Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. február 24. (OR. en) 6147/15 SOC 72 EMPL 33 ECOFIN 99 EDUC 30 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész) / a Tanács (EPSCO) A 2015. évi éves növekedési jelentés és közös foglalkoztatási jelentés: a foglalkoztatás- és szociálpolitikákra vonatkozó politikai iránymutatás A tanácsi következtetéstervezet elfogadása Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a Foglalkoztatási Bizottság és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság által közösen készített tanácsi következtetéstervezetet. A szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport 2015. február 23-án megvitatta a következtetéseket, és néhány kisebb technikai módosítást eszközölt a szövegen. Az Állandó Képviselők Bizottsága felkérést kap a következtetéstervezet megvizsgálására a szövegnek az EPSCO Tanács 2015. március 9-i ülésén történő elfogadása céljából. 6147/15 ps/kf 1
A 2015. évi éves növekedési jelentés és közös foglalkoztatási jelentés: a foglalkoztatás- és szociálpolitikákra vonatkozó politikai iránymutatás Tervezet A Tanács következtetései FIGYELEMBE VÉVE, HOGY: 1. A gazdasági előrejelzések megerősítik, hogy a fellendülés lassú ütemben halad, eredményei még bizonytalanok és az egy évvel ezelőtt vártnál mindenképpen kisebb mértékű. A súlyos recesszió és a lassú fellendülés a társadalmi fejleményeket negatív irányba tolja el, mivel nagy arányú munkanélküliséget, a háztartási bevételek csökkenését, valamint a szegénység és az egyenlőtlenségek növekedését okozza. 2. Noha a munkanélküliségi helyzet stabilizálódni látszik, 2014 novemberében több mint 24,4 millió volt a munkanélküliek száma, akik közül 5,1 millióan a 15 és 24 év közötti korosztályba tartoztak. Az Európai Unióban (EU) továbbra is növekszik a tartós munkanélküliség, és egyre inkább a gazdasági recesszió legmeghatározóbb következménye lesz. Az EU-ban regisztrált munkanélküliek több mint fele (50,1 %-a) egy évnél hosszabb ideje munkanélküli. A nagy arányú tartós munkanélküliség és az ifjúsági munkanélküliség elfogadhatatlanul magas aránya következtében az elveszett generáció fenyegető képe munkaerő-piaci valósággá kezd válni. 3. A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők száma még mindig vészesen magas: az unió teljes népességének mintegy 24,5 %-a. A szociális védelmi teljesítményértékelés adatai alapján az életszínvonalat rontó főbb tendenciák közé sorolhatók a következők: a szegénység kockázatának növekedése a teljes népesség körében, a szegénység elmélyülése, a háztartások rendelkezésére álló bruttó jövedelem csökkenése, az aktív kereső nélküli háztartások számának növekedése, a szegénységben élő munkavállalók számának növekedése és a túlzott lakhatási költségek. 6147/15 ps/kf 2
HANGSÚLYOZVA, HOGY: 4. A gazdasági növekedés lomhaságának, a munkanélküliség tartósan magas szintjének, az elégtelen munkahelyteremtésnek és a beruházások Unió-szerte tapasztalható jelentős szintbeli csökkenésének a kontextusában üdvözlendő, hogy a Bizottság a 2015. évi éves növekedési jelentésében meghatározott politikai prioritások középpontjába a beruházásokat, a strukturális reformot, a felelősségteljes költségvetési gazdálkodást és a növekedést elősegítő megfontolásokat helyezte. Sokat elárul az új Bizottság politikai prioritásairól az, hogy az éves növekedési jelentésben és különösen a közös foglalkoztatási jelentésben ismét kiemelt figyelmet kap a szociális helyzet, és sokatmondó az a bejelentés is, hogy a Bizottság meg kívánja erősíteni a gazdasági kormányzás foglalkoztatási és társadalmi aspektusait. A Bizottság emellett tudatában van annak, hogy a keresleti és a kínálati oldal problémáit egyaránt kezelni kell, és hogy olyan intézkedések meghozatalát kell előnyben részesíteni, amelyek ösztönzik a munkahelyteremtést és stimulálják a vállalkozói szellemet is. Mindemellett azonban egyértelműbbé és hangsúlyosabbá kell tenni a kapcsolatot az éves növekedési jelentés prioritásai és az Európa 2020 stratégia, illetve annak célkitűzései között, különösen az inkluzív növekedés kérdését illetően. 