Ennekutána kötelességünknek tartjuk őszinte köszönetet mondani mindazoknak, kik a tanulmányút sikeréhez áldozatkészségükkel, vendégszeretetükkel és a kalauzolásban kifejtett, valóban önfeláldozó fáradozásukkal hozzájárulni szívesek voltak. Fogadja különös köszönetünket Nagyszeben városa és erdőmestere, a szászhétbirák testülete, a Magyar-Olasz Erdőipar Részvénytársaság s mindazon községek és ipartelepek tisztikarukkal együtt, amelyeknek szívességét a gyakorlat folyamán igénybevettük. Kiváló köszönet illeti meg Bogdán Géza kir. erdőfelügyelő urat, ki a tanulmányút tervezetét oly nagy körültekintéssel állította össze s ki a kiránduláson, mint fővezetőnk, elejétől végig résztvett, továbbá Pfalz Károly ny. m. kir. erdőtanácsos urat, ki mint a szász-hétbirák erdőhivatalának főnöke, a havasi kiránduláson volt állandó vezérünk és elszállásolunk; köszönetet mondunk Sümegit Ignácz m. kir. főerdőtanácsos urnák, a nagyszebeni állami erdőhivatal főnökének s végül a járási erdőgondnokságok vezetőinek, kiknek a kalauzolás és rendezés nehéz feladatából szintén jelentékeny rész jutott. A látottak folytán bebizonyult, hogy Nagyszeben környéke tanulságos látnivalóinál fogva erdészeti tanulmányutak megtartására igen alkalmas, miért is valószínű, hogy a jövőben hazánknak ezt a részét is rendszeresen fel fogjuk keresni. t>? j c>* A m. kir. kincstári erdőségek halasvizei. (1910. évi állapot.) Irta : Simonffy Gyula. (Folytatás.) B) Különleges rész. Miután az eddigiekben a kincstári erdészet kezelésében levő halasvizeket s ezek állapotát nagy általánosságban és körvonalakban ismertettük, áttértünk azoknak az egyes erdőhivatali központok szerint való részletezésére. I. A zsarnóczai m. kir. erdó'htvatal vizei Bars, Hont, Zólyom és Turócz vármegyék határaiban 200 1000 m tengerszinfeletti magasságok között terülnek el.
Nevezetesebb folyók és patakok e kerületben a következők: a Garam folyó, a Fehérviz, a Vapena, a Feketeviz, a Dallosi, a Brezniczki, a Szkelno, a Kelő, a Madarasaljai, a Megova, a Prohoczka, a Dóczy-fürészi, az Erdősurány-bellusdolinai, Viczianka, a Madlovamaczkovai, a Bohács-dolinai, Reichau patak. Az összes 541 kat. hold 1552 -ölet kitevő vízterület az. egyes erdőgondnokságok között a következőleg oszlik meg: kat. hold D-öl 1. a körmöczbányai erdőgondnokság 2 940 2. a jalnai 173 749 3. a geletneki 128 1094 4. a bródi 51 1216 5. a garamrévi 183 833 6. a szélaknai» 1 1520 A selmeczbányai erdőgondnokság kezelése alatt halasviz nincs. Az erdőhivatal kerületébe eső Garam folyamszakasz (mellékpatakok nélkül) két halászati társulat kötelékébe tartozik és pedig a felsőbesnyő-saskőváraljai szakasz a felsőbesnyő-garamrudnói,*) a Garamberzencze határába eső szakasz a szomszédos beszterczebányai erdőigazgatóság által kezelt Garam-szakaszokkal együtt a Zólyomvármegyei Halászati Társulat kötelékébe.**) Az erdőhivatal vizei, bár a lakottabb városi központoktól való távolabbi fekvés, a sporthalászok csekélyebb száma, az ellenőrzés nehézségei aránylag kedvezőtlen körülmények, halászati szempontból értékeseknek mondhatók. Az erdőhivatal vizei, a körmöczbányai erdőgondnokság Lauterseifen" nevü patakjától eltekintve, amely a Turócz patak egyik mellékága, mind a Garam folyó vizkörnyékéhez tartoznak. A vizek a pisztráng és a márna szintájába sorozhatok s mint fő halfajok a márna, a csuka, a pénzes pér, a sebes és szivárványos pisztráng említendők. A hajdani szép rákállományt 1890 1904. évek között az európaszerte fellépett rákpestis itt sem kímélte meg, ugy hogy manapság rák csak a jalnai, geletneki, bródi és a szélaknai erdőgondnokság egyes vizeiben található elvétve. *) Alapszabályait jóváhagyta az 1898. évi 6592. sz. F. M. r. *') Alapszabályait jóváhagyta az 1905. évi 67927. sz. F. M. r.
A halnépesség általában véve közepes sűrűségű s az előző időkhöz képest apadást mutat. Az erdőgondnokságok közül halászatilag a legértékesebbek a jalnai, a bródi és a garamrévi erdőgondnokságok vizei, mig a körmöczbányai és szélaknai vizei alárendelt jelentőségűek. A halászatra nézve kártékony befolyást gyakorló körülmények közül emlitendő a dinamittal s maszlaggal nagy, sőt az itteni bányásznép által igen nagy mértékben űzött orvhalászat, főkép a Garamon. Ezenkívül a geletneki erdőgondnokságban néhány vizifürész, a bródiban kenderáztatók, a garamréviben a hodrusbányai zuzómüvek szennyezik a vizet. Itt-ott vízimalmok is akadályozzák a halak vándorlását. Tutajozás folyik az egész Garamon. Mesterséges haltenyésztés czéljaira szolgálnak a jalnai és a bródi erdőgondnokságban épült halköltőházak, összesen 16 darab kaliforniai rendszerű költőedénynyel felszerelve. A költőházak az utolsó időben évenként 45.000 darab szivárványos és 30.000 darab sebes pisztráng-ikrát költettek, melyből 55.000 darab zsenge ivadék származott, tehát a költési eredmény 73%. A zsenge ivadék továbbnevelésére szolgál a jalnai erdőgondnokságban az 1910. év folyamán létesített 2 és a bródi erdőgondnokságban létesített 1 ivadéknevelő tó. A tavakat az orsz. halászati felügyelőség tervezte; összes kiterjedéseik 670 D-öl. A költőházból kikerülő zsenge ivadéknak egynyaras koráig, tehát őszig való nevelésére szolgálnak. E tekintetben az okszerű üzem mintáiul szolgálhatnak. Az itt emiitett költőházakból, illetőleg ivadéknevelő tavakból nyert halanyagon kivül amelylyel a mellékpatakokat népesitik be a zsarnóczai erdőhivatal 150.000 darab süllőikrát is helyezett a Garam vizébe; továbbá a geletneki erdőgondnokság saját patakjaiban tenyészrákkal már négy év óta végez telepítési kísérleteket. A kísérletnek eddig talán az idő rövidsége miatt csekély eredménye mutatkozik. Az erdőhivatal kerületében a patakok halászata éríékesitetlen ; a Garam folyó halászati jogát pedig az emiitett két halászati társulat adja bérbe s a befolyó jövedelmet területarány szerint osztja szét a tagok közt. Összesen 457 kat. hold 1234 D-öl vízterület évi 120 K bérösszegért van bérbe adva, a bérbeadott terület 1 kat. holdjára tehát 26, az összes vízterület 1 holdjára pedig 22 fillér esik.
