TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 I.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAMOT MEGHATÁROZÓ TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK 4 I.2. ISKOLA ADATAI... 4 I.3. HELYZETELEMZÉS... 4 I.4. MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK... 6 I.4.1. Tárgyi, dologi feltételek... 6 I.4.2. Személyi feltételek... 7 I.5. AZ ISKOLAIRÁNYÍTÁS SZERVEZETI SRUKTÚRÁJA... 8 I.6. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDELEM FÓRUMAI... 9 I.6.1. Közalkalmazotti Tanács... 9 I.6.2. Az Intézményi Tanács... 9 I.6.3. Szülői szervezetek... 10 I.7. AZ ISKOLA KAPCSOLATAI... 10 II. NEVELÉSI TERV... 12 II.1. CÉLOK, ALAPELVEK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK... 13 II.2. SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 18 II.3. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 20 II.4. KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 20 II.5. A PEDAGÓGUS HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A NEVELÉS-OKTATÁS FOLYAMATÁBAN... 25 II.6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE... 28 II.7. A TANULÓK INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE... 33 II.8. A SZÜLŐ, TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI... 34 II.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI... 36 II.10. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI... 38 II.11. AZ ELSŐSEGÉLY NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TÉR... 39 II.12. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A GYERMEKVÉDELMI FELELŐS TEVÉKENYSÉGÉRE... 41 1.
II.13. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZESÉGE... 43 III. AZ EPRESKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE... 46 III.1. AZ ISKOLAI NEVELÉS OKTATÁS ALAPVETŐ CÉLJAI... 47 III.1.1. A kulcskompetenciák fejlesztése... 47 III.1.2. A kiemelt fejlesztési feladatok... 54 III.2. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI... 60 III.2.1. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1 4. évfolyamon... 63 III.2.2. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5 8. évfolyamon... 63 III.3. Emelt szintű informatika oktatás... 64 III.3.1. Kötelező tantárgyak és óraszámok 2016/2017-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben az 1 8. évfolyamon emeltszintű informatika oktatás... 65 III.4. ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TAN ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVE... 66 III.5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE... 68 III.6. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA... 77 III.7. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA... 78 III.8. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUS VÁLASZTÁS SZABÁLYAI... 78 III.9. AZ ISKOLA BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI... 79 III.10.A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI... 93 III.9.1. A magatartás értékelésének elvei... 93 III.9.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei... 95 III.10. A CSOPORTBONTÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI... 96 III.11. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZŰKSÉGES MÓDSZEREK... 96 III.12. EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM... 97 III.13. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA... 103 III.14. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK. 111 III.15. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZŰKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI FELADATOK... 112 III.16. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK SZÜKSÉGLETEINEK HARMONIZÁLÁSA... 113 2.
IV. Legitimációs nyilatkozat, legitimációs záradék... 123 V. HELYI TANTERV TANTÁRGYANKÉNT BONTÁSA... 127 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 3.
I.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAMOT MEGHATÁROZÓ TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK Az Epreskerti Általános Iskola Pedagógiai Programja az alábbi jogszabályokra épül: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről. 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról I.2. ISKOLA ADATAI Az intézmény elnevezése: Epreskerti Általános Iskola Az intézmény címe: 4030 Debrecen, Epreskert u. 80. Tel/fax: 52/427-363 Az iskola fenntartója: Debreceni Tankerületi Központ A pedagógiai program benyújtója: Szabó Gyula intézményvezető I.3. HELYZETELEMZÉS Elhelyezkedés: Intézményünk Debrecen DK-i városrészében található. A körzetünkben az iskoláskorú tanulók száma erőteljesen növekszik, mivel az Epreskert, Tégláskert, Kerekestelep, Lencz-telep megújuló kertségi városrészek. A zártkertekbe történő költözések tovább növelik a tanulóink létszámát (Mészáros Gergely kert). A városkörnyéki kis települések külterületi részéről is (Mikepércs, Gugyori, Hosszúpályi, Szabó-tiszta) egyre több gyermeket hoznak az iskolánkban. 4.
Tanulói összetétel: Epreskerti intézmény létrejötte sajátságos módon ment végbe. A rendszerváltás után a Simonffy utcai épületet az Izraelita Egyház visszaigényelte. Veszélybe került a Fazekas Általános Iskola léte. Az akkori iskolavezetés, egy alulról jövő kezdeményezéssel (lakossági támogatással) a kivonuló szovjet csapatok után itt maradt általános iskolát kérte felújítani az Önkormányzat által. Ez az iskola egyébként magyar iskolának épült a második világháború előtt. iskola utáni vágya, és a Fazekas Mihály Általános Iskola nevelőtestületének szándéka, találkozott. A Fazekas Mihály Általános Iskola felvállalta, hogy az 1992/93-as tanévben kihelyezett osztályt létesít az Áchim András utcai bölcsödében, mintegy "csírájaként" a leendő iskolának. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 1992-ben biztosította a kihelyezett osztályok indításához szükséges tárgyi feltételeket. Az epreskerti iskolaépület felújítása három évig váratott magára azonban az évfolyamokat beindították. 