EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.10. COM(2016) 85 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt intézkedések végrehajtásának helyzetéről EU Törökország közös cselekvési terv Végrehajtási jelentés HU HU
EU Törökország közös cselekvési terv Végrehajtási jelentés Időszak: 2015. december 17-től 2016. január 31-ig Bevezetés A 2015. november 29-i EU Törökország csúcstalálkozón Törökország és az Unió aktiválták a 2015. október 15-én ad referendum formában elfogadott közös cselekvési tervet. A közös cselekvési terv célja az átmeneti védelem alatt álló szíriai menekültek és a törökországi befogadó közösségek támogatása érdekében folytatott együttműködés fokozása, továbbá az EU-ba irányuló irreguláris migrációs áramlások leküzdését szolgáló együttműködés erősítése. A közös cselekvési terv végrehajtásának célja tehát, hogy rendet teremtsen a migrációs áramlások területén, és gátat szabjon az irreguláris migrációnak. A közös cselekvési terv végrehajtásáról szóló második jelentés célja, hogy a terv aktiválását követő második hónap elteltével tájékoztatást adjon a Törökország és az EU által vállalt kötelezettségek tekintetében a 2015. december 17-én kiadott első jelentés óta megvalósított tényleges nyomon követésről. E jelentések a helyzet szoros figyelemmel kísérését célul kitűző általános erőfeszítés részét képezik. 1. 1. rész 1.1. Statisztikai adatok (az EU-ban) A közös cselekvési terv egyik kulcsfontosságú célkitűzése, hogy eredményeket hozzon, különösen az irreguláris migránsok beáramlásának megfékezése terén. A Törökországból az EU-ba szabálytalanul érkezők száma továbbra is magas az évnek ebben az időszakában, amikor is a téli időjárási körülmények miatt az érkezők számának csökkenését várták. Konkrét számadatok a 46 napos jelentési időszakot illetően (azaz december 17-től január 31-ig): Az Unióba tengeri vagy szárazföldi úton (vagyis Görögországon és Bulgárián keresztül) összesen 110 211 irreguláris migráns érkezett. Nagy részük, azaz 109 336 személy vagyis 99,2 %-uk az Égei-tengeren kelt át. A szabálytalan átkelések száma napi átlagban Görögországon keresztül 2 377, Bulgárián keresztül 19, összesen pedig 2 396 volt. Görögországon keresztül heti szinten átlagosan 16 437-en érkeztek. Számadatok a korábbi hónapokhoz képest: A Törökországból Görögországba szabálytalanul érkezett személyek száma 2015 szeptemberében összesen 147 639, októberében 214 792, novemberében 154 381 és decemberében 110 835, illetve 2016 januárjában 67 756 volt. Ugyanezen hónapok vonatkozásában a megfelelő napi átlag 4 921, 6 929, 5 146, 3 575 és 2 186 volt. A decemberben és januárban Törökországból Görögországba (tengeri úton) történt szabálytalan belépéseket az alábbi ábrák szemléltetik: az 1. ábra a szabálytalan érkezések 2
számát napi lebontásban, a 2. ábra pedig a szabálytalan érkezések számát heti lebontásban ismerteti 1. A 3. ábra a 2015 szeptembere és 2016 januárja között Törökországból Görögországba szabálytalanul érkezettek számát mutatja havi lebontásban. A 4. ábráról az ugyanezen időszakbeli azaz 2015 szeptembere és 2016 januárja közötti szabálytalan érkezések olvashatók le meghatározó állampolgárságok, vagyis szíriaiak, afgánok és irakiak szerinti lebontásban (a migránsok érkezésükkor tett nyilatkozata alapján). A lebontás szerinti adatokból kiderül, hogy az összlétszámhoz képest csökkenő arányban vannak a szíriaiak (69 %-ról 38 %) és növekvő arányban vannak az afgánok (18 %-ról 24 %) és az irakiak (8 %- ról 15 %). 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 Szabálytalan belépések Törökországból Görögországba 2015. december és 2016. január között napi lebontásban 0 jan. 31. jan. 30. jan. 29. jan. 28. jan. 27. jan. 26. jan. 25. jan. 24. jan. 23. jan. 22. jan. 21. jan. 20. jan. 19. jan. 18. jan. 17. jan. 16. jan. 15. jan. 14. jan. 13. jan. 12. jan. 11. jan. 10. jan. 9. jan. 8. jan. 7. jan. 6. jan. 5. jan. 4. jan. 3. jan. 2. jan. 1. dec. 31. dec. 30. dec. 29. dec. 28. dec. 27. dec. 26. dec. 25. dec. 24. dec. 23. dec. 22. dec. 21. dec. 20. dec. 19. dec. 18. dec. 17. dec. 16. dec. 15. dec. 14. dec. 13. dec. 12. dec. 11. dec. 10. dec. 9. dec. 8. dec. 7. dec. 6. dec. 5. dec. 4. dec. 3. dec. 2. dec. 1. 1. ábra: Szabálytalan érkezések Törökországból Görögországba 2015. december és 2016. január között napi lebontásban Forrás: Frontex 1 A közös cselekvési terv végrehajtásáról szóló első jelentéshez hasonlóan az ábrák kizárólag a Törökországból Görögországba irányuló belépéseket szemléltetik, mivel utóbbiak teszik ki az összes belépés több mint 99 %-át. 3
