A környezetszennyezés szankciói a magyar jogban

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Agrár- és Munkajogi Tanszék A környezetszennyezés szankciói a magyar jogban Konzulens: Dr. Csák Csilla egyetemi docens Szerző: Papp Richárd J-502 Miskolc 2014

University of Miskolc Faculty of Law Department of Agricultural and Labour Law Sanctions of Environental Pollution in the Hungarian Law Consultant: Csilla Csák, Dr associate professor Writer: Richárd Papp J-502 Miskolc 2014 2

Tartalomjegyzék I. Bevezetés 4 II.A környezetvédelmi szankciók magyarországi rendszere 5 1.Környezetjogi felelősség 8 1.1.A környezetjogi felelősség általános alapja 10 2.Közigazgatási jogi felelősség 11 2.1.A környezethasználó kötelezettségei 11 2.2.A felelősség alanya 12 2.3.Mentesülés a közigazgatási jogi felelősség alól 13 2.4.A környezetvédelmi bírság 15 3.Szabálysértési felelősség 16 4.Büntetőjogi felelősség 16 5.A polgári jogi szankciórendszer 21 5.1.Veszélyes üzem 21 5.2.A környezetjogi törvény és a Ptk összefüggései elhatárolási kérdései, a korábbi joggyakorlat tendenciái 28 5.3.Az actio popularis -ra való igény kérdése 32 III.A környezetkárosítás felelősségi kérdései az EU jogában 38 1. A 2004/35/EK direktíva - Felelősségi rendszere 39 1.1.Vétkesség és gondatlanság relevanciája 44 1.2.A gazdasági szereplők jogosultságai és a bizonyítás terhe 45 2.C-378/08. sz. ERG és társai ügy 46 3.Az EUMSZ 267. cikke 49 IV.Vörös iszap- Kolontár 51 V.Záró gondolatok 60 VI.Irodalomjegyzék 61 3

I. Bevezetés A környezetvédelem az elmúlt évtizedek központi témája volt csakúgy nemzetközi színtéren, mint az Európai Unió tagállamai között, de kiemelt területként kezelik sok állam jogrendszerében is. Maga a témakör rendkívül sok döntésben követhető nyomon, a nagy államok beruházásitól kezdve az egyes emberek vásárlói preferenciájának alakulásán át egészen a nemzetközi jogi aktusokig. A környezet védelme általában, mint elérendő cél, védendő érték jelenik meg. Ennél konkrétabban körülhatárolt az egyes államok jogrendszerein belül a környezet védelem jogi kategóriája. A magyar jogrendszerben a környezet védelmének szabályai a jogrendszer különböző szintjein helyezkednek el. Legfelül áll mind közül az Alaptörvény XXI. cikke ezt követik az egyes törvények, melyek közül kiemelendő az 1995. évi LIII.-as törvény a környezet védelméről, de ide tartoznak azon kódexek is, melyekre az Alaptörvény a reparáció, a kártérítés okán vagy a külföldi szemét Magyarországi elhelyezése kapcsán utal, nevezetesen a Polgári Törvénykönyv, és a Büntető Törvénykönyv is. A szabályozás legalsóbb szintjeit a végrehajtási rendeletek alkotják, de ide sorolhatóak az egyes önkormányzatok környezetvédelmi tárgyú rendeletei, határozatai is. Mint láthatjuk a maga a joganyag is jelentős terjedelmű, ezért jelen dolgozatomban csupán a szabályozás törvényi szintjeire, azon belül is a környezetszennyezés szankciórendszerére kívánok koncentrálni. Igyekszem majd tendenciózus jelleggel bemutatni az egyes jogintézmények szerepét a környezetvédelmi szankciók rendszerében. A környezetszennyezés ugyanis nem egy lezárt fogalom alkalmazási köre folyamatosan bővülhet. Véleményem szerint környezetszennyezés lehet a zajszennyezés, a fényszennyezés vagy akár a bűzszennyezés is és ezek megszüntetéséhez akár az egyénnek akár egy közösségnek nyomós érdeke fűződhet. Az egyes 4

