Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2010. I. negyedév Dél-Alföld 2010. január március
NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS DÉL-ALFÖLD 2010. I. NEGEDÉV Foglalkoztatási adatok A dél-alföldi régió lakónépessége 2009. január 1-én 1 326 ezer fő volt, melyből aktív korú (15-74 év), a lakosság 76%-a, 1 012 ezer fő. A régió legalább 5 főt foglalkoztató gazdasági szervezeteiben 2009. évben 262,1 ezren álltak alkalmazásban, ezen belül a fizikaiak létszáma 153,5 ezer, a szellemieké 108,6 ezer fő volt. Jelen negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérésünkben 1570 munkáltató vett részt, illetve A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET BEMUTATÁSA szolgáltatott adatot, melyek 2009. december 31-i foglalkoztatotti létszáma összességében 89,7 ezer fő volt. Ezen érintett cégek jellemzően (46%-ban) kisfoglalkoztatók, ahogy régiónk munkaadóinak túlnyomó többsége is e kategóriába sorolható. Legtöbb foglalkoztatott ugyanakkor a nagy és közepes létszám-kategóriájú cégeknél áll alkalmazásban mintánkban, e cégek foglalkoztatják ugyanis a látókörünkbe került munkavállalók 38, illetve 40%-át. Nagyfoglalkoztatóink legnagyobb számban feldolgozóipari cégek, főként az élelmiszeripar, italgyártás és a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártása területéről, de a humánegészségügy, szociális ellátás; oktatás; a szállítás, raktározás; kereskedelem, gépjárműjavítás ágazataiból is több nagyfoglalkoztató adataival számolhattunk, földrajzi elhelyezkedésüket tekintve legnagyobb számban 2 megyeszékhelyről, így Szegedről és Kecskemétről. Több-kevesebb nagyfoglalkoztató jelzéseivel találkoztunk ugyan a munkaerő-piaci körzeteink többségében, viszont a régió 11 körzetéből nagyfoglalkoztató továbbra sem került / kerülhetett a mintánkba. Aktivitási adatok 2009. IV. negyedév Megnevezés Dél-Alföldön Országosan 2008 2009. Változás * 2008. 2009 Változás* foglalkoztatottak ezer fő 483,9 477,7-1,3 3 880,7 3 782,8-2,5 munkanélküliek 49,0 58,2 18,8 337,1 442,1 31,1 gazdaságilag aktívak 532,9 535,9 0,6 4 217,8 4 224,9 0,2 gazdaságilag inaktívak 487,7 476,5-2,3 3 489,5 3 459,1-0,9 alkalmazásban állók száma ** 273,2 262,1-4,1 2 762,6 2 660,7-3,7 aktivitási arány % 52,2 52,9 0,7 54,7 55,0 0,3 foglalkoztatási ráta 47,4 47,2-0,2 50,4 49,2-1,2 munkanélküliségi ráta 9,2 10,9 1,7 8,0 10,5 2,5 Forrás: KSH stadat A megkérdezett cégek és az általuk foglalkoztatottak száma 2009. december 31. Bács-Kiskun megye 646 29097 fő Csongrád megye 502 35348 fő Békés megye 422 25287 fő cégek száma db foglalk.létszám fő 1570 cég és 89,7 ezer fő foglalkoztatotti adataival számoltunk felmérésünk során * %, illetve százalékpont ** I. félév 2. oldal
A felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatotti létszámuk megoszlása a Dél-Alföldön Létszám-kategória Válaszoló szervezetek Foglalkoztatottak száma megoszlása száma megoszlása Mikro (0 9 fő) 444 28% 2 257 3% Kis (10 49 fő) 720 46% 16 954 19% Közepes (50 249 fő) 349 22% 36 182 40% Nagy (249 fő felett) 57 4% 34 339 38% Összesen 1570 100% 89 732 100% A megkérdezettek legnagyobb számban 417 gazdasági egység a feldolgozóiparból kerültek ki, ahogy a régió gazdaságában is ezen ágazat szerepe meghatározó. Felmérésünkben bár kis mértékben tovább mérséklődött ezen ágazat súlya, továbbra is túlreprezentáltnak tekinthető, amit a cégek heterogén profilja bizonyos szintig indokol is. A közszféra foglalkoztatásban betöltött szerepe továbbra is igen fajsúlyos, úgy a közalkalmazottak, mint a köztisztviselők vonatkozásában (a közszférában foglalkoztatják az alkalmazásban állók mintegy harmadát). A közigazgatás, és valamelyest a humán-egészségügy és szociális ellátás területe is kisebb súlyt képviselt felmérésünkben a régió foglalkoztatásában betöltött tényleges szerepénél; az oktatás területének merítési köre viszont bővebbre sikeredett. Valamelyest túlreprezentáltnak tekinthető felmérésünkben továbbá a szállítás, raktározás ágazata is. reprezentáltság A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ágak TEÁOR 08 Alkalmazásban állók száma (KSH 2009. év) [ fő ] A megkérdezett cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány [ % ] Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat 18775 6 152 32,8 Bányászat 273 5 1,8 Feldolgozóipar 67391 29 810 44,2 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi 2166 161 7,4 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 6066 2 394 39,5 Építőipar 12300 2 868 23,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás 29448 7 523 25,5 Szállítás, raktározás 9632 4 648 48,3 Szálláshely szolg, vendéglátás 8208 1 447 17,6 Információ, kommunikáció 1620 207 12,8 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 2672 983 36,8 Ingatlanügyletek 1796 686 38,2 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 3880 1463 37,7 Adminisztratív és szolgáltatás 4871 1132 23,2 Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás 27605 6258 22,7 Oktatás 34614 14216 41,1 Humán-egészségügyi, szoc.ellátás 25733 8131 31,6 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 3637 474 13,0 Egyéb szolgáltatás 1421 1174 82,6 Összesen 262 108 89 732 34,2 Jelentős foglalkoztatóként említhető régiónkban a kereskedelem területe is, az alkalmazásban állók 11%-ának munkalehetőséget biztosítva. (Felmérésünkben alulreprezentáltnak bizonyult az ágazat, akárcsak a szálláshely szolgáltatás, 3. oldal