30 000 Szabálytalan érkezések Törökországból Görögországba heti lebontásban 25 000 20 000 15 000 10 000 Összesen 5 000 0 2. ábra: Szabálytalan érkezések Törökországból Görögországba 2015. december és 2016. január között Forrás: Frontex 250 000 200 000 Szabálytalan határátlépések Törökországból Görögországba havi lebontásban 214 792 150 000 100 000 50 000 147 639 154 381 110 835 67 756 Összesen 0 2015. szept. 2015. okt. 2015. nov. 2015. dec. 2016. jan. Bizottsági 3. ábra: Szabálytalan érkezések Törökországból Görögországba 2015. szeptember és 2016. január között Forrás: A Frontex Kockázatelemzési Hálózat (2015-re vonatkozó) és a közös műveletek bejelentő rendszerének (JORA) (2016 januárjára vonatkozó) 2016. február 8-i adatai. A JORA adatai előzetes operatív adatok, így még módosulhatnak. 4
250 000 A görög-török tengeri határon észlelt szabálytalan határátlépések állampolgárságonként 200 000 214 792 150 000 147 639 154 381 100 000 101 584 109 669 110 835 65 642 66 463 67 756 50 000 44 174 43 110 26 404 22 670 24 782 26 27 700 726 25 539 18 962 16 091 16 811 12 357 13 299 15 975 7 294 10 151 0 2015. szept. 2015. okt. 2015. nov. 2015. dec. 2016. jan. Török-görög tengeri határon összesen Szíria Afganisztán Irak Egyéb állampoplgárságok összesen Bizottsági 4. ábra: Szabálytalan érkezések Törökországból Görögországba 2015. szeptember és 2016. január között állampolgárságonként (azaz szírek, afgánok és irakiak) Forrás: A Frontex Kockázatelemzési Hálózat (2015-re vonatkozó) és a közös műveletek bejelentő rendszerének (JORA) (2016 januárjára vonatkozó) 2016. február 8-i adatai. A JORA adatai előzetes operatív adatok, így még módosulhatnak. A Törökországból Görögországba irányuló szabálytalan érkezések összességében a csökkenő számok ellenére változó mintát mutatnak (lásd a 2. és 3. ábrát). A csökkenő tendencia ugyanakkor a téli körülmények miatt várható tartományba esik. A téli évszakra tekintettel a számok továbbra is magasak. A török hatóságok által az irreguláris migráció megfékezésére tett jogalkotási és operatív intézkedések látszólag meghozták az első korlátozott hatásukat a migrációs áramlásokra. Rövid távú hatásuk pontosan még nem számszerűsíthető. 5
Megjegyzendő, hogy a romló időjárási körülmények következtében növekszik a szabálytalanul Görögország felé tartók közül áldozatául esettek száma 2. 1.2. Statisztikai adatok (Törökországban) Törökország mostanáig 2 582 600 szíriai menekültet fogadott be 3, akiket csoportos átmeneti védelemben részesít. Ezen státusz keretében hozzáférhetővé teszi számukra a közszolgáltatásokat, ideértve az oktatást és az egészségügyet. 2016. január 15. óta bizonyos feltételek mellett hozzáférést biztosít a munkaerőpiachoz is (ennek részletei az alábbiakban találhatók). Január 22-én 269 207 szíriai személy tartózkodott menekülttáborban, ahol széles körű támogatást nyújtanak számukra. A közös cselekvési terv végrehajtásáról szóló, 2015. december 17-én kiadott első jelentés óta az EU úgy határozott, hogy a politikai szintű integrált válságreagálási intézkedések (IPCR) keretében uniós és török adatokat gyűjt a közös cselekvési terv végrehajtásáról. Ezzel összefüggésben és a Törökországgal január 22-én folytatott megbeszéléseket követően Törökország beleegyezett abba, hogy egy elfogadott modell alapján bizonyos mutatók vonatkozásában adatokat szolgáltat az EU Törökország közös cselekvési terv végrehajtásáról. Ezzel kapcsolatban január 22-én a török hatóságok az alábbi információkat szolgáltatták: 350 000 átmeneti védelemben részesített szíriai gyermek rendelkezik iskolai beiratkozással. 151 746 csecsemő született (január 22-ig). Január 18-i adatok szerint Törökország 217 952 nem szíriai személyt regisztrált, míg további 138 912 személy regisztrálása függőben van. A január 1. és 15. közötti időszakban 42 936 szíriai személy lépett be szabályszerűen Törökországba és 13 887-en léptek ki az országból. Ugyanezen időszakban az irániak esetében 24 896-an léptek be szabályszerűen és 32 268-an léptek ki az országból; az irakiak esetében a szabályszerű belépések száma 12 525 és az országból kilépők száma 16 300 volt; a libanoniak esetében a szabályszerű belépések száma 2 778 és az országból kilépők száma 5 449, míg a jordániaiak esetében a szabályszerű belépések száma 2 032 és az országból kilépők száma 2 527 volt. A vízum időtartamától függően a külföldiek 30 90 napot maradhatnak Törökországban. A vízum nélkül Törökországba beutazásra jogosult külföldiek tartózkodásának időtartama 180 napos időszakonként nem haladhatja meg a 90 napot. Január 1. és 15. között Görögország 322 visszafogadási kérelmet nyújtott be Törökországnak. Bulgária ilyen kérelmet nem nyújtott be. A görög kérelmek értékelése folyamatban van 4. Ugyancsak a január 1. és 15. közötti időszakban a bűnüldözés terén illetékes török határvédelmi ügynökségek a tengeri határnál 2 541 migráns és a szárazföldi határnál 4 671 migráns esetében akadályozták meg, hogy szabálytalanul elhagyják Törökország területét az EU irányába. 