Hallgatók 2011 Kutatási zárótanulmány Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD 2012 március
Tartalom I. A kutatásról... 4 1.1. Az adatok forrása... 4 1.2. Főbb megállapítások... 5 II. Tanulmányok... 7 2.1. Képzési háttér... 7 2.2. Képzési tervek... 10 III. Külföldi tapasztalatok és nyelvtudás... 12 3.1. Nyelvismeret... 12 3.2. Külföldi tanulmányok... 13 IV. A munka világa... 16 4.1. Tanulmányok melletti munkavállalás... 16 4.2. A végzett munka jellemzői... 19 2
Ábrák jegyzéke 1. tábla: A válaszadók intézményi megoszlása... 4 1. ábra: Képzési forma... 7 2. ábra: A párhuzamosan más felsőfokú képzésben is részt vevők aránya képzési területenként... 8 3. ábra: A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája... 8 4. ábra: A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája az MA/MSc képzési formában tanulók között... 9 5. ábra: Részvétel tervezése MA/MSc képzésben... 10 6. ábra: Részvétel tervezése MA/MSc képzésben... 11 7. ábra: Nyelvismeret... 13 8. ábra: Külföldi tanulmányokon részt vettek aránya képzési területenként... 13 9. ábra: Külföldi tanulmányokon részt vettek aránya képzési formánként... 14 10. ábra: A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai... 15 11. ábra: Dolgozó hallgatók aránya munkarendek szerint... 16 12. ábra: Hallgatói öndefiníció... 17 13. ábra: Dolgozó hallgatók aránya képzési formánként... 17 14. ábra: Dolgozó hallgatók képzési területi aránya... 18 15. ábra: A munkaviszony jellege... 19 16. ábra: A munkaviszony jellege munkarendenként... 20 17. ábra: A munkaviszony jellege képzési formánként... 21 18. ábra: A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása... 22 19. ábra: A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása munkarendenként. 23 20. ábra: A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása képzési formánként 24 21. ábra: A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása képzési területenként 24 3
I. A kutatásról 1.1. Az adatok forrása A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) évente folytatott intézményi kutatásai a frissdiplomások mellett az aktív hallgatók teljes körére is kiterjednek. Ennek keretében 2011 tavaszán 31 felsőoktatási intézmény kereste meg hallgatóit online kérdőív segítségével, s a beérkezett intézményi adatokból épül fel a Diplomás Pályakövetési Rendszer országos hallgatói adatbázisa. A programban résztvevő intézmények a 2011-ben aktív státuszban lévő hallgatóikat keresték meg online kérdőívek segítségével. Az országos hallgatói adatbázis Hallgatók 2011 névenaz intézményi megkeresésre válaszoló hallgatók adataiból épült fel. Az átlagos válaszadási ráta 19,44 százalékos. A válaszadók teljes létszáma 45.949 fő. Az intézményi adatokból összeálló országos adatbázison az egyes intézmények alappopulációs megoszlásai alapján súlyozási eljárást végeztünk, amelynek eredményeképpen a későbbi feldolgozás alapját képező adatbázis a válaszadók neme, képzési területe és munkarendje szerint reprezentatív az alapsokaságra nézve. 1. tábla: A válaszadók intézményi megoszlása Eredeti, nem súlyozott adatbázis alapján Intézmény Esetszám Százalék ÁVF 648 1,4 AVKF 246,5 BGF 1282 2,8 BKF 600 1,3 BME 2927 6,4 DE 2477 5,4 EJF 206,4 ELTE 4918 10,7 EKF 1977 4,3 KE 652 1,4 KF 779 1,7 KJF 893 1,9 MOME 188,4 ME 1566 3,4 MÜTF 336,7 PPKE 3280 7,1 4