vendéglátás; a művészet, szórakoztatás, szabadidő területe, valamint az építőipari szektor.) A mezőgazdaság a jó termőhelyi adottságokból is adódóan mind a mai napig kiemelkedő helyet foglal el a Dél-Alföld nemzetgazdasági ágainak sorában, s a vidéki településeink nagy részénél alapvető megélhetési forrást, esetleg kiegészítő kereseti lehetőséget is biztosítva. Az agráriumban foglalkoztatják régiónkban az alkalmazásban állók 7%-át, amit mintánk jól tükröz. A korábbi jelzések realizálódása, az álláskeresők létszámadatai 2009. IV. negyedévének munkaerő-piaci folyamatai, s ezen belül is a foglalkoztatási tendenciák a várakozásoknak megfelelő irányba változtak: egy negyedévvel korábban erre az időszakra 2,1 százalékos foglalkoztatotti létszámcsökkenést jeleztek (akkor megkérdezett) munkáltatóink. A régió nemzetgazdasági ágankénti struktúrájának 1 figyelembevételével korrigált előrejelzéseink ugyanakkor ennél valamelyest jelentősebb 2,7%-os csökkenést irányoztak elő. Jelen megkérdezettjeinknél az elmúlt negyedévben bekövetkezett létszámváltozás az előre jelzetteknél is erőteljesebb lett: 3,1%-os csökkenés következett be ténylegesen. Azon munkáltatóinknál, akik mindkét megkérdezésünkre válaszoltak, ennél hajszálnyival még kedvezőtlenebbül változtak a létszámadatok: 3,3%-os mérséklődést mértünk az e körben jelzett 2,2%-os csökkenés helyett az elmúlt negyedévben. A foglalkoztatás ilyen irányú tendenciája az Állami Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában szereplő álláskereső állományban fokozottan visszatükröződött, mivel a Dél-alföldi régióban az év végén regisztrált 89 ezer 200 fős álláskereső létszám 10%-kal haladta meg az egy negyedévvel korábbit. 2009. IV. negyedévében összességében 32 200 fő kérte nyilvántartásba vételét a régió munkaügyi kirendeltségének valamelyikében (regisztrációba lépők száma), 3 900 fővel többen a megelőző negyedévinél, s 1 000 fővel többen, mint egy évvel korábban. az elmúlt negyedévi jelzések a tényszámok tükrében álláskeresők létszámváltozása, összetétel adatok A nyilvántartott álláskeresők főbb megoszlási adatai 2009. december iskolai végzettség nem egyéb összetétel adatok <= 8 általános: 36,2% Férfi: 52,5% Tartósan állásnélküli: 25,5% Szakmunkás: 35,3% Nő: 47,5% Pályakezdő: 9,3% Érettségizett: 24,1% 50 éves és idősebb: 20,6% Diplomás: 4,4% Munkaerő-gazdálkodási felmérésünk immár ötéves múltra tekint vissza, így lehetőségünk van az egy évvel korábbi jelzések tényszámokkal való összevetésére is. A 2008. negyedik negyedévének végén megkérdezett, és jelenleg is válaszoló munkáltatóink még az akkori gazdasági állapotoknak megfelelően a kilátásban lévő gazdasági válság tükrében mérték föl lehetőségeiket, és ezek alapján 1,1 százalékos az elmúlt évi jelzések a tényszámok tükrében 1 2009. I. félévében 4 főnél többet foglalkoztató cégeknél alkalmazásban állók számának nemzetgazdasági ágankénti megoszlása 4. oldal
mérséklődéssel számoltak. Az időközben bekövetkezett gazdasági folyamatok válsághatás azonban foglalkoztatóinkat is elérték, és a bázis időszakinál 3,0 százalékkal alacsonyabb foglalkoztatotti létszámmal kellett számolniuk. A bekövetkezett csökkenés tehát lényegesen erőteljesebbnek bizonyult a várakozásaiknál. A KSH adatai szerint a régióban foglalkoztatott 15-74 éves korú népesség száma 1,3 százalékkal csökkent 2009. IV. negyedévében az egy évvel korábbiakhoz képest, a foglalkoztatási ráta 0,2 százalékpontos csökkenése, és a munkanélküliségi ráta 1,7 százalékpontos emelkedése mellett. A következő három hónap várható tendenciái Felmérésünk eredménye szerint 2010. márciusának végére a Dél-Alföld foglalkoztatotti létszáma emelkedik: munkáltatóink az első negyedévben az egy évvel korábbi stagnálással szemben érezhető: 2,2%-os létszámbővüléssel számolnak a december 31-i állapothoz képest. Régiónk megyéi e tekintetben igen eltérően nyilatkoztak: Bács- Kiskunban viszonylag kisebb mértékű (fél százalékos) emelkedéssel számolnak; Csongrád megyében, de főként Békésben pedig erőteljesebb (2,2 százalékos, illetve 4,3 százalékos) bővülést jeleztek megkérdezettjeink. Összességében a korábbi negyedévinél mérsékeltebb kiáramlást: 2026 fős kilépő létszámot (munkaviszony megszűnést); és intenzívebb beáramlást: 4020 fős belépő létszámot (munkaviszony létesítést) jeleztek a vizsgált cégek a Dél-Alföldön. Eddigi tapasztalataink szerint azonban a tényszámok rendszerint magasabbak az előrejelzetteknél. A legjelentősebb pozitív irányú létszámváltozást a 3 hónap múlva várható létszámváltozás a 2009. december 31-i adatokhoz képest [ % ban ] szezonális hatásokra érzékeny ágazatokból jeleztek, így a közigazgatás területéről Békés megye Bács-Kiskun (830 fő), jellemzően a megye + 4,3% köz- jellegű + 0,5% Csongrád munkavégzésekhez megye kapcsolódóan de a + 2,2% feldolgozóipar (460 fő), és a mezőgazdaság (410 főt érintő) területe is számottevő bővüléssel számol. 100 főt meghaladó létszámemelkedést jeleztek továbbá az építőiparból és a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazataiból is, de a szállítás, raktározás ágazatán kívül említésre méltó csökkenést egyik területről sem jeleztek. A mikroszervezetek továbbra is a legoptimistábbak, és a cégek méretének csökkenésével az optimizmusuk is mérséklődik. A mikroszervezetek 9%-os létszámemelkedést irányoztak elő, ami összességében régiós szinten 200 fős bővítést a foglalkoztatottak számának emelkedése várható -4-2 -1 0 2 4 5. oldal
takar e körben. A kis cégek 3,5%-os bővítési szándéka már jelentősebb létszámot, 600 főt érint az előrejelzések szerint. A közepes méretű szervezetek megkérdezettjei átlagosan 2,7%-os növekedéssel számolnak, + 970 főnek kínálva munkalehetőséget. A nagycégek 0,7%-os létszámbővítési szándéka abszolút értékében 220 fős bővítést helyez kilátásba. A régió nemzetgazdasági ágankénti struktúrájának 2 figyelembevételével korrigált munkáltatói előrejelzések szerint a régió foglalkoztatotti létszáma 2010. márciusának végére 2,8 százalékkal emelkedik a decemberi adatokhoz képest, ami határozottan kedvezőbb az egy évvel korábbi felmérésünk ilyen irányú előre jelzéseinél. várható változások a régió egészében Felvételek Jelen felmérésünkkor felkeresett és választ is adó 1570 munkaadó egynegyede tervez létszámbővítést a megkérdezést követő három hónapon belül. Felvételek legnagyobb számban segédmunkás munkakörökben várhatók (+1000 fő), de a különféle erdőgazdálkodási, vadászati, halászati foglalkozásokban (+260 fő); feldolgozóipari gépkezelő, gyártósori összeszerelői (+110 fő); vegyipari alapanyag- és termékgyártó, gépkezelői (+50 fő); építési szakipari (+50 fő); élelmiszergyártó-, feldolgozó és tartósítói (+40 fő); fémipari (fémmegmunkáló, felületkezelő), (+50 fő) műszerészi és mezőgazdasági gépvezetői (+ 40 fő) munkakörökből is nagyobb számú bővülési szándékot jeleztek. Javuló pozíciójúnak tekinthetők a jelzések szerint a kereskedelmi foglalkozások, a könnyűipari-, az építőipari gépkezelő; az