2 A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint az Égei-tengeren 2016. január 1. és 28. között 244 migráns lelte halálát. 3 A regisztrált szíriai menekültek száma a török külügyminisztérium által közölt február 3-i adatok szerint. 4 A visszafogadásról szóló görög-török jegyzőkönyv szerint a megkeresett állam legfeljebb 75 nap alatt elbírálja a visszafogadási kérelmeket. Megállapodás esetén a visszatérésnek legfeljebb 15 napon belül meg kell történni. A fenti jegyzőkönyv emellett egyszerűsített eljárást vezet be, amely értelmében a megkeresett államnak a határövezeten belül letartóztatott személyt a letartóztatásról való értesítéstől számított egy héten belül vissza kell fogadnia. 6
2015-ben Törökország 64 109 menedékkérelmet regisztrált (ezek közül 11 383-at afgán és 42 105-öt iraki állampolgárok adtak be) 5. Ugyanezen évben 459 menekültügyi eljárást folytattak le, amelynek eredményeképpen vagy megadták a menekültstátuszt vagy egyértelműen elutasították a menedékkérelmet. A többi menedékkérelem elbírálása továbbra is függőben van. Január 1. és 15. között a török parti őrség, rendőrség és csendőrség hét célzott együttes műveletet hajtott végre az irreguláris migránsok és embercsempészek letartóztatására, valamint a szabálytalan kiutazások megakadályozására. A műveletek eredményeképpen 230 csempész elfogására került sor. Ezen túlmenően Törökország jelezte, hogy bűnüldözési ügynökségei fokozott erőfeszítéssel dolgoznak a szabálytalan kiutazások megelőzésén, a csempészek letartóztatásán és a migránsok tengeri mentésén. Ezzel összefüggésben Törökország azt jelentette, hogy 2015 decemberében naponta átlagosan 514 irreguláris migránst fogtak el, míg ez a szám 2015 novemberében 450 volt. 2015-ben összesen 3 700 csempészt tartóztattak le. A török parti őrség, csendőrség és valamennyi bűnüldözési ügynökség kulcsfontosságú szerepet játszik az irreguláris migránsok és a csempészek elfogásában. Törökország ígéretet tett arra, hogy februárban további információkat nyújt be az elfogadott modell alapján. 2. rész: Törökország kötelezettségvállalásainak az EU-Törökország közös cselekvési terv keretében történő végrehajtása Törökország január 8-án vízumkötelezettséget vezetett be a harmadik országokból törökországi repülőtérre vagy tengeri kikötőbe utazó szíriaiakkal szemben, amellyel az EU-ba irányuló tranzitmigrációt kívánja csökkenteni. Az intézkedés azonnali hatással járt, hiszen a Libanonból és Jordániából Törökországba ténylegesen beengedett szíriaiak száma az intézkedés bevezetését követően drasztikusan visszaesett: a vízumkötelezettség bevezetését megelőző 8 napban (azaz január 1 8. között) még 41 781-en voltak, majd számuk az azt követő 10 napban (azaz január 9 18. között) 1 155-re esett vissza. Ez tehát több mint 40 000 személlyel kevesebbet jelent. Január 15-én Törökország rendeletet fogadott el, amelynek köszönhetően a Törökországban átmeneti védelemben részesített szíriaiak ugyan bizonyos feltételek és korlátozások mellett ténylegesen beléphetnek a munkaerőpiacra, teljesítve ezzel a közös cselekvési terv egyik kulcsfontosságú kötelezettségvállalását. Az intézkedés célja, hogy Törökország menedéket nyújtó országként vonzóbbá váljon a szíriaiak számára, az eddigi állapot ugyanis a legfőbb ösztönző volt arra, hogy a szíriaiak a jobb perspektíva reményében szabálytalanul lépjenek az Unió területére. A rendelet szerint a szíriaiak csak hat hónappal az átmeneti védelmi státusz jóváhagyása után folyamodhatnak munkavállalási engedélyért, amelyet kizárólag azon tartományokban adnak ki, ahol az átmeneti védelem alatt álló menekültek tartózkodásra jogosultak. A rendelet a gazdasági ágazatok tekintetében nem tartalmaz korlátozásokat, ugyanakkor a mezőgazdasági és állattenyésztési ágazat kivételével a szíriai menekültek esetében 10 %-os felső határt vezet be. A rendelet azonnal alkalmazandó, de általános 5 A török jogszabályok értelmében csak a Szíriából menekülők részesülnek a regisztrációt követően automatikusan csoportos átmeneti védelemben. A más állampolgárságú személyeknek egyéni kérelmet kell beadniuk és a migrációkezeléssel foglalkozó főigazgatóság vizsgálatát és határozatát követően juthatnak menekültstátuszhoz. 7
