Geomorfológia 7. előadás A folyóvíz felszínformáló munkája
Csapadék (légköri csapadék) a légkörből szilárd vagy folyékony halmazállapotban a felszínre kerülő víz ( 1 mm = 1 l víz/m2) A csapadék mérése A csapadék fajtája A csapadék intenzitás A csapadék eloszlás területi eloszlás időbeli eloszlás
Hulló csapadék (95%) 1. Szitálás -ködszitálás 2. Eső -ónos szitálás 3. Záporeső 4. Ónos eső 5. Havazás 6. Dara 7. Jégeső Nem hulló csapadékok (5%) 1. Harmat 2. Dér 3. Zúzmara
Csapadékintenzitás csendes eső zápor felhőszakadás 1-2 mm/óra 3 mm/óra 40-50 mm/óra
Csapadékeloszlás Csapadékos napok száma évi 140-190 A napi csapadékrekord: 133 mm, Rahó, 1947. december 29 Legalacsonyabb csapadékátlagok Legmagasabb csapadékátlagok
Alapfogalmak: A lefolyás 1. Lefolyás: a víz mozgása a felszínen, vagy a felszín alatt a víz természetes körforgá 2. Térfelszíni lefolyás: a vízgyűjtő terület felszínén lefolyó víz (ill. annak mozgása) m mielőtt elérné a befogadót, azaz egy jól meghatározott medret 3. Felszíni (mederbeli) lefolyás: a felszíni vízfolyás hozama (ill. mozgása) egy megha szelvény felett, avagy térfelszíni lefolyás, amennyiben már elérte a befogadót 4. Felszín alatti hozzáfolyás: (felszín közeli lefolyás) a csapadéknak az a része, amely beszivárgás után nem jut el a talajvíz felszínéig, hanem felszín alatti áramlásként köz a befogadóba kerül 5. Felszín alatti lefolyás: a csapadéknak (térfelszíni lefolyásnak) az a része, amely be után eléri a talajvizet (karsztvizet), majd forrás (közvetlen mérhető), vagy szivárgóvíz (nem pontszerű és közvetlenül nem mérhető) alakjában kerül a befogadóba 6. Közvetlen lefolyás: a felszíni lefolyás, felszín alatt érkező vizek és a mederre hulló csapadék összege
A lefolyás Amikor az esőzés, vagy az olvadás intenzitása meghaladja a szivárgási Sebességet, majd a domborzati viszonyoktól függően helyben marad, vagy a gravitáció hatására megindul a lejtőn Típusai: felszíni mederbeli felszín közeli felszín alatti
Folyóvíz: meghatározott pályán un. mederben lefolyó víz. Nagyon fontos a linearitás. Akkor alakul ki, ha egy mederben a vízbevétel meghaladja a párolgásból és beszivárgásból származó veszteséget.
Esőbarázdák
A vízfolyások természete helyzeti energia E m =m. v 2 /2 átnedvesítés súrlódás 1. Lamináris: a vízrészecskék egymással párhuzamosan mozognak. A víz és a meder közötti rétegben a sebesség = 0. 2. Turbulens (örvénylő).
Örvények: A. Vándorló örvények: vízszintes tengelyű, a felszínen is, a fenéken is kialakulhat. a. Forrásörvények: a sodorvonalban, áradáskor. b. Szívóörvények: a vízfolyások szélén. http://pre12.deviantart.net/ac8b/th/pre/i/2012/096/5/2/free_stock whirlpool _in_the_mountain_stream by_lakespirit3-d4v9lhi.jpg B. Álló örvények: valamilyen egyenetlenséghez kötődnek.
Felszíni, mederbeni lefolyás Ahogy elkezd esni az eső a víz a felszín legmélyebb pontjain gyülekezik össze A következő lépésben a már bevájt medret bizonyos magasságig megtöltve halad a völgyfenék lejtésének irányába A völgyfenéken egyre nagyobb vízfolyásokat alkotva jut el a végső befogadóig, a tengerekig
Felszín közeli, felszín alatti lefolyás
Lefolyás a vízgyűjtőről Vízgyűjtő: az a terület, ahonnan egy vízfolyás összegyűjti a tápláló vizeit. www.chescocooler.org
www.icpdr.org
Vízválasztó: két vízgyűjtőt elválasztó, a köztük lévő legmagasabb felszíni pontokat összekötő vonal (gerinc). Hegységi vízválasztó http://utkeresok.hu/wp-content/uploads/2013/02/vizvalaszto.jpg
Kontinentális vízválasztó http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b1/ocean_drainage.png/800px-ocean_drainage.png
Síksági vízválasztó http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0c/%d0%93%d1%96%d0%b4%d1%80%d0%be%d0%b3%d1%80%d0%b0%d1%84%d1%96%d1%87%d0%bd%d0%b0_%d1%81%d1%96%d1%82%d0%ba%d0%b0_%d0%a3%d0%ba%d1%80%d0%b0%d1%97%d0%bd%d0%b8.jpg
Felszín alatti vízválasztó
Vízfolyás Meghatározott pályán (mederben) mozgó vizek. LINEARITÁS. Hosszabb út megtétele után nem párolog és nem szivárog el A vízbevétel legalább időlegesen meg kell, hogy haladja a vízveszteséget
Vízfolyástípusok Klímafüggő Autochton (tájhoz illeszkedő) Állandó Időszakos periodikus (fiumarák) epizodikus (vádi, creek) Allochton (tájidegen) Átfolyó (Nílus) Elvesző (Chari, Logone)
Források Felszín alatti vizek természetes felszínre bukkanásai, a felszíni vízhálózat kiindulási pontjai talajvízforrás, rétegvízforrás, karsztforrás, ásványvízforrás, gyógyvízforrás, hévízforrás http://s2.wklcdn.com/image_13/410837/3230117/1377401.jpg
Tavak Források Gleccserek http://static.panoramio.com/photos/large/6077759.jpg
Torkolatok Tavak Tengerek http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/a%20n%c3%adlus%20delt%c3%a1ja.jpg Másik folyó (elveszők kivételek)
Folyórendszerek Egymásba ömlő, tóba v. tengerbe érkező vízfolyások
Vízhozam http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/vizsgalatiesbemutatasigyakorlatokafoldrajztanitasban /images/563d0ba1.jpg Patak vízhozamának mérése bukóval (Thomson-féle bukó) (fotó: Kovács P. 2007)
Vízjárás a folyók vízhozam-ingadozásának átlagos, szabályos évszakos sorrendje. Jellege az éghajlattól függ http://www.marcal.hu/illus/hidro/vizjaras-morichida-1923-32.gif
Vízjárási rendszerek azonos éghajlatú területek folyóinak vízjárásában mutatkozó közös jellemzők alapján: Vojejkov, A. A. 1885, Pardé, M. 1947 a magas és kisvizek száma, a táplálás fajtái, ingadozási együttható (a havi közepes vízhozam / az évi közepes vízhozam, a legnagyobb és a legkisebb vízhozamú hónap hányadosa) alapján három típust különített el: 1. Egyszerű rendszer: évente egy magas és egy kisvizű folyók, altípusok a táplálás szerint. 2. Eredeti komplex rendszer: legalább két magas és két kisvizű folyók, altípusok a táplálás szerint. 3. Váltakozóan komplex rendszer: csak esők táplálják a folyót, de különböző éghajlatokat kereszteznek (Nílus), vagy különböző táplálásúak, de változtatják vízjárásukat.
Köszönöm a figyelmet!