PTE 3308 7,2 SE 1874 4,1 SZE 4669 10,2 SZTE 4456 9,7 SZIE 2771 6,0 SZF 287,6 PE 801 1,7 WJLF 125,3 ZMNE 598 1,3 ZSKF 600 1,3 NYME 732 1,6 OE 2753 6,0 Összesen 45949 100,0 1.2. Főbb megállapítások A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) hallgatói kutatásában 31 hazai felsőoktatási intézmény kereste meg 2011-ben aktív státuszban lévő hallgatóit, online kérdőívek segítségével. A vizsgálat kérdései a tanulmányi életútra, annak nemzetközi komponenseire és a munka világához való kapcsolódásukra vonatkoztak. A felsőoktatási képzési szintek közötti kapcsolatok jól mutatják, hogy a kétciklusú rendszernek megfelelően a felsőoktatáson belüli tanulmányi továbbhaladást a BA/MA átmenet uralja, a hagyományos főiskolai, vagy egyetemi képzések hallgatóinak aránya a pár évvel ezelőtt tapasztalt hasonló nagyságrendhez képest jelentősen lecsökkent. Az MA/MSc képzéseken tanulók körében a meglévő előzetes végzettség esetében a BA/BSc diploma dominál - a mesterszakos hallgatók több mint fele alapszakon végzett. Nagy arányú, egyharmados emellett a főiskolai diploma szerepe is az MA/MSc képzések hallgatói között. A mesterképzés felfutását érzékelteti, hogy a mostani bachelor-hallgatók kétharmada, s a még főiskolai képzésben lévőknek is több mint a fele tervezi a tanulmányi továbblépést e képzési forma felé. A mesterképzési tervek az átlagnál nagyobb arányban kötődnek a természet-, bölcsészet- és társadalomtudományi, valamint művészeti területek hallgatóihoz. A hallgatók körében az angol nyelv legalább alapszintű ismerete mondható leggyakoribbnak, 91 százalékos ismertséggel. Német nyelvismerettel a hallgatók 61 százaléka bír; az orosz, spanyol, olasz, francia nyelvek ismertsége 10-10 százalék körüli. A német nyelv ismerete legnagyobb a jogi és a gazdaságtudományi területeken, a francia, olasz és spanyol nyelvtudás leginkább a művészeti és bölcsészettudományi hallgatókhoz kötődik. A hallgatók 5,6 százaléka számolt be külföldi tanulmányokról a felsőfokú képzés ideje alatt, leggyakrabban Tempus/Erasmus támogatással. Arányuk az átlagnál alacsonyabb a 5
természettudományi, műszaki és informatikai területeken. Képzési formák szerint bontva a hallgatókat úgy tűnik, hogy a hagyományos egyetemi képzések kedveznek leginkább a külföldi tanulmányoknak. A BA/BSc szakok hallgatóinak helyzete a nemzetközi mobilitás tekintetében kedvezőtlenebb az átlagnál. Ez a tendencia, nagy tömegeket érintve összességében erősen csökkenti a mobil felsőoktatási hallgatók arányát. A hallgatók körében a tanulmányaik mellett munkát is vállalók aránya 43 százalékosnak mutatkozott. Ezen belül az esti, levelező, vagy távoktatásos munkarendeken tanulók jóval több mint nyolcvan százaléka dolgozik, míg a nappali tagozatosok esetében egynegyednyi a munkát is vállalók aránya. A tanulmányok melletti munkavállalás a leggyakoribb a képzési rendszer második lépcsőjén, az MA/MSc képzésben, s az egységes/osztatlan képzés tűnik olyannak, amely leginkább a felsőoktatáshoz köti a hallgatókat, háromnegyed részüket távol tartva a munka világától a tanulmányok alatt. Szakterületi bontásban a leginkább munkaközelinek a gazdaságtudományi és a pedagógusképzési szakok mutatkoznak. Utóbbi esetében tekintettel kell lennünk a mesterképzési hallgatók az átlagnál lényegesen nagyobb arányára. A természettudomány és az egészségügy, orvostudomány területeinek hallgatói azonban az átlagosnál kisebb arányban kötődnek a munkaerőpiachoz. A munkaviszony típusa nyilvánvalóan nagymértékben eltér a különböző tagozatok hallgatói között. A nem nappali tagozatos hallgatók döntően állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszonyban állnak, míg a nappali tagozatos hallgatók inkább alkalmi mukákat, diákmunkát végeznek, gyakornoki feladatokat látnak el. Összességében a hallgatók 70 százaléka végez valamelyen szakterület-releváns munkát, a végzett munka és a tanulmányok szakterületének illeszkedése a nappali tagozatos hallgatók, illetve a BSc-képzéseken tanulók körében a leggyengébb. E kapcsolódás leginkább az informatikai, művészeti területeken, illetve a pedagógusképzési szakokon tanulók körében jellemző. 6
