FITYEHÁZ TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

1 FITYEHÁZ TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

2 TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés, köszöntő 2 A település bemutatása 1 Településtörténet, szerkezeti fejlődés 2 Általános településkép, településkarakter 3. Örökségünk 1 Építészeti, műemléki és régészeti értékek 2 Táji és természeti értékek 4 Eltérő karakterű településrészek Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű településrészek lehatárolása, arculati jellemzők, karakterelemek bemutatása 1 Falusias rövid telkes karakter Kossuth Lajos utca nyugati oldal, Jókai Mór utca keleti oldal, Petőfi Sándor utca 2 Falusias hosszú telkes karakter Kossuth Lajos utca, Ady Endre utca, Petőfi Sándor utca, Alkotmány tér 3 Kertvárosias karakter Kossuth Lajos utca északi új építés 4 Intézményi karakter 5 Zöldfelületi karakter- Közparkok, játszóterek, sportterület, temető 6 Üzemi karakter Vasút, majorok, gazdasági területek 7 Külterületi karakter Erdők, szántók, gyepek, vizes élőhelyek 5 A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások Építészeti útmutató Terepalakítás Beépítés, tömeg Épületek magassága, tető, tetőfelépítmények Homlokzatképzés Anyaghasználat, színek Kerítések, kapuk Erkélyek, tornácok, ajtók, ablakok, pincék Zöldfelület, kertek Közterületi útmutató Utcák, terek, közparkok, közkertek Reklámcélú, információs és hirdető berendezések Sajátos építményfajták 6 Jó példák épületek, építészeti részletek, sajátos építményfajták, kerítések, zöldfelületek, reklámfelületek, utcabútorok 7 Impresszum

3

1 4 BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ A település arculatát a természeti adottságok, a táji környezet és az emberek alkotó tevékenysége alakítja. Azt már tudjuk, hogy a település az emberi kultúra maradandó lenyomata, mely sokat elárul egy közösség múltjáról és jelenéről, de tükrözi a társadalmi és gazdasági berendezkedés és a közösség kultúráját, de hordozza jövőjét is. A morfológiai adottságok, az utcahálózat, a telkek beépítése és használata, rendezettsége, a házak, az építőanyagok, a színek, a növényzet egy sajátos, csak az adott településre jellemző egyedi településkaraktert eredményez. A településképi arculati kézikönyv célja egy olyan szemléletformáló kiadvány kidolgozása, mely a lakosság, a döntéshozók, az újonnan betelepülők számára nyújt tájékoztatást az épített és természeti értékekről, a település arculatának jellemzőiről, és iránymutatást az épített környezet alakítására. A kézikönyvben szemléletes ábrák és jó példák mindenki számára érthető módon mutatják be közösségünk környezetalakítással kapcsolatos elvárásait. A kéziköny bemutatja településünk meglévő épített és természeti értékeit, településképi karakterét, építészeti hagyományait, javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek és tájhasználat alkalmazására, az épületek, építmények településképhez való illeszkedését biztosító telepítésére, anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására, a közterületek és a zöldfelületek alakítására. Olvassák olyan szeretettel mint ahogyan készült. Tatai István polgármester 2017. december

2 A település bemutatása 5 A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA 1 TELEPÜLÉSTÖRTÉNET, SZERKEZETI FEJLŐDÉS TELEPÜLÉSTÖRTÉNET Fityeház település területe már az őskorban, a rómaiak idején és az Árpád-korban is lakott volt. A késő középkorban már írott forrásokban is szerepel. A község nevének előtagja a fites-finta szó családjába tartozik, az utótag -ház pedig lakóhelyre utal. Egy 1422-es peres iratban említettek egy Fythyefelde nevű területet, de ez nem a mai Fityeházzal azonos, hanem a mai Petrikeresztúrhoz tartozik. Első írásos említése a levéltári adatok szerint 1422-ben szólnak a faluról, ekkor Fythyefelde alakban olvashatjuk. A későbbiekben 1531-ból való Fygehaza alakban, majd 1573-ban Fytthye, 1786-ban Fityeháza, 1877-től pedig a mai formában Fityeházként szerepel. A Fityeház elnevezés előtagja személynév, mely a "fitesfinta" szó családjával áll összefüggésben, és ehhez járult a -ház(a) utótag lakóhely, otthon értelemben. Első említésekor Keresztúri Balázs birtokrészeként találkozunk a településsel peres iratban, a nevezett családja Patófalvi György ellen pereskedett. A 16. században a kanizsai plébániához tartozott. 1564-ben 16 jobbágyot írtak itt össze, köztük Kanizsai Orsolya 6 negyed és 3 puszta jobbágytelkét. Kanizsa közelsége miatt többször elpusztította a török, így 1566-ban, majd 1570-ben. 1567-ben puszta faluként foglalták el a kanizsai vár részére, a lakosokat pedig vármunkákra kötelezték. A töröktől félve a lakosság nem mert a faluban maradni, így a hódoltság végéig csaknem lakatlan volt. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/fityeh%c3%a1z és Tokai Zita Mária régész 2005-ben készült régészeti hatástanulmánya alapján 1680 után egy lutheránus jobbágy lakta, de ezt a kis majorságot a Kanizsa felszabadítására összegyűlt csapatok pusztították el. 1690 körül egy kovács lakott itt, 1693-ban a kanizsai plébános birtoka volt, majd a kincstárra szállt. 1700-ban a kanizsai vár egykori parancsnoka, Schenkendorf báró bérelte, aki majorságot épített ki, amelyhez még 1 ház és 2 vízimalom is tartozott. Özvegye 1720-ban Esch József bárónak adta el, 1744-ben Batthyány Lajos nádor birtokába került a kanizsai uradalom részeként, s ez a család még 1935-ben is birtokolta a területet.

A település bemutatása 6 A község lakosai a 18. század közepéig főleg magyarok, majd egyre több lett a horvátok száma. Ekkor temploma, temetője és tanítója nem volt még a községnek. A 18. századtól Szepetnek filiája, az anyaegyház tanítója tanított. A lakosok búzát, rozsot, zabot termeltek amit a kanizsai piacon tudtak eladni, de egyre többen süllyedtek zsellérsorba. 1880-ban iskola épült a faluban és a Nagykanizsa-Pécs vonalon vasúti megállóhoz jutottak. 1925-ben elemi iskola, három szatócsüzlet, egy kovács és egy molnár is volt itt, de a lakosság életét a szegénység jellemezte. 1938-ban új iskola épült. Fityeház lélekszáma 1770-ben 254 fő, 1778-ban 298 fő majd 50 év múlva 1828-ban már 649 fő volt. 1910-ben Herceg Batthyány-Strattmann László idején a 96 %-ban horvát anyanyelvű, katolikus vallású falu lakossága 820, majd 1923-ban már 1032 fő volt. 1960-ban még 1019 fő élt a faluban, a lakosság 70 %-a volt horvát nemzetiségű, ezután a lakosság fokozatosan csökkent. A községben a nyolc osztályos iskola 2007-ben megszűnt, az óvoda jelenleg napközi otthonos rendszerben működik. A községben önkormányzati hivatal, könyvtár, kultúrház, sportöltöző klubhelyiséggel, háziorvosi rendelő, posta, vegyesbolt, vendéglátó egység működik. Az egyik - korábban iskolai tanterem - 1995 óta katolikus templom. 1. katonai felmérés (1763-1787) (Forrás:http://mapire.eu/hu/) 2. katonai felmérés (1806-1869) (Forrás: http://mapire.eu/hu/) A község 1990-ig Murakeresztúr társközsége volt, így az ivóvízhálózaton, a villamosításon, a Petőfi és Rákóczi utcák aszfaltozásán kívül nem sok fejlesztés történt. Szép műemlék a népies barokk stílusú Pieta szoborcsoport Szent Vendellel és Szent Flóriánnal a faluközpontban. Első és második világháborús Életkapu emlékművet és Szent István szobrot is állíttatott a lakosság. 3. katonai felmérés (1869-1887) (Forrás: http://mapire.eu/hu/)