jellegéből fakadóan további végrehajtási szabályokra lehet szükség. Elfogadása kétségtelenül nagyon pozitív lépésnek számít, tényleges hatása viszont a gyors és hatékony végrehajtástól függ majd. Törökország a személyes adatok védelméről szóló jogszabálytervezetet nyújtott be a Parlamentnek. Amennyiben az összeegyeztethető az európai normákkal, lehetővé válna, hogy Törökország szorosabban együttműködjön az Europollal, az Eurojusttal és a tagállamok bűnüldöző hatóságaival. A jelenlegi törvénytervezet még javításokra szorul főként az adatvédelmi hatóság függetlensége tekintetében, valamint azért, mert a bűnüldöző hatóságok és a hírszerző tevékenységek nem tartoznak a törvény hatálya alá. Ezen aggályait az EU megosztotta Törökországgal abban a reményben, hogy e hiányosságok még a parlamenti eljárás során kezelhetőek. Január 8-án a török kormány benyújtotta a Törökország-Bulgária-Görögország háromoldalú megállapodást a Parlamentnek megerősítésre. Törökország jelezte, hogy készen áll a Törökország és Görögország közötti visszafogadási kötelezettségek végrehajtásának javítására és a Dikiliben találhatón túl további visszafogadási pontok megnyitására. E kétoldalú megállapodás végrehajtásának legfőbb problémáját továbbra is a görög visszafogadási kérelmek feldolgozásában tapasztalt jelentős késedelmek jelentik. 2015. december végén és 2016. január elején török tisztviselők látogatást tettek Athénban és megvitatták, hogy mely eszközökkel és módszerekkel javítható a kétoldalú visszafogadási egyezmény végrehajtása. Januárban a török rendőrség tájékoztató kampányt szervezett az ország déli részén található Bodrum üdülővárosban. A tartományi rendőrség igazgatósága szórólapokat készített, hogy elbátortalanítsák a migránsokat az Európába vezető veszélyes úttól. Mintegy 5000 szórólapot nyomtattak török, arab és angol nyelven és adtak át a csendőrségnek kiosztásra. 3. rész: Az EU kötelezettségvállalásainak az EU-Törökország közös cselekvési terv keretében történő végrehajtása 2015. november 24-én a Bizottság határozatot fogadott el a törökországi menekülteket támogató eszköz felállításáról, valamint a Törökországnak a több mint 2 millió szíriai menekült befogadására irányuló erőfeszítéseit támogató uniós és tagállami fellépések koordinációs mechanizmusának létrehozásáról. A Bizottság és a tagállamok vállalták, hogy 2016-ban és 2017-ben első lépésként 3 milliárd euró összeget biztosítanak Törökország számára, amely kiutalását az eszközön keresztül fogják végezni. A tagállamok üdvözölték az eszköz létrehozását, ugyanakkor hangsúlyozták a közös cselekvési tervben Törökország által tett kötelezettségvállalások végrehajtása és a segítségnyújtás biztosítása közötti feltételes kapcsolatot. Végül úgy döntöttek, hogy az uniós költségvetés 1 milliárd euróval, míg a tagállamok GNI-részesedésüknek szerint 2 milliárd euróval járulnak hozzá az eszközhöz. Február 3-án a tagállamok között politikai megállapodás született az eszközzel kapcsolatos finanszírozási forrásokról és működési szabályokról. A tagállamokkal való megállapodás figyelembe vétele céljából a Bizottság ezt követően módosította határozatát. A Bizottság feladata az eszköz révén koordinált forrásoknak a kezelése a biztosítandó segítségnyújtási típushoz leginkább igazodó külső segítségnyújtási pénzügyi eszközök használatával. Az eszköz vezetését irányítóbizottság végzi, melynek elnöki tisztét a Bizottság tölti be. Az irányítóbizottság tagjai a tagállamok, Törökország pedig megfigyelői státusszal rendelkezik. 8