5. Az Európai Tanács a 2014. decemberi ülésén megállapította, hogy politikai prioritásként kell kezelni a strukturális reformok intenzívebbé tételét, ez ugyanis kulcsfontosságú ahhoz, hogy Európában a növekedés és a munkahelyteremtés szilárd alapokon álljon. 6. Az EU-nak több köz- és magánberuházásra van szüksége. A közelmúltban előterjesztett európai beruházási terv végrehajtása során fontos annak biztosítása, hogy az új beruházások előmozdítsák a növekedést, a versenyképességet és az új munkahelyek létrehozását, és hogy e beruházásokra vonatkozóan megfelelő gazdasági és társadalmi vonatkozású hatásvizsgálatok készüljenek, aminek érdekében a tervezett Európai Stratégiai Beruházási Alap döntéshozatali folyamatába a szociális és foglalkoztatási szakembereket is be kell vonni, illetve a döntéshozatal során a szociális és foglalkoztatási kritériumokat is figyelembe kell venni. 7. A közös foglalkoztatási jelentés tartalmazza a foglalkoztatási és szociális mutatók második eredménytábláját, amely továbbra is az egyik legfontosabb támpont az Európa 2020 stratégia és az európai szemeszter szociális dimenziójának a megerősítéséhez. 6147/15 ps/kf 3
8. Az éves növekedési jelentés és a közös foglalkoztatási jelentés, különösen annak kulcsüzenetei, valamint az Európai Tanács stratégiai iránymutatása alapján a következő törekvésekre kell kiemelt hangsúlyt helyezni a foglalkoztatás- és szociálpolitikák területén: A munkaerő-piaci dinamika erősítése, a magas munkanélküliségi ráta kezelése és a minőségi munkahelyek létrehozásának támogatása: 9. A tartós munkanélküliség megelőzése és visszaszorítása: az állami foglalkoztatási szolgáltatások hatékonyságának javítása, eredményes ösztönző és a munkavállalás kifizetődővé tételét szolgáló intézkedések, a humán tőkébe való beruházás, valamint célzott aktív munkaerő-piaci politikák és integrált szociális szolgáltatások révén. 10. Az ifjúsági munkanélküliség minden formájának kezelése: A Foglalkoztatási Bizottság ifjúsági garanciáról készített értékelése azt mutatja, hogy a tagállamok jelentős haladást értek el az ifjúsági garancia bevezetése terén. Számos kihívásnak kell még azonban megfelelnünk, egyrészt hogy biztosítani tudjuk, hogy a garancia ténylegesen rendelkezésére álljon minden arra szorulónak és a munkaadók oldaláról is megfelelő szerepvállalást eredményezzen, másrészt hogy a beavatkozás költségeit költségvetési megszorításokkal ellensúlyozni tudjuk. Tekintve, hogy az ifjúsági munkanélküliség meghaladja a 21%-ot, a tagállamoknak mindenképpen fel kell használniuk az ifjúsági garancia végrehajtása terén elért eredményeket. 11. A munkahelyteremtés ösztönzése és a munkavállalás ösztönzőinek javítása: beruházások, a vállalkozói tevékenység ösztönzése, a be nem jelentett munkavállalás elleni küzdelem, valamint az adókedvezmények és egyéb ösztönzők erősítése, többek között az adóék csökkentése révén. E téren túl kevés előrelépés történt az elmúlt években, az adórendszereket pedig át lehetne úgy alakítani, hogy azok ösztönözzék a foglalkoztatást és megfelelő szociális védelmet biztosítsanak. Az ilyen irányú reformok bevezetése során azonban figyelembe kell venni azt is, hogy az adórendszereknek nem kizárólagos célja a munkavállalás ösztönzése: körültekintően meg kell vizsgálni az európai szociális modell alkalmasságát és pénzügyi fenntarthatóságát, valamint a jövedelemelosztásra gyakorolt kapcsolódó hatásait. 6147/15 ps/kf 4
