EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.10.24. SWD(2012) 351 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A HATÁSVIZSGÁLATRÓL amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról {COM(2012) 617 final} {SWD(2012) 350 final} HU HU
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A HATÁSVIZSGÁLATRÓL amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról 1. BEVEZETÉS ÉS ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK Az Európai Unió célul azt tűzte ki célul az Európa 2020 stratégiában, hogy legalább 20 millióval csökkenti a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitett emberek számát. Ennek ellenére a szegénység és a társadalmi kirekesztés mértéke számos tagállamban növekszik, ami aggályokat vet fel az egyéneket és a társadalom egészét érintő társadalmi következményeket illetően. A növekvő szükségletekkel szemben a tagállamok számos esetben még kevésbé hajlandóak és képesek támogatni a társadalom peremén élőket. Sok esetben (részben) az Uniót tartják felelősnek ezekért a fejleményekért. A leginkább rászoruló személyeknek szóló uniós élelmiszer-osztási programot 1987-ben alapították az akkori mezőgazdasági termelési többletek hasznos felhasználása céljából. Az intervenciós készletek várható hiányával vagy legalább azoknak a 2011 2020 közötti időszakban jellemző nagyfokú kiszámíthatatlanságával a leginkább rászoruló személyeknek szóló uniós élelmiszer-osztási program elvesztette eredeti létjogosultságát és 2013 végétől megszűnik. A jövőben is szükség lesz azonban anyagi támogatásnyújtásra a társadalom leginkább rászoruló tagjai számára. Az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatában a Bizottság ezt figyelembe vette, és 2,5 milliárd EUR összegű költségvetést különített el. Az Uniónak a foglalkoztathatóság támogatására, a szegénység elleni küzdelemre és a befogadás ösztönzésére szolgáló mindenkori legfőbb eszköze az Európai Szociális Alap (ESZA). A jogszabályi elemzés rámutatott arra, hogy új eszközre van szükség, mivel az ESZA jogalapja (az EUMSZ 162. cikke) kellően szoros kapcsolatot ír elő a támogatott tevékenységek, valamint a foglalkoztatás és a mobilitás között. A hatásvizsgálat egy sor olyan intézkedést vizsgál, amelyekhez a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap támogatást nyújthat. 2. KONZULTÁCIÓK Az uniós élelmiszer-osztási program keretében a leginkább rászorulóknak nyújtott jelenlegi támogatásról folytatott egyeztetések a Tanácsban, a Parlamentben, valamint a civil társadalommal és a helyi hatóságokkal hasznos ismeretekkel és ötletekkel szolgálnak a jövőre nézve. Az uniós élelmiszer-osztási program keretében nyújtott támogatásnak a Törvényszék 2011. április 13-i határozatát követően 2012-ben javasolt jelentős csökkentése számtalan kedvezőtlen reakciót váltott ki. Sokan hangsúlyozták e támogatás fontosságát és kérték a program folytatását e növekvő szükségletekkel jellemzett időszakban. HU 2 HU
A nagy jótékonysági szervezetek, az élelmiszerbankokat képviselő civil szervezetek, valamint a gyermekekkel és hajléktalanokkal foglalkozó szervezetek több ízben kifejezték a támogatásnyújtás 2013 utáni folytatásának fontosságát, és kapcsolatba léptek a tagállamok képviselőivel, valamint az Európai Tanács elnökével. A helyi hatóságok szintén támogatják a folytatást. A kérdések megvitatása céljából két találkozóra került sor a kedvezményezetteken túl a támogatásban ténylegesen részesülő végső kedvezményezetteket is képviselő ernyőszervezetekkel. A szervezetek általában üdvözölték annak lehetőségét, hogy az eszköz hatókörét kiterjesztik az élelmiszersegélyeken túlra és hogy az embereket állítják az eszköz középpontjába, ugyanakkor sajnálatukat fejezték ki a költségvetés csökkentésével kapcsolatban. Az említett eszközzel kapcsolatos tagállami álláspontok megoszlanak: hét tagállam úgy véli, hogy az élelmiszersegély társadalompolitikai kérdés és nemzeti hatáskörbe tartozik. Mások társadalmi és politikai megfontolásokból határozottan támogatják a programot. 