Első ülésére február 17-én kerül sor. Az eszköz mihamarabb megkezdi a segítségnyújtást, amely elsődleges célja, hogy méltó módon kielégítsék a Törökországban élő legkiszolgáltatottabb menekültpopuláció alapszükségleteit, ideértve az élelmiszer-ellátást, a menedéket, a sürgősségi egészségügyi szolgáltatásokat és a védelmet. A hosszú távú intézkedések mellett informális oktatást is biztosítanak majd, hogy a szíriai gyermekek esetében ne jöhessen létre egy elveszett nemzedék. Manapság mintegy 400 000 szíriai gyermek nem járhat iskolába. Ez olyan kényszerítő tényezőként hat, amely nemcsak azonnali jólétüket, hanem jövőépítési lehetőségeiket is veszélyezteti. 2015 végén a Bizottság a török hatóságokkal együttműködésben megkezdte a szükségletek felmérését a Törökországban átmeneti védelem alatt álló szíriaiak esetében. A szükségletfelmérés első áttekintése február közepére várható, míg a teljes tanulmány előreláthatóan a tavasz elejére készül el. Eredményeképpen könnyebben be lehet majd azonosítani az eszköz révén finanszírozandó projekteket. Mindeközben a Bizottság azonosította az azonnali segítségnyújtásra szoruló prioritási területeket: oktatás, a szíriai menekültek foglalkoztathatóságának javítása és az áttelepítés (lásd a beavatkozás kiemelt területeit tartalmazó mellékletet). A jelenlegi előzetes becslések szerint a segítségnyújtás harmadát a humanitárius szükségletekre, míg kétharmadát az oktatásra (hangsúlyos terület), a helyi infrastruktúrákra és a munkalehetőségekre kell irányítani. Január 11-én Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke ellátogatott Törökországba és megbeszélést folytatott a török féllel a közös cselekvési terv hatékony végrehajtásáról. Január 25-én Federica Mogherini főképviselő/alelnök és Hahn biztos magas szintű politikai párbeszéd keretében vitatta meg a közös cselekvési terv végrehajtását. Január 28-án Ankarában uniós küldöttség találkozott a török hatóságokkal, ahol a közös cselekvési terv végrehajtásának és hatékonyságának javítását, valamint a migrációs áramlások csökkentését vitatták meg, illetve e témákban állapodtak meg konkrétumokról. Ennek alkalmával 12 sürgősen megvizsgálandó kiemelt intézkedést határoztak meg, amelyek közé tartoznak többek között az alábbiak: Törökország azon kapacitásának erősítése, hogy 2016. június 1-jétől végre tudja hajtani az EU Törökország visszafogadási egyezményt; Törökország ösztönzése arra, hogy kössön visszafogadási egyezményt azon országokkal, amelyekből az irreguláris migráció Törökország és az EU felé indul; a görög-török kétoldalú megállapodás végrehajtásának fokozása; az európai normákkal összeegyeztethető, a személyes adatok védelméről szóló jogszabály elfogadása, amely elengedhetetlen Törökországnak az Europollal, az Eurojusttal és a tagállamok bűnüldöző hatóságaival való szorosabb együttműködéséhez; a török parti őrség feltartóztatási kapacitásának javítása; a csempészet és a csempészek elleni küzdelem területén meg kell erősíteni Törökország jogszabályait, intézkedéseit és az uniós tagállamokkal való együttműködését; Törökország támogatása keleti határainak megfelelőbb igazgatásában; a migránsokat az EU felé irányuló veszélyes utazásoktól elbátortalanító tájékoztató kampányok fokozása; 9
Törökország támogatása a hamis és/vagy hamisított úti okmányok és egyéb igazoló dokumentumok jobb felismerésében. Az EU különösen az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA), valamint a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz révén számos fenti területen már most is segítséget nyújt. Ennek kivitelezése felgyorsítást igényelhet. Február 2-án a két fél első alkalommal tartott megbeszélést a fenti intézkedéslista nyomon követéséről. A Bizottság és Törökország további egyeztetéseket folytattak az IPA-támogatás keretében a 2016-os prioritásokról, amelyek során különös figyelmet fordítottak a pénzügyi támogatás emelésére, hogy segítsék Törökországot a vízumliberalizációs párbeszéd feltételeinek teljesítésében (az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóságának december 9 11. közötti programozási célú kiküldetése). Mindeközben az EU továbbra is azonnali segítséget nyújt Törökországban. A válság kezdete óta az uniós költségvetésből összesen 365 millió eurót biztosítottak a szíriai menekültek és a törökországi befogadó közösségek közvetlen támogatására. Ezen összegből az érintett humanitárius szervezeteken keresztül ez idáig 71 millió eurót hívtak le humanitárius segélyezés céljából elsősorban a Törökországban tartózkodó menekültek megsegítésére. 2015 májusában az uniós regionális alap tanácsa egy 18 millió euró összegű sürgősségi programot hagyott jóvá a szíriai válság kezelésére a törökországi szíriai menekültek azonnali oktatási és élelmezésbiztonsági szükségleteinek fedezéséhez. Az UNICEF-fel és az Élelmezési Világprogrammal (WFP) 2015 szeptemberében megállapodást kötöttek. Összességében 2015- ben az IPA keretében 173 millió eurót utaltak az uniós regionális alapon keresztül. 