Tanulmány az AVOP program működéséről Megállapítások és javaslatok szakmai összefoglalója Készítette: Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány Készült az FVM AVOP Irányító Hatóság megbízásából a Szent István Egyetemen, Gödöllőn 2006. március - április megrendezett workshop eredményei alapján A tanulmány az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormánya támogatásával, a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja keretében jött létre
Szerzők: Dr. Tóth Tamás Dr. Vasa László Dr. Fogarassy Csaba Keszthelyi Krisztián Pesti Csaba Péter Balázs Ritter Krisztián Németh Péter Lektorálta: Dr. Villányi László Dr. Guth László 2
Tartalomjegyzék Megvalósítók...4 A vállalt feladat meghatározása...6 Kiválasztott módszer...7 A workshop tájékoztatási és monitoring funkciói...9 Tanulmány és annak információs alapja...10 Az AVOP Program...11 Kronológia...13 Az AVOP program projektmenedzsment szemléletű vizsgálata...14 Pályázatok dokumentációja...14 Pályázatok pénzügyi tervezése...16 Biztosítékok, a felajánlás rendszere...19 Pályázatok nyomonkövetése...22 Pályázatok hiánypótlása...23 Pályázatok szerződéskötése...25 Fellebbezés és jogorvoslat...25 Pályázatok elszámolása...26 Pályázatok ellenőrzése...28 Pályázatok monitoringja...30 Pályázati rendszer tájékoztatási rendszere...33 Pályázat specifikus megállapítások...37 Mezőgazdasági beruházások támogatása...37 Mezőgazdasági termékek feldolgozását, korszerűsítését szolgáló intézkedés...41 Vidékfejlesztés...45 Fiatal gazdák induló támogatása...49 Horizontális témák...54 Esélyegyenlőség...54 Környezetvédelem...60 Összefoglalás...62 3
Megvalósítók Az Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítványt 1991-ben alapította három jogi személyiségű vállalkozás. Az Alapítvány székhelye Gödöllőn található, a Szent István Egyetem területén működik. Az Egyetemmel kötött együttműködési megállapodás értelmében az oktatás és a hivatali munka az Egyetem tulajdonát képező épületben folyik, szoros együttműködési megállapodások alapján, szerződéses keretek között. Az Alapítvány állandó munkatársai mellett megbízási és vállalkozási jogviszonyban változó létszámmal több tucat oktatót foglalkoztat. Az oktatók mindegyike felsőfokú végzettségű, nagyrészük a Szent István Egyetem is tanít. Közöttük nagy számban vannak olyanok, akik tudományterületeik hazai meghatározó egyéniségei. Szakmai ismereteik mellett tudományos fokozattal is rendelkeznek, vagy annak megszerzése előtt állnak. Az Alapítvány részt vesz a SZIE minden olyan oktatási, kutatási, és külföldi kapcsolatok szervezésével kapcsolatos tevékenységének a támogatásában, ami illeszkedik az Alapítvány tevékenységi köréhez. Ezek a feladatok az elmúlt években a következők voltak: a XXV. Országos Diákköri Konferencia Közgazdasági Szekciójának megszervezése és lebonyolítása, a SZIE GTK Európai Unió Regionális és Agrárpolitikai szakosító továbbképzésének francia nyelvű oktatással kapcsolatos oktatásszervezési, tanulmányút szervezési, fordítási, adminisztrációs feladatainak ellátása, a franciaországi CNPR központtal EU csatlakozási képzés pedagógiai programjának kialakítására oktatási modulok kifejlesztése, a Pro Agricultura Hargitae Alapítvánnyal együttműködve a GTK külhoni távoktatásának támogatása, a SAPIENTIA Alapítvány támogatásával a külhoni, elsősorban romániai szakképzés kifejlesztése, a SZIE Gépészmérnöki Karának Agrárenergetikai Tanszékével együttműködve a minőségbiztosítási szabványok (TÜV) oktatásának szervezési feladataiban való közreműködés. 4
Az alapítvány munkatársai mellett az alapítványnak helyet adó Szent István Egyetem, munkatársai, oktatói és kutatói is részt vettek a lebonyolításában. Az egyetemi dolgozók nem először kerültek kapcsolatba az AVOP programmal, többük véleményezte már a program kiírását is, segédkezett a bírálati rendszer kialakításában, különböző szakértői véleményekkel segítették a program működését. Az elvégzett feladatok során szerzett tapasztalatok és munkatársak szakmai felkészültsége kellő alapot biztosítottak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatósága által AVOP workshopok szervezése és bonyolítása címmel kiírt közbeszerzési eljárás keretében megvalósuló projekt lebonyolítására. Emellett lehetővé vált, hogy a workshop bonyolítása során igénybe vegyük a Szent István Egyetem technikai, kényelmi és vendéglátási szolgáltatásait, melyek elengedhetetlen feltételei egy ilyen méretű rendezvény megszervezésének. 5