A település bemutatása 7 A vezetékes földgázhálózat, a kábel TV, a telefonfejlesztés, a szennyvízcsatorna hálózat kiépülésével, út és járdaépítésekkel, új ravatalozóval valamint a Jókai Mór utca új telkeinek beépítésével fejlődő időszakot él meg a község. A jövőre nézve megnyugtató, hogy az utóbbi időben sokan visszatelepültek, a falu fokozatosan szépül, gyarapszik. SZERKEZETI FEJLŐDÉS 1859-es kataszteri térkép (Forrás: http://mapire.eu/hu/) Település 1941-es térképen (Forrás: http://mapire.eu/hu/) A település mai szerkezete a török idők utáni betelepülések nyomán alakult ki. A történeti térképek alapján a település Witsche Ház néven az első katonai térképen (1763-1787) már szerepelt azzal, hogy a sportpálya helyén a mai Alkotmány téren még tó állt és attól délre még nem volt beépítés. A második (1806-1869) és harmadik (1869-1887) katonai felmérésen a település belső szerkezete alapvetően nem változott. Kiépült a vasútvonal, mai Ady Endre utca, a major, látszik a Principális csatorna és a patakok árvízzel veszélyeztetett területe, a földrajzi név pedig már Fityeháza a térképen. Az ÉNy-i különálló településrész valamint a kápolna a központban csak az 1941-es katonai térképen jelenik meg. Ezen a térképen látható a Berki-patakon létesített halastó is. A történeti térképekhez képest a mai településszerkezetben változás a tó helyén a központban a sportpálya és a párhuzamos utcák északi összekötésének beépülése. A község területének terjeszkedését alapvetően a vízfolyások, majd később a vasútvonal határolták be. A külterületek használata a történeti térképek szerint alapvetően nem változott. A település magasabban fekvő északi területein erdő, a vízfolyások felé lejtő lankásabb területeken mezőgazdasági művelés látszik. Fityeháznak nincs zártkertje.

A település bemutatása 8 2 ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSKARAKTER ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP Fityeház Zala megye DNy-i részén, Nagykanizsától 12 km-re délre, Murakeresztúr közvetlen szomszédságában, a horvát határtól 5 km-re fekszik. A Nagykanizsát Murakeresztúrral összekötő 6833-as számú közút megy át a településen, valamint a vasúti fővonalon az 1870-es évektől megállóval rendelkezik. Természet földrajzilag a község közigazgatási területe Zala megyében, a Zalai Dombvidék déli részén található. Magyarország kistájainak katasztere a Mura balparti sík kistájba sorolja. A vidék jellemzői alapján is azonban a Principális völgy kistájba tartozik, annak déli szélén, tipikusan a Kanizsai homokvidéken terül el. A község a Principális északi oldalán, kissé magasabban fekvő, enyhe déli lejtésű, völgyben települt. A felszín északról dél felé ellaposodó, többé-kevésbé sík. Tengerszintfeletti magassága 145-155 m között változik. Talajképző kőzete homok, amely magasabb mésztartalmában különbözik a tőle délre található savanyú somogyi homoktól.

A település bemutatása 9 Talajadottságait tekintve legelterjedtebb a rozsdabarna erdőtalaj. A buckákon gyengén humuszos homoktalajok, míg a buckák közötti, gyakran pangóvizes mélyedésekben lápos réti talajok alakultak ki. A község területén négy jelentősebb élővízfolyás, illetve felszíni víz található: déli harmadát a kisebb folyóvá növekvő fő vízgyűjtő, a Principális csatorna szeli át, nyugati határát a Berki patak, déli határát a Bakónaki patak valamint a Fityeházi patak szeli át. A község közigazgatási területének észak-nyugati határán a Szepetnek felől érkező halastó rendszer harmadik tava határolja, nyugatról pedig a Berki patak mint természetes vízfolyás. Ritka természeti képződmény a mintegy 30 m mély Róka (Janka) gödör a horgásztónál. A településen elszórva az 50-es évek elejéből való bunkerek lőállások is találhatók.

A település bemutatása 10 Fityeház külterületi tájhasználatát is elsősorban a domborzati viszonyok határozzák meg. A dombvidék jellemző növénytársulása a zalai bükkös, gyertyános-kocsányos tölgyes, a homok talaj miatt gyengébb minőségű szántófödek a nyugati magasabban fekvő határrészeken találhatók. A község északi részén jelentősebb homoki tölgyes található. A térségre jellemző a gyep gazdálkodás (rét, legelő) területe a község dél-keleti Fityeházi, Principális és Bakónaki patak völgye. A belterület jellemzően lakóterület. A település szerkezet észak-déli irányú párhuzamos utcás szerkezetű átmenő falu, jellemzően északi oldalhatáron álló beépítéssel. Fő utcája a Kossuth Lajos utca, mely a falu központtól Ady Endre utcaként folytatódik. A Kossuth Lajos utcától párhuzamosan fut a falu központját jelentő Alkotmány térig a Petőfi Sándor utca, valamint a Jókai Mór utca. A Jókai Mór utcától nyugatra a község ÉNy-i részén attól távolabb külön településrész alakult ki a Rákóczi Ferenc utca két oldalán, melynek helyi neve Ceres

A település bemutatása 11 Az utcára merőleges hosszú, keskeny szalagtelkeken oromfalas, vagy kontyolt un. sátortetős lakóépületek mögött sorakoznak a gazdasági épületek, nyári konyha, kamra, istálló, távolabb a pajták jellemzően keresztbe fordítva keresztcsűrként állnak. A Kossuth Lajos és Petőfi utcák között viszonylag kis mélységű, a többi utcán hosszú, házikerti-mezőgazdasági művelésre alkalmas lakótelkekkel találkozunk. A település intézményei az Alkotmány tér környékén találhatók, csak az óvoda van távolabb a Kossuth Lajos utcán. Az új beépítések a község északi végében a Szent István tér és a Jókai Mór utca lezárását alkotják. A lakóépületek földszintesek vagy tetőtér beépítéssel épültek, csak a volt iskola emeletes épület. A házak előtti változó méretű előkertek virággal borított, vagy gyepesített rendezett képet mutatnak. Az oldalkertek már lakókertekké váltak, a régi ólak, istállók a mai igényeknek megfelelően hasznosítottak, de még nagy a mezőgazdasági gépek forgalma a faluban. Az utcák burkoltak, csapadékvíz elvezetéssel és járdával ellátottak, gyepesített részben fásított zöldfelületekkel szegélyezettek. A község két közparkja és temetője rendezett településképet nyújt.

