1 Beszámoló az ISWA Energiahasznosítási Munkabizottság (WG Energy Recovery ) 2013. április 10-12 Koppenhágában, megrendezett üléséről A munkabizottsági ülésen 40 fő az, ISWA 13 tagországából vett részt Az ülést megtisztelte jelenlétével az ISWA elnöke, David Newman úr is. A munkabizottsági ülés programja: Április 11. (helyszín: a Ramboll cég irodaházának előadóterme) 1. Napirend elfogadása 2. A 2012. október 25-i Berni munkabizottsági ülés emlékeztetőjének elfogadása 3. Az erőforrások hatékony felhasználása Dániában és a hulladékégetők szerepe az új stratégiában (Jette Justesen, Dán Környezetvédelmi Minisztérium) 4. A recycling értékelése az erőforrások hatékony kihasználása szempontjából (Costas Velis, University of Leeds) 5. Együttműködés más ISWA Munkabizottságokkal (Jorgen Haukohl, munkabizottsági tag) 6. Hulladékgazdálkodás globális perspektívában (Birgit Munck-Kampmann) 7. Salak kezelés tapasztalat és hatékonyság (Jens Kallesoe, Afatek) 8. Hulladékégetőkben keletkező salakok kezelése című ISWA anyag átdolgozása (Bettina Kamuk, Ramboll, a Munkabizottság vezetője) 9. Milyen előnyök származnak az európai hulladéktüzelésű erőművek (WtE) működése révén? című ISWA helyzetértékelő anyag (kérdések és tudományos megalapozottságú válaszok) kidolgozásának állása (Henning Friege munkabizottsági tag) 10. Az új koppenhágai (Amager) hulladéktüzelésű erőmű ismertetése (Niels Moller, Amager Resource Center) 11. Munkabizottsági projektek: a. A 2006-ban publikált füstgáztisztítási maradékok (APC residues) ISWA munkabizottsági anyag felülvizsgálata, szükség szerinti korszerűsítése. b. Energiahasznosítás témájú tájékoztató kiadvány fejlődő országok számára (Jorgen Haukohl) 12. Szakcikkek írásának ösztönzése a Waste Management & Research és Waste Management World folyóiratok számára 13. A Munkabizottság szakterületét érintő események: a. ISWA Beacon WtE konferencia, 2013. november 27-28., Malmö, Svédország. b. Műhelymunka Argentínában és Brazíliában (2013 ősz). c. ISWA WtE tanulmányút, 2013. június 24-28., Ausztria, Németország és Észak- Olaszország. d. ISWA-SWANA együttes ülés, 2013. szeptember 17-20., Long Beach, USA, California.
2 e. ISWA éves kongresszus, 2013. október 7-11., Bécs, Ausztria. 14. Munkabizottsági programok 2013-2015 évekre 15. Az ISWA titkárság beszámolója 16. A munkabizottsági tagok rövid beszámolója az energetikai hulladékhasznosítás helyzetéről az országukban 17. Egyebek 18. Következő munkabizottsági ülések (2013 ősz Torino, 2014 tavasz Berlin, 2014 ősz Sevilla) 19. Az ülés bezárása Április 12. (üzemlátogatások) 1. A Roskilde város melletti Kara/Noveren égetőmű jelenleg épülő új kazánvonalának megtekintése 2. Az Afatek salakkezelő központ megtekintése A munkabizottsági ülésen és az üzemlátogatásokon szerzett információk és tapasztalatok összefoglalása: A dán hulladékgazdálkodás főbb jellemzői: 1992. óta az új lerakók csak önkormányzati tulajdonban lehetnek. 1997. óta tilos égethető hulladékot lerakással ártalmatlanítani. A dán önkormányzatoknak 6 éves hulladékkezelési tervet kell készíteni (12 éves kitekintéssel) és erre vonatkozóan 8 hetes közmeghallgatást kell tartani. Az anyagában történő hasznosítás támogatása érdekében a következő illetékeket (tax) vezették be Dániában: lerakásra: 375 DKK/t, a jövőben 475 DKK/t (50-63 Eur/t Dániában több más országgal ellentétben a lakosság nem ellenzi a hulladékégető művek működését, de erőteljesen tiltakoznak a lerakás ellen. Costas Velis úr az előadásában kihangsúlyozta, hogy a recycling megítélésében is előtérbe kell kerülni a minőségi követelményeknek és a reális költség limitek meghatározásának. Feltehető a kérdés, hogy egyrészt műszakilag meddig lehet elmenni az újrahasznosításnál, másrészt a recycling költség oldaláról hol vannak a környezetvédelmileg még elfogadható felső limitek. Végig kell gondolni továbbá, hogy milyen hasznosítás vár a recycling által előállított termékekre. Így például felmerülhet a kérdés, hogy érdemes-e az Egyesült Királyságban erőltetni a műanyagok szelektív gyűjtését akkor, amikor a reciklálással kinyert műanyag hulladékok kb. 70 %-át Kínába exportálják, ahol az európainál lényegesen kevésbé szigorú környezetvédelmi követelmények mellett történik a műanyag hulladékok újrahasznosítása. Az alacsony minőségű termékek (rövidebb élettartam) végül az égetőbe kerülnek, kérdés: megéri-e az anyagi ráfordítás erre a kitérőre? Az előadó hangsúlyozta, hogy csak az égetők adnak környezetvédelmileg is elfogadható műszaki megoldást a nem reciklálható műanyagok, kompozitok hasznosítására, és ezen túlmenően az égetés utáni salakból jobb hatásfokkal lehet
3 kivenni a fémek többségét, mint a hulladékból. A perzisztens szerves vegyületeket (POP-okat) csak az égetőkben lehet elbontani. Jens Kallesoe úr az Afatek cégtől ismertette a 2010-ben létesített salakkezelő üzemet. Az Afatek céget öt, önkormányzati tulajdonban álló hulladékgazdálkodási cég hozta létre és hat hulladékégető műből származó, mintegy 200.000 tonna salakot dolgoz fel évente. Az Afatek cég három telephelye közül az előadásban ismertetett legújabb létesítmény a legnagyobb kapacitású és ennek a megtekintése szerepelt a Munkabizottság április 12-i programjában. Az elérhető legjobb technikával jellemzett új Afatek üzem főbb paraméterei: - nem vasfémek (elsősorban alumínium, vörösréz, cink, sárgaréz) kinyerése a 2-50 mm szemnagyság tartományban (örvényáramos technika, mechanikai válogatás), a következő rostálási megosztásban: 2-8 mm, 8-16 mm, 16-50 mm, - rozsdamentes acél kinyerése a 16-50 mm szemnagyság tartományban (szenzoros eljárás, légsugár kifúvással), a következő rostálási megosztásban: 8-16 mm, 16-50 mm, - jó minőségű, fémmentesített salak frakciók útépítési célokra. Az üzem fontosabb eredményei: - 2012-ben a fémek kinyerése meghaladta a 60 %-ot. A jelenleg is folyó fejlesztések révén fémkiválasztás a 0,5 2 mm frakcióban és rozsdamentes acél kiválasztás a 2 8 mm frakcióban 2015-re el kívánják érni a 90 %-os leválasztási hatékonyságot. - A kinyert nem vasfémek megoszlása az egyes salak frakciókban a következő volt: 2-5 mm 5-10 mm 10-50 mm nehézfémek 0,5 % 0,3 % 0,4 % alumínium 1,2 % 1,3 % 1,8 % - Az égetőművekben keletkező átlagosan 20 % körüli salakmennyiségek 75 %-át hasznosítják kinyert fémek és útépítésre kerülő salak frakciók formájában. Összességében tehát a hulladéktüzelésű erőművek input hulladékának mindössze 5 %-a kerül véglegesen lerakásra. Az üzem jelenleg a következő vizsgálatokat, fejlesztéseket végzi: - A rozsdamentes acél hányad kinyerése a 0,5 2 mm frakcióban. - Milyen legyen a salak nedvesség tartalma az optimális fémkinyeréshez? - A fémek felismerésére vonatkozó üzemi analitikai módszerek vizsgálata, fejlesztése. - A salakból alacsony szilárdságú betonlapok gyártásának előkészítése, a piac felmérése és a környezetvédelmi megfelelősség vizsgálata. - A salak útépítési felhasználásának további növelése.
4 A salakkezelés költségére az előadó 10 Eur/t fajlagos kapudíjat adott meg. A jelenleg tervezési fázisban lévő Amager égetőműről Niels Moller Pedersen úr előadásában a következőket tudtuk meg: - A régi Amager égetőmű 42 évet üzemelt és már nem volt érdemes rekonstruálni, ezért döntöttek egy új égetőmű felépítése mellett. - A beruházók víziója: - szép architektúra, az épület a város szerves része legyen - magas energetikai hatékonyság - modern technológia és szigorú környezetvédelmi követelmények - A létesítés kronológiája: 2010-2012. szeptember: előtervek, tenderezés és engedélyezési eljárások. 2012. október 2016. közepe: tervezés, gyártás és építés 2016. közepe 2016. vége: üzembe helyezés 2017. eleje: átadás-átvétel - Technológiai tanácsadó cég : Ramboll Energie Építész tervező cég: BIG - Az égetőmű technológiai rendszere: 2 db rostélyos kazán, füstgáztisztítás: elektrofilteres pernye előleválasztás, kétlépcsős nedves mosó és SCR denox, füstgáz kondenzáció és hőszivattyú, 60 MW-os gőzturbina. - A következő tenderek kerültek kiírásra: kazán, füstgáztisztítás, turbina-generátor, irányítástechnika és monitoring, villamos rendszer, építészet. - Környezetvédelmi és energetikai követelmények: NOx redukció 85 %-os hatásfokkal Hidrogén-klorid leválasztás 99,9 %-ban Kéndioxid leválasztás 99,5 %-ban A jelenleginél 25 %-al több energia hasznosítás (CO 2 kibocsátás csökkentése 107.000 t/év-vel). Több távhő gerincvezeték elérése a rugalmas hőszolgáltatás érdekében. - A füstgázban lévő szennyezők engedélyezett kibocsátási határértékei, összehasonlítva az EU irányelv (IED) értékeivel a következők: Folyamatosan mért szennyezők napi átlagértékei: Szennyező Mértékegység Engedély IED por mg/nm 3 5 10 HCl mg/nm 3 5 10 SO 2 mg/nm 3 30 50 NO x mg/nm 3 100 200 NH 3 mg/nm 3 3 -
5 HF mg/nm 3 1 1 CO mg/nm 3 39 50 TOC mg/nm 3 8 10 Hg g/nm 3 25 - Mintavétellel mért szennyezők határértékei: Szennyező Mértékegység Engedély IED Cd, Tl g/nm 3 25 50 Sb, As, Pb, Cr, Co, g/nm 3 250 500 Cu, Mn, Ni, V Cd, Ni, As, Cr g/nm 3 50 - PAH g/nm 3 2,5 - Hg g/nm 3-50 dioxinok ng/nm 3 0,08 0,1 - Különleges építészeti kivitelezés: külső homlokzatból induló kémény, sípálya és fák a ferdén, lejtősen kialakított tetőszerkezeten, a homlokzaton bokros erkélyek kialakítása. - Beruházási költség: 4 Mrd DKK (kb. 160 Mrd Ft) Több előadó is kihangsúlyozta, hogy szemben a hulladékégetők számára a hulladék keret irányelvben megfogalmazott R1 képlettel a recycling számára nincs semmilyen hatékonysági előírás. Így nincsenek objektív mércék a recycling minőségének megítélésére és hatékonysági szempontból való összehasonlítására. A jövőben a recyclingra is ki kell dolgozni az elérhető legjobb technikára vonatkozó követelményeket, a cél az un. down-cycling elkerülése. A munkabizottsági tagokkal folytatott kötetlen szakmai beszélgetések során a következő fontos, - üzemeltetési tapasztalatokon alapuló - információhoz jutottunk a települési szilárd hulladékok és szennyvíziszapok közös tűztérben való eltüzelésére vonatkozóan: - Mechanikusan víztelenített (25-30 % szilárd anyag tartalmú) iszap esetében max. 10 tömeg% iszap keverhető az átlagos fűtőértékű települési szilárd hulladékhoz. - Szárított iszap (kb. 80 % szárazanyag tartalom) esetében a fenti arány max. 20 tömeg% lehet. Német kollégák szerint Németországban az iszapégetés tendenciája egyértelműen a monoégetés felé mutat, különös tekintettel a hamuból történő foszfor kinyerés jövőben várhatóan egyre növekvő jelentőségére. A Kara/Noveren égetőmű üzemlátogatása során a következő főbb információkat kaptuk:
6 A Kara/Noveren égetőmű 9 szomszédos önkormányzat mintegy 400.000 lakosának a hulladékát fogadja és hasznosítja energiatermelésre. Az égetőmű bár távolabb van Koppenhága központjától rádolgozik a mintegy 500.000 háztartást ellátó, egységes távfűtési hálózatra. Az égetőműben jelenleg folyik az új, 6-os számú kazán létesítése. A két régi (3. és 4. számú) kazánok az új kazán üzembelépését követően leállításra kerülnek, míg az 1999-ben üzembe helyezett 20 t/h teljesítményű 5. számú kazán tovább üzemel. Az új 6. számú kazán 25 t/h egységteljesítményű, azaz 200.000 t/év kapacitású. Üzembe lépését követően az 5. és 6. számú kazán együttesen kb. 350.000 t/év hulladékot fog eltüzelni. Az új kazán önálló építészeti, architekturális egységet alkot és különlegessége, hogy sziluettjében hasonlítani fog a szomszédos Roskilde város katedrálisához. A kazánhoz tartozó 97 m magas kéményt beépítik egy toronyba, ami kívülről hasonlítani fog a roskildei katedrális tornyához. Az égető blokk az Energy Tower (energia torony) nevet kapja, miután a szomszédos püspökség elutasította az energia katedrális megnevezést. Az építés kronológiája: műszaki koncepció kidolgozása, döntés a finanszírozásról: 2010. eleje telephely előkészítés: 2010. szeptember az építés kezdete: 2011. január első begyújtás: 2013. július tervezett átadás/átvétel: 2013. december A beruházás teljes költsége: 175 millió Euro (kb. 52,5 Mrd Ft) Főbb műszaki paraméterek: Martin féle visszatoló rostély (négy vonal, egyenként három szekcióval) Névleges méretezési fűtőérték: 11.000 kj/kg CNIM kazán (első három függőleges huzam besugárzott tűzterű, a konvektív hőcserélők a vízszintes huzamban vannak). Primer levegő előmelegítés: 160 o C Gőzparaméterek: 50 bar, 425 o C Füstgáztisztítás (LAB technológia): SNCR denox, zsákos szűrő az eco előtt, majd sósavmosó torony, kéndioxid mosó torony, kondenzációs egység. A dioxinok leválasztására a száraz aktív koksz beadagolás tervezett helye a zsákos szűrő előtti szakasz, de kialakítják a nedves adagolás lehetőségét is. Turbina-generátor egység (MAN Hamburg) villamos teljesítménye 18,9 MW, a turbina után kapcsolt két darab távfűtésű hőcserélő együttes teljesítménye: 52,1 MW. (Turbina fordulatszám: 8000 1/perc, generátor fordulatszám: 1500 1/perc.) Érdekes információ az égetőmű üzemeltetőjétől: a közelmúltban Írországból érkezett hozzájuk eltüzelésre 20.000 tonna, MBH-ból származó RDF válogatott hulladék. Az írek elmondása szerint az MBH létesítését a szomszédos cementgyár RDF igénye indokolta, azonban a cement iránti kereslet visszaesése miatt a cementgyárat
7 leállították és így kényszerűségből keresték meg a Kara/Noveren égetőművet, hogy fogadják be az említett mennyiséget. A következő munkabizottsági ülésre Olaszországban, Torinóban 2013. szeptember 12-13-án kerül sor. Az ülést és az égetőmű üzemlátogatását a CNIM cég szervezi. A 2014. évi tavaszi, illetve őszi ülések előzetesen tervezett színhelyei Berlin, illetve Sevilla. Budapest, 2013. április 30. Szép Károly ingatlan gazdálkodási, fejlesztési és projekt igazgató Bánhidy János szaktanácsadó az ISWA Energy Recovery Munkabizottság alapító tagja