Főcím. A városfunkciók vizsgálatának módszertana. Alcím. Berkes Judit

Hasonló dokumentumok
RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

A nagyvárosok a magyar városhálózatban

TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI?

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

Főcím. A lakóhelyi kötődés háttértényezői a nagyvárosi térségekben. Alcím. Berkes Judit

A helyi gazdaság szerepe a települési sikerben hazai példákon keresztül

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

A magyar pénzintézet-hálózat kiterjedése különös tekintettel a város vidék relációra

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia Június 24.

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

A földrajz szerepe a magyar gazdasági növekedésben

TAMP ÉS CO-TAMP KÖZÖS ÉS NEMZETI VONZÓKÉPESSÉGI PLATFORM

HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

Erőforrások alternatív elemzési lehetősége

Kisvárosi mentalitás a várossá válás egyik kulcstényezője?

Társadalmi kohéziós szerep elemzése

Együttmőködés és innováció

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

A társadalmi kapcsolatok jellemzői

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

várható fejlesztési területek

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

Közösségi közlekedés (autóbusz) vizsgálata Győr agglomerációjában

A felsőoktatás regionalitása

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó?

A városhálózatok és térszerkezet, figyelemmel a nagyvárosokra

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a és évi népszámlálás adatai alapján

Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?

A humán fejlettség és a munkaerőpiac kapcsolata kistérségi és települési szinten. Dr. Lipták Katalin

Településhálózati kapcsolatrendszerek

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

Kisvárosok szerepe a munkaerő-ingázásban

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Nyitvatartási idők racionalizálása. Dr. Végh Andor Projekt szakmai vezet je

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, dr.

A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon átnyúló várostérségekben? Javaslatok egy közép-európai mérési módszertanra*

0,94 0,96 0,95 0,01-0,01 0,00 rendelkezők aránya A 25 - X éves népességből felsőfokú végzettségűek 0,95 0,95 0,94 0,00-0,01-0,01

Térségi egyenl tlenségek

A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÉRBELI KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

SZAUER CSILLA

Az európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika

Regionális gazdaságtan

180 napnál régebben munkanélküliek aránya

A magyarországi hitelintézeti tevékenységek dualitásai képzet vagy valóság? Kovács Sándor Zsolt

TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉG ÉS SIKER A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEKBEN

DUSEK TAMÁS. Komplex mutatószámok módszertani kérdései az okos város mutatók példáján. MRTT 16. Vándorgyűlése. Kecskemét, október

Regionális politika megjelenése. Urbanizációs problémák. Marketing tudomány területfejlesztési adaptálódása

A turizmus szerepe a Mátravidéken

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Település Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben

A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI

4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

Önkormányzatok és helyi fejlesztés

Vidékfejlesztési Program

A helyi erőforrások mobilizálásának eszközei és intézményei a piacgazdaságokban

JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József

Indusztria gyermekei Indusztria válságában

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, )

A társadalmi jól-lét regionális különbségei

Átírás:

Főcím A városfunkciók vizsgálatának módszertana Alcím Berkes Judit További leírás ha szükséges Doktorjelölt, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Gazdasági Elemzések Tanszék

Funkciók a városokban, a városok funkciói Azok a specifikus tényezők, amelyeknek mérhető szintjei alapján a település betagozódik a hierarchiába. Ez olyan tulajdonságokat is feltételez, amelyekkel képes hatni környezetére. Szintek a hierarchiában Kapcsolatok a hálózatban 2

FUNKCIÓ, SZEREPKÖR KLASZTER Azok a tevékenységrendszerek és ahhoz kapcsolódó intézmények, amelyek a centrumot és a tereket befolyásolják és alakítják, illetve működtetik. Egy részük spontán Egy részük az állam által irányított Ezekkel a funkciókkal alakítják térségüket, versenyeznek egymással, gyakorolnak vonzerőt a külső tényezőkre belső/külső elszívó erő 3

A kutatás kérdései Milyen változások figyelhetők meg a központok funkcióinak esetében? Egyértelműen lehatárolhatók ezek a funkciók? Milyen reakciókat adtak a külső változásokra (rendszerváltás)? Mennyire uniformizáltak ezek a funkciók? Milyen erősek a külső/belső hatások (különösen az intézményrendszer jelenléte)? Tükröződik-e a vonzáskörzetben található kiscentrumok funkcióin ez a változás vagy éppen a stagnálás? Történt-e funkcióátrendeződés? Ha igen, akkor ennek mi lehetett az oka? Esetleg vannak-e atipikusnak mondható folyamatok? 4