2011 decemberében tizenhárom tagállam nyilatkozatot adott ki, amelyben kérvényezték az uniós élelmiszer-osztási program 2013 utáni folytatását. Az Európai Parlament több ízben határozott támogatását fejezte ki az élelmiszersegély-program folytatása iránt. 2011 decemberében 11 ernyőszervezet levelet küldött a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosnak és főigazgatónak, amelyben kérték, hogy tegyenek előrelépéseket a hajléktalansággal kapcsolatos uniós stratégia létrehozása terén. 2012. évi nemzeti reformprogramjukban a tagállamok legalább fele kiemelt területként említette a hajléktalanságot a társadalmi befogadással kapcsolatos politikán belül. Az Európai Parlament először írásos nyilatkozatban (2010), majd állásfoglalásban (2011) hajléktalansággal kapcsolatos uniós stratégia létrehozására is felszólított. A Tanács által 2012. június 29-én elfogadott növekedési és munkahely-teremtési paktum kimondja, hogy az országspecifikus ajánlások végrehajtása során a tagállamok különös hangsúlyt fektetnek a munkanélküliség problémájának megoldására és a válság következményeinek hatékony kezelésére, [ valamint] a szegénység elleni küzdelemre és a veszélyeztetett csoportok támogatására irányuló hatékony szakpolitikák kialakítására és végrehajtására. 3. PROBLÉMAMEGHATÁROZÁS Noha a javasolt eszköz új eszköz, indokolt megvizsgálni a még meglévő uniós élelmiszer-osztási programot, amely ma az egyetlen olyan európai uniós program, amely közvetlenül eléri az Unió leginkább rászoruló polgárait. Az uniós élelmiszer-osztási program célja soha nem az élelmiszer-szegénység felszámolása volt. Számos esetben mégis ez a program jelenti az élelmiszersegélyek legfőbb forrását. Az ernyőszervezetekkel folytatott megbeszélések során valamennyi szervezet hangsúlyozta, hogy az uniós élelmiszer-osztási program útján kapott támogatás kiszámíthatósága létfontosságú a tevékenységeik szempontjából. A program helyettesítő program nélküli megszüntetése veszélyezteti ezt a vívmányt, és azt az Európai Unió sürgető társadalmi kérdések iránti érdektelenségének megnyilvánulásaként értékelhetik. Jelentős tőkeáttételi hatás érvényesül, mivel az élelmiszersegély-elosztás működtetéséhez szükséges eszközök többségét és az élelmiszersegély egy részét is maguk a részt vevő HU 3 HU
jótékonysági szervezetek biztosítják. A mozgósított forrás teljes összege hozzávetőleg háromszorosa az uniós élelmiszer-osztási programból származó hozzájárulásnak. A program pontos hatóköre és hatása bizonytalan. A kedvezményezettek azonban megfelelőnek tartják a célcsoport meghatározásával kapcsolatos jelenlegi nyitott megközelítést. A részletes kritériumok nagyobb adminisztratív terhet is jelentenének és növelnék a támogatás költségeit, mivel az ilyen kritériumokat ellenőrizni kell. Az európai polgárok 8 %-a, azaz hozzávetőleg 40 millióan súlyos anyagi nélkülözésben élnek, és anyagilag nem engedhetnek meg maguknak számos, az Európán belüli méltó életvitelhez nélkülözhetetlennek tartott szükségletet. A szegénység és a társadalmi kirekesztés mértéke nem egységes az Unión belül. A problémák általában súlyosabbak a keleti és déli tagállamokban. A szegénység és a társadalmi kirekesztés meglévő szintjének elmélyítésén túl a gazdasági válság egyúttal több tagállam azon képességét is korlátozta, hogy a szociális kiadásokat és beruházásokat a kedvezőtlen tendencia megfordításához szükséges szinten tudják tartani. A 2009 2012 közötti időszakban a természetbeni szociális védelmi juttatások GDP-hez viszonyított aránya a tagállamok többségében várhatóan visszaesik. A pénzbeli szociális védelmi juttatások GDP-hez viszonyított aránya feltehetően a tagállamok közel felében csökkenni fog. 2010-ben Európa lakosságának 8,7 %-a nem jutott hozzá megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerhez. Az élelmiszerhiánytól