II. Tanulmányok 2.1. Képzési háttér A felsőfokú tanulmányok feltérképezése során elsősorban a felsőoktatási szintek közötti kapcsolatokat vizsgáltuk. Az eredmények jól mutatják, hogy a kétciklusú rendszernek megfelelően a felsőoktatáson belüli tanulmányi továbbhaladást a BA/MA átmenet uralja. A hagyományos főiskolai, vagy egyetemi képzések hallgatóinak aránya a pár évvel ezelőtt tapasztalt hasonló nagyságrendhez képest jelentősen lecsökkent. Ezek a korábbi képzési formák immár főként képzési előzményként, a képzési életút egy korábbi állomásaként jelennek meg a felsőoktatási vizsgálatokban és a hallgatók tanulmányaiban. A hallgatók döntő többsége (69%) a lineáris képzési rendszer BA/BSc képzésein tanul. Ezen alapszakos hallgatók mellett még ugyancsak a nem diplomára épülő alapképzésben tanul a hallgatók fennmaradó 20 százaléka: felük a kétciklusú rendszerben is fennmaradt egységes és osztatlan képzéseken (jogi, orvosi szakok), további 10 százalékuk pedig a korábbi szisztémából a rendszerben maradt hagyományos főiskolai, vagy egyetemi szakok hallgatójaként. A mesterképzésen részt vevő hallgatók a válaszadók 11 százalékát teszik ki. A kutatás nem terjedt ki a diplomát igénylő olyan képzési formákra, mint a szakirányú továbbképzések, a diplomás képzések, de az olyan, diplomát nem nyújtó képzésekre sem, mint a felsőfokú szakképzés. 1. ábra: Képzési forma Esetszám, százalék Egyetemi - hagyományos képzés; 2815; Egységes, 6% osztatlan képzés; 4533; 10% Főiskolai - hagyományos képzés; 1995; 4% MA/MSc; 4831; 11% BA/BSc; 31144; 69% 7
N=45318 A felsőoktatás mai rendszerében finanszírozási és strukturális okokból egyaránt ritkák a párhuzamosan végzett tanulmányok. Összességében a hallgatók 6 százaléka tanul párhuzamosan más szakon is. (Ez esetben a megkeresés során a számára fontosabbat kellett alapul vennie a kitöltéskor). A párhuzamosan több szakon is tanulók aránya a pedagógus- és bölcsészképzési szakok hallgatói körében a legnagyobb, meghaladva a 16 százalékot. Az agrár, informatika, műszaki és gazdaságtudományi képzések hallgatói jellemzően csak egy szakot végeznek párhuzamosan. 2. ábra: A párhuzamosan más felsőfokú képzésben is részt vevők aránya képzési területenként Százalékos megoszlás Összesen Természettudomány képzési terület Társadalomtudomány képzési terület Sporttudomány képzési terület Pedagógusképzés Orvos- és egészségtudomány képzési terület Művészet képzési terület Műszaki képzési terület Jogi és igazgatási képzési terület Informatika képzési terület Gazdaságtudományok képzési terület Bölcsészettudomány képzési terület Agrár képzési terület 6,10% 7,10% 5,70% 7,40% 16,80% 4,10% 8,60% 2,10% 5,20% 2,90% 3,50% 16,60% 2,80% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% N=44855 Korábbi felsőfokú tanulmányokról azonban jóval többen számolnak be. Itt a felsőfokú végzettséget feltételező MA/MSc képzések nyilván döntően meghatározzák az arányokat, hiszen a már diplomával rendelkezők aránya a mesterképzéseken nyilvánvalóan teljes körűnek vehető (noha nem minden hallgató tüntette ezt fel). Így a válaszadók 20,6 százalékának van már felsőfokú végzettsége többnyire hagyományos főiskolai, avagy BS/BSc képzésekről. 3. ábra: A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája A felsőfokú végzettséggel rendelkező hallgatók körében 8