1995-ben elkészült az iskola épületének egyharmada, majd 1996-ban a teljes épület felújítása is megtörtént. Így egy 8 tantermes 3 szaktantermes, tornaszobával ellátott épületegyüttes alakult ki. 1995-ben tagintézményi minősítést kapott az iskola melynek élére tagintézmény vezető lett kinevezve, a központi igazgatói irányítás továbbra is a Fazekas Mihály Általános Iskolából történik. 2001-ben DMJV Önkormányzata kinyilvánította az Epreskerti Tagintézmény önállósításának szándékát. 2000 októberében iskolánk egy bitumenes, szabványos sportpályával gazdagodott, önkormányzati beruházásból. 2012-ben műfüves pályával gazdagodott az intézmény. Miután a szülők vágytak erre az iskolára, sokkal jobban törődnek annak alakulásával, folyamatosan bizalommal fordulnak az iskola vezetéséhez, pedagógusaihoz és tevékenyebben vesznek részt az iskola életében. Az epreskerti tanulók nagyobb része átlagos egzisztenciájú, kertségi körülmények között élő szülők gyermekei. Az etnikum aránya 2% körüli. A szülők közül néhányan viszonylag szerény jövedelemmel rendelkező emberek, akik azonban gyermekeikért képesek több áldozatot hozni, illetve magasabb követelményeket támasztani a tovább tanulásukkal kapcsolatban. A gyerekek jó, illetve átlagos képességűek, osztályonként mindig van több kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanuló is. A partneri igényfelmérés kérdőívei alapján világossá vált, hogy a szülők elvárják iskolánktól, hogy gyermekeik sikeresen tanuljanak tovább. Itt már nemcsak a szakmunkásképzőket, illetve szakközépiskolákat kell megcéloznunk, hanem a városi gimnáziumokat is. Ennek érdekében kell iskolánknak mindent megtennie. Intézményünk továbbtanulási mutatói jelzi, hogy a gyerekek 20%-a gimnáziumba nyer felvételt, 70%-a szakközépiskolába, 10%-a pedig szakmunkásképzőbe helyezkedik el. Tovább nem tanuló tanulónk eddig nem volt. Tanulólétszám: az elmúlt évek során, minden évben egy-egy évfolyammal bővült. Intézményünk az 1997/98-as tanévtől indított két párhuzamos első osztályt. 2015. szeptember 1-től 16 tanulócsoportban közel 400 gyerek tanul iskolánkban. A napközis foglalkozásokat illetve az egész napos foglalkozásokat 10 csoport segíti. Tornaszobája, kicsi mindenképpen megoldásra vár egy tornaterem építése. A tornaterem építése az iskolaépítés 3. ütemében benne volt, de anyagi okok miatt 1996-ban elmaradt. Az elmúlt 2 évben, Debrecen város támogatását is élvezve, központi pénzforrásra is pályáztunk 5.
a Minisztériumnál, de sajnos eredménytelenül. 2004-ben a város saját költségvetésének felhasználásával, a tornaterem építését betervezte, de sajnos ez is elmaradt. Várjuk a megfelelő pályázati lehetőséget. A mindennapos testnevelést felmenő rendszerben történt bevezetése napjainkba már ellehetetlenedik a tornaterem hiányában. I.4. MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK Iskolánk helyiségeinek kimutatása: Tantermek (50-60 m 2 között): 8 db Szaktantermek (kémia, informatika) 50-60 m 2 között: 2 db Szaktantermek (informatika) 20 m2: 1 db Könyvtár (60 m 2 ) :1 db Tornaszoba (80 m 2 ): 1 db Csoportszobák (30-40 m 2 között): 6 db Szertárak (20-30 m 2 között): 2 db Orvosi szoba (25 m 2 ): 1 db Ebédlő (összenyitott 2 db, összesen 110 m 2 ) Konyha és kiszolgáló (4 db, egyenként 20 m 2 alatt) WC-k-mosdók (10 m 2 ): 11 db Egyéb helyiségek (raktár, műhely) 30-40 m 2 : 2 db Alagsori sportszoba (90 m 2 ): 1 db Iskolánk jelenlegi beiskolázási ütemterve alapján, hosszú ideje tanterembővítésre szorul. Legfőképpen a szertár helyiségek kialakítása lenne fontos, illetve csoportbontások és hittanórák felekezet szerinti beosztása. Az Epreskerti iskolához, az épülettel egybefüggően tálalókonyha és egy ebédlő tartozik. Az ebédlő és a tálalókonyha kapacitása 300 főben lett megállapítva. Az ebédszállítás a Sodexo konyhájáról, korszerű konténeredények segítségével történik. Az ebédkiosztás tálaló konyháról történik. I.4.1. Tárgyi, dologi feltételek Intézményünk alapfelszereltsége megfelelő. A bútoraink nagy része újszerű, részben pedig más intézményektől kapott használt bútorzataink vannak. Padok, asztalok, székek, szekrények, egy része erősen használtak, cserére felújításra szorulnak. Egyes tárgyak eszközellátottsága jó. A könyvtári állomány kialakítása teljes mértékben adakozásból és önerőből történt, s az óta minden évben fejlesztjük a könyvtári állományt. A nyelvoktatáshoz célszerű lenne egy nyelvi labor kialakítása. Az informatika szaktantermek kialakítása is pályázatból történt. Fizika és kémia szaktanteremben, 1999-ben modern vegyi fülke került kialakításra. Iskolánkhoz tartozó udvarterületen van még egy részben aszfaltozott játszóudvar, valamint parkosított felület és műfüves pálya. Ma már (2013) két informatika teremmel és minden emelt szinten informatikát oktató osztályban interaktív táblával rendelkezik az iskola. 6.
I.4.2. Személyi feltételek I.4.2.1. Tanulók Tanulólétszámunk az elmúlt tanévekben folyamatos növekedést mutat. A növekedés legjobban a beiratkozó első osztályosok számánál jelentkezik, másrészt a felsőbb évfolyamokon is növekszik az osztálylétszám, mert folyamatosan költöznek be a környező kertségbe. Tanulócsoportok szerveződése: alsó tagozaton, 4 évfolyamon 8 osztály, felső tagozaton, 4 évfolyamon 8 osztály, napközi száma: alsóban 8 csoport, felsőben 2 csoport. A napközis csoportokat 8 esetben homogén, egy osztályba járó gyerekek alkotják, a felső tagozatban alakult csoportok, különböző osztályokból tevődnek össze. Gyerekeink első osztálytól tanulhatnak angol vagy német nyelvet. A tanulók 80%-a angol, 20%-a német nyelvet választ. I.4.2.2. Pedagógusok Szakmai, pedagógiai felkészültségük igen jó színvonalú, többségük elkötelezettsége példaértékű. A tanítási órákon és azon túl, az iskolai élet egyéb területein sokat dolgoznak, önként vállalnak feladatokat. Szakos ellátottság 100%-os. 2012. szeptemberétől fejlesztő pedagógus: 1fő I.4.2.3. Nevelő - és oktató munkát közvetlenül segítők pedagógiai asszisztens, iskolatitkár, rendszergazda I.4.2.4. Működtetési munkát végzők Jelenleg a Debreceni Tankerületi Központ végzi. 7.
