Parlagfű modul Készítette: Ovárdics Andrea Mely célok eléréséhez járul hozzá? A kurzus résztvevői megértik a parlagfű gyomnövény terjedése- az egyén életmódja- az allergia kialakulása közötti kapcsolatot. Motiváltakká válnak az egészségért való felelősség tudatosítására, valamint megtanulják azokat a technikákat, amelyekkel képessé válnak a parlagfűmentesség igényét követő magatartásra és a környezettel harmonizáló életvitel formálására. A személyes-, kognitív-, szociális kompetencia fejlesztése, szociális érzékenység fokozása, kommunikációs- és vitakészség fejlesztése kerül előtérbe. Célcsoport: A parlagfű modul a főiskolai hallgatók részére készült, különös tekintettel pedagógusképzésben résztvevők részére ajánlott - óvodapedagógus, tanítójelölt, tanárjelölt, gyógypedagógus hallgatók számára. A pedagógusok gyakorlat-centrikus továbbképzésének anyaga, amely során a pedagógusok képesek lesznek ökológiai szemlélettel érzékennyé tenni a gyermekeket, kollégákat és a szülőket a parlagfű és egyéb gyomnövények okozta környezeti és egészségügyi ártalmakra, kiemelten kezelve a pollenallergiát. Segítik kialakítani a családok életvitelében a szemléletváltozást, a környezettudatos magatartást a környezettel harmonizáló életvitel formálására. A modul témakörei: I. Pollenallergia kialakulását meghatározó tényezők, prevenció lehetőségei 1. Miért és hogyan alakul ki a pollenallergia? 2. A primer-, szekunder-, tercier prevenció lehetőségei. 3. Ismerjük meg a parlagfű életét! 4. Életvezetési ajánlások pollenallergiások részére II. Hogyan éljünk együtt a pollenallergiával? 5. Parlagfűmentesítés lehetőségei. 6. Egészségvédelem egyéni-társadalmi feladatvállalása 7. Tanácsok pedagógusok számára Igényelt idő: A modult 2x90 percre terveztük. Eszközök: Résztvevőknek tervezett mellékletek, csomagolópapír, szókártyák, boríték, íróeszközök, ragasztó, olló Felhasználási terület: A parlagfű modul óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, gyógypedagógusok graduális képzésben, valamint a továbbképzésben egyaránt felhasználható. A modul beépítése az alábbi kurzusok tematikájába ajánlható: Pedagógia Egészségtan Anatómia- élettan Környezeti nevelés Természetismeret 1
A kompetenciafejlesztés fókuszai Személyes kompetencia: A résztvevők egészségtudatos-, illetve környezettudatos-magatartásának fejlesztése egészségvédő motívumok kiemelésével, kreativitás, önértékelés Egészséges és kulturált életmódra nevelés: Egészség, mint érték képviselete. Kognitív kompetencia: Összefüggés-kezelő képesség, a környezeti problémák gazdasági, ökológiai és társadalmi következményeinek ismerete, problémamegoldó képesség, rendszerező képesség, logikai képesség, szövegértés, Szociális kompetencia: Csoportkezelő képesség, közös összefogás eredményeként, az egészséges és tiszta környezetben csökkenthető az allergiás megbetegedések száma. Segítségnyújtás, empátia, türelem, verbális kommunikáció, tolerancia. Tematika: I. Pollenallergia kialakulását meghatározó tényezők, prevenció lehetőségei 1. Miért és hogyan alakul ki a pollenallergia? 2. A primer-, szekunder-, tercier prevenció lehetőségei. 3. Ismerjük meg a parlagfű életét! 4. Életvezetési ajánlások pollenallergiások részére Ajánlott feldolgozási mód: A kurzus hallgatói a felsőoktatási intézményekben nem-hagyományos módszerrel, sajátélményen alapuló tanulási folyamat során dolgozzák fel a tanulási tartalmat. Ennek következtében speciális oktatói kompetenciákat igényel a módszert. 1x90 percben szemináriumi illetve gyakorlati kurzus keretein belül Kooperatív csoportmunkára alapozó hallgatói tevékenységekre épül a modul. Előzmények: Nincs speciális előzetes ismeretre vagy képességre szükség Az órákon spontán kialakított kiscsoportokban dolgoznak a hallgatók. Idő Tevékenység Feladat Tevékenység/fejlesztendő készségek 5 Ráhangolás Minden hallgató részére biztosítjuk az 1. számú hallgatói mellékletet. A csoportok 2. számú hallgatói mellékletben szereplő 4 puzzle képet kapnak borítékban. A feladatuk az, hogy rakják ki a képeket és beszéljék meg, mit látnak rajtuk. Meg kell állapítani, hogy mi a kapcsolat a képek között. (1. feladat) Kapocs: Allergia 8 Miért és hogyan Allergia- népbetegség meglévő ismeretek alkalmazása, figyelem, asszociációs készség Módszer Manuális tevékenység csoportban Eszköz 4 boríték puzzle képekkel 1. és 2. számú hallgatói melléklet; 1. számú oktatói melléklet 2