Esetszám, százalék felsőfokú szakképzés; 1278; 14% Ba/BSc; 3296; 36% főiskolai - hagyományos képzés; 3073; 34% egyetemi - hagyományos képzés; 1096; 12% Ma/MSc; 225; 2% egységes és osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés); 146; 2% N=9114 Az MA/MSc képzéseken tanulók körében a meglévő előzetes végzettség esetében a BA/BSc diploma dominál. A mesterszakos hallgatók több mint fele alapszakon végzett. Nagy arányú emellett a főiskolai diploma szerepe is, az MA/MSc képzések hallgatói között egyharmados a főiskolai diploma aránya. 4. ábra: A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája az MA/MSc képzési formában tanulók között Az MA/MSc hallgatók körében Esetszám, százalék 9
főiskolai - hagyományos képzés; 1466; 36% Ba/BSc; 2205; 54% egyetemi - hagyományos képzés; 312; 8% N=4104 egységes és osztatlan képzés; 16; 0% Ma/MSc; 105; 2% 2.2. Képzési tervek A felsőfokú képzési rendszer második lépcsőjének számító MA/MSc képzéseken jelenleg a hallgatók mintegy tíz százaléka tanul. A mesterképzés, mint láthattuk, alapvetően a BA/BSc fokozatot szerzettek, kisebb részben a hagyományos főiskolai diplomával rendelkezők köréből táplálódik. A mesterképzés felfutóban lévő volumenét érzékelteti, hogy a mostan bachelor-hallgatók kétharmada, s a még főiskolai képzésben lévőknek is több mint a fele tervezi a tanulmányi továbblépést e képzési forma felé. Nyilvánvalóan ez a tervezett továbbtanulási arány az döntően a nagy tömegeket magába foglaló BA/BSc képzések hallgatóinak esetében fontos különösen. 5. ábra: Részvétel tervezése MA/MSc képzésben Az MSc képzést tervezők aránya képzési forma szerint Százalékos megoszlás 10
Főiskolai hagyományos képzés 53,80% Egyetemi hagyományos képzés 27,30% Egységes, osztatlan képzés 23,80% BA/BSc 67,00% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% N=44719 A mesterképzési tervek az átlagnál csekélyebb arányban kötődnek a főként egységes/osztatlan képzéseket kínáló képzési területekhez, mint az orvos- és egészségtudományi, illetve a jogi és igazgatási képzések. Az átlagnál nagyobb arányú azonban az MA/MSc részvétel tervezése a természet-, bölcsészet- és társadalomtudományi, valamint művészeti területek hallgatói körében. 6. ábra: Részvétel tervezése MA/MSc képzésben Az MSc képzést tervezők aránya képzési terület szerint Százalékos megoszlás 11
Összesen 54,10% Természettudomány képzési terület Társadalomtudomány képzési terület Sporttudomány képzési terület 60,30% 69,10% 67,00% Pedagógusképzés Orvos- és egészségtudomány képzési terület 39,70% 36,20% Művészet képzési terület Műszaki képzési terület 64,90% 60,10% Jogi és igazgatási képzési terület 35,50% Informatika képzési terület Gazdaságtudományok képzési terület Bölcsészettudomány képzési terület Agrár képzési terület 52,80% 54,10% 63,60% 55,20% N=44719 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% III. Külföldi tapasztalatok és nyelvtudás 3.1. Nyelvismeret A felsőoktatási intézmények hallgatóinak körében a nyelvismeret feltérképezésekor az egyes idegen nyelveket ismerők illetve az azokat nem ismerők arányát mutatjuk be. A hallgatók körében az angol