Kiadott órai anyagok 2. rész Az általános gazdaságföldrajz alapjai (TGBE0403) gyakorlat 2018-2019. tanév
Olasz ipari körzetek 4A szektor Abbigliamento Moda: ruházat, cipő, kiegészítők, divattermékek; Arredo Casa: bútor, háztartási gép, konyha-felszerelés; Alimentari Bevande: élelmiszer, ital; Automazione Meccanica: ipari automatizálás, mechanika, gépgyártás; Romano Prodi: The district is the unique real innovative contribution from our country to economic and social evolution of this century. Forrás: Mucelli et al. 2015
A világ vezető gyapottermelői Gyapot (2016 /2017) Ország Mennyiség (ezer t) 1. India 5 879 2. Kína 4 953 3. USA 3 738 4. Pakisztán 1 676 5. Brazília 1 524 6. Ausztrália 914 7. Üzbegisztán 811 8. Törökország 697 9. Türkmenisztán 288 10. Burkina Faso 283 Forrás: http://www.statista.com/statistics/263055/cottonproduction-worldwide-by-top-countries/
A világ vezető gyapjútermelői Gyapjú (2016) Ország Mennyiség (tonna) 1. Kína 401 500 2. Ausztrália 363 350 3. Új-Zéland 166 670 4. Egyesült Királyság 69 200 5. Irán 62 400 6. Marokkó 56 730 7. Oroszország 56 300 8. Szudán 56 240 9. Argentína 55 500 10. India 46 700 Forrás: http://worldknowing.com/top-10-largest-woolproducing-countries-in-the-world/
Egyes anyagok részesedése a világ textilpiacából, % (2016) 5,3 6,6 24,3 62,7 1,1 Forrás: http://index.hu/gazdasag/2017/08/27/divatipar_kornyezeti_ hatasok_viszkoz_fast_fashion/
Forrás: Michael F. Martin, 2007 Az USA textil- és ruházati iparának termelése és foglalkoztatása
Az EU textil importjának forrásai a kereskedelmi kvóták eltörlése előtt és után Forrás: WTO
Az EU ruházati termék importjának forrásai a kereskedelmi kvóták eltörlése előtt és után Forrás: WTO
Az USA textil-importjának forrásai a kereskedelmi kvóták eltörlése előtt és után Forrás: WTO
Az USA ruházati termék importjának forrásai a kereskedelmi kvóták eltörlése előtt és után Forrás: WTO
A világ vezető gyapjú- és pamutanyag-exportőrei (2016) Nettó gyapjú- és állatszőr-exportőrök Nettó gyapot- és pamutexportőrök Ország Érték (1000 USD) Ország Érték (1000 USD) 1. Ausztrália 2 211 733 1. Kína 7 222 209 2. Olaszország 740 567 2. India 5 191 059 3. Új-Zéland 469 856 3. USA 4 701 516 4. Dél-Afrika 302 831 4. Pakisztán 2 778 120 5. Mongólia 260 861 5. Brazília 1 256 651 6. Argentína 227 844 6. Ausztrália 1 150 166 7. Uruguay 150 369 7. Üzbegisztán 713 095 8. Peru 119 052 8. Türkmenisztán 468 802 9. Csehország 72 709 9. Burkina Faso 420 258 10. Egyesült Királyság 66 571 10. Görögország 325 084 Forrás: Nemzetközi Kereskedelmi Központ (http://www.intracen.org)
A világ vezető nettó ruházati termék-exportőrei (2016) Kötött és horgolt termékek Nem kötött és horgolt termékek Ország Érték (1000 USD) Ország Érték (1000 USD) 1. Kína 72 032 988 1. Kína 68 497 151 2. Banglades 16 175 724 2. Banglades 16 050 140 3. Vietnam 11 047 886 3. Vietnam 11 106 762 4. Törökország 8 059 599 4. India 8 712 466 5. India 7 647 635 5. Olaszország 5 039 643 6. Kambodzsa 6 078 086 6. Törökország 4 231 472 7. Indonézia 3 119 429 7. Indonézia 3 641 068 8. Srí Lanka 2 620 425 8. Pakisztán 2 222 905 9. Pakisztán 2 294 108 9. Marokkó 2 016 866 10. El Salvador 1 568 911 10. Srí Lanka 1 691 817 Forrás: Nemzetközi Kereskedelmi Központ (http://www.intracen.org)
A kék farmer utazása Forrás: http://www.globalisierung-online.de/cd_demo/modul_jeans/index.php
Forrás: Molnár E. 2017 Az Európai Unió tagországainak textil- és ruhaiparában alkalmazottak létszáma és feldolgozóiparon belüli aránya (2000 / 2015, fő, %)
Az EU-28 ruhaexportjának célrégiói és ruhaimportjának forrásai (2001 / 2015, az összimport / összexport százalékában) Forrás: Molnár E. 2017
Egy alkalmazottra jutó átlagos bérköltségek és munkatermelékenység az Európai Unió ruhaiparában (2000 / 2014, ezer euró) Forrás: Molnár E. 2017
A hozzáadott érték-görbe a ruházati ipar értékláncaiban Forrás: Frederick et al 2011 alapján saját szerkesztés
Fordista vertikumokból beszállítói piramisok Volkswagen (Wolfsburg) Volkswagen Audi Bentley Bugatti Hozzáadott érték Ducati Tudásintenzitás Lamborghini Földrajzi hatókör Porsche Alkupozíció Seat Skoda MAN Scania 106 telephely, 27 országban; 572 800 foglalkoztatott; Schaeffler (Herzogenaurach) FAG INA LuK 170 telephely, 49 országban; 79 000 foglalkoztatott; OEM Globális beszállítók Tier-1 beszállítók Tier-2 beszállítók Tier-n beszállítók Szervezeti koncentráció Vertikális dezintegráció Forrás: Humphrey, J. Memedovic, O. 2003 alapján
A BMW i8 néhány beszállítója forrás: http://www.autopro.hu/beszallitok/ezek-a-bmw-i8-beszallitoi/10660/
Szervezeti-területi szintézis: madárfészek Forrás: Sturgeon, T. Memedovic, O. Van Biesebrock, J. Gereffi, G. 2009
Globális piacok Új gépjárműeladások (2017, db) 1. Kína: 29 122 531 2. USA: 17 583 842 3. Japán: 5 238 888 4. India: 4 017 539 5. Németország: 3 811 246 6. Nagy-Britannia: 2 955 182 7. Franciaország: 2 604 942 8. Brazília: 2 238 915 9. Olaszország: 2 190 403 10. Kanada: 2 077 000 Magyarország: 141 814