I.5. AZ ISKOLAIRÁNYÍTÁS SZERVEZETI SRUKTÚRÁJA 8.
I.6. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDELEM FÓRUMAI I.6.1. Közalkalmazotti Tanács Epreskerti Általános Iskola Közalkalmazotti Tanácsa áll egy választott elnökből és két fő választott tagból. Működési szabályzatuk alapján az érvényes jogszabályi keretek közt végzik munkájukat. Az egyes dolgozót, a dolgozók kisebb vagy nagyobb csoportját érintő kérdésben kezdeményeznek egyeztetést, konzultációt a munkáltatóval. A munkáltató valamennyi hasonló esetben véleményt, javaslatot kér a KT-tól. Mindkét félnek törekednie kell az olyan álláspont, döntés kialakítására, mely az érintett felek megegyezését eredményezi. Egyik fél sem helyezkedhet olyan álláspontra, mely az iskola funkciójával ellentétes, a nevelő-oktató munka sérelmével járna. A véleménykülönbséget szóbeli tárgyalás /sorozat/ útján kell egymáshoz közelíteni, kialakítani a közös álláspontot. E folyamatba mindkét fél külső tanácsadót, szakértőt igénybe vehet. Az egyeztetés folyamatáról, végeredményéről írásbeli feljegyzést /jegyzőkönyvet/ kell felvenni. A szakalkalmazottak körét jelenleg a szakszervezeti érdekképviselet nem érinti. Iskolánkban sem a Pedagógus Szakszervezete, sem a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem tevékenykedik. A Nemzeti Pedagógus Karnak a pedagógusaink a tagjai. I.6.2. Az Intézményi Tanács Az intézményi tanács jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, ügyrend alapján működik. Az Epreskerti Általános Iskola Intézményi Tanácsa feladatait a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 121. -a alapján végzi: Az intézményi tanács dönt működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. 9.
I.6.3. Szülői szervezetek A szülők egyéni kezdeményezésükre önként osztály, évfolyam, tagozat illetve iskolai szintű szülői közösséget hoztak létre. Az osztályszintű szervezetek iskolai szintű szülői szervezetet alkotnak (osztályonként 2 fő delegált). Az iskolai szülői szervezet 3 fős vezetőséget alakított ki. Kapcsolataikat, jogosítványaikat, hatáskörüket az iskolavezetés bevonásával az intézményi szabályzatok, az érvényes rendeletek, törvények alapján határozzák meg. Elsősorban a nevelő-oktató munkát segítik. Maguk közül vezetőt, helyettest és gazdasági felelőst /pénztárost/ választottak. Ők hárman alkotják a szülői szervezet vezetőségét. Bármikor kezdeményezhetnek megbeszélést az érintett szaktanárral, osztályfőnökkel és az iskola vezetőségével az osztályt érintő, a szülőket érintő kérdésekben. Ők tartják a kapcsolatot az Intézményi Tanács szülői delegáltjaival. Egyeztetési, tárgyalási mechanizmus megegyezik az előző pontokban írtakkal. A tanulói érdekérvényesítés történhet Intézményi Tanácson, a Diákönkormányzaton, az osztályfőnök illetve bármely pedagóguson keresztül, de részletesen a házirend szabályozza. Az iskolai diákönkormányzat működése lehetőséget és módot ad a demokratikus gondolkodás, viselkedés tanítására, gyakorlására, a jogok és kötelességek megértésére, tevékeny alkalmazására s nem utolsó sorban fejlesztésére. A diákönkormányzat az osztályokra, azok tagjaira szerveződik, s innen építkezik felfelé kiépítve felelősi rendszerét. Egy-egy terület diákfelelősei osztály, illetve iskolai szintű bizottságokat hoznak létre, melynek élére felelőst választanak. Tevékenységi területek ügyeleti kulturális, iskolarádió sport egészségvédelem környezetvédelmi, turisztikai Az iskolai diákönkormányzat önálló szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik, mely részletesen ismerteti jogosítványait, szervezeti kereteit, működésének rendjét stb. I.7. AZ ISKOLA KAPCSOLATAI Fenntartó a Debreceni Tankerületi Központ. Főleg szakmai kérdésekben a nevelő-oktató munka egészét illetve részproblémákat érintő kérdésekben támaszkodtunk, támaszkodunk a szervezet segítségére. Jónak mondható, kiegyensúlyozott kapcsolat áll fenn, együttműködésünk zavartalan. Áchim András Utcai Óvoda - célunk a kapcsolat tartalmi elemeinek folyamatos figyelemmel kísérése, aktualizálása. Kialakult hagyományaink szervezeti kereteink és a vonzáskörzet elvárásainak további közelítése. 10.
Szivárvány Óvodával, Ispotály utcai Óvodával, Tégláskerti Tagóvodával: kapcsolatunk folyamatos. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola- Debrecen Kapcsolatunkban kiemelt terület a csoportos szakmai terepgyakorlati tevékenységek biztosítása a hallgatók számára. Nem közoktatási intézmények illetve egyéb szervezetek, szerveződések Az alábbi szervezetekkel évek óta kapcsolata van az iskolának. Az együttműködésben a folyamatosságra helyezzük a hangsúlyt. Ebből adódóan az eseti kapcsolatok nem kerülnek említésre az alábbiakban: Boldogkerti Kertbarátok Köre Debreceni Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálat Pedagógiai Oktatási Központ Epreskerti Iskoláért Alapítvány Iskolafogászat, iskolaorvos /egészségügy/ Családsegítő és Gyermekjóléti központ Freedoom Közösségi Ház- BIT Egyesület Homokkerti Közösségi Ház ECDL Vizsgaközpont- Mechwart IT Service 11.