12. A munkavállalói mobilitás támogatása: A munkavállalók szabad mozgáshoz való alapvető joga pozitívan járul hozzá Európa gazdasági fejlődéséhez. A munkahelyteremtés és a növekedés elősegítése szempontjából fontos a munkavállalói mobilitás támogatása, szintén fontos azonban a szociális jogok védelme és a meglevő szabályokkal való visszaélés megakadályozása, valamint a bizonyos régiókból való esetleges elitelvándorlás megelőzése is. 13. A munkahelyek minőségének javítása, valamint beruházás a készségfejlesztésbe és a szakképzésbe, a korai iskolaelhagyás megelőzése, valamint az az oktatás és a munkavállalás közötti átmenet megkönnyítése és a munkaerő-piaci átmenet lehetővé tétele érdekében. A szociális védelmi rendszerek modernizálása, középpontban a társadalmi befogadással és a szociális beruházással 14. A Tanács maximálisan tisztában van azzal, hogy a szociális védelmi rendszerek hatékonyságát és eredményességét javítani kell, valamint hogy oly módon kell azonban ezt tenni, hogy közben megőrizzük e rendszerek fő funkcióit: a védelmet, a stabilizációt és a szociális beruházást. A szociális védelmi rendszerek reformja során figyelembe kell venni a Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében című 2013. évi tanácsi következtetésekben felvázolt megközelítést is. 15. A szociális védelmi rendszerekre irányuló beruházások során arra kell törekedni, hogy azok megfelelő szintű védelmet biztosítsanak a lakosság minden rétege számára, következésképpen, hogy azok az általános szakpolitikák mellett a munkaerőpiacot és a társadalmi befogadást hatékonyan segítő célzott intézkedések megvalósítását is szolgálják. Komoly szakpolitikai lépésekre került sor a minimáljövedelem-rendszerek mozgósításának, igénybe vételi lehetőségének és adekvátságának a javítására. Ennek érdekében szakpolitikai prioritássá kell tenni az ezen ellátási rendszerekben való részvételre való jogosultságnak és e rendszerek kihasználtságának a biztosítását és javítását, oly módon, hogy egyszerűsítjük az ellátásokra való jogosultság feltételeit és körültekintően megvizsgáljuk az ellátások adekvátságát. A munkaerő-piaci integrációt és reintegrációt aktív munkaerő-piaci politikák révén és a munkavállalás kifizetődővé tételének elve alapján folyamatosan támogatni kell, és ezt össze kell kapcsolni a szociális védelemmel, hogy ezáltal elkerüljük a humántőkeveszteséget. 6147/15 ps/kf 5
16. Az egészségügyben és a tartós ápolás-gondozás terén bevezetett újításoknak elsősorban azt kell szolgálniuk, hogy mindenki számára megvalósuljon a minőségi és biztonságos egészségügyi szolgáltatásokhoz való általános és méltányos hozzáférés, és ezzel párhuzamosan szavatolják a szolgáltatások megfizethetőséget, fenntarthatóságát és költséghatékonyságát. Ezen újítások közé tartozhat az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés erősítése valamennyi érintett szakpolitikai ágazatban, továbbá az integrált egészségügyi ellátás biztosítása, az egészségügyi alapellátás fejlesztése, a korai diagnózis, az egészségügyi szakemberek és a kórházi szolgáltatások igénybevételének optimalizálása, valamint megfelelő és képzett egészségügyi munkaerő bevonása. Ide tartozhat továbbá az e-egészségügynek, az egészségügyi rendszerek teljesítményértékelésének és az egészségügyi technológiák értékelésének a jobb felhasználása, aminek a stabil és folyamatos egészségügyi finanszírozás szavatolásával kell párosulnia. 