II. A beszterczebányai m. kir. erdőigazgatóság vizei Zólyom vármegye határában 256 1800 m tengerszinfeletti magasságban terülnek el nevezetesebb folyók és patakok: a Garam folyó, a Vaczoki, illetve a Hutna, a Lenyuszka, a Zubra, a Sebesér, a Cselnó, a Vieszkova, a Jeczenye vagy Proszredna, a Sucha vagy Bikkal, a Lomnista, a Borosznó, a Bukócz, a Szobotnyicza, a Mezőköz, a Vászna, a Uhljarszka, a Svarczova, a Lipcse, a Nyemcze és Szelese, az Ohegy, a Badini, a Bien, a Brezniczki, a Szalatna, a Ponyászló, a Szekér, a Rohozna, a Brotovo, a Salling, a Fekete,, a Napvölgy, a Vidrás, a Kőviz, a Cserpatak. Az összesen 560 kat. hold 613 -ölet kitevő vízterület az: egyes erdőgondnokságok szerint a következőleg oszlik meg: kat. hold D-öl 1. vaczoki erdőgondnokság 21 1174 2. benesházai 40 721 3. rezsőparti 24 1203 4. garampéteri 51 271 5. jeczenyei 43 434 6. garamszentandrási... 79 474 7. luezatői 47 1435 8. zólyomlipcsei 43 1069 9. óhegyi» 12 1310 10. beszterczebányai 25 736 11. erdőbádonyi 99 668 12. zólyomi * 9 350 13. mihálytelki» 2 1311 14. dobrocsi 13 917 15. karámi 17 583 16. kisgarami 13 41 17. cserpataki 7 716 18. sziklai 7 Az erdőigazgatóság egész vízhálózata, a Garam folyó s mellékvizei, a Zólyomvármegyei Halászati Társulat kötelékébe tartozik s igy ezekben a vizekben a halászati jog csupán az 1907. évi 27851. sz. földm. miniszteri rendelettel jóváhagyott társulati üzemterv korlátai között gyakorolható. Az üzemterv értelmében a Garam folyón a halászati jog
tulajdonosa jogát a társulati kereten belől önállóan csak az esetben értékesítheti, ha vizterülete legalább 50 kat. hold s a vízfolyás egész szélességére kiterjed; az ennél kisebb vizterülettel biró jogtulajdonosok halászati jogaikat csak egymással egyesülve hasznosíthatják és pedig akár házi kezelésben, akár bérbeadás utján. A üzemtervnek eme rendelkezése folytán a jogtulajdonosok specziális érdekeinek lehető figyelembevételével a Garam folyó s a vele üzemtervileg egyesitett kisebb patakokból hasznosítási területek (11) alakíttattak oly módon, hogy egy-egy hasznosítási terület kiterjedése 50 94 kat. hold között változik és határai a községek határaival esnek össze. Hasonló elvek alapján alakíttattak külön hasznosítási területekké a társulat kötelékébe vont nagyobb patakok, azzal a különbséggel, hogy a vizek különválasztása nem bizonyos kat. hold számától tétetett függővé, hanem csupán attól, hogy a társulati czél és érdek sérelme nélkül külön hasznosításra alkalmasak-e? Halrajzi szempontból a vizek a márna és pisztráng régiójához tartoznak. Főhalfajok: a harcsa, a márna, a pénzes pér, a szivárványos és sebes pisztráng, továbbá a galócza. Ez utóbbira vonatkozólag feljegyezni érdemes, hogy mint betelepített halfaj fordul a Garamban elő. A földmivelésügyi minisztérium az orsz. halászati felügyelőség utján 1902., 1903., 1907. évben a közalapítványi uradalom birtokán lévő Köttl-féle znióváraljai tógazdaságból vásárolt összesen 2510 drb egynyaras galóczaivadékot bocsáttatott ott szabadon; az eredmény kielégítő, mert a jelentések szerint máris több szépen fejlődött galóczát fogtak a Garamban. A halnépesség általában véve közepes sűrűségű, különösen a főfolyóban, a Garamban. Az átlagnál ritkább a népesség a zólyomi, a dobrocsi, a kisgarami és a sziklai erdőgondnokságok kerületeiben, de mindamellett az egész erdőigazgatóság kerületében határozottan gyarapodóban van. A rákot az erdőigazgatóság egyes vizeiben az 1904. évben észlelt rákvész erősen megtizedelte, úgyhogy jelenleg már csak a rezsőparti, garampéteri, a jeczenyei, a garamszentandrási, a luczatői, a zólyomlipcsei, a beszterczebányai, az erdőbádonyi, a mihálytelki, a dobrocsi, a karámi erdőgondnokságok egyes vizeiben, főleg a Garamban található gyér számban.