nyelv legalább alapszintű ismerete nagyon gyakorinak mondható, a válaszadók 91 százaléka ismeri a nyelvet. Német nyelvismerettel a hallgatók 61 százaléka bír. A többi felkínált nyelv (orosz, spanyol, olasz, francia) ismertsége 10-10 százalék körüli. Érdekes különbségeket mutat a nyelvtudás képzési területenként: angolul legkevésbé a művész- és pedagógusképzés hallgatói tudnak, körükben (10%) körüli a nyelvet nem ismerők aránya. A német nyelv ismerete legnagyobb a jogi és a gazdaságtudományi területeken. A francia, olasz és spanyol nyelvtudás leginkább a művészeti és bölcsészettudományi hallgatókhoz kötődik. Az orosz nyelvet ismerők a pedagógusképzésben illetve a nemzetvédelmi és katonai képzési területen vannak legnagyobb arányban. 12
7. ábra: Nyelvismeret Az egyes nyelveket ismerők aránya Százalékos megoszlás Orosz 10,60% Spanyol 9,40% Olasz 11,50% Francia 14,50% Német 64,10% Angol 91,30% N=45949 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% 3.2. Külföldi tanulmányok A hallgatók 5,6 százaléka számolt be külföldi tanulmányokról a felsőfokú képzés ideje alatt. A leggyakoribbak a 4-6 hónapig tartó kb. egy szemesztert lefedő - tanulmányi ciklusok. A külföldi tanulmányokkal töltött hónapok átlaga (a résztvevők körében) 7,31. A külföldi tanulmányokon részt vettek aránya az átlagnál alacsonyabb a természettudományi, műszaki és informatikai területeken. A pedagógusképzés és a művészeti képzés szakjainak hallgatói körében ugyanakkor az átlagnál gyakrabban fordul elő, hogy külföldön is folytatnak hosszabb-rövidebb felsőfokú tanulmányokat. Utóbbi esetben e nagyobb gyakoriságot tekinthetjük a szakma specifikumának, a pedagógusképzés esetében azonban inkább a mesterképzések nagyobb arányában látnánk az okot. 8. ábra: Külföldi tanulmányokon részt vettek aránya képzési területenként Százalékos megoszlás 13
Összesen Természettudomány képzési terület Társadalomtudomány képzési terület Sporttudomány képzési terület Pedagógusképzés Orvos- és egészségtudomány képzési terület Művészet képzési terület Műszaki képzési terület Jogi és igazgatási képzési terület Informatika képzési terület Gazdaságtudományok képzési terület Bölcsészettudomány képzési terület Agrár képzési terület 5,60% 2,70% 4,50% 7,50% 12,60% 7,30% 17,70% 2,80% 6,90% 3,00% 5,40% 7,80% 4,00% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% N=40470 Képzési formák szerint bontva a hallgatókat úgy tűnik, hogy a hagyományos egyetemi képzések kedveznek leginkább a külföldi tanulmányoknak az itt talált magasabb gyakoriság azonban minden bizonnyal egy kitolódott képzési idővel is együtt jár (akik még mindig hagyományos képzéseken tanulnak, valószínűleg az előírt időnél jóval lassabban végzeték a képzést). Mindazonáltal nagyon tisztán látszik a BA/BSc szakok hallgatóinak hátránya a nemzetközi mobilitás tekintetében. Vélhetőleg a rövidebb képzési ciklus is ebbe az irányba hat. Ez a tendencia, nagy tömegeket érintve összességében erősen csökkenti a mobil felsőoktatási hallgatók arányát. 9. ábra: Külföldi tanulmányokon részt vettek aránya képzési formánként Százalékos arányok 14