A vállalt feladat meghatározása A program keretében az alapítványunk workshopok szervezését vállalta magára. A workshopok legfontosabb tartalmi elemei az AVOP program eddigi folyamatáról és az eredményeiről szóltak. Mivel az AVOP programhoz kapcsolódó legfontosabb ismeretek és tapasztalatok a pályázóknál és a kisebb-nagyobb pályázatíró vállalkozásoknál koncentrálódtak, ezért a workshopok meghívott résztvevői közülük, illetve az FVM és az MVH illetékes osztályainak a munkatársaiból kerültek ki. A résztvevők ilyen irányú kiválasztását az indokolta, hogy a pályázatíró vállalkozások jóval koncentráltabb tapasztalatokkal rendelkeznek a pályázatokat illetően, illetve a pályázati folyamatba mélyebben belelátnak. A megszervezett 2 napos strukturált workshopokat témánként 15-20 fő részvételével rendeztük meg, ami optimális létszám volt ahhoz, hogy a résztvevők a tapasztalataikat egymással is megoszthassák. Így összességében egy workshopon 30-35 ember vett részt, ami az ajánlati célkitűzéseknek eleget tett. A workshopot a megrendelő FVM AVOP IH kérésének és az ajánlati kiírásnak megfelelően 2 alkalommal rendeztük meg, annak érdekében, hogy a megjelentek száma ne haladja meg az optimális szintet, de az információk, valamint a visszajelzések minél szélesebb réteghez jussanak el. 6
Kiválasztott módszer A workshopok célja nem az volt, hogy minél több érdekelt személyt vonjunk be a szakmai munkába, hanem az, hogy az AVOP programban jelentős tapasztalatot szerzett személyek eszmecseréjének adjunk teret. Ennek érdekében az egyes témakörökre fókuszálva irányított szakmai megbeszéléseket terveztünk és hajtottunk végre az FVM AVOP IH-val egyeztetett metodika alapján. A workshopok alapját a fókuszcsoportos vizsgálati módszer adta, ami egy olyan kvalitatív interjútechnika, melynek során a célcsoport megfelelően kiválasztott tagjai előre meghatározott témakörökre koncentrálva többnyire másfél-kétórás közös beszélgetésre ülnek le. Gyakorlatilag ezt hajtottuk végre a workshopok szekciói során többszörösen, a kétszer két nap során. A fókuszcsoportos módszer jellemzői: 1. A módszer előnye az egyéni mélyinterjús módszerekkel szemben az egymással folytatott interakció életszerű csoporthelyzetben. 2. A beszélgetések során gyakran alkalmaztunk kifejezést segítő, projektív technikai eszközöket. 3. A csoportok leggyakrabban 10-15 fős létszámúak voltak, de előfordulnak nagyobb és kisebb létszámú, csoportok is. A projektív technikák jellemzői következők: 1. Szándékosan segítik a szabad asszociáció-áramlást, amely feltárhat mélyen fekvő, rendszerint kevésbé hangsúlyozott kérdéseket úgy, ahogy azok egyébként nem lennének feltárhatók. 2. Megkerülik a "logikus agyunkat" és a bennünk lévő "tudatos kritikust", hogy azon érzések mélyére vezessenek, melyek a döntéseinket befolyásolják. 3. Általában képzeleti játékra, analógiákra, metaforákra és a "mi lenne, ha..." kérdésre épülnek. 4. Hatásosak, mert megengedik, hogy a résztvevők túllépjenek a megszokott, tanult társas válaszokon spontánabb módon fejezhetik ki személyes tapasztalataikat, szükségleteiket, elvárásaikat. 7
5. Lehetőséget adnak azon tényleges tényezők feltárására, amelyekkel sokszor maga az érintett sincs tisztában. 6. Lehetnek verbálisak és nem verbálisak. A fókuszcsoportos megbeszélések lebonyolításának helyszíne általában lehet minden olyan helyszín, amely alkalmas a magas színvonalú vendéglátásra, a kényelmes környezetet biztosított, kép- és hangrögzítési feladat megvalósítható, nyugodt és a külső körülményektől független feladatmegoldást tesz lehetővé. A projekt lebonyolítása e kritériumoknak messze megfelelt, ezen felül a produkált eredmények is igazolják a módszer helyes megválasztását. 8