Az erdőigazgatóság által kezelt vizek s általában a halászat a többi erdőhivatali központok által kezelt halászatok között kiváló helyet foglal el. Ezen kivételes helyzet a vizek természetes alkalmasságán kivül egyrészt annak köszönhető, hogy az erdőigazgatóság volt és jelenlegi tisztviselő személyzete mindig nagy érdeklődéssel és szeretettel karolta fel a halászat ügyeit s ilyeténképen a halászat művelése régibb múltra tekinthet vissza, másrészt a Zólyomvármegyei Halászati Társulat is érezteti jótékony befolyását, a haltenyésztés és halvédelem s általában a közérdeknek a magánérdekkel helyesen alkalmazott összeegyeztetése körül. A Zólyomvármegyei Halászati Társulat működése példaszerű s egyúttal bizonyítéka annak is, hogy amennyiben a társulatba tömörült halászati jogtulajdonosok helyes érzékkel birnak saját érdekeiken kivül a közérdek iránt is, számottevő eredményeket tudnak elérni, mint ezt alább az értékesítés kérdésénél látni fogjuk. Miután Beszterczebányán és vidékén a mező- és erdőgazdasági, valamint az ipari kultúra magasabb fokon áll, könnyen belátható, hogy ott a természetes vizek halászatának számos nehézséggel kell megküzdeni. Beszterczebánya fejlett erdőgazdasága mellett számos völgyzárógát, duzzasztó mű, úsztató csatorna van a vizeken, úgyhogy ezek miatt egyik-másik helyen a halállomány teljesen hiányzik. A haltenyésztést akadályozó, illetve gátló építmények és üzemek az egyes erdőgondnokságok kerületében a következők: a vaczoki erdőgondnokságban úsztató csatornák, az usztatás és tutajozás, vizfogógát; a benesházai erdőgondnokságban úsztató csatornák, vizfogógát; a rezsőparti erdőgondnokságban úsztató csatornák, czementből épült gátak,*) tutajozás, usztatás, a zólyombrezói vasgyár szennyvizei; a garampéteri erdőgondnokságban a zólyombrezói vasgyár szennyvizei ; a feczenyei erdőgondnokságban úsztató csatorna, malomgátak ; *) Ilyenfajta gátak építése óta, megfelelő tartózkodási hely hiányában, a rákállomány eltűnt.
a garamszentandrási erdőgondnokságban a tutajozás, a zólyombrezói vasgyár szennyvizei; a luczatői erdőgondnokságban a tutajozás és a malomgátak ; a zólyomlipcsei erdőgondnokságban ugyanazok, továbbá kékfestőipari és papírgyári szennyvizek; a beszterczebányai erdőgazdaságban tutajozás, papír-, puskapor- és papírgyári szennyvizek; az erdőbádonyi erdőgondnokságban az Unió vasgyár szennyvizei és gátjai; a zólyomi erdőgondnokságban fürészüzem; a dobrocsi erdőgondnokságban usztatás; gereb; művek; a kisgarami erdőgondnokságban usztatás, völgyzárógát és a cserpataki erdőgondnokságban völgyzárógát és duzzasztó a sziklai erdőgondnokságban völgyzárógát. Az orvhalászat, egyes erdőgondnokság kedvezőtlenebb viszonyaitól eltekintve, nem nagymérvű, bár annak minden módja, különösen a dinamitozás szokásos. A fejlett gazdaság és iparral, valamint a kártételekkel járó nehézségekkel szemben az erdőigazgatóság, illetőleg a társulat tevékenysége főkép a vizek okszerű és rendszeres népesitése és az orvhalászat megakadályozásában áll. Népesitési czélra szolgálnak a rezsőparti, a jeczenyei, a luczatői, az óhegyi és a cserpataki erdőgondnokságok kerületében épült halköltőházak, amelyek összesen 46 darab kaliforniai rendszerű költőedénynyel vannak felszerelve és 150.000 darab sebes, 85.000 darab szivárványos, 25.000 darab skót és 10.000 darab boszniai pisztrángikrát költetnek. A költés eredménye 219.000 zsenge ivadék, vagyis az összes ikramennyiségnek 81%-a. Ezen 219 ezer zsenge ivadékon kivül a bérlők még 69.000 darab ivadékot helyeztek a bérelt vizekbe; ezek közül 2000 darab skót pisztrángivadékot a garamszentandrási erdőgondnokság kerületében. Ivadéknevelő tó van a jeczenyei erdőgondnokság kerületében 40 D-öl, ivadékkibocsátó medencze pedig a cserpatakiban három, egyenként 18 D-öl kiterjedéssel. Pisztrángon kivül népesítettek még a zólyomi erdőgondnokság
kerületében 25.000 darab süllőikrával az ottani bérlő költségére, továbbá az 1909. év' folyamán 4300 darab rákkal a luczatői és beszterczebányai erdőgondnokság kerületében csekély, illetőleg még nem éppen észlelhető eredménynyel. A halászati jogot részint bérlet, részint házi kezelés utján értékesitik; kis részben pedig értékesitetlen. A 18 erdőgondnokság közül tisztán bérletileg értékesiti halasvizeit 5, tisztán házi kezelés utján 7, vegyesen 3, nem értékesiti 3. Egészben véve bérletileg értékesül 359 kat. hold 120 -öl évenként 1180 K 85 fillérrel, házi kezelés utján 177 kat. hold 465 -öl 329 K 27 fillérrel, tehát előbbi holdanként 3 K 28 fillér, utóbbi 1 K 85 fillér évi átlagos bruttó jövedelemmel. Ha az értékesitetlen területet is számításba veszszük, ez esetben 1 kat. hold vízterület 2 K 69 fillér évi jövedelmet eredményez. Ezen jövedelmezőségi adatok helyes összehasonlítása végett meg kell jegyeznem, hogy a bérleti értékesítéssel elért magasabb jövedelem a bérletileg értékesített vizek kiváló halászati viszonyainak, a sportkedvelő intelligens közönség nagy számának és sportszeretetének, továbbá a halászati társulat buzgó és eredményes működésének tudható be. Említésre méltó, hogy a társulattá alakulás, tehát 1904. év óta a társulati vízterület (nemcsak kincstári) évi jövedelme 362%-al emelkedett.*) A házi kezelés mellett elért kevesebb átlagos jövedelem itt onnan származik, hogy egyik-másik erdőgondnokságban a házilag kezelt halasvizek kisebb értékűek és a forgalomtól távol esnek, halállományuk lehalászása s üzleti értékesítése pedig többrendbeli nehézségekbe ütközik s még szervezetlen. III. A liptóujvári m. kir. erdőhivatal vizei Liptó és Szepes vármegyék határában 400 1590 m tengerszinfeletti magasságban feküsznek és kivéve a tátrai erdőgondnokság kerületében lévő Poprád és Dunajecz folyókat, valamint ezek mellékvizeit, amelyek az Északi-tenger vizvidékéhez tartoznak, az összes vizek a Vág folyó vizkörnyékébe esnek. Nevezetesebb folyó- és patakvizek a következők: a Fehér-, Fekete- és Egyesiilt-Vág, az Árva, a Poprád és & Dunajecz folyók, *) L. Halászat XI. évfolyam, 12. sz.
