Orfű Község Önkormányzata Képviselőtestületének 5/1994. számú önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokról Orfű Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, az 1994. évi XVII. törvénnyel módosított 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtására az e törvény 93. -ában foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet a rendelet hatálya 1.. (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati tulajdonában lévő minden lakásra és a nem lakás céljára szolgáló, bérbeadás útján hasznosított helyiségre. (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1993. évi LXXVIII. törvény és a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI ELSŐ RÉSZ A lakásbérlet létrejötte 2.. A lakásbérlet szerződéssel kapcsolatos jogviszonyokban a bérbeadói jogokat a Képviselőtestület gyakorolja. 3.. A Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokról. 4.. (1) A megüresedő lakásoknak éves átlagban 50 %-át a szociálisan rászorulók észére kell bérbe adni. (2) Szociálisan rászorulónak kell tekinteni a családot vagy egyedülálló személyt, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori saját jogú nyugdíjminimum másfélszeresét (egyedülálló esetében a kétszeresét) és a család illetve a magánszemély nem rendelkezik másik lakással vagy számottevő vagyonnal. 35
(3) A (2) bekezdésben foglalt jövedelmi értékhatároktól a Képviselőtestület egyedi elbírálás alapján 20 %-al eltérhet. Számottevőnek számító vagyon nagyságát a Képviselőtestület az összes körülményekre tekintettel esetenként bírálja el. 5.. Az évente megüresedő lakások 50 %-át piaci feltételekkel kell bérbe adni. Az így bérbeadandó lakások jegyzékét a Polgármesteri Hivatal nyilvánosan közzéteszi. A bérleti ajánlatok közül a bérbeadó a legkedvezőbbet fogadja el. 6.. A Képviselőtestület határozathat úgy, hogy a megüresedő lakást meghatározott munkakört betöltő személy részére kell bérbe adni. 7.. Az önkormányzati forrásból épülő lakások esetében a Képviselőtestület határozza meg, hogy a lakásokat milyen arányban kell bérbe adni piaci feltételek szerint, szociális jelleggel, illetve meghatározott munkakört betöltő személy/ek/ részére. 8. Lakás nem lakás céljára csak kivételesen, akkor adható bérbe, ha a bérlő a lakásban a lakosság ellátását javító tevékenységet folytat. 9.. Lakásra bérlőtársi szerződés csak házastársak, illetve- legalább ötévi együttlakás esetén közeli hozzátartozó, élettárs közös kérelme alapján köthető. II. Fejezet A felek jogai és kötelezettségei 10.. Azokban az esetekben, melyekben a törvény lehetővé teszi a bérbeadó és a bérlő megállapodását, a bérbeadó jogosult a megállapodás tartalmának a törvény keretei közötti meghatározására. 11.. A lakást jogcím nélkül használó személy a használat első 6 hónapjában a lakbérnek megfelelő összegű használati díjat, azt követően ennek kétszeresét köteles fizetni. 12.. A bérlő a bérbeadó engedélyével befogadhatja a lakásba a törvényben foglalt hozzátartozókon túl élettársát és testvérét, ha azok lakással nem rendelkeznek. III. Fejezet A lakásbérlet megszűnése 13.. Ha a lakásbérleti jogviszony a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján úgy szűnik meg, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy és pénzbeli térítést fizet, a pénzbeli térítés mértéke a) kisebb értékű cserelakás biztosítása esetén a két lakás éves lakbére közötti különbség maximum 10-szerese, b) cserelakás biztosítása nélkül a leadott lakás éves lakbérének maximum 10-szerese lehet. 36
14.. Lakásbérleti jog kizárólag másik lakásra cserélhető el 15.. A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy a törvény alapján a bérleti jog folytatására jogosult kivételével másik lakásra, elhelyezésre nem tarthat igényt. 16.. A bírósági ítélet révén elhelyezésre jogosult személyt legalább szükséglakás illeti meg. IV. Fejezet Az albérlet 17.. Önkormányzati tulajdonban lévő lakásban albérlet nem létesíthető. V. Fejezet A lakbér mértéke, a külön szolgáltatás díja 18.. (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő szociális bérlakások és szolgálati lakások lakbérének mértékét a rendelet 1. szám ú melléklete állapítja meg. (2) A költség alapú önkormányzati bérlakások lakbérének mértékét egyedileg kell megállapítani oly módon, hogy az éves lakbér mértéke a lakás beruházási összköltségének (nem újonnan épített lakás költség lapú önkormányzati bérlakássá nyilvánítása esetén az ingatlanforgalmi szakértő által becsült forgalmi értékének ) 2 %-a legyen. A megállapított lakbér mértékét kétévente felül kell vizsgálni és a KSH. által megállapított inflációnak megfelelően emelni. 