2015. december 1-jén a Szíria számára létrehozott uniós regionális alap tanácsa új pénzügyi határozatokat fogadott el a törökországi intézkedések kapcsán, amelyek összege elérheti akár a 150 millió eurót is. 2015 végén a kötelezettségvállalások visszavonásának kockázata mellett a 2012-es IPA-alapokból 165 millió eurót utaltak az uniós regionális alapba törökországi projektekre, amelyből 25 millió euró török társfinanszírozásból származott. Egy 21 projektből álló, összesen 383 millió eurós projektsorozat értékelése jelenleg folyamatban van. A törökországi további intézkedések meghatározására az éppen készülő igényfelmérés alapján fog sor kerülni (lásd fent). Emellett az EU továbbra is jelentősen támogatja a Libanonban, Jordániában és Irakban tartózkodó szíriai menekülteket, valamint a lakóhelyüket Szírián belül elhagyni kényszerült szíriaiakat. Az uniós regionális alap tanácsának 2015. december 1-jén tartott második ülésén a szíriai válság kezelésére 350 millió eurót különítettek el az 1,5 millió menekült és a libanoni, törökországi, jordániai és iraki túlterhelt befogadó közösségek sürgős megsegítése céljából. December 7-én az EU az IPA II keretében elfogadta a Törökországnak szóló 2015-ös éves cselekvési programot, amely további segítséget nyújt Törökországnak a migránscsempészet legyőzésére irányuló kapacitásának fokozásához, különösen azáltal, hogy 20 felfújható csónak és hat mobil radar vásárlásával erősíti a török parti őrség járőrözési és felügyeleti kapacitását, továbbá felvértezi az egyéb érintett török hatóságokat. A program emellett támogatást nyújt a török parti őrség parancsnokságának, hogy fokozza kapacitását a tengeri úton történő irreguláris migráció és szervezett bűnözés elleni küzdelem területén azzal a céllal, hogy növelje a megmentett/elfogott irreguláris migránsok számát. Az IPA keretében jelenleg kidolgozás alatt áll egy olyan projekt, amely támogatást nyújtana Törökországnak ahhoz, hogy biztonságos biometrikus útleveleket tudjon kiállítani. 10
Az EU lezárta a Frontex törökországi összekötő tisztje alkalmazásának kiválasztási eljárását. 4. rész Következtetések és ajánlások A Törökországból az Unióba érkező irreguláris migránsok teljes száma 2015. októbere óta csökkenő tendenciát mutat. Az év ezen időszakához képest azonban továbbra is magas. Ezen aggasztó jelenség kezelésére Törökországnak sürgősen jelentős előrelépéseket kell tennie a migránsok és menekültek török területről való szabálytalan kilépésének megakadályozásában. Különösen lényeges a szabálytalan kilépést megelőző szárazföldi műveletek erősítése. A nem szíriaiak (azaz afgánok, irakiak, pakisztániak, irániak, marokkóiak és bangladesiek) aránya az érkező irreguláris migránsok között október óta növekedőben van. E jelenség kezelése céljából Törökországnak sürgősen további lépéseket kell tennie, hogy vízumpolitikáját fokozatosan az unióshoz igazítsa, és ennek során prioritást biztosítson az EU-ba irányuló irreguláris migráció forrásországainak. Törökországnak biztosítania kell, hogy az alkalmazandó eljárásokat a nemzeti jogszabályaiban előírtaknak megfelelően vagy a menekültstátusz megadásával vagy annak elutasításával mihamarabb lezárja. Törökországnak emellett azt is biztosítania kell, hogy a nemzetközi védelemre bizonyítottan nem szoruló irreguláris migránsokat ne engedje szabálytalanul az Unió felé indulni. Törökország felkérést kapott arra, hogy vizsgálja felül a jelenleg a Parlament előtt lévő személyes adatok védelméről szóló törvénytervezetét és azt igazítsa maradéktalanul az európai normákhoz. A személyes adatok védelméről szóló megfelelő törvény gyors elfogadása esetén Törökország szorosabb együttműködést alakíthatna ki az Europollal, az Eurojusttal és a tagállamok bűnüldöző hatóságaival. A határőrizet területén Törökországnak és Görögországnak fokoznia kell a kétoldalú együttműködést, a migránscsempészet elleni küzdelmet, valamint a Törökország és Görögország közötti kétoldalú visszafogadási kötelezettségek megfelelőbb végrehajtását. Törökország arra is felkérést kapott, hogy készítse elő a harmadik országbeli állampolgárok vonatkozásában az EU-Törökország visszafogadási egyezmény 2016. június 1-jei végrehajtását. Az EU arra szólítja fel Törökországot, hogy az érdekelt uniós tagállamokkal együttműködésben is fokozza a migránscsempészet elleni fellépését a tengerparti területeken. A törökországi menekülteket támogató eszközről szóló megállapodást követően az EU-nak a maga részéről el kell indítania a segítségnyújtást, hogy az eszköz keretében mihamarabb kezelni lehessen a menekültek szükségleteit. Ezen túlmenően a Bizottságnak és Törökországnak készen kell állnia arra, hogy