Összesen Főiskolai hagyományos képzés Egyetemi hagyományos képzés Egységes, osztatlan képzés MA/MSc BA/BSc 5,60% 8,00% 13,90% 8,70% 10,10% 3,60% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% N=44343 A külföldi tanulmányokat folytatók a lehetséges források közül minden második esetben Tempus/Erasmus támogatást vettek igénybe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nemzetközi mobilitás ne igényelne egyéni, vagy családi anyagi ráfordítást. A külföldön tanult hallgatók egyharmada számára szükséges volt a személyes tehervállalás is. A többi forrás (hazai, külföldi vagy intézményi ösztöndíj) gyakorisága tíz százalék körüli volt a mobil hallgatók körében. 10. ábra: A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai A külföldi tanulmányokat folytatottak körében Százalékos arányok Tempus/Erasmus 50,40% Saját/családi finanszírozás 34,10% Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat 15,40% Egyéb külföldi ösztöndíj, pályázat 14,50% A fogadó intézmény ösztöndíja 10,50% Egyéb forrás 12,70% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% N=2523 15
IV. A munka világa 4.1. Tanulmányok melletti munkavállalás A hallgatók körében a tanulmányaik mellett munkát is vállalók aránya 43 százalékosnak mutatkozott. Fontos azonban látnunk, hogy a tanulmányok melletti munkavégzés egyes képzési formák esetében természetes velejáróként tekinthető. Az esti, levelező, vagy távoktatásos képzési formák célja épp e párhuzamosság biztosítására Nem is meglepő, hogy az ezeken a munkarendekben tanulók jóval több mint nyolcvan százaléka párhuzamosan dolgozik is. A nappali tagozatosok esetében mért 26,7 százalékos munkavégzési arány önmagában is fontos mutató: a hallgatók egynegyede már a felsőoktatási évek alatt aktívan részt vesz a munkaerőpiacon, kötődéseket alakít ki a munka világához. 11. ábra: Dolgozó hallgatók aránya munkarendek szerint Százalékos arány összesen 42,8% távoktatás 87,9% levelező 84,4% esti 84,4% nappali 26,7%,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% N=44573 A tanulmányaik mellett dolgozó hallgatók között egyharmad azok aránya, akik alapvetően azért diáknak, hallgatónak tartják magukat, s mellesleg munkában is részt vesznek. Ugyanakkor a fennmaradó kétharmadnyi dolgozó-és hallgató státuszú válaszadónk alapvetően a munka világához kapcsolná magát, aki számára a felsőfokú tanulás a munka mellett háttérbe szorul nem ezt tekinti meghatározó tevékenységének. Úgy véljük, a 16
munkát vállaló hallatóknak ez az öndefiníciója fontos elemmel színezheti a felsőoktatásban részt vevőkről alkotott képet. 12. ábra: Hallgatói öndefiníció A munkát végző hallgatók körében Esetszám, százalék 12214; 64% 6852; 36% főfoglalkozású diáknak tartja magát főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul) tartja magát N=19066 A tanulmányok melletti munkavállalás (vagy, a fentiek fényében megfordítva: a munka melletti továbbtanulás) a leggyakoribb a képzési rendszer második lépcsőjén, az MA/MSc képzésben. Az egységes/osztatlan képzés tűnik olyannak, amely leginkább a felsőoktatáshoz köti a hallgatókat, háromnegyed részüket távol tartva a munka világától a tanulmányok alatt. 13. ábra: Dolgozó hallgatók aránya képzési formánként Százalékos arány 17
Összesen 42,9% Főiskolai - hagyományos képzés 51,5% Egyetemi - hagyományos képzés 45,9% Egységes, osztatlan képzés 26,4% MA/MSc 59,9% BA/BSc 41,8%,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% N=44417 Szakterületi bontásban a leginkább munka-közelinek a gazdaságtudományi és a pedagógusképzési szakok mutatkoznak. Utóbbi esetében ismét csak tekintettel kell lennünk a mesterképzési hallgatók az átlagnál lényegesen nagyobb arányára. A természettudomány és az egészségügy, orvostudomány területeinek hallgatói azonban az átlagosnál kisebb arányban kötődnek a munkaerőpiachoz, alig egynegyedük kombinálja tanulmányait munkavállalással. 14. ábra: Dolgozó hallgatók képzési területi aránya Százalékos arány 18