II. NEVELÉSI TERV 12.
II.1. CÉLOK, ALAPELVEK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK Alapelvek Iskolánk pedagógiai alapelveit személyi adottságaink, a már kialakult hagyományaink és célkitűzéseink alapján határozzuk meg. Általános, örök emberi értékeket közvetítő irányelveink: Mindennapi munkánkban érződjön az általános emberi értékek tisztelete, szeretete: az emberiesség, a család, a haza szeretete; kultúrértékeink megbecsülése; környezetünk, egészségünk védelme; tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, fejlesztése; identitástudatuk formálása. Különös gondot kell fordítani tanulóink erkölcsi nevelésére. A becsületesség, őszinteség, tolerancia, barátság tiszteletére. Ismerjék meg és gyakorolják is az általános udvariassági szabályokat, viselkedési normákat, mindennapi életükben, iskolai ünnepélyeken, különböző rendezvényeken. A pedagógus felelőssége, hogy mire irányítja tanulói figyelmét: küzdenünk kell a felületesség, igénytelenség ellen! Még jobban tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy alapvető feladatuk a tanulás. Ehhez minden lehetséges ösztönző rendszert meg kell mozgatnunk. Ajánlatos a célnak megnyerni azon tanulókat, akikre osztálytársaik hallgatnak, netán példaképeik. A tanítási anyagot lehetőleg az órákon és a délutáni tanulás keretében kell elsajátítaniuk. Differenciált fejlesztés vagy differenciált foglalkozások keretében egyénre szabottan. Fontos cél kell, hogy legyen a családi életre való nevelés. Hiszen napjainkban a nemzet alappillére a család. Lehetséges módja: osztályfőnöki órák tananyagába beépíteni, illetve olvasás és környezet és hit- és erkölcstan órákon. Még céltudatosabban kell törekedni az általános iskolai fegyelem megszilárdítására, amely azonban nem "poroszos" merevséget, hanem a társadalmi együttélés szabályait kell, hogy következetesen közvetítse. Fontos az egységes nevelői szemlélet, eljárás, a következetes végrehajtás. Fejleszteni kell tanulóink önismeretét, ítélőképességét, hogy képesek legyenek önértékelésre (egy hosszú folyamat végén) az önnevelésre. Megvalósítás módja: alsó tagozattól kezdve a tanulók önismeretének fejlesztése, képességeinek reális értékelése a közösségen belül, környezetismereti órán; külső előadó (Családsegítő illetve pszichológus) bevonásával önismereti tréningek. Meggyőződésünk, hogy tanulóink képességei, erőtartalékai koránt sincsenek teljes mértékben kihasználva. Ennek érdekében növelni kell az órák hatékonyságát, fegyelmét, jobban be kell vonni a szülőt az otthoni feladatok ellenőrzésébe, a még jobb együttműködésbe (fogadóórák, szülői értekezletek, családlátogatások folyamatossága, interaktív fórumok, online felületek). Nevelőtestületünk legnagyobb erénye az a szeretetteljes, szinte szülői gondoskodás és bánásmód, ahogyan tanulóinkhoz viszonyulnak. Tilos a tanulók bármilyen hátrányos megkülönböztetése, mely az egyenlő bánásmód megszüntetését, vagy akadályozását illetve a tanuló zaklatását eredményezné. 13.
Az értékek, amelyek kialakítását, megvalósulását célul tűztük ki: Kötelesség, felelősség, szorgalom, szerénység, tisztelet, önzetlenség, bátorság, érzelmi gazdagság Magyarságtudat, nemzeti öntudat, hazafiság, népszeretet Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A köz érdekében önként vállalt munka szükségessége és megbecsülése A magánérdek és a köz érdekeinek összeegyeztetése Reális önismeret, szilárd erkölcsi ítélőképesség Önfejlesztés, önnevelés Felelős döntéshozatal képessége Nevelés, nevelhetőség Élmény, ízlés, mindennapi kulturáltság Egészséges életmód Környezettudatos magatartás, fenntartható fejlődés A természeti értékek tisztelete, szabadidős kultúra, felelős környezetalakítás Szabadság, autonómia, demokratizmus, humánum, boldogság Igazságosság, rend, szabadság, méltányosság, szolidaritás A társadalmilag elfogadott normák betartása, betartatása Tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítása Digitális kultúra fejlesztése. Idegen nyelvi kommunikáció fontossága Más kultúrák megismerése, elfogadása Az internet helyes etikai szabályainak kialakítása Célok: Iskolánkban olyan készségek, képességek, ismeretek kialakítása, fejlesztése a cél, melyek segítik a gyermek minél sokoldalúbb személyiségének kibontakoztatását, fejlődését. A tehetség a személyiség általános megnyilvánulása, amelybe nemcsak az intellektus, hanem az azzal egységben és kölcsönhatásban lévő összes tulajdonság is beletartozik. Magas színvonalú szakmaiság az érték és ismeretközvetítésben. Szilárd alapismeretek nyújtása. Digitális kompetencia fejlesztése. Demokratikus szellemű gondolkodás, magatartás kialakítása. Egyértelmű és mindenki számára hozzáférhető elvárások megfogalmazása és közzététele az iskolai munka minden területére vonatkozóan. Az eltérő adottságok és képességek, az eltérő érdekek figyelembe vétele. Az ember tisztelete a másság elfogadása, a tolerancia kialakítása, fejlesztése különös tekintettel a türelemre, a figyelemre, az empátiára. Szeretetteljes, empatikus és munkakapcsolat tanárok és diákok között. Önmaga és mások által létrehozott tárgyi és szellemi értékek megbecsülése. A közösségben való viselkedés alapvető módozatainak elsajátítása 14.