a Lubochna, a Szalatni, a Csermán, a Blatna, a Revucsánka és Luzsna, a Likava, a Lucsanka, a Ztáíű, a Maluzsinka, a Bocza, az Ipolicza, a Plevó, a Hoskova, a Drjeczna dolina, a Siroka, a Rosztoka, a Medvedze, a Dikula, az Andrasovó, a Zodjár, a Benkovó, a Bielauszkó, a 7j/zo, a Roprova, a Dovalovecz, a Nagytarpatak és a Kőpatak patakok. Az összesen 568 kat. hold 1533 D-ölet kitevő vízterület erdőgondnokságok szerint a következőkép oszlik meg: kat. hold -öl 1. fenyőházai erdőgondnokság 125 320 2. osszadai» --.. 19 1475 3. likavai» - 230 4. liptóujvári faraktárgondnokság..... 14 600 5. maluzsinai erdőgondnokság 8 84 6. szvarini» 14 943 7. feketevági» 34 960 8. teplicskai» -. 24 1524 9. vichodnai - 48 1012 10. tátrai» 48 1015 A tátrai erdőgondnokságra vonatkozólag megjegyzendő, hogy a földmivelésügyi miniszter által 1909. évi 63342. sz. a. kiadott szervezeti szabályzat értelmében az ezen szabályzatban felsorolt birtoktárgyak az erdők kivételével a liptóujvári főerdőhivatal ügyköréből kivétettek s azok központi kezelésével a tátrai felügyelő bízatott meg. A fenyőházi és likavai erdőgondnokságok kerületébe eső vizek közül az Árva és Vág folyók mellékpatakjaik nélkül a Liptómegyei Vágvizi,*) a tátrai erdőgondnokság kerületébe eső vizek egyrésze pedig a Poprádvölgyi Halászati Társulat**) kötelékébe tartozik. A Liptómegyei Vágvizi Halászati Társulatra vonatkozólag megjegyzendő, hogy miután a megalakult társulat alapszabályszerü kötelességét nem teljesítette, illetőleg tevékenységének semmi jelét sem adta, a kötelékéhez tartozó vizek halászati jogának *) Alapszabályai jóváhagyva 1899. évi 13534. F. M. r. **) Alapszabályait jóváhagyta az 1909. évi 98724. sz. F. M. r.
hatósági (kényszer) bérbeadása a törvény 47. -a alapján elrendeltetett.*) Halrajzi szempontból a vizek a márna és a pisztráng szintájához tartoznak s mint főhalfajajok a márnán kivül a pénzes pér, a sebes és szivárványos pisztráng, a sport szempontjából annyira becses galócza, végül a Poprád és Dunajecz folyókban az Északitenger nemes halai, a lazacz és az angolna emlitendő. A feketevági erdőgondnokságban ezenkívül telepítés folytán előfordul a skót pisztráng is. Rák található még a likavai erdőgondnokság Lucsanka nevü patakjában bőven, a liptóujvári faraktár, a szvarini és a vichodnai erdőgondnokságok egyes vizeiben gyér számmal. A halnépesség általában véve gyenge, közepes és a múlthoz képest apadóban van, kivéve az osszadai erdőgondnokság kerületét, ahol gyarapodás észlelhető. Az átlagnál kedvezőtlenebbek a viszonyok a fenyőházai, likavai, liptóujvári, maluzsinai, vichodnai és tátrai erdőgondnokságok kerületében. A halállomány apadását, amely különösen a Vágban észlelhető, az ezen vidéken erősen fejlődő ipari élet, illetőleg az ennek nyomán keletkező gyári vállalatok szennyvizei okozzák. A Vág folyó hajdan hires galóczaállományának is ez okozta pusztulását, mert bár az ipari vállalatok csupán a Liptóujvár alatti folyószakasz mentén keletkeztek, de amig az ivás végett alulról a forrásvidék felé törekvő anyahalak a szennyezett vizben akadályra, sőt vesztükre találnak, viszont ugyanez a veszedelem fenyegeti a forrásvidéken életet nyert zsenge és ennél idősebb ivadékot fejlődése arányában ösztönszerűleg lefelé törekvő vándorlása, illetőleg a mélyebb telelő helyekre való igyekvés közben. A gyári szennyvizek pusztító hatásának tulajdonitható a Vág rákállományának csökkenése is. Mindezekhez járul még az ezen kerületben meglehetős nagymértékben elterjedt orvhalászat, amelynek főkép éjjel űzött módja és a dinamitozás szokásos. A haléletre káros befolyást gyakorló körülmények erdőgondnokságonként a következők: a fenyőházai erdőgondnokságban a Rózsahegyen alapított négy gyári vállalat, ezek közül mint leg- *) L. 1908. évi 78498. F. M. r.
