Kasztovszky Zoltán igazgató rövid köszöntője után Szenci Győző kutatási igazgató az intézetben kidolgozott és vezetett gyümölcs termőhelyi kataszter jelentőségéről beszélt. Ebben talajtani, vízgazdálkodási, környezeti adatok alapján állapítják meg, hogy mely gyümölcsfajok telepítésére alkalmas az adott terület. Külön foglalkoztak a tavaszi fagyok veszélyével is. Általában 15, de egyes helyeken 30 százalék a gyakorisága nálunk. Ezt a Pándy meggyre számították ki, ezért érdemes telepítés előtt az intézethez fordulni pontosabb tanácsokért. Megújulás Nagy bajban lennénk, ha 100 ezer tonna üvegmeggyel jelennénk meg az európai piacon, kezdte a meggytermesztés lehetőségeit latolgató előadását Csizmadia György, a FruitVeB Magyar ZöldségGyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Hogy mit kíván a piac? Európában 35-40 ezer tonna a konzervipar igénye, a friss piacon 10-12 ezer tonna fogy el, elsősorban hazánkban. Összesen 60-80 ezer tonna magyar meggy adható el. Már öt év múlva gondjaink lesznek a mennyiséggel, mert becslések szerint az ültetvények fele megszűnik, ha lejár az agrár-környezetvédelmi támogatásuk. Igaz, ezekben mindössze 1-2 tonna gyümölcsöt szedtek egy hektárról. Ha a versenyképesnek tekintett 10 tonnás termésátlaggal számolunk, akkor a piaci mennyiség 5-10 ezer hektáron megteremhet. Most 14 ezer hektáron terem 70 ezer tonna meggy, ami gyalázatosan rossz termés. A lépiacon nagyon erős az árverseny, az olcsó szerb Oblacsinszka és a Cigánymeggy mennyisége nem azonos nagyságrendű. 1. oldal (összes: 6)
Az idén a 2 milliárd forintnyi maradványpénzekből még egy telepítési fordulóra van remény, mondta Csizmadia György. Ígéretek szerint június végén készülnek el a határozatok és novemberig lehet lehívni a támogatást. A telepítéshez már be kellett jelölni a területet a földalapú támogatás beadásakor. Arra azonban figyelmeztetett az alelnök, hogy senki ne vágjon telepítésbe a támogatás reményében: a rendszer bonyolult és lassú, és csak nagyon soká jut a pénzéhez a termesztő. Éppen ezért szeretné azt a szakmaközi szervezet, ha 2014-től teljesen új rendszerben lehetne támogatásra pályázni. Szerencsésnek tartanák, ha normatív támogatás járna a gyümölcstelepítésre, egyszerűen ellenőrizhető minimumkövetelményekkel. Ha azok nem teljesülnek, akkor a telepítő nem kap támogatást. Korai társak Apostol János az idén a korai cseresznyefajták társításáról beszélt. Érden nemesítették a legkorábban érő hazai cseresznyéket, ezért a megfelelő porzópartnert is pontosan meghatározták hozzájuk. A Ri ta május 20-25-én érik, gyümölcse 26-28 mm-es. A nagy mérethez azonban rendszeresen erősen kell metszeni. Hosszú hajtásai berakódnak terméssel, ezeket erősen kurtítani kell és arra törekedni, hogy évente 60-80 cm legyen a hajtásnövekedés. A Rita porzópartnere a Sándor, a Bi garreau Burlat és a Petrus. Jól porozza a Bigarreau Burlat-t és a Tündét. Május 25-28-án érik az öntermékeny Sándor. Ennek is szép nagy, 26-28 mm-es a gyümölcse. Jó pollenadó a Rita és a Tünde számára. Május 28. június 2. körül érik a Bigarreau Burlat, gyümölcse apróbb az előző két fajtáénál, 22-24 mmesre nő. Megfelelően termékenyíti a fajtát a Rita, a Valerij Cskalov, a Vera és az Annus. A Bigarreau Burlat pedig jó pollenadó a Rita, a Valerij Cskalov és a Vera számára. 2. oldal (összes: 6)
Ugyanebben az időben érik a Tünde, ami minőségben és méretben is meghaladja a Bigarreau Burlat-t: gyümölcsmérete 26-28 mm. Jól termékenyíti a Rita, a Valerij Cskalov, a Vera, az Annus és a Sándor. Az ukrán Valerij Cskalov is május végén-június elején érik, gyümölcse 1-2 mm-rel nagyobb, mint a Bigarreau Burlat-é. Jó pollenadója a Bigarreau Burlat és a Vera, ezekkel kölcsönösen jól termékenyítik egymást. Ezen kívül a Valerij Cskalov pollenadó lehet a Tünde és az Annus számára is. Június 8-12. az Annus (korábban Anita volt a neve) érési ideje. Gyümölcsmérete 26-28 mm, rendszeresen és bőven terem. Jól termékenyíti a Valerij Cskalov, a Sándor, a Petrus és a Vera. Az Annus pedig pollenadó a Bigarreau Burlat, a Tünde és a Vera számára. A Petrus június 5-10-én érik, öntermékeny, kemény húsú gyümölcse 24-25 mm-es. Igen sokat terem, gépi betakarításra is alkalmas lehet. Jó pollenadó minden korai virágzású cseresznye számára, a korán érő fajták közül a Tünde, a Vera és az Annus porzópartnerének javasolható. A Vera június 10-12-én érik, különösen nagy gyümölcsű, 26-28 mm-re biztonsággal megnő és nem ritka a 30 mm-es Vera sem. Jól porozza a Bigarreau Burlat, a Valerij Cskalov, a Sándor, az Annus és a Petrus. Kölcsönösen jó porzópartner az említett nem öntermékeny fajtákhoz és a Tündéhez. Az Érden nemesített, különleges minőségű Piramis meggyfajta sokáig gondot okozott a rossz termékenyülése miatt. Időközben megállapították, hogy a középkorai virágzású cseresznyék a jó porzópartnerei, az Aida, a Carmen, a Linda, a Germersdorfi és a Katalin termékenyítik megfelelően. Célszerű legalább két pollenadóval telepíteni, hangsúlyozta Apostol János. Fajtatársítások Apostol János többféle ültetvénytervet is bemutatott bőtermő fajtatársításokra, különböző érési idővel. Május utolsó harmadától június elejéig szedhető a Sándor, Rita, Tünde, Bigarreau Burlat és Valerij Cskalov kombináció. A sorokat a fajták sorrendjében ajánlott telepíteni. Május 20. és június 10. közt szedhető a következő fajtasor: Sándor, Rita, Bigarreau Burlat, Vera, Annus. Még néhány nappal tovább tart a szüret, ha a Sándor, Rita, Bigarreau Burlat, Valerij Cskalov, Tünde, Vera, Annus fajtasort telepítjük. Rövidebb, koncentrált a szüret, ha kevesebb fajtát telepítünk: a Vera, Annus, Petrus kombináció június 5-12. közt kezd érni. Kiegyenlített gyümölcsminőséggel léphetünk a piacra a Rita, Tünde, Bigarreau Burlat és Vera fajtákkal május 20-tól június 12-ig. Általános a középerős Évtizedekkel ezelőtt kezdtek törpítő alanyokat nemesíteni a cseresznye számára, kezdte előadását Bujdosó Géza, az intézet munkatársa. Ezeken 30-50-70, sőt 90 százalékkal is kisebb fákat lehet nevelni, mint vadcseresznye alanyon. A fő követelmény a korai termőre fordulás, a bő termés, a jó gyümölcsminőség, a jó összeférés a nemessel, valamint a tűrőképesség velük szemben. Az érdi kísérleti telepen 2000 táján szerte Európából 48 alanyt kezdtek vizsgálni, közülük az idők során 15 maradt meg, mint a magyarországi viszonyok mellett is használható, növekedést mérséklő alany. 3. oldal (összes: 6)
Fontos tudni, hogy a cseresznye és a meggy is válogat az alanyok közt, nem lehet egységes alanyhasználati javaslatot tenni, emelte ki Bujdosó Géza. Már Európában is letettek a nagyon törpe alanyokról, az északi országok kivételével inkább a középerős növekedésűeket használják. Közép- és Dél-Európában a sajmeggy a favorit, jól alkalmazkodik a körülményekhez és jól összefér a nemes fajtákkal. Tavaly sok meggyes száradt ki, amit a vizsgálatok során arra vezettek vissza, hogy a 2010-es esős évjárat után az agyagtalajok annyira levegőtlenné váltak, amit már nem viselt el a sajmeggy. A kötött talajokon inkább a korábban elterjedten használt vadcseresznyét érdemes választani a cseresznyeültetvények számára. Hazánkban a gyenge növekedésű alanyokon már a 3-5. évben vénülni kezdenek a fák, fölkopaszodnak, szinte leáll a növekedésük. Az intézetben és a Budapesti Corvinus Egyetemen tovább folynak az alanyvizsgálatok, Érden most sajmeggyeket értékelnek. Új szempontok Az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató- Fejlesztő Közhasznú Non profit Kft. génbankjában az utóbbi években újraértékelik a begyűjtött meggyfajtákat, tudtuk meg Szügyi Sándor és Bartha Krisztina előadásából. A hazai öntermékeny fajtáink is tájszelekcióból származtak annak idején, az 1990-es években azonban a termésmennyiség és minőség mellett a betegségekkel szembeni ellenálló képességre helyezték a hangsúlyt a kutatók. Az Érdi bőtermő és a Csengődi fajtáktól származó vonalakat kezdték blumeriellás levélfoltosságra vizsgálni. Érden 1979-től begyűjtött Prunus fajok (magoncok, szórványfák, házikerti fák) vegetatív utódait tartják fenn, összesen 2322 tételt. Ebből a legtöbb kajszi, a cseresznyék száma meghaladja a 400-at, több mint 360 szilva, az őszibarack, meggy és mandula változatainak száma is meghaladja fajonként a 240-et. Ebben a sokaságban keresnek kiváló gyümölcsminőségű, öntermékeny és moníliával szemben ellenálló meggyet. Eddig 157 meggyet vizsgáltak meg, és nagy változatosságot tapasztaltak. A fák koronája feltörő, gömb és lecsüngő is lehet, a gyümölcsméret pedig egyes fajtáknál elérte a 7-8 grammot is. Máig 13 figyelemre érdemes jelöltet emeltek ki, közülük jónéhánynak igen magas a szárazanyag- tartalma. Nagyon ko án, június elején érik az egyik nagygyümölcsű meggy. Két 4. oldal (összes: 6)
hibridnél nem találtak szabadföldi moníliafertőzést. Fagyok körülményei Andor Domokos a fagyvédelmi módszerekről beszélt, sok számadattal, utalva a korábbi rendezvényekre, ahol a Debreceni Egyetem részvételével folyó konzorciumi kutatás eredményeiről számoltak be Balatonvilágoson és Siófokon. Ezekről a rendezvényekről már részletesen írtunk (KSZ 2012/12. és 2012/19. száma), ezért most az előadásban elhangzott gyakorlati tanácsokat adjuk közre. Az idei súlyos fagyok előzményét is fontos ismernünk, hangsúlyozta. Tavaly az első őszi fagy októberben érkezett, télen száraz volt az idő, január végétől február közepéig pedig rendkívüli volt a hideg, tartósan mínusz 20 C. Ez különösen azért volt veszélyes, mert a korábbi fölmelegedés már megszakította egyes gyümölcsfajok mélynyugalmát, és érzékenyebbek voltak a februári hidegre. Az első tavaszi fagyhullám március 26-27-én éjszaka érkezett, éjféltől fokozatosan hűlt le a levegő, akár mínusz 3,7 C-ig is. Ez klasszikus kisugárzási fagy volt. Az április 9-én érkező fagyot viszont a szállított hideg levegő okozta: este 8-tól 10-12 órán át tartott a veszélyes hideg. A fagy elleni védekezést mindig a nedves hőmérő adatai alapján kell elkezdeni, hangsúlyozta Andor Domokos, de áprilisban alig volt különbség a száraz és a nedves hőmérő adata közt, ami arra utal, hogy rendkívül száraz volt a levegő. Az pedig befolyásolja a fagyvédelem hatékonyságát is. A megbízható előrejelzéshez mindenképpen szükséges a száraz és a nedves hőmérő, és érdemes mérni a levegő relatív páratartalmát is. A Kaliforniai Egyetem és a Lisszaboni Egyetem együttműködésében fejlesztett program képes elő re jelezni az éjszakai fagy tényleges lefolyását. Hazánkban az Országos Meteorológiai Szolgálat helyi kirendeltségétől lehet fagy-előrejelzést rendelni. Fűtőértékek Ahhoz, hogy mínusz 5 C-ról 0 C fölé melegítsük a növények közvetlen légterét, hektáronként és óránként 220-240 kg propán- bután gáz, vagy 740-820 kg apríték, vagy 300-340 kg paraffin, vagy 240-280 kg fűtőolaj, vagy 570-600 kg szén szükséges. fagyvédelmi öntözés esetén 10 C-os vízzel számolva óránként 30-35 köbméter a szükséglet. Figyelembe kell venni a tiszta égbolt és a száraz levegő további hűtő hatását, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy alacsony páratartalom mellett több hőt kell átadni a kellő védelemhez. Érdemes figyelni a talajfelszín vezetőképességére, vagyis arra, hogy a gyomos, kaszálatlan talajból nem szabadul fel a benne tárolt hő. A száraz talajnak kicsi a hőkapacitása, ami szintén csökkenti a lehetséges melegítő hatását. Várható fagyos éjszakák előtt érdemes beöntözni a talajt, akkor nappal jobban fölmelegszik és több hőt tárol. Friss fogyasztásra Nemesnyik István a csorvási Hunapfel Kft. meggyértékesítési tapasztalatairól beszélt. A cégnél 75 hektár termő meggyet és 12 hektár fiatal ültetvényt gondoznak, tavaly 1000 tonna termést takarítottak be. A nagy részét, 700 tonnát friss piacra szállították Oroszországba, a többi német konzervgyárakba került. 5. oldal (összes: 6)
Az értékesítés során fontos a megfelelő hozzáállás, vagyis tudnunk kell, hogy az áru minőségét a vevő határozza meg, a kereslet pedig a végső fogyasztótól függ, nem a kereskedőtől. Az orosz piacon a friss meggy 3 eurós termék és 10-20 dekagrammos mennyiségben vásárolják. Mindent meg kell tenni tehát a kiváló minőségért. Alapvető a kézi szedés, és nagyon kell ügyelni, hogy a szár a gyümölcsön maradjon és zöld legyen. A keresett méret 23-25 mm, de 22 mm-nél nem lehet kisebb a gyümölcs. Csorváson friss leveleket is hagynak a rekeszekben a látvány kedvéért. Előny a pálhalevél a meggyszáron, ezért szívesebben fogadják a Debreceni bőtermő fajtát, mint az Újfehértói fürtöst. Az orosz vásárlók a kimondottan sötét meggyet keresik, nem lehet éretlen szemeket hagyni a ládákban. Nagyon fontos tehát megfelelő időben kezdeni a szedést. Az egyenletes érést termesztési módszerekkel kell segíteni. Az idén az öntözéssel együtt is nehéz elég nagy meggyet csinálni. Az árunak egészségesnek és egységesnek kell lennie, ezért minden egyes farekeszt még egyszer átnéznek. Különösen fontos, hogy a leszedett gyümölcs a lehető leghamarabb a hűtőházba kerüljön és addig is árnyékban maradjon. Egyenesen a végső fa rekesz be szedik a meggyet, csak esőben kénytelenek előbb műanyag ládába szüretelni és fedett helyen átrakni a termést. Ha minden gördülékenyen megy, naponta 3 kamion friss meggyet indítanak útnak Oroszországba. A csomagolás- válogatás-tárolás kilogrammonként 45 forintba kerül, a szedés 70, az önköltség 40 forint körüli. Az egységes méret és szín eléréséhez évenként metszeni kell a meggyfákat, elengedhetetlen az öntözés és a tápanyag-utánpótlás. Ha hosszú termőgallyakat hagyunk, akkor a végükön 1-2 mm-rel kisebb marad a gyümölcs. Konzervmeggynél az a lényeg, hogy a fán minden meggy szép legyen, igaz, a rázás időpontja és az érésgyorsítás összehangolása okozhat nehézséget ennek a minőségnek a megőrzésében. Ügyelni kell a kíméletes rázásra, amihez hozzátartozik például a felhordó szalag sebessége is. A konzervgyárak 20-24 mm-es meggyet igényelnek, amiben 5 százalék lehet a mérettől eltérő gyümölcs aránya 18-26 mm határig. Éretlen vagy fonnyadt, puha gyümölcs nem lehet a tételben, a rothadás és a cseresznyelégy lárva pedig abszolút megengedhetetlen. Esőben nem szabad konzervmeggyet szedni, kondenzvíz viszont lehet a szállítmányban. Tárolni és szállítani 0-2 C-on kell a meggyet. Szerző: Horváth Csilla Közzététel ideje: 2012. 07. 10., kedd, 19:14 A forrás webcíme: http://magyarmezogazdasag.hu/2012/07/10/gyakorlati-meggy 6. oldal (összes: 6)