A település bemutatása 12

3 A település bemutatása 13 ÖRÖKSÉGÜNK 1 ÉPÍTÉSZETI, MŰEMLÉKI ÉS RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK A településen 2005-ben még öt XX. század elején épült épület maradt fenn még eredeti állapotában, vagy csekély mértékű átalakítással. Egy épületet azóta elbontottak, ezért a korábban elkészült helyi értékvédelmi kataszter módosult, de lapvetően azonban azokat az épületeket, építményeket, vallási emlékeket tartalmazza amelyeket érdemes a településnek védenie. A település szépen megőrizte értékeit. Egy homlokzatában átalakított épület, mivel tömegének arányát megtartotta továbbra is védelemre javasolt, különösen azért mert egy korábban is védett épület mellett áll, a változtatás nem okoz törést a látványban, sőt így még jobb lett. Szép patinás utcaképet nyújtanak a településközpontban, ott ahol előnyére a kápolna is átépült..a védelem formajegyei a külső látványra értendők, tömör tégla falazat, háromosztatú alaprajz, egyszerű nyeregtető cserépfedéssel, bádog szellőző nyílásokkal, évszámos, két szellőző nyílásos oromfal, különleges homlokzat architektúra, hat szemes ablakok, vakolathúzásos ablakkeretezés, arányos szerkezet és homlokzat. A helyi védelem alatt álló épületetekre vonatkozó legfőbb szabály, hogy ezeket nem lehet elbontani és felújításukat meghatározott szabályok szerint lehet csak végezni. Ezért fontos, hogy rögzítve legyen mi képvisel értéket az adott épület esetében. Védett épület, építmény esetén, a külső homlokzati hőszigetelés elhelyezése után a vakolathúzásokat, ornamentikát, építészeti részleteket, színezést, ajtókat, ablakokat korhűen vissza kell állítani. Az elkészült örökségvédelmi hatástanulmány alapján a helyi védelemre az alábbiak az irányadóak: a.) A helyi egyedi védelem: H1 - jellel a védelem az építmény (épület, műtárgy) teljes tömegére, helyére, szerkezetére, alaprajzára, homlokzatára, színezésére, külső és belső részleteire vonatkozik, H2 - jellel az építmény (épület, műtárgy) valamely rész értékére, építészeti elemeire vonatkozik, b.) A helyi területi védelem: H3 - a település olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet (terek, utcák vonalvezetése és beépítettsége) történelmi folyamatosságát képviseli, továbbá olyan településrész, tér, utca, útszakasz vagy temető, ahol jelentős számban találhatók értékes és védendő épületek, szobrok vagy sírjelek, így azok együttest alkotnak.

Örökségünk 14 HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER HELYI EGYEDI VÉDELEMRE JAVASLAT H1 jelű egyedi védelem (teljes építmény - alaprajz, szerkezet, homlokzat) Sorszám Objektum címe Objektum megnevezése Hrsz. Védelem foka Védelem leírása 1. Alkotmány tér 27. Lakóépület, gazdasági épületek 55 H1 Teljes épület 2. Kossuth Lajos utca 50. Lakóépület, gazdasági épületek 151 H1 Teljes épület 3. Ady Endre utca 38. Lakóépület, gazdasági épületek 79 H1 Teljes épület 4. Kossuth Lajos utca 9. Lakóépület, gazdasági épületek 43 H1 Teljes épület 5. Alkotmány tér 21. Lakóépület, gazdasági épületek 120 H1 Teljes épület 6. Szent István tér- Kossuth Lajos u. sarok Kőkereszt 155/2 H1 Teljes építmény 7. Ady Endre utca vége Kőkereszt 89 H1 Teljes építmény 8. Alkotmány tér Életkapu I. és II. VH emlékmű 181 H1 Teljes építmény 9. Jókai Mór u. - Petőfi Sándor u. sarok Szent István király faragott fa szobor 155/3 H1 Teljes építmény

Örökségünk 15 1 Fénykép 2005 Fénykép 2017

2 Örökségünk 16

35 3 Örökségünk 17

4 Örökségünk 18

5 Örökségünk 19

Örökségünk 20 6 7 8 9

Örökségünk 21 H2 jelű védelem Sorszám Objektum címe Objektum megnevezése Hrsz. Védelem foka Védelem leírása 1. Alkotmány tér 26. Lakóépület 56 H2 Épület tömege 1 Fénykép 2005 Fénykép 2017

Örökségünk 22 HELYI TERÜLETI VÉDELEMRE JAVASLAT H3 jelű védelem Sorszám Objektum címe Objektum megnevezése Hrsz. Védelem foka Védelem leírása 1. Ady utca 2-4. Lakóházak 60, 61 H3 Utcakép, homlokzat 2. Jókai Mór utca Temető H3 Temető területe, sírkövek, növényzet, sírkeresztek 1 Fénykép 2005 Fénykép 2017

2 Örökségünk 23

Örökségünk 24

Örökségünk 25 MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK A községben műemléki védettségű építészeti érték az 1809-1814. között népies későbarokk stílusban készült Pieta szoborcsoport az Alkotmány tér Ady Endre utca felőli sarkán. Máriát a halott Jézussal a középen kiemelkedő oszlopok találjuk, melynek két oldalán Szent Flórián a tűzoltók és Szent Vendel a vadászok védőszentjeinek szobrai láthatók. törzsszám azonosító megye helység cím név védelem helyrajzi szám 6373 10811 Zala Fityeház Alkotmány tér Szt. Flóriánszobor általános műemléki védelem 181

Örökségünk 26

Örökségünk 27 RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK Nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete: 1Tokai Zita Mária 2005-ben készült hatástanulmánya és a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztály Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztály adatszolgáltatása alapján azonosító megye település név védelem HRSZ 52452 Zala Fityeház Temetői-dűlő szakmai 03/13, 03/14, 03/15, 03/17, 03/18, 03/20, 03/21, 03/24, 03/5, 03/8, 03/9, 03/10, 03/11, 03/12, 92, 064, 065/2, 065/1, 066 88463 Zala Fityeház Berki-patak mente szakmai 03/2, 08/3, 03/1, 06, 03/5, 03/4, 03/7, 03/6, 03/3 91041 Zala Fityeház Kis mező-dűlő I. szakmai 033/1, 043/1, 043/2 91043 Zala Fityeház Kis mező-dűlő II. szakmai 033/1, 043/1, 043/2 A helyszíni szemle során észlelt lelőhelyen a következő korú és jellegű régészeti jelenségek váltak ismertté: őskori, de azon belül nem meghatározható korú telep római kori telep Árpád-kori telep késő középkori telep A helyszíni szemle során megismert régészetileg érintett területek az alábbiak: lelőhely sorszáma lelőhely azonosító Helyrajzi számok lelőhely állapota várható jelentőség 1. nem szerepel a KÖH nyilvántartásban 03/5, 03/8-03/18, 03/20-03/21, 03/24, 066, 065/1, 065/2 bolygatás esetén feltárást igényel 3 = helyi jelentőségű Régészeti érdekű területek az egykori és mai vízfolyások és nagyobb árkok mentén fekvő lankás domboldalak területe. Régészeti érdekű területek azoknak a középkori falvaknak a feltételezett helyei is, amelyek a török időkben pusztultak el.

Örökségünk 28

Örökségünk 29 2 TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK A község közigazgatási területe nem érintett a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (továbbiakban: BFNP) védett természeti területe, vagy egyéb országos védelem alatt álló terület, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület által és egyéb országos jelentőségű védett természeti terület - forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár - előfordulása a közigazgatási területen nem ismert. Azonban tervezett természeti területnek minősül az erdő, gyep, nádas művelési ágú termőföld, a művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha jogerősen jóváhagyott bányászati műszaki üzemi terv alapján nem áll bányaművelés alatt és a mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület. A közigazgatási terület fenti feltételeknek megfelelő területeit tervezett természeti területekként kell kezelni és kiemelt figyelmet kell fordítani a tájkép, a természetes életközösségek (növénytársulások) és élőhelyek megóvására. Természetközeli területekként kell kezelni a mocsár, a nádas és a sziklás területeket is, melyeken épületet elhelyezni nem szabad. Érzékeny természeti területek és magas természeti értékű területek a község közigazgatási területét nem érintik. A Natura 2000-es területek közül a Dél-zalai Homokvidék (HUBF20049) néven kihirdetett kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület érinti a közigazgatási területet. A község közigazgatási területét az országos ökológiai hálózat övezetei közül az ökológiai folyosó övezete érinti. A község közigazgatási területére nem készült felmérés az egyedi tájértékek vonatkozásában. A település területe érintett az OTRT és ZMTRT által lehatárolt "tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek" övezettel.