alakul ki a pollenallergia? téma feldolgozása összefüggés vizsgálata Az 1. számú hallgatói mellékletben szereplő feladatlap kérdéseire válaszok megfogalmazása csoportonként, majd ellenőrzése. A csoport szóvivője elmondja a választ, a többi csoport jelzi, hogy egyetért vele, vagy más véleményen van. Az oktatónak lehetősége van a hibák korrigálására (2.-4. feladat) Mindennapokban elterjedt Tévhitre fel kell hívni a figyelmet! 20 Hogyan alakul ki a pollenallergia? 25 A primer-, szekunder-, tercier prevenció lehetőségei. Téma feldolgozása A pollenallergia multifaktoriális betegségkénti értelmezésének megértéséhez a 3. számú hallgató mellékletet a csoport minden tagja elolvassa. A csoporttagok beszéljék meg a 4. számú hallgatói melléklet folyamatábrájának hiányzó feliratait. Majd egészítsék ki az olvasottaknak megfelelően (5. feladat). Mindenki jelölje be saját helyét (egészségi állapotát) a folyamatábrán! Primer, szekunder, tercier prevenció fogalomköre A pollenallergiás megbetegedés kialakulásának ismeretében adja meg a primer, szekunder, tercier megelőzés lehetőségeit az 5. számú hallgatói mellékletben található kártyák felhasználásával. (6. számú feladat) 5 Pollenallergia tünetei adottak a 7. számú feladatban. Cél: a leggyakoribb pollenallergiát okozó gyomnövény megnevezése. 15 Jól ismeri a parlagfű növényt? 1. számú hallgatói melléklet 8. feladata Ismerjük meg a parlagfű életét! Feladat: a parlagfű azonosítása, életciklusának megismerése. meglévő ismeretek rendszerezése, figyelmes olvasás szövegértés, új ismeretek elsajátítása, empátiás készség ismeretek rögzítése problémamegoldó készség Emlékezet, figyelem, empátia, kreativitás Önértékelés Egészség, mint érték képviselete Emlékezet, figyelem Ismeret alkalmazása, gondolkodás Figyelem, Új ismeretek elsajátítása és a Csoport munka Egyéni munka Csoport munka Egyéni munka Csoport munka Egyéni munka 2. számú oktatói melléklet 3. számú hallgatói melléklet 4. számú hallgatói melléklet 3. számú oktatói melléklet 5. számú hallgatói melléklet 6. számú hallgatói melléklet Olló, csomagolópapír, 3
Téma feldolgozása 12 Életvezetési ajánlások pollenallergiások részére Téma feldolgozása Figyelemfelhívó plakát meglévő ismeretek készítése a 6. számú hallgatói rendszerezése melléklet szövegkártyái és képei segítségével. A csoportok bemutatják az elkészített plakátokat, átadják Képzelet, empátia, az újonnan szerzett ismereteiket kreativitás, a többi csoportnak. Majd a nonverbális plakátok elhelyezése a kifejezőképesség következő találkozásig. fejlesztése A parlagfű ismeretében adjon Ismeretek életvezetési tanácsot alkalmazása, óvodáskorú, általános iskolás, Figyelem, és felnőtt korosztályhoz tartozó koncentráció, pollenallergiásoknak a 7. számú következtetés, hallgatói melléklet gondolkodás felhasználásával. A csoportok feladata a tanácsok félmondatait összeilleszteni teljes mondattá, melyet az 1. számú hallgatói melléklet 9. feladatában egyéni élmények, rögzítenek. vélemények, érzések A csoport tagjai beszámolnak, kifejezése hogy mit és miért tartottak e téma feldolgozásánál a legérdekesebbnek. Tematika: II. Hogyan éljünk együtt a pollenallergiával? 5. Parlagfűmentesítés lehetőségei. 6. Egészségvédelem egyéni-társadalmi feladatvállalása 7. Tanácsok pedagógusok számára Csoport Munka Kooperatív tanulás Csoport munka ragasztó, íróeszközök 7. számú hallgatói melléklet Ajánlott feldolgozási mód: 1x90 percben szemináriumi illetve gyakorlati kurzus keretein belül Előzmények: Az előző órán spontán kialakított kiscsoportokban dolgoznak tovább a hallgatók. Az elkészített PARLAGFŰ figyelemfelhívó plakátot a csoportokhoz helyezzük el. Idő Tevékenység Feladat Tevékenység/fejlesztendő készségek 8 Ráhangolás A feladat az, hogy activity játék keretein belül játsszák el a parlagfű által okozott pollenallergia tüneteit. Segítséget nyújt az 1. számú hallgatói melléklet 7. feladata. Az activity kártyákat a 8. számú hallgatói melléklet tartalmazza. 20 Parlagfűmentesítés lehetőségei. Szekunder és tercier prevenció kiemelt feladata a parlagfűmentes környezet biztosítása. Parlagfű mentesítési lehetőségek, emlékezet kreativitás, kifejezőképesség Módszer Activity játék Eszköz 8. számú hallgatói melléklet 4. számú oktatói melléklet 4
A téma feldolgozása 8 Egészségvédelem egyéni-társadalmi feladatvállalása Téma feldolgozása valamint ezen módszerek előnyeinek és hátrányainak feltárása az 1. számú hallgatói melléklet 10. feladatának megoldásával valósulhat meg. A csoport tagjai, majd egy ember megosztja a több csoport tagjaival megbeszélik a helyesnek vélt megoldást. Mindegyik megoldási esetben a terület parlagfű mentessége a cél! Kinek mi a feladata a parlagfű elleni védekezésben? Szöveg kiegészítése. Ki kell egészíteni a mondatokból hiányzó neveket, melyek fel vannak felsorolva. 