veszedelmesebbek az ottani czellulóze- és papírgyárak szennyvizei, továbbá a Lubochna patakban egy nagyobb vízesés és a tutajozás; a likavai erdőgondnokságban az említett gyári szennyvizek, több vízimalom és egy természetes vízesés, továbbá a tutajozás; a liptóujvári faraktárgondnokságban a tutajozás; a maluzsinai erdőgondnokságban hasonlókép a tutajozás, az usztatás és a duzzasztó művek; a szvarini erdőgondnokságban tutajozás és usztatás; a feketevági erdőgondnokságban ugyanazok és a völgyzárok; a teplicskai erdőgondnokságban usztatás, tutajozás és malomgátak; és általában véve mindenütt, ahol a halászati jog a mederben megoszlik, a társtulajdonosoknak mértéktelenül űzött halászása. A haltenyésztés előmozdítására szolgálnak a fenyőházai, osszadai, feketevági, teplicskai és a tátrai erdőgondnokságok kerületében épült költőházak, összesen 44 drb., kaliforniai költőedénynyel felszerelve. A költőházak az utóbbi évek alatt évenként 165.000 drb. sebes és 25.000 drb. szivárványos pisztrángikrát költöttek, melyből 161.000 drb. zsenge ivadék származott, tehát a költési eredmény 85%. Terv szerint létesült mesterséges ivadéknevelő tó van a tátrai erdőgondnokság kerületében 6 drb., egyenként 30 D-öl, továbbá Osszadán 4 drb., egyenként 30 40 D-öl terjedelemben. Ez utóbbiak állapota jelenleg elhanyagolt s ezért nincsenek üzemben. A főerdőhivatal kerületében a halászati jog értékesítése tulnyomólag házi kezelés, bárczázás utján történik. A kerületbeli erdőgondnokságok közül 3 bérletileg, 5 házilag, 1 vegyesen értékesiti halasvizeit; 1-nél a halászat értékesitetlen. Bérletileg értékesíttetik 407 kat. hold, 954 D-öl, 600 K évi bér, tehát holdanként 1 K 47 f, házilag 153 kat. hold, 495 D-öl, 829 K 80 f, tehát holdanként 5 K 42 f bruttó jövedelemmel. Az összes, állandóan vizzel borított terület 568 kat. hold, 1533 -öl egy kat. holdjára tehát 2 K 51 f évi bérjövedelem esik. Ha az itt közölt adatokat a beszterczebányai erdőigazgatóság adataival összehasonlítjuk, akkor itt éppen ellenkezőleg: a házilag kezelt halasvizek jövedelme a nagyobb, világos jeléül annak, hogy
ezen főerdőhivatal kerületében igen értékes halászterületekkel rendelkezünk. A természeti viszonyok jóságán kivül értékessé teszi e vizeket kedvező fekvésük, ut- és vasúthálózatuk, a tátrai fürdők és felvidéki művelt városi központokhoz való közelségük. Ezek a vizek vannak elsősorban hivatva arra, hogy belterjes művelés által aránylag nagyobb jövedelmet hajtókká váljanak s hogy a tátrai fürdőkbe sereglő vendégek utján a sporthalászat iránti előszeretet hazánkban általánosabbá tegyék. A liptóujvári főerdőhivatal kerületében Vichodnán rendszeres üzemű pisztrángos tógazdaság és ikratermelő központ létesítése is tervbe vétetett s miután ehhez elvileg a földmivelésügyi minisztérium 1909. évi 8886. sz. rendeletével hozzájárult remélhető, hogy a vonatkozó műszaki tervek és költségvetés alapján a tervezetet rövidebb időn belül a végrehajtás fogja követni. IV. A tótsóvári m. kir. erdőhivatal vizei Sáros, Abauj-Torna, Szepes és Borsod vármegyék határában 293 1092 m tengerszinfeletti magasságban terülnek el és azokhoz, a jelentéktelenebb erektől eltekintve, a következő nagyobb patakok tartoznak: a Kamenecz, a Rosuczka voda, a Delna, az Ida (Réka), az Óvizi, a Sebesvölgyi a Szomolnoki, a Nagymedenczevölgyi, a Landstrasse s a Oaradna patakok. A vizek medre összesen 46 kat. hold 515 D-öl területű. Ez a terület az egyes erdőgondnokságok között a következőleg oszlik meg: kat. hold -öl 1. zborói erdőgondnokság 4 1220 2. delnakakasfalvi erdőgondnokság 3 505 3. aranyidai» 3 665 4. óvizi» 9 620 5. szomolnoki» 4 1095 6. szentléleki «20 1210 A diósgyőri, ujhutai, mocsolyási, parasznyai és a keczerpekléni erdőgondnokságok kezelése alatt ezidószerint halasviz nincs. Az erdőhivatal vizei a Tisza vízrendszeréhez és a pisztráng szintájához tartoznak. Mint főhalfajok a sebes és szivárványos pisztráng említendők. Rák gyér számban található a zborói, delnakakasfalvi és szentléleki erdőgondnokság kerületében. A rák ezelőtt itt is bővebben volt, de az 1903., 1904. években fellépett rákvész
az állományt erősen megtizedelte. A halnépesség általában véve ritka. Az átlagnál sürübb a népesség az óvizi, ritkább a zborói erdőgondnokság kerületében. A haléletre befolyást gyakorló, illetve a gátló körülmények az egyes erdőgondnokságokban a következők: a zborói erdőgondnokságban szeszgyári szennyvíz; a delnakakasfalvi erdőgondnokságban duzzasztó mű; az aranyidai erdőgondnokságban aranyérczzuzóművek és bányák szennyvizei; a szentléleki erdőgondnokságban a kincstári munkástelepről kikerülő szennyvizek. Az orvhalászat mérsékelt és annak kézieszközökkel, helyenként vizeitereléssel folytatott módja (dugázás) szokásos. Az erdőhivatal kerületében külön a költés czéljaira épült költőház nincs. E helyett a felsőmagyarországi bánya- és kohómű részvénytársaság tárnáit használják fel erre a czélra, nagyobb 12 15 ezer darab ikrát befogadó, fából készült rácsos ládákat helyezvén el azokban. Ikraköltetéssel foglalkozik az óvizi erdőgondnokság az u. n. Teréz-táróban 5 drb., a szomolnoki erdőgondnokság a sebesvölgyi táróban 2 drb. rácsos ládával. Nevezett erdőgondnokságok legutóbbi idényben 45.000 drb. sebes és 40.000 drb. szivárványos pisztrángikrát költettek, melyből 51.000 drb. zsenge hali vadék származott, tehát a költési eredmény 60%. Az igy nyert ivadékon kivül népesitést végzett a bérlő kassai halásztársaság*) 10.000 darab zsenge pisztrángivadékkal. Külön ivadéknevelés czéljaira szolgáló tó szintén nincs az erdőhivatal kerületében, e helyett az óvizi erdőgondnokságban a Sebesvölgy 1 1 holtágában nevelik egynyaras koráig az ivadékot. Az erdőhivatal kerületéhez tartozó erdőgondnokságok közül 5-nek halasvize nincs, 3-ban a halászat értékesitetlen, 3-ban pedig bérletileg értékesitik. Bérbe van adva összesen 12 kat. hold 1040 D-öl terület évi 120 K haszonbérért; egy kat. hold bérbeadott területre tehát 9 K 37 f, az összes vízterület egy kat. holdjára pedig 2 K 59 f esik. A szentléleki erdőgondnokságban Lillafüreden tervbe van véve *) Sportegyesület.
