BETHLEN GÁBOR TÉR 3. Lakóház és Bethlen Téri Színház

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BETHLEN GÁBOR TÉR 3. Lakóház és Bethlen Téri Színház"

Jázmin Hegedüsné
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 BETHLEN GÁBOR TÉR 3. Lakóház és Bethlen Téri Színház Építész: Reiner Dezső Építtető: Rákosi Jakab és neje sz. Weiller Berta Építőmester: Wellisch Tibor Építés éve: 1929 A Bethlen Gábor tér északnyugati részén elhelyezkedő hatemeletes épületet megrendelője után sokáig Rákosi-udvar néven emlegették. A lakóház érdekessége, hogy földszintjén erkélyes színháztermet alakítottak ki, amely ma Bethlen Téri Színház néven üzemel. Az építkezést Rákosi Jakab és felesége, Weiller Berta rendelte meg, az építész Reiner Dezső, a kivitelező pedig Wellisch Tibor volt. A ház vasbeton szerkezetű, az ezzel kapcsolatos tervezési és kivitelezési munkákat Raab Rezső, Baczó Andor, Breitenbach Vilmos és az Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár műszaki osztálya végezte. A háromszög alakú telekre épült ház karakterét a térre néző középrizalitos tömb és a hozzá körülbelül 60 fokban kapcsolódó két, rizalitszerű utcai szárny határozza meg, amelyek közül az egyik a Bethlen utcára, a másik az István utcára néz. Az előbbi homlokzata 2, az utóbbié 3 tengelyes. A rizalitos szárny és a homlokzat találkozásánál emeletenként egy-egy erkélyt alakítottak ki. A főhomlokzat (a loggia mögötti ajtót nem számítva) tengelyes. A homlokzatot a 2., 5., 7. és 10. tengelyen zárterkélyek, a 4. és 8. tengelyen erkélyek teszik mozgalmasabbá. Az alagsor és a magasföldszint osztópárkánnyal záródik, felületük vízszintesen csíkozott. Az ablak- és ajtónyílások feletti szemöldökpárkányok felfelé haladva egyszerűsödnek, a hatodik emelet a homlokzat fő síkjához képest kissé visszahúzott. A középrizatlit felett címerrel és volutákkal díszített attikafal emelkedik, amely valaha a (mára eltűnt) Rákosi udvar feliratot hordozta. Az épületet a két oldalrizalit és a középrizalit felett manzárdtető, a köztük lévő szárnyakat nyeregtető fedi. A ház homlokzati terve nem ismert, de a Színházi Életben közölt fotó alapján megállapíthatjuk, hogy alig változott 1929 óta. Az utcai bal oldali manzárdtetős kis pavilont lebontották, helyét parkolók foglalják el. A tetőn a második világháború óta egy beton gépfegyverállás bújik meg, de az utcáról ez nem látható. A háznak két különböző nagyságú belső udvara van; a főhomlokzatra merőleges szárnyban alakították ki a két lépcsőházat és a lifteket.

1. kép: A Bethlen tér 3. számú ház 1929-ben (Forrás: Színházi Élet) A ház terveinek kidolgozása már 1927-ben megindult, ám az engedélyeztetett vázlatokat 1928-ban módosították.

2 1. kép: A Bethlen tér 3. számú ház 1929-ben (Forrás: Színházi Élet) A ház terveinek kidolgozása már 1927-ben megindult, ám az engedélyeztetett vázlatokat 1928-ban módosították. Eltűnt a földszinti kis télikert, az előkertek vonalát lekerekítették. A főbejárattól jobbra tervezett garázs helyére üzlet került. Az alagsori mozi végül színházként nyitott meg, közben módosult a férőhelyek száma és a páholyok kialakítása is. A mozi hosszmetszetéről fennmaradt rajzon már feltűnnek a csillárok, fali lámpák, az ajtók és páholyok díszei is. 2. kép: A mozi hosszmetszete, HU_BFL_XV_17_d_329_ fol. Habár a második tervsorozatban az emeletekről nem találhatóak rajzok, azok egész biztosan változtak az 1927-es eredetikhez képest, mert a ház jelenlegi állapotában mind a belső udvarok és függőfolyosók alakja, mind a lakások mérete és beosztása eltérő az olyan lakásokban is, amelyek nagyobb átalakításon soha nem estek át. A lakások mérete az 1 szobástól a 4 szobahallosig terjed, attól függően, hogy a ház melyik részén (belső udvar, térre néző homlokzat vagy rizalit) helyezkedik el, de a cselédszoba és a fürdő még a legkisebbekből sem hiányzott. Lakások leválasztásáról csak néhány dokumentum tanúskodik. Az egyik ilyen irat egy költségvetés az 5. emelet 12. számú lakás leválasztásához Somos Dezsőné részére 1954-ből, a másik, szintén az ötödiken, az 1. számú, 3 szoba hallos lakás átalakítása egy 2 szoba hallos és egy 1 szoba hallos otthonná. A ház lakásainak száma tehát nőtt: az 1989-es alapító okiratban 107, annak 2009-es módosításában pedig már 109 lakás szerepel. Ezeknek a lakásoknak egy része az udvarra néző tetőtérben lett kialakítva.