Forrás: http://www.oica.net Globális gyártók fészkek és kakukktojások Gyártott gépjárművek régiónként 500 000 db felett (2016) AMERIKA VW PSA Nissan ÁZSIA BYD Ford Fuji BMW Renault Toyota Honda Toyota BAIC GM Anhui GM Ford Honda VW Tata Daimler Hyundai Ford GM FIAT VW Changan Chery Dongfeng Suzuki Nissan FAW Hyundai FIAT EURÓPA Mazda Hyundai Mitsubishi Geely Toyota Nissan SAIC PSA Tata Mahindra Great Wall 2016-ban több mint 95 millió db gépjármű, 98-99%-ban Ázsia, Amerika és Európa
A felértékelődő félperiféria? 1 600 000 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Csehország Lengyelország Magyarország Kína USA Japán Németország India KKE Dél-Korea Mexikó Spanyolország Brazília Franciaország Románia Szlovákia Szlovénia 0 5 000 000 10 000 000 15 000 000 20 000 000 25 000 000 30 000 000 Kelet-Közép-Európában összeszerelt gépjárművek (db) Forrás: OICA Kelet-Közép-Európában összeszerelt gépjárművek globális összevetésben (db); Forrás: OICA
A regionális piacra termelő félperiféria 60,0 40,0 20,0 0,0-20,0-40,0-60,0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Csehország Lengyelország Magyarország Románia Szlovákia Szlovénia 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Európai export Európán kívüli export A vizsgált kelet-közép-európai országok gépjárműipari kereskedelmének egyenlege (a termékforgalom %-ában) Forrás: Nemzetközi Kereskedelmi Központ adatai alapján A vizsgált kelet-közép-európai országok gépjárműipari exportja (millió euró) Forrás: Nemzetközi Kereskedelmi Központ adatai alapján
Hazai piacon domináns saját (?) autómárkák 2017 (ezer db) 1. Opel: 475 2. Suzuki: 416 3. VW: 337 4. Ford: 285 5. Renault: 216 6. Skoda: 184 7. Toyota: 165 8. Peugeot: 137 Forrás: KSH 9. FIAT: 127 10. BMW: 106
Forrás: KSH adatok (2000-2016) alapján szerkesztette Németh G. Újrarajzolódó ipari tengely? Időbeli és területi egyenlőtlenségek a közúti járműgyártás magyarországi fejlődésében
Fontosabb kelet-közép-európai autóipari telephelyek; Forrás: Pavlínek, P. Domanski, B. Guzik, R. 2009
70 30 60 50 GYMS megye: 24% (2017) 25 20 GYMS megye: 43% (2017) 40 30 15 20 10 10 5 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Central Hungary Northwest Southwest Northeast Southeast Central Hungary Northwest Southwest Northeast Southeast A közúti járműgyártás alkalmazásban állóinak régiók közötti megoszlása (%); Forrás: KSH A közúti járműgyártás alkalmazásban állóinak aránya a feldolgozóipar %-ában; Forrás: KSH
Potenciális klaszterek a magyar városrégiókban Városrégió Iparág Méret (%) Specializáció (LQ) Fókusz (%) Szeged CA Élelmiszeripar 0,35 3,98 12,52 Kecskemét CA Élelmiszeripar 0,21 3,05 9,57 Tatabánya CG Gumi- és műanyagipar 0,17 3,71 8,40 Tatabánya CK Gépgyártás 0,27 6,77 13,47 Nyíregyháza CG Gumi- és műanyagipar 0,15 3,53 8,00 Székesfehérvár CH Fémfeldolgozás 0,38 4,48 13,95 Székesfehérvár CL Járműgyártás 0,37 6,41 13,89 Miskolc CH Fémfeldolgozás 0,23 2,86 8,93 Szombathely CI Elektronikai ipar 0,18 3,36 10,51 Győr CL Járműgyártás 0,52 7,14 15,47 Forrás: Vas Zs. Lengyel I. Szakálné Kanó I. 2015
Az értéklánc egyes elemeinek differenciált térbelisége 2015 Értéklánc mentén felülről felvásárlás: integráció versenyelőny OE M Tier-1 Autógyártók Mercedes, Jaguar - Land Rover, Ford, BMW, Nissan és Toyota, Volvo, Peugeot Európa, Marokkó, Törökország Ülésmodulokat gyártó cégek (JIT autógyárak közelében) MEXI KÓ KKE 20% KÍNA Tier-2 Bőr üléshuzatokat varró cégek (Európában jellemzően a régiónkban) Értékesítés: Coventry, Stuttgart Design: Firenze, Göteborg Tier-3 Tier-n Prémium autóipari bőrtermékek gyártása (szabászat, festés, egyéb értéknövelés: pl. perforálás) Kikészített marha felsőbőr előállítói (input fele) (80-90 %-ban dél-amerikai szállítók, Hamburgon keresztül)
Változó szerepek a nemzetközi munkamegosztásban Motorgyártás (1994-) Szélesedő, megújuló termékválaszték; Bővülő kapacitások és piacok 2016-ban 1 926 638 db gyártott motor; 2018. elektromotorok sorozatgyártása; Speciális funkciók (2001-) Szerszám- és készülékgyártás; Kisszériás alkatrészgyártás; Motorfejlesztő Központ; Kísérleti Motorgyártó Központ; Járműfejlesztő funkciók; 2015. Audi Hungaria Járműmérnöki Kar; Autó-összeszerelés (1998-) Szélesedő, megújuló termékválaszték; (TT Coupé/Roadster, A3 Limousine/Cabriolet) Kooperációs vs. komplett gyártás; (szerelde, prés-, karosszéria- és fényezőüzem) Bővülő kapacitások és piacok 2016-ban 122 975 db összeszerelt jármű; 2018. Audi Q3 sorozatgyártása; Beszállítói háttér, logisztika (1994-) 2000. 10% helyi beszállítás (Sass - Szanyi 2004); 2011. 20% feletti helyi beszállítás; Beszállítói park Győrben; Feljebb lépés az AUDI győri gyárának példáján Forrás: Audi Hungaria adatai alapján
Mit hoz a jövő? A jövő EU-ja? Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség? Új Selyemút? Elektromobilitás? Ipar 4.0?