Összesen 42,9% Természettudomány 26,5% Társadalomtudomány Sporttudomány Pedagógusképzés 45,5% 50,3% 55,2% Orvos- és egészségtudomány 22,9% Művészet Műszaki 38,7% 39,0% Jogi és igazgatási 50,8% Informatika 41,6% Gazdaságtudományok 52,8% Bölcsészettudomány Agrár 42,2% 44,9%,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% N=44355 4.2. A végzett munka jellemzői Az alábbiakban a felsőfokú tanulmányok mellett munkát is végző hallgatókkal foglalkozunk. Mint láthattuk, a munkavállalás összességében a hallgatók kb. 42 százalékát jellemzi. Az ő munkaviszonyuk az esetek többségében (59 százalékában) állandó jellegű és határozatlan időtartamú munkaviszony. Határozott időtartamú munkát további 8 százalékuk végez. A hallgatói életformához jobban kapcsolható alkalmi, megbízási jellegű avagy kimondottan diákmunka a munkát végző válaszadók kb. egyharmadát jellemzi. 15. ábra: A munkaviszony jellege A munkát végző hallgatók körében Esetszám, százalék 19
állandó jellegű és határozatlan időtartamú 3548; 19% meghatározott időtartamú 1778; 9% 1054; 5% 1494; 8% 11197; 59% megbízás jellegű alkalmi, időszakos megbízás diákmunka, gyakornoki munka N=19070 A munkaviszony típusa nyilvánvalóan nagymértékben eltér a különböző tagozatok hallgatói között. A határozott időtartamú munkaszerződések aránya között nincs nagy eltérés, ám a többi foglalkoztatási forma nagyon eltérő arányokat mutat. A választóvonal a nappali tagozatos hallgatók és a többi hallgató között húzódik: utóbbiak döntően állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszonyban állnak, míg a nappali tagozatos hallgatók inkább alkalmi mukákat, diákmunkát végeznek, gyakornoki feladatokat látnak el. 16. ábra: A munkaviszony jellege munkarendenként A munkát végző hallgatók körében Százalékos megoszlás 20
összesen 58,5% 7,9% 14,9% 18,6% távoktatás 91,2% 4,3% 3,9%,7% levelező 85,6% 8,7% 4,8%,9% esti 89,3% 6,1% 3,6% 1,0% nappali 24,3% 7,6% 27,6% 40,5% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% állandó jellegű és határozatlan időtartamú alkalmi, időszakos, illetve megbízás jellegű meghatározott időtartamú diákmunka, gyakornoki munka N= 19078 A munka világához közelebb álló levelező, esti illetve távoktatási képzések természetesen kihatnak arra is, hogy az egyes képzési formák hallgatói milyen státuszban vannak jelen a munkaerőpiacon. E tekintetben a hagyományos főiskolai képzések és a mesterképzések hallgatói körében találjuk a határozatlan idejű foglalkoztatottak legmagasabb arányát. 17. ábra: A munkaviszony jellege képzési formánként A munkát végző hallgatók körében Százalékos megoszlás 21
Összesen 58,6% 7,8% 14,9% 18,7% Főiskolai - hagyományos képzés 68,2% 7,9% 10,8% 13,1% Egyetemi - hagyományos képzés 54,1% 11,2% 17,9% 16,7% Egységes, osztatlan képzés 55,0% 8,0% 19,3% 17,6% MA/MSc 67,4% 12,0% 9,6% 11,0% BA/BSc 56,7% 6,6% 15,7% 21,1% 0% 20% 40% 60% 80% 100% állandó jellegű és határozatlan idejű alkalmi, időszakos, illetve megbízás jellegű meghatározott időtartamú diákmunka, gyakornoki munka N=19055 A tanulmányok mellett végzett munka másik fontos meghatározója az a kérdés, hogy kapcsolatban áll-e a tanulmányok szakterületével. A felsőoktatási tanulmányok ideje alatt végzett szakmai nagyban segítheti ugyanis a diploma utáni elhelyezkedés sikerességét. Összességében a hallgatók 70 százaléka valamelyen szakterület-releváns munkát végez. 18 százalékuk egy egészen más területen tevékenykedik, mint amit tanul, a fennmaradó 12 százalék pedig olyan munkát végez, amely nem igényel célzott szaktudást. 18. ábra: A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban a végzett munkának? A munkát végző hallgatók körében Esetszám, százalék 22