17. Annak érdekében, hogy az elöregedés következményei ne sodorják veszélybe az államháztartások stabilitását, az állami nyugdíjrendszereket mindenképpen meg kell reformálni. Egyre elterjedtebb azonban az a nézet, hogy ez nem lesz elég a jövőbeli nyugdíjak adekvátságának a biztosításához. A társadalom elöregedése kapcsán felmerülő szociális és gazdasági lehetőségeket és kihívásokat egyaránt észre kell venni. A tagállamok számára megfelelő mozgásteret kell biztosítani arra, hogy nemzeti helyzetük és prioritásaik alapján döntsenek a legrelevánsabb szakpolitikai intézkedésekről, hogy biztosítani tudják a megfelelő egyensúlyt a munkával, illetve a nyugdíjban eltöltött évek között. 18. A társadalmi változások fényében azt kell megállapítanunk, hogy a szegénység, a társadalmi kirekesztettség és az egyenlőtlenség leküzdése érdekében határozottabb szakpolitikai erőfeszítésekre van szükség. Emlékeztetünk arra, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztettség ellen leghatékonyabban és legtartósabban olyan átfogó stratégiák végrehajtásával küzdhetünk, amelyeknek részét képezi a jövedelemtámogatás, a kiváló minőségű támogató szolgáltatások igénybe vételének lehetősége, az adekvát szociális védelem és az inkluzív munkaerőpiac. Az átfogó társadalmi befogadási stratégiák ösztönzik a keresletet, a társadalmi kohéziót és a jobb humántőke-fejlesztést, tehát nem csupán a szociális célkitűzéseket, hanem a fenntartható növekedést is előmozdítják. 6147/15 ps/kf 6
A nemek közötti egyenlőség erőteljesebb hangsúlyozása 19. A közös foglalkoztatási jelentés örvendetes módon kitér arra, hogy elemezze és illusztrálja a nemek közötti egyenlőség fontosságát a munkaerőpiacon. Tekintve e kérdésnek a foglalkoztatás, a gazdasági növekedés és a társadalmi befogadás szempontjából vett jelentőségét, sajnálatos, hogy az éves növekedési jelentésben nem kapott elég figyelmet. E tekintetben az első éves növekedési jelentés 1 a barcelonai célkitűzésekkel összhangban rámutatott, hogy az adókedvezmények rendszereit, a rugalmas munkavégzés feltételeit és a gyermekgondozási létesítmények által biztosított lehetőségeket úgy kell kialakítani, hogy azok megkönnyítsék a munkaerő-piaci részvételt, és hogy az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási célértékeinek elérésére törekedve e kérdéseket a közös foglalkoztatási jelentés nyomán tovább kell vizsgálni. Bár a tagállamok már hoztak intézkedéseket a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentésére, e téren további előrelépésre van szükség, amint azt a közös foglalkoztatási jelentés is megállapította, illetve összhangban a G20-csoport legutóbb elfogadott, a nemek közötti szakadék csökkentésére irányuló célkitűzéssel. A nemek közötti különbségeket láthatóbbá kell tenni a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kontextusában is. Ezek az intézkedések amiatt is elengedhetetlenül fontosak, hogy a nőknek megfelelő és fenntartható időskori ellátást tudjunk biztosítani a jövőben. Szerepvállalás és jobb kormányzás az egyszerűsített európai szemeszter keretében 20. A Tanács általánosságban üdvözli az európai szemeszter egyszerűsítését célzó javaslatokat, egyúttal emlékeztet az Európa 2020 stratégia félidős értékeléséről a szociális védelemmel foglalkozó bizottság és a Foglalkoztatási Bizottság által közösen kiadott véleményre, valamint az európai szemeszter kormányzási aspektusainak javítására irányuló javaslatokra. A Tanács hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatási, illetve a szociális ügyekért felelős minisztereknek a hatáskörükbe tartozó területeken továbbra is maximálisan részt kell vállalniuk mind a szakpolitikai intézkedések alakításában, mind pedig azok végrehajtásában. 