építőmesteri; a takarítói és az egyéb irodai jellegű foglalkozások is, bár létszámában kisebb kört érintve, mint a korábban említettek. Azt azonban mindenképpen látni kell, hogy a jelzett felvételi várakozások már érezhetően magasabbak az egy évvel ezelőttinél, s viszonylag mérsékeltebbek a prognosztizált munkaviszony megszűnések. a cégek 25%-a növekvő létszámmal számol Leépítés A felkeresett és számunkra adatokat szolgáltató szervezetek 12 százaléka számol létszámcsökkenéssel az elkövetkező három hónapban. (Egy évvel ezelőtt a megkérdezett cégeink 16%-a nyilatkoztak ekként.) Munkaviszony megszűnésekre legnagyobb számban a mélyépítő-ipari foglalkozásokban (- 70 fő) és az egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozások (-50 fő) esetében kell számítani. Romló pozíciójúnak tekinthetők továbbá várhatóan a faipari foglalkozások is (-10 fő), de az érintett létszám a jelzések szerint már az előbbieknél lényegesen szerényebb lesz. romló pozíciójú foglalkozások a negyedév során 2 2009. évben a 4 főnél többet foglalkoztató cégeknél alkalmazásban állók számának nemzetgazdasági ágankénti megoszlása 6. oldal
Ellentétes irányú létszámmozgások Pozitív és negatív irányú létszámmozgást jeleztek több munkakörből is, ahol a felvételek és elbocsátások egyenlege ugyan szerényebb, de a fluktuáció a cserélődő létszám, esetleg a lejárt határozott idejű szerződések meghosszabbítása már említést érdemelő létszámot érint. Ilyen foglalkozásúként említhetők a járművezetők, ahol a 110 főt meghaladó pozitív és negatív irányú mozgás egyenlege nem éri el a 10 főt. Pozitív egyenlegű továbbá a javító-szerelők (+60 40 fő), és az anyagmozgatók (+60 40 fő) várható létszámváltozása. Negatív egyenlegű ugyanakkor a szociális foglalkozásúaknál jelzett felvétel (+20 fő) és elbocsátás (-30 fő) eredménye, míg nullszaldós az örök esetében prognosztizált létszámváltozás (+/- 40 fő). Év közben várható trendek a Dél-Alföldön Az egy év múlva várható trendek Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésünk alapján a dél-alföldi régió munkáltatói a távlati terveik tekintetében alapvetően stagnálással, minimális bővüléssel számolnak: a régió foglalkoztatotti állományát 2010. decemberének végére a jelenleginél 0,5 százalékkal magasabbra prognosztizálták. Ezen eredmény elsősorban a feldolgozóipar egyes területeinek, a kereskedelem, gépjárműjavítás; valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazatainak pozitív várakozásait tükrözi, melyet némiképp tompítanak elsősorban a szállítás, raktározás; és közszféra területeiről jelzett csökkentési szándékok. a foglalkoztatottak számának emelkedése várható A megkérdezett cégeink 26%-a növekvő foglalkoztatotti létszámot jelzett 2010. decemberének végére, s 15%-uk csökkenéssel számol. Az általuk prognosztizált létszámnövekedés és csökkenés 400 fős pozitív egyenlege enyhe növekedést helyez kilátásba. 7. oldal
A cégek méreteit tekintve a mikroszervezetek továbbra is optimistábbak, mint a nagyobb cégek. A mikroszervezetek átlagosan 5,4%-os növekedésben bíznak az elkövetkezendő 1 év során, míg a kis cégek szerényebb, 1,1%-os emelkedést irányoztak elő. A közép méretű cégeknél már csak 0,3%-os növekedés várható, míg a nagy szervezetek létszáma várhatóan stagnál. Régiónk év végére előre jelzett kis mértékű foglalkoztatotti létszám bővülése tehát összességében a közepes és annál kisebb cégek létszámában jelentkezik majd. 1 év múlva várható létszámváltozás a 2009. december 31-i adatokhoz képest [ % ban ] Békés megye A régió három megyéje Bács-Kiskun + 1,0% megye közül Bács-Kiskun - 0,4% Csongrád megye a mostaninál (0,4 megye százalékkal) + 0,8% alacsonyabb foglalkoztatotti létszámmal számol a 2010-es év végére. Csongrád megyei megkérdezettjeink 0,8 százalékos, a Békés megyeiek pedig 1,0%-os növekedéssel számolnak az elkövetkezendő egy év során. A régió nemzetgazdasági ágankénti foglalkoztatási szerkezetének 2 figyelembevételével korrigált munkáltatói előrejelzések szerint a régió foglalkoztatotti létszáma egy év múlva várhatóan 0,4%-kal emelkedik, tehát a régió egészében hasonló, hajszálnyival mérsékeltebb emelkedés várható, mint felmérésünk megkérdezetti körében. -4-2 -1 0 2 4 várható változások a régió egészében 8. oldal
A RÉGIÓ ÁLLÁSKÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA 2009. október december időszakban munkaügyi szervezetünkhöz régiós szinten 8 000 főre vonatkozó állásajánlat érkezett, így az időszak elején meglévő 2 100 álláshellyel együtt tízezer-egyszáz álláshelyet tudtunk felkínálni a negyedév során a Dél-Alföld munkát kereső lakosságának, kétezer-hétszázzal kevesebbet, mint egy negyedévvel korábban. Az időszaki álláshelyek egyharmada Békés megyei munkavégzésre irányult, 38%-uk Bács-Kiskun megyei, s 28%-uk Csongrád megyei munkahely volt. Az állások 31%-ához támogatást is igényeltek munkáltatóink, 69%-uk viszont anyagi segítséget nem igényelt. A bejelentett állások között a feldolgozóipar (24%) mellet az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások munkaerőigénye volt a legmagasabb (16%), de 10% fölötti részarányt képeztek a kereskedelem járműjavítás területéről beérkezett állásbejelentések is. A közigazgatás 900 fős létszámigénye a bejelentett állások 9%-át, az építőipar 800 fős igénye pedig az állások 8%-át képviselte. Ennél 2 százalékponttal kisebb súllyal bírt a pénzügyi közvetítés, valamint az egyéb közösségi, személyi szolgáltatások területe. 10 100 felkínált álláshely a negyedév során EGYÉB A RÉGIÓ MUNKÁLTATÓI KAPCSOLATAIVAL, AZOK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK Pályakezdők foglalkoztatása Jelen felmérésünk során megkérdeztük munkáltatóinkat arról is, hogy mi a véleményük a pályakezdők foglalkoztatásáról, 10 féle állítást kínálva számukra válaszlehetőségként. Munkáltatóink leggyakrabban e réteg támogathatóságát emelték ki, így továbbra is az alacsonyabb munkaerőköltség jelenti a legfőbb motivációt a pályakezdők foglalkoztatásában. Előnyként fogalmazták meg a fiatalok friss szakmai ismereteit, és az idősebb korosztálynál lényegesen könnyebb betaníthatóságát, a másik oldalon viszont negatívum, hogy betanításuk igen időigényes, lefoglal egy szakképzett kollégát, és e befektetés nem minden esetben térül meg, tekintettel arra, hogy a cégek egytizede legnagyobb előny a támogathatóság, és a könnyű betaníthatóság több állítás is választható volt 9. oldal