A funkciók kialakulása és a területi egyenlőtlenség kapcsolata Hagyományos Vegyes Új Időbeliség 1950-es évektől 1970 1971-1996 1996-5 Jellemzők Az ipar jelentősége Erős központi irányítás Centralizált infrastruktúrafejle sztések Területi különbségek Voltak területi különbségek, de nem ez alapján hoztak döntéseket Az ipar hanyatlásának hatásai A szolgáltatási szektor erősödése Az iparosított területek válsága Külföldi tőke megjelenése Vállalkozások legalizálása Társadalmi tényezők felértékelődése Az OTK a településhálózat különbségeit azonosítja a területi különbségekkel Intenzív differenciálódás Szolgáltatási szektor túlsúlya Globalizáció és ezzel párhuzamosan az EU-s csatlakozás hatásai (információs társadalom, technológia, innováció, tudásintenzív iparágak versenye) Helyi sajátosságok felértékelődése Európai szemlélet, identitás tudatosítása Kutatás-fejlesztés előtérbe kerülése Elmélyült különbségek Erős koncentráció a megoldásra (koncepciók, stratégiák virágkora) PhD hallgató, RGDI

A városfejlődést befolyásoló tényezők 6 A beavatkozás iránya szerint HATÁSOK makroszinten vezérelt központi döntés mikroszinten kezdeményezett beavatkozás A hatás és a cél területi mértéke szerint a városfejlődést egyedi mértékben befolyásoló tényezők Intézmény összevonások, külföldi tőke befektetés a térségben Vállalat felszámolása egy városban, helyi adók emelésecsökkentése, felhasználása minden városra hatással lévő tényezők, beavatkozások az évi 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokr ól, a rendszerváltozás Területi szintű fejlesztés befolyásoló társulás tagság Pl. LEADER egyesületi tagság

A funkciók vizsgálata 7 Funkcionális Igazgatási Mérhetőség (az eddigi vizsgálatok alapján) mérhető egyszerűen mérhető Mértékegység intézmények és számuk népesség(fő) Információ mennyisége Több adatot tartalmazó egy adat Lokális társadalom életminősége Gazdaság Az információ tartalma az intézmények jelenléte feltételez egy bizonyos szintű életminőséget, amely nem nem meghatározható konkretizálható az intézmények tevékenysége utalhat a gazdasági ágazatok jelenlétére 1. Gazdasági funkció 2. Társadalmi élet (lakhatás, szórakozás, rekreáció, kereskedelmi lehetőségek, stb.) 3. Munkahelyi, foglalkoztatási 4. Oktatási, kulturális külön? 5. Intézményi (közszolgáltatási, adminisztratív) + Humán erőforrás minősége nem meghatározható Kultúra az intézmények jellege utalhat a kultúra nem meghatározható jelenlétére Szemlélet komplex egyoldalú

A funkcióvizsgálatok módszerei A város által nyújtott térségi szolgáltatások kiterjedtségét, vidéki felhasználóinak aránya hierarchikus viszonyok Leltárazás módszere: lakossági igényeket kiszolgáló intézmények jelenléte, kapacitása városhierarchia szintjei George Jenks (1967), Beluszky Győri (2004), Szilágyi, Gerse (2015), Rechnitzer (2002), Rechnitzer, Csizmadia, Grosz (2004), Rechnitzer, Páthy, Berkes (2014) 8

Leltárazás módszerének típusai I. Az egész városhálózat komplex mutatórendszer valamely időszakot felölelő, változást mérő vizsgálatok tematikus, egyfókuszú, időmetszetes Pl. Szigeti (2002) a városok intézményellátottságának elemzése (42 intézmény) II. A városhálózat egy részére kiterjedő kutatások 9 kis- és középvárosokkal foglalkozó vizsgálatok Pl. Pirisi (2009) kisvárosok, Molnár (2006) kis- és középvárosok nagyvárosokat vizsgáló komplex funkcióelemzések Pl. Lengyel (1999) megyei jogú városok, Csomós (2009) regionális centrumok

FUNKCIÓ, SZEREPKÖR KLASZTER Gazdasági funkció 100 lakosra jutó működő jogi személyiségű vállalkozás, db, 2011 Működő, jogi személyiségű vállalkozások számának változása, %, 2011/1990 100 lakosra jutó működő jogi személyiség nélküli vállalkozás, db, 2011 Működő, jogi személyiség nélküli vállalkozások számának változása, %, 2011/1990 100 lakosra jutó működő egyéni vállalkozás, db, 2011 100 lakosra jutó vendégéjszakák száma, db, 2011 Vendégéjszakákból a külföldiek aránya, %, 2011 1 lakosra jutó SZJA adóalap, Ft, 2011 1 lakosra jutó SZJA adóalap változása, %, 2011/1990 1 lakosra jutó tárgyi eszközök értéke az iparban, M Ft, 2011 1 lakosra jutó összes beruházás 2011 között, M Ft Betelepített terület (hektár), 2014 Hasznosítható terület (hektár), 2014 Intézményi funkció: Bankautomaták száma (db), 2015 Gyógyszerárusító helyek száma (db), 2015 Kormányablak 2015 [db] Közjegyzők száma (fő), 2015 Mentőszolgálatok száma (db), 2015 Mozik száma (db), 2015 Munkaügyi központok száma (db), 2015 Okmányirodák száma (db), 2015 Rendvédelmi szerv (rendőrkapitányság, rendőrség) száma (db), 2015 Takarékszövetkezetek száma (db), 2015 Tűzvédelmi szervek (tűzoltó parancsnokság, tűzoltóság) száma (db), 2015 Bölcsődék száma (db), 2015 A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma (db), 2015 Összes működő kórházi ágyak száma (db), 2015 100 működő jogi személyiségű vállalkozásra jutó bankfiók, db, 1996 Bankfiókok számának változása, %, 2011/1990 100 működő vállalkozásra jutó számítógépes szerver, db, 2011 10