21. Különösen üdvözli azokat a terveket, melyek értelmében a munkadokumentumokat és a részletes vizsgálatokat egyetlen átfogó elemzési dokumentumban összesítenék már a folyamat egy korai szakaszában, továbbá hogy a tervek szerint az országspecifikus ajánlásokról szóló javaslatokat is korábban fogadnák el. E két kezdeményezés eredményeként a javaslatokról strukturáltabb és kiegyensúlyozottabb nemzeti konzultációt lehet majd folytatni, illetve azokat alátámasztó elemzések születhetnek, továbbá javulhat a többoldalú egyeztetés a Tanácson belül, és megfelelő véleménycserére kerülhet sor minden érintett tanácsi előkészítő szerv keretében. 1 COM (2011)11. 6147/15 ps/kf 7
22. A nemzeti reformprogramok tartalma és benyújtási határideje további mérlegelés tárgyát kell, hogy képezze, csakúgy, mint az egyéb jelentéstételi dokumentumok, különösen a nemzeti szociális jelentések, valamint a kétoldalú cserék szerepe. A nemzeti reformprogramok több tagállamban politikai kötelezettségvállalásként értelmezendő dokumentumok, amelyek a szociális partnerekkel és az egyéb érdekelt felekkel folytatott konzultáció eredményeként jönnek létre. Még ha szerepük meg is változik, és egyre inkább rövid jelentések formáját öltik, ezt az értékes tulajdonságukat meg kell, hogy őrizzék. A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés eredménytáblája 23. A Tanács nyugtázza, hogy a Bizottság folytatni kívánja annak vizsgálatát, hogy a foglalkoztatási és szociális mutatók milyen szerepet töltenek be a riasztási mechanizmus keretében készült jelentésben, illetve a foglalkoztatási és szociális kihívásokról a részletes felülvizsgálatok keretében végzett elemzésben, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy gondosan meg kell őrizni a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás (MIP) jellegét, fenn kell tartani az átláthatóságot és a létező mutatók közötti összhangot. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásban a foglalkoztatási és szociális mutatók használatát továbbra is arra kell korlátozni, hogy általuk átfogóbb képet kapjunk a makrogazdasági egyensúlyhiányok kiigazításához kapcsolódó foglalkoztatási és szociális változásokról. A mutatók használata előtt pedig gondos elemzést kell végezni és teljes körűen figyelembe kell venni a legfontosabb foglalkoztatási és szociális mutatók eredménytábláját. A Foglalkoztatási Bizottságot és a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot be kell vonni a foglalkoztatási és szociális mutatóknak a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásban való felhasználásával kapcsolatos munkába. A korrekciós intézkedési tervek kidolgozásakor figyelembe kell venni a szakpolitikai intézkedések társadalmi hatásait, és azokat az átfogó gazdaságpolitikai és foglalkoztatási iránymutatásokkal összhangban kell kidolgozni, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA FELSZÓLÍTJA A TAGÁLLAMOKAT, HOGY: 24. Nemzeti reformprogramjaikat, illetve adott esetben nemzeti szociális jelentéseiket úgy készítsék el, hogy azok tükrözzék a 2015. évi éves növekedési jelentésben és a közös foglalkoztatási jelentésben meghatározott prioritásokat, és hajtsák végre a 2014. évi országspecifikus ajánlások megvalósítására szolgáló szakpolitikai intézkedéseket. 25. Szakpolitikáik alakítása során vegyék figyelembe a szociális védelmi teljesítményértékelés keretében folytatott tematikus részletes vizsgálatok megállapításait, valamint a Foglalkoztatási Bizottság és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság multilaterális felügyeleti munkájának eredményeit. 6147/15 ps/kf 8