az újonnan felmerülő szükségletek gyors kezelése érdekében átrangsorolják a migráció területén Törökországnak biztosított jelenlegi segítségnyújtási programokat. A mellékletben feltüntetetteknek megfelelően a Törökországban tartózkodó menekülteknek nyújtott pénzügyi támogatás kiemelt területei az alábbiak: humanitárius segítségnyújtás, oktatás, munkaerő-piaci integráció, egészségügyi ellátás és társadalmi befogadás, települési infrastruktúra, valamint a menekültáramlások kezelése. A folyamatban lévő szükségletfelmérés részletes elemzést biztosít majd a finanszírozási hiányosságokról és valamennyi ágazatban elősegíti a finanszírozási szükségletek rangsorolását. Az eszköz irányítóbizottsága stratégiai iránymutatásokat fog 11
kidolgozni, illetve döntést hoz az alkalmazandó konkrét intézkedések, összegek és a legmegfelelőbb pénzügyi eszközök tekintetében. Az irányítóbizottság első ülését 2016. február 17-én tartja. A közös cselekvési terv hatékony végrehajtásának biztosítása céljából Törökországnak és az Uniónak tovább kell dolgoznia a január 28-án elfogadott 12 intézkedésen és működőképessé kell tenniük azokat. Végezetül, az EU arra szólítja fel Törökországot, hogy folytassa és fokozza a közös cselekvési terv maradéktalan és hatékony végrehajtását. Fontos, hogy az Unió és Törökország által tett koordinált erőfeszítések különösen az irreguláris migránsok beáramlásának megfékezése szempontjából mihamarabbi eredményeket mutassanak. A Bizottság további erőfeszítéseket fog tenni az EU-Törökország közös cselekvési terv gyors és hatékony végrehajtására. A Bizottság szorosan nyomon követi a közös cselekvési terv végrehajtását és arról rendszeresen jelentést készít. 12
FÜGGELÉK A törökországi menekülteket támogató eszköz keretében jelenleg tervezett prioritások és lehetséges projektek listája 1. prioritás: Az alapszükségletek kielégítése 1.1. Humanitárius segély A humanitárius segély kezelése és annak kivitelezése a humanitárius segélyezés elveinek és a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusnak a teljes tiszteletben tartása mellett történik. Célkitűzés: a legsürgetőbb humanitárius szükségletek kielégítése öt kiemelt területen, nevezetesen: élelmiszer és nem élelmiszer jellegű termékek, egészségügy, védelem, menedék, vízellátás, szennyvízelvezetés és higiénés körülmények, valamint az oktatás lehetővé tétele. Lehetséges projektek Az EU jelenlegi humanitárius tevékenységei különösen olyan erőforrástranszferrendszerekből állnak, amelyek végrehajtása viszonylag sok partneren keresztül történik, és élelmezési és nem élelmezési szükségletekre, a védelemre, az egészségügyre és a törökországi oktatást lehetővé tevő fellépésekre összpontosítanak. Ezen erőforrástranszfer-rendszerek akár 1 millió személyre is kibővíthetők. Sürgősségi biztonsági háló kialakítása irányába tett lépések: olyan, több célt szolgáló erőforrástranszfer-rendszer, amely az alapvető szükségleteket (többek között élelmiszer és nem élelmiszer jellegű termékek, menedék) szem előtt tartó megközelítést alkalmazva a migránsok másodlagos mozgását ösztönző tényezőket hivatott mérsékelni. E rendszer lehetővé teszi, hogy a menekültek méltó módon kielégíthessék alapvető szükségleteiket (ideértve az élelmiszert és a napi fogyasztási cikkeket). A természetbeni segítségnyújtás és a széles körű védelmi rendszer (különleges szükségletekre irányuló alap, ügykezelés, jogi segítségnyújtás, beutalás, tájékoztatás, valamint programok a gyermekvédelem és a nemi alapú erőszak tekintetében) végrehajtásának folytatása, valamint a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolása (LRRD). Célcsoport: A célcsoportba a Törökországban élő főként szíriai legkiszolgáltatottabb menekültek jelentős része tartozik. A humanitárius segély becslések szerint akár 1 millió menekültre is kiterjedhet. 2. prioritás: Szociális-gazdasági támogatás 2.1. Oktatás A jelenlegi erőfeszítések ellenére a 2015/16-os és a 2016/17-es tanévben további 400 000 gyermeket kell visszaterelni az iskolába. Ezenkívül nagyon kevés támogatást biztosítanak a felső középfokú oktatáshoz való hozzáféréshez (különösen a szakképzés esetében), a fiatal menekültek felsőoktatási beiratkozását pedig szinte egyáltalán nem támogatják. Célkitűzések: Valamennyi szíriai gyermek számára biztosítani az alapszintű oktatáshoz való hozzáférést (a 2015/16-os és a 2016/17-es tanévben 400 000 gyermeket kell visszaterelni az 13