19..(1) A lakbér 50 %-áig terjedő lakbértámogatás adható szociális helyzete alapján annak, akinek jövedelme és vagyona nem haladja meg a 4.. (2) bekezdésében foglalt mértéket. (2) A lakbértámogatás mértékét kérelemre a (2) bekezdésben foglalt keretek között a bérlők vagyoni, jövedelmi, szociális és egyéb körülményeihez igazodóan a Képviselőtestület állapítja meg. Három hónapnál nagyobb lakbértartozással rendelkező bérlőnek lakbértámogatás nem adható. (3) A lakbértámogatás összegét a bérlő éves lakbér előírásából le kell vonni és a bérlő a tényleges lakbérnek a lakbértámogatással csökkentett összegét köteles megfizetni. (4) Amennyiben a lakbértámogatásban részesülő bérlőnek három hónapot meghaladó lakbérhátraléka van, a támogatást meg kell szüntetni és a bérlő a megszüntetéstől számított egy éven belül lakbértámogatásban nem részesíthető. 20.. (1) A közüzemi díjakat (víz, szennyvíz, szemétszállítás, központi antenna) a bérlők közvetlenül a szolgáltatónak fizetik. 37
(2) A központi fűtéssel ( PB. gáz) ellátott lakások bérlőik a Polgármesteri Hivatal által kiállított számla alapján a tényleges gázfogyasztás költségét fizetik. MÁSODIK RÉSZ A helyiséggazdálkodás szabályai 21.. A helyiségbérlettel kapcsolatos jogviszonyokban a bérbeadói jogokat a Képviselőtestület gyakorolja. 22.. A Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet az Önkormányzat tulajdonában lévő, bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről. 23.. (1) Az üres helyiségek bérbeadása a Képviselőtestület döntésétől függően történhet nyilvános pályáztatással, árveréssel vagy a bérlőnek a Képviselőtestület által történő kijelölésével. (2) A helyiség bérleti díját, illetve licitálás esetén az induló licit-díjat a Képviselőtestület esetenként állapítja meg. (3) Helyiség bérletére vonatkozó szerződés maximum 10 évre köthető. 24.. Helyiség bérleti díjának átruházásához vagy cseréjéhez a Képviselőtestület hozzájárulása szükséges. A Képviselőtestület a bérleti jog átruházását vagy cseréjét megtagadhatja, ha az új jogosult a helyiség használatának módját meg kívánja változtatni és ezáltal a lakosság ellátása csorbát szenved, vagy az átruházás illetve csere bár mely más módon sérti az Önkormányzat érdekét. 25.. A helyiségbérletre egyebekben a lakásbérlet szabályait kell megfelelően alkalmazni. HARMADIK RÉSZ Az önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítése. 26.. (1) Önkormányzati lakásnak a törvény által vételi joggal felruházott bérlője vételi jogával élve a lakást az alábbi feltételekkel vásárolhatja meg: a) a lakás vételára a beköltözhető forgalmi érték 50 %-a, az 1975. jan. 1. 1985. jan.1. között épített lakások esetében 60 -a, az 1985. után épített lakások esetében 70 -a. b) a szerződés megkötésekor a vételár 10 %-át készpénzben ki kell fizetni; 38
c) a vételárat 25 évig havonta egyenlő részletekben kell törleszteni; d) a szerződés megkötésétől számított hat év után a fennmaradó vételárhátralék után vevő a Ptk. szerint a pénztartozás esetén megállapítható kamatot köteles fizetni; (2) Az (1) bekezdés b. c. és d. pontjában foglalt fizetései feltételeket a Képviselőtestület t kérelemre, a bérlő vagyoni és jövedelmi helyzetére tekintettel szociális indokból, egyedi elbírálás alapján a bérlőre nézve kedvezőbben is megállapíthatja. (3) Ha a vevő vállalja a szerződéskötéskör a teljes vételár készpénzben való kiegyenlítését, a vételár 30 -ának megfelelő árengedményt kap. (4) Ha a vevő vállalja, hogy a vásárlástól számított 10 éven belül havi egyenlő részletekben kifizeti a teljes vételár- hátralékot, kamatot nem kell fizetnie. (5) Kárpótlási jeggyel történő fizetés esetében a (2) (3) bekezdésben foglalt kedvezmények nem alkalmazhatók. 27..