A workshop tájékoztatási és monitoring funkciói Természetesen az Európai Unió megköveteli az egyes tagországoktól, hogy a végrehajtandó programokról eltérő időpontokban és módszerrel független értékelés készüljön. Eszerint az AVOP programnak volt már ex-ante és mid-term értékelése. Ezeket az értékeléseket közbeszerzési eljáráson kiválasztott független szervezetek végezték. el. Az általunk szervezett workshopok is az említett értékelésekhez hasonlóan a program monitoringját célozták meg, de a meghívottak korántsem mondhatók függetlennek, hiszen valamilyen oldalról biztosan érintettek voltak a programmal kapcsolatosan, vagy kedvezményezettként, vagy pályázati tanácsadóként, vagy pedig a pályázat bonyolításában érintett közreműködő szervezetek munkatársaiként. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy az értékélést ettől függetlenül is el lehet végezni, mert módot adtunk arra, hogy az AVOP programban érintett résztvevők ütköztessék megállapításaikat, vagyis fórumot teremtettünk az egyes véleményeknek. Ilyen értelemben a workshop is az AVOP program egyféle monitoringjának tudható be, és különösen abból a szempontból volt hasznos a megrendezése, hogy olyan gyakorlati tudnivalók is felszínre kerültek, melyek egy átfogó monitoring esetén esetlegesen véglegesen elvesztek volna. A fentiek mellett természetesen nem szabad elfelejteni a workshop tájékoztatásban betöltött szerepét sem, hiszen sok résztvevő nemcsak azért jött el, hogy a tapasztalatait megossza másokkal, hanem azért is, hogy más kedvezményezettektől, pályázati tanácsadóktól tanuljon, gyakorlati tudnivalókat sajátítson el. Ezt szervezőként az AVOP IH pályázati felhívásában szereplő módon a sajtó bevonásával is erősítettünk. Több sajtóorgánum meghívása szolgálta azt, hogy az AVOP eredményeit mindenki számára bemutassuk, és a pályázati rendszerbe vetett bizalmat tovább növeljük. 9
Tanulmány és annak információs alapja A workshopok részét képező szekcióvitákon a feldolgozott tematikus problémákat jegyzőkönyvekben rögzítettük, és elkészült a két rendezvény több, mint 30 órás hang- és videó anyaga is. E vizuális és írott anyagok alapján készítettük el ezt a tanulmányt, természetesen támaszkodva a témakörben az alkalmazott szakértők által felhalmozódott gyakorlati és elméleti tapasztalatokra, egyéb kutatási anyagokra is. Munkánkat nagyban segítette, hogy mindegyik szekcióba a szakma meghívottjai mellett az AVOP IH-val történő egyeztetést követően meghívtuk az FVM és az MVH képviselőit, a tematikus problémák szakértőit. A problémák felszínre hozatala céljából, a workshopok megkezdése előtt egy felmérő lapot osztottunk ki, ami alapján a résztvevők megjelölhették, hogy mely területeken milyen súlyosságú problémákkal találkoztak. Ezek alapján egyrészt elkészíthető volt az AVOP program veszteség térképe, másrészt gyors összesítéssel az egyes szekciókban további vitapontokat lehetett napirendre venni, növelve a tapasztalatcsere hatékonyságát. A workshopokat követően mindenki számára monitoring kérdőíveket osztottunk ki, melyen a résztvevők a workshop bonyolításához kapcsolódó véleményeiket, észrevételeiket, javaslataikat tehették meg. Ennek alapján tudtuk javítani a második rendezvény lebonyolításán, és lehetőség nyílt arra is, hogy az esetleges későbbi workshopok programjának kidolgozásakor a tapasztalatokat felhasználjuk. 10
