tényező befolyásolja Takarmányok vitamintartalmáról kevés az adat További csoportosítási szempont lehet: Hatásmechanizmus alapján Az általuk szabályozott folyamatok alapján Oldhatóságuk szerint a legjobb, ebből következetni lehet a felszívódásra, kiürülésre, milyen takarmányban található stb.
ZSÍRBAN OLDÓDÓ VITAMINOK 1. A-vitamin (retinol) a retina fényérzékeny anyagának (látóbíbor) felépítésében vesz részt csak állati eredetű takarmányban fordul elő növényi takarmányban provitaminjai (α, β, γ karotin) β karotin két A-vitamin molekula képzésére alkalmas (oxidatív hatásra kettészakad) Kukorica: kriptoxantin
Az A-vitamin szerepe Funkciók: látás, növekedés, hámszövet normális működése, csontszövet felépítése, nemi szervek működése, magzatburok kialakulása Fontos a vemhesség utolsó szakaszában Hiánya az alábbi rendellenességeket okozza: Szarvasmarha: petefészek rendellenes működése, fogamzási zavar, vetélés, vak borjak, rossz sperma Sertés: csökken az alomszám-és tömeg, malac emésztő-, légzőszervi, fejlődési rendellenessége Baromfi: nyelőcső-, és veseelváltozások, véres tojás, romló kelési%, köszvényes betegségek
A-vitamin hiánya emberben farkasvakság hámszövet-, könnymirigy elsorvadása verejték- és faggyúmirigyek megbetegedése a bőr kiszáradása a szőrzet és a hajszálak törékenysége, kihullása nyálkahártya szárazsága gyulladásra és fertőzésre való fokozott hajlam gyerekeknél a csontosodási folyamat sérülése miatti növekedési zavar
A béta-karotin A-vitaminná alakulását befolyásoló tényezők állat faja, fajtája, A-vitamin mennyisége, takarmány emészthetősége, fehérje-, foszforhiány, nagy nitrát, nitrit tartalom A szarvasmarha, a ló és az ember kivételével a vérplazma már nem tartalmaz karotint, mivel a bélhámsejtekben a karotináz enzim hatására A-vitaminná alakul.
Takarmányok A-vitamin tartalma Sok karotin: lucerna, zöldtakarmányok, paradicsom, paprika (60-150mg/kg) Kevés karotin: kukoricaszilázs (10-20mg/kg) Kaszálás után oxigén és az elhalt sejtekből kiszabaduló karotináz enzim hatására az A-vitamin 30%-a is lebomolhat Fény és UV érzékeny A növény öregedésével párhuzamosan csökken a karotintartalom A-vitamin tartalmat csökkentő hatások: tárolás, magas hőmérséklet, páratartalom, pelletálás
D-vitamin (kalciferol) I. az egyik legkorábban megismert vitamin szteránvázas vegyület különböző vitaminformákból keletkezik UV fény hatására: D 2 (növény), D 3 (állat) májban, vesében raktározódik szabályozza a Ca és a P felszívódását (átjárhatóvá teszi a bélhámsejtek falát a Ca és a P számára), és a csontokba porcokba történő beépülését részt vesz az immunfolyamatokban és a normál inzulinforgalomban
D-vitamin (kalciferol) II. Viszonylag kevés takarmányféleségben található meg Természetes körülmények között tartott állatok esetében a D vitamin ellátás biztosított Forrás: napfény, legelő, jó minőségű széna, halmájolajok, máj, tojás A csontozat fejlődése szempontjából a legfontosabb vitamin Hiányában ( Ca, P kórós anyagforgalma) kialakulhat Baromfifélék: az angolkór és a csontlágyulás, tojás héjának elvékonyodása Emlősök: zavarok az ivarzásban, ellésben, vemhesülésben, nő az életképtelen utódok száma A hipervitaminózisra leginkább érzékeny vitamin
D-hipervitaminózis magas kalcium szint izomgyengeség, hányinger, hányás, hasmenés, fejfájás, fáradtság, általános gyengeség, fogyás, fokozott szomjúságérzés és vizeletürítés erek és szövetek elmeszesedése
