Belgrád rakpart 1. (2010 óta Jane Haining rakpart) Fővám tér 1. Molnár utca 53. ( Az évszázados előzményeket magáénak mondható mai elnevezés a Duna pest-budai szakaszán jelentős és tekintélyes hozamot hajtó malomiparra vezethető vissza. (Budapest teljes utcanév lexikona, szerk. RÁDAY Mihály, Bp., Sprinter, 2004, 354.) 1. kép: Képeslap az 1910-es évekből, rajta Petrákovits József vendéglője (Hungaricana) 2. kép: Piac a Fővám téren, a háttérben a Fővám tér 1., 1900-as évek (FSZEK Budapest-Képarchívum)
3. kép: A Fővám tér 1. a Feledi és Weinberger rőfös, divat- és rövidáru kereskedésével (1935, Fortepan.hu) 4. kép: A sarkon a Feledi és Weinberger rőfös, divat- és rövidáru kereskedés, 1938 (Fortepa.hu)
5. kép: A Szabadság híd 1942-ben, bal szélen a Belgrád rakpart 1. (Berkó Pál, Fortepa.hu) 6. kép: Építkezés a rakparton 1952-ben, háttérben a Fővám tér 1. (Magyar Rendőr, Fortepan.hu)
7. kép: Sétáló emberek a Fővám téren 1955-ben, háttérben a Fővám tér 1. (Fortepan.hu) 8. kép: A Szabadság híd és a Fővám tér felülnézetből, a bal sarkon a "világító" Belgrád rakpart 1. (1967, Fortepan.hu)
Építés éve: 1914-16 Építtető: Marton és Schalka Építőmesterek cég (Marton Ákos és Schalka Jakab, utóbbi később Szalkára magyarosította nevét és a cégnév is ennek megfelelően Marton és Szalkára változott.) Tervező: Marton Ákos Korábbi címek: Belgrád rakpart 1. Dimitrov tér 1. Molnár utca 53. (1949-91) (a telek korábbi címei: Aldunasor 33. Fővám tér 1. [1860] Molnár utca 41., Ferenc József rakpart 1. Fővám tér 1. Só utca 2. [1879]) Helyrajzi szám: 23818 Funkció: Budapesti Ügyészség Nyomozó Hivatala Kapcsolódó személyek: Gróf Mikes János, Károlyi József, Károlyi István, Weinberger és Feledi, Grósz Miksam Führer Miklós, Tierque Valéria, Zakar István, Zakariás Pál, Ney Gyula, Illésprofesszor [sic], Kukorelli Lajos Státusz: kerületi egyedi védelem alatt áll A telek története 1914 előtt egy a Kommer fivérek tulajdonában álló, kétemeletes épület állt itt, benne Petrákovits József vendéglőjével. 1 Marton és Schalka 1907-ben a Lipót körút 8-ban nyitotta meg irodáját, majd telekvásárlásba kezdtek. Ennek keretében került hozzájuk 1914-ben a Ferenc József rakpart 1. alatti telek is, melyre 1915-16-ban megtervezték, majd felhúzták a mai ötemeletes lakóházat. 2 A ház leírása Az ötemeletes, belső udvaros, későeklektikus bérház 3 legszembetűnőbb jellegzetessége az elhelyezkedéséből adódó három homlokzat megléte. Ezek egyszerre igazodnak egymáshoz harmonikusan és térnek el, mind méretükben, mind kialakításukban. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy habár három homlokzata és három címe van az épületnek, bejárat csak a Molnár utca felőli oldalon van. 1 https://gallery.hungaricana.hu/hu/vendeglatokepeslap/5518/?list=eyjxdwvyesi6icjqzxryxhuwmguxa292 axrzie1vbg5cdtawztfyihv0y2eifq&img=1 (2017-04-01) 2 DÉRY Attila, Belváros Lipótváros: V. kerület, Bp., Terc, 2005, 104. 3 DÉRY 2005, 104.