szerint nem lehet a pályakezdőkre hosszútávon számítani. Probléma, hogy önálló munkavégzésre mindössze a megkérdezett cégek 13%-a szerint képesek, de alkalmazkodóak, és tapasztalatlanságuk nem jelent törvényszerűen lassabb munkavégzést is. Cégmérettől, és általánosságban véve nemzetgazdasági ágtól függetlenül a támogathatóság lehetősége a legfőbb motiváció a fiatalok foglalkoztatásakor, továbbá a friss szakmai ismeretek. A nagycégek az átlagnál jobban preferálják a pályakezdők könnyebb betaníthatóságát, ugyanakkor mindez gyakorta leköt náluk egy teljes munkaerőt, és az alkalmazkodó képességgel kapcsolatos tapasztalataik is az átlagnál kedvezőtlenebbek. Az egészségügyi, szociális ellátás és az oktatás területén elsősorban a legfrissebb szakmai tudásuk miatt alkalmazzák a fiatalokat, míg a szállítás, raktározás, posta, távközlés; továbbá a feldolgozóipar egyes területein, mint a járműgyártás és a bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása ágazatokban a könnyű betaníthatóságukat emelték ki pozitívumként. Az egészségügy és szociális ellátás ágazatában az alacsonyabb munkaerő-költség is fontos szerepet játszik. Jelentősebb közmunka, közhasznú munka programok A közmunkaprogramokban elsősorban hátrányos helyzetű térségekben regisztrált álláskeresők, vagy szociális segélyezettek vehetnek részt, így ez a lehetőség azoknak az embereknek segít, akik átmenetileg kiszorultak a munkaerőpiacról. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázati felhívásai alapján 2009. évben a következő közmunkaprogramok kerültek támogatásra: 10. oldal
A 2008/10 Téli közmunkaprogram 2008. év végén meghívásos rendszerben két hónappal meghosszabbításra került, amely a Dél-alföldi régióban 1170 álláskereső számára 2009. február 15-ig biztosított foglalkoztatási lehetőséget. 2008/12 Kórházak közmunkapályázat alapján a Dél-alföldi régióból három munkáltató nyert támogatást, ezáltal 2009. április 1-től 33 közmunkás kezdhette meg a képzéssel támogatott, 2009. december 31-ig tartó közmunkaprogram megvalósítását. A 2009/2. Erdőművelő meghívásos körmunkaprogramban a Dél-alföldi Erdészeti Zrt. pályázata alapján 125 közmunkás 6 hónapos foglalkoztatása valósult meg 2009. április 15-2009. október 15. időszakban. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. pályázata alapján 2009. április 27-től 2009. október 26-ig 150 fő került foglalkoztatásra. A 2009/3. Nemzeti parkok meghívásos közmunkaprogramban elnyert támogatás segítségével 52 hátrányos helyzetű álláskereső 6 hónap időtartamú foglalkoztatására került sor 2009. április 1-2009. szeptember 30. időszakban. A közmunkások a Körös-Maros Nemzeti Park (23 fő), valamint Kiskunsági Nemzeti Park (29 fő) területén a nyílt térségeket és az erdőket ápolták, szemetet gyűjtöttek, irtották a parlagfüvet, valamint a parkok igazgatóságainak tulajdonában álló ingatlanokat tették rendbe. A 2009/4. Vasút-tisztasági közmunkaprogram pályázatán Vésztő város önkormányzata, mint gesztor nyert támogatást. A pályázat keretében lehetőség nyílt a nagy forgalmú hazai és nemzetközi vasútvonalak közvetlen környezetének megtisztítására és parlagfű-mentesítésre, az állomások és környékük parkosítására. A pályázat alapján 108 álláskereső 6 hónap időtartamú foglalkoztatása vált lehetővé 2008. április 15-2009. október 14. időszakban. A 2009. évben támogatásban részesült 27 közmunka-program régiónkban 1638 közmunkás foglalkoztatását tette lehetővé. 2009. évben meghívásos pályázatok kerültek kiírásra. A támogatást nyert 27 közmunkaprogramban 1638 közmunkás foglalkoztatása valósult meg. A közmunkások legalább 40%-a a szociális segélyezettek közül került foglalkoztatásra. Az év folyamán kirendeltségeink részéről visszatérő problémaként merült fel, hogy egyes álláskeresői célcsoportokat a jogszabály rendelkezései következtében közcélú foglakoztatásba nem áll módunkban bevonni. Ennek megoldására az MPA foglalkoztatási alaprészén decentralizált pénzügyi keretünk szabad forrásainak felhasználásával 2009. szeptember 1-től 3 hónap időtartamú közhasznú munkaprogram indításával biztosítottunk munkalehetőséget azon regisztrált álláskeresők számára, akik nem voltak jogosultak közcélú foglalkoztatás támogatására, továbbá a halmozottan hátrányos helyzetűeknek, valamint akik hátrányos helyzetű térségekben kerültek nyilvántartásba. A teljes munkaidőben történő foglalkoztatáshoz 90%-os mértékű támogatást nyújtottunk, a munkaeszközök támogatásához is lehetőséget biztosítva. Az álláskeresők foglakoztatói körét a települési önkormányzatokon túl, a Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartásában szereplő cigány kisebbségi önkormányzatokra is kiterjesztettük. A közhasznú munkaprogram 892 álláskereső foglalkoztatását tette lehetővé. 11. oldal
A közhasznú munkaprogramunk indítása a munkáltatók körében kedvező fogadtatásra talált, összesen 149 települési önkormányzat, valamint 4 cigány kisebbségi önkormányzat élt a támogatási lehetőséggel. A közhasznú munkaprogramban összesen 892 álláskereső 3 hónap időtartamú foglakoztatása valósult meg, amelyhez a decentralizált keretünkből 233 millió Ft támogatást biztosítottunk. A közhasznú munkaprogramot eredményét az önkormányzatok rendkívül pozitívan értékelték. Kiemelték a munkavállalók értékteremtő munkáját, mellyel a települések fejlődését segítették. A munkaeszköz-támogatás lehetőségével élve jellemzően kézi szerszámok vásárlása valósult meg, továbbá kisgépek beszerzése is segítette a hatékony munkavégzést, a kitűzött célok megvalósulását. A munkaprogram segítségével tartós álláskeresők kerülhettek ismételten közösségbe, amely rendkívül jótékony hatást gyakorolt személyiségükre. A munkavállalók hasznosnak érezhették magukat, a feladatokat felelősségteljesen, precízen ellátták, a munkavégzési moráljuk példaértékű volt. Mindezen túl, nem elhanyagolható munkaprogram társadalmi megítélése, a települések lakosai sem hagyták elismerés nélkül a látványos értékteremtő munkákat. Csoportos létszámleépítések. Azok