E-vitamin (tokoferol) gyorsan oxidálódik, mert sok benne a kettős kötés (H ad le) ANTIOXIDÁNS HATÁS akadályozza a telítetlen zsírsavak oxidációját különböző vitaminokat (A,D, biotin) véd az oxidációtól segíti a lizin értékesülését, javítja a húsminőséget (avasodás gátlása) hiányában ödémás betegségek, vérszegénység, szív és vázizom-elfajulás, meddőség, táplálkozási agylágyulás normál táplálkozás mellett emberben hiánya nem fordul elő zöld növények leveleiben kevés, magtermések csíraolajában sok van, de a betakarítás során egy részük tönkremegy állati táplálékban nincs
E-hipervitaminózis: fejfájás, szédülés, izomgyengeség, kettős látás, a kreatin nagyobb mennyisége a vizeletben, emésztési zavarok, csökkenti az A-, D- és K-vitamin felszívódását
K-vitamin Hatásai: véralvadás (protrombin termelés), csöves csont növekedés, elemtranszport általában nincs belőle hiány kivéve az újszülötteknél, mert a tejben kevés van, és a bélflóra még nem termeli megfelelő mennyiségben HIÁNYA VÉRZÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS BETEGSÉGEKET OKOZ Pótlása: zöldlucerna, lucernaszéna, halliszt Somkóró etetés: kumarol (K vitamint hatástalanítja) Oldallánc felépítése alapján: K1 (fillokinon): növényekben fordul elő K2 (menakinon): emésztőcső mikroorganizmusai (coli baktériumok) állítják elő, zsírban oldódik K3 (Menadion): szintetikus, egyszerűbb felépítés, sós vízben is oldódik K1 és K2 jól ellenáll a hőnek és az oxidációnak
K- hipervitaminózis Csak extrém túladagolás esetén jár mérgezési tünetekkel, ilyenkor májkárosodást okozhat.
VÍZBEN OLDÓDÓ VITAMINOK
B1-vitamin (tiamin) az első felfedezett vitamin (Eijkman,1880 körül) (1911-ben nevezték el B vitaminnak) fehérjéhez kötve fordul elő ellenálló, stabil vegyület, de hőérzékeny takarmányok tiamintartalma fedezi az állatok szükségletét (aleuron réteg-korpa, élesztő, halliszt) bendőbaktériumok és a bélflóra szintetizálja FUNKCIÓ: szénhidrát anyagcserében résztvevő enzimek alkotóeleme Hiánya izom- (beri-beri) (1630-ban írták le először Jáván), és idegrendszeri zavarokat okoz intenzív termelés esetén rendszeres pótlása elengedhetetlen hirtelen takarmányváltás esetén hiánya előfordulhat a tiaminbontó baktériumok elszaporodása miatt
BERI-BERI izomgyengeség, koordinációs zavar, étvágytalanság, idegesség, lábízületek fájdalma megnövekedett szív, szapora pulzus, oedema, nehézlégzés
B2-vitamin (riboflavin) narancssárga, keserű íz, élesztő szag, vízben rosszul oldódik, hőre és oxigénre nem érzékeny, lúgos közegben és UV hatására gyorsan bomlik sok a gabona-, és olajos magvakban, fiatal zöld növények, korpa, tej, halliszt, máj emésztőcső mikroorganizmusai szintetizálják FUNKCIÓ: segíti a növekedést, húgysav-, fehérje-, zsírsavszintézis, -lebontás, sejtlégzés, kérődzők esetében csak rosszul szopó állatoknál lép fel hiány 2-4- hetes csirke: vér-,tollképzési zavar, görbeujj betegség pótlása kukoricára alapozott takarmányozás esetén (baromfi, sertés)
B2 - hiány a száj nyálkahártyájának sérülése (pl. szájszél berepedés), nyelv gyulladása, genitáliák bőrének sérülése, ekcéma, szaruhártya keringési zavar állatkísérletek szerint az újszülöttek növekedése csökkent mértékű súlyos hiány kialakulása Európában valószínűtlen, de időseknél, anorexia nervosa betegeknél, krónikus fogyókúrázóknál, vegetáriánusoknál előfordulhat, antibiotikum-kezelés hatására csökkenhet a mennyisége (elpusztítja a bélflórát) A szervezet kis mértékben tárolni képes (a vesében és a májban), ezért hiánya csak 3-4 hónap alatt alakul ki.