szenvedő személyek száma 2009-ig egyenletesen csökkent, majd ekkor a tendencia megfordult. A tagállamok és a regionális, valamint a helyi hatóságok által nyújtott szociális támogatás az iskolai menzáknak nyújtott támogatás, illetve az idősek vagy fogyatékossággal élők számára házhoz szállított ételek kivételével nem, vagy csak ritkán összpontosul kifejezetten az élelmiszerhez való hozzáférésre. Az anyagi nélkülözés különösen súlyos formája a hajléktalanság. A hajléktalanság mértéke azonban nehezen számszerűsíthető, a kapcsolódó statisztikákat pedig javítani kell. A becslések mindazonáltal azt jelzik, hogy 2009/2010-ben 4,1 millió hajléktalan élt Európában. A hajléktalanság mértéke folyamatosan nő. Ennél is aggasztóbb, hogy a hajléktalanok új csoportja van kialakulóban, amely gyermekes családokból, fiatalokból és migráns családból származókból áll. Noha Európában a nem kormányzati szervezetek, illetve az állam különféle szerepeket tölthet be a hajléktalan személyeket célzó segítségnyújtásban, a legjellemzőbb modell szerint az ilyen szolgáltatások lehetővé tétele és irányítása leginkább a helyi önkormányzatok feladata, a nem kormányzati szervezetek pedig a nagyrészt az önkormányzatok által finanszírozott szolgáltatók. A tagállamokban tapasztalható fejlemények alapján a szegénység és a társadalmi kirekesztés különböző korosztályokat érintő kockázata azt mutatja, hogy a probléma gyakran aránytalanul nagymértékben sújtja a gyermekeket és a fiatal felnőtteket. Az Unióban a háztartások 5,9 %-a anyagilag nem engedhet meg magának új ruhákat gyermekei számára, 4,5 %-uk pedig még két pár méretben megfelelő cipőt sem tud megfizetni (ideértve a minden időben használható cipőt). Ez hozzávetőleg 6 millió gyermeket jelent. Az anyagi nélkülözésben élő gyermekek várhatóan kevésbé teljesítenek jól az iskolában, kevésbé egészségesek és felnőttként kevésbé képesek maradéktalanul saját javukra fordítani a bennük rejlő lehetőségeket, mint tehetősebb társaik. HU 4 HU
A nem kormányzati szervezetek és a civil szervezetek számos, az élelmiszerosztáson túlmutató támogatást nyújtanak a gyermekek számára, amelyek igazodnak a gyermekek sajátos szükségleteihez és követik az egészségtudatosság elvét. Ez a támogatás vonatkozhat a ruházatra, a szabadidős tevékenységekre (amelyek noha a fejlődésükhöz elengedhetetlenek számos hátrányos helyzetű gyermek számára továbbra is elérhetetlenek) vagy szülőtámogatásra (például figyelemfelhívás, tanácsadás, esetenként gyermekek részvételével végzett játéktevékenységekkel kiegészítve). Az EU fellépése az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek az Unió saját átfogó harmonikus fejlődésének előmozdításáról rendelkező 174. cikke, valamint a strukturális alapokon kívüli egyedi fellépésekről rendelkező 175. cikke alapján indokolt. Az uniós szintű fellépés szükséges, tekintettel a szegénység és a társadalmi kirekesztés Unióban tapasztalható és a gazdasági válság által tovább súlyosbított mértékére és jellegére, valamint az azzal kapcsolatos bizonytalanságra, hogy a tagállamok képesek-e fenntartani a szociális kiadások olyan szintjét, amely megakadályozza a társadalmi kohézió további romlását és biztosítja az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítását. 4. CÉLKITŰZÉSEK A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap általános célkitűzése, hogy hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia szegénység csökkentésére irányuló céljának megvalósításához, fokozva ezáltal a társadalmi kohéziót az Európai Unión belül. A konkrét célkitűzések pedig a következők : az Európai Unión belüli szegénység legsúlyosabb formáinak enyhítése, valamint az erőfeszítések összehangolásának és a leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadását ösztönző eszközök létrehozásának és bevezetésének elősegítése. Mivel az eszköz végrehajtása megosztott irányítás keretében történik, az operatív célkitűzések megállapításakor ideális esetben figyelembe veszik az egyes operatív programok utólagos értékeléseit. Ezekre az értékelésekre később kerül sor. Uniós szinten az operatív célkitűzések amelyekre vonatkozóan a figyelemmel kísérési rendszernek uniós szintű adatokat kell biztosítania a következők: 1. A rászorulók alapvető termékekkel való ellátása. 