Iparirobot-eladások Magyarországon (2008-2016, db) 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Forás: IFR 2017 adatai alapján saját szerkesztés
Az autóipar technológiai fejlődésének szcenáriói forrás: Freyssenet, M. 2011 Feltételek Szervezeti / földrajzi következmények Sokszínűség Fokozatosság Elektromos forradalom Dinamikusan bővülő autópiacok minden technológiában; Elfogadhatóan kicsi árkülönbségek az egyes alternatívák között; Technológiai sokszínűség tolerálása a nagyhatalmak részéről; Helyi adottságok alapján heterogén fejlődés: specializált gyártók a régiókban; Lehetőségek az új belépők számára; Lassan növekvő olajárak, klímavédelem a háttérben: relatíve kisebb politikai / ökológiai nyomás; Vezető autópiacok lassú növekedése; Tartósabban fennálló technológiai korlátok; Hagyományos autógyártók dominanciája; Korlátozott lehetőségek az új belépők számára; Gyorsan növekvő olajárak, klímavédelem előtérben: erős nyomás; Elérhető elektromos technológia; Állami támogatások az elektromos technológia elterjesztésére; Félelem a feltörekvő cégektől, valamint technológiáiktól; Autóipar teljes szervezeti átalakulása; Kínai és indiai új belépők erős pozíciói; Kérdőjeles környezeti fenntarthatóság;
Ércek / fémek Vasérc Mangán Nikkel Króm Molibdén Forrásai Magnetit, hematit, sziderit, limonit Világtermelés (2014, mió t.) Vezető termelők (2014) Hasznosítási terület 3220,0 Kína, Ausztrália, Brazília Legtömegesebb, legolcsóbb fém: gépipar 18,0 DAK, Kína, Ausztrália, Gabon 2,4 Fülöp-szigetek, Oroszország, Indonézia, Kanada, Ausztrália 29,0 DAK, Kazahsztán, India, Töröko. 0,3 Kína, USA, Chile Wolfram 0,1 Kína (83%) Titán 7,5 Ausztrália, DAK, Kína Kobalt 0,1 Kongói Dem. Közt. (50%) Alumínium Bauxit, nefelin, alunit, kaolin, leucit Acélötvözők 234,0 Ausztrália (35%), Kína, Brazília Közlekedési eszközök, csomagolástechnika, építőipar, elektronika Lítium Lítiumkarbonát 0,035 Ausztrália (40%), Chile, Argentína Akkumulátorgyártás Magnézium Magnezit, dolomit, tengervíz 0,9 Kína (88%) - elsődleges termelés AL ipari ötvözőanyag, vegyipar, pirotechnika Ólom Galenit 5,5 Kína (54%), Ausztrália Akkumulátorgyártás, földalatti kábelek köpenye, festékipar, vízvezeték Ón Ónkő (kassziterit) 0,3 Kína (42%), Indonézia (28%) Konzervdoboz, csapágyfém, forrasztófém, bronz Cink Szfalerit, cinkit 13,3 Kína (38%), Ausztrália, Peru Fémfelületek védőrétege, bronz, festék és gyógyszeralapanyag Réz Kalkopirit, kuprit, azurit, malachit 18,7 Chile (31%), Kína, Peru, USA Villamos gépek, vezetékek, töltényhüvelyek, hangszerek, növényvédőszerek Arany 0,003 Kína, Ausztrália, Oroszország Ékszerek, elektronika, űripar Ezüst 0,026 Mexikó, Kína, Peru Fotóvegyészet, ékszerek, pénzek, dísztárgyak, el. Platina Platina, palládium, egyéb platinafém 0,4 DAK (48%), Oroszország (30%), Kanada (10%) Laboratóriumi eszközök, repülőgép- és hadiipar, katalizátor, akkumulátor
Vezető bányászati cégek a világban (2013): Glencore Xstrata (Baar, Svájc) 12. BHP Billiton (Melbourne, Ausztrália) 115. Rio Tinto Group (London, NBR) 195. CVRD (Vale) (Rio de Janeiro, Brazília) 210. Anglo American (London, NBR) 399.