jogágaknak eltérő fegyvertáruk van a környezetszennyezés elleni harchoz, azonban körültekintően kell eldöntenünk, hogy melyiket kívánjuk alkalmazni, mert az előző példáknál maradva nehézkesen tudna mit kezdeni akár a büntetőjog, akár a polgári jog a fényszennyezéssel, hiszen az előzőnél a tényállásszerűség, míg az utóbbinál a káresemény hiányzik. Ezen gondolat mentén az egyes jogágak szerinti csoportosítva szeretném bemutatni a környezetvédelmi szankciórendszer egyes elemeit, dolgozatom végén, pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb horderejű környezetkárosítási esetét a kolontári iszapkatasztrófa jogkövetkezményeit fogom értékelni. II. A környezetvédelmi szankciók magyarországi rendszere A környezetvédelem keresztülfekvő jogág. résztvevő területeit több szempontból is lehet csoportosítani: A jognak a szabályozásban A jogviszony szabályozásába való belépés időpontja alapján- mely szerint a közigazgatási jog a környezetvédelmi szempontok és szabályzatok készítésével a jogviszonyok, jogi helyzetek létrejöttét szabályozza, tehát előtte és fennállása alatt, míg a polgári és a büntetőjog csak a szankcionálási ill. a resztoratív szakaszban lép be a jogviszony szabályzásába 1. Ezzel szemben ellenérvként felvethető, a jogágak preventív hatása, mely a jogviszony teljes létszakasza, esetleg megszűnése után is kifejtheti hatásait. A szankciórendszer szempontjából is megfigyelhető a jogági csoportosítás, ugyanis a közigazgatási jog a legtöbb esetben bírságot, ill. a tevékenységre vonatkozó hatósági rendelkezést, a büntetőjog valamilyen büntetést, a polgári jog pedig leggyakrabban kártérítést alkalmaz, mint szankciót az eljárás alá vont személyekkel szemben. 1 Julesz Máté A környezetvédelem polgári jogi vonatkozásai PhD-értekezés A kézirat lezárva: Pécs, 2007. március 5

Kevésbé egyértelmű azonban az elkülönülés a környezetvédelmet szabályozó elvek tekintetében, ahol a különböző jogágak együtt hatnak, létrehozva ezzel a környezetjog speciális rendszerét. Látnunk kell azt, hogy a szabályozás az Alaptörvényen alapszik: XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt törvényben meghatározottak szerint helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni 2. Az alkotmányos alapelvek között tehát egyaránt találhatóak az állam kötelezettségvállalására, a felek együttműködésére és a polgári ill. büntetőjogi szankciók alkalmazására vonatkozó szabályok. Emellett érvényesülnek a különböző kódexek alapelvei, mint pl. a Ptk. kölcsönös együttműködésre, jóhiszeműségre vonatkozó szabályai, a Btk. környezetkárosításra vonatkozó tényállásai, ill. a környezetjog sajátos ill. az európai Unió által kidolgozott elvei, mint pl. a szennyező fizet elv. 2 Magyarország Alaptörvénye 6

A jelen témánk szempontjából leglényegesebb csoportosítás a környezetvédelemben alkalmazott felelősségi szabályok köre. Ugyanis a különböző jogágak merőben eltérő követelményeket támasztanak a felelősség megállapításához. Példaként említve a büntetőjog számára az objektív felelősség jórészt kezelhetetlen fogalom és a felelősségnek minden esetben természetes személy elkövetőhöz kell kapcsolódnia, és annak az oka, hogy a jogi személy büntetőjogi felelőssége zömmel használaton kívüli zárvány a büntetőjogban azzal magyarázható, hogy hagyományosan az ilyen intézkedésekkel elsősorban a közigazgatási szervek élnek. Szankciós rendszerük lényegében azonos (pénzbírság, tevékenységtől való eltiltás stb.) de a bírósági eljárás hosszadalmas volta miatt a közig szervek hatékonyabban tudnak élni ezen eszközeikkel 3. Véleményem szerint a különböző jogágak egymásra hatása a felelősségi rendszerekben is érezteti hatását ezekkel a későbbiekben kívánok foglalkozni. A jogági elhatárolás elsősorban azért fontos, hogy tisztázhassuk, hogy a jelen témánk tekintetében, milyen területeket kívánunk vizsgálni. Habár a jogágak egymást gyakran átfedve adják a szabályozás teljességét, azt mindenképpen látnunk kell, hogy a közigazgatási jog és a büntetőjog szankciórendszere szinte kizárólag valamilyen emberi mulasztásra, jogsértésre reagál (a jogi személyek esetében és az ezek ellen irányuló szankciókban is a jogi személyek aktusai mögött álló természetes személyek, cselekedetei hozzák létre a jogi személy környezetkárosítását), addig a polgári jog képes a kártérítési szankción keresztül vétkességre való tekintet nélkül megoldást nyújtani a kialakult helyzetben. Különös jelentősége van ennek abban az esetben, amikor a környezetkárosító olyan védekezést választ, mint pl. a tiszai ciánszennyezésért felelős romániai Aurul, mely a per során a Romániában kiállított környezetvédelmi engedélyekkel ill. a cián használatának nemzetközi szakértői véleményekkel alátámasztott érvelésével 3 Sántha Ferenc A jogi személyek büntetőjogi felelőssége Miskolci Egyetem 2007 7