2. Legalább kétszeres multiplikátor hatás elérése. A multiplikátor hatás becsült értéke az összes mozgósított forrásnak a biztosított uniós forrásokhoz viszonyított aránya. 5. SZAKPOLITIKAI VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK Valamennyi vizsgált lehetőség esetében igaz, hogy a végrehajtás megosztott irányítás keretében, operatív programok útján történik. Ezeket a programokat a tagállamok javasolják, a Bizottság határoz róluk, és hét évre szólnak. A Bizottság információs ügynöki és felügyeleti szerepet tölt be. A tényleges végrehajtást az irányító hatóságok végzik. Az irányító hatóságok a programoktól függően vagy megszervezik az anyagi támogatásnyújtás keretében kiosztandó termékek központi beszerzését, vagy a kedvezményezettekre bízzák ennek elvégzését. A vizsgált lehetőségek a források tagállamoknak történő elosztása tekintetében nem különböznek egymástól. HU 5 HU
A legfontosabb kérdés az új eszköz intézkedéseinek hatóköre. A lehetőségek sora alapvetően a jelenlegi uniós élelmiszer-osztási program helyébe lépő, élelmiszersegélyt biztosító eszköztől (1. lehetőség) a helyzet gyökeresebb újragondolásáig terjed. Az élelmezési segély (2. lehetőség) keretében a program egy sor, az élelmiszersegély elosztásához közvetlenül kapcsolódó intézkedést és szolgáltatást finanszírozhat. Átfogó hatókör esetében (3. lehetőség) az élelmiszersegély már nem kizárólagos elem, hanem az anyagi támogatásnyújtás más formái és az azokat kísérő intézkedések is lehetségesek. Ezek a hajléktalansághoz és a gyermekszegénységhez, azaz két olyan területhez kapcsolódnak, amelyek központi szerepet játszanak a társadalmi befogadás szempontjából, és a válság hatására egyértelműen romló tendenciát mutatnak. E területekre ez idáig más közösségi eszközök, például az ESZA hatókörét még nem terjesztették ki. A biztosított anyagi jellegű támogatáshoz közvetlenül kapcsolódó kísérő intézkedések a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni európai platformnak megfelelően tovább erősítenék a szegénység enyhítésével és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel kapcsolatos integrált megközelítéseket. Az uniós élelmiszer-osztási program középpontjában a mezőgazdasági termelési többletek hasznos felhasználása állt. Az intervenciós készletek felhasználása technikai okokból már nem képezi részét a jövőbeli vizsgálatoknak, mivel i. az intervenciós készletek felhasználása csökkenti a költségvetés átláthatóságát és arra ösztönöz, hogy egy, az Unió leginkább rászoruló polgárainak támogatását célzó programon belül az intézkedéseket a szóban forgó mezőgazdasági termékek árának várható jövőbeli alakulásától tegyék függővé; ii. az intervenciós készletek felhasználását előirányzó rendelet szükségszerűen összetettebb jellegű; és iii. az előrejelzések szerint a (rendelkezésre álló) intervenciós készletek várható jövőbeli hiánya miatt lehetőség sem lesz erre. Mindazonáltal indokolt lehet előirányozni ezek lehetséges felhasználását. Az egyes lehetőségek hatásait és összehasonlításukat az alábbi táblázat tartalmazza. Ennélfogva a rászorulók alapvető termékekkel való ellátására irányuló operatív célkitűzés közvetlenül megjelenik a támogatott személyek számában és abban, hogy valóban kielégítik-e a legsürgetőbb szükségleteket. A legalább kétszeres multiplikátor hatásra irányuló operatív célkitűzést olyan kérdések mentén vizsgáljuk, hogy vajon az egyes lehetőségeken belül sikerül-e mozgósítani a forrásokat, és hogy az igazgatási követelmények összességében ésszerűek-e. A társadalmi befogadásra, a foglalkoztatásra és a munkaerőpiacra gyakorolt hatások nagymértékben utalnak az általános célkitűzésre. Túlzó lenne azonban azt állítani, hogy az eszköz és e hatások között szoros közvetlen, vagy akár mérhető kapcsolat áll fenn. HU 6 HU
