5. szemináriumi. feladatok. Munkaerő áramlása Pénzügyi eszközök áramlása

Hasonló dokumentumok
A belföldi és a külföldi gazdasági szereplőket az alábbi adatokkal jellemezhetjük:

1. szemináriumi. feladatok. Ricardói modell Bevezetés

szemináriumi C csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter

1. feladat megoldásokkal

szemináriumi D csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Specifikus termelési tényezők, standard modell

2. szemináriumi. feladatok. Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelem

Termelési tényezők. Alapmodell

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Nemzetközi tényezőáramlás

Makroökonómia. 3. szeminárium

1. szemináriumi. feladatok. két időszakos fogyasztás/ megtakarítás

Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2015/2016/2 SOLOW-MODELL. 2. gyakorló feladat március 21. Tengely Veronika

Gyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 6. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Alapfogalmak

Makroökonómia. 4. szeminárium

MAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés. Kiss Olivér

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe

Munkanélküliség és infláció I.

Makroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 7. és 8. szemináriumra Solow-modell II., Gazdasági ingadozások

Makroökonómia. 13. hét

Vannak releváns gazdasági kérdéseink és ezekre válaszolni szeretnénk.

Makroökonómia. 4. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Makroökonómia. 8. szeminárium

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter

NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, FELHASZNÁLÁS

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika

Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!!

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 1. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

5. szeminárium Solowl I.

A dokumentum egy feladatgyűjtemény harmadik fejezetének előzetes változata.

4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Makroökonómia. 7. szeminárium

4. HÁZI FELADAT NEPTUN-KÓD: ASP2OX NÉV:

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban):

Kétidőszakos modell. Eredmények

Makroökonómia. 1. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor 1

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Makroökonómia. 12. hét

Makroökonómia. 2. szeminárium

Közgazdaságtan BMEGT30A002 (Mikroökonómia BMEGT30A014) Kupcsik Réka október 4. 12:15-13:45 E305

Nemzetközi közgazdaságtan

Makroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 1. és 2. szemináriumra

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

Olvassa el figyelmesen az alábbi állításokat és karikázza be a helyes válasz előtt álló betűjelet.

Árupiac. Munkapiac. Tőkepiac. KF piaca. Pénzpiac. kibocsátás. fogyasztás, beruházás. munkakínálat. munkakereslet. tőkekereslet (tőkekínálat) beruházás

Makroökonómia. 11. hét

Makroökonómia. 7. szeminárium

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

6. szeminárium Solow modell

MAKROÖKONÓMIA IS-LM modell. Antal Gergely

Elmélet Feladatok Zh infok. 3. szeminárium BCE február 20.

Makroökonómia. 6. szeminárium

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Miért készítünk modellt Hogyan készítünk modellt. Dolgozat Házi feladatok Esettanulmányok MATLAB. Kétidőszakos modell. Kétidőszakos modell

feladatsor Alapszigorlat Alkalmazott közgazdasátan MINTA

Makroökonómia. 2. szeminárium

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Coming soon. Pénzkereslet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

Közgazdaságtan I február alkalom Tóth-Bozó Brigitta

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 11. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA

Mikroökonómia - Bevezetés, a piac

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön!

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

gyszerűsített Keynes-i modell C/korm 0,8(Y-0,4Y)+100

Makroökonómia. 5. szeminárium

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A dokumentum egy feladatgyűjtemény első fejezetének előzetes változata.

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

= x + 1. (x 3)(x + 3) D f = R, lim. x 2. = lim. x 4

Makroökonómia szeminárium - 2. hét. 2. szeminárium Alapfogalmak II., Mikroökonómiai alapok

1. A vállalat. 1.1 Termelés

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Makroökonómia. 9. szeminárium

A gazdasági növekedés mérése

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Átírás:

5. szemináriumi feladatok Munkaerő áramlása Pénzügyi eszközök áramlása Munka határterméke Reálbér Reálbér kiegyenlítődése nemzetközi szinten Termelési lehetőségek határa Intertemporális költségvetési korlát Hitelfelvétel/megtakarítás

1. feladat A vizsgált gazdaságban csupán egyetlen terméket állítanak elő a Q = K 0,4 L 0,6 termelési függvény által megadott technológiával. A gazdaság pontosan K = 25, L = 23423 munkaerővel rendelkezik. A világ többi része is ezt a terméket hozza létre, és ott a termelési függvény a Q = (K ) 0,3 (L ) 0,7 alakot ölti. A világ többi részének termelési tényező-ellátottságára vonatkozó adatok: K = 2335, L = 63625546 1. Még mielőtt a munkaerő szabad áramlását lehetővé tennénk, mekkora reálbért fizetnek a munkavállalóknak a vizsgált gazdaságban, és mekkorát a világ többi részében? 2. Milyen irányú lesz a munkaerő mozgása, amennyiben termékek kereskedelme tilos, de a munkaerő szabadon áramolhat a vizsgált gazdaság és a világ többi része között? 3. Egészen pontosan hány fő vállal a vizsgált gazdaságban/a világ többi részében munkát? 1