Iskolánk küldetésnyilatkozata Alapvető feladatunk, a tehetséggondozás illetve felzárkóztatás tudatos alkalmazásával a tanulóinknál olyan alapkészségeket, képességeket, ismereteket alakítsunk ki, melyek birtokában képes lesz önálló ismeretszerzésre, eszközképes tudás kialakítására, mely biztos alapokat, nyújt a tanulók számára a megfelelő középfokú iskolai felvételihez. Intézményünk a régióban továbbra is emelt szinten oktatja az informatikát, s kiemelten kezeljük az idegen nyelv oktatását. Referenciaintézmény szolgáltatás célja Alapvető feladata a megfelelő hátránykompenzálás illetve a tehetséggondozás tudatos alkalmazásával a tanulóinknál olyan alapkészségeket, képességeket, ismereteket alakítsunk ki, melyek birtokában képes lesz önálló ismeretszerzésre, ezzel megalapozzuk a mai kor követelményét, az égész életen át tartó tanulást. Szeretnénk lehetőséget adni, a tapasztalatok átadására, utat szeretnénk mutatni a hasonló összetételű intézményeknek a továbblépésre, azzal, hogy intézményünkben bemutató órákat, továbbképzéseket szervezünk az IKT eszközök használatának módszertani oktatására, digitális tananyag készítésére, lehetőséget adunk az alapfokú emeltszintű informatikai oktatás megismertetésére, szakmai tanácsadásra. Oktatási és nevelési célkitűzéseink a tanórákon kívül Nevelőtestületünk tanulóinknak komplex személyiség fejlesztésére törekszik, mely a gyermekek aktív tevékenykedtetésével valósul meg. Ezért folyamatosan erősítjük a tanórán kívüli szakköri és szabadidős tevékenységeket. A határon túl élő magyarokkal való kapcsolattartás érdekében külföldi testvériskoláink vannak. Gyermek- és ifjúságvédelem Fő feladata: a hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése. Az osztályfőnököknek fel kell venni a kapcsolatot az érintett családokkal, szükség esetén a Gyermekjóléti Szolgálattal és legvégső esetben a megfelelő hatóságokkal. Egy gyermek és ifjúságvédelmi nevelő fogja össze ezt a feladatot az iskolavezetéssel együtt. Az évek során egyre több feladat hárul rá, mivel növekedett azon családok száma, akik igénylik ezt a szolgáltatást. Iskolán belül próbáljuk meg a család gondoskodását valamelyest pótolni, illetve kapcsolatot tartunk az Önkormányzat Szociális és Családvédelmi Osztályával, a Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal, az iskolaorvossal, védőnővel és a Rendőrséggel. Igény szerint egész napos foglalkozást biztosítunk a 1-8. osztályokban. Könyvtár Intézményünkben közadakozásból, és iskolai keretből alakítottuk ki könyvtárunkat. Az állományt folyamatosan bővíteni kell. A gyerekek igényeinek megfelelő a nyitva tartás. Szakképzett tanító-könyvtáros működteti. Feladatok Folyamatosan fejleszteni kell az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével a tanulók logikai készségét, gondolkozásuk rugalmasságát. Ismerjék meg és alkalmazzák az alternatívákban való gondolkozást, legyenek képesek optimális döntéseket hozni. 15.
Szervezzenek ismereteket a magyar és egyetemes kultúra leghaladóbb értékeiről, a tudományok alapvető vívmányairól. Fontos a magyarságtudat kialakítása, nemzeti örökségünk megbecsültetése. Tudják megfigyelni környezetük tárgyait, jelenségeit. Ezek alapján elemzéseket, következtetéseket legyenek képesek tenni. Lássák meg az egyes tárgyak, jelenségek, folyamatok közti összefüggéseket tudják a lényeget kiemelni. Sajátítsák el a hatékony tanulási technikákat. Folyamatosan fejleszteni kell a tanulói önállóságot, öntevékenységet. Fokozott figyelem kísérje az egyes tanulók fejlődését. Különös gondot kell fordítani a differenciált képességfejlesztésre /tehetséggondozásra és esélyegyenlőség teremtésre/. Elő kell segíteni az egészséges életmód életvitel kialakításához ismeretek megszervezését, készségek és képességek kialakítását, fejlesztését. Előtérbe kell helyezni az egészség védelmének fontosságát, a káros hatásokkal szembeni megelőzési technikák elsajátítását. Tanulja meg és alkalmazza az emberi együttélés, a tanuló-tanulókhoz, a tanulótanárhoz, ill. az iskola egyéb dolgozójához való helyes magatartás szabályait. Alakuljon ki a természet, a környezet tiszteletének és védelmének igénye. Ismerje meg közvetlen és közvetett környezetének káros hatásait. Tanulja meg ezen hatások mérséklésének, megszüntetésének, de főleg megelőzésének módjait. Felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is fontos szerepet kap. Így a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése megvalósítandó feladat. Reális értékelési képesség kialakítása. A tanulóinkkal hangsúlyosan ismertetjük meg az informatika világát. Tanórán kívüli tevékenység A tanév során a szülői igényeket figyelembe véve az iskola egész napos foglalkoztatást biztosít alsó- és felső tagozatban egyaránt. Az iskola 1-8. osztályaiban önmagában menzát is tudunk biztosítani a konyhai kapacitásból fakadóan. Az egész napos foglalkoztatottságban folyó nevelő-oktató munka összhangban kell lennie az iskola általános nevelő-oktató célkitűzéseivel, alapelveivel. Tanulják meg a kulturált étkezés szabályait, s a mindennapi étkezés során alkalmazzák ezen ismereteket. Alakuljanak ki az életkornak megfelelő csoportszokások Tanulják meg a szabadidő hasznos eltöltésének sokoldalú módját. Lehetséges módja: a működő szakkör jellegű foglalkozások (furulya, sakk, technika) tovább folytatása, fejlesztése. Fokozatosan ki kell alakítani az idővel való gazdálkodás képességét. Tanulási foglalkozások során tervezzék meg a tantárgyak sorrendjét és a ráfordítandó időt. 16.