pisztrángos tógazdaság és egy nagyobb üzemű halköltőház építése, úgyhogy az itt lévő Hámori tó" rendszeres népesítessél szintén a haltermelés körébe vonatnék. A tó jelenleg bányászati üzemi czélokra szolgál ugyan, de az üzem a tónak évenként egyszeri teljes lecsapolását megengedi s igy misem áll útjában a tó intenzív halászati művelésének. A vonatkozó műszaki tervek s a költségvetés készen vannak s miután az építkezéshez a földmivelésügyi minisztérium elvben már hozzájárult, a kivitelnek lényeges akadályai nincsenek. V. Az ungvári m. kir. erdőhivatal vizei Ung, Bereg, Szabolcs vármegyék határában 100 1400 m tengerszinfeletti magasságok között terülnek el és a Tisza vízrendszeréhez tartoznak. Fekvés szerint a kerületbeli vizek két főcsoportra oszlanak; egyik rész a Szabolcs vármegyébe eső Tisza folyó, amely a vizek zömétől félreesik és közvetlen a főerdőhivatal adminisztrácziója alatt áll, másik rész az Ung folyó és mellékvizei. Névszerint a következő nevezetesebb folyó- és patakvizek tartoznak ide: a Tisza és Ung folyók, a Czigányos, a Visnyi, a Szirova, a Vulsava, a Szvinyisza, a Hluboki, a Lyutanka, a Mali, a Veliki, az Urlya, a Termaczu, a Kamenicza, a Mocsárki, az Ulicsi, a Viharosi, a Rosztoki, a Stuzsicza, az Eszterág, a Ternovszki, a Szokoló, a Huszáré, a Csórni, a Tichá, a Paraszinszki, a Zsornova, az Iváncsuszki, a Kurniroszi, az Ormafalvi, a Huszna, a Liszkovecz, a Bisztra, a Lubnya, a Klokotiva, a Rúzsa, a Turicza, a Zvur, a Mosin, a Túrja, a Sípot, a Bisztricza, a Szoloni, a Bacsava, a Bukovi, a Falubjánka, a Lyutka patakok. Az összesen 1633 kat. hold 517 -ölet. kitevő, állandóan vizzel borított terület, erdőgondnokságonként a következőleg oszlik meg: kat. hold D-öl 1 központi kezelésben 213 1023 2. radvánczi erdőgondnokságban 284 538 3. ókemenczei 7 1 250 4. bercsényifalvai 380 246 5. csontosi 1 9 7 800 6. fenyvesvölgyi 158 800 7. turjaremetei» 1 0 á 8. poroskői 41 730 9. sóháti» 83 1200 10. havasközi
A hátmegi erdőgondnokság kezelésében ezidőszerint halasviz nincs. A főerdőhivatal vizei a dévér, márna és pisztráng regiójához tartoznak, halfaunája tehát meglehetős változatos. A tiszai rész főhalfajai a dévér, ponty, kecsege, harcsa, süllő, általában a Tisza középső szakaszának halai; az ungi résznek a kecsegén kivül az előbbiek, továbbá a márna, csuka, pénzes pér, sebes és szivárványos pisztráng a lakói. A rák előfordul még az ókemenczei erdőgondnokságban kevés, a bercsényi falvai, csontosi, boroskői és a sóháti erdőgondnokságok egyes vizeiben gyér számmal, a többi helyeken kipusztult. A halnépesség különböző; általában véve ritka. Az átlagnál kedvezőbb az arány a radvánczi és bercsényifalvai erdőgondnokságok. Ung folyó szakaszaiban, a csontosi erdőgondnokság egész kerületében, a poroskői erdőgondnokság Sípos" nevü patakában, kedvezőtlenebb a sóháti és havasközi erdőgondnokságok kerületében. A haltenyésztésre többé-kevésbbé kártékony befolyást gyakorolnak a havasközi erdőgondnokság kerületében a régi idő óta folyó fausztatás, az ókemenczei, turjaremetei és havasköri erdőgondnokságok kerületében az ott épített duzzasztóművek, az ókemenczei erdőgondnokságban, a Perecsenyben létesített vegyi gyár és a magyar államvasutak talpfatelitő telepe; a turjaremetei erdőgondnokság kerületében Rónafüreden, a talpkéreg-gyár, több vizifürész és malmok, a poroskői erdőgondnokság kerületében Turjasebesen a Bantlin-féle vegyi gyár szennyvizei. Egyes erdőgondnoksági kerületektől eltekintve az orvhalászat kisebb mérvű és azt különböző kézi eszközökkel, továbbá masz- ' gg l< de leginkább dinamitozással űzik. a a A halállomány emelését vannak hivatva előmozdítani az ókemenczei, csontosi, fegyvesvölgyi és a turjaremetei erdőgondnokságok kerületeiben épített halköltőházak, összesen 36 kaliforniai költőedénynyel felszerelve. A költőházak 200.000 darab sebes és 10.000 darab szivárványos pisztrángikrát költettek egy idényben, melyből 72.000 darab zsenge ivadék származott, a költési eredmény tehát 34%. Ivadéknevelő tó van a fenyvesvölgyi erdőgondnokság kerületében 97 d-öl kiterjedésben.