Az AVOP Program Bár az AVOP program sokat örökölt az előcsatlakozási elődjéből, a SAPARD programból, mégis számos újszerűséget hozott a magyar mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások területén. Segítségével végre elérhetővé vált, hogy a támogatások ne ad-hoc módon jelenjenek meg, hanem egy hosszabb, jelen esetben 3 éves programidőszak alatt folyamatosan. Sajnos a források alacsony szintje, a vártnál nagyobb és intenzívebb pályázati kedv a hosszú távú átgondolt tervezés ellen hatott, melynek révén az AVOP források már a program indulását követően hamarosan kimerültek. A program indulása nem volt teljesen problémamentes, melynek véleményünk szerint fő oka az volt, hogy az uniós csatlakozás azt igényelte a politikai döntéshozóktól, hogy a pályázati programokat minél előbb megjelentessék, hiszen erre a csatlakozásról szóló népszavazáson ígéretet is tettek. A pályázati felhívások gyors megjelentetése viszont kapkodáshoz vezetett, korrekt társadalmi vita nélkül jelent meg az összes intézkedés leírása 2004. március 31-én, melynek eredménye az lett, hogy a későbbiekben többször kellett módosítani a pályázati felhívásokat és a csomagokat. Az AVOP végrehajtása során a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal munkatársai 2006. május 1-ig, összesen 6 779 db pályázatot regisztráltak (amelyeket a pályázók nyolc pályázati felhívás keretében nyújtottak be). Ebből az összes pontozással értékelt pályázat száma kb. 4 800 volt. A döntés-előkészítő bizottságok által elbírált pályázat pedig meghaladta a 4 500 darabot. Az IH vezetője 4 341 pályázat esetében hozott döntést. Szerződéskötésre 3 378 esetben került sor. A kifizetés pedig 2006. május 1-ig megközelítette a 30 Mrd forintot. Pénzügyi teljesítési adatok: AVOP 3 éves (2004-2006) keret: Beérkezett pályázatok (6 679 db) támogatásigénye Megítélt támogatás (3 757 db) Hatályos szerződések (3 321 db) támogatástartalma: Kifizetett támogatás: Kifizetett támogatásból előleg 106,07 milliárd Ft 182,40 milliárd Ft 104,35 milliárd Ft 88,04 milliárd Ft 29,98 milliárd Ft 6,36 milliárd Ft forrás: PKD, EMIR, 2006. március 8. 11
Az értékelés során (formai hiba, illetve nem megfelelő hiánypótlás miatt) elutasított, visszalépett és visszavont projektek száma 1.467 db volt. A döntéshozatal során az értékelt pályázatok közül további 584 esetben került sor elutasítási döntésre (ebben az értékelési fázisban hozott elutasítási döntések legfőbb oka a támogatásra javasolt projekt alacsony pontszáma volt). A korábban említett adminisztrációs terhek ellenére megállapítható, hogy a hivatal sikerrel vette az akadályokat a pályázatok bírálata során. A hiánypótlások és az információkérések révén el lehetett érni, hogy a pályázatok ne elutasításra, hanem támogatásra kerüljenek, ami jelentősen javította a pályázók hivatalba vetett bizalmát. A pályázati felhívások és csomagok többszöri javítása és megjelenése révén a programidőszak közepére olyan pályázatok kerültek kidolgozásra, melyek más hazai illetve nemzetközi programokkal összevetve is megállták a helyüket. A pályázati adatlapok többszöri módosítása azt is elősegítette, hogy a pályázók minél jobban átgondolják a fejlesztéseik hatását és jövedelmezőségét, még akkor is, ha a pályázatokat nem maguk, hanem tanácsadó cégek készítették el. Mindez hozzájárult ahhoz is, hogy a pályázók megtanultak tervezni, azaz a fejlesztéseik megfontoltabbá váltak. Ez az átgondoltság a következő programozási időszak során fog előtérbe kerülni és hasznot hozni, arra lehet számítani, hogy a NAVP program hasonlóan az AVOP-hoz intenzív pályázati kedvvel fog elindulni, de a fejlesztési elképzelések még kidolgozottabbak lesznek, ami csak annyiban nehezíti meg a hivatal munkáját, hogy a jó pályázatok közül kell majd kiválasztani a legjobbakat. 12
Kronológia Közlemények megjelenése szerint 2004. március 31. pályázati felhívások megjelenése 2004. május 1. elméletben pályázható az AVOP 2004. július 31. új pályázati felhívások és csomagok 2004. szeptember 22. áfa arányosítási PM útmutató megjelenése 2004. szeptember 30. Falufejlesztési és -megújítási pályázatok felfüggesztése 2004. október 28. gépberuházások felfüggesztése 2004. december 3. újra megváltoznak a pályázati felhívások, eltörlésre kerülnek a kiegészítő +5 illetve +10 százalékos kiegészítő támogatások 2004. december 7. a mezőgazdasági útberuházási intézkedés (AVOP 3.2.21) felfüggesztésre kerül 2004. december 31. 22 darab pályázatot bírált csak el a hivatal! 2005. március 18. Újabb pályázati intézkedéseket függesztenek fel. Az 1.1. Mezőgazdasági beruházásokon belül az épület beruházási pályázatokat (1.1.1, 1.1.2), valamint a 3.1-es intézkedésen belül az idegen forgalom fejlesztéséhez kapcsolódó pályázatokat. 