iskolába); biztosítani a középfokú oktatáshoz különösen a szakképzéshez való hozzáférést; biztosítani a felsőoktatáshoz való hozzáférést. Lehetséges projektek: Az összes gyermek oktatáshoz való hozzáférésének támogatása A középfokú oktatáshoz többek között a szakképzéshez és a tanulószerződéses gyakorlati képzéshez való hozzáférés támogatása A beiskolázás támogatása és a korai iskolaelhagyás megelőzése adott esetben nyelvi oktatás révén is A felsőoktatáshoz való hozzáférés támogatása Az oktatás és képzés munkaerő-piaci szükségletekhez való fokozott hozzáigazításának támogatása Oktatási és képzési infrastruktúrák létesítése a menekültek beáramlásával kiváltott jelentős demográfiai változások által sújtott régiókban Célcsoport: Gyermekek és fiatal menekültek, különös hangsúlyt helyezve a lányokra 2.2.: A munkaerőpiacra való belépés A menekülteket többek között szakértelmük és -készségeik fejlesztésével és adaptálásával segíteni kell abban, hogy élhessenek a menekültek munkavállalásáról szóló új jogszabály révén megnyílt munkalehetőségekkel. Az effajta segítségnyújtás hatékony ösztönzőket teremt számukra a munkavállalás tekintetében és egyidejűleg hasznossá válhatnak a török gazdaság számára is. Célkitűzések: A munkába állás lehetősége; önfoglalkoztatás és új vállalkozások (különösen mikrovállalkozások) alapítása. Lehetséges projektek: A munkaerő-piaci igények felméréséhez nyújtott támogatás Egyéni orientáció és tanácsadás biztosítása A szakértelem és -készségek fejlesztéséhez különösen képzések és átképzések révén nyújtott támogatás A képesítések ekvivalenciarendszereinek kidolgozása A vállalkozói hajlandóság különösen mikrohitel-rendszerekkel történő támogatása Célcsoport: Felnőtt menekültek, különös hangsúlyt helyezve a kevésbé képzettekre 2.3.: Egészségügyi ellátás és társadalmi befogadás Súlyosan alulellátottnak számít az egészségügyi alapellátás, a fizikai rehabilitáció/a háborús sérültek műtét utáni ellátása, valamint a reproduktív és mentális egészség területe. A közösségi központoknak köszönhetően hatékony támogatási rendszer biztosítható a jogi tanácsadás, a védelem és a közigazgatási tanácsadás, a nőknek nyújtott képzések, az informális oktatás és a kisgyermekkori nevelés, az orvosi tanácsadás, valamint az orvosi és kórházi kezelésre való beutalás területén. Célkitűzések: Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés; az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Lehetséges projektek: 14
Egészségügyi ellátás biztosítása Pszichológiai támogatás nyújtása Az alapvető szociális szolgáltatásokhoz (többek között a közigazgatási és jogi tanácsadáshoz) való hozzáférés támogatása Egészségügyi és szociális infrastruktúrák biztosítása Célcsoport: Menekültek, a befogadó közösségek tagjai, kiváltképpen a legkiszolgáltatottabb személyek 2.4: Települési infrastruktúrák A menekültek túlnyomó része (85 %) a meglévő, megközelítőleg 250 000 embert befogadó 25 menekülttáboron kívül él. Az ország legkevésbé fejlett részeibe beáramló tömegek óriási nyomást helyeznek egyes falvak helyi infrastruktúrájára, különösen az útmegközelítés, a vízellátás, a csatornázás és a szennyvízkezelés, valamint a szilárdhulladék-kezelés terén. Mindemellett a menekülteknek nyújtott szociális szolgáltatásokat adott esetben ki kellene terjeszteni a helyi közösségekre az egyre inkább jelentkező ellenségeskedés mérséklése szándékával. Célkitűzések: A menekültek beáramlása révén a helyi infrastruktúrákra gyakorolt hatás enyhítése Lehetséges projektek: A helyi önkormányzati infrastruktúrák felújításának, kibővítésének vagy kiépítésének támogatása, különösképpen a víz- és hulladékgazdálkodás, a városi közlekedés és a települési szolgáltatások tekintetében. Célcsoport: Menekültek és a befogadó közösségek tagjai 3. prioritás: A nemzeti és helyi hatóságok támogatása a menekültek törökországi jelenléte következményeinek kezelése céljából 3.1.: A migrációs áramlások kezelése A menekülttáborokon kívül tartózkodó menekültek elszállásolásáért közigazgatásilag felelős regionális és helyi hatóságok is igényelnek majd kapacitásépítési és operatív támogatást. Emellett a menekültek regisztrálásáért és a migrációkezelésért felelős nemzeti hatóságok is kapacitásbeli nehézségekkel küzdenek, amelyre megoldást kell találni. Célkitűzések: A helyi, regionális és nemzeti hatóságok menekültek/migránsok kezelésére szolgáló kapacitásainak javítása Lehetséges projektek: Kapacitásépítés a migrációkezelés területén Megfelelő berendezések/létesítmények biztosítása Célcsoport: Helyi, regionális és nemzeti hatóságok 15