Örökségünk 30 A településkép védelme szempontjából kiemelt területek közül a település közigazgatási területét az alábbi félkövér betűvel kiemelt területek érintik melyeket településképi szempontból meghatározó területekként szükséges kezelni. 1. a világörökségi helyszín területe és védőövezetének területe; 2. a műemlék területe és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet területe; 3. a történelmi emlékhely és a nemzeti emlékhely, kiemelt nemzeti emlékhely; 4. a történeti kert és a történeti táj területe; 5. a védett temető területe; 6. a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe; 7. a helyi jelentőségű védett érték területe; 8. a NATURA 2000 terület, a nemzeti park területe, a tájvédelmi körzet területe, az országos jelentőségű természetvédelmi terület, a fokozottan védett természetvédelmi terület, az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe; 9. a tájképvédelmi terület, az egyedi tájérték területe; 10. a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték. A fenti területeken reklámhordozó és reklám - jogszabályban meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK KÖZIGAZGATÁSI HATÁRON BELÜL Örökségünk 31

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK BELTERÜLETEN Örökségünk 32

4 Örökségünk 33 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP Egy adott utca, tér, városrész vagy település arculatát elsődlegesen az épített környezet jellegzetességei, karaktervonásai határozzák meg. A karakter alapvetően a hely egyedi jellegű környezeti minősége: olyan sajátosságok együttese, ami szerencsés esetben a szellemi természetű genius loci konkrét, fizikai megtestesülésének bizonyulhat. Meggyesi Tamás professzor ugyan nem határozza meg pontosan az eltérő karakterű településrészek fogalmát, de amit leír erről az szó szerint értendő, hiszen a karakter valóban a hely egyedi jellegű környezeti minősége amibe nemcsak az épített és természeti környezet, hanem azok az emberek, szomszédságok, kis beszélgető padok vagy a háziállatok is bele tartoznak amiket csak odaérkezve látunk. Egy település esetében a karakter jelentése nem más, mint a település egészének az érzékelhető megjelenési formája. Azt a képet amelyet a külső szemlélő a település felé és oda megérkezve befogad, ami megmarad a településre emlékezve később is. Fityeházán a községet átszelő viszonylag kis nagy forgalmú bekötőút felől a természeti környezet és a község megnyugtató látványt nyújt. A falu elején jobbról az erdő alatt legelésző tehenek, balról a vasúti sínek látványa fogad bennünket. A községben a jellemző beépítés és épületállomány oldalhatáron álló lakóépületekből áll, amely magán hordozza az építésük idejének formajegyeit és funkcióit. A falu elején új építésű, kertvárosi jellegű a beépítés, tetőteres házakkal. A községre azonban a földszintes házak jellemzőek, bár látható, hogy fokozatosan tetőteressé válnak, garázzsal, fedett terasszal bővülnek, homlokzatuk színesedik, a keresztbe forduló pajták egy része már átépült, de még sűrűn találkozunk mezőgazdasági gépekkel is az úton. A szépen kiépült településközpont után már szinte ki is érünk a településről, ahonnan messzire látni jobbról balról a művelés alatti szántóföldeket. A településen nyolc településképi szempontból eltérő karakterű terület határolható le azzal, hogy a belterületen a morfológiai adottságok, a telkek méretei, beépítése, használata az ember alkotta létesítményekkel, utakkal, a csatlakozó zöldfelületekkel együtt alakította a karaktert. ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK LEHATÁROLÁSA, ARCULATI JELLEMZŐK BEMUTATÁSA Fityeházán két a településképileg meghatározó területet határoltunk le. Az egyik a Kossuth Lajos utca-alkotmány tér - Ady Endre utca vonalán átmenő forgalmi út két oldalának 50-100 m sávjára terjed ki, így a vasút felé lejtő területnél a keresztcsűrök még beletartoznak a településképileg meghatározó területbe. Ezen az útszakaszon találjuk a község helyi védelemre javasolt épületeit. Az Alkotmány térnél a lehatárolás kicsit szélesebb, így a sportpályán túli utcakép is beletartozik. Második területként a temető tartozik még a településképileg meghatározó területek közé. Egyrészt helyi védelemre javasolt, másrészt a település házai, háztetői szép látványt nyújtanak a legmagasabb pontjáról. A településen hét településképi szempontból eltérő karakterű terület határolható le azzal, hogy a belterületen a morfológiai adottságok, a telkek méretei, beépítése, használata az ember alkotta létesítményekkel, utakkal, a csatlakozó zöldfelületekkel együtt alakította a karaktert.

Eltérő karakterű településrészek 34 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK ÉS TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA KÖZIGAZGATÁSI HATÁRON BELÜL

Eltérő karakterű településrészek 35 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK ÉS TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA BELTERÜLETEN

Eltérő karakterű településrészek 36 1 FALUSIAS RÖVID TELKES KARAKTER KOSSUTH LAJOS UTCA NYUGATI OLDAL, JÓKAI MÓR UTCA KELETI OLDAL, PETŐFI SÁNDOR UTCA A település ősi magja feltehetően ez a karakter amely a központtól észak felé szabálytalan rövid telekosztással és jellegzetes az északi telekhatárra merőleges - fűrészfogas beépítéssel települt. Az épületek többsége oldalhatáron álló, de találunk a telken elforduló - majdnem szabadonálló beépítést is. A lakóépületek előtt és mellett virágos, rendezett előkertek és a mai igényeknek megfelelően, kerti és gyermek játszóhellyel kialakított oldalkertek találhatók. A kis előkertek a vidékre jellemzően az utcai kerítés formájú belső kerítéssel vannak elkerítve, hogy a háziállatok ne tegyenek kárt benne. A lehatárolt utcák mögötti telkek jellemzően sík területen helyezkednek el, a lakóépületek mögött sorolódnak a melléképületek, nyári konyha, istálló, pajta melyek használata az állattartás csökkenésével változott, sorra átépülnek, de a régi ajtók, ablakok, szerkezetek még fellelhetők bennük, néhol még mezőgazdasági gépekkel is találkozunk. A pajták a rövid telek miatt a lakóházhoz közel keresztbe vannak fordítva.

Eltérő karakterű településrészek 37 A kerekes kutakat szépen rendbe tartják és öntözésre használják. Az épületek között még találunk két vagy három osztatú alaprajzot, utcára merőleges gerincű tetővel, hagyományos cserépfedéssel, oromfalon egy vagy két ablakkal, szellőző lyukkal. De szép számmal vannak kontyolt, csonka kontyolt épületek is szép látványt nyújtva a viszonylag szűk utcákban. A 60-as évektől megjelentek a négyzetes alaprajzú sátortetős házak is, de nem okoznak törést a településképben. Az épületek jellemzően földszintesek, a homlokzatok a pasztelles földszínekre és az ablaksávok eltérő színnel vannak festve, vagy homlokzatarchitektúrával vannak kiemelve. Az épületek, szerkezetek hagyományos anyaghasználatukkal szépen belesimulnak a környezetbe. A kerítések lábazatos áttört kivitelben készültek a községben található típusoknak megfelelően, hol burkolva, hol vakolva és festve.

Eltérő karakterű településrészek 38 2 FALUSIAS HOSSZÚ TELKES KARAKTER KOSSUTH LAJOS UTCA, ADY ENDRE UTCA, PETŐFI SÁNDOR UTCA, ALKOTMÁNY TÉR A település nagy része a falusias hosszú telkes karakterű területre jellemző látványt nyújt. Az utcaképet itt is a keskeny telkeken oldalhatáron álló épületek sora határozza meg az elkerített rózsákkal, virágokkal beültetett előkertekkel az áttört szép, míves kovácsoltvas kerítések mögött. A faluközpont környezetében még megmaradtak szép régi házak, porták, de sok az új építés, vagy átalakítás. A rövid telkes karaktertől eltérően a kelet és nyugat felé lejtő telkeken a régi pajták és csűrök egymás mellett keresztben állnak. A közterületek szépen gondozottak, ahol az utca szélessége megengedi fásítottak, ahol nem ott a kertekben lévő zöld növényzet adja a térfalat.