2005. május 25. a programra beérkezett támogatási igény eléri a 136 Mrd forintot. 2005. június 20. újból megváltoznak a pályázati felhívások és csomagok, lehetőség nyílt előleg igénybevételére. 2005. augusztus 1. több pályázati felhívás felfüggesztése. 2005. december 7. az AVOP 2.1-es intézkedésének a felfüggesztése. 2006. december 28. elindul az utolsó pályázati kör, meghirdetésre kerül több még ki nem merült pályázati intézkedés (öntözési, meliorizációs beruházások, fiatal gazdálkodók támogatása, szakmai továbbképzés támogatása, vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, mezőgazdasági vízkészlet-gazdálkodás és meliorizáció). 2006. február 13. közlemény jelenik meg az elbírált, de még támogatott várólistás pályázatokról. 2006. április 25. a halászat és az AVOP 3.1-es intézkedés kivételével a többi intézkedést végleg felfüggesztenek 2006. május 12. a 3.1 intézkedésen belül a falusi turizmus intézkedés még utoljára meghirdetésre kerül. 13
Az AVOP program projektmenedzsment szemléletű vizsgálata Mivel az AVOP program pályázati rendszere alapvetően a strukturális alapok pályázataihoz kapcsolódó rendeletekre épül, ezért a pályázatok végrehajtása között igen sok az egyezőség és hasonlóság. Ezért a feldolgozás során a projektmenedzsment szemléletű megközelítést választottuk, vagyis a pályázatok megjelenésétől egészen az ellenőrzésig foglaltuk össze az elhangzott megállapításokat és véleményeket. Természetesen vannak pályázat specifikus pontok is, ezeket külön fejezetben emeltük ki. Pályázatok dokumentációja Téma: pályázati csomagok, beküldendő dokumentumok Bonyolult dokumentáció 1 beruházás 1 pályázat Azonos típusú fejlesztések 1 jogcím alatt Az egyes intézkedésekkel foglalkozó szekciók közül szinte mindegyikben volt szó a pályázati felhívások egyértelműségéről, a pályázati csomagokról, a kitöltési útmutatókról, és a pályázatokkal együtt beküldendő dokumentumokról. Ebben a részben azokat a felmerült problémákat és javaslatokat gyűjtöttük össze, amik a benyújtott pályázat dokumentációjával kapcsolatosak. Egyetértés alakult ki a kedvezényezettek és a pályázatírók között abban, hogy a pályázati dokumentáció túlságosan bonyolult, túl sok a beküldendő dokumentum, sokszor nehezen beszerezhető iratokat is kér a hivatal, ezért jelentős egyszerűsítésekre van szükség. Többen megfogalmazták, hogy a beruházásokat komplexen kellene kezelni, és lehetővé kellene tenni, hogy egy fejlesztésre egy pályázatot kelljen csak beadni. Pl. egy almaültetvény telepítésénél ne kelljen külön pályázni a telepítésre, az öntözésre és esetleg a meliorációra. Ha egy fejlesztésre egy önálló pályázattal lehetne pályázni, akkor nemcsak a beruházás megtervezése és a pályázat megírása válna egyszerűbbé, hanem a pályázat elbírálása is. Az AVOP-ban ültetvénytelepítésre az 1.1.4. és a 3.1.1. jogcím alatt is lehetett pályázni, öntözésre (1.1.5. és 3.2.11.) és meliorációra (1.1.6. és 3.2.3.) pedig két jogcím alatt. Ez rontott az áttekinthetőségen, a pályázók nem minden 14
esetben tudtak így kiigazodni a pályázati rendszerben. Ezért szükséges lenne, hogy az azonos vagy nagyon hasonló típusú fejlesztések esetében a jövőben egy jogcím alatt lehessen pályázni. Egy dokumentumot egyszer kelljen beküldeni Fölöslegesen beküldött dokumentumok Felmerült, hogy sok dokumentumot többször is be kell adnia a pályázónak, pl. áfa-nyilatkozatot, jelzálog-nyilatkozatot, cégkivonatot, tulajdoni lapot, aláírási címpéldányt, stb. Az MVH szakembere elmondta, hogy van olyan törekvés a hivatalon belül, hogy az adatbázisok összekapcsolásával, az egyéb forrásokból megszerezhető dokumentumokat ne kelljen a pályázóknak benyújtani, különösen ne több alkalommal. A résztvevők összeszedték, hogy véleményük szerint mely dokumentumok feleslegesek a pályázatban. Mivel a tulajdoni lapok elektronikusan hozzáférhetőek a TakarNet rendszeren keresztül, a cégkivonatok pedig elektronikusan szintén elérhetők, ezért ezeknek a dokumentumoknak