A vezető vasérc-, bauxit- és timföldtermelő országok 2017-ben Ország Vasérc (millió t) Ország Bauxit (millió t) Ország Timföld (millió t) 1. Ausztrália 880 1. Ausztrália 83,0 1. Kína 72,3 2. Brazília 440 2. Kína 68,0 2. Ausztrália 20,6 3. Kína 340 3. Guinea 45,0 3. Brazília 11,0 4. India 190 4. Brazília 36,0 4. India 6,2 5. Oroszország 100 5. India 27,0 5. Oroszország 2,8 6. Ukrajna 63 6. Jamaica 8,1 6. Jamaica 2,0 7. Dél-afrikai Közt. 68 7. Oroszország 5,6 7. Írország 1,9 8. Kanada 47 8. Kazahsztán 5,0 8. Németország 1,9 9. USA 46 9. Szaúd-Arábia 3,9 9. Ukrajna 1,7 10. Irán 35 10. Indonézia 3,6 10. Spa / Kan 1,6 Forrás: World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information FE: 2 400 millió t AL: 300 millió t Timföld: 130 millió t
A világ acéltermelése (millió tonna) Forrás: International Iron and Steel Institute
Az acéltermelés és felhasználás földrajzi megoszlása 2007-ben 2017-ben Forrás: World Steel Association
Ország A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2017-ben Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) Ország Alumínium (millió t) 1. Kína 710,8 1. Kína 831,7 1. Kína 32,60 2. Japán 78,3 2. Japán 104,7 2. Oroszország 3,60 3. India 66,0 3. India 101,4 3. Kanada 3,21 4. Oroszország 51,6 4. USA 81,6 4. India 3,20 5. Dél-Korea 46,7 5. Oroszország 71,3 5. Egyesült Arab Em. 2,60 6. Németország 28,4 6. Dél-Korea 71,0 6. Ausztrália 1,49 7. Brazília 28,4 7. Németország 43,4 7. Norvégia 1,22 8. USA 22,4 8. Törökország 37,5 8. Bahrein 0,96 9. Ukrajna 20,1 9. Brazília 34,4 9. Izland 0,87 10. Tajvan 14,4 10. Olaszország 24,1 10. Brazília 0,80 10+1. Franciaország 10,7 10+1. Tajvan 22,4 10+1. Malajzia 0,76 Forrás: World Steel Organization, USGS Commodity Statistics and Information
A vezető acéltermelő cégek 2017-ben Vezető termelők Székhely Acél (millió t) ArcelorMittal Luxembourg (Luxemburg) 97,03 China Baowu Group Sanghaj (Kína) 65,39 Nippon Steel and Sumitomo Metal Corp. (NSSMC) Tokió (Japán) 47,36 HBIS Group Shijiazhuang (Kína) 45,56 POSCO Pohang (Dél-Korea) 42,19 Shagang Group Zhangjiagang (Kína) 38,35 Ansteel Group Anshan (Kína) 35,76 JFE Steel Corporation Tokió (Japán) 30,15 Shougang Group Beijing (Kína) 27,63 Tata Steel Group Mumbai (India) 25,11 Nucor Corporation Charlotte (USA) 24,39 Shandong Steel Group Jinan (Kína) 21,68 Hyundai Steel Company Szöul (Dél-Korea) 21,23 Jianlong Group Tangshan (Kína) 20,26 Valin Group Changsha (Kína) 20,15 Maanshan Steel Maanshan (Kína) 19,71 Novolipetsk Steel - NLMK Lipetsk (Oroszország) 17,08 Gerdau S.A Porto Alegre (Brazília) 16,50 JSW Steel Mumbai (India) 16,06 Benxi Steel Benxi (Kína) 15,77 Magyarország (2017): 1,9 (millió tonna) Forrás: International Iron and Steel Institute
A legnagyobb nettó acélexportőrök és importőrök 2017-ben Forrás: International Iron and Steel Institute
Az 1 tonna acél előállításához felhasznált átlagos energiamennyiség változása 1975 és 2004 között (1975=100) Forrás: International Iron and Steel Institute
8. óra: A sarki zöldségestől a globális hitelminősítőkig: a szolgáltatások földrajza Az általános gazdaságföldrajz alapjai (TGBE0403) gyakorlat 2018-2019. tanév
1. Szolgáltatások definíciója, kategorizálása 1.1. Szolgáltatások közös jellemzői: immateriális javak; szolgáltató és fogyasztó közvetlen kapcsolata; szolgáltatás előállítása és fogyasztása térben és időben egybeesik; élőmunka-igény; 1.2. Szolgáltató és fogyasztó kapcsolatának négyféle módja: Szolgáltató-orientált tevékenységek: a fogyasztó keresi fel a szolgáltatót ( provider-located services ); Fogyasztó-orientált tevékenységek: a szolgáltató keresi fel a fogyasztót ( demander-located services ); Szolgáltató és fogyasztó térbeli immobilitása: közlekedés és kommunikáció közvetítő szerepe ( separated services ); Szolgáltató és fogyasztó térbeli mobilitása: egyik sincs hazai pályán, mikor kapcsolatba lépnek ( non-separated services );
1.3. Szolgáltatások tipizálása különböző szempontok alapján: Tartalom / minőség alapján (1) tercier (klasszikus, munkaigényes) és (2) kvaterner (modern, tudásigényes) szolgáltatások (Gottmann, 1961); Igénybevétel gyakorisága alapján: (1) gyakran (pl. mozi, élelmiszer-kiskereskedelem), (2) bizonyos időközönként (pl. gépjavítás, ruhakereskedelem) (3) ritkán (pl. életbiztosítás, bútorkereskedelem) igénybevett szolgáltatások (Daniels, 1993); Funkcionális jellemzők alapján: (1) elosztó / disztribúciós (pl. nagykereskedelem, közlekedés), (2) fogyasztó-orientált (pl. vendéglátás, kiskereskedelem), (3) termelő-orientált (pl. vállalati tanácsadás); (4) közösségi / társadalmi szolgáltatások (pl. oktatás, egészségügy) (Singelmann, 1978);