3. kép Az első emeleti alaprajz, 1927. HU_BFL_XV_17_d_329_ 035161 3.fol. Változások a színház kialakításában is történtek az évtizedek során.

3 3. kép Az első emeleti alaprajz, HU_BFL_XV_17_d_329_ fol. Változások a színház kialakításában is történtek az évtizedek során re a Bethlen téri Színház csődbe ment, mozivá alakítása után Hollywood Filmszalon néven nyitott újra és különböző neveken működött a 80-as évekig, amikor ismét színházként kezdték használni. Természetesen a funkcióváltások átalakításokkal is jártak. Az intézmény történetét és a rajta esett változtatásokat legutóbb Ráday Mihály foglalta össze részletesen, ismétlés helyett ebből csak annyit emelnék ki, hogy az eredetileg galériás előcsarnokot álmennyezettel fedték le, a nézőtér iránya megfordult, karzatát és díszítését pedig egy ideje fekete lepel fedi. A ház és a színház felépülését sokan nagy érdeklődéssel figyelték, a Színházi Élet képes beszámolót jelentetett meg az építkezésről, melynek köszönhetően számos, abban részt vevő kivitelező neve maradt fenn. A szakma köreiben is feltűnést keltettek a Handlovics és Horváth Felvonóipar legmodernebb nagy teljesítményű felvonói, amelyek egyikéről (és az egyenruhás liftkezelőről) a cikk fényképet is közölt.

4. kép A főlépcsőház liftje és kezelője, 1929 (Forrás: Színházi Élet) A lakatos-és redőnymunkákat Gerő és Győry lakatosáru- és redőnygyára készítette.

A festő- és mázoló munkákat az Angyal utcai Grünwald és Vásárhelyi cég végezte. Az összes fehér és színes falburkoló munkálatot Berényi Béla padló- és faburkoló vállalata készítette.

4 4. kép A főlépcsőház liftje és kezelője, 1929 (Forrás: Színházi Élet) A lakatos-és redőnymunkákat Gerő és Győry lakatosáru- és redőnygyára készítette. A kor szaktudásának magas színvonalát bizonyítja, hogy ezek a redőnyök még ma is több lakásban problémamentesen működnek. A festő- és mázoló munkákat az Angyal utcai Grünwald és Vásárhelyi cég végezte. Az összes fehér és színes falburkoló munkálatot Berényi Béla padló- és faburkoló vállalata készítette. Talán nem véletlen, hogy székhelye pont az Akácfa utca 4- ben volt, abban az épületben, amelyet szintén Rákosi Jakab építtetett, sőt a korabeli cím-és lakásjegyzék szerint ekkoriban ott is lakott. 5. kép A Gerő és Győry cég emblémája a redőnyön, 2018 (Fotó: a szerző felvétele)