Egységessé teszi az épületet halvány vajszíne, a talapzat vörösmárványa, az első emelet fölött futó, függőleges ovális nyílásokkal tagolt álerkély és a szürkés, feltehetően bádogból készült manzárdtető. A ház négy nagy vízszintes egységre tagolható: a földszintre (ahol üzlethelységek találhatók), az első emeletre (mely már bevezeti a fölső négy emelet ablaknyílásait és motívumait, de az álerkélysor még leválasztja), a 2-5. emeletre (melyeket a stiláris egységen túl az ablakok mellett futó óriáspilaszterek is összekötnek) és a manzárdtetőre. Egységesen elmondható, hogy a 2-5. emeleteken kétféle ablaktípust különböztethetünk meg, a keskenyebb egyosztatúakat és a szélesebb háromosztatúakat (ennek középrésze az egyosztatúval azonos szélességű, két széle pedig fele akkora, tehát az ablak összességében kétszerese az egyosztatúnak). Mindkét ablaktípus fölső egyharmada le van választva egy vízszintes fapárkánnyal és további függőleges osztólécek tagolják. A továbbiakban a három homlokzat egyenkénti leírásával folytatom. A rakpart felőli oldal öt függőleges szakaszra tagolódik. A középrész rizalitszerűen előreugrik, ennek legközepe háromtengelyű, a két szélső két-két ablaksávval bír. Az északi szélén egy két ablaksávos szakasz található, délen pedig a Fővám téri homlokzat kerek saroképítménye kezdődik. A földszintet keskeny ornamentális frízsor zárja le, az első emeleti ablakok alatt füzérdíszek csüngnek alá, az első két szintet óriáspilaszterek fogják össze. Az északi szélen és a középsávban a 2-3-4. emeleti ablakok fölötti zárókőszerű kiemelkedésen barokkos virág és kaspó alakú stukkódísz van. A középrész melletti két oldalsó sávban ugyanitt díszesen keretezett falsáv, középen kaspószerű relief található, ám ezek inkább a 3-4-5. emeleti ablakokhoz kapcsolódnak, hiszen a kaspók mintegy konzolként támasztják alá az ablakokat. Ugyanezen két rész legtetején egy-egy maszkos közepű füzérdísz van. A középrészen négy díszes fejezetű óriáspilaszter keretezi a három ablaksávot. A tető az erősen kiülő koronázó párkányon nyugszik, rajta (északról haladva) egy nagyobb, egy kisebb, majd két nagyobb és egy kisebb manzárdablak van. A Fővám téri homlokzat a legkülönlegesebb. Középen egy rizalitszerűen kimagasodó, egyetlen háromosztatú ablakokból álló szakasz, két oldalt pedig egy-egy lekerekített saroképítmény van. Középen a rakpartról már ismert kaspószerű reliefes ablak alatti díszek, lezárásképp pedig egy maszkos füzérdísz van. Két oldalt minden szinten 3 egynyílású keskeny ablak van, a középső 2-3-4. emeletiek fölött egy-egy sas-relief áll. A nyugatiak balra néznek, a keletiek pedig jobbra, így mintegy megelőlegezik a Molnár utcai bejárat két oldalán található két sas szegélyezte kartusalapú címereket. A középrész fölött egy négy keskeny
ablaknyílással megnyitott építmény emelkedik ki a manzárdtetőből, tetején pici lunettás ablaknyílás. A Molnár utcán befelé haladva először egy két ablaksávval tagolt szakasz van (az ablakok alatt a kaspóreliefes dísszel), majd egyetlen (minden eddigitől eltérő) két egyosztatú ablakkal tagolt keskeny sáv, melynek aljában a díszes kapuzat, az épület egyetlen bejárata van. Mellette egy az első sávtól csak a faltól való kiemelkedésében eltérő, erősen kiülő rizalitszerű rész van, majd a szomszédos épülettel határosan, egy szintenként egy háromosztatú ablakkal (köztük a rakparti barokkos virágos relieffel dekorálva) tagolt keskeny sáv található. A kapu az épület anyagánál világosabb és feltehetően értékesebb kőből van, közepében pedig egy kétszárnyú fakapu nyílik. Két oldalán egy-egy szögletesfejezetű pilaszter, fejezetük közepén egy-egy nagy kör emelkedik. A pilaszterek fölött mindkét oldalon címerszerű kartus, széleiken egymás felé forduló sasokkal. A sasok