2. Szolgáltatások jelentőségének növekedése 2.1. Három-szektor modell vagy szektorelmélet: kapcsolat egy nemzetgazdaság fejlettsége és a gazdasági szektorok részaránya között (Fischer 1939, Clark 1940, Fourastié 1949); 2.2. Oka (1) a fogyasztók jövedelmének növekedésével változó fogyasztási szerkezet és (2) a különböző szektorokban működő vállalkozások termelékenységének egyenlőtlen növekedése; 2.3. Externalizáció: ipari vállalkozások korábban a maguk keretei között végzett szolgáltatási jellegű tevékenységeket arra specializálódott szolgáltató cégeknek kiszervezik; 2.4. Interakció: ipar igényeinek növekedése; rövidebb termékéletciklusok, új típusú termelésszervezés (JIT), intenzívebb nemzetközi munkamegosztás: több szolgáltatás iránti igény; 2.5. Párhuzamosság: új piacokat teremtenek maguknak a gazdasági növekedés során megjelenő új szolgáltatások;
Magyarország helyzete A foglalkoztatottak ágazatok szerinti megoszlása Magyarországon (%) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 67,2 28,3 4,5 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Ipar és építőipar Szolgáltatások Forrás: KSH
3. Szolgáltatások térbeliségének vizsgálata 3.1. Megközelítésmódok Szolgáltató szektor jelentőség-növekedésével felértékelődőben kutatása: egy-egy ágazatot érintő empirikus vizsgálatok, kevésbé jellemző általános és elméleti jellegű kutatások; Statikus megközelítések: középpontban a telephelyválasztás; adott időpontban a telephelyek rendszerének magyarázata; Dinamikus megközelítések: telephelyek időbeli változásának vizsgálata; a kínálat, a kereslet és a tervezési / politikai oldal strukturális változásainak telephelyekre kifejtett hatása; Rendszerszemléletű megközelítések: interakció és externalizáció miatt növekvő jelentőségű szektorok közötti összefonódás; egy-egy értéklánc mentén termelést és fogyasztást segítő közvetítő és inputokat biztosító szolgáltatások (nagyobb rendszer részei);
3.2. Telepítő tényezők a szolgáltató szektorban Különböző szereplők oldalán jelentkező telepítő tényezők: Vállalati oldal: (1) inputok (megfelelő nagyságú és árú terület, munkaerő, beszállítók) beszerzési lehetőségei; (2) személyes tényezők (preferenciák, kapcsolatok); Fogyasztói oldal: (1) kereslet (vásárlók száma, vásárlóereje, fogyasztók preferenciái, elérhetőségük); (2) agglomerációs tényezők (versenytársak közelsége, forgalomnövelő tényezők); Tervezői-politikai oldal: gazdaságpolitika, területi tervezés, stb. Különböző telepítő tényezők súlya: milyen területi szintre vonatkozóan akarnak döntést hozni + függ a szolgáltatás jellegzetességeitől; Nagyobb régió (kereslet) vs. lokális telephely (input feltételek); Intenzív kapcsolatok (kereslet) vs. nem intenzív (input feltételek); disztribúció: közlekedés-földrajzi helyzet fontossága!
3.3. A szolgáltatások térbeli eloszlása 1. Christaller (1933) központi helyekről szóló elmélete: szolgáltatás által lefedett piaci területnek alsó és felső korlátja van (előbbi jelöli ki a rentabilitás határát, utóbbi az a maximális távolság, ahonnan még eljönnek a vásárlók a szállítási költségek dacára); 2. Egyszerűsítő feltételek: (1) homogén tér (közlekedési feltételek, vásárlóerő, tervezés), (2) profitmaximalizáló szolgáltató tökéletes informáltsággal, (3) haszon maximalizálására törekvő fogyasztó; 3. Adott szolgáltatás: azonos kínálat, jövedelmek és költségek; a tér teljes lefedése esetén azonos méretű hatszögletű piacterületek; 4. Különböző szolgáltatások: eltérő alsó és felső korlátok, azaz különböző nagyságú piacterületek; a nagyobb piacterület ritkább, magasabb hierarchiaszintet képviselő szolgáltatást jelent; 5. Szolgáltatások hierarchikus pozíciója alapján rangsorolt központi helyek: (1) legmagasabbra sorolt helyi tevékenység; (2) rang alatti tevékenységek mind; (3) azonos rang = azonos kínálat;
Walter Christaller modellje Forrás: Major 1964 Forrás: http://www.wissen.de
3.3. A szolgáltatások térbeli eloszlása 6. Modell megítélése: egyszerűsítő feltételek miatt távol a valóságtól (kritikák); de alkalmazták a területi tervezésben (közszolgáltatások szervezése különböző rangú központokban); 7. Példák: Németország, Hollandia (polderek), Malajzia (esőerdők), Magyarország (szocialista időszak településhálózat-fejlesztése); 8. Lösch és Isard próbálják rugalmasabbá tenni a modellt: (1) centrumok egyenlőtlen eloszlása; (2) központtól távolabbi településeken nagyobb kínálat; (3) szolgáltatások specializációja; (4) népsűrűségi különbségek miatt eltérő méretű piacterületek; 9. Carol (1959) modellje a városon belüli viszonyokról: (1) gyakran igénybe vett szolgáltatások a szomszéd központban; (2) közepes gyakorisággal igényelt szolgáltatások a települési alközpontban; (3) ritkán igényelt szolgáltatások a belvárosban;
3.4. A szolgáltatások térbeli koncentrációja 1. Hasonló termékeket kínáló, egymással versenyző szolgáltatók gyakran egymás közelében (ellentmond Christaller modelljének); 2. Nelson (1958): a szolgáltatók forgalma három tényezőtől függ: Saját vonzerő ( generative business ); Közös vonzerő ( shared business ); Külső vonzerő ( suscipient business ); 3. Koncentrációk kialakulásának helyét magyarázó telekár-modellek: Legnagyobb elérhető jövedelem a városközpontban; Verseny a különböző telekárak megfizetésére képes szolgáltatások között; A központban a legmagasabb jövedelmet elérő szolgáltatások; Városközponton kívüli kedvező adottságú helyek környezetükhöz képest magasabb telekárakkal: bevásárlóközpontok, irodaházak negyedei, stb.