nem kellene szerepelni a pályázatban. Szintén felesleges a földhasználati lapszemle, mivel a földhasználati adatokat a MEPAR-ból úgyis lekérdezi a hivatal. A szakmai gyakorlat igazolása szintén kérdéses, hiszen minden pályázó leigazolja, így ez a pályázatról való döntést nem teszi könnyebbé. A közbeszerzési kötelezettségről szóló nyilatkozat szintén felesleges az egyéni vállalkozóknál, hiszen ők nem közbeszerzésre kötelezettek. Az 50%-nál kisebb támogatási intenzitású magán pályázatoknál ugyanígy nem kellene bekérni a közbeszerzési nyilatkozatot. Kérdésessé vált a vevői szándéknyilatkozatok szükségessége is, mivel úgyis mindenki megszerzi ezt a nyilatkozatot, és a nyilatkozatok valódiságát nem tudja ellenőrzi a hivatal, tehát tartalmilag ezek nem tudnak hozzájárulni a pályázati döntéshez. Megfogalmazódott az a probléma, hogy a meliorációs beruházásoknál az összes földtulajdonos nyilatkozatára szükség van a pályázatban foglalt fejlesztéshez, annak ellenére, hogy a bérleti szerződések tartalmazzák a meliorációhoz való hozzájárulást. Több száz tulajdonos esetén a hozzájárulások bekérése lehetetlenné teszi a pályázat megvalósulását. A kedvezményezettek elmondták, hogy az MVH több esetben is a benyújtott 15
két árajánlat tételeinek soronkénti egyezését kérte. Ez nagyobb A két árajánlat tételeinek beruházásoknál nehezen kivitelezhető, mivel előfordulhatott, hogy az megegyezése árajánlatok nem egyforma összetételűek és technológiai tartalmúak voltak. Hiányos útmutatók Összegzés: A pályázati útmutatók változásai nem követik minden esetben a pályázati felhívások változásait. Ahogy a pályázati adatlapokat frissítik, úgy kellene frissíteni az útmutatókat is. Sokkal részletesebb útmutató kellene (pl. a GVOP-ben sokkal részletesebb). A pénzforgalmi terv elkészítéséhez nincs útmutató. Ezenkívül a legtöbb táblázatot WORD dokumentum helyett érdemes lett volna EXCEL-ben bekérni, mivel a számadatok úgy jóval könnyebben kezelhetők. Összefoglalásként megállapítható, hogy a pályázati dokumentáció jelentős egyszerűsítésére volna szükség, és csak azokat a dokumentumokat kellene csak bekérni, amelyek a pályázatról történő döntéshez valóban szükségesek. Pályázatok pénzügyi tervezése Téma: Pénzügyi táblázatok A pénzügyi tervezés alatt a beruházás forrásösszetételére vonatkozó táblák, a beszámoló táblák, valamint a kiegészítő függelékben lévő pénzforgalmi terv és egyéb táblák összeállítását értettük. A pályázatok pénzügyi tervezésével kapcsolatosan azt vártuk, hogy sok kritika fogja érni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt a pénzügyi táblák szerkesztésével és a tartalmi elemzésével kapcsolatosan. Ezzel szemben csak kevés hozzászólás érkezett, ami feltehetően annak volt köszönhető, hogy a pályázók már régen átesetek a pénzügyi tervezésen, és a legtöbbjüknek az egy forintos kerekítési és áfa arányosításból adódó hibákon túl egyéb hibát nem tartalmazott a pályázata. Pénzforgalmi terv szükségessége A hozzászólások egy része a pénzforgalmi tervet érintette. Felmerült a hozzászólásokban a pénzforgalmi terv létjogosultsága. Véleményünk szerint a pénzforgalmi terv egy célt szolgálhat a pályázat beadásakor, méghozzá azt, hogy a döntéshozók által egyértelműen kiderüljön, hogy a saját források igazolásának hiányában is finanszírozható, előfinanszírozható lesz-e egy beruházás. 16
A pénzforgalmi terv alapján megállapítható, hogy ha a vállalkozás év elején nem is rendelkezik megfelelő pénzösszeggel, akkor a beruházás megkezdéséig a cash-flowból keletkezik-e elegendő forrás arra, hogy a beruházásnak nekivágjon. Megbízhatóak-e az adatok? Adminisztrációs teher Felesleges többször frissíteni a pénzforgalmi tervet Megfontolandó: Beszámoló tábla szerkezete A pénzforgalmi tervek valóságtartalma viszont kérdéses. Annak vizsgálata, hogy az elsődleges vagy másodlagos pénzforgalmi terv pozitív-e, teljesen felesleges, hiszen a pályázó szinte bármilyen összegű hitelfelvételt beállíthat, sőt bármilyen mértékű egyéb bevétellel is számolhat. Ennél fogva tartalmi szempontból nagyon nehéz