testét szemből, fejüket profilból látjuk. Középen, a kapu fölött egy zárókőszerű szakasz emelkedik, azon egy füzéres kosárszerű relief, mögötte az utcatábla : MOLNÁRUTCA [sic], két oldalt a kosárka mellett pedig egy-egy 53-as szám (pont nélkül). Bár a kapuépítmény lényegében a földszinten van, az első emeleti ablakokat alátámasztó csigavonalas és tulipános reliefdísz egyúttal a Molnár utca tábla folytatása, illetőleg a sasok feje és a kartus fölötti gyűrűdísz is átlóg az első szintre. A kapun belépve egy trapézalakú gangos udvarba érünk. Három oldalán fehérre mázolt kovácsoltvas korlát fut, a padlócsempék fekete-fehérek, helyenként zöld eozinmázas díszcsempékkel. A járólapokat és a csempéket az eredetieket követve újították fel nemrégiben Zakar István vezetésével. 4 A ház története Az építőmesterek cégétől gróf Mikes János szombathelyi püspökhöz került az épület, 1928- ban már biztosan az övé volt. 5 Mikes ellenforradalmár püspökként híresült el, de a modern technológiákhoz való hozzáállása is kiemelkedő volt a korban. 6 A harmincas években gróf Károlyi József vásárolta meg, majd István fia örökölte. Egy 1918-as rendelet alapján mindenki akinek gidóbőr van a tulajdonában, vagy a rendelet hatályba lépése után hozzákerül, köteles átvételre bejelenteni a Molnár utca 53-ban székelő 4 http://kep-ter.blog.hu/2016/07/21/molnar_utca#more8835980 (2017-04-01) 5 Budapesti Czím- és Lakásjegyzék, 1928 (29. évf.), 99. 6 http://kep-ter.blog.hu/2016/07/21/molnar_utca#more8835980 (2017-04-01)
Budapesti Katonai Bőrátvételi Intézetnek. 7 A Nyírvidék egy 1917-es számából tudjuk, hogy az intézet korábban a Nádor utca 2-ben működött. 8 1917-től itt működött Grósz Miksa férfi- és nőidivat- [sic], bélés- és selyemárukereskedése. 9 Ugyanezen Grósz Miksát, ki tudja, miért, 1967-ben megbüntették. 10 Gróf Teleki Pál miniszterelnöksége alatt (1920-21) itt működött a külföldi sajtótermékek ellenőrzésével foglalkozó hivatal. 11 1921-ben ezen a címen hirdeti magát a Baby Gyermekkocsigyár Rt. 12 A budapesti és a környékbéli Magyar Kir. Távbeszélő-hálózatok előfizetőinek és nyilvános állomásainak betűrendes névsora szerint 1920-ban itt lakott egy bizonyos Kukorelli Gyula Lajos, élelmiszer, gyümölcs és déligyümölcs nagykereskedő. Az 1922-23-as Budapesti Czímés Lakásjegyzék tanúsága szerint Kukorelli bevette Deutsch Pált és Márton Gézát is cégébe, és kiterjesztették a választékot a főzelék terményfélékre, a fűszer- és gyarmatárukra, valamint a vegyi és háztartási cikkekre. Egy 1925-ös közjegyzői okirat 13 szerint itt ebben a házban lakott ekkoriban Führer Miklós építész, aki az 1900-as évek elején fellendülő munkáslakás-építések egyik fontos építésze. 14 Ő tervezte a nyíregyházi szecessziós Otthon Szállodát (1909), a Bercsényi és Bethlen utca sarkán álló görög katolikus parókiát s bérházat (1908-09), valamint a László testvérekkel közös munkájuk a Százados-utcai telep. Később, 75 évesen szörnyű öngyilkossággal vetett véget életének: Tétényi-köz 9. szám alatti lakásán nagy konyhakéssel mellbeszúrta [sic] magát és meghalt. 15 Az 1928-as Budapesti Czím- és Lakásjegyzék szerint ebben a házban működött az Aladár papírkereskedés. 7 Magyarországi Rendeletek Tára 1867-1945, 1918. év 2.902 számú rendelete. 8 Nyírvidék, 1917. július 31. (38. évfolyam, 165. szám, 5. oldal) 9 Cégmutató Budapest bejegyzett működő cégeiről, 1921. 10 Levéltári irat, HU BFL - XXV.44.b - 1414-1967 11 Napi Hírek, 1939. szeptember 4. 12 Körösvidék, 1921. április 26. 13 HU BFL - VII.176.a - 1925-1651 14 PUSZTAI László, Munkáslakótelepek a századfordulón, In. Agrár és ipartörténeti emlékek védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1983), Eger, 1983, 81. 15 Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. augusztus 27.