(1) Ha a Képviselőtestület olyan lakást jelöl ki értékesítésre, amely bérlőjének a törvény értelmében elővásárlási joga van, az elidegenítésre a 26.. 29. -ban foglaltak az irányadók. Az elidegenítés feltételeinek közlésével a bérlőnek eladási ajánlatot kell tenni, melynek közlésétől számított 6 hónapon belül élhet a bérlő elvásárlási jogával. (2) Ha a lakás megvételét az elővásárlási joggal felruházott bérlő kezdeményezi, az elidegenítés feltételeiben a bérlő és a Képviselőtestület szabadon állapodhatnak meg, de a vételár és a fizetési feltételek a bérlőre nézve nem lehetnek kedvezőbbek a 26.. 29. -ban foglaltaknak. 28..(1) A megvásárolt, de még ki nem fizetett lakás elidegenítéséhez a Képviselőtestület hozzájárulása szükséges. A hozzájárulást a Képviselőtestület nem tagadhatja meg, ha a szerződéskötéstől számított öt év eltelt, a vevő a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségét időarányosan teljesítette, az új tulajdonos a fennálló vételár- hátralékot átvállalja és részéről a teljesítés okkal feltételezhető. (2) A megvásárolt lakás megterheléséhez a Képviselőtestület a vételár teljes kiegyenlítéséig nem járul hozzá. 29.. Ha vevő a szerződésben vállalat kötelezettségét megszegi, a kedvezményeket elveszíti és vételárhátraléka egy összegben esedékessé válik. 30..(1) Önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről a Képviselőtestület vásárlási igény esetén, vagy hivatalból történő kezdeményezésre egyedi határozattal dönt. A lakosság ellátását szolgáló helyiség (elsősorban üzlet) elidegenítése előtt ki kell kérni az ellátással érintett településrész lakosságának véleményét. 39
(2) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségnek a törvény által elővásárlási joggal felruházott bérlője a helyiséget az alábbi feltételekkel vásárolhatja meg. a) a helyiség vételára a beköltözhető forgalmi érték 80 %-a. b) a vevő a vételárat háromévi részletben is kifizetheti oly módon, hogy a szerződéskötéskor kifizeti a vételár legalább egyharmadát, majd a további két évben a vételárhátralék 50-50 %-át egy összegben. A vételárhátralékot a Ptk. szerint a pénztartozás esetén megállapítható kamat terheli. (3) Lakossági ellátást szolgáló helyiség elidegenítése esetén az adás-vételi szerződésben elő kell írni az ellátás ( szolgáltatás) folytatásának kötelezettségét. E kötelezettség megszegésének esetére az Önkormányzat javára szóló 5 éves visszavásárlási jogot kell a szerződésben kikötni. 31..(1) Ha önkormányzati lakás vételi jogosultja a törvényben foglalt határidőn belül nem él vételi jogával vagy ha a lakás illetve helyiség vételi vagy elővételi jogának valamennyi jogosultja az elidegenítéshez hozzájárult és a Képviselőtestület a lakást vagy helyiséget értékesítésre kijelöli, azt nyilvános pályázat vagy árverés útján kell értékesíteni. Az eladási árat a Képviselőtestület szakértői értékbecslésre alapozva állapítja meg, melytől lefelé csak a második pályáztatás (árverés) során lehet eltérni. (2) A törvény alapján vételi illetve elővásárlási joggal nem érintett lakások és egyéb helyiségek elidegenítése esetén a (1) bekezdésben foglaltak az irányadók. NEGYEDIK RÉSZ Záró rendelkezések 32.. A szociális intézményből elbocsátott olyan személynek, aki intézménybe utaláskor lakásbérleti jogviszonyáról az önkormányzat (lakásügyi hatóság) javára pénzbeni térítés ellenében mondott le, az önkormányzat legalább szükséglakást köteles biztosítani. 33.. A lakásügyi eljárás során (lakásbérlet, elidegenítés) a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit alkalmazni kell. 34.. E rendelet kihirdetése napján, az 1. számú melléklet 1995. január 1. napján lép hatályba. Füziné Kajdy Zita sk. polgármester Dr. Harmat Béla sk. jegyző 40
1. sz. MELLÉKLET az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó 5/1994. számú önkormányzati rendelethez. Az önkormányzati lakások bére: Komfortfokozat Összkomfortos lakás Komfortos lakás Félkomfortos lakás Komfort nélküli lakás Lakbér/Ft/m2/hó 180,-Ft 120,-Ft 60,-Ft 40,-Ft 1. A szolgálati lakás jogosult bérlője szolgálati jogviszonyának fennállta alatt 30 %-al csökkentett lakbért köteles fizetni. 2. A nem szolgálati lakás bére a lakás különösen rossz műszaki állapota, állaga esetén legfeljebb 30 %-al mérsékelhető. 41