A főerdőhivatal kerületéhez tartozó halasvizek legnagyobb része a kizsarolt halállomány emelése érdekében tilalom alatt áll, egy tekintélyes része 1924. évig a vadászattal együtt van bérbeadva kis részben bérletileg értékesitik. Az erdőgondnokságok közül egynek halasvize nincs, nyolcznak a halászati jogát a vadászattal együtt értékesitik, illetőleg az részben, vagy egészben tilalom alatt áll, egyben pedig önállóan van bérbeadva. Bérbe van adva összesen 497 kat. hold 1561 D-öl 390 K 50 f évi bérért, tehát holdanként 78 f-rel. A vízterület többi, vagyis 1135 kat. hold 556 D-öl része az, amely részben tilalom alatt áll (körülbelül 65%), részben a vadászati joggal együtt adják bérbe (35%), ez az utóbbi rész a halászatilag értékesebb, miután a vadászterületek közé ékelt patakok nagyobb része pisztrángos viz. VI. A bustyaházai m. kir. erdőhivatal vizei Máramaros vármegyében 174 1712 m tengerszinfeletfi magasságok közt terülnek el és egészben a Tisza folyó vízrendszeréhez tartoznak. A nevezetesebb folyó- és patakvizek névszerint a következők: a Tisza, Talabor, Taracz és Nagyág folyók, a Horodilovo, a Kvaszovecz, a Bradulova, a Strimba, a Suchár, a Hersovecz és Nyegrovecz, a Jaszenovecz, a Rosztoka, az Ozeránka, a Csornarika, a Peszarika, a Javorovecz, a Kraszna, a Mokránka, a Janovecz, a Bertyánka, a Plaiszka, a Padcsurni, a Turbát és Turbaczil, a Hladin, az Okulszki, a Qropjanecz, a Bertyanek, a Nagyberty, a Suchi, a Teresulka, a Procska, a Jablonicza, a Bisztrik, a Teresei és a Lonka patakok. Az összesen 848 kat. hold 849 D-ölet kitevő vízterület erdőgondnokság szerint a következőkben oszlik meg: kat. hold D-öl 1. huszti erdőgondnokság 14 1040 2. bustyaházai 84 740 3. alsókalocsai - 164 682 4. felsőszinevéri... 112 1318 5. németmokrai» 47 850 6. bruszturai 80 810 7. királymezői felső erdőgondnokság... 54 8. alsó - 78 494 9. dombói «211 1315
A técsői erdőgondnokság kerületében ezidőszerint halászatilag hasznosítható vízterület nincs. A vizek a márna és pisztráng régiójába esnek s mint ilyeneknek főhalfajai a márna, a galócza, a pénzes pér, a sebes és szivárványos pisztráng. A márna elterjedési határára vonatkozólag mint halrajzi szempontból érdekes jelenség megemlítendő, hogy e halfaj az alsókalocsai erdőgondnokság Suchár nevü patakjában 552 m tengerszinfeletti magasságon felül is előfordul. Rák található az alsókalocsai erdőgondnokság Bradulova és Suchár nevü patakjaiban elég szép számmal, továbbá a dombói erdőgondnokság kerületében a Taracz folyóban. A halnépesség különböző; egyes helyeken ritka, máshol közepes sűrűségű és a mult időhöz képest, 1 2 pataktól eltekintve, inkább apadóban van. A halnépesség közepes sűrűségű a Nagyág folyóban (huszti erdőgondnokság), a Talabor fekvő részében, a suchári és kalnoveczi régi vizfogókban (alsókalocsai erdőgondnokság), az Ozirnya tóban (felsőszinevéri erdőgondnokság), a Mokranka és Janovecz patakok és mellékágaiban (németmokrai erdőgondnokság), a Turbát patak és mellékágaiban (bruszturai erdőgondnokság), a Teresulka és a Taracz folyó felső szakaszában (királymezői felső és alsó erdőgondnokság). A haléletre kedvezőtlen befolyást gyakorló körülmények az erdőhivatalnak úgyszólván egész erdőterületére kiterjedő tutajozás, a bustyaházai, alsókalocsai, felsőszinevéri, németmokrai, bruszturai s a királymezői felső és alsó erdőgondnokságok kerületében épült völgyzárak és duzzasztó művek, amelyek a halak vándorlását akadályozzák. Az orvhalászat elég gyakori s annak minden módja, de leginkább a legveszedelmesebb fajtája, maszlaggal és dinamittal űzött halászás szokásos. Vizet szennyező ipari vállalatok nincsenek, legfeljebb az alsókalocsai erdőgondnokság Hersovecz patakjának torkolatánál űzött timáripart lehetne ilyennek nevezni. Halköltőház van a felsőszinvéri, németmokrai és bruszturai erdőgondnokságok kerületében, összesen 18 kaliforniai költőedénynyel fölszerelve. Ezek közül gyakorlati kivitel és külső csíny tekintetében a németmokrai érdemli meg különösen a figyelmet. A költőházak 70.000 drb. sebes és 10.000 drb. szivárványos
pisztrángikrát költettek, melyből legutóbb 58.000 drb. zsenge ivadék kelt ki; a költés eredménye tehát 72%. Ezen zsenge ivadék vizbe való bocsátásán kivül a hajdan szép rákállománynyal biró patakok ismételt benépesítése végett a dombói és a técsői erdőgondnokságok kerületében történtek kísérletek. Ezen kísérletek közül a dombói amely a 1908. és 1909. években 279 drb. tenyészrák kihelyezéséből állott bevált; a técsői 500 darabbal az 1907. év folyamán végzett kísérlet ellenben eredménytelen maradt. A bustyaházai erdőhivatal kerületében a halászati jog értékesitetlen 8, bérletileg értékesített 1 erdőgondnokságban. Bérbe van adva 192 kat. hold 611 D-öl vízterület 48 K 70 f évi bérért, amelyből tehát 1 kat. holdjára 25 f esik, az összes vízterület 1 kat. holdjára pedig csupán 5 fillér. A különben halászati szempontból igen becses vizek értékesítésének legnagyobb akadálya a