megelőzésére tett intézkedések A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központhoz 2009. negyedik negyedévében összesen 14 végleges csoportos létszám-leépítési döntés bejelentés érkezett, amely összesen 825 fő munkavállaló munkaviszonyának megszűnését eredményezte. A munkavállalók közül 787 fő tartozik lakóhelye alapján a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ illetékességi területéhez. Megyei megoszlásban (döntés bejelentések száma): Bács-Kiskun megye 7; Békés megye 6; Csongrád megye 1 döntés bejelentés. Megyei megoszlásban (érintett létszám): Bács-Kiskun megye 475 fő; Békés megye 218 fő; Csongrád megye 94 fő. Ágazati megoszlás szerint közülük a járművillamossági,- elektronikai készülékek gyártásában; baromfihús feldolgozás-, gyártásában, és a gyümölcs-, zöldségfeldolgozásban foglalkoztatott dolgozók emelhetők ki. 14 csoportos leépítési bejelentés a negyedik negyedév során A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2009-ben is kiemelten kezelte a munkahelyteremtést, melynek elősegítése érdekében két pályázati kiírást is megjelentetett. Az MPA-2009-1 munkahelyteremtő beruházások támogatása című pályázati felhívásra régiónkból 33 db pályázat érkezett, 252,9 millió Ft össz támogatási igényt jelezve, mely 206 fő foglalkoztatását célozta meg, ebből 202 fő álláskereső, 207 fő foglalkoztatási létszám megtartása mellett. A 33 db pályázó közül 6 az érdemi döntést megelőzően vesszavonta pályázatát. Ennek eredményeképpen 27 db pályázat került felterjesztésre a Szociális és Munkaügyi Minisztérium felé, melyek támogatási igénye összességében 209,7 millió Ft, mely 173 Munkahelyteremtés támogatása: 15 megvalósult beruházás 12. oldal
új munkahely létesítését tartalmazza, 177 fő megtartása mellett. A Minisztérium döntése alapján 18 pályázat került támogatásra, amely 114 új munkahely teremtését jelenti 139 fő megtartása mellett, a megítélt támogatás 138,2 millió Ft. A 18 támogatott pályázó közül 17 támogatottal kötött a munkaügyi központ hatósági szerződést. 1 pályázó a szerződéskötést megelőzően visszalépett a tervezett beruházás megvalósításától, döntésénél a gazdasági körülmények megváltozására hivatkozott. Mindezek alapján a 17 munkáltatóval szembeni elkötelezettség összesen 131,5 millió Ft. A támogatási összeghez kapcsolódó új munkahelyek száma 108, melyek feltöltését a munkáltatók 98%-ban regisztrált álláskeresők köréből kívánják megvalósítani, az összes foglalkoztatási kötelezettség 231 fő. A 17 támogatott beruházás közül 15 került megvalósításra, 2 támogatott esetében a munkaügyi központ megszüntette a hatósági szerződést a támogatás folyósítását megelőzően. A 2 megszüntetett szerződés esetében a pénzügyi meghiúsulás összességében 21,6 millió Ft volt, amely 18 új munkahelyet jelentett volna 1 fő megtartása mellet. Az érintett 15 munkáltatók részére 2009. december 31-ig 109,8 millió Ft került folyósításra, mely segítségével 90 új munkahely létesül a dél-alföldi régióban 122 fő megtartása mellet. Az újonnan létrehozott munkahelyekre a létszámfeltöltések a szerződésekben vállalt ütemezés szerint folyamatban vannak. Az MPA-2009-2 kódjelű magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő támogatására 3 db pályázat érkezett, amely 11,7 millió Ft támogatási igényt jelentett 6 új munkahely létesítésére, 10 fő megtartása mellett. A beérkezett pályázatok az érdemi döntés előtt visszavonásra kerültek. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésének, foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítésének 2009. évi központi programjának célja, a recesszió által érintett nagy vállalkozások foglalkoztatási kapacitásának megtartása, a csoportos létszámleépítések megelőzése, a munkáltatói likviditási problémák kezelése. A program rendelkezésére álló 700 millió Ft központi forrás terhére 2009. január 26- tól 2009. szeptember 30-ig élhetnek forrásbiztosítási kérelemmel a munkaügyi központok. A támogatási konstrukció célcsoportját, az egy telephelyen legalább 50 főt érintő csoportos létszám-leépítési szándékot bejelentő munkáltatók képezik. 2009. évben munkaügyi központunk 6 esetben nyújtott be forrásbiztosítási kérelmet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részére 1 170 fő létszámleépítésének megelőzése céljából, amelynek támogatási igénye 430,0 millió Ft volt. A kérelmek közül 5 cég vonatkozásában támogató döntés született, amelyből 1 munkáltató döntést követően visszavonta kérelmét. A négy munkáltató részére megítélt központi forrás összege 806 fő támogatott foglalkoztatásához 213,8 millió Ft, amely az országos forrás 30,5%-át teszi ki. Munkahelymegőrzés támogatása iránt meghirdetett pályázati lehetőségek kihasználása Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány A foglalkoztatottság megőrzésének támogatása a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál címmel támogatási programot hirdetett. Az átmeneti 13. oldal
gazdasági visszaesés foglalkoztatási hatásainak mérséklése, az érintett munkavállalók munkahelyének megőrzése, valamint a gazdasági visszaesésből fakadóan átmenetileg megszűnő álláshelyek számának a minimalizálása érdekében indított program keretében az érintett munkavállalók munkahelyének a megtartásához azok a jogképes kivéve: költségvetési szerv és intézményei, non-profit szervezet, természetes személy munkáltatók nyújthattak be pályázatot, amelyeknek a gazdasági visszaesés következtében munkavállalói létszámukat átmenetileg nem képesek megtartani. A pályázati felhívás 2009. november 5-ig folyamatos beadási határidővel került meghirdetésre, amelyet 2009. február 27-én zároltak. A pályázat 2009. szeptember 30- án ismét megnyitásra került, amelyre 2010. január 13-ig volt lehetőség pályázat benyújtására. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítványhoz benyújtott pályázatok közül 2009. évben 79 pályázó, 1 534 fő munkahelyének megőrzéséhez 788,7 millió Ft támogatásban részesült, amelyből az utolsó negyedévben 19 pályázónál foglalkoztatott 406 fő munkahelyének megérzését 175,4 millió Ft elnyert támogatás segítette elő. OFA a foglalkoztatottság megőrzésének támogatása átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknak A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által 2009. január 21-én közzétett Munkahelyek megőrzéséért munkaerő-piaci program keretében az MPA FA válságkezelésre elkülönített 10 milliárd Ft központi keret terhére támogatás nyújtható annak megakadályozására, hogy a vállalkozások az átmenetileg feleslegessé vált munkavállalóikat elbocsássák. A program közvetlen célcsoportja a legalább 3 munkavállalót foglalkoztató, átmeneti gazdasági visszaesésből adódóan nehéz helyzetbe került munkaadók, amelyek foglalkoztatási kapacitásukat a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nem tudják megtartani. A program keretében munkahelymegőrző bérköltség-támogatásra, csökkentett idejű foglalkoztatás esetén munkahelymegőrzést célzó kereset kiegészítésre, valamint újraelhelyezkedést elősegítő bérköltség támogatásra lehetett pályázni. A központi munkaerő-piaci program támogatása iránt 2009. szeptember 14-ig, (a pályázat felfüggesztésének időpontja) régiónk 333 átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadó programtervét terjesztette elő a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal felé, összesen 16 624 munkavállaló munkahelyének megőrzése céljából, 5 261,7 millió Ft támogatási igénnyel. Valamennyi benyújtott pályázat elbírálásra került. A központi forrásból régiónkban 2009-ben összesen 123 munkáltató 1 701,7 millió Ft támogatásban részesült, amely 9 081 dolgozó munkahelyének megőrzését segítette elő. Átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadók Munkahelyek megőrzéséért központi munkaerő-piaci program régiónkban 9081 munkavállaló munkahelyének megőrzését segítette elő Rendezvények, események A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ 2009. november 5-18. között 4 időpontban és 4 helyszínen rendezte meg a Pályaválasztási Vásárt. A rendezvények mellett a régió mind a 27 kirendeltségi körzetében több mint 50 üzemlátogatásra is sor került. programkínálatunk Munkaügyi Központunk a PAKTUM-PROGRESS a Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum fenntartása című projektje keretében 2009. december 3-án 14. oldal
Békéscsabán megyei fórumot, 2010. január 20-án Gyomaendrődön és január 22-én Mezőkovácsházán pedig kistérségi fórumot rendezett. A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum Paktum-Progress projekt keretében első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal 2010. február 4-én Békéscsabán, a Békés Megyei Tudásház és Könyvtárban megrendezésre került a Projektvásár. Ezen a rendezvényen egy kiállítás formájában lehetőséget biztosítottunk a Jó gyakorlatok Projektgyűjteményben szereplő projektek gazdáin kívül további szervezetek, városok meghatározó jelentőségű projektjeinek megjelenésére, bemutatkozására. Kiemelt célunk volt, hogy szakmai tájékoztatások keretében a résztvevők megismerhessék az aktuális és várható országos és regionális pályázati lehetőségeket. A rendezvényen partnerkereső program keretében a résztvevők ötleteket gyűjthettek, megismerkedhettek egymás kezdeményezéseivel és potenciális pályázók találhattak egymásra. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központunk 2009. év végén pályázatot nyújtott be az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bűnmegelőzési projektek megvalósítására kiírt pályázati felhívására. A háromlépcsős szakmai bírálatot követően a bizottság a 64 beadott pályázatból 15 pályázatot részesített támogatásban. Az ÚJ ESÉLY PLUSZ program a 6 évvel ezelőtti, minta értékű Békés megyei projekt az ÚJ ESÉLY program eredményeinek kiterjesztését, hatásainak erősítését, módszerei gyakorlati alkalmazhatóságának megteremtését és annak bevezetését vállalta megvalósítani és fenntartani a Dél-alföldi régió teljes területén. A projekt nyitótalálkozójára, és a régió 16 partnere közötti együttműködés megbeszélésére 2010. február 5-én, Békéscsabán került sor. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ tájékozató előadásokat szervez a munkahelyteremtő támogatások (MPA-2010-1, MPA-2010-2) pályázati lehetőségeiről a régió 24 helyszínén, 2010. február 13. és március 2. között. 2010. március 10-én kerül sor az SZTE Tavaszi Állásbörzére, ahol a Munkaügyi Központunk önálló standján várja az érdeklődőket és ad tájékoztatást az álláslehetőségekről, a támogatási formáiról, szolgáltatásairól, valamint a rendezvényén a Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ EURES tanácsadója tart előadást "Menjek, vagy maradjak?" címmel a külföldi munkavállalásról, illetve a Szolgáltatási Osztály vezetője a pályakezdők munkaerő-piaci integrációját elősegítő aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökről. 15. oldal
Mellékletek Módszertan Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, a Magyar Köztársaság munkaügyi szervezete, amely 2004 és 2007. között jelentős modernizáción ment keresztül. A modernizációs folyamatban olyan új eszközöket kísérletezünk ki és vezetünk be, amelyek több információval szolgálnak partnereinkről, és több hasznos információt adnak vissza számukra a környező munkaerőpiacról. Új eszközeink közül az egyik meghatározó a negyedévente elvégzett, gyorsan kitölthető, egy oldalas felmérés, a munkaerő-gazdálkodási adatlap, mely ezalkalommal a 2009. december 31-i, valamint az egy negyedévvel, illetve az egy évvel későbbi foglalkoztatotti állományra kérdez rá. Az adatfelvétel időszaka: 2010. január 22 február 12. A felmérésben kirendeltségeinkkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, így a mérés eredménye és az itt bemutatott adatok nem tekinthetőek reprezentatívnak, azaz nem jellemzik régiónk munkaerőpiacának egészét. Elemzésünk a válaszadó szervezetek válaszain alapul. Célja az Önök tájékoztatása és partneri kapcsolatunk fejlesztése. Fogalmi meghatározások Munkaerő-felmérés fogalmai (KSH fogalmi rendszere) A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés keretében vizsgálja a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitását. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést, a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; azok a nyugdíjasok, járadékosok, akik nem folytatnak keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében.