1. táblázat: A várható hatások 0. lehetőség: Nincs támogatás 1. lehetőség: Csak élelmiszersegély (alapforgatókönyv) 2. lehetőség: Élelmezési segély 3. lehetőség: Átfogó hatókör A támogatott személyek száma Nincs program 0 támogatott személy. 0 A becsült közvetlen hatás 2,1 millió/év. A becsült közvetlen hatás 1,96 millió/év. Az alapforgatókönyvnél valamivel kevesebb, mivel a rendelkezésre álló források némelyike kísérő intézkedéseket finanszíroz. 0 A becsült közvetlen hatás 2,13 millió/év. A leginkább rászorulók elérése (legnagyobb hozzáadott érték) 0 0 + A fokozottabb rugalmasság biztosítása a szükségletekhez jobban illeszkedő célzott támogatást tesz lehetővé valamennyi tagállamban/régióban. A társadalmi befogadásra gyakorolt hatás 0 A súlyos nélkülözés egyik formáját (élelmiszerhiány) kezeli, nincs biztosíték arra, hogy ez a legsürgetőbb szükséglet. + Azonos célcsoport, de hatékonyabb megoldás. ++ A legsürgetőbb szükségletek hatékonyabb célzott támogatása várhatóan növeli a társadalmi befogadásra gyakorolt hatást. HU 7 HU
0. lehetőség: Nincs támogatás 1. lehetőség: Csak élelmiszersegély (alapforgatókönyv) 2. lehetőség: Élelmezési segély 3. lehetőség: Átfogó hatókör Foglalkoztatás és munkaerőpiac?? A 0. lehetőség foglalkoztatásra és munkaerőpiacra gyakorolt hatása a pénzfelhasználástól függ. Amennyiben az e program számára előirányzott összeget az ESZA kapja, semleges vagy kedvező hatás várható a foglalkoztatás és a munkaerőpiac tekintetében. 0 + Az élelmiszersegély más ösztönző intézkedésekkel történő kiegészítése összefüggő támogatási láncot alkotva hatékonyabban előmozdíthatja a foglalkoztatást. + A 2. lehetőséggel összevetve egyes résztvevők (pl. a gyermekek) még távolabb is kerülhetnek a munkaerőpiactól. Ezt azonban ellensúlyozhatja a helyi körülmények kezelését célzó nagyobb fokú rugalmasság. Átfogó társadalmi hatás A források mozgósítása Az adminisztráció összetettsége és átláthatósága? A források más programokhoz történő elosztásának módjától függ, az alapforgatókönyvvel összevetve azonban feltehetően kedvezőtlen átfogó hatás. A program megszüntetésével az önkéntes hozzájárulás nehezebben megvalósítható. + Nincs program nincs adminisztratív teher (ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy a program hiányában e személyeknek továbbra is segítségre lehet szüksége, amelyet így még nehezebb megszervezni). 0 + ++ 0 + ++ 0 Mivel a 2. lehetőség hatóköre átfogóbb, ez még összetettebb jellegű irányítást von maga után. Növekedhet a más programokkal, többek között az ESZA-val való lehetséges átfedések száma. A 2. lehetőség esetében említett megfontolás érvényes, de a helyzet feltehetően még összetettebb jellegű, mivel az intézkedések hatóköre még átfogóbb, legalábbis abban az esetben, ha egy program egyszerre több területet is érint. HU 8 HU
0. lehetőség: Nincs támogatás 1. lehetőség: Csak élelmiszersegély (alapforgatókönyv) 2. lehetőség: Élelmezési segély 3. lehetőség: Átfogó hatókör Teljes gazdasági hatás? Nagymértékben függ attól, hogy e személyek máskülönben hogyan részesülnek támogatásban. 0 + ++ Környezeti hatások 0 + + Jelmagyarázat: alapforgatókönyv 0; az alapforgatókönyvnél kedvezőtlenebb; + az alapforgatókönyvnél kedvezőbb; kedvezőtlenebb, mint ; ++ kedvezőbb, mint + A meglévő támogatási programmal kapcsolatos tapasztalatok alapján várható, hogy e program a vizsgált lehetőségektől függően évente hozzávetőleg 2 millió személy támogatását teszi lehetővé. Ez a súlyos anyagi nélkülözésben élő lakosság hozzávetőleg 5 %-ának felel meg. A valódi lefedettség azonban ennél feltehetően kétszer nagyobb, mivel a becslés nem veszi figyelembe a további, nemzeti és magánjellegű források mozgósítását. Ezek gyakran legalább megkétszerezik a rendelkezésre álló forrásokat. A súlyos anyagi nélkülözésben élő személyek ezenfelül csak rendkívül nagyvonalú becslés alapján azonosíthatók a lakossági célcsoporttal. Ezt a becslést kizárólag hatékonyabb megoldás hiányában alkalmazzuk. A program vizsgált lehetőségeinek keretében mindössze a rászorulók töredéke jogosult a támogatásnyújtásra. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap társadalmi hatása várhatóan túlmutat ezen. Azáltal, hogy a gyakorlati szakemberek számára információ- és tapasztalatcserét lehetővé tevő platformot biztosít, az alap a folyamatok tekintetében számos érdekelt fél számára jelentős előnyökkel jár. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapnak az operatív programok révén történő, tényeken alapuló, közép- és hosszú távra összpontosító végrehajtása ezenfelül ösztönözni fogja a különböző érdekképviseleti csoportok közötti párbeszédet és támogatja a stratégiai megközelítést is. A megvalósítási mechanizmusok (különösen az egyszerűsítés és az adminisztratív terhek csökkentése) javulása továbbra is biztosítja a folyamathatások relevanciáját. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap eszköze előmozdítja az uniós prioritások és a társadalmi kohéziót célzó politikák közötti kölcsönhatásokat. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap környezeti hatásai a termékek elosztásával és a hulladékcsökkentéssel kapcsolatosak. A szén-dioxidmegtakarításra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy élelmiszertonnánként 0,5 1,0 tonna széndioxid-csökkenésre lehet számítani. Összességében megállapítható, hogy az élelmiszersegély hiányával összevetve az élelmiszersegély kedvező környezeti hatással bír. Az 1. lehetőségtől (csak élelmiszersegély) a 3. (átfogó hatókör) felé haladva egyre csökken az élelmiszersegély mennyisége, így csökken a szén-dioxid-csökkenés mértéke is (573 000 tonnáról 400 000 tonnára). Az élelmiszer-hulladék elleni fellépés és az újrahasznosítás ösztönzése amelyek a 2. és 3. lehetőség esetében támogathatók az eszközből részben vagy teljesen HU 9 HU
ellensúlyozhatja ezt a hatást. A szén-dioxid-csökkenés, noha korlátozott mértékű, nem elhanyagolható. Az előnyben részesített lehetőség a 3. lehetőség, mivel lehetővé teszi a tagállamok számára hogy forrásaikat hatékonyabban saját igényekhez igazítsák. A kísérő intézkedések ezenfelül biztosítják az elért eredmények fokozottabb fenntarthatóságát. 6. FIGYELEMMEL KÍSÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS A programot megosztott irányítás keretében hajtják végre. Az egyes tagállamokban várhatóan jelentősen el fog térni a célzott alkalmazás pontossága és a meglévő szociális támogatási eszközökkel való kapcsolat. A támogatásban ténylegesen részesülő intézmények ezenkívül nagymértékben támaszkodnak az önkéntes munkavégzésre és az adományokra. Ennélfogva a lehető legnagyobb mértékben el kell kerülni az ilyen szervezetekre komoly terhet rovó jelentéstételi kötelezettségeket. Mindazonáltal e szervezeteknek a Bizottságon kívül más adományozókat és az önkénteseket is tájékoztatniuk kell majd munkájukról, hogy folyamatos motivációt biztosítsanak számukra. A korlátozott számú fő tevékenységi irányvonal meghatározása mellett lehetővé kell tenni az ezen irányvonalak mindegyikére vonatkozóan néhány közös ráfordítási és eredménymutató alapján történő éves jelentéstételt. Ezt az egyszerű éves jelentéstételt a végrehajtási időszakban legalább két alkalommal elvégzett strukturált felmérések egészítik ki. E felmérések az alábbiakra törekednek: 1. a lakossági célcsoport szerkezetével kapcsolatos ismeretek biztosítása; 2. a termékek kivételével a természetbeni hozzájárulások jelentőségének értékelése; 3. az elért személyeknek nyújtott támogatás azonnali hatásaira vonatkozó adatok gyűjtése. Ezek a felmérések alapul szolgálnak az operatív programok eredményességét, hatékonyságát és hatását vizsgáló értékeléshez. HU 10 HU