forgalomtól, a vasutaktól és a nagyobb városi központoktól való távoli sok esetben 70 100 km-nyire eső fekvés. Remélhető azonban, hogy az itteni vizeknek intenzivebb művelése és ápolása, valamint ma már a lehetetlenségek közé nem tartozó nagy távolságra való halszállitás kérdésének helyes megoldásával a halászatból tekintélyes jövedelem lesz elérhető, különösen azokban az erdőgondnokságokban, ahol a közel jövőben a erdőüzemet beszüntetik, ami által a folyó- és patakszakaszok, valamint a vízszállítás czéljaira szolgáló vízgyűjtők s egyéb berendezések felszabadulnak, illetőleg mint pl. a felsőszinevéri gondnokságnál, a berendezések okszerű és jövedelmező halászati üzem czéljaira felhasználhatókká válnak. VII. A máramarosszigeti m. kir. erdőigazgatóság vizei Máramaros vármegye határában 283 1700 m tengerszinfeletti magasságban terülnek el és három nagy csoportba tagozódva, kivétel nélkül a Tisza vízrendszeréhez tartoznak. A nevezetesebb folyó- és patakvizek névszerint felsorolva a következők: a Fehér-, Fekete-, Egyesült-Tisza, a Vissó, az Iza folyók; a Lazescsina, a Studena, a Lopuszanka, a Kozmiszczek, a a Forenok, a Szeredni, a Pletyki, a Hosszupatak, a Markovecz, a Bahenszki, a László, a Kevele, a Szvidovecz, a Frostinecz, a Kis- és Nagyberlebás, a Borvizvölgyi, a Radomir, a Farkasvölgyi, a Vidrás, a Pálvölgyi, a Bogdán, a Sesul, a Rohnyeszka, a Soskás,
a Balczatul, a Stohovecz, az Uhorszki, a Haverla, a Brebenpeszka, a Turkulecz, a Fejér, a Javornik. a Nagy-Roszis, a Lihi, a Kaszó, a Szopurka, a Szeredna és a Krajna Rika, a Mara, a Ruszkova, Rika, a Párgyi, a Borsotin, a Kirva, a Szokoló, a Vasér, a Fájna a Losztun, a Stebiora patakok. Az összesen 1212 kat. hold 445 -ölet kitevő vízterület erdőgondnokságok szerint a következőleg oszlik meg: kat. hold -öl 1. mezőháti erdőgondnokság......... 39 208 2. feketetiszai... 45 284 3. kevelei...... 185 400 4. rahói ---... 103 1550 5. tiszaközi..... 56 188 6. bogdáni 67 400 7. fehértiszai... 62 904 8. fejérpataki...... 230 900 9. nagybocskói...... 49 860 10. nagybocskói faraktárgondnokság... 159 29 11. gyertyán ligeti erdőgondnokság...... 67 800 12. máramarosszigeti»... 62 900 13. havasközi... 28 675 14. vaséri 55 347 A rónaszéki és visói erdőgondnokság kezelése alatt ezidőszerint halasviz nincs. Halrajzi szempontból a vizek a márna és a pisztráng régiójába esnek; főhalfajaik: a sebes pisztráng, a pénzes pér, a menyhal, a márna és a Tisza folyó felső szakaszán a galócza. Rák található a rahói, fejérpataki, nagybocskói és a máramarosszigeti erdőgondnokság kerületében. A halnépesség általában véve ritka, sőt helyenként igen ritka, ami az erdőigazgatóság véleménye szerint a tutajozási és usztatási üzem, az e vidéken nagyon gyakori nyári zivatarok és záporesők, továbbá az orvhalászat káros hatásának tudható be. Tutajozás, illetőleg usztatás folyik a mezőháti, feketetiszai, kevelei, tiszaközi, bogdáni, fehértiszai, fejérpataki, nagybocskói, gyertyánligeti, havasmezői és a vaséri erdőgondnokságok kerületei-
ben. A tutajozás és usztatás lehetővé tétele czéljából a kerületben 1 faragott kőből, 13 fából, 2 fából és földből épült vízgyűjtő, 2 gereb és 5 bukógát van használatban, tehát olyan művek, amelyek a halak szabad vándorlását akadályozzák. Az orvhalászat általában véve mérsékelt, bár vannak környékek, igy különösen a Tisza folyónak alsóbb, az ellenőrzéstől távolabb eső szakaszai, ahol az gyakori és annak minden módja, de leginkább a dinamitozás szokásos. Vizet szennyező ipari vállalatok, a nagybocskói erdőgondnokság kerületébe eső Klotild-féle vegyi gyáron kivül nincsenek, de viszont helyenként a sóbányákból kiszivárgó és kifolyó vizek veszélyeztetik a halállományt. A halállomány emelése végett az erdőigazgatóság már 1898-ban létesített a vaséri erdőgondnokság kerületében, 1906-ban a rahói, bogdáni, fehértiszai, mezőháti és feketetiszai kerületében 1 1 halköltőházat, erdőgondnokságok amelyek összesen 45 költőedénynyel vannak felszerelve. Ezek közül 6 Coste-, 39 pedig kaliforniai rendszerű. A költőházak 1910. év folyamán 190.000 darab sebes, 25.000 darab szivárványos pisztrángot és 5000 darab pataki saiblingot költettek, melyből 134.000 darab zsenge ivadék származott, tehát a költési eredmény 61 /o. Ivadéknevelő tavak nincsenek. A máramarosszigeti erdőigazgatóság kerületéhez tartozó vizek halászati joga legnagyobb részében értékesitetlen. 14 erdőgondnokság közül 12-ben értékesitetlen, l-ben a vadászati joggal együtt van bérbeadva s csupán 1 értékesiti halastavait. Bérbe van adva összesen 46 kat. hold 1300 D-öl évi 10 K 20 fillér mellett, tehát holdanként 22 fillérrel, igy tehát az összes vízterület 1 kat. holdjára 1 fillér sem esik. Az értékesítésnek ezen erdőigazgatóság kerületében ugyanazok az akadályai, mint a bustyaházaiban. Mint ott, ugy itt is remélhető, hogy a vizek intenzivebb halászati művelése, a házilagos kezelés behozatala utján jelentékeny jövedelem lesz elérhető. (Folyt. köv.> ó ú% ó