5 Nemcsak a lakások, hanem természetesen a színház is a legnagyobb igényességgel lett kialakítva. A teátrum falát a Zimmermann és Lovász Könnyűstucco- és Mennyezet Díszgyára által készített stukkók díszítették. A székeket a Thonet Mundus Egyesült Hajlított Fabútorgyár Rt. szállította. Az összes csillárt és falikart Nádor Lajos iparművész alkotta az Astra facsillárműhelyben, a Wesselényi utcában. A bérház és a színház villamossági munkáit beleértve a színpadtechnikát is arra a Klein és Bíró cégre bízták, amely már a Roxy-mozgó, az Uranus-mozgó és vagy még 15 másik mozi villamosberendezéseit készítette. A Pesti Napló cikkéből azt is megtudhatjuk, hogyan éltek egy harmadik emeleti négyszobás lakás tulajdonosai 1934-ben: A Raitsits-lakás csupa kép és szobor. Az előszobában festmények, amelyeknek legnagyobb része lovakat, kutyákat, macskákat ábrázol. A hallban két nagy könyvszekrény Raitsits Emil könyveivel és megint képek. A dolgozószobában nincs más bútordarab, mint egy íróasztal és egy kerek asztal, mert a falakhoz bútorokat állítani nem lehet: a padlótól a mennyezetig minden kép. Néhány szoborállvány van a szobában, rajta egy-egy majomszobor, egy bronz viziló, egy bronz vizsla. A fotelen tigrisbőr és a festmények között két hatalmas portré: az egyik Raitsits professzort, a másik a feleségét ábrázolja. A ház építtetője Rákosi Jakab vállalkozó volt, akinek az Építő Iparban gyakran bukkant fel a neve már az első világháború előtt is, főleg három-és négyemeletes házak kapcsán: 1906-ban a Szűz utca 5-ben, ben a Népszínház utca 47-es szám alatt, 1909-ben a Vas utca 3-ban, 1910-ben a Mihálkovics utcában, majd 1911-ben a Mester utcában építkezett. Habár a Csikágó becenévre hallgató városnegyed eredetileg a munkásrétegnek emeltetett, a Bethlen téri bérpalota más társadalmi réteget célzott meg. Erről sokat mesélnek a Pesti Hírlap apróhirdetései. Megnyitásakor a földszinten özvegy Farkas Dezsőné úri és női fodrászüzlete működött, a lakásokat pedig így hirdették: Háromszobás úri eleganciával bútorozott első emeleti balkonos, komfortos lakás 300 pengő havi bérért kiadó. A korabeli telefonkönyveket lapozgatva orvosok, gyárigazgatók, tisztviselők neveivel találkozunk a lakók között. Hogy ki volt Stern Izsó utazó vagy Fanta Ottó textilkereskedő, azt a további kutatásoknak kell feltárniuk. Azt viszont tudjuk, hogy itt élt Fekete József, a Bethlen téri Színház igazgatója, és Herczeg Jenő színművész is. A már fent említett Dr. Raitsits Emil nyugalmazott főiskolai tanár az Állatkert egzotikus állatainak háziorvosa, a magyar kutyafajták tenyésztésének ösztönzője volt. Hollósiné Klopfer René neve igen elegáns öngyilkossági kísérlete kapcsán maradt fenn a Pesti Naplóban. Földszinti lakásában kinyitotta a gázcsapot, majd a konyhapadlóra terített szilszkin (fókaprém) bundájára fekve, hosszú selyemingben várta a halált szerencsére hiába. A második világháború áldozatainak emlékét botlatókövek őrzik a kapuban. Band Sándort a nyilasok ölték meg 60 éves korában 1944 decemberében Budapesten, Kertész Tivadart a Don-kanyarban gyilkolták meg munkaszolgálatosként 1942-ben. Abasári Rudolfné 1935-től több mint hetven évig élt a házban. Ő még emlékezett Kompa úrra, a jobb oldali pavilon cipészére, és a bódét elpusztító világháborús bombára. Dolgozott a földszinti borotvapengegyárban is. Értékes visszaemlékezését a Budapest folyóiratban olvashatjuk.

6 Marton Ildikó Források: A Rákosi udvar. Színházi Élet 19.évf.( 1929)/ 12.sz Budapest és környékének távbeszélő betűrendes- és szaknévsora, Budapest, Magyar Posta, Budapest és környékének betűrendes távbeszélő névsora, Budapest, Magyar Posta, A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora Budapest, Magyar Posta, 1939, 132. Pesti Hírlap 52. évf. (1930)/ 106.sz. 31. Pesti Hírlap 52.évf. (1930)/101.sz. 31. Pesti Napló 82.évf.(1931)/38.sz. 12. Ráday Mihály: A Bethlen téri Színház. IPM 38. évf. (2018)/4.sz Sz.I.: Raitsits Emil állatorvos-professzor sztrichinnel megmérgezte magát. Szombat reggel holtan talált rá szobájában felesége. Pesti Napló 85.évf. (1934) 68.sz. 14. Rokob Tibor: Talpalatnyi ház. Budapest 28.évf. (2005) 11.sz

Hasonló dokumentumok

SZEGED, BIHARI UTCA LAKÁSOS TÁRSASHÁZ.

SZEGED, BIHARI UTCA LAKÁSOS TÁRSASHÁZ. 12 LAKÁSOS TÁRSASHÁZ A Bihari 13 társasház Szeged belvárosához közel, a nagykörúton kivül helyezkedik el. Személyi és gépkocsi bejárata a Bihari utca felől található. Az épület földszint + 2 emelet +