1. számú hallgatói melléklet 11. feladatának megoldásával 30 Szituációs játék: A hallgatók csoportjai parlagfűmentesítési lakossági fórumon vesznek részt. A csoportok fele a parlagfűmentesítés ellen szóló, 15 Tanácsok pedagógusok számára 9 Téma feldolgozása Önértékelés, csoportmunka értékelése vagy közérdektelenséget megjelenítő véleményt fogalmaz meg, míg a csoportok másik fele a parlagfűmentesítés fontossága mellett érvel, meggyőzést gyakorolja. Segítségként felhasználható a 9. számú hallgatói melléklet érveiellenérvei. A vélemények az 1. számú hallgatói melléklet 12. pontjában rögzítésre kerülnek Tanácsok pedagógusjelölteknek. Feladat, hogy összegyűjtsék a gyermekek iskolai/ óvodai környezetében, foglalkozások során előforduló allergéneket. Felismerjék ezen allergének mennyiségi csökkentésének vagy kiküszöbölésének lehetőségeit. Tanácsaikat rögzítsék az 1. számú hallgatói segédlet 13. pontjában. Milyen értékeket közvetített a modul? Csoportok beszámolnak munkájukról: a foglalkozás melyik részén érezték jól magukat és mikor nem. Hogyan tudtak együtt dolgozni, mire kell legközelebb figyelniük? Új ismeretek átadása, meglévő ismeretek rendszerezése, Együttműködési készség, emlékezet, szövegértés, empátia Érvelés, ok-okozati összefüggés keresése, meggyőzés Ismeretek alkalmazása, kifejezőkészség, kommunikáció ok-okozati összefüggés keresése, Ismeretek alkalmazása, kifejezőkészség, kommunikáció kifejezőkészség, kommunikáció, empátia Csoport munka Egyéni vélemények kifejezése Csoport munka Csoport munka Drámajáték Csoport munka 5. számú oktatói melléklet 9. számú hallgatói melléklet 6. számú oktatói melléklet 5
1. számú oktatói melléklet Inhalátor Náthás nő Parlagfű Clemens von Pirquet (1874-1929) Az allergia kifejezést 1906-ban a bécsi gyermekorvos használta először Mindegyik kép az allergiás betegséggel hozható kapcsolatba. 6
2. számú oktatói melléklet FELADATLAP Csoport neve:.. 1. Mit lát a képeken? Inhalátor Náthás nő Parlagfű Clemens von Pirquet- bécsi orvos Mi a kapcsolat a képek között? Mindegyik kép az allergiás betegséggel hozható kapcsolatba. 2. Mit jelent az allergia kifejezés? Allergiás reakción a kórosan kisiklott, de a normális, azaz adaptív immunválasz útján létrejövő szervezeti reagálást tekintjük. Erre utal maga az allergia elnevezés is, amelyet Clemens von Pirquet használt először 1906-ban. A görög eredetű kifejezés (allos+ergon) jelentése: eltérő reakció Tévhit, hogy az allergiás reakció az immunrendszer gyengesége miatt alakul ki. 3. Ki használta először és mikortól az allergia szót? Clemens von Pirquet 1906-ban (100 éve használatos) 4. Mit gondol, milyen gyakoriságú hazánkban a pollenallergia? 100 felnőttből minden 40. ember regisztrált pollenallergiás tüneteket mutat. Becslések szerint minden 4. ember valamilyen allergiás megbetegedés tüneteit mutatja. 7
3. számú oktatói melléklet Miért pont én lettem allergiás? Az allergia kialakulását befolyásoló tényezők Annak ellenére, hogy a pollenallergia hajlamát /atópia/ születésünktől kezdve magunkkal hordozzuk, hogy valójában kialakul-e a betegség egyszerre több tényezőtől is függ. Az allergiás betegségek kialakulásában alapvetően négy tényező játszik fontos szerepet: a genetikai hajlam, a környezeti tényezők, az életmód és az egészségügyi ellátás. A kutatások szerint 11, az allergiás tünetek kiváltásáért felelős fehérjemolekula szakaszt azonosítottak a parlagfű pollenen. A genetikai hajlam lényege az, hogy a szervezet bizonyos a fehérjeszakaszokra, azaz az antigénekre túlzott ellenanyag termeléssel válaszol. Ha mindkét szülő allergiás betegségben szenved, az esetek 40-50%-ában a gyermekük is hajlamos lesz az allergiás tünetek megjelenésére, míg egy szülő betegsége esetén az arány 20-25%. Ha a családban nincs allergiás, a születendő csecsemőnél 10% az esély a megbetegedésre. Több száz, a környezetünkben előforduló kémiai szennyező anyagról tudjuk, hogy megváltoztatják az immunrendszer működését. Vannak olyan anyagok, amelyek önmagukban is allergiás folyamatot indítanak el. Kontakt allergiát okoz a nikkel és a króm (bizsu-allergia). A kémiai környezetszennyezők közül a formaldehidről tudjuk, hogy a légutakon bejutva vagy direkt a véráramba kerülve allergiát okoz. A formaldehid a lakótér levegőjébe a farostlemezekből készült bútorokból, tapéta- és szőnyegpadló ragasztó anyagokból juthat be. Amikor a genetikai hajlammal rendelkező egyén először találkozik a parlagfű pollennel: ennek hatására megindul a szenzitizálódás /érzékenyítődés/ szakasza, amely folyamán a pollenfehérje szerkezetének tárolása megtörténik. Majd az immunrendszer B-sejtjei speciális ellenanyagot kezdenek termelni a pollenfehérje ellen. Az ellenanyagok hozzákapcsolódnak az immunrendszer hízósejtjeihez. Ez a folyamat éveken át tarthathat. Ha a szervezet ismételten találkozik a parlagfű pollenével, akkor a pollenfehérje hozzákötődik az érzékennyé vált hízósejtekhez, és a sejtek szemcséiben lévő bioaktív anyagok pl.: hisztamin kiszabadulnak. Amelyek hatására a külső és belső allergiás tünetek megjelennek. Az allergiás betegségek tünetei különbözőek (nátha, fulladás, bőrviszketés, hasmenés), de az eredetük azonos. Ezért előfordul, hogy az ember élete során az egyik allergiás tünet mellett másik is kialakul. Például a pollenallergiás szénanáthások negyede 10 év múlva asztmás beteg is lesz. Az allergiás tünetek megelőzésének szempontjából két lehetőség van attól függően, hogy hova születik a csecsemő. A