kívánta bizonyítani vétlenségét. A polgári jog számára azonban ezek ha nem is teljesen irrelevánsak, azonban az objektív kárfelelősség alapján fennálló kártérítési kötelezettséget nem érintik. Más kérdés, hogy az alkotmányban is szereplő szennyező fizet elv is hasonló eredményhez vezethet el minket, de a fenti szempontokat minden esetben szem előtt kell tartanunk, hiszen a környezetkárosítással kapcsolatos perekben a veszélyes üzemi felelősség mellett, más jogszabályokra is történik hivatkozás, különösen egyes szakigazgatási jogszabályok (bányászat, vízgazdálkodás, erdőgazdálkodás stb.) kapcsán, azonban ezek szinte minden esetben az egyéni felelősség, vagy a háttérfelelősség megállapítását szolgálják. A jogági elhatárolás szempontjából jelentősége lehet még a nemzetközi jognak és az Európai Unió jogának, de tekintettel arra, hogy ezekben zömmel a tagállamok vállalnak kötelezettséget arra, hogy bizonyos rendelkezéseket betartsanak, ill. meghozzanak, polgári jogi felelősséget lényegében nem érintenek, így nem is kívánok ezekkel részletesebben foglalkozni. 1. Környezeti felelősség A környezetért való felelősség komplex, több jogágat magába foglaló felelősségi rendszert jelent. Ha vizsgálni kívánjuk a különböző jogágak hatásait a környezetvédelmi hatásuk alapján akkor megállapíthatjuk, hogy a közigazgatási szankciók elsősorban tevésre- nem tevésre, azaz leginkább tiltásra és szabályozásra vonatkoznak, a polgári jog a kártérítés révén a reparációt szolgálja, míg a szabálysértési és a büntető jog az elrettentés, büntetés eszköze. Azonban a rendszer komplexitása okán szükségesnek érzem a különböző jogágak által alkalmazott jogkövetkezmények elhatárolását. A környezetjogi felelősség rendszere hazai jogi szabályozásának főbb sajátosságait, jellemzőit mutatom be. A környezetjogi felelősség 8

szabályozásának legfőbb sajátossága, hogy több jogág területét is érinti, több jogág felelősségi rendszeréből tevődik össze. A környezetjogi felelősség jogi szabályozásának rendszere ugyanis magában foglalja mind a közigazgatási jogi, szabálysértési jogi, büntetőjogi, polgári jog szabályokat is. Irányadó jogszabályok: 2004/35/EK irányelv a környezeti felelősségről (ELD) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. (Kvt.) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) (2013. évi V. törvény) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. törvény (új Btk.) a Szabálysértésekről szóló 2012. évi II. tv. (új Szabs) Az ELD 2007. április 30. napján vált a magyar jog részévé, s legfontosabb alapelve a szennyező fizet elvének megfelelően az, hogy aki környezetkárosodást okoz, annak viselnie kell a szükséges környezetkárosodást megelőző, illetve a helyreállítási intézkedések költségeit, ideértve a kár, illetve a kárveszély felmérésének költségeit is. A környezetjogi felelősség szabályozásának alapvető rendelkezéseit a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) előírásai adják. A Kvt. 101. -a alapján bárki, aki tevékenységével vagy mulasztásával a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, felelősséggel tartozik. A hazai jog szigorított felelősségi rendszert - a károkozó vétkességétől független -, úgynevezett objektív felelősségi formát alkalmaz, amely nem vizsgálja még védett fajokban és természetes élőhelyekben okozott károk esetében sem a károkozó vétkességét (gondatlanságát vagy szándékosságát). 9

1.1. A környezetjogi felelősség általános alapja A környezethasználó az e törvényben meghatározott és más jogszabályokban szabályozott módon büntetőjogi, szabálysértési jogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért. (Kvt. 101. (1) bekezdés) Kapcsolódó alapfogalmak a Kvt. rendszerében: környezetveszélyeztetés: a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye; környezetveszélyeztető magatartás: környezetveszélyeztetést előidéző tevékenység vagy mulasztás; környezetkárosítás: az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására környezetkárosodás következik be; környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása; környezeti elem által nyújtott szolgáltatás: környezeti elemnek más környezeti elem vagy a társadalom (köz) érdekében ellátott funkciója; környezetkárosodást megelőző intézkedés: környezetveszélyeztetés esetén a környezetkárosodás megelőzésére vagy várható bekövetkezése előtt annak csökkentésére irányuló tevékenység, illetve intézkedés; helyreállítási intézkedés: olyan kárelhárítási, illetve kármentesítési tevékenység vagy intézkedés, amely a környezetkárosodás enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul; eredeti állapot: a környezetkárosodás bekövetkezésének időpontjában a környezetnek vagy valamely elemének és az általa nyújtott 10

szolgáltatásoknak a rendelkezésre álló legjobb információ alapján meghatározható állapota, mely akkor állt volna fenn, ha a károsodás nem következik be; megelőzési, illetve helyreállítási költség: minden olyan költség, amely a környezetkárosodás megelőzéséhez, illetve az eredeti állapot helyreállításához szükséges, ideértve különösen a környezetkárosodás, valamint annak közvetlen veszélyének felmérésével kapcsolatos költségeket, a lehetséges intézkedések felmérésének költségeit, az adatgyűjtés költségeit, a jogi költségeket (így például ügyvédi, illetve közjegyzői költség), valamint a monitoring és az ellenőrzés költségeit, továbbá a kártalanítás összegét; 2. Közigazgatási jogi felelősség 2.1 Környezethasználó kötelezettségei: - a környezetveszélyeztető magatartástól, illetve környezetkárosítástól tartózkodni; - környezetveszélyeztető magatartást, illetve a környezetkárosítást abbahagyni; - környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosodás esetén a környezetvédelmi hatóságot tájékoztatni; - környezetkárosodás bekövetkezése esetén minden lehetséges intézkedést megtenni a környezetkárosodás enyhítése, a kárelhárítás, illetve a további környezetkárosodás megakadályozása érdekében, így különösen haladéktalanul ellenőrzése alá vonni, feltartóztatni, eltávolítani vagy más megfelelő módon kezelni a környezetkárosodást okozó anyagokat, illetve más károsító tényezőket azzal a céllal, hogy korlátozza vagy megelőzze a további környezetkárosodást és az emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatások további romlását 11

- környezetkárosodás bekövetkezése esetén az eredeti állapotot vagy a külön jogszabályban meghatározott, az eredeti állapothoz közeli állapotot helyreállítani, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást visszaállítani vagy azzal egyenértékű szolgáltatást biztosítani; - az általa okozott környezetkárosodásért helytállni és a megelőzési, illetve helyreállítási költségeket viselni. Biztosíték adása: a környezethasználó meghatározott tevékenységéhez környezetvédelmi biztosíték adására köteles, Környezetvédelmi biztosítás megkötése (felelősségbiztosítás): a tevékenységével okozható előre nem látható környezetkárosodások felszámolása finanszírozásának biztosítására Céltartalék képzése: a környezethasználó környezetvédelmi céltartalékot képezhet a jövőben valószínűleg vagy bizonyosan felmerülő környezetvédelmi kötelezettségeire. Mindezek részletes meghatározása külön kormányrendeletben történik meg a Kvt. rendelkezései értelmében 2.2 A felelősség alanya A környezethasználó felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért. (természetes személy, gazdálkodó szervezet jogi személy) Az ingatlan tulajdonosa/használója: a környezetkárosodásért, illetve a környezetveszélyeztetésért való felelősség - az ellenkező bizonyításáig - annak az ingatlannak a környezetkárosodás, illetve környezetveszélyeztetés bekövetkezésének időpontját követő mindenkori tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a környezetkárosítást, illetve környezetveszélyeztető magatartást folytatták. 12

Mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges használóját, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli. Mozgó környezetszennyező forrás tulajdonosa/használója: Gazdálkodó szervezet: Ha több környezethasználó közösen hoz létre olyan gazdálkodó szervezetet, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, a környezetvédelmi kötelezettségek tekintetében a létrehozott gazdálkodó szervezet az alapítók jogutódjának minősül, felelőssége pedig az alapítókkal egyetemleges. Megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői: A gazdasági társaság és egyéni cég azon tagjai (részvényesei), valamint vezető tisztségviselői, akik olyan határozatot (intézkedést) hoztak, amelyről tudták, vagy az elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy annak végrehajtásával a társaság környezetkárosodást okoz, a társaság megszűnése esetén korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaságot terhelő, a társaság által nem teljesített helyreállítási és kártérítési kötelezettségekért. Mentesül a felelősség alól a gazdasági társaság és egyéni cég azon tagja (részvényese), illetve vezető tisztségviselője, aki a határozat (intézkedés) meghozatalában nem vett részt, a határozat ellen szavazott, illetve az intézkedéssel szemben tiltakozott. Lehetséges jogkövetkezmények: kötelezések és tilalmak, környezetvédelmi bírság, szabálysértési, illetve büntetőeljárás kezdeményezése 2.3 Mentesülés a közigazgatási jogi felelősség alól: A környezethasználó mentesül a közigazgatási jogi felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a környezetveszélyeztetés vagy a környezetkárosodás 13

a) fegyveres összeütközés, háború, polgárháború, fegyveres felkelés, illetve természeti katasztrófa; b) jogerős, kötelezést tartalmazó hatósági vagy bírósági határozat végrehajtásának közvetlen következménye. A környezetvédelmi hatóság megelőző, helyreállító intézkedések megtételére kötelez, illetve ezeket maga is megteheti, vagy mással elvégeztetheti, továbbá szükség esetén dönt a helyreállítás sorrendjéről. A hatóság információszolgáltatásra is kötelezheti a környezethasználót. Jogerősen megállapított környezetkárosítás esetén a környezetvédelmi hatóság a helyreállítási intézkedés megtételére kötelező határozatában elidegenítési és terhelési tilalmat rendel el a helyreállítási intézkedés megtételére kötelezett személy azon ingatlanaira, amelyek a helyreállítási intézkedés költségeinek előreláthatólag finanszírozandó összegére kellő fedezetet nyújtanak. Ha a környezetkárosodást megelőző, illetve a helyreállítási intézkedés költségeit a környezethasználó helyett a központi költségvetés finanszírozta, a környezetvédelmi hatóság a finanszírozott költségek összegének erejéig a környezethasználó ingatlanvagyonára a Magyar Állam javára jelzálogjog, ennek biztosítására pedig elidegenítési és terhelési tilalom bejegyezését rendeli el. A környezethasználó köteles a külön jogszabályban meghatározott környezetkárosodást megelőző intézkedéseket megtenni, valamint környezetkárosodás esetén a helyreállítási intézkedések megtétele során a) elsődleges helyreállítási intézkedésként a környezetnek vagy valamely környezeti elemnek, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatásnak az eredeti állapotát vagy ahhoz közeli állapotát helyreállítani; b) kiegészítő helyreállítási intézkedésként amennyiben az elsődleges helyreállítási intézkedés nem vezet eredményre, 14

ba) a károsodott környezeti elemet erre alkalmas környezeti elemmel, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást erre alkalmas környezeti elem által nyújtott szolgáltatással pótolni, bb) ha a ba) pontban meghatározott pótlás sem vezet eredményre, a környezeti elemet vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást - a károsodott környezeti elem vagy szolgáltatás becsült költségével megegyező -, erre alkalmas környezeti elemmel vagy környezeti elem által nyújtott szolgáltatással pótolni. A környezethasználó kompenzációs helyreállítási intézkedésként köteles megtenni mindazon intézkedéseket a helyreállítási intézkedések befejezéséig, amelyek a károsodott környezeti elem vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás hiánya ideiglenes pótlásához szükséges. 2.4 A környezetvédelmi bírság A bírságolás célja: a környezethasználó rászorítása a jogkövetésre, elrettentés, megelőzés, helyreállítás. A bírság jellemzői: Aki jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított, közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, illetve határértéket túllép, a jogsértő magatartás súlyához - így különösen az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, időtartamához és ismétlődéséhez - igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni. Jogellenes magatartásra reagáló eszköz, ahol a bírságot előíró jogszabály határozza meg azokat a jogi kötelezettségeket, melyek megsértése miatt kialakul a jogellenes helyzet. Pl: levegőtisztaság-védelmi bírság kötelezettségeket a vonatkozó kormányrendelet, illetve a vonatkozó engedélyek tartalmazzák. Gyakran kapcsolódik határértékekhez vagy más, számszerűsíthető követelményekhez, többnyire nem igényel felróhatóságot. 15

A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól. 3. Szabálysértési felelősség A szabálysértésekről szóló törvény alapján szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti. Általában megjegyzendő, hogy a szabálysértési szankció szubszidiárius jellegű, erre a jogszabály azon fordulatai is utalnak, hogy környezetszennyezés nem állapítható meg. 4. Büntetőjogi felelősség A büntetőjogban a környezet védelmét szolgáló tényállások a törvény XXIII. Fejezetében találhatóak. Környezetkárosítás 241. (1) Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon a) veszélyezteti, b) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre, c) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre, bűntett miatt az a) pontban meghatározott esetben három évig, a b) pontban meghatározott esetben egy évtől öt évig, a c) pontban meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés a) pontja esetén egy évig, b) pontja esetén két évig, c) pontja esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában, és a (2) bekezdés első és második fordulatában meghatározott esetben az elkövető nem büntethető, az (1) bekezdés b) pontja esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az 16

elsőfokú ítélet meghozataláig a bűncselekmény által bekövetkezett veszélyt, illetve környezetkárosodást megszünteti, a károsodott környezet eredeti állapotát helyreállítja. (4) E alkalmazásában szennyezés: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint azok összetevői jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése. E tényállás alkalmazásában szennyezésnek minősül: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint azok összetevői jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése. A tényállást tartalommal kitöltő egyes jogszabályok a Kvt., a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet. A környezetkárosítás törvény szerinti elkövetési tárgyai a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint ezek összetevői. A törvény a környezet, valamint környezeti elemek" helyett a környezeti elemek Kvt. szerinti meghatározását külön felsorolva tartalmazza. Természetkárosítás 242. (1) Aki a) fokozottan védett élő szervezet egyedét, b) védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket, c) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló EK tanácsi rendelet A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja 17

vagy elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás az élő szervezet egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza, a) hogy az (1) bekezdés a) vagy b) pontja esetében az elpusztított élő szervezet egyedeinek külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét, b) amely az (1) bekezdés c) pontja esetében az élő szervezet állományának fennmaradását veszélyezteti. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E alkalmazásában élő szervezet egyede: a) az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota, b) az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed, c) az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt, valamint annak vagy az élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket vagy készítményt, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz. 243. (1) Aki Natura 2000 területet, védett barlangot, védett természeti területet vagy védett élő szervezetek életközösségét, illetve azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás a Natura 2000 terület, a védett barlang, a védett természeti terület vagy a védett élő szervezetek életközössége, illetve azok élőhelye jelentős károsodását vagy megsemmisülését okozza. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E alkalmazásában Natura 2000 terület alatt a természet védelméről szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni. Állatkínzás 244. (1) Aki a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás 18

a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. Orvvadászat 245. Aki a) vadászterületen vadászatra való jogosultság nélkül, illetve idegen vadászterületen vadászként engedély nélkül vad elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez, b) külön jogszabályban meghatározott, a vadfaj valamennyi egyedére kiterjedő vadászati tilalmi idő hatálya alá eső vadfaj egyedét ejti vagy fogja el, c) külön jogszabályban meghatározott tiltott vadászati eszközzel, tiltott vadászati módon vagy kíméleti területen vad, illetve fokozottan védett vagy védett gerinces állat elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Orvhalászat 246. Aki a) jogosulatlanul halászhálóval vagy más halászati eszközzel - a horgászatot kivéve - halfogásra irányuló tevékenységet végez, b) külön jogszabályban meghatározott tiltott eszközzel, tiltott módon vagy kíméleti területen halfogásra irányuló tevékenységet végez, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Tiltott állatviadal szervezése 247. (1) Aki gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki állatviadal céljára gerinces állatot megszerez, tart, tenyészt, kiképez, idomít, vagy forgalmaz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése 248. (1) Aki a) arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékgazdálkodási tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) 4 A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a hulladékról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el. 4 A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. (16) szerinti szöveggel lép hatályba. 19

(3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) 5 E alkalmazásában a) hulladék: mindaz, amit a hulladékról szóló törvény hulladéknak minősít, ha alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére; b) hulladékgazdálkodási tevékenység: a hulladéknak a hulladékról szóló törvényben meghatározott gyűjtése, begyűjtése, szállítása - ideértve az országba történő behozatalt, onnan történő kivitelt, valamint az azon történő átszállítást -, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása. Ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés 249. (1) Aki ózonréteget lebontó anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket gyárt, felhasznál, az ország területére behoz, onnan kivisz vagy forgalomba hoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az ózonréteget lebontó anyaggal visszaélést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Radioaktív anyaggal visszaélés 250. (1) Aki veszélyes radioaktív anyagot engedély vagy bejelentés nélkül, illetve az engedély kereteit túllépve a) előállít, tárol, elhelyez, szállít, b) megszerez, birtokol, kezel, forgalomba hoz, feldolgoz vagy más módon felhasznál, tartásra nem jogosult személynek átad, ártalmatlanít, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a bűncselekményt bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki radioaktív anyaggal való visszaélésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 6 (4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) E alkalmazásában veszélyes radioaktív anyag: a természetben előforduló vagy mesterségesen előállított anyag, amelynek egy vagy több összetevője ionizáló sugárzást bocsát ki, és amely az emberi életre és egészségre, vagy az élő és élettelen környezetre veszélyes. 5 A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. (17) szerinti szöveggel lép hatályba. 6 Módosította: 2013. évi CCXLV. törvény 75. (2). 20

Nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés 251. (1) Aki engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve nukleáris létesítményt üzemeltet, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki nukleáris létesítmény üzemeltetésével való visszaélésre irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Atomenergia alkalmazásával visszaélés 252. (1) Aki az atomenergia alkalmazásához szükséges engedély megszerzése érdekében a döntésre jogosult szervet vagy személyt megtéveszti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 5. A polgári jogi szankciórendszer: A polgárjogi szankciórendszer kapcsán legelőször is említést kell tennünk az új Polgári Törvénykönyv szabályairól, melynek kapcsán megállapíthatjuk, hogy azok tartalmukban változatlanok. Véleményem szerint igazi változást az új Ptk. azon változása hozhat a szabályozás tekintetében, amely a nem vagyoni kártérítést a személyiségi jogok megsértésének szankciói között szabályozza, lehetőséget nyújtva ezáltal arra, hogy a környezetvédelemmel és az egészséggel kapcsolatos igényérvényesítés - felróhatóságtól független szankciói- bizonyos esetekben alkalmazhatóak legyenek. 5.1 Veszélyes Üzem A fokozott veszéllyel járó tevékenység jellemzői: A fokozott veszéllyel járó tevékenységet röviden veszélyes üzemnek nevezzük. E fogalom alá tartozik minden olyan tevékenység, mely önmagában veszélyeket hordoz a környezetére. A Ptk. nem határozza meg fogalmát, bár a tényállás megfogalmazása aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat segít az értelmezésben, de a valódi értelmet a 21

gyakorlati alkalmazás adja meg. A Ptk. nem csak, hogy nem ad konkrét definíciót, de még példálózó felsorolással sem találkozunk. Ez nem is lenne célszerű, hisz azok köre a technika fejlődésével állandóan változik. Lényegében olyan tevékenységi körök tartoznak ide, amelyekben nagy erejű energia igénybevételéből, gépi erő alkalmazásából ered a tevékenység fokozott veszélye. Általános jelleggel elmondható, hogy veszélyes üzemnek minősül minden olyan tevékenység, amelynél az embernek nincs feltétlen, s abszolút uralma a veszélyforrások felett. Jogi szempontból természetesen nem a gép, vagy az energia veszélyes, hanem az az emberi tevékenység, mely a gépet működteti, az energiát igénybe veszi. A veszélyes üzem törvényi definiálhatatlansága miatt a mindenkori bírói gyakorlatnak kell meghatároznia, hogy mi minden tekintendő fokozottan veszélyes tevékenységnek az abból eredő károkért való felelősség szempontjából. A törvény (az új Ptk.) nem változtat a veszélyes üzemi felelősség főszabályán, a Ptk. 345. -a a gyakorlatban bevált, a rendelkezés módosítása nem szükséges. A Ptk. hiányossága ugyanakkor, hogy nem határozza meg az üzembentartó fogalmát. Az üzembentartó kategóriáját az elmélet által megtámogatottan a gyakorlat alakította ki. A törvény szükségesnek tartja az üzembentartó fogalmának meghatározását, az üzembentartói minőség alapjául a törvény azt állítja, hogy kinek az érdekében működik az adott veszélyes üzem. Ez a definíció lehetővé teszi, hogy a veszélyes üzem által okozott kár esetén ne a tényleges használó, hanem az feleljen a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint, akinek érdekében a veszélyes üzem működött. Gépkocsi használatának egy-egy alkalomra történő ingyenes átengedése ez alapján nem alapozza meg az üzembentartói minőséget, míg például a vállalat által tartósan bérelt gépkocsi használata igen. 7 A bírói gyakorlat alapján veszélyes üzemi tevékenységnek minősülnek: Gépi erővel hajtott járművek,gépi erővel működő üzemek,vízlépcső, zsiliprendszer, vízerőmű, robbanó anyagok, sugárzó anyagok és készítmények, mérgező anyagok, vegyi anyagok előállítása, tartása, felhasználása, lőfegyver tartása, kezdetleges körülmények között folytatott tevékenység is lehet (pl.: tetőfedés, csatornázás, kútásás, fakitermelés),nyílt láng használata önmagában nem minősül fokozott veszéllyel járó 7 Az új Polgári Törvénykönyv kommentárja 22