2297; 12% 2986; 16% csak a saját szakterület 3416; 18% 10280; 54% a saját és a kapcsolódó szakterület egy egészen más szakterület bármilyen szakterület N=18979 A végzett munka és a tanulmányok szakterületének illeszkedése a nappali tagozatos hallgatók körében a leggyengébb. Közülük majd 20 százalék speciális szaktudást nem igénylő munkát végez. 19. ábra: A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása munkarendenként Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban a végzett munkának? A munkát végző hallgatók körében, munkarendenként Esetszám, százalék összesen 15,9% 54,0% 18,0% 12,1% távoktatás 15,4% 64,6% 14,4% 5,6% csak a saját szakterület levelező 16,7% 61,8% 15,1% 6,4% a saját és a kapcsolódó szakterület egy egészen más szakterület esti 19,9% 64,3% 11,5% 4,3% bármilyen szakterület nappali 14,7% 44,0% 22,0% 19,4% 0% 20% 40% 60% 80% 100% N=19024 23
A végzett munka és a tanulmányok szakterületének illeszkedése a mesterképzés hallgatóinak körében a legerősebb. Több, mint nyolcvan százalékuk tanulmányai szakterületén dolgzik. A legtöbb nem szakmai munkát a BSc-sek és a hagyományos egyetemi képzések dolgozó hallgatói végzik. 20. ábra: A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása képzési formánként Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban a végzett munkának? A munkát végző hallgatók körében, képzési formánként Esetszám, százalék Összesen 15,7% 54,1% 18,1% 12,1% Főiskolai - hagyományos képzés 15,3% 58,2% 17,6% 9,0% Egyetemi - hagyományos képzés 18,3% 48,9% 20,0% 12,9% Egységes, osztatlan képzés 20,5% 51,3% 17,3% 10,9% MA/MSc 18,4% 63,4% 10,1% 8,1% BA/BSc 14,5% 52,5% 19,7% 13,2% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% csak a saját szakterület egy egészen más szakterület a saját és a kapcsolódó szakterület bármilyen szakterület N=19005 A végzett munka és a tanulmányok kapcsolódását szakterültei bontásban vizsgálva főként az informatikai, művészeti területeken, illetve a pedagógusképzési szakokon tanulók körében jellemző, hogy tanulmányaik alatt végzett munkájuk szakmai kötődésű. E szempontból a természettudományi, bölcsészettudományi és agrár hallgatók vannak a legkedvezőtlenebb helyzetben, a közülük munkát vállalók nekik jelentős része nem szakmai jártasságát növeli. 21. ábra: A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása képzési területenként Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban a végzett munkának? A munkát végző hallgatók körében, képzési területenként 24
Esetszám, százalék Természettudomány 14,6% 36,6% 27,0% 21,7% Társadalomtudomány 9,9% 54,0% 21,6% 14,5% Sporttudomány 12,7% 58,3% 20,7% 8,3% Pedagógusképzés 21,8% 59,2% 12,8% 6,2% Orvos- és egészségtudomány 21,1% 51,0% 16,9% 11,1% Művészet 26,8% 53,0% 13,7% 6,6% Műszaki 15,6% 54,4% 18,3% 11,6% Jogi és igazgatási 16,6% 58,0% 16,0% 9,4% Informatika 27,9% 53,1% 10,8% 8,2% Gazdaságtudományok 12,5% 60,5% 14,5% 12,6% Bölcsészettudomány 12,5% 44,0% 26,1% 17,4% Agrár 14,0% 47,0% 27,1% 11,9% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% csak a saját szakterület egy egészen más szakterület a saját és a kapcsolódó szakterület bármilyen szakterület N=18968 25