hajlamtól mentes családokban a passzív dohányzás megakadályozása és a szoptatás az, aminek fontosságát valamennyi kutatás kiemeli. Míg az allergiára hajlamos családok újszülöttjeinél a lakás allergénterhelésének csökkentésével kell kiegészíteni. Amely az allergének távoltartásával (gyomirtás, környezetszennyezés csökkentése), valamint az életmóddal összefüggő allergia-elősegítő tényezők (mint a dohányzás, stressz, vagy a túlsúly) kerülésével érhető el. Ha csecsemőkorában legalább 4-6 hónapos koráig anyatejet kapott, elkerülve más idegen táplálékot; ha dohányfüstmentesen él, ha a lakókörzetét gyommentesíti, és ha egészséges életmódot folytat, akkor megtett mindent, hogy később se váljon allergiássá. Prof. Dr. Nékám Kristóf tanulmánya a http://www.medlist.com/hippocrates/iii/5/301main.htm címen érhető el. 8
Genetikai hajlam Életmód Környezetszennyezés Egészségügyi ellátás Pollenfehérje szerkezetének tárolása 1. találkozás a pollennel Ellenanyagtermelés Szenzitizálódás Hízósejtekhez kapcsolódnak az ellenanyagok Több év is eltelhet Újabb találkozások az allergénnel a pollenfehérje hozzákötődik a hízósejtekhez, a sejtek szemcséiben lévő bioaktív anyagok Allergiás tünetek 9
4. számú oktatói melléklet Töltse ki a táblázatot a megfelelő válaszok betűjelével! Parlagfűmentesítés lehetőségei: Előnye Hátránya Gyepesítés d,i, Kaszálás, fűnyírás a, d, p e Legeltetés d, g, p Gyomlálás d, k, n b, c, f,o Vegyszeres védekezés d,j, m, p h, a) több évig, évente rendszeresen végezve, még a parlagterületről is kiszoríthatja a parlagfüvet és más gyomokat b) alacsony hatékonyságú c) rendkívül munka és időigényes d) eredményes módszer e) nem mindig pusztítja el a növényt, oldalrügy marad, így a növényből újabb hajtások fejlődnek ki f) csak a virágzás előtt lehet igazán eredményesen végezni g) rendszeresen végezve gyommentesíthetőek azok a területek, amelyek megfelelnek az állattartás feltételeinek h) legutolsó eset, amit használunk, mivel ez a lehető legártalmasabb eljárás a környezetet tekintve i) elvetett egyszikű évelő növények (fűfélék) megakadályozzák a parlagfű és más gyomok megjelenését a területen j) megfelelő szakértelmet kíván k) környezetet és költségeket is leginkább kímélő eljárás m) csak olyan helyen szabad alkalmazni, ahol embereket, főként gyerekeket semmilyen módon nem veszélyezteti n) teljes mértékben eltávolítja a növényt o) a munkát végző személy ki van téve a kontakt bőrgyulladás veszélyének p) nem kell közvetlenül érintkezni a növénnyel Ne felejtse el, a legjobb megoldás a szántó megművelése, a parlagterületek visszagyepesítése, vagy beerdősített, a fűvel bevetett és ápolt közterület, a pázsitos, virágos, fákkal beültetett kert létrehozása! 10
5. számú oktatói melléklet KINEK KELL IRTANI A PARLAGFÜVET? A termelő, földhasználó köteles a gyomnövények ellen védekezni, terjedésüket megakadályozni, szükség esetén azokat elpusztítani. A parlagfűvel szennyezett területekkel kapcsolatos lakossági bejelentéseket külterület esetén a körzeti Földhivatalhoz írásban, belterület esetén pedig a helyi önkormányzat címén lehet tenni. A parlagfű elleni hatékony védekezés végrehajtása érdekében a parlagfűvel veszélyeztetett külterületeket a Földmérési és Távérzékelési Intézet megfigyelő rendszerben azonosítja, és az adatokat megküldi az illetékes földhivatalnak, továbbá tájékoztató jelleggel elektronikus formában parlagfű-szerver közzé teszi. Amennyiben a parlagfüves terület külterület, hívhatja a Növény- és Talajvédelmi Szolgálatot. A védekezések ellenőrzését a körzeti Földhivatal végzi. A fertőzött területek ismeretében a területileg illetékes Növény és Talajvédelmi szolgálatok, belterület esetén a település jegyzője közérdekű védekezést rendelnek el, amely azonnal végrehajtható. A közérdekű védekezések teljes költségét a földhasználó, földtulajdonos köteles megtéríteni. Az ÁNTSZ hatósági tevékenységet nem végez, csak bejelentési kötelezettsége van. Feladata az, hogy a lakosságot minél szélesebb körben tájékoztatni tudja a megelőzésről, gyomtalanításról. 6. számú oktatói melléklet Iskolai allergének Az iskola környezetben előforduló allergének nagyon hasonlóak az otthonokban fellelhető allergénekhez. Élősarok:állatszőr festékek krétapor por élelmiszer penészgomba füst parfümök,dezodorok vágott virágok: illatosítók virágpor ragasztó arcfesték Mit tud tenni a tanító? A tanító/ óvodapedagógus találkozhat a gyermek szüleivel és értesül a gyermek allergiás betegségéről A pedagógus tájékoztatást adhat a tanteremi tevékenységek során előforduló valamennyi allergénről Tájékoztathatja a szülőket, ha változást észlel a gyermek allergiás tüneteiben A szülőtől tájékoztatást kaphat mi a teendő egy reakció allergiás reakció esetén Lehetőségéhez mérten kedvezőirányba befolyásolhatja a tanterem környezeti tényezőit Például: Meghatározó, hogy a pedagógus mikor nyitja/ zárja az ablakokat Meggyőződik, hogy nem gyűlt össze por a teremben, pl. függöny, terítő, plüss játékok, babaruhák, fali díszek rendszeres tisztántartása Eltávolítja az allergiát kiváltó növényt a tanteremből A pedagógus az allergiás gyereket messzebb ülteti a táblától, hogy elkerülje krétaporból eredő ingerlést/ vagy pormentes krétát használ Száraz levegő esetén párásítót használ Kirándulást, szabadtéri rendezvényeket pollenmentes időszakra szervezi Figyelmezteti a gyermeket és szüleiket, hogy a gyermek vigye magával a gyógyszerét Kerüli, hogy a gyermek bőre közvetlen kontaktusba kerüljön festékekkel, pl. arcfestés 11