3.5. A szolgáltatók strukturális változásai 1. Szolgáltatások strukturális változásai: expanzió, stagnálás és zsugorodás váltakozása különböző ágazatokban és a nekik otthont adó telephelyeken (területi dimenzió); 2. Strukturális változások hátterében: (1) a szolgáltatók szervezeti innovációi, valamint (2) a kereslet változása; 3. Szervezeti formákra adaptált életciklus-modell; 4. Élelmiszer-kiskereskedelem példája 5. Új szervezeti formák terjeszkedése: (1) hierarchiaszintek szerint (pl. bevásárlóközpontok) és (2) földrajzi közelség szerint (pl. egyszerű fogyasztóorientált szolgáltatások); 6. Új üzemi formák megjelenésének összetett területi hatásai (növekvő méretek: méretgazdaságosság előnyeinek kiaknázása): ritkuló hálózat, városközpontból kitolódik a város peremére az új szervezeti forma;
3.5. A szolgáltatók strukturális változásai 7. Szervezeti innováció a több elemből álló rendszerek terjedése is: Fióküzletek rendszere; Önkéntesen szerveződő láncolatok; Franchise rendszerek; Beszerzési közösségek;
3.6. A kereslet strukturális változásai Bökemann (1967, 1982) által modellezett kereslet-növekedés: Népességnövekedés (fix jövedelem): minden létező szolgáltatás iránt arányosan növekvő kereslet + magasabb hierarchiaszintet képviselő szolgáltatások megjelenése; Jövedelemnövekedés (fix népesség): alacsonyabb rangú szolgáltatások iránt nem vagy alig változó kereslet + magasabb hierarchiaszintet képviselő szolgáltatások megjelenése;
3.7. Rendszerszemléletű megközelítések 3.7.1. Nemzetközi hálózatok a szolgáltatásokban 1. Több telephelyes vállalatok nemzetközi expanziója (településhierarchia mentén vagy földrajzi közelség bázisán); 2. Magas hozzáadott értéket produkáló, tudásintenzív szereplők: kiemelkedő központokban minden érintett országban; 3. Az egyes érdekeltségek egy nemzetközi hálózat részei (vállalaton belüli és hely-specifikus tudás ötvözése), nagy piacterület, gazdaságonként kevés telephely (global cities); 4. Fogyasztó-orientált és disztribúciós szolgáltatások (pl. kereskedelem, logisztika) földrajzi közelségen alapuló terjeszkedése (földrajzi közelség a fogyasztóhoz).
Kapcsolódó szegmens: SSC - Shared Service Center Megosztott szolgáltató központok, operatív feladatok összehangolása és földrajzi koncentrálása: beszerzés, számvitel, ügyfélszolgálat, IT szolgáltatások, HR, bérszámfejtés, jogi folyamatok saját leányvállalatok / más cégek számára; Gyakran termelés utáni település: csak Magyarországon kb. 80 szolgáltató központ, bő 30 ezer ember foglalkoztatása telepítő tényezők: diplomás munkaerő (nyelvtudás, gazdasági / pénzügyi, informatikai jártasság), infokommunikációs infrastruktúra, irodák; Debrecen: 6 üzleti szolgáltatóközpont IT Services, Epam, NI, BT, Transcosmos, Flowserve, 3 ezer munkatárs; épülő A+ kategóriás irodakomplexum, angol nyelvű Nemzetközi Iskola... Budapest után, Székesfehérvár mellett a legjelentősebb hazai szereplő;
3.7. Rendszerszemléletű megközelítések 3.7.2. Klaszterek a szolgáltatásokban 1. Szolgáltatások növekvő tudásintenzitása (komplexitás) nyomán együttműködésre kényszerülő vállalkozások; 2. Földrajzi közelség együttműködést serkentő szerepe (kisebb tranzakciós költségek, bizalmi kapcsolatok lehetősége); 3. Egymással együttműködő vállalatok háromféle formációban: Horizontális klaszter: önálló vállalkozások, különböző kompetenciákkal, gyakran ideiglenesen, változó szereplők; Vertikális klaszter: önálló vállalkozások, különböző kompetenciákkal, egy értéklánc mentén, nagyobb stabilitás; Kerékagy (hub and spoke) klaszter: központi szereplő körül tömörülő önálló vállalkozások (neki dolgoznak vagy rajta keresztül jutnak megrendelésekhez); 4. Nagy hozzáadott érték, vállalatorientált szolgáltatások
Kapcsolódó szegmens kreatív gazdaság (A) Kulturális szolgáltatások (gyakran állam oktatás, közművelődés, művészet) + (B) kulturális termékipar (média, könyvkiadás, reklám, szórakoztatóipar, divatipar, tervezés); (A) Kulturális gazdaság (kiadók, reklám, hírügynökségek, software-ipar, média, szórakoztatóipar, design, film, divatipar) + (B) tudásintenzív iparágak (infokommunikáció, pénzügyek, jogiüzleti szolgáltatások, K+F és felsőoktatás); Jellemző kis cégméret, nemzetközi hálózatosodás, rugalmasság: nagyvárosok, bizonyos városnegyedek preferálása tudásáramlás és tudástúlcsordulás a személyközi hálózatok nagy sűrűsége miatt, sokszínű környezet, fejlett infokommunikációs infrastruktúra; Forrás: Kovács Z. Egedy T. Szabó B. 2011
3.8. Turizmus TOP 10 ország (2016 - turisták száma, millió fő) 1. Franciaország (82,6) 2. USA (75,6) 3. Spanyolország (75,6) 4. Kína (59,3) 5. Olaszország (52,4) 6. Egyesült Királyság (35,8) 7. Németország (35,6) 8. Mexikó (35,0) 9. Thaiföld (32,6) 10. Törökország (31,3) http://www.worldatlas.com/articles/10- most-visited-countries-in-the-world.html TOP 10 város (2016 turisták száma, millió fő) 1. Bangkok (21,47) 2. London (19,88) 3. Párizs (18,03) 4. Dubai (15,27) 5. New York (12,75) 6. Szingapúr (12,11) 7. Kuala Lumpur (12,02) 8. Isztambul (11,95) 9. Tokió (11,70) 10. Szöul (10,20) https://www.weforum.org/agenda/201 6/09/these-are-the-worlds-mostvisited-cities-in-2016
A nemzetközi turizmusban, külföldön legtöbbet költő országok (2016) Ország Összes költés 2016 (milliárd USD) Változás 2015-2016 között, százalékpont Forrás: World Tourism Organization (UNWTO) Egy lakosra jutó költés (USD/fő) 1; Kína 261,1 +4,33 121 2; USA 123,6 +7,20 345 3; Németország 79,8 +2,88 1140 4; Egyesült Királyság 63,6 +0,47 899 5; Franciaország 40,5 +2,96 354 6; Kanada 29,1-3,44 718 7; Dél-Korea 26,6 +4,89 963 8; Olaszország 25,0 +2,40 466 9; Ausztrália 24,9 +4,42 1156 10; Hong Kong 24,2 +4,55 125
4.1. Globális szintű differenciák A szolgáltatások GDP- és foglalkoztatási aránya néhány országban (1990, 2008) GDP 1990 2008 FOG 1990 2008 Bahamák / Lux. 81 84 Fr-Pol. / É-Mar. 81 84 Franciaország 69 78 Franciaország 65 73 Nagy-Britannia 64 76 Nagy-Britannia 65 77 Németország 61 69 Németország 68 Oroszország 35 58 Oroszország 46 62 Brazília 53 65 Brazília 55 59 India 44 54 India 17 20 Japán 58 69 Japán 58 67 Kína 32 40 Kína 10 16 USA 70 77 USA 71 78 Csehország 45 60 Csehország 42 56 Magyarország 46 66 Magyarország 45 63 Forrás: Der Fischer Weltalmanach, 2011
4.1. Globális szintű differenciák A globális városok három hierarchikus csoportja Forrás: J.V. Beaverstock, R.G. Smith és P.J. Taylor 1999 nyomán szerk.: Pirisi G.