FUNKCIÓ, SZEREPKÖR KLASZTER Oktatási funkció: Vezető oktatók aránya az összes oktatón belül (%), 2015 Főiskolai-egyetemi karok száma (db), 2016 Középiskolák száma (db), 2016 Felsőfokú intézményekben tanulók száma 1000 főre, 2011 MTA köztestületi tagok száma 10000 lakosra, 2016 A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 év felettiek között (%), 2011 Felnőttoktatási központok száma 10000 lakosra, 2016 Felsőfokú tanintézetben nappalin tanulók aránya a lakónépességből, 2015 Kulturális funkció: Levéltárak száma (db), 2015 Levéltári fondok és gyűjtemények száma (db), 2015 Levéltári kutatók száma (fő), 2015 Színházak előadásainak száma (db), 2015 Színházak látogatóinak száma (fő), 2015 Színházak megyében tartott előadásai látogatóinak száma (fő), 2015 Színházak megyében tartott előadásainak száma (db), 2015 Színházak száma (db), 2015 Társadalmi élet (lakhatás, szórakozás, kereskedelmi lehetőségek): Az év során értékesített használt lakás (db), 2015 Az év során értékesített használt lakások átlagos ára, (Ft/lakás), 2015 Az év során értékesített új és használt lakás (db), 2015 Az év során értékesített új és használt lakások átlagos ára (Ft/lakás), 2015 Az év során értékesített új lakás (db), 2015 Az év során értékesített új lakások átlagos ára (Ft/lakás), 2015 Bevásárlóközpontok száma (db), 2015 Hipermarketek száma (db), 2015 Kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj árbevétele 2015 (1000 Ft) 11 4* és 5*-os Dátum: szálloda 2017.10.27. (db), 2015

FUNKCIÓ, SZEREPKÖR KLASZTER Munkahelyi, foglalkoztatási Népsűrűség, fő/km 2, 2011 Lakónépesség változása, %, 2011/1990 Vándorlási különbözet éves átlaga 1990-2011 között, % Aktív keresőkből a max. 8 osztályt végzettek aránya, %, 2011 Aktív keresőkből a középfokú végzettségűek aránya, %, 2011 Aktív keresőkből a felsőfokú végzettségűek aránya, %, 2011 Aktív keresőkből a szellemi foglalkozásúak aránya, %, 2011 A nem anyagi ágakban foglalkoztatott diplomások aránya az aktív felsőfokú végzettségűekhez viszonyítva, %, 2011 Az ipari alkalmazottak 100 lakosra jutó száma, fő, 2011 Az ipari foglalkoztatottak számának változása, %, 2011/1990 Munkanélküliek aránya, %, 2015 Tartósan munkanélküliek aránya, %, 2015 Tartósan munkanélküliek arányának változása, %, 2015/1990 Humán erőforrás minősége A 0-14 évesek aránya a lakónépességből, %, 2011 A 60 évesek aránya a lakónépességből, %, 2011 Vitalitási index (18-39 évesek aránya a 18-59 korosztályban), %, 2011 Eltartottsági index, %, 2011 Öregedési index, %, 2011 Angolul és németül tudók aránya, %, 2011 12

FUNKCIÓ, SZEREPKÖR KLASZTER Elérhető statisztika + egyedi adatgyűjtés + longitudinális Gazdasági funkció: új gazdaság szereplői, innovatív vállalat, exportra termelő, új ipari térben vagy új ipari parkokban működik, új típusú termékskálája van, IPAt mire fordítják, egyes speciális áruk elérhetősége a városban Társadalmi élet (lakhatás, szórakozás, kereskedelmi lehetőségek): Munkahelyi, foglalkoztatási Kulturális: színházban hány Kossuth-díjas van, egyetemen hány egyetemi tanár van, kik a leggazdagabb emberek, szponzoráció, támogatások Oktatási Intézményi (közszolgáltatási, adminisztratív) +Humán erőforrás minősége: nyelvtudás, kommunikációs készség (?), stb. 13

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!