7. számú oktatói melléklet TOTÓ 1. Hány éve használják az allergia kifejezést? 30 50 100 2. Mikor jelent meg a parlagfű Magyarországon? az 1920-as években a II. világháború után napjainkban 3. Magyarországon minden hányadik ember regisztráltan pollenallergiás? 40 2000 5 4. Mekkora nagyságú a parlagfű pollenje? 10-25 mikrométer átmérőjű 10-25 milliméter átmérőjű 0,5 centiméter átmérőjű 5. Milyen messzire jut el a pollen a szél segítségével? 20 m 2 km 50-100 km 6. Hány pollenszezont különítünk el Magyarországon? 1 7 3 7. Hány virág található egy parlagfű növényen? 15-35 1-7 10-13 8. Hazánkban leggyakrabban kb. hány gyomnövény pollenje okozhat allergiát? 10 50 250 9. Hány pollen termelődik egyetlen parlagfű virágban? 6000 8 millió 8 milliárd 10. Hány csíraképes magot hoz 1 növény az élete során? 3000-4000 70000 1 millió 11. Hány évig őrzi meg csírázóképességét a mag? 5 10-20 30-40 12. Hány felelős fehérjedarabot (epitóp) azonosítottak a parlagfűnél? 1 11 30 13. Mióta működik pollenfigyelő szolgálat Magyarországon? 1960 1989 2000 12
1. számú hallgatói melléklet FELADATLAP Csoport neve:.. 1. Mit lát a képeken?..... Pirquet- orvos... Mi a kapcsolat a képek között? 2. Mit jelent az allergia kifejezés? Tévhit: az immunrendszer gyengesége miatt alakul ki 3. Ki használta először és mikortól az allergia szót?... 4. Mit gondol, milyen gyakoriságú hazánkban a pollenallergia? 100 felnőttből minden. ember regisztrált pollenallergiás tüneteket mutat. 5. Hogyan alakul ki a pollenallergia? Olvassa el a szöveget, és töltse ki a hallgatói melléklet folyamatábráját! 6. Mit tehet az egészségéért? Töltse ki a táblázatot! PRIMER PREVENCIÓ SZEKUNDER PREVENCIÓ TERCIER PREVENCIÓ CÉLJA: AZ ALLERGIÁS ÉRZÉKENYÍTŐDÉS /SZENZITIZÁCIÓ/ KIALAKULÁSÁNAK MEGAKADÁLYOZÁSA CÉLJA: A MÁR BEKÖVETKEZETT ÉRZÉKENYSÉG ESETÉN AZ ALLERGIÁS BETEGSÉG MEGJELENÉSÉNEK MEGELŐZÉSÉT JELENTI CÉLJA: A MÁR KIALAKULT ALLERGIÁS BETEGSÉG ESETÉN A BETEGSÉG SÚLYOSSÁGÁNAK ENYHÍTÉSE, A BETEG ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA 13
7. Hazánkban kb. 250 gyomnövény pollenje erős allergénként hathat az ember szervezetére. Az alábbi sorokban a pollenallergia tünetei találhatók. Keresse meg, és karikázza be a tüneteket leggyakrabban kiváltó növény nevét, amelyet a feladatban rejtettünk el! S Z E M P Í R,K Ö N N Y E Z É S T O R O K K A P A R Á S O R R V I S Z K E T É S N E H É Z L É G Z É S F U L L A D Á S K Ö H Ö G É S T Ü S S Z Ö G É S, F Ü L V I S Z K E T É S V Í Z S Z E R Ű O R R F O L Y Á S 8. Jól ismeri a parlagfű növényt? Készítsen figyelemfelhívó plakátot a megadott szövegrészekből és képekből! 9. Adjon életvezetési tanácsot pollenallergiásoknak! 14
10. Töltse ki a táblázatot a megfelelő válaszok betűjelével! Parlagfűmentesítés lehetőségei: Előnye Hátránya Gyepesítés Kaszálás, fűnyírás Legeltetés Gyomlálás Vegyszeres védekezés a) több évig, évente rendszeresen végezve, még a parlagterületről is kiszoríthatja a parlagfüvet és más gyomokat b) alacsony hatékonyságú c) rendkívül munka és időigényes d) eredményes módszer e) nem mindig pusztítja el a növényt, oldalrügy marad, így a növényből újabb hajtások fejlődnek ki f) csak a virágzás előtt lehet igazán eredményesen végezni g) rendszeresen végezve gyommentesíthetőek azok a területek, amelyek megfelelnek az állattartás feltételeinek h) legutolsó eset, amit használunk, mivel ez a lehető legártalmasabb eljárás a környezetet tekintve i) elvetett egyszikű évelő növények (fűfélék) megakadályozzák a parlagfű és más gyomok megjelenését a területen j) megfelelő szakértelmet kíván k) környezetet és költségeket is leginkább kímélő eljárás m) csak olyan helyen szabad alkalmazni, ahol embereket, főként gyerekeket semmilyen módon nem veszélyezteti n) teljes mértékben eltávolítja a növényt o) a munkát végző személy ki van téve a kontakt bőrgyulladás veszélyének p) nem kell közvetlenül érintkezni a növénnyel Ne felejtse el, a legjobb megoldás a szántó megművelése, a parlagterületek visszagyepesítése, vagy beerdősített, a fűvel bevetett és ápolt közterület, a pázsitos, virágos, fákkal beültetett kert létrehozása! 15
