Ügyiratszám: 08-01/1114-8/2014/GYH Tárgy: KIKA Lakberendezési Kft. (szh:1135 Budapest, Lehel út 51.) tűzvédelmi bírság ügye H AT Á R O Z AT Ügyintéző:... Telefonszám:... E-mail:... A KIKA Lakberendezési Kft. (továbbiakban. Kft.)(cg: 01-09-073904, adósz.:10547157-2-44, szh:1135 Budapest, Lehel út 51.) tűzvédelmi jogszabályi rendelkezés megszegése miatt tűzvédelmi bírsággal sújtom. 180 000,- Ft, azaz száznyolcvanezer forint A pénzbírságot a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által a Magyar Államkincstárnál vezetett vezetett 10023002-00283494-20000002 számú bankszámlájára jelen határozatom jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül fizetheti meg késedelmi pótlék mentesen. A befizetésről szóló bizonylat másolatát hatóságomnak megküldeni szíveskedjék. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól kell felszámítani. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. Határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában elrendelem a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását. Felhívom a figyelmét, hogy a tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (9021 Győr, Munkácsy Mihály u. 4.) címzett, a hatóságomhoz benyújtandó, 7200,- Ft értékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni. Ha a fellebbezésnek megfelelően az elsőfokú hatóság a döntést nem módosítja vagy nem vonja vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
I N D O K O L Á S A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Győri Katasztrófavédelmi Kirendeltsége (továbbiakban: KvK) 2014.05.13-án tűzvédelmi átfogó ellenőrzést tartott a Kft. 9012 Győr, Királyszék út 35. szám alatti telephelyén. Az ellenőrzés időpontjáról az ügyfelet az ellenőrzés megkezdése előtt szóban értesítettük. Az ellenőrzésen...... vett részt. Az ügyben 2014.05.13-án eljárás indult, melynek eredményeképp a KvK meghozta a 08-01/697-4/2014/GYH számú határozatot, melyben a Kft-t 220 000,- Ft azaz kétszázhúszezer forint tűzvédelmi bírság befizetésére kötelezte. A határozat ellen fellebbezés határidőn belül 2013.06.18.- án érkezett a KvK-hoz, melyet felterjesztett a fellebbezés elbíráslására jogosult másodfokú hatósághoz. A másodfokú hatóság 2014.07.18.-án kelt 178-3/2014/H számú végzésével a KvK bírságot kiszabó határozatát megsemmisített és az első fokú hatóságot új eljárásra utasította. A tárgyi ellenőrzés során az alábbi szabálytalanságok kerültek megállapításra: 1) A h ő és füstelvezet ő rendszer ellenőrzését és karbantartását nem végezték el. 2) A beépített tű berendezés heti, havi ellenőrzését nem végezték el. 3) A tű berendezés mű ködését akadályozták (a sprinkler fejek leragasztása az asztalos műhelyben) A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, valamint a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. (1) bekezdése alapján A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben, továbbá a Ksktv.-ben meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szabhat ki.. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1 8., 12 16. a), 17 18., 20 24., 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén az 5. szerinti eljárások kivételével a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. 1) Az Országos Tű zvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (továbbiakban OTSZ) 584. (2),(4) és (5) bekezdése alapján a h ő és füstelvezet ő rendszer ellenő rzését és karbantartását nem végezték el. OTSZ 6. 46.pont Tű technikai eszköz, felszerelés: az épületekben, építményekben telepített, a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tű zkár csökkentésére, valamint a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, illetőleg a tűság által a tűzoltás - hoz, műszaki mentéshez használatos felszerelések. A h ő és füstelvezet ő rendszer ellenőrzésének és karbantartásának hiánya miatt a Korm. rendelet 1. melléklet 20. pontjában meghatározott tűzvédelmi szabálytalanság: Jogszabály vagy hatóság által előírt tű technikai eszköz, felszerelés, készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya, mely esetén a kiszabható tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke 40 000 Ft, legnagyobb mértéke 1 000 000 Ft. A fentiek alapján a h ő és füstelvezet ő rendszer ellenő rzésének és karbantartásának hiánya miatt 40 000 Ft azaz negyvenezer forint tűzvédelmi bírságot szabtam ki. 2) Az OTSZ 148 (2) bekezdése alapján a tű berendezés heti, havi ellenő rzését nem végezték el. A tű berendezés heti ellenőrzése hiányos, utoljára 2014.04.08-án végezték el. A tű berendezés havi ellenőrzését utoljára 2014.02.20-án végezték el. A t berendezés heti, havi ellen rzésének hiánya miatt a ű ő Korm. rendelet 1. melléklet 20. pontjában meghatározott tűzvédelmi szabálytalanság: Jogszabály vagy hatóság által előírt tű
technikai eszköz, felszerelés, készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya, mely esetén a kiszabható tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke 40 000 Ft, legnagyobb mértéke 1 000 000 Ft. A fentiek alapján a tű berendezés heti, havi ellenő rzésének hiánya miatt 40 000 Ft azaz negyvenezer forint tűzvédelmi bírságot szabtam ki. 3) Az OTSZ 148. (1) bekezdése alapján a tű berendezés biztonságos és hatékony üzemeltetését nem biztosították. A tű berendezés mű ködésének akadályozása miatt a Korm. rendelet 1. melléklet 17. a) pontjában meghatározott tűzvédelmi szabálytalanság: Jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tű berendezés készenlétben tartásának, karbantartásának, felülvizsgálatának hiánya, működésének akadályozása, ha a védett tér legfeljebb 100 m 2 alapterületű, mely esetén a kiszabható tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke 100 000 Ft/rendszer, legnagyobb mértéke 400 000 Ft/rendszer. A fentiek alapján a tű berendezés mű ködésének akadályozása miatt 100 000 Ft azaz százezer forint tűzvédelmi bírságot szabtam ki. A bírság összegének megállapításánál figyelembe vettem, hogy ügyféllel szemben első alkalommal kerül sor tűzvédelmi bírság kiszabására. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Győri Katasztrófavédelmi Kirendeltség az általa vezetett nyilvántartást, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 94. (3);(4) bekezdések vonatkozásában megvizsgálta, a vizsgált időszakban az ügyféllel kapcsolatban tűzvédelmi, közigazgatási bírság nem került kiszabásra. A fokozatosság elvét követve az ügyféllel szemben első alkalommal kiszabott tűzvédelmi bírság esetén a bírságtétel legkisebb mértékének kiszabása indokolt. A fentiekre való tekintettel a KvK a Korm. rendeletben meghatározott bírságtételek közül a kötelezően kiszabandó bírságtételt szabta ki. A fentiek alapján a h ő és füstelvezet ő rendszer ellenőrzésének és karbantartásának hiánya, a tű berendezés heti, havi ellenőrzésének hiánya, tű berendezés mű ködésének akadályozása miatt összesen 180 000,- Ft tűzvédelmi bírságot szabtam ki. A Kft. 2014.08.07-én és 2014.08.12-én is úgy nyilatkozott, hogy......,... valamint..., meghatalmazásukból hivatalos ügyekben eljárhatnak és a Kika-t képviselik:... és... A Kft. telephelye nem képviselheti a Kft.-t. A KvK a megismételt eljárás során vizsgálta, hogy a Kft. kis- és középvállalkozásnak minősül-e a 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény alapján. A Kft. képviselője 2014.08.14.-én és 2014.08.26-án érkezett nyilatkozatában úgy nyilatkozott, hogy a Kft. nem minősül kis- és középvállalkozásnak. A KvK az ellenőrzés során a jegyzőkönyvben rögzítette, hogy az emeleti raktárban a menekülési útvonal szűkítve, illetve torlaszolva volt. A jegyzőkönyvben ez kiegészítésre került, hogy a sorok közti kárpitos kocsi képezte az akadályt. A kocsi mozgatható, kerekekkel ellátott, tehát csak ideiglenesen torlaszolta el a sorok közti közlekedőt. A fényképmellékletből kiderül, hogy az az útvonal, amin a kárpitos kocsi akadályt képezett nem menekülési útvonal. A kárpitos kocsi nem a tű zszakasz, építmény elhagyásának (kiürítés második szakasza) útvonalán volt elhelyezve, tehát a menekülést nem akadályozza. OTSZ 6. 22. Menekülési útvonal: a veszélyeztetett tű zszakasz elhagyásának útvonala, a kiürítés második szakasza. A KvK 08-01/1114-7/2014/GYH számú végzésében iratbemutatásra hívta fel a Kft.-t a tű készülékek karbantartási szerző désének bemutatására. A karbantartást a... végzi. A fényképmellékletben és a jegyzőkönyvben is rögzítésre került, hogy tű készülék nyilvántartással rendelkeznek, mely rögzíti az éves karbantartás tényét. Az utolsó idő szakos éves
alapkarbantartás ideje 2014.04.07. A készenlétben tartóként a..., karbantartást végző ként a... van feltüntetve. A késedelmi kamat mértékét, valamint a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 43. (3) bekezdése határozza meg, illetve biztosítja. A Korm. rendelet 9. (4) bekezdése alapján A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. A jogsértésről a hatóság 2014.05.13-án, az átfogó ellenőrzés napján szerzett tudomást. Döntésem a fenti jogszabályhelyeken alapul. A Ket. 29. (3) bekezdés a) pontja alapján az ügyfelet 08-01/1114-2/2014/GYH számú végzésemmel értesítettem az eljárás megindításáról. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. A Ket. 74. (1); (2); (3) bekezdései szerint: (1) Ha a kötelezés jellege megengedi, a hatóság részletekben történ ő teljesítést is megállapíthat. (2) A kötelezett a teljesítési határid ő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérhe- ti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben tör- tén ő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidő re való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A fizetési kedvezményre vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni meghatározott cselek- mény teljesítésére és meghatározott ingóság kiadására irányuló kötelezettség esetén is. (3) A határid ő lejárta után az ügyfél feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg a (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidej ű benyújtásával kérhet fizetési kedvez- ményt. Ha a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás megindításáról is. Határozatom a Ket. 71. (1) bekezdésén, a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és tűságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 11. -án alapul. Hatáskörömet a Korm. rendelet 8. (1) bekezdése, illetékességemet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. -a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. A Ket. 98. (1) bekezdése értelmében az első fokon hozott határozattal szemben önálló fellebbezésnek van helye, melyet a Ket. 102. (1) bekezdése szerint annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amelyik a megtámadott döntést hozta. A Ket. 99. (1) bekezdése alapján a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezés elbírálására a Korm. rendelet 2. (1) bekezdése alapján az Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogosult. A fellebbezési eljárásra a Ket. 102-105. -a az irányadó. A fellebbezési illeték összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése határozza meg. Győr, 2014.09.16.
Készült: 3 példányban Egy példány: 5 oldal Kapják: 1. KIKA Lakberendezési Kft. (szh:1135 Budapest, Lehel út 51.) 2. KIKA Lakberendezési Kft.(9012 Győr, Királyszéki út 35.) tájékoztatásul 3. Irattár kiadmányozó