4.1. Globális szintű differenciák Globális városok Forrás: Globalization and World Cities Research Network, 2008 1.Alpha++ London, New York; 2.Alpha+ Hong Kong, Paris, Singapore, Tokyo, Shanghai, Chicago, Dubai, Sydney; 3.Alpha Milan, Beijing, Toronto, Sao Paulo, Madrid, Mumbai, Los Angeles, Moscow, Frankfurt, Mexico City, Amsterdam, Buenos Aires, Seoul, Kuala Lumpur, Brussels, Jakarta, San Francisco, Washington D.C.
9. óra: A közlekedés és a kommunikáció földrajza Az általános gazdaságföldrajz alapjai (TGBE0403) gyakorlat 2018-2019. tanév
A kommunikáció földrajza A kommunikációs ágazatok általános jellemzői: A globális társadalmi-gazdasági élet közvetítő idegrendszere; A közepesen fejlett országok nemzeti jövedelmében a 3. helyen, a fejlett országokban a mg-nál is fontosabb ágazat; A fejlett kommunikációs hálózat elősegíti a területi munkamegosztást, specializációt, sőt annak előfeltétele is;
A kommunikáció földrajza A kommunikációs ágazatok felosztása: A kommunikáció lényege a távolság ember általi legyőzése a közlekedés és a távközlés: A közlekedés személy- (egyéni és tömegközlekedés) és teherszállítás; A közlekedés több alágazatból áll: vízi (belvízi. tengeri); légi; szárazföldi (pl. közúti. vasúti. csővezetékes); kombinált (RoLa, RoRo). Hatótávolság alapján: helyi, vonzáskörzeti, regionális, országos, nemzetközi, transzkontinentális, interkontinentális;
A kommunikáció földrajza A távközlés kategorizálható: Az információt közlők és fogadók száma (egyéni és tömegkommunikáció) A közvetítés módja (közvetlen és közvetett kommunikáció); Az informatikával való integráltság (hagyományos távközlés, telematika) alapján; Gépi korszak előtt domináns közlekedés, majd a posztindusztriális társadalmakban felértékelődő információ.
A kommunikáció földrajza Távolságértelmezések: légvonalbeli távolság; pályatávolság; időtávolság; gazdasági távolság. A távolság legyőzésének változó eszközrendszere: szállítóképesség növekedése; sebesség növekedése; növekedő hatósugár; fejlődés szakaszai.
A vasúthálózat mennyiségi mutatói néhány országban Ország Vasúthálózat hossza (2014, km) 1. USA 293 564 2. Kína 191 270 3. Oroszország 87 157 4. Kanada 77 932 5. India 68 525 6. Németország 43 468 7. Ausztrália 36 968 8. Argentína 36 917 9. Franciaország 29 640 10. Brazília 28 538 11. Japán 27 311 12. Ukrajna 21 733 13. DAK 20 986 14. Olaszország 20 182 15. Lengyelország 19 837 Forrás: http://world.bymap.org/railways.html
Ország Közúthálózat 1000 km 2 -re (km) Autópálya 1000 km 2 -re (km) Személygépkocsiállomány (1000 db) Személygépkocsiállomány 1000 lakosra (db) Ausztrália 107,0 0,2 12930 559 Belgium 5044,9 57,8 5446 487 Bulgária 176,0 4,9 2797 385 Csehország 1656,9 9,5 4710 448 Egyesült Királyság 1626,5 15,2 29746 464 Franciaország 1864,8 20,8 32663 512 Hollandia 3729,1 71,2 7930 472 Japán 3202,6 21,0 58067 456 Kína 427,9 10,0 73299 54 Koreai Köztársaság 1048,3 40,4 14262 284 Lengyelország 1317,8 4,4 18718 486 Magyarország 2145,2 16,3 2978 301 Mexikó 192,3 3,7 23456 195 Németország 1806,1 36,1 43471 539 Olaszország 1618,5 22,1 37405 621 Oroszország 75,1 2,3 36615 257 Portugália 899,0 32,4 4486 429 Románia 353,1 2,3 4476 224 Svédország 1287,1 4,3 4464 465 Szlovákia 895,6 8,5 1824 337 Törökország 492,3 2,7 8681 114 USA 670,3 10,1 127400 403 Forrás: KSH, 2014 (2011-2012-es adatok)
Forrás: AAPA Surveys A legnagyobb teherforgalmú tengeri kikötők (2015) Vezető kikötők Teherforgalom (millió tonna) Sanghaj (Kína) 646 514 Szingapúr (Szingapúr) 575 846 Qingdao (Kína) 476 216 Guangzhou (Kína) 475 481 Rotterdam (Hollandia) 466 363 Port Hedland (Ausztrália) 452 940 Ningbo (Kína) 448 828 Tianjin (Kína) 440 430 Busan (Dél-Korea) 347 713 Dalian (Kína) 320 658 Vezető kikötők Konténerforgalom (ezer TEU) Sanghaj (Kína) 36 516 Szingapúr (Szingapúr) 30 922 Shenzhen (Kína) 24 142 Ningbo (Kína) 20 636 Hong Kong (Kína) 20 073 Busan (Dél-Korea) 19 469 Qingdao (Kína) 17 323 Guangzhou (Kína) 17 097 Dubai Ports (Egy. A. Em.) 15 585 Tianjin (Kína) 13 881