11. Kinek mi a feladata a parlagfű elleni védekezésben? Egészítse ki a mondatokat az alább felsorolt kifejezésekkel! földhasználók és földtulajdonosok, önkormányzat jegyzője, Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Földmérési és Távérzékelési Intézetet (FÖMI), földhivatal, lakossági, település jegyzője, ÁNTSZ A köteles a gyomnövények ellen védekezni, terjedésüket megakadályozni, szükség esetén azokat elpusztítani. A parlagfűvel szennyezett területekkel kapcsolatos bejelentéseket külterület esetén a körzeti.hoz írásban, belterület esetén pedig a helyi..címén lehet tenni. A parlagfű elleni hatékony védekezés végrehajtása érdekében a parlagfűvel veszélyeztetett külterületeket a..megfigyelő rendszerben azonosítja, és az adatokat megküldi az illetékes..nak, továbbá tájékoztató jelleggel elektronikus formában parlagfű-szerver közzé teszi. Amennyiben a parlagfüves terület külterület, hívhatja a ot. A védekezések ellenőrzését a körzeti. végzi. A fertőzött területek ismeretében a területileg illetékes.ok, belterület esetén a.. közérdekű védekezést rendelnek el, amely azonnal végrehajtható. A közérdekű védekezések teljes költségét a. köteles megtéríteni. Az. hatósági tevékenységet nem végez, csak bejelentési kötelezettsége van. Feladata az, hogy a lakosságot minél szélesebb körben tájékoztatni tudja a megelőzésről, gyomtalanításról. 12. Parlagfűmentesítési Lakossági Fórumon vesz részt, amelyen két tábor alakult ki. Írja le a parlagfűmentesítés ellen szólók véleményeit, és érveljen, győzze meg őket a parlagfűmentesítés szükségességéről! Ellenvélemények Érvelés a parlagfűmentesítés mellett 13. Mit tesz, ha Ön óvodapedagógus/tanító, és a csoportjában pollenallergiás gyermek van? 16
13+1. Ellenőrizze tudását! TOTÓ 14. Hány éve használják az allergia kifejezést? 30 50 100 15. Mikor jelent meg a parlagfű Magyarországon? az 1920-as években a II. világháború után napjainkban 16. Magyarországon minden hányadik ember regisztráltan pollenallergiás? 40 2000 5 17. Mekkora nagyságú a parlagfű pollenje? 10-25 mikrométer átmérőjű 10-25 milliméter átmérőjű 0,5 centiméter átmérőjű 18. Milyen messzire jut el a pollen a szél segítségével? 20 m 2 km 50-100 km 19. Hány pollenszezont különítünk el Magyarországon? 1 7 3 20. Hány virág található egy parlagfű növényen? 15-35 1-7 10-13 21. Hazánkban leggyakrabban kb. hány gyomnövény pollenje okozhat allergiát? 10 50 250 22. Hány pollen termelődik egyetlen parlagfű virágban? 6000 8 millió 8 milliárd 23. Hány csíraképes magot hoz 1 növény az élete során? 3000-4000 70000 1 millió 24. Hány évig őrzi meg csírázóképességét a mag? 5 10-20 30-40 25. Hány felelős fehérjedarabot (epitóp) azonosítottak a parlagfűnél? 1 11 30 26. Mióta működik pollenfigyelő szolgálat Magyarországon? 1960 1989 2000 17
2. számú hallgatói melléklet 18
3. számú hallgatói melléklet Miért pont én lettem allergiás? Az allergia kialakulását befolyásoló tényezők Annak ellenére, hogy a pollenallergia hajlamát /atópia/ születésünktől kezdve magunkkal hordozzuk, hogy valójában kialakul-e a betegség egyszerre több tényezőtől is függ. Az allergiás betegségek kialakulásában alapvetően négy tényező játszik fontos szerepet: a genetikai hajlam, a környezeti tényezők, az életmód és az egészségügyi ellátás. A kutatások szerint 11, az allergiás tünetek kiváltásáért felelős fehérjedarabot azonosítottak a parlagfű pollenen. A genetikai hajlam lényege az, hogy a szervezet a fehérjedarabokra, azaz az antigénekre túlzott ellenanyag termeléssel válaszol. Ha mindkét szülő allergiás betegségben szenved, az esetek 40-50%-ában a gyermekük is hajlamos lesz az allergiás tünetek megjelenésére, míg egy szülő betegsége esetén az arány 20-25%. Ha a családban nincs allergiás, a születendő csecsemőnél 10% az esély a megbetegedésre. Több száz, a környezetünkben előforduló kémiai szennyező anyagról tudjuk, hogy megváltoztatják az immunrendszer működését. Vannak olyan anyagok, amelyek önmagukban is allergiás folyamatot indítanak el. Kontakt allergiát okoz a nikkel és a króm (bizsu-allergia). A kémiai környezetszennyezők közül a formaldehidről tudjuk, hogy a légutakon bejutva vagy direkt a véráramba kerülve allergiát okoz. A formaldehid a lakótér levegőjébe a farostlemezekből készült bútorokból, tapéta- és szőnyegpadló ragasztó anyagokból juthat be. Amikor a genetikai hajlammal rendelkező egyén először találkozik a parlagfű pollennel: ennek hatására megindul a szenzitizálódás /érzékenyítődés/ szakasza, amely folyamán a pollenfehérje szerkezetének tárolása megtörténik. Majd az immunrendszer B-sejtjei speciális ellenanyagot kezdenek termelni a pollenfehérje ellen. Az ellenanyagok hozzákapcsolódnak az immunrendszer hízósejtjeihez. Ez a folyamat éveken át tarthathat. Ha a szervezet ismételten találkozik a parlagfű pollenével, akkor a pollenfehérje hozzákötődik az érzékennyé vált hízósejtekhez, és a sejtek szemcséiben lévő bioaktív anyagok pl.: hisztamin kiszabadulnak. Amelyek hatására a külső és belső allergiás tünetek megjelennek. Az allergiás betegségek tünetei különbözőek (nátha, fulladás, bőrviszketés, hasmenés), de