megítélni, hogy valóban tudja-e a vállalkozás a beruházást finanszírozni, különösen úgy, hogy hitelígérvényt, vagy egyéb igazoló dokumentumot nem kértek a pályázóktól a pályázat beadásakor (csak a szerződéskötésnél). Ilyen értelemben viszont feleslegesnek ítéljük a pénzforgalmi tervet, annak elkészítése, illetve ellenőrzése, javítása sok adminisztrációval jár, ami mind a pályázói oldalt, mind pedig a hivatali oldalt megterheli, úgy hogy információs szempontból nem nagyon járul hozzá a pályázat korrekt megítéléséhez. A pénzforgalmi tervet az elszámolások, vagy szerződésmódosítások során is kérik, amit mi teljesen feleslegesnek tartunk. Ennek oka, hogy a pénzforgalmi terv készítésének időpontja jelentősen különbözik az ellenőrzés időpontjától (sőt forduló évek is közbeiktatódhatnak), így a pénzforgalmi terv valóságtartalma tovább gyengül. Emellett a pénzforgalmi terv pályázatban történő szerepeltetésének célja a finanszírozó képesség megállapítása, így egy szerződésmódosításban való szerepeltetését teljesen feleslegesnek tartjuk, különösen, hogy ekkora már várhatóan a beruházás egy része megvalósult. A pályázatban szereplő beszámoló táblával kapcsolatosan nem érkezett sok hozzászólás, de úgy véljük, hogy a táblázat ily módon történő szerepeltetése (eredmény és mérlegkimutatás fősorok összemosása) több problémát is felvet. Egyrészt a pénzügyi tervezésben jártas pályázók és tanácsadók egészen más sémához szoktak. Általában teljes eredménytervet vagy mérlegtervet készítenek, hiszen a finanszírozók (bankok, tulajdonosok) is ezt követelik meg. Természetesen sok olyan vállalkozás 17
van, mely nem készít semmilyen tervet, de a táblázatok "összemosása" rajtuk sem segít. Korrekt vizsgálat lehetősége? Mikor van szükség beszámoló tervre? Hitel és kamattámogatás esetére Összhang a monitoring rendszerrel Megfontolandó: 1 Ft vagy 1000 Ft Ezenfelül, ha a pályázatokról mélyebb pénzügyi szakértői vizsgálat is készül, akkor az összemosott kategóriák miatt egyes pontokra csak következtetni lehet, ami a korrekt vizsgálatot nagyban hátráltatja. Azt is megfontolás tárgyává tennék, hogy mely esetekben milyen beszámoló táblára van szükség. Egy 10 millió forintos egyéni vállalkozó gépvásárlása jelentősen különbözik egy 500 millió forintos élelmiszeripari beruházástól, így a táblázatokkal szemben támasztott információs igény is egészen más lehet. Emellett megfontolandó az is, hogy a következő programozási időszakban olyan beszámoló tábla kerüljön összeállításra, ami alapján egy pályázatot részben finanszírozó pénzintézet is egyértelműen meg tudja állapítani a vállalkozás üzleti tervét. Ennek különösen akkor lesz értelme, ha a pályázatokhoz kiegészítő kamattámogatás kapcsolódóik, vagyis bankokat kell bevonni a pályázatba. A monitoring rendszer szempontjából sem mellékes a beszámoló táblák szerkezetének kialakítása, célszerű lenne úgy alakítani, hogy a monitoring táblákba egyértelműen be lehessen emelni a beszámoló terv adatait A beszámoló táblával kapcsolatosan több hozzászóló is jelezte, hogy a forintra pontos adatok szerepeltetése felesleges, hiszen itt alapvetően terv adatokról van szó, illetve a terv alapjául szolgáló pénzügyi dokumentumok is általában ezer forintra kerekítve kerülnek meghatározásra (kivéve például egyéni vállalkozók adóbevallását). Amennyiben a jövőben az ezres kerekítés lesz a meghatározó, akkor mindenképpen definiálni kellene a kerekítés módját, és ezzel kapcsolatosan célszerű lenne azt az általánosan elfogadott kerekítési módot választani, amit a tervezésnél általában használt MS Excel is használ, hiszen a legtöbben továbbra is ezzel a szoftverrel, vagy klónjaival terveznek. Az MS Excellel kapcsolatosan még egy pályázatíró megjegyezte, hogy a SAPARD-ban bevált Excel táblák közzététele hasznos lett volna az 18