Eltérő karakterű településrészek 39 A faluközpontban a Kossuth Lajos utca a párhuzamosan mellette haladó, és a rövid telkeket közrefogó Petőfi Sándor utcával a Alkotmány tér északi részén elágazik és a sportpályát kerülve egyesül és halad tovább az Ady Endre úttal a belterületi határig. A sportpálya nagy gyepfelülete korábban víztározó volt, ennek mély árkai mellett szépen fásított a terület. Az utcakép egészen másképp hat távolról nézve az épületek felé nézve az egyoldalas beépítést. Itt található az 1809-1814. között népies későbarokk stílusban készült Pieta szoborcsoport szép környezetben Szent Flórián a tűzoltók és Szent Vendel a vadászok védőszentjeinek szobraival. Az utcákban még találunk utcával párhuzamos nyeregtetőt is, de az épületek jó arányú földszintes T, vagy L alaprajzúak. különösen a nagyon keskeny telkeken. A faluközponttal szemben a két szép arányú régi épület védelemre javasolt. Az Ady Endre utca csonka kontyolt épületei között a zöldterület kiszélesedik és út menti kereszttel jelzi a vasúti átjáró felé vezető utat.

Eltérő karakterű településrészek 40 3 KERTVÁROSIAS KARAKTER KOSSUTH LAJOS UTCA ÉSZAKI ÚJ ÉPÍTÉS A község északi belterületi határán új telekalakítások történtek a meglévő utak és teresedések mellett. Így épült be a Kossuth Lajos utca északi oldala a Szent István tér és a temető felé forduló Jókai Mór utca. A kialakuló utcakép az oldalhatáron álló tetőtér beépítéses lakóházakkal változtatos kertvárosias látványt nyújt. Az épületek előtt a Kossuth Lajos utcában orsószerű, tujákkal beültetett teresedés fogja fel a forgalom zaját, a Szent István tér pedig szép, rendezett közparkot alkot a Szent István szoborral, játszótérrel és az útmenti kőkereszttel. Az épületek hagyományos anyagokból épültek, 5 m előkerttel, 10 m-es utcafronttal alacsony burkolt, vagy vakolt, festett lábazatú áttört kerítésekkel. A hátsókertekben garázs és egyéb tárolók épültek az épületek mögött. A gondozott lakókertek rózsalugassal, orgonával, gyümölcsfákkal, alacsony cserjékkel, örökzöld és lombhullató fás szárú növényekkel vannak beültetve. A vízáteresztő térbukolatok a közterületre is kinyúlnak. Az utca még nem fásított, de a kertek zöld növényzete jól keretezi az épületeket.

Eltérő karakterű településrészek 41 A homlokzatok, az ablakok, ajtók formája és színe nem egységes, de tükrözi a kertvárosi jelleget, és harmonizál a környezettel. A tetők formavilága is változatos, de általában utcára merőleges gerinccel, magas tetővel készültek a lakóépületek fedései, hagyományos mai, sötét színű cserépfedésekkel. A beépített tetőterek általában a magastető alatt a közparkra néző erkéllyel készültek. De találunk mediterrán, törtvonalú tetőt is a meglévő és most épülő épületek között. Az észak felé emelkedő terepre a Jókai Mór utcában az épületek földszintjén garázst találunk, e felett van a lakószint a változatos tetővel lefedve. A kerítések között megtaláljuk a magas élősövényt, oszlopos, vagy sövénytuját, a terméskővel burkolt magas beton falat, de a falura jellemző áttörtet is. A lakókertekben kerti pihenő, hússütő, medence épült a lakóépületek mögé. Az utcák burkoltak, de járda és utcafásítás nélküliek.

Eltérő karakterű településrészek 42 4 INTÉZMÉNYI KARAKTER ALKOTMÁNY TÉR Az Alkotmány téren alakult ki a faluközpont az Önkormányzat épületével, a felújított templommal, a volt iskola épülettel. Az épületegyüttes két szintes magassága és a 70-es évekre jellemző stílusa egyértelműen kiemeli a központot a lakóházak gyűrűjéből. Az iskola épülete, bár az oktatás megszűnt sokféle tevékenységnek, klubnak, könyvtárnak ad otthon. Igazi közösségteremtő helye a falunak. Az épület mellett a korábban is ott működő élelmiszer bolt és presszó épülete is megújult, harmonizál a környezettel. A templom felújítása során a tornyot megmagasították, mely így már a temető domjáról is látható szépen kiemelkedik a háztetők fölé..

Eltérő karakterű településrészek 43 A környezetben kapott helyet a régi hivatali épület mögött egy rendezvények esetén használható nyitott főző épület, tégla kemencével. A tömör fából készült masszív padok visszaköszönnek az érdekes kerékpártárolók formájánál. A templom környezetében a növényzet ritkításával kellemes terek alakultak ki, de a fák között még megmaradtak szép faegyedek is. A Pieta az Alkotmány tér déli útkereszteződésében áll, nem messze tőle emelte a falu az életkapu emlékművet az I. és II. világháború áldozatainak tiszteletére. A télen nyáron virággal borított környezet méltó helye az egyszerű, téglából épített emlékműnek. A templom bejáratánál kialakított ivókút a padokkal, szép példája a gondos környezettervezésnek, az pedig külön dícséretes ahogy a templom szentély oldalán az előtetőt és az akadálymentesítés megoldották.

Eltérő karakterű településrészek 44 5 ZÖLDFELÜLETI KARAKTER KÖZPARKOK, JÁTSZÓTEREK, SPORTTERÜLET, TEMETŐ A Szent István tér és az Alkotmány tér a község legnagyobb összefüggő közparkja. A Szent István téren a kertvárosias lakóterület előtt gazdag ápolt zöldfelülettel várja a pihenni vágyókat. A játszótér, a Petőfi Sándor utca végén a Millennium tiszteletére emelt Szent Istvánt ábrázoló fából faragott szobor és a tér másik oldalán a feszület szép környezetet alkot. Az Alkotmány tér a közelmúltban nyerte el mai látványát a településközponthoz szervesen kapcsolódva. A tér korábban és ma is legnagyobb zöldfelülete a többfunkciós sportterület gyepes-fás árokkal körbevéve. A belterülethez csatlakozó nagyobb zöldfelületek közül kiemelendő a település temetője. Az új fa szerkezetű harangtorony a kőkereszt fölött, és a felújított ravatalozó méltó környezetet nyújt az emlékezéshez. A temető felől a színes háztetők felett messze ellátni kelet felé a vasútig. A közparkok, játszóterek, közterületek, teresedések szépen parkosítottak, gondozottak. A gyalogutak gyöngykavics vagy vízáteresztő burkolattal ellátottak. A községen átmenő út belterületi szakaszán fiatal, a külterületen idős fásítás alkot szép fasorokat, a házak előtt az élő sövény kerítés alkot térfalat.

Eltérő karakterű településrészek 45

Eltérő karakterű településrészek 46 6 ÜZEMI KARAKTER VASÚT, MAJOROK, GAZDASÁGI TERÜLETEK A község DK-i részén találjuk a korábban és ma is működő tejelő szarvasmarha telepet, szemben a legelőkkel. A telep mellett a vasútvonal sínpárja szeli át a település K-ről DNy felé. A major hagyományos állattartó mezőgazdasági épületekből áll, keskeny és hosszú nyeregtetőkkel, raktárakkal, kerítése a hagyományos beton oszlopok közötti drótfonat mező. A teleppel szemben nagy kiterjedésű legelők találhatók. A község vasúti megállóval rendelkezett a tehenészeti telep alatt.

Eltérő karakterű településrészek 47 7 KÜLTERÜLETI KARAKTER ERDŐK, SZÁNTÓK, GYEPEK, VIZES ÉLŐHELYEK Az északi erdővel fedett területek alatt és mellett találjuk a szántó és a vízfolyások mentén a gyep területeket. A feltáruló látvány az évszakoknak megfelelően mutatja meg a külterületek változatos települési képét. A határban nagy szántóterületek vannak, az erdőn kívül. A község külterületi részei a művelési ágaknak megfelelően műveltek. A községben nem ritka a traktor és mezőgazdasági gépek látványa.

Eltérő karakterű településrészek 48

TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 5 Eltérő karakterű településrészek 49 A település mai arculata egységes képet mutat. A környező táj alapvetően nem változott az évek során, tájsebek nem alakultak ki. A településközpont a fejlesztésekkel egyre szépül, a lakóházak és telkek rendezett képet mutatnak. A község szépen beleilleszkedik a tájba, nincsenek kirívóan nagy épületek, a homlokzatok színezése visszafogott. Falusias jellegéből adódóan a zöldfelület mindenütt jelentős. Az épületek kezdenek megújulni, az átépítések igényes faluképet eredményeznek. A burkolt utcákat részben fásítás szegélyezi, a közterületek szépen ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Az építészeti útmutatóban az építészeti illeszkedést biztosító javaslatok vannak összegyűjtve, a településképi, arculati követelmények meghatározásához. TEREPALAKÍTÁS Karakterek 3 Az épületek elhelyezésénél törekedni kell a meglévő terepadottságok mérsékelt megváltoztatására. A dombos, lejtős területeknél kerülni kell a bevágásokat, az épületek terepalakítással való megemelését, törekedni kell a domb és lejtő felőli megjelenés azonos elérésére, valamint a terep lejtését figyelembe vevő épületelhelyezésre. Az épület arányosan kövesse a terepet. Ezt az épület helyes alaprajzi elrendezésével, a földbe süllyesztett épületrészekben nem lakó helyiségek, hanem tárolók elhelyezésével, esetleg belső szinteltolással vagy az épület és terep arányos alakításával lehet elérni. A rossz példáknál a terepadottságokat nem vették figyelembe. Mindkét példa megpróbál sík terepet építeni az épület alá. Az első esetben bevágásba, a második esetben pedig feltöltésre ülteti az épületet a szomszéd beépítés és terep figyelmen kívül hagyásával. Ez a megoldás mindkét esetben megemeli az építési költségeket. A feltöltésre ültetés a szomszédoknak, a bevágás az építtetőnek kedvezőtlen a földfalak árnyékhatása miatt. A településen az északi új beépítésű területeknél találkozhatunk ilyen problémákkal. Az építés alatt lévő házaknál a garázsokat a

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 50 TELEPÍTÉS, TÖMEG Karakterek -1 2 3 4 6 A település belterülete jellemzően oldalhatáron álló beépítésű. Szabálytalan formájú de viszonylag keskeny, rövid vagy hosszú telkeken állnak a házak. Ezt a szerkezetet az esetleges fejlesztési területeken is követni kell a terepadottságok figyelembe vételével. Az új építési telkeken a szabályos szélességű telekosztással egységes előkerti mélységgel épültek a lakóépületek az oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően. Új épületet a telken a szomszédos épületekkel összhangban kell elhelyezni, az egyes telkeken érvényes építési helyen belül, előkert kialakítása mellett. Ha az épület az oldalhatártól legfeljebb 1 m-re kerül már biztosítjuk az oldalhatárok telken belüli megközelítését, és elkerüljük a csapadékvíz elvezetésből származó szomszéd vitákat. Kerülni kell az utcafrontra szélesedő vagy négyzetes alaprajzú kockaszerű tömeget, a keskeny, hosszú épületforma, vagy a T forma ajánlott.

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 51 Az épületek a telken a szomszédos épületekkel ritmusban álljanak. Kerüljük a helyiségek benapozottsága érdekében a jó égtáj felé fordítást, ezt megfelelő alaprajzzal oldjuk meg. A garázs és egyéb bővítések a lakóépület mögé rendeződjenek, ne azzal szemben az oldalkertbe, vagy a lakóépület elé az előkertbe kerüljenek. A bővítésnél a hátrahúzott merőleges - az utcai homlokzatnál keskenyebb - oldalszárny alkalmazása javasolt, így a tetőidom is kedvezően alakul. Oldalhatáron álló falon oromfalat ne emeljünk, és félnyereg tető se árnyékolja a szomszédot. Az utcában kialakult előkertek mélységét meg kell tartani, hogy az utcakép megfelelő legyen. Nem ajánlott az épületek tologatása az utca, vagy a hátsókert felé. A rövidebb és szélesebb telkeken, kialakult állapotnak megfelelő beépítés és tömeg megengedett. A fürészfogas elrendezés egy utcasoron egységes kell, hogy legyen, ha a szomszédos épületek úgy épültek. A kitűzött cél az utca felőli egységes homlokzati megjelenés elérése, a szomszédos épületekhez való alkalmazkodás. Üzemi karakterű területen a telepítés, a tömeg az alkalmazott technológiától függ de törekedni kell a környezetbe illesztésre, a zavaró látványt a közutak felől növényzettel célszerű takarni.

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 52 ÉPÜLETEK MAGASSÁGA, TETŐ, TETŐFELÉPÍTMÉNYEK Karakterek1 2 3 4 6 Az épületek magasságánál is törekedni kell a szomszédos épületekhez való alkalmazkodást, azokkal megegyező, az utcaképben egységes megjelenést eredményező megoldás támogatott. A meglévő különböző tetők átépítésénél törekedni kell a fokozatosságra, az arany középútra, kerülendő a túlzott eltérés, túlzott tördelés, kiugró magassági eltérés, a hajlásszögek változtatása különösen az utcafrontokon. A bántóan zavaró tetőfelépítményeket az épület utca felől nem látható homlokzatára, tetőfelületére érdemes tenni. Álló tetőablak nem jellemző a településen, ezért a tetősíkba illesztett ablak a javasolt. A szomszédos épületektől eltérő magasság és hajlásszög törést eredményez az utcaképben. Az utcai homlokzathoz nem csatlakozó épületrészeken a fő épülettömegnek alárendelt, a hátsókerthez kapcsolódó épületrészeken (pl. terasz), megengedett az alacsonyabb hajlásszög alkalmazása. Oldalhatáron a szomszéd felé a tetőforma a nyeregtető, kerüljük a tűzfalas félnyereg tetőt, mert árnyékoló, magas falat eredményez. Üzemi karakterű területen a magasság, a tető és tetőfelépítmények az alkalmazott technológia függvényei lehetnek, de törekedni kell az egységes megjelenésre a gondos tervezéssel.