Ismerjék meg szűkebb lakóhelyük történetét, értékeit és gyarapítsák is azt. Vetélkedők szervezése, múzeum és könyvtárlátogatás. Egészséges életmódra nevelés különös tekintettel az egészség megóvására és a napi testedzés igényére Szintén ezt szolgálják szakkör jellegű foglalkozásaink: foci, kézilabda, zenés gimnasztika, néptánc. Egyre több csoportban mosnak a gyerekek fogat minden nap ebéd után. Évenként megrendezzük a már hagyománnyá vált SALÁTABÁR-t. Városi, megyei szintű informatika versenyeket szervezünk. Belső informatikai vetélkedőket rendezünk. Nevelési módszereink Két nagy csoportba oszthatók: Közvetlen (direkt) módszerek, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek, melyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. Számonkérés. Gyakoroltatás. Segítségadás. Ellenőrzés. Ösztönzés. Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Számonkérés. Ellenőrzés. - Ösztönzés. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. A nevelő személyes példamutatása. Elbeszélés. Érzelmi megnyilvánulások kezelésének tanítása. Tények és jelenségek bemutatása. Műalkotások bemutatása. A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Magyarázat beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája. Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjai a nyolcadik évfolyam végén: 17.
Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolathoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Az emelt szintű informatika tagozatos osztályainknak, nyolcadik évfolyamon lehetővé tesszük az ECDL vizsga letételét. II.2. SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiségfejlesztés, mint pedagógiai feladat nevelő-oktató munkánk meghatározó sikerkritériuma. Az ép személyiség testi, lelki és szociális egészséget, harmóniát jelent. Célunk, hogy a tanulókat érő, pozitív értelmi, érzelmi, erkölcsi, esztétikai, közösségi és egyéb élmények, tapasztalatok, magatartásformák épüljenek be személyiségükbe, s váljanak életvitelük meghatározójává. Személyiségfejlesztő munkánkat az alábbi elvi megfontolások vezérlik: A komplex személyiségfejlesztést gyakorlati pedagógiai feladatnak tartjuk, melynek legfontosabb feltétele a magas színvonalú pedagógiai kultúra; és elengedhetetlen a pedagógus pozitív meggyőződése a gyerekek fejleszthetőségéről. A képességek és készségek fejlődését folyamatosan segítjük. Fontos feladatnak tartjuk az elismerés, megerősítés olyan módjainak kimunkálását, mely segíti, mintegy "újratermeli" a belső szükségletből fakadó motiváltságot, önfenntartó motivációt alakít ki. A tanulók személyiségfejlesztésének bármely keretét tekintjük, alapvető feladat: a társadalmi együttműködés alapjainak kialakítása a pozitív egyéni értékrend kialakítása a környezettel való harmonikus együttélés a kulturált környezet iránti idény kialakítása értékeink, kultúránk, szülőföldünk, népünk megismertetése, kötődések, azonosulások kiépítése az érdekérvényesítés feltételrendszereinek kialakítása a kommunikáció 18.
infokommunikációs csatornák fejlesztő használata a digitális kompetencia fejlesztés során a diákok etikai normáinak erősítése önképviselethez és véleménynyilvánításhoz a közösségi tevékenység szabályainak betartása önmaga és társai másságának felismerése és elfogadása az akarat és kitartás, az állóképesség edzése a lelki és testi egészség megóvása önismeret, önértékelés fejlesztése a helyes önismeret, az önbizalom, a sikervágy és kudarcfélelem kezelése A személyiségfejlesztés az iskolai nevelés-oktatás bevezető, kezdő, alapozó és fejlesztő szakaszában, a tanítási órákon és azokon túl szervezett foglalkozásokon (egész napos foglalkozások, szakkörök, felzárkóztatók, kirándulások, kulturális rendezvények) illetve ezekre való eljutás, versenyeztetés, pályázatok, diákönkormányzat, iskolai sportkör, stb. együttesen, egymást kiegészítve és erősítve valósul meg. A személyiségfejlesztés elsődleges kerete a tanóra. A tananyag tartalma, a feldolgozás módja, az összefüggések megláttatása megalapozza a tanulók műveltségét, elősegíti világszemléletük, világképük formálódását, s ily módon alapját, bázisát adja a személyiségfejlesztésnek. Az egyes tantárgyak sajátos szakmai, tartalmi lehetőségei speciális módon járulnak hozzá a tanulók fejlesztéséhez. A korábban megfogalmazott feladatok egy jelentős részét: a helyi tantervben 1-8. évfolyamon biztosított osztályfőnöki, hit- és erkölcstan órák tematikájában, valamint az 1-8. évfolyamon az egész napos foglalkozás keretében szervezett foglalkozásokon dolgozzuk fel. A tanórai fejlesztő munkához szervesen kapcsolódik a különböző tanórán kívüli tevékenységek rendszere, melyek kiegészítik, illetve árnyaltabbá teszik a folyamatot. Különböző szintű versenyeken, (házi, városi, megyei, országos) illetve az ezekre történő felkészülés, felkészítés során folyik személyiségfejlesztő munka. Tanórán kívüli személyiségfejlesztés: A környezet megóvására való nevelés: papírgyűjtő akciók szervezése, az iskola környékének tisztán tartása, szemét összeszedése környezetvédelmi hét és vetélkedők szervezése Biológiai Tisztítómű, Depónia meglátogatásának szervezése 19.
A tanórákon kívüli szabadidős és sportolás lehetőségének biztosítása: labdarúgó edzések az iskolai pályán (Bozsik program) városi diáksport versenyek korcsolya néptánc határon túli testvériskolák meglátogatása Szakkörök biztosítása az iskolában: a tantárgyfelosztásnak megfelelően. II.3. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az egészségfejlesztés leglényegesebb módszere az egészségnevelés. Az egészségnevelési program segítségével a tanulók megtanulhatják, hogy miként: állítsanak fel kötelező értékrendszert az egészség iránti elkötelezettségnek ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait legyenek tisztában az egészséges táplálkozás fontosságával tartsák szem előtt a testi higiénét, a rendszeres mozgás egészségét befolyásoló hatását legyenek képesek a problémákat, konfliktusokat megfelelően kezelni ismerjék meg a drog, az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatását, érjék el személyiségük fejlettségének lehetséges felső határát A részletes egészségnevelési programunk beépült az iskola dokumentumainkba. II.4. KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Közösségfejlesztés céljai Nevelő oktató munkánk egyik legnehezebb és legösszetettebb feladata a gyerekek közösségben, közösség által történő nevelése. A közös célok érdekében létrejött gyermekcsoportok közösséggé integrálása, az igazi közösséget jellemző legalapvetőbb ismérvek kialakítása. Legfontosabbnak az alábbi jellemzők és képességek folyamatos kialakítását tartjuk: az együttélés alapvető szabályainak tisztázása, ezek betartása alapvető magatartási és viselkedési normák megtanulása a többség akaratának tiszteletben tartása felelősi rendszer kialakítása a közösségek elvárásainak figyelembe vételével életkornak megfelelő feladatok biztosítása, munkamegosztás a csoport többségének érdekeit megjelenítő közös cél érdekében megvalósuló összehangolt fellépés elsajátítása a tudatos cselekvés vállalása a szabályok tiszteletben tartása 20.
A képességeket illetően: az önképviselethez és véleménynyilvánításhoz tartozó a konfliktusok elviseléséhez és kezeléséhez szükséges a kritikához és önkritikához az önértékeléshez az alkalmazkodáshoz szükséges képességek előhívása és gondozása a cél az informatikai virtuális térben kialakult közösségek fejlesztése Az osztályfőnök közösségfejlesztő szerepe mind az osztályfőnöki órákon, hit-erkölcstan órákon, mind a tanórán kívüli tevékenységek során nagyon fontos a saját osztályközösségben. A közösségfejlesztés döntően szociális folyamat, melynek során az egyén /a tanuló/ és a közösség /iskola, társadalom, stb./ közötti kapcsolat kialakult, fejlődik és értékek, szokások, elvárások stb. közvetítődnek, melyhez az egyénnek /tanulóknak/ közelednie, azonosulnia kell. A közösségfejlesztés elsődleges iskolai kerete az osztály. Ezt egészítik ki az egész napos foglalkoztatottság. Napközben folyó közösségfejlesztés lehetőségei: Az iskolának, mint munkakörnyezetnek és az ennél kisebb közösségeknek mint mikrokörnyezet, szokásaiba bevezetni a tanulókat. Ezt követően bevonni a közösség működését /tevékenységét fenntartó folyamatokba. Megbízási / felelősi rendszer kialakítása az iskola és a közösség levárásainak figyelembe vételével. Feladat biztosítás életkornak megfelelően. Segítségnyújtás a feladat sikeres elvégzéséhez. Értékelés /érintettek/. Problémák felvetése, megbeszélése adott szinten. Együttműködés más közösségekkel, közösségi szintekkel. Tanulói kezdeményezések kritikus segítése. A diákönkormányzatot segítő tanár szerepe fontos a diákönkormányzat és a tanulói közösségekkel kapcsolatos közösségfejlesztésben. Diákönkormányzattal kapcsolatos közösségfejlesztési feladatok: tanulók delegálása a felsős osztályokból a diákönkormányzatba. Figyelembe kell venni azt az életkori sajátosságot, hogy az általános iskolai korosztály még nehezen látja át, s nehezen találja meg feladatait és tevékenységi területeit az önigazgatás és önkormányzatiság területén. Iskolarádió üzemeltetése és műsorok szervezése. Szabadidő-szervező feladatai: ünnepélyekkel, megemlékezésekkel, a hagyományok ápolásával, szabadidős programokkal kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenység 21.
Hagyományőrző rendezvények A hagyományőrző tevékenységnek és rendezvényeknek igen jelentős és erős közösségteremtő hatásuk van. Erősítik a valahová tartozás tudatát, folyamatot teremtenek, és ezzel mintegy ébren tartják, megerősítik az összetartozás érzését, hozzájárulnak a hagyományok és az alapvető értékek tiszteletben tartásához és megbecsüléséhez. Hagyományos iskolai nagyrendezvényeink: Tanévnyitó ünnepség: a tanév legfontosabb feladatainak ismertetése, az első osztályosok ünnepélyes köszöntése. az iskola polgáraivá fogadása abból az alkalomból, hogy az iskola közösségének tagjaivá lettek. Őszi, tavaszi erdei iskola nap. Tanulmányi kirándulások: Évente egy alkalommal, egy napos kirándulás az osztályok szervezésében. A nevelőtestület fontosságot tulajdonít ennek a rendezvénynek. Aradi vértanúkról megemlékezés. Köztársaság ünnepe: Október 23. Iskolai szintű megemlékezés. Mikulásünnepség. Jótékonysági GÁLA műsor. Advent időszaki programok (gyertyagyújtások-énekek) Karácsonyfa ünnepély: a szeretet, az összetartozás, a család ünnepeként szervezzük. Az ünnepséget megelőző időszakban az osztályok adventi koszorút készítenek, ismerik a hozzá fűződő hagyományokat. Az iskolában fenyőfát állítunk. Szaktantárgyi versenyek (városi szintű).elsősorban informatikai versenyek. Farsang: A rendezvény keretében felelevenítjük a farsang, hagyományait. Farsangi felvonulás a városrészben. Március 15. A legnagyobb nemzeti ünnepünk. Megrendezésével a szabadságharc máig ható eszméit, az összefogás, a hazafiság, a hősei és az elkötelezettség példáját kívánjuk tanulóink elé állítani. Apáczai Vers és prózamondó verseny (megyei szintű). Gyermeknap Méltóság mezeje Program Tanévzáró ünnepség és ballagás: a tanév értékelése, a tanulók jutalmazása, a 8. osztályosok elbúcsúztatása. Az nagyrendezvényeink közösségteremtő erejét csökkenti a tornaterem, illetve nagyobb közösségi tér hiánya. Programjainkat létszámbontásban tudjuk megtartani, vagy egyszerre, de drága terembérléssel. Szabadidős tevékenységek: Szabadidős tevékenységünk kialakításánál elsődleges célunk az volt, hogy minden tanulónk találjon legalább egy kapcsolódási pontot az iskolával, hogy sikerélményeket érjenek el. 22.
Ebben a tevékenységben kiemelkedő szerepe van az iskolai Diákönkormányzatnak, ahol a gyermekek önmaguk szervezik programjaikat tanári segítséggel. Iskolánkban csak olyan programokat szervezünk, melyet tanulóink kezdeményeznek, így biztosítva a tanulók minél nagyobb részvételét ezeken a programokon. Iskolarádiónk több éve működik, amelynek stábja 5-6 főből áll, és a hét minden napján hírekkel és információkkal szolgál a diákoknak. Az iskola és a diákönkormányzat által szervezett szabadidős tevékenységek teljes mértékben "lefedik" a tanulók igényét, s mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő értelmes és hasznos tevékenységet, amelynek esetenként a pályaválasztásban is jelentősége lehet. Iskolánk első emeleti folyosóján a Diákönkormányzat tanulói rendszeresen nagyon szép, esztétikus faliújságot szerkesztenek. Iskolánkban hagyományteremtőnek szánjuk a hobbi- és karácsonyfadísz kiállítást, az óvodások műsorral való megajándékozását, a decemberi jótékonysági estet. Szabadidős programjainkat szabadidő szervező bonyolítja. Sajnos az intézményünk Debrecen belvárosától messze van, így a városi programokon való részvételt korlátozza a tanulóink utaztatása és ennek a költsége. Az iskola szereplőnek együttműködésével kapcsolatos intézményi feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szülői közösség aktív részvétele. Mindez az iskola szereplőinek a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek hatékony együttműködéséhez kötött, s egyes intézményi pedagógiai feladatok megvalósítása révén érhető el. A tanulók, annak érdekében, hogy: megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit érvényesíthessék jogaikat és kötelességeik teljesítéséhez segítséget kaphassanak gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez a tanuló egyéni problémáival keresse meg tanárát Intézmény feladata: az osztályközösségek, a diákképviselői fórumok és az iskolagyűlés működésének pedagógiai tartalmú tevékenységét elősegíteni és koordinálni a hit-erkölcstan,valamint az osztályfőnöki órák tartalmi kereteit adó tematikus célok meghatározása az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai, és tanórán kívüli programjainak meghatározása A pedagógusok, annak érdekében, hogy: 23.
képesek legyenek kollégáikkal, a szülőkkel, de főleg a tanulókkal a mindennapos kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat; rendelkezzenek alkalmazható és ténylegesen is alkalmazott kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel Fejlesztik a szülőkkel, tanulókkal való kapcsolattartásban az onlaine csatornákat. Intézmény feladata: kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs ( kiemelve a webes felületeket és az onlaine ) csatornáit és azok hatékony működtetésének feltételeiről gondoskodni; a szakmai műhelymunkák intézményén keresztül a nevelési-szakmai együttműködés lehetőségeit megteremteni az iskolavezetés bevonásával és aktív részvételével; a diákképviselet és az osztályközösségek pedagógusokkal való konzultációjának tereit megteremteni; a pedagógusok és a tanulók valamint a szülők között a nevelési tartalmak alakítása vonatkozásában a folyamatos érintkezés lehetőségeit megteremteni (szülői fórumok, egyeztető fórumok, szülők akadémiája-programsorozat); a hatékony kapcsolattartás, továbbá a közösségformálás és - fejlesztés céljait szolgáló pedagógusképzési formákat az anyagi lehetőségeknek megfelelően kezeli a továbbképzési és beiskolázási tervek kialakításánál. a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülőkkel, az érintettek neveléssel kapcsolatos kérdések megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű bevonásával; megteremteni annak a lehetőségét, hogy az iskola pedagógusai a tanulókkal kapcsolatos intézményvezetői tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával: A szülők (gondviselők) annak érdekében, hogy: mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy problémáikkal a pedagógusokhoz; kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához; együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermeke nevelésében a szülőkkel való találkozás alkalmával a családi nevelés és a gyermek pozitívumait erősíteni, őszinte légkört kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét; a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. 24.
Ennek keretében: Létrehozni, működtetni kell a közösségen belüli a kölcsönhatások, a közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Ennek keretében: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Ennek keretében: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Ennek keretében: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Ennek keretében: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. II.5. A PEDAGÓGUS HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A NEVELÉS- OKTATÁS FOLYAMATÁBAN Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. 25.
A nevelőtestület minden tagjának feladata a legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóit a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladat rendszerének maradéktalan betartása és teljesítése szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát a városi, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni A pedagógusok feladatai A pedagógusok általános működési feladatait / ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok, stb. / az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben oly módon, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsa a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működési biztonságát. Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások kötelezik és az iskola szűk vezetősége (intézményvezető, intézményvezető helyettesek) utasíthatja. Tételesen: a tantervek végrehajtása a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása a feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezetői által meghatározott feladatokat /pl.: helyettesítés, ügyelet/ a problémák nyílt mindenkori megbeszélése történjen meg a megfelelő hangnemben tanulóval - szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződik a szükséges intézkedéseket megteszi, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezi, a megelőzésével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységeinek eleget tesz a tanulók iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon részt vesz baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalókat megteszi a védő- óvó előírásokat betartja és betartatja bombariadó esetén gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről 26.