Egy 1930-as Magyar Országos Tudósító arról értesít bennünket, hogy itt volt Ney Gyula zsákés ponyvakereskedése, méghozzá bejegyzetlenül, amiért is 235 pengőre büntette a királyi törvényszék. 16 1932-ben és 1934-ben itt ülésezett, Illésprofesszor lakásán, az a sajtó vezető tagjaiból álló ülés, melyen az állástalan diplomások helyzetét és jövőjét tárgyalták. 17 Az 1941. évi Budapest és környéki vállalatok, iparosok és kereskedők telefonkönyve és telefon szaknévsora szerint ekkoriban itt lakott egy bizonyos Tierque Virginia francia nyelvtanárnő. 18 Az Áruforgalmi Főosztály az 1970-es években biztosan a Molnár utca 53-ban működött. Itt működött a Kavicsbánya Vállalat Anyag- és Áruforgalmi Főosztálya, ide kellett leadni a különféle kavicsbányákból való rendeléseket. 19 1940-ben már biztosan ebben az épületben volt a Dunai Margit tulajdonában álló Dunakorzó Pensió. 20 Ma a Molnár utca 53. címre van bejegyezve többek között a Pioneer Productions reklámcég, a Császár Szépségszalon és a Harmónia fogászat. A Fővám tér 1. cím alatt pedig az Up and Down étterem szerepel. 16 Magyar Országos Tudósító, 1930. május 19. 17 Magyar Országos Tudósító, 1934. február 26. 18 1941. június 19 Pest Megyei Hírlap, 1972. február 11. (16. évfolyam, 35. szám 6. oldal) 20 A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betürendes [sic] távbeszélő névsora, 1940. szeptember, 94.
Bibliográfia A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betürendes [sic] távbeszélő névsora, 1940. szeptember, 94. Budapesti Czím- és Lakásjegyzék, 1928 (29. évf.), 99. Budapest és környéki vállalatok, iparosok és kereskedők telefonkönyve és telefon szaknévsora, 1941. június. Cégmutató Budapest bejegyzett működő cégeiről, 1921. DÉRY Attila, Belváros Lipótváros: V. kerület, Bp., Terc, 2005. Körösvidék, 1921. április 26. Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. augusztus 27. Magyarországi Rendeletek Tára 1867-1945, 1918. év 2.902 számú rendelete. Magyar Országos Tudósító, 1930. május 19. Magyar Országos Tudósító, 1934. február 26. Napi Hírek, 1939. szeptember 4. Nyírvidék, 1917. július 31. (38. évf., 165. sz., 5. o.) Pest Megyei Hírlap, 1972. február 11. (16. évf., 35. sz. 6. o.) PUSZTAI László, Munkáslakótelepek a századfordulón, In. Agrár és ipartörténeti emlékek védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1983), Eger, 1983, 77-82. https://gallery.hungaricana.hu/hu/vendeglatokepeslap/5518/?list=eyjxdwvyesi6icjqzxry XHUwMGUxa292aXRzIE1vbG5cdTAwZTFyIHV0Y2EifQ&img=1 (2017-04-01) http://kep-ter.blog.hu/2016/07/21/molnar_utca#more8835980 (2017-04-01)