tevékenységnek, de tűzveszélyt okozó eszközök (pl.: pirotechnikai eszközök) használata igen, A jelenlegi bírói gyakorlat alapján nem sorolhatók ide a háztartási gépek, valamint az orvos által a gyógykezelés során használt gépek. 8 Ez a példálózó felsorolás is jól mutatja, hogy a fokozott veszéllyel járó tevékenység valamikor a legfejlettebb technika alkalmazását jelenti, máskor pedig épp a kezdetleges körülmények között folytatott tevékenység. Jó példa erre az a bírósági döntés, amely szerint, ha a lakóterületen létesített üzemnek a szomszédos lakóépület rongálódását okozó, rezgésekkel járó működése sérti a környezetvédelmi törvény előírásait, az ilyen módon okozott kárt az üzemben tartó a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni. Az előbbiekkel szemben nem tekinti a bírói gyakorlat veszélyes üzemnek önmagában a nyílt láng használatát, vagy ha például az autószerelő műhelyben gyúlékony anyagot (mosóbenzint) használnak a munkához. A veszélyes üzemi jelleg hiánya természetesen csak azt jelenti, hogy nem alkalmazhatók az általánosnál szigorúbb kárfelelősségi szabályok. A vétkes károkozó azonban ilyenkor is kártérítéssel tartozik, ha csak nem bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A fokozott veszéllyel járó tevékenység két esetköre nyert konkrét szabályozást a Ptk-ban számunkra nyilván a következő az érdemleges: A környezetet veszélyeztető tevékenység A hatályos magyar Ptk. 345. (1) bek. 3. mondata megfogalmazza a környezeti károkozásért való polgári felelősséget. Ez a felelősség a 8 Újváriné Antal Edit: Felelősségtan; 99. old. 23

szerződésen kívüli károkozás alá tartozik a kódexben. Mint veszélyes üzemi felelősség létezik deliktuális (vétkes) és sine culpa (vétlen, extrakontraktuális) alakzata. A három év eltelte után belépő 339. esetén azonban már kizárólag deliktuális felelősségről lehet szó. Ennek oka, hogy a magyarban vétkesnek nevezett felelősség legalább a büntetőjogi negligentia fogalmi elemeinek meglétét feltételezi. A veszélyes üzem esetében azonban előfordulhat olyan elháríthatatlan ok, amely üzemkörön - a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén - belül keletkezik; ez sine culpa felelősséget generál, tekintettel arra, hogy hiányzik a vétkesség minden fogalmi eleme. Ez az extrakontraktualitás paradigmája. Extrakontraktuális veszélyes üzemi felelősségi alakzat esetén hiányzik a kár fogalmi elemei közül a felróhatóság; így az kizárólag a jogellenességre, a kárra és az okozati összefüggésre korlátozódik. Sine culpa felelősségi alakzat mellett a Luganói Egyezményt és az EU 2002. Január 23-i direktívatervezetét (a környezeti károkozás polgári felelősségrendszeréről) is figyelembe véve kártalanításra kerülhet sor, míg deliktuális esetben kártérítésre. Előbbi esetben tehát kizárólag a damnum emergens és az indokolt költség megtérítését lehet követelni, míg utóbbiban a lucrum cessans is fogalmi eleme a kárnak. A veszélyes üzemi felelősségi fokban az elháríthatatlanság és az üzemkörön kívüliség, míg a Ptk. 339. esetében annak bizonyítása lehet exculpatiós indok, hogy a károkozó úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható; ill. ez utóbbi esetben a bíró különös méltánylást érdemlő esetben mentesítheti a károkozót a kár részbeni megtérítése alól. A károsult közrehatása a kár keletkezésében enyhíti a károkozó által megtérítendő kárkötelmi pénzösszeget, méghozzá abban a mértékben, ahogy a károsult közrehatott a kár keletkezésében, ill. nem tanúsított kellő magatartást a kárenyhítésben, a kár elhárításában. Amennyiben veszélyes üzemek találkozásáról van szó, a felróható közrehatás dönti el, kié a felelősség. Czövek István táblaügyész 1822-ben megjelent munkájában írja, hogy az álