Pragmatika - Alapegység: formális (logikai) szemantika: kijelentés (propozíció) strukturális szemantika: mondat beszédben, írásban: megnyilatkozás a.) mint nyelvi viselkedés kapcsolat a beszédaktussal b.) mint produktum típus egyed - Mondat megnyilatkozás 1.) több mondat 1 állítás (A húgom holnap hazamegy.) 2.) 1 mondat több állítás (A szülők szeretete határtalan.) 3.) 1 megnyilatkozás nem mondat (Ó, jaj! - Fiam!) 4.) 1 megnyilatkozás beszédhelyzet alapján mondat (Ő.)
- megnyilatkozás értelmezéséhez kell: 1. a világ ismerete pl.: vág 2. kommunikációs ismeret pl.: udvariasság - a beszédhelyzet szerepe pl.: Ő holnap jön el hozzám. Tegnap láttad. deiktikus elemek (igék, pragmatikai partikulák) ha nem kell a beszédhelyzet ismerete: szemantika ha kell: pragmatika feladata
- CHARLES MORRIS: pragmatika szemantika elkülönítése * szintaxis: jel jel viszonya * szemantika: jel vonatkozása viszonya * pragmatika: jel jelhasználó viszonya szemantikai jelentés: független a beszélőtől pragmatikai jelentés: a beszélőtől függ - szemantika tárgya: mondat + alkotóelemei jelentése - pragmatika tárgya: megnyilatkozások jelentése * beszédhelyzetben hangzik el * függ a beszédhelyzettől * mondatjelentésre lehet támaszkodni feladat: megnyilatkozás jelentése a beszédhelyzet alapján
- megnyilatkozás jelentése kommunikációs jelentés * 1 komm.-s jelentés több megnyilatkozás Mit főztél? Éhes vagyok. Van kaja? Éhes vagyok. * több komm.-s jelentés 1 megnyilatkozás Éhes vagyok. Kérlek, főzz! Menjünk étterembe! stb. De jól néz ki! Borzalmas. Nagyon szép.
SZEMANTIKAI JELENTÉS egyértelműen meghatározható szabályokkal leírható konvencionális szabályok PRAGMATIKAI JELENTÉS nem egyértelmű kommunikációs elvekre támaszkodhatunk nem konvencionális szabályok értelmezése közvetett problémamegoldás A pragmatika feladata: a problémamegoldó stratégiák leírása
- PAUL GRICE: a társalgás logikája társalgási maximák: 1. minőség (Ne mondj hazugságot, vagy aminek igazságára nincs bizonyítékod!) 2. mennyiség (Légy kellően informatív!) 3. viszony (Légy releváns!) 4. mód (Ne légy homályos, kétértelmű, bőbeszédű; de légy rendezett!)
- A beszédaktusok hierarchiája (J. L. AUSTIN): 1. lokúciós aktus: a B létrehoz egy megnyilatkozást (nyelvtani mondatot alkot, mely a használattól független jelentéssel bír) 2. illokúciós aktus: a megnyilatkozás kimondásával csinál is v.mit (felszólít, állít, kérdez) - konvencionális 3. perlokúciós aktus: amit valami mondása révén valósítunk meg, érünk el (Moss fogat! válaszul a gyerek elmegy lefeküdni) - ez nem konvencionális, tehát a nyelvészet határán kívül esik - illokúciós erő = beszélő szándéka (a megnyilatkozást azért mondjuk ki, h. legyen v.milyen illokúciós ereje)
A közvetett beszédaktus 1. szószerinti jelentés - B szándéka, eszköze, alapja 2. mondat és megnyilatkozás jelentése különbözik Eléred a sót? 2 illokúciós ereje van = közvetett beszédaktus 1 illokúciós aktust egy másik végrehajtásával, közvetetten hajtunk végre Probléma: 1. B hogy érti rajta azt is + mást is 2. H hogy érti meg, hogy amit hall, mást is jelent 3. egyes mondatokat konvencionálisan kérésként használunk: Értékelném, ha leszállna a lábamról.
- Közvetett beszédaktus épít: - a közös háttérinformációkra - az értelmi, következtetési képességre - a társalgás együttműködési alapelveire X: - Menjünk el este moziba! (J. R. SEARLE) Y: - Vizsgára kell készülnöm. - normálisan visszautasítás - milyen jelentése miatt? - honnan tudja X, hogy ez visszautasítás? - elsődleges illokúciós aktus: nem szószerinti jelentés - másodlagos illokúciós aktus: szószerinti jelentés Y elsődleges ill. akt.-a visszautasítás, melyet a másodlagos ill. akt. (kijelentés) végrehajtásával ért el
Kérdés: Hogyan érti meg X a nem szószerinti jelentést, ha 1 olyan mondatot hall, amely a másodlagos jelentést hordozza? 1. javaslat megállapítás (beszélgetés tényei) 2. megjegyzése releváns (együttműködés elve szerint) 3. beleegyezés, elutasítás, új javaslat lehet (b.aktus elm.) 4. esetünkben egyik sem a szószerinti jelentésben (1, 3) 5. vszl. többet gondol (2, 4) 6. háttérinformáció: vizsgára tanuláshoz sok idő kell 7. vszl. nem ér rá (6) 8. az elfogadás képesség függvénye (b.aktus elm.)
9. vszl. nem tudja teljesíteni (1, 7, 8) 10. elsődleges jelentés = visszautasítás (5, 9) nem elég (komolyság) + valószínűségi tényező: Vizsgára kell készülnöm, de ez még belefér. - Következtetési stratégia: 1. megállapítani, hogy az elsődl. más mint a másodl. 2. melyik az elsődleges? - A direktívák vizsgálati alkalmassága Távozz! Utasítalak, hogy távozz! Nem tudom, nem bánnád-e, ha most távoznál? udvariasság közvetett eszköz keresése az illokúciós cél kifejezésére
- Konvencionálisan használt mondatok: 1. H képessége: Be tudnád hozni a sót? 2. H tett megtételére hajlandósága: Nem akarod behozni a sót? 3. S kívánsága: Szeretném, ha behoznád a sót. 4. tett H általi végrehajtása: Lennél oly kedves, és behoznád a sót? 5. Megtétel indokai: Jobban tennéd, ha behoznád a sót! + A lábamon állsz. 6. egy ilyen elemet másikba ágyaz Nem lenne baj, ha megkérdeznélek, hogy nem tudnád-e behozni a sót?
Megállapítások: 1. Nincs felszólító erejük biz.: összekapcsolható felszólító szándék tagadásával - Szeretném, ha eljönnél, de nem kérlek rá, hogy tedd meg. 2. Nem érezzük átmenetiségüket 3. Konvencionálisan haszn. felszólításként biz.: angolban a legtöbb végén a please + fordításban: Pourriez-vous m aider? 4. Szokásos értelemben nem idiómák biz.: megengedik a szószerinti választ - Mért nem maradsz nyugton? - Ezer oka van, hogy miért nem maradok nyugton. 5. Idiomatikus használatúak - Jól van, ülök már!
6. Kimondhatók szószerint + kérésként is - El tudod venni a sót? (képesség, kérés) hanglejtés szerepe! 7. Kérésként is megvan a szószerinti jelentésük. - Az a kívánságom, hogy gyere el. biz.: - Ide tudnád adni a sót? - Nem, sajnos az asztal túlsó felén van. - Igen, persze, odaadom. 8. Az elsődleges illokúciós aktust kimondva a szószerinti illokúciós aktust is végrehajtjuk. biz.: - későbbi beszámolóban szószerint idézhetők - Azt kérdezte, hogy nem akarok elmenni? - elsődl. szándéktól függetlenül kérdés hangzik el
? Hogyan lehetséges, hogy 2 illokúciós aktust hajtunk végre egyszerre? - feltételhalmaz: 1. előkészületi (H képes megtenni A-t) 2. komolysági (B akarja, hogy H megtegye A-t) 3. tartalmi (B predikálja A H általi megtételét) 4. lényegi (B megkísérli H-t A megtételére rávenni)