Mellékletek Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. ÁFSZ fogalmi rendszerében: Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során a szabad mozgás és beutazás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján szabad beutazási és tartózkodási joggal rendelkező személy álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát.
Táblázatok A mintavételi kör megoszlása nemzetgazdasági áganként és cégméret szerint TEÁOR 08 létszám-kategória Mikro Kis Közepes Nagy Összesen db % db % db % db % db % Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat 45 28% 75 47% 38 24% 1 1% 159 100% Bányászat 1 100% 0 0 0 1 100% Feldolgozóipar 78 19% 197 47% 119 29% 23 6% 417 100% Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi 1 25% 2 50% 1 25% 0 0% 4 100% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 3 10% 13 45% 11 38% 2 7% 29 100% Építőipar 47 42% 47 42% 16 14% 1 1% 111 100% Kereskedelem, gépjárműjavítás 110 38% 151 52% 27 9% 3 1% 291 100% Szállítás, raktározás 13 33% 17 44% 4 10% 5 13% 39 100% Szálláshely szolg, vendéglátás 34 43% 40 51% 5 6% 0 0% 79 100% Információ, kommunikáció 15 75% 4 20% 1 5% 0 0% 20 100% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 2 18% 4 36% 4 36% 1 9% 11 100% Ingatlanügyletek 2 14% 8 57% 3 21% 1 7% 14 100% Szakmai, tudományos, műszaki tev. 31 60% 16 31% 4 8% 1 2% 52 100% Adminisztratív és szolgáltatás 11 34% 13 41% 8 25% 0 0% 32 100% Közigazgatás, védelem, társadalombizt. 7 6% 61 53% 46 40% 1 1% 115 100% Oktatás 11 16% 19 28% 30 44% 8 12% 68 100% Humán-egészségügyi, szoc.ellátás 2 4% 20 38% 21 40% 10 19% 53 100% Művészet, szórakoztatás, szabad idő 12 46% 11 42% 3 12% 0 0% 26 100% Egyéb szolgáltatás 19 39% 22 45% 8 16% 0 0% 49 100% összesen 444 28% 720 46% 349 22% 57 4% 1 570 100%
Táblázatok A mintavételi kör munkaerő-piaci körzetenként Megnevezés Mikro Kis Közép Nagy összesen db fő db fő db fő db fő db fő Kecskeméti Kirendeltség 38 129 36 869 21 2 444 6 3288 101 6 730 Bajai Kirendeltség 2 16 37 980 16 1 910 4 1 971 59 4 877 Kalocsai Kirendeltség 23 117 38 809 18 1949 1 462 80 3 337 Kiskőrösi Kirendeltség 27 147 44 1 090 13 1 250 0 0 84 2 487 Kiskunfélegyházi Kirendeltség 14 73 23 578 15 1 646 4 1352 56 3 649 Kiskunhalasi Kirendeltség 24 126 33 712 10 764 0 0 67 1 602 Bácsalmási Kirendeltség 7 38 17 387 6 409 0 0 30 834 Kiskunmajsai Kirendeltség 30 158 14 331 4 469 1 327 49 1 285 Kunszentmiklósi Kirendeltség 15 84 28 721 13 1 282 0 0 56 2 087 Tiszakécskei Kirendeltség 13 62 16 371 8 748 0 0 37 1 181 Jánoshalmi Kirendeltség 10 64 9 237 8 727 0 0 27 1028 Bács-Kiskun megye 203 1 014 295 7 085 132 13 598 16 7 400 646 29 097 Békéscsabai Kirendeltség és Szolgáltató Központ 15 80 25 560 14 1 224 3 1 268 57 3 132 Békési Kirendeltség 12 72 27 711 8 976 3 986 50 2 745 Gyulai Kirendeltség 1 6 19 453 9 1 020 4 1576 33 3 055 Orosházi Kirendeltség 22 112 20 507 17 1 754 5 2 961 64 5 334 Szarvasi Kirendeltség 4 18 24 648 12 1 052 3 1 301 43 3 019 Szeghalmi Kirendeltség 10 43 13 360 10 1 299 1 558 34 2 260 Gyomaendrődi Kirendeltség 16 77 26 509 20 1 911 0 0 62 2 497 Mezőkovácsházi Kirendeltség 9 47 29 673 15 1 515 1 446 54 2 681 Sarkadi Kirendeltség 10 51 12 263 3 250 0 0 25 564 Békés megye 99 506 195 4 684 108 11 001 20 9 096 422 25 287 Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ 22 108 60 1411 37 4 292 15 15 084 134 20 895 Csongrádi Kirendeltség 22 97 27 539 11 1 423 0 0 60 2 059 Hódmezővásárhelyi Kirendeltség 20 114 24 519 16 1 492 1 415 61 2 540 Makói Kirendeltség 18 96 31 708 15 1 853 3 1 422 67 4 079 Szentesi Kirendeltség 21 107 35 726 8 640 2 922 66 2 395 Kisteleki Kirendeltség 20 94 32 789 9 840 0 0 61 1 723 Mórahalmi Kirendeltség 19 121 21 493 13 1 043 0 0 53 1 657 Csongrád megye 142 737 230 5 185 109 11 583 21 17 843 502 35 348 Dél-alföldi régió összesen 444 2 257 720 16 954 349 36 182 57 34 339 1 570 89 732
Táblázatok A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként TEÁOR 08 dec. 31. + 3 hónap + 1 év fő fő változás % fő változás % Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat 6 152 6 560 6,6 6 126-0,4 Bányászat 5 5 0,0 5 0,0 Feldolgozóipar 29 810 30 269 1,5 30 185 1,3 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi 161 163 1,2 163 1,2 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 2 394 2 399 0,2 2 425 1,3 Építőipar 2 868 2 986 4,1 2 885 0,6 Kereskedelem, gépjárműjavítás 7 523 7 643 1,6 7 634 1,5 Szállítás, raktározás 4 648 4 545-2,2 4 560-1,9 Szálláshely szolg, vendéglátás 1 447 1 452 0,3 1 464 1,2 Információ, kommunikáció 207 205-1,0 207 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 983 982-0,1 959-2,4 Ingatlanügyletek 686 689 0,4 679-1,0 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 1 463 1 540 5,3 1 525 4,2 Adminisztratív és szolgáltatás 1 132 1 212 7,1 1 118-1,2 Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás 6 258 7 084 13,2 6 231-0,4 Oktatás 14 216 14 181-0,2 14 176-0,3 Humán-egészségügyi, szoc.ellátás 8 131 8 131 0,0 8 137 0,1 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 474 490 3,4 477 0,6 Egyéb szolgáltatás 1 174 1 190 1,4 1 191 1,4 összesen 89 732 91 726 2,2 90 147 0,5
Táblázatok A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként Megnevezés dec. 31. + 3 hónap + 1 év fő fő változás % fő változás % Kecskeméti Kirendeltség 6 730 6 755 0,4 6 746 0,2 Bajai Kirendeltség 4 877 4 917 0,8 4 892 0,3 Kalocsai Kirendeltség 3 337 3 324-0,4 3 296-1,2 Kiskőrösi Kirendeltség 2 487 2 507 0,8 2 528 1,6 Kiskunfélegyházi Kirendeltség 3 649 3 673 0,7 3 712 1,7 Kiskunhalasi Kirendeltség 1 602 1 593-0,6 1 594-0,5 Bácsalmási Kirendeltség 834 896 7,4 838 0,5 Kiskunmajsai Kirendeltség 1 285 1 261-1,9 1 097-14,6 Kunszentmiklósi Kirendeltség 2 087 2 088 0,0 2 059-1,3 Tiszakécskei Kirendeltség 1 181 1 190 0,8 1 190 0,8 Jánoshalmi Kirendeltség 1 028 1 038 1,0 1 035 0,7 Bács-Kiskun megye 29 097 29 242 0,5 28 987-0,4 Békéscsabai Kirendeltség 3 132 3 183 1,6 3 121-0,4 Békési Kirendeltség 2 745 2 779 1,2 2 708-1,3 Gyulai Kirendeltség 3 055 3 141 2,8 3 099 1,4 Orosházi Kirendeltség 5 334 5 463 2,4 5 483 2,8 Szarvasi Kirendeltség 3 019 3 081 2,1 3 001-0,6 Szeghalmi Kirendeltség 2 260 2 277 0,8 2 184-3,4 Gyomaendrődi Kirendeltség 2 497 2 584 3,5 2 602 4,2 Mezőkovácsházi Kirendeltség 2 681 3 118 16,3 2 763 3,1 Sarkadi Kirendeltség 564 736 30,5 571 1,2 Békés megye 25 287 26 362 4,3 25 532 1,0 Szegedi Kirendeltség 20 895 21 164 1,3 20 948 0,3 Csongrádi Kirendeltség 2 059 2 055-0,2 2 043-0,8 Hódmezővásárhelyi Kirendeltség 2 540 2 563 0,9 2 566 1,0 Makói Kirendeltség 4 079 4 298 5,4 4 212 3,3 Szentesi Kirendeltség 2 395 2 408 0,5 2 403 0,3 Kisteleki Kirendeltség 1 723 1 782 3,4 1 769 2,7 Mórahalmi Kirendeltség 1 657 1 852 11,8 1 687 1,8 Csongrád megye 35 348 36 122 2,2 35 628 0,8 Dél-alföldi régió összesen 89 732 91 726 2,2 90 147 0,5 A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai cégméret szerint Megnevezés dec. 31. + 3 hónap + 1 év fő fő változás % fő változás % Mikro 2 257 2 461 9,0 2 380 5,4 Kis 16 954 17 550 3,5 17 144 1,1 Közép 36 182 37 152 2,7 36 283 0,3 Nagy 34 339 34 563 0,7 34 340 0,0 összesen 89 732 91 726 2,2 90 147 0,5
Táblázatok A mintavételi körben várható létszámmozgások a Dél-Alföldön 2010. I. negyedévében FEOR főcsoportonként FEOR főcsoport belépő fő kilépő fő Egyenleg technikusok és hasonló műszaki fogl. 44 24 20 gazdasági, pénzintézeti ügyintézők 56 44 12 egészségügyi foglalkozások 40 28 12 egyéb ügyintézők 15 10 5 szociális és munkaerőpiaci fogl. 23 31-8 pedagógus foglalkozások 4 2 2 kulturális, sport, művészeti és vallási fogl. 6 5 1 igazságszolg., élet- és vagyonvédelmi fogl. 4 0 4 egyéb magasan képzett ügyintézők 11 4 7 gazdasági, jogi és társ.tudományi fogl. 14 10 4 műszaki és természettudományi fogl. 46 10 36 egészségügyi - egyetemi, foisk. képzetts. 15 4 11 kul., sport, művészeti, vallási -felsofokú k 2 5-3 szakképzett pedagógusok 13 9 4 szociális - egyetemi, főisk. képzetts kapcs. 2 1 1 építőipari foglalkozások 160 138 22 vas- és fémipari foglalkozások 230 130 100 élelmiszeripari foglalkozások 180 133 47 könnyűipari foglalkozások 69 50 19 háziipari, vegyesipari és raktár. fogl. 36 23 13 bányászati foglalkozások 0 0 0 irodai jellegű foglalkozások 87 49 38 ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalk. 26 16 10 mobil gépek kezelői 275 189 86 egyéb helyhez kötött gépek kezelői 28 17 11 feldolgozóipari gépek kezelői 306 100 206 erdő- és vadgazdálk. foglalk. 174 0 174 mezőgazdasági foglalkozások 53 37 16 halászati foglalkozások 6 3 3 növényvéd., növény-eü-i és talajvédelmi 0 0 0 egyszerű szolgált. jellegű fogl. 1770 785 985 egyszerű mg-i és erdőgazd. foglalk 106 22 84 kereskedelmi, vendéglátóipari foglalk. 119 62 57 nem anyagi jellegu szolgáltatási foglalk. 59 45 14 közlekedési, postai és hírközlési foglalk. 6 10-4 gazdasági, költégv. szervezetek vezetői 34 30 4 törvényhozók, országos igazg., érdekképviseleti vez. 0 0 0 területi, helyi önkorm., közig., igazságsz. 0 0 0 gazdasági, költségv. kisszervezetek vezetői 1 0 1 összesen 4020 2026 1994
Ábrák
Ábrák
Ábrák 1 év múlva várható létszámváltozás a 2009. december 31-i adatokhoz képest munkaerő-piaci körzetenként [ % ban ] -4-2 -1 0 2 4 Készítette: Laurinyecz Anikó Jóváhagyta: Dr. Nagy Ágnes főigazgató
Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály