dezs.extra.hu tételek gyûjteménye Út az egyeduralom felé Szerzõ dezs Történelem tétel 11. Út az egyeduralom felé Numidia királya Jugurta nagy területeket foglal el, és Róma nem tud mit tenni. Megválasztják Néppárti Mariust (Kr.e. 105) aki Jugurta ellen küldi a légiókat. A sereget legyõzik és Jugurtát lefejezteti. Hozzákezd a hadseregreformokhoz. Vagyontalan polgárokból álló zsoldos hadsereget szervez. A katonáknak 16 évig kell szolgálniuk utána veteránokká válnak és kolóniákba telepítik õket, és mindegyikük saját földet kap. Egyesíti a fegyverzetet, rendszeresíti a kiképzést. Minden légió külön jelzést kap. Több éven keresztül konzullá választatja magát. Kr.e. 91ben Livius Druscus néptribunusként úgy gondolja, hogy a római szövetségeseket római jogokhoz kell juttatni. Ám elgondolása csak úgy, mint õ maga rövid életûnek bizonyult mivel nemsokára meggyilkolták. Kitör a szövetségesek háborúja. Kr.e. 9189 között sikerült végül kiharcolniuk a jogokat. VI. Mitriádész, Ronthus királya mintegy 80000 rómait legyilkol a KisÁzsiai részeken. A szenátori párt egy Sulla nevû hadvezért küld Mitriádész ellen. Útközben viszont azt az utasítást kapja, hogy térjen vissza Rómába a seregek
dezs.extra.hu tételek gyûjteménye nélkül, mert a Néppárti Mariust küldik inkább el. Erre Sulla felkapta a vizet visszafordult a seregével együtt, bement Rómába és hatalmas vérfürdõt rendezett azok közt, akik vissza akarták hívni. Újra elindult seregeivel és legyõzte Mitriádész seregeit. Kr.e. 83ban Sulla, visszatérése után intézkedéseket hoz. Mégpedig: Korlátlan idejû diktátorrá választatja magát, ami azért jó (számára) mert miután lemond diktátori címérõl nem lehet felelõsségre vonni azelõtti cselekedetei miatt. Összeállítja a proscriptiót vagyis a feketelistát, amin megtalálható volt 200 szenátor és 1600 lovag neve. Ha valaki megölné õket az jutalmat kapna és a halálraítélt vagyona egy részét is megkapná. Aki elbújtatta a halálra ítélteket azok szintén halálra voltak ítélve. Kb. 3000 embert öltek meg. Tömegével telepítette le saját veteránjait Róma körül. 10000 rabszolgát felszabadít és jogcímet ad nekik. Az erkölcsi rend bomlásnak indul. Felemeli a szenátus létszámát 600 fõre és õ választja meg a szenátorokat. Úgy gondolja, hogy amit tett az jó és, hogy ezzel megmentette a köztársaságot. Lemondott és kb. 70 évesen meghalt. Halálát követõen rabszolga felkelések jönnek. Az elsõ Kr.e. 136132 között ebben kb. 300000 rabszolga vett részt. A második Kr.e. 104101 között volt. Tartottak rabszolgavásárokat, ahol naponta 510000 rabszolga cserélt gazdát. A rómaiak nagy része nem dolgozik, a munkák 90%át rabszolgákkal végeztetik. A szakképzett rabszolgák elõnyben voltak. A legnehezebb dolguk a bányászoknak és a mezõgazdaságban dolgozóknak volt. Voltak még a gladiátorok, akiknek az életükért kellett harcolniuk. Vagy egyik társukkal vagy egy vadállattal kellett megküzdeniük. Kiválasztásuk úgy történt, hogy az erõsebb rabszolgákat
dezs.extra.hu tételek gyûjteménye kiválasztották majd gladiátor iskolába rakták õket. A legismertebb iskola a Capuai volt. A Trák származású Spartacus Kr.e. 7471 között ráveszi társai nagy részét, hogy lázadjanak fel. El akarnak jutni a gallokhoz, akikkel Róma hadban állt. Ám valami oknál fogva, amit a történészek még ma sem tudnak pontosan a Pó völgyénél megálltak és visszafordultak. Át akartak jutni Szicíliába, de egy nagy vihar miatt nem tudtak. Visszafordulni megint csak nem tudtak a rómaiak miatt. Teljesen be voltak kerítve. A körülbelül 120000 fõt számláló rabszolga sereg kikapott a csatában. A római seregeket két hadvezér Crassus és Pompeius vezette. Spartacus meghalt a csatában. Crassus és Pompeius vitatkoznak egymással az uralkodói cím miatt. Julius Caesar (Kr.e. 10044) közbeavatkozik és ideiglenesen kibékíti õket. Marius rokona ezért õ is néppárti. Sikerül megcsípnie Hispánia helytartóságát és az ott lévõ bányákból jól meggazdagszik, majd visszatér Rómába és ismét kibékíti Crassust és Pompeiust. Létrehozza az elsõ Triumvirátust, ami titkos szövetséget jelent 3 férfi közt. Julius Caesart konzullá segítik. Felosztják egymás között a területeket. Kr.e. 5851 között Galliában harcolnak (errõl Julius még könyvet is írt a címe: A Gall Háborúk). Crassus meghal a háborúban. Pompeius visszatér Rómába és áskálódik Julius Caesar ellen. Pompeius szenátusi tag lesz. A szenátus az õ kérésére hazarendeli Julius Caesart. A seregeit kint kellett volna hagynia, de nem volt annyira buta, hogy ezt megtegye. A seregeket azért kellett volna kint hagynia, mert egy rendelet szerint a Rubicó folyót a sereg nem lépheti át. (Ekkor mondta, hogy: A kocka el van vetve.) Bevonul Rómába az egész seregével. Pompeius villámgyorsan menekülni kezd. Kr.e. 48ban sor kerül Pompeius és Julius csatájára. Caesar legyõzi Pompeius légióit. De Pompeius elmenekül Egyiptomba Caesar még ide is
dezs.extra.hu tételek gyûjteménye követte. Ám ez rossz döntés volt Pompeius részérõl mivel az egyiptomiak tálcán nyújtották át Pompeius fejét Caesarnak. Caesar megismerkedik Kleopátrával, aki ekkor 15 éves, és bár Caesarnak már van felesége Kleopátrát királynévá teszi. Gyermekük is születik Kaeserian aki természetesen törvénytelen gyerek. Egyiptomból hadjáratokat indít. Itt kapja meg a legrövidebb hadi üzenetet Veni, Vidi, Vici, ami azt jelenti, hogy Jöttem, láttam, gyõztem. Caesar örökös diktátorrá választatja magát. Kr.e. 47ben reformintézkedéseket hoz. Földet oszt: letelepíti veteránjait Értékálló aranypénzt veret (innentõl minden római uralkodó aranypénzt veret). Mindig császárváltás után veretnek új pénzt. A provinciabelieknek római polgárjogot oszt. 600ról 900ra emeli a szenátus létszámát és ezzel teljesen döntésképtelenné teszi. Naptárreformot vezet be az eddig 10 hónapból álló év elsõ hét hónapját átnevezi. 1. hónap Mars> Januarius 2. hónap Vénusz> Februoriust 3. hónap Maiores> Martius 4. hónap Junores> Apri 5. hónap Quintilis> Maiores 6. hónap Sextilis> Junores 7. hónap Septem> Julius (beleegyezett, hogy róla nevezzék el. Ezenkívül az év napjainak számát is átírta.
dezs.extra.hu tételek gyûjteménye (1578ban XIII. Gergely pápa a Julius féle naptárat módosította.) Sokaknak nem tetszik, hogy Julius diktátor ezért felajánlják neki a királyi címet, de õ ezt visszautasítja. Egy csoport azt állítja, hogy veszélybe sodorja Róma köztársaságát. Március idusán miközben menne a szenátusi ülésre Brutusz és egy társa megszervezték Julius meggyilkolását. Mindenki beledöfte a kését. Julius ekkor mondta azt a híres mondatát ami így hangzott: Et tu mi fili Bruta. Ez azt jelenti: Te is fiam Brutusz. Ugyan Brutusz nem a fia volt, de úgy szerette mintha az lett volna. A köztársaság válsága folytatódik. Két hadvezér emelkedik ki Antonius, aki Caesar hadvezére volt és Lepidus, aki lovas parancsnok volt. Caesar Antoniusra hagyta vagyonát, aki ebbõl elosztogatott belõle egy igen jelentõs összeget és ezzel nagy népszerûségre tett szert. Ezt követõen létrejön a második Triumvirátus. Írta: Bürger Tamás