26. Az európai szemeszter nemzeti szintű folyamataiba szükség szerint vonják be jobban a nemzeti parlamenteket, a szociális partnereket és a civil társadalmat. FELSZÓLÍTJA AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY 27. Biztosítsa a Foglalkoztatási Bizottság és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság aktív és megfelelő részvételét az európai szemeszter egyszerűsítésének minden dimenziójában, és ennek érdekében az országspecifikus ajánlásokra vonatkozó javaslatokat nyújtsa be kellő időben ahhoz, hogy megfelelő nemzeti konzultációra kerülhessen sor, illetve legyen idő a Tanács és az érintett előkészítő szervek keretén belüli megbeszélésekre. 28. Az országspecifikus ajánlások kidolgozásakor összpontosítson a kiemelt területekre, anélkül azonban, hogy túlságosan előíró lenne a szakpolitikai intézkedések végrehajtását illetően. 29. A jövő évtől kezdődően a Bizottságnak az éves növekedési jelentésekben erőteljesebb hangsúlyt kell fektetnie a növekedés és a nők fokozott munkaerő-piaci részvétele közötti kapcsolatra. 30. Dolgozzon ki javaslatokat a tartósan munkanélküliek támogatására, felhasználva az ifjúsági garancia bevezetése során Európa-szerte szerzett tapasztalatokat, és azokat teljes egészében beépítve az európai foglalkoztatási stratégiába. FELSZÓLÍTJA A FOGLALKOZTATÁSI BIZOTTSÁGOT és a SZOCIÁLIS VÉDELEMMEL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁGOT, hogy 31. Igyekezzenek javítani a legfontosabb foglalkoztatási és szociális mutatók eredménytábláját, azért, hogy átfogóbb képet kaphassunk a foglalkoztatási és társadalmi változásokról, továbbá hangolják össze jobban az eredménytáblát a foglalkoztatási, illetve a szociális védelmi teljesítményértékeléssel, mindemellett pedig, ahol mód van rá, erősítsék a két eszköz közötti szinergiákat, és értékeljék a fontosabb strukturális reformok társadalmi hatásait. 32. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében a közös hatáskörbe tartozó területeken fűzzék szorosabbra az együttműködést a Gazdaságpolitikai Bizottsággal. 6147/15 ps/kf 9
33. Véleményezzék a Tanács számára a Bizottság minden olyan javaslatát, amely a foglalkoztatási és szociális mutatóknak a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásban betöltött szerepéről szól. 34. Tegyenek jelentést a Tanácsnak a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében végzett részletes felülvizsgálatokról, szorosan együttműködve a Gazdaságpolitikai Bizottsággal. 35. A köztük és az európai szociális partnerek titkárságai közötti munka tekintetében vezessenek be határozottabb módszereket. 36. A Foglalkoztatási Bizottság folytasson együttműködést a Tanács oktatási részlegeivel, és vizsgálja meg, hogy miként lehetne ezt a kapcsolatot továbbfejleszteni és strukturáltabbá tenni, elsősorban azzal a céllal, hogy létrejöjjön a humántőkével kapcsolatos kérdések tényeken alapuló megvitatásának kerete. 37. A szociális védelemmel foglalkozó bizottság az egészségügyi politikákkal kapcsolatos kérdésekben működjön együtt a magas szintű népegészségügyi munkacsoporttal. 38. A szociális védelemmel foglalkozó bizottság a népesség elöregedésével kapcsolatos kiadásokat érintő közös kérdésekben működjön együtt a Gazdaságpolitikai Bizottsággal és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal. 6147/15 ps/kf 10