az eredetük azonos. Ezért előfordul, hogy az ember élete során az egyik allergiás tünet mellett másik is kialakul. Például a pollenallergiás szénanáthások negyede 10 év múlva asztmás beteg is lesz. Az allergiás tünetek megelőzésének szempontjából két lehetőség van attól függően, hogy hova születik a csecsemő. A hajlamtól mentes családokban a passzív dohányzás megakadályozása és a szoptatás az, aminek fontosságát valamennyi kutatás kiemeli. Míg az allergiára hajlamos családok újszülöttjeinél a lakás allergénterhelésének csökkentésével kell kiegészíteni. Amely az allergének távoltartásával (gyomirtás, környezetszennyezés csökkentése), valamint az életmóddal összefüggő allergia-elősegítő tényezők (mint a dohányzás, stressz, vagy a túlsúly) kerülésével érhető el. Ha csecsemőkorában legalább 4-6 hónapos koráig anyatejet kapott, elkerülve más idegen táplálékot; ha dohányfüstmentesen él, ha a lakókörzetét gyommentesíti, és ha egészséges életmódot folytat, akkor megtett mindent, hogy később se váljon allergiássá. 19
4. számú hallgatói melléklet Az allergia kialakulását befolyásoló tényezők Szenzitizálódás 20
5. számú hallgatói melléklet PRIMER PREVENCIÓ SZEKUNDER PREVENCIÓ TERCIER PREVENCIÓ CÉLJA: AZ ALLERGIÁS ÉRZÉKENYÍTŐDÉS /SZENZITIZÁCIÓ/ KIALAKULÁSÁNAK MEGAKADÁLYOZÁSA 4 HÓNAPOS KORIG KIZÁRÓLAG ANYATEJES TÁPLÁLÁS SZILÁRD TÁPLÁLÉK CSAK 4 HÓNAPOS KOR UTÁN SZÜKSÉG ESETÉN 1 ÉVES KORIG BIZONYÍTOTTAN HYPOALLERGÉN TÁPSZER ADÁSA KISMAMÁK DOHÁNYZÁSÁNAK MEGELŐZÉSE, DOHÁNYFÜSTÖS HELYEK KERÜLÉSE TERHESSÉG UTOLSÓ HARMADÁBAN ALLERGÉNEKBEN SZEGÉNY ÉTREND TARTÁSA CÉLJA: A MÁR BEKÖVETKEZETT ÉRZÉKENYSÉG ESETÉN AZ ALLERGIÁS BETEGSÉG MEGJELENÉSÉNEK MEGELŐZÉSÉT JELENTI ELLENANYAG TERMELŐDIK, ALLERGIÁS TÜNET MÉG NEM JELENTKEZIK NAGY POLLENKONCENTRÁCIÓ HATÁSÁRA A BETEGSÉG MANIFESZTÁLÓDHAT SZÜKSÉGES AZ ALLERGÉNEKET KERÜLNI: OTTHON, MUNKAHELYEN, SZABADBAN LÉGSZENNYEZŐDÉS CSÖKKENTÉSE, DOHÁNYFÜST MENTES KÖRNYEZET RENDEZETT KÖRNYEZET BIZTOSÍTÁSA/ GYOMTALANÍTÁS GYERMEKEK AKTÍVAN NE VEGYENEK RÉSZT A PARLAGFŰGYŰJTŐ AKCIÓBAN ALLERGÉNSZEGÉNY TÁPLÁLKOZÁS MOZGÁS, TESTEDZÉS KORSZERŰ LAKÁSÉPÍTÉS CÉLJA: A MÁR KIALAKULT ALLERGIÁS BETEGSÉG ESETÉN A BETEGSÉG SÚLYOSSÁGÁNAK ENYHÍTÉSE, A BETEG ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA ALLERGÉNEK ELKERÜLÉSE POLLENJELENTÉS FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE TÜNETI KEZELÉS, GYÓGYSZERES KEZELÉS, ALTERNATÍV GYÓGYMÓDOK POLLENSZŰRŐ HASZNÁLATA AUTÓBAN, LÉGKONDÍCIONÁLÓBAN, KERTI MUNKA VÉGZÉSEKOR ELLENJAVALT: FUTÁS, KERÉKPÁROZÁS, SÁTOROZÁS MAGAS POLLENKONCENTRÁCIÓBAN LELKI EGÉSZSÉG, STRESSZ KEZELÉS TÁPLÁLKOZÁS: KERESZTALLERGIA KIALAKULÁSÁT MEGAKADÁLYOZNI MOZGÁS: ÚSZÁS, TERMI SPORTOK AJÁNLOTTAK DOHÁNYZÁS KERÜLÉSE, DOHÁNYFÜSTÖS HELYEK KERÜLÉSE 21
6. számú hallgatói melléklet 22
23
AKADÁLYOZD MEG AZ ELTERJEDÉSÉT! Rendszertani helye: Zárvatermők törzse, kétszikűek osztálya, fészkesvirágzatúak családja Közönséges Parlagfű (Ambrosia elatior artemisiifolia) március végén megindul a kelése, áprilisban tömegesen jelenik meg Virágpora allergiás náthát okozhat Világoszöld, tompán négyélű, felálló, elágazó szárából oldalhajtások nyúlnak ki, rendszerint dúsan elágazó, terebélyes növény. Ismertető jegyei: egynyári növény rosszul művelt szántóföldeken,városban; legfőképp a frissen feltört, még rendezetlen építési területen, időlegesen megművelt majd elhanyagolt kertekben, árokparton, parkok, utak szélén Magassága: 20 cm - 150 cm változatos alakú. 3000-4000 csíraképes magot érlelnek. A mélyebb rétegekbe került, beszántott magvak csírázóképességüket akár 30-40 évig is megőrzik Szára: Levelei: Virág: Termés: JUTALOM: sziklevelei csupaszak, elliptikusak Vigyázat! invazív (hódító, tömegesen felbukkanó) faj Ha látja nőni, kérem akadályozza meg a virágzását! lomblevelek keresztben átellenesek és szárnyasan hasogatottak, a későbbi lomblevelek pedig szórt állásúak, rövid nyelűek, jellegzetesen szeldelt formájúak, színük zöld, fonákuk szürkészöld. Mind a színén, mind a fonákján sűrűn szőrözöttek Vigyázz könnyen összetéveszthető a vadkenderrel, a fekete vagy fehér ürömmel az oldalhajtások csúcsán találhatóak a porzós virágok; egy virágzatban 15-35 halványsárga virág van, a lecsüngő virágok apró csészékhez hasonlítanak. A pollen viszonylag nagy, 10-25 mikrométer átmérőjű. 1 parlagfű 8 milliárd pollent bocsát ki. A termős fészkek a felső lomblevelek hónaljában, a porzós virágzatok alatt helyezkednek el Könnyű lélegzet, viszketés és könnyezés mentes nyár A szél 50-100 km-re elszállítja a pollenjét ha egy köbméter levegőben 30-50 pollen van, az kiválthatja az allergiás tüneteket. Előfordulási helye: Július elejétől a fagyok beálltáig virágzik hazánkban 250 gyom faj pollenje okozhatnak allergiát 24