AVOP-ban is. A pályázati word dokumentumban több oldaltörési, és Jól szerkeszthető pénzügyi táblák egyéb szerkesztési probléma is felmerült. Amennyiben lesznek nagy pénzügyi táblák a következő programozási időszak pályázati anyagaiban, akkor javasoljuk, hogy ezekre, jól definiált excel táblák kerüljenek kidolgozásra (mint az AVOP-ban az áfa arányosítási tábla), melyek nagyban meggyorsíthatják a pályázók munkáját. Megfontolandó: Pénzügyi tervek időtávja Megfontolandó: Naturáliák vizsgálata pénzügyi adatok helyett Felmerült még: Negyed éves tervezés Felvetődött továbbá annak kérdése is, hogy hány évre kelljen a beszámoló táblát a pályázónak elkészíteni. Mi úgy gondoljuk, a hogy a monitoring időszak végéig mindenképpen szükséges lenne, de lehetőségeket kellene adni rá, hogy a táblák fejlécét a pályázók határozzák meg -2 évtől +5 évig. Javaslatként fogalmazódott meg, hogy egyes pályázati intézkedések esetében nem pénzügyi tervet kellene közölni, hanem más számonkérhető naturális terveket, mint például foglalkoztatottak száma, feldolgozott alapanyag mennyisége, vetésterület, stb. Ezek alapján a támogatási rendszerek változásától függetlenül is meg lehetne ítélni egy pályázatot. Ennek átgondolását mindenképpen javasoljuk a döntéshozók számára. A pénzügyi tervezéssel kapcsolatosan felmerült, a beruházások más módon történő ütemezése, pl. negyedéves bontásban. Véleményünk szerint a mérföldköves rendszer bevezetése nem volt megterhelő a pályázók számára, ezért mi a mérföldkövek fenntartását szorgalmazzuk, melynek oka az is, hogy a mérföldkövek révén a hivatal jobban tudja tervezni a kiadásokat is. Azt viszont érdemes lenne megfontolni, hogy a mérföldköves részletes tábla szerepeltetése mellett vajon van-e szükség az 5.5.1-es táblákra, hiszen azok kevesebb információt hordoznak magukban, mint a mérföldkő táblázat. Biztosítékok, a felajánlás rendszere Téma: Biztosítékok A biztosítékok rendszere a pályázati rendben többször is változott: egyrészt lehetőség nyílt új biztosítékformákra, másrészt az előleg lehetővé tétele (és ehhez kapcsolódóan ingatlan fedezet biztosítása) jelentősen megváltoztatta a 19
biztosítékok rendjét. Ezenkívül változott a szabályozás az 5 millió forint alatti támogatásokkal kapcsolatosan, és bizonyos pályázók személyében nincsen szükség már biztosíték felajánlásra. Mindezek ellenére több hozzászólás is érkezett a biztosítékokkal kapcsolatban, melyek alapján úgy gondoljuk, hogy a tanulmánynak erre a területre mindenképpen érdemes külön kitérnie. Az MVH részéről már a megbeszélés elején felvetődött, hogy a biztosíték felajánlások rendje nem kellően szigorú, és csak a következő évek tapasztalatai fogják eldönteni, hogy a hivatal a nem szerződés szerinti teljesülés esetén, hogyan fogja a támogatást visszakövetelni. Az elmélet: Biztosíték fajták A biztosítékok szempontjából két biztosítékformát célszerű megkülönböztetni, a kemény és puha biztosítékokat. Az előbbi közé tartozik pl. a bankgarancia, vagy a biztosító által vállalt készfizető kezesség, ebben az esetekben a támogatás visszafizetésének az esélye jóval nagyobb, a garancia tárgy időközben bekövetkező értékvesztése nullával egyenlő. Ebből viszont következik az is, hogy ezek felajánlása jóval nagyobb ráfordítással jár a pályázó részéről. A bankgarancia értéke éven belül 1%, éven túli lejárat esetén a garantált összeg 2% körül mozog. Így egy 10 millió forintos garanciavállalás 5 évre, az üzemeltetési kötelezettség végéig elérheti az egymillió forintot, ami már jelentősnek mondható. A puha garanciatárgyak körébe a tárgyi vagy az ingatlan fedezet sorolható. Az előbbi esetében, ha a pályázat tárgyát képező gépet ajánlja fel a pályázó, akkor elegendő árajánlatot becsatolni a pályázattal, míg az utóbbi esetében elegendő az önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítvány. Egyik dokumentum sem bizonyítja 100%-osan, hogy a támogatás valóban visszakövetelő lesz, egyrészt a gépek értéke az avulás miatt jelentősen csökkenhet, akár 1-2 év alatt a gépérték 50%-ára, másrészt az adó- és értékbizonyítvány nem kellően piac szemléletű, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy értékesítése esetén a vagyontárgyat valóban azon az áron lehet értékesíteni. A fentiek miatt véleményünk szerint is a biztosítékok felajánlásának 20