B3-vitamin (niacin, nikotinsav) állati és növényi takarmányokban egyaránt előfordul rendszerint fehérjéhez kötött, ami növeli a stabilitását (rosszabbul hasznosul) fontos koenzimje (fiatal állatoknál elengedhetetlen) sok tejet termelő tehenek esetén a mikrobák által szintetizált mennyiség nem elég triptofánból is képződhet, de nem kedvező (60mg- 1mg) hiánya általában akkor alakul ki, ha niacinban és triptofánban szegény takarmányt etetünk (kukorica) Hiánytünetei (pellagra): Baromfi: csontosodási zavarok, bőr-, tollképzés, lassú növekedés Sertés: bőrbetegségek a nyakon és a háton, száj- és nyelvnyálkahártya elszíneződése
B5-vitamin (pantoténsav) Valamennyi növényi és állati sejtben megtalálható, olajszerű folyadék nedves közegben hőérzékeny, lúgos és savas közegben elbomlik elsődleges feladata a szénhidrátok lebontása és a zsírsavak szintézise koenzim-a alkotórésze, így az energiatermelésében fontos szteroidok, epesav, ellenanyagok, képzésében vesz rész, méregtelenít, segíti a mikroelemek forgalmát tej, szója, lucerna, halliszt (takarmányok elegendő B5-öt tartalmaznak) monogasztrikus állatok etetésénél lehet hiány (baktériumok is szintetizálják)
B6-vitamin (piridoxin) fehér kristályos vegyület, hőnek, oxidációnak jól ellenáll, fényérzékeny főleg lúgos közegben szinte minden takarmányban megtalálható (levél, mag, olajos magvak, élesztő, zöldlisztek) bendő-, és bélbaktériumok is szintetizálják legfontosabb feladata az aminosavak átalakítása, így a szükséges mennyiséget a takarmány fehérjetartalma határozza meg enzimalkotórész, vér Na-, K- szintjének szabályozása, zsír-, és szénhidrát anyagcsere, központi idegrendszer működése hiánya általában fiatal csirkében, pulykában, malacban fordul elő bőrelváltozás, hiányos tollazat, vérfogyottság, idegrendszeri zavarok
B7-vitamin (biotin) (H-vitamin) kéntartalmú hővel, fénnyel szemben ellenálló, de az UV és a peroxid bontja enzimalkotórész, fehérje-, zsírsavszintézis (zsírsav elengedhetetlen a bőr normális működéséhez, bőrvédő HAUT H vitamin) legtöbb növényi takarmányban szabadon (lucerna, szójadara) és fehérjéhez kötve (árpa, cirok) is előfordul, halliszt Hiánya baromfinál (pulyka): perózis - csontképzési zavarok, máj, vese elfajulás emlősökben: pata, csülök, problémák (lábrongyosság) ember: őszülés
Folsav (M,BC,B9-vitamin) forró levegő és a napfény károsítja a legtöbb növényi és állati takarmányban van, zöld növény levele szabad formában is sokat tartalmaz, innen az elnevezés (folium=levél) más takarmányokban fehérjéhez kötve található (búzacsira, lucerna szója) bendő- és bélbaktériumok is előállítják szerepe: nukleinsav-szintézisben, vérsejt képzésben hiánya anémiát, perózist (csontképzési zavarok) okoz elsősorban a baromfinál okozhat problémát emberben terhesség alatt van nagy jelentősége, az embrió gerincének a kialakulásában fontos
B12-vitamin (kobalamin) I. 1948-ban fedezték fel (nyers májból) vörös színű, kristályos vegyület, vízben jól oldódik, fényre érzékeny csak a bendő- és bélbaktériumok és egyes gombafajok tudják előállítani (+ Spirulina alga) monogasztrikus állatok csak koprográfia útján jutnak hozzá, mivel a bélbaktériumok által előállított vitamin már nem szívódik fel (pl. nyulak) B12-t csak állati eredetű takarmány tartalmaz, sok van a hallisztben és a húslisztben a bélflóra 20-szor többet állít elő belőle mint amennyit táplálékból felveszünk felszívódása rossz (10-15%), állati szervekben raktározódik (májban nagy raktára van)
B12-vitamin (kobalamin) szerkezete hasonlít a porfirinvázhoz (hemoglobin, klorofill), központi atom a kobalt az ember szükséglete 1mg/év, de ha vérszegénységben szenved akkor ennek a 100- szorosa Funkciók: vörösvérsejtek előállításában, hámsejt képzésben, koenzimek előállításában, velőshüvelyképzésben, metionin előállításában, szénhidrát-, fehérje-, zsírforgalomban Hiánytünetek: lassabb növekedés, bőr és szőrproblémák emberben: vészes vérszegénység; dermedtség, tűszúrásérzet a kezekben, lábakban; depresszió; problémás alvás; memóriavesztés; szédülés, egyensúlyvesztés; elbutulás
U-vitamin - metilmetionin nem vitamin sárgás, kristályos vegyület, hőnek, savnak jól ellenáll, lúgos közegben gyorsan bomlik egyes zöld növények sokat tartalmaznak (káposzta, gyümölcsök, szemes kukorica) szerepe: hámsejtek védelme, méregtelenítő, immunerősítő, gyomorfekély kialakulásának gátlása (ULCUS), gyomor nyálkahártyájának regenerálása Magyarországon írták le először Sertések takarmányozásában van jelentősége
C-vitamin (L-aszkorbinsav) Valamennyi állati és növényi sejtben megtalálható, kivéve a baktériumokat Az állati szervezet három enzim segítségével cukrokból képezi (emlősök-máj, madarak-vese) Az ember és egyes állatfajok (majom, halak, tengerimalac) a gluanolakton enzim hiányában nem képesek előállítani Sárgásfehér kristályos vegyület, oldata erősen savas (ph = 2,2-2,5), lúgos környezetben, egyes nehézfémek jelenlétében és napfényen gyorsan oxidálódik XX. elején bebizonyosodott, hogy az ember egyik legrettegettebb betegségét a skorbutot a C-vitamin hiánya okozza Szent Györgyi Albert 1930-ban izolálta, 1937-ben Nobel-díjat kapott érte
C-vitamin szerepe Hidroxiálási reakciók enzimeinek kofaktora Antioxidáns Immunstimulátor Stresszhatások kivédése Szövetképzés (kollagén, porc, csont, fog) Szöveti és sejtlégzés Általános anyagcsere serkentő Elősegíti az A-vitamin és a vas felszívódását
Vitaminszerű anyagok B4-vitamin (kolin) Lipotróp anyag: segíti a szervezet zsírforgalmát Vízben oldódó, fehér, kristályos a szervezetben is keletkezik, de nem fedezi a szükségletet, a bélbaktériumok egy részét lebontják Hiánya a foszfolipidek és a lecitin képzését gátolja Májból a zsírdepókba történő továbbítását gátolja - májelzsírosodás Takarmányokban szabad és kötött formában is megtalálható (halliszt, szója)
Köszönöm a figyelmet