7. számú hallgatói melléklet Viseljen egész nyáron napszemüveget, így sokkal kevesebb virágpor jut így a szemébe! Meleg, szeles időben tartsa az ablakokat zárva, lehetőleg este 22 és reggel 4 óra között szellőztessen Az allergén növény csúcsvirágzása idején többet tartózkodjon zárt helyen, és ne aludjon nyitott ablaknál. Pollenszezonban ne szellőztesse ágyneműjét, szárítsa ruháit a szabadban Szeles, száraz időben ne menjen kirándulni virággal borított rétre, erdőbe. A szabadságát tervezze úgy, hogy ne essen egybe annak a növénynek a virágzási idejével, amelyre érzékeny. Ne fogyasszon mézet, mézzel készült édességeket, propoliszt. Ne ön végezze a fűnyírást, ne ücsörögjön, frissen vágott fű mellett! Porolja le ruháját, mielőtt belépne a lakásba, és ne vigye a hálószobába a nappal viselt ruháit. 25
Kerülje az olyan teákat, samponokat, bőrápolószereket, amelyek pollenallergén növény kivonatát tartalmazzák. Ha vonaton utazik, ne üljön a nyitott ablak mellé, hanem menetiránynak háttal foglaljon helyet. Kerülje a dohányfüstös helyeket, mert a dohányfüst irritálja a légutakat, és súlyosbítja az allergiás tüneteket. A pollenallergiások naponta mossanak hajat, mert a hajban sok pollen megtapad napközben, és lefekvés után így egy csomót belélegezhet. A parlagfű a bőrön keresztül is allergizálhat, ezért irtásakor az egészségesek is viseljenek kesztyűt! Gyógyteák készítése, kamillás szemborogatás tilos, mert fokozza az allergiás tüneteket (ez adott esetben lehet a csalán is, melyek bár nem kifejezett allergének, rokonfajaik azok!) 26
8. számú hallgatói melléklet SZEMPÍR körülírás KÖNNYEZÉS mutogatás TOROKKAPARÁS mutogatás ORRVISZKETÉS mutogatás NEHÉZLÉGZÉS mutogatás FULLADÁS körülírás KÖHÖGÉS mutogatás TÜSSZÖGÉS mutogatás FÜLVISZKETÉS mutogatás VÍZSZERŰ ORRFOLYÁS körülírás 9. számú hallgatói melléklet Vélemények a parlagfűmentesítés ellen Nem az én földemen nőtt a parlagfű, ezért azt nem gyomlálom ki. Én nem vagyok allergiás Nem érek rá, nincs időm a gyomlálásra Majd később kigyomlálom, nem sürgős feladat Én tavaly bejelentettem, de senkit sem érdekelt. A pollenallergia hátterében a fokozódó környezetszennyezés és ennek következtében az immunrendszer egyensúlyának megbomlása áll, így az allergén eliminálása csak "tüneti kezelés" lenne a problémára. Semmilyen erkölcsi alapunk nincs egyetlen faj irtására sem. Érvelés a parlagfűmentesítés mellett A parlagfű pollenje 10-100 km-re is eljut. Ezért a más telkéről, közterületről is eljut. Ami késik, az nem múlik! Primer, szekunder prevenció érdekében. A saját és embertársai egészségének megóvására mindig kell időt szentelni. Többféle gyommentesítési módszer közül lehet választani. A parlagfű terjedését, virágzását meg kell akadályozni. Gyomlálást csak a parlagfű virágzása előtt lehet végezni! Minden ember érdeke, hogy a területek gyommentesítése megtörténjen. A tüneti kezelés is elengedhetetlen, hiszen az allergiás tünetek súlyossága csökkenthető, illetve a szenzitizációs időszak hossza kitolható. Az ökológiai környezet megváltoztatásával is visszaszorítható a faj terjedése. 27
TUDÁSHÁTTÉR Ajánlott irodalom: [1] Parlagfű Pedagógiai Kalauz további egységei [2] http://www.medlist.com/hippocrates/iii/5/301main.htm Update: 2006. október [3] http://www.parlagfu.hu Update: 2006. október [4] http://www.antsz.hu/oki/uj.htm Update: 2006. október [5] http://www.fvm.hu/main.php?folderid=1412 Update: 2006. október [6] http://www.nepegeszseg.net/parlagfu/index.html Update: 2006. október [7] http://www.mindentudas.hu/nekamkristof/20060424nekam.html Update: 2006. október [8] http://www.doki.net/sajtofigyeles.aspx?&nid=165403&t=2#165403 Update: 2006. október [9] http://www.matud.iif.hu/01sze/nekam.html Update: 2006. október [10] http://www.allergiainfo.hu [11] Dr. Nékám Kristóf: Allergia- Környezetünk csapdája. SpringMed Kiadó Kft, 2003. [12] KSH, Stadat: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/stadat/load1_02_04_03.html, Update: 2006. január Felhasznált irodalom: [1] ZYRTEC monográfia(1998): Az allergia, manifesztációja, kezelése- UCB-Kiskönyvtár. UCB Magyarország Kft. (Közreadó), Budapest. [2] Malcolm N. Blumenthal- Bengt Björksten (1997): Genetics of Allergy and Asthma. University of Minneapolis Hospital, Minnesota, 9-12. [3] Karasszon Dénes- Csaba Béla(1992): Hungarian Masters of Immunology Az immunológia magyar mesterei. Budapest, Novorg International Kft. [4] http://www.cdc.gov/niosh/topics/asthma/ 2006. október [5] http://www.niehs.nih.gov/airborne/prevent/prevent.html [6]http://www.intelihealth.com/IH/ihtIH/WSAZR000/7945/8793/203645.html?d=dmtContent, Update: 2006. október [7] http://www.origo.hu/allergia/20040725animaciok.html.,update: 2006 január [8] http://www.aaaai.org/patients/just4kids/default.stm [9] http://www.ameganet.hu/9901erdekes.gcw, Update: 2006 január [10] http://www.uwm.edu/library/arch/aaaai/presidents/cooke.htm, Update: 2006 január [11] http://www.oegai.org/pics/pirquet.jpg, Update: 2006 január [12] http://www.blackwellpublishing.com/journal.asp?ref=0105-4538 28