2. feladat A belföldi és a külföldi gazdasági szereplőket az alábbi adatokkal jellemezhetjük: U i = D X,i D Y,i, ahol i = belföld,külföld Q X,belföld = K X,belföld Q X,külföld = 2K X,külföld Q Y,i = K 0,5 Y,i L0,5 i, ahol i = belföld,külföld L i = K i = 150, ahol i = belföld,külföld P i = P 0,5 X,i P 0,5 Y,i, ahol i = belföld,külföld A gazdaságok a termékekkel nem kereskedhetnek egymással, de a munkaerő szabadon áramolhat a két gazdaság között. 1. Melyik országból melyik országba áramlik a munkaerő? 2. Jól járnak-e a gazdaságok azzal, hogy engedik a munkaerő szabad áramlását? 3. Ki járna jól azzal, ha megtiltanák a munkaerő szabad áramlását? 4. Mekkora tranzakciós költség mellett költözés, nyelvtanulás, beilleszkedés nem érné meg a munkaerőnek átvándorolni a másik országba? 2

3. feladat Két országot vizsgálunk, A-t és B-t. Mindkét gazdaságban két terméket állítanak elő, X-et és Y-t, s csak egyetlen termelési tényezőt használnak fel, munkaerőt. A reprezentatív gazdasági szereplők magatartását vezérlő egyenletek a következő formában adhatók meg U i = D X,i D Y,i, ahol i = A, B Q X,i = 2L 0,5 X,i, ahol i = A, B Q Y,A = L Y,A Q Y,B = 0, 754L Y,B L A = L B = 10 1. Tételezzük fel, hogy a termékkereskedelem teljesen szabad a két gazdaság között. Melyik gazdaság exportálja az X terméket, és mennyit exportál belőle? 2. Ha a Központi Statisztikai Hivatal mindkét gazdaságban a P = P 0,5 X P 0,5 Y képlet alapján számítja ki az árszínvonal nagyságát, mekkora lesz a két gazdaságban a két iparágban fizetett reálbér nagysága, ha a termékkereskedelem teljesen szabad? 3. Tételezzük most fel, hogy a termékkereskedelem ugyan tilos a két gazdaság között, de a munkaerő szabadon áramolhat az egyik országból a másikba. Melyik gazdaság fogad, és melyik küld munkaerőt? 4. Mekkora lesz az egyes gazdaságokban érvényesülő relatív ár nagysága (az X termék Y termék árához viszonyított aránya)? 5. Mekkora reálbért fizetnek az egyes gazdaságokban? 6. Mennyi X, és mennyi Y terméket állítanak elő az egyes gazdaságokban? 3

4. feladat Egy gazdaság működését vizsgáljuk két időszakon keresztül. Az első időszak elején a gazdaság nem rendelkezik készletekkel az általuk gyártott egyetlen termékből a brokkoliból, de a Q brokkoli = K 0,3 L 0,7 termelési függvény segítségével képes brokkolit előállítani. 2024-ben a gazdaság rendelkezésére álló tőkeállomány 4563 egység, a munkaerőállomány 5622345 egység volt, sőt a gazdaság termelési tényező-ellátottsága 2025-re sem változott. A gazdaság nem kereskedhet a termékkel, de arra lehetősége van, hogy ha az adott időszakban nem kívánja az általa előállított termékeket elfogyasztani, akkor azt a világ többi részének 1 + r = 1, 05 kamat mellett kölcsönadja, vagy ha az adott időszakban több brokkolit kíván fogyasztani, mint amennyit termel, 1 + r = 1, 05 kamatláb mellett a világ többi részétől vegyen kölcsönbe brokkolit. A vizsgált gazdaság fogyasztóinak hasznossági függvénye az alakban adható meg. U = ln D brokkoli,2024 + 0, 98 ln D brokkoli,2025 1. Az adott feltételek mellett mennyi brokkolit fogyaszt 2024-ben, és 2025-ben a gazdaság? 2. Kölcsönt vesz fel, vagy kölcsönt nyújt a gazdaság 2024-ben? 3. Készítsen egy ábrát, amelyen a feladat eredményeit ábrázolhatja! 4