A legnagyobb teherforgalmú kikötők országok szerint (2012) Ország Ö K Ország Ö K Ausztrália 5 1 Kína 11 9 Belgium 1 1 Malajzia 2 2 Brazília 4 1 Nagy-Britannia 0 1 DAK 1 1 Németország 2 2 Dél-Korea 4 1 Omán 0 1 Egyesült Arab Emírségek 1 2 Oroszország 2 1 Egyiptom 0 1 Panama 0 3 Franciaország 1 0 Spanyolország 1 2 Fülöp-szigetek 0 1 Sri Lanka 0 1 Hollandia 2 1 Szaúd-Arábia 0 1 India 0 1 Szingapúr 1 1 Indonézia 0 1 Tajvan 1 1 Irán 0 1 Thaiföld 0 1 Japán 7 4 USA 3 4 Kanada 1 2 Vietnam 0 1 Forrás: AAPA Surveys
A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2016-ban Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Atlanta 104 171 935 Denver 58 266 515 London, Gatwick 43 136 795 Beijing 94 393 454 Seoul-Incheon 57 849 814 Dayuan, Taiwan 42 296 322 Dubai 83 654 250 Bangkok, Suvarnabhumi 55 892 428 München 42 261 309 Los Angeles 80 921 527 Delhi 55 631 385 Sydney 41 985 810 Tokyo International 79 699 762 Jakarta 54 969 536 Guandu, Kunming 41 980 515 Chicago, O Hare 78 327 479 San Francisco 53 099 282 Shenzhen 41 975 090 London, Heathrow 75 715 474 Kuala Lumpur 52 640 043 Orlando 41 923 399 Hong Kong 70 314 462 Madrid, Barajas 50 397 928 Roma, Fiumicino 41 738 662 Shanghai-Pudong 66 002 414 Las Vegas 47 496 614 Houston 41 622 594 Paris, Charles de Gaulle 65 933 145 Chengdu 46 039 137 Mexico City 41 410 254 Dallas-Fort Worth 65 670 697 Seattle-Tacoma 45 736 700 Shanghai, Hongquiao 40 460 135 Amsterdam 63 625 534 Mumbai 44 680 555 New York, Newark 40 289 969 Frankfurt 60 786 937 Miami 44 584 603 Manila 39 534 991 Istanbul, Atatürk 60 248 741 Charlotte 44 422 022 Tokyo, Narita 39 000 563 Guangzhou 59 732 147 Toronto 44 335 198 Minneapolis-St. Paul 37 413 728 New York, JFK 58 813 103 Barcelona 44 131 031 Doha 37 283 987 Singapore 58 698 000 Phoenix 43 302 381 Forrás: Annual Airport Traffic Report
Ország Telefonvonal 1000 lakosra (db) Mobiltelefon 1000 lakosra (db) Internet-előfizetések 1000 lakosra (db) Ausztrália 443 1 068 250 Brazília 223 1 353 101 Csehország 187 1 313 170 Egyesült Királyság 529 1 238 357 Franciaország 608 985 388 Hollandia 425 1 137 401 India 23 708 12 Japán 504 1 152 288 Kína 193 887 136 Korea 616 1 110 380 Lengyelország 139 1 500 156 Magyarország 299 1 164 241 Mexikó 168 858 111 Németország 589 1 190 346 Olaszország 343 1 589 223 Oroszország 285 1 528 166 Portugália 427 1 130 238 Románia 218 1 056 173 Svédország 406 1 244 326 Szlovákia 177 1 139 155 Törökország 181 930 112 USA 422 955 285 Forrás: KSH, 2014 (2013-as adatok)
Felhasznált irodalom: HUMPHREY, J MEMEDOVIC, O. (2003): The global automotive industry value chain: what prospects for upgrading by developing countries. UNIDO, Vienna. MUCELLI, A. MICOZZI, A. RUBENS, A. JACKSON, G. (2015): A case study of Italy s Marche Region Industrial Districts: A model of transformation and change. Journal of Business Cases and Applications 13 (1) pp. 1 23. PAVLINEK, P. DOMANSKI, B. GUZIK, R. (2009): Industrial upgrading through foreign direct investment in Central European automotive manufacturing. European Urban and Regional Studies 16 (1): 43 63 STURGEON, T. J. MEMEDOVIC, O. VAN BIESEBROECK, J. GEREFFI, G. (2009): Globalisation of the automotive industry: main features and trends. International Journal of Technological Learning, Innovation and Development, 2 (1-2) pp. 7-24. VAS ZS. LENGYEL I. SZAKÁLNÉ KANÓ I. (2015): Regionális klaszterek és agglomerációs előnyök: Feldolgozóipar a magyar városrégiókban. Tér és Társadalom, 29 (3) pp. 49-72. World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information Globalization and World Cities Research Network, 2008 http://www.ksh.hu http://www.kti.hu http://www.oica.net http://world.bymap.org/railways.html