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 53

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 54 HOMLOKZATKÉPZÉS Karakterek1 2 3 4 6 A homlokzatképzésben a hagyományos vakolt felületeket kell alkalmazni. A vakolt homlokzatok között lehetnek finomabb, vagy erősebb textúrájúak, síkban tartott, vagy kiemelt, tagolt vakolatok. A téglával, terméskővel, fával való homlokzati kiemelések legyenek visszafogottak, az épület megjelenéséhez és környezetéhez illők. A községben a burkolt felületek csak a lábazatokra, pinceszintek homlokzataira, homlokzatsíkok osztására jellemzőek. Kerülendő a sokféleség anyagban, színben, formában egyaránt. Tetőfelületen csak cseréphatású (nem cseréphatásúra festett lemez) anyag használható, a közterületről láthatóan. A hőszigetelésnél a külső homlokzat képzése természetes hatást keltsen, védett épületek esetén a vakolat díszek, ornamentikák visszaállítandók. Az ablakok, ajtók vakolathúzásos keretezése, kiemelése megengedett. Az ablakok ajtók függőleges téglalap alakúak legyenek. Tetőtér beépítésnél, emelet ráépítésnél az utcai homlokzatból nem a teljes homlokzat szélességben, és féloldalasan kiugró erkélymegoldás alkalmazható, ha a környezetbe illő. A homlokzaton kerülendő a zsúfolt anyag és színhasználat. Utcai homlokzaton a garázsbejáratot kerüljük, inkább oldalkertre nyíljon, még előkert esetén is. ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEK Az anyaghasználatban a természetes anyagokat kell előnyben részesíteni (fa, tégla, kő). Kerülendő a síkban tartott vakolt felületen a nagyon eltérő színekkel történő osztás, annak ellenére, hogy a homlokzatok ablaksávnyi vízszintes osztása jelenleg a sátortetős épületeknél hagyományosnak számít a településen. A homlokzat színek lehetőleg legyenek telítetlenek és világosak, javasolt a meleg földszínek alkalmazása (okker, bézs, téglavörös, barnás, tört fehér). Kerülendő a világító neon színek, az élénk, rikító, sötét színek (piros, lila, kék stb.) alkalmazása. A hullám és eternit pala alkalmazása nem ajánlott, mint ahogy a tetők színében is alkalmazkodni kell a szomszédos és a meglévő épületekhez. Itt is a földszínek használata ajánlott. Anyaghasználatban és a színekben is kerülendő a sokféleség. A színnel való kiemelésnél legalább két árnyalattal sötétebb vagy világosabb szín alkalmazása ajánlott az alapszínhez képest a homlokzaton.

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 55 KERÍTÉSEK, KAPUK A községben a kerítések, utcavonalban azonos magasságúak és egy-két kivétellel áttörtek, ez az új kerítéseknél is alkalmazandó. Az anyaghasználatnál a természetes anyagok használatára kell törekedni. Kerülendő a teljesen tömör kerítés. Közterület felől a drótháló, beton, hullámpala, fémlemez kerítést és a rikító festést kerülni kell, de a nádszövet, vagy egyéb táblás kerítés sem alkalmazható. Törekedni kell arra, hogy a közterületek felőli kerítések, kapuk és bejáratok egységes képet mutassanak, azonos anyagból és színben készüljenek, a lakóépülettel harmonizáljanak. A közterület felől a belátást, a zaj, a szennyezés csökkentésére élősövény ültetése ajánlott, ami szebb, igényesebb és időtállóbb. ERKÉLYEK, TORNÁCOK, AJTÓK, ABLAKOK, PINCÉK Utcafronton kerülendő az erkély, különösképpen a tető alatt visszaugró, teljes homlokzaton átmenő alkalmazása és a homloktornác. Az ablakok, ajtók, zsalugáterek, előtetők, teraszok, tornácok méretei, anyaga és színezése, formája legyen visszafogott, a környezetbe illő. Kerüljük az utcai homlokzaton a pincék, garázsok - különösen a dupla garázsok - megnyitását még akkor is ha a terepadottságokhoz illeszkednének.

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 56 ZÖLDFELÜLETEK, KERTEK A zöldfelületek fák, virágok, cserjék fűfélék telepítése őshonos növényekkel ajánlott. A falvakra jellemző, hogy a lakóházak környezete növényzettel jól fedett. A kertek gondozottak, nem túlzottan burkoltak, az előkertek, virággal borítottak. Kedvelt virágok az őszi ültetésű árvácska, a tavaszi bársonyka, begónia, vízvirág, a tulipán, nárcisz, kulcsvirág, nőszirom, hortenzia, kardvirág, a tulipánfa, bazsarózsa, orgona, és az egész nyáron át virágzó rózsák. A közterület felől nem ritka a kerítés lábazat és burkolt járda közötti zöldfelület virággal borítása. Ezt a gyakorlatot továbbra is szorgalmazni kell, egységes utcafásítás és zöldfelületi rendszer kialakítására kell törekedni. Az utcafrontra telepített növényzet lehetőleg ne zavarja, akadályozza a közlekedést. Kerülni kell az előkert, vagy a közterület túlzott fásítását, ami eltakarja az utcai homlokzatokat. A telekhatárok mentén a fás szárú növények telepítésénél figyelemmel kell lenni azok lombkorona szélességére. Lehetőség szerint ne árnyékoljuk és növényzetünk se terjedjen át a szomszéd telkére. A zöldfelületek hátteret biztosíthatnak az épületek számára, keretezhetik a közlekedőfelületeket. Minőségi kialakítás esetén önálló tényezővé növik ki magukat. Ebbéli szerepük erősítését szakemberek általi megtervezésük, karbantartásuk, folyamatos víz- és tápanyag-utánpótlásuk megszervezése biztosítja. A gyalogosok, kerékpárosok védelme mellett a jól fenntartott zöldfelületek alkalmasak az előnytelen látványok takarására, hangsúlyok megváltoztatására, aránytalanságok kiküszöbölésére, emellett a települési klímára is jótékony hatást gyakorolnak. A növénytelepítések során nem inváziós, őshonos fajok telepítése ajánlott. A természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája megtalálható a NP honlapján https://www.bfnp.hu/hu/novenyjegyzek alatt. A kerülendő inváziós fajok jegyzéke az alábbi: 1143/2014. EU rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak.

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 57 A listában szereplő növényfajok: Magyar név Borfa, tengerparti seprűcserje Kaliforniai tündérhínár Vízijácint Perzsa medvetalp Sosnowsky-medvetalp Hévízi gázló Fodros átokhínár Nagyvirágú tóalma Sárgavirágú tóalma Sárga lápbuzogány Közönséges süllőhínár Keserű hamisüröm Ördögfarok keserűfű Kudzu nyílgyökér Tudományos név Baccharis halimifolia Cabomba caroliniana Eichhornia crassipes Heracleum persicum Heracleum sosnowskyi Hydrocotyle ranunculoides Lagarosiphon major Ludwigia grandiflora Ludwigia peploides Lysichiton americanus Myriophyllum aquaticum Parthenium hysterophorus Persicaria perfoliata Pueraria montana var. lobata Várhatóan 2017-ben az alábbi fajokkal fog bővülni a lista: Magyar név Közönséges selyemkóró Vékonylevelű átokhínár Bíbor nebáncsvirág Felemáslevelű süllőhínár Kaukázusi medvetalp Óriásrebarbara Tollborzfű Tudományos név Asclepias syriaca Elodea nuttallii Impatiens glandulifera Myriophyllum heterophyllum Heracleum mantegazzianum Gunnera tinctoria Pennisetum setaceum Alternanthera philoxeroides Microstegium vimineum 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 58 A kormányrendelet melléklete meghatározza azoknak a fajoknak a listáját, melyek inváziós és termőhely-idegen növényfajoknak tekinthetők, így az 5. (2) bekezdés értelmében a Natura 2000 gyepterületeken ezek megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással. Az érintett növényfajok: 1. Fás szárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok: Magyar név akác amerikai kőris bálványfa keskenylevelű ezüstfa fekete fenyő erdei fenyő gyalogakác kései meggy zöld juhar Tudományos név Robinia pseudo-acacia Fraxinus americana Ailanthus altissima Elaeagnus angustifolia Pinus nigra Pinus silvestris Amorpha fruticosa Prunus serotina Acer negundo 2. Lágyszárú inváziós növényfajok: Magyar név alkörmös japánkeserűfű fajok kanadai aranyvessző magas aranyvessző parlagfű selyemkóró süntök Tudományos név Phytolacca americana Fallopia spp. Solidago canadensis Solidago gigantea Ambrosia artemisifolia Asclepias syriaca Echinocystis lobata 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről A rendelet 2. (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 59 KÖZTERÜLETI ÚTMUTATÓ KÖZTERÜLETEK, UTCÁK, TEREK A közterületek mérete, minősége, kiépítettsége nagyban befolyásolja a község települési arculatát. Az utcák járdával nem mindenütt vannak ellátva, de ez a forgalmi viszonyokat tekintve nem okoz problémát. A fő közlekedési utak mentén a nyílt árkok és zöldsávok rendezettek, a útfásításnál összefüggő fasorok néhol vannak, de hiányosak. A közparkok, közterek tervszerűen vannak kiépítve és gondozva, egységes, szép látványt nyújtanak. Kisebb terhelésű utcáknál általános elvként mondható ki, hogy tartóssági, fenntarthatósági, esztétikai szempontok miatt előnyösebb beton térkő burkolat alkalmazása, mint az aszfalt burkolatoké. A fák védelme miatt javasolt minden lehetséges helyzetben a légvezetékek föld alá helyezése is, az oszloptrafók cseréje épített házas trafókra. A növénytelepítések során nem inváziós, őshonos fajok telepítése ajánlott. A természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája megtalálható a NP honlapján https://www.bfnp.hu/hu/novenyjegyzek alatt. A kerülendő inváziós fajok jegyzéke az alábbi: 1143/2014. EU rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak.

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 60 REKLÁMCÉLÚ, INFORMÁCIÓS ÉS HIRDETŐ BERENDEZÉSEK Óriásplakát kihelyezése - beruházás támogatásának tényét tartalmazó hirdető tábla kivételével - tilos a község területén. Információs és hirdető berendezés lehetőleg fa anyagú legyen, színében illeszkedjen a meglévő kisarchitektúra (padok, szobrok, játszótéri játékok, autóbusz megállók, szemetesek) elmeihez. Magáncélú hirdető berendezések a közterület fölé ne nyúljanak ki. SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK A bel- és külterületen a villamos energia ellátás hálózat építményei föld feletti vezetésűek, mely erősen rontja a településképet. Különösen zavaróak az elektromos hálózatelosztó tornyok, oszloptrafók, amelyek az utak mellett állva minden településképbe belógnak. Kerülendő az utca két oldalán sűrűsödő oszloperdő. Törekedni kell arra, hogy az új villamos energia elosztási, közvilágítási vezetékek és a hírközlési hálózatok vezetékei a meglévő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kerüljenek. A közös oszlopsoros megoldás akadályoztatása esetén a föld alatti elhelyezéssel kell számolni. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés építményei a belterülettől és beépítésre szánt területtől legalább 100 m távolságra kerüljenek. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés építményei számára nem alkalmas a belterület. Új antenna csak multifunkcionális kialakítással telepíthető (vadles, kilátó, víztorony).

6 Jó példák 61 JÓ PÉLDÁK A község településképe, a települést övező táj alapvetően nem változott az évek során. A településközpont környéke a közpark és intézményfejlesztésekkel egyre szépül. A település mai arculata a lakóházak és telkek rendezett képet mutatnak. A község régi és új épületei szépen beleilleszkednek a tájba, a központban lévő intézményeken kívül - templom, volt iskola - nincsenek kirívóan nagy és magas épületek, a homlokzatszínezések visszafogottak, az épülettömegek egy-két kivételtől eltekintve arányosak. Jellemző a természetes anyagok használata, a lakókertekben igényes térburkolatok, a terepadottságokhoz és a szomszédokhoz való illeszkedés látható. Falusias és az új építések kertvárosias jellegéből adódóan az épületek növényi háttere gazdag, az előkertek, udvarok gyepfelülettel, virágokkal, cserjékkel és gyümölcs és díszfákkal vannak beültetve. A hátsó kertekben saját célú házikert jellegű művelés folyik. A közterületi építményeknél is a természetes anyagok dominálnak (utcatáblák, hirdető berendezések, buszvárók, padok, játszótér). A burkolt utcákat részben fásítás szegélyezi, a közterületek szépen parkosítottak. Az utcaképek jól tükrözik a fejlődést. A jó példák, nem mindig a községben található épületekről, építményekről, burkolatokról, zöldfelületekről készültek, de iránymutatást adnak arra, hogyan alakíthatnánk kedvezően épített környezetünket. ÉPÜLETEK Épületeknél egyaránt jó példák a régi épületek korhű felújításai, átalakításai, de szép számmal vannak új épületek is melyek jól illeszkednek a környezetükbe. Kedvező településképet ad az épület ha arányos a tömege, hagyományos anyagokkal épült, minőségi a kivitelezés, a környezethez, a szomszédokhoz jól illeszkedik, színben, homlokzatképzésben, anyaghasználatban visszafogott. Az egymás mellé települt sátortetős épületek is jó utcaképet adnak. A templom 15 évvel ezelőtt még sűrű fenyők között állt kis harangtoronnyal. Az átalakítás után a torony sisakjának megemelése és az épületegyüttes környezetének rendezésével kis kápolnából jó arányú templommá vált az emeletes épület mellett. Fontos, hogy a közintézmények ki legyenek emelve, hangsúlyos látványt nyújtsanak a településre érkezőnek.

Jó példák 62

Jó példák 63

Jó példák 64

Jó példák 65 ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK (AJTÓK, ABLAKOK, TORNÁCOK, ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEK, HOMLOKZATKÉPZÉ Az építészeti részletek a legszebbek hagyományos anyagokból készítve. A vidék fában gazdag, az ajtók, ablakok, tornácok ebből készülnek. A példák felújított régi és új épületek nyílászáróit, homlokzatait, előtetőit, tornácait mutatják. A homlokzatok a földszínek világosabb árnyalatai, esetleg ablakkeretezéssel, az ablakok a natúr és a barna közötti árnyalatokkal vannak színezve. Jó megoldás a négyzetes ablakoknál a felnyíló zsalus árnyékoló alkalmazása, ami egyben vízszintesen osztja is a homlokzatot.

Jó példák 66

Jó példák 67 KERÍTÉSEK, BURKOLATOK, KERTEK, ZÖLDFELÜLETEK, PADOK, SZOBROK A községben az áttört kerítések magassága egységes. Anyaguk a régi kovácsoltvas, a fa, a fém pálcás, vagy hálós kerítésmezőkig sokféle. A burkolatokra a vízáteresztő, bontható térkő burkolatok a jellemzők a közterületeken és magánkertekben egyaránt. A kertek használatánál előtérbe került a pihenést, a játékot, szórakozást nyújtó berendezések építése a gondosan tervezett pászitokon. A köztéri építményeknél a tartósság és az időjárás állóság is legalább olyan fontos szempont, mint a használhatóság, de általában fából készülnek (hulladékgyűjtők, busz várók, padok, hirdető táblák stb.) így jól illeszkednek a dús növényzetbe.

Jó példák 68

Jó példák 69

Jó példák 70

Jó példák 71

Jó példák 72

Jó példák 73 SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, REKLÁMHORDOZÓK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK A településen az előkertekben vagy az épületek falán a gáznyomás szabályozó szekrények, berendezések jó példák és még el is rejthetők a kerítésfalban. Napelem még alig található a településen, de a példa jó megoldás az elhelyezésére a hátsó kerti épületekre szerelve, hiszen a közterület felőli látványt nem zavarja.

Jó példák 74 Reklámhordozók közül az autók, napernyők, az üzletek előtt elhelyezett megállító táblák, falon, ablakban, üzlet portálon fordulhatnak még elő a kis településeken. A reklámhordozók anyagánál is elmondható, hogy akkor jó ha illeszkedik a környezethez. Egyéb műszaki berendezések közül az épületek homlokzatán a parabola antennák, az elektromos és mobil hálózat kábelei valamint a települések elektromos ellátását biztosító oszloptrafók okozhatnak törést a település látványában. A faluközpontban lévő ivókút elhelyezése, rendezett környezete szép példa a gondos környezettervezésre. Az elektromos energia átalakítók, vagy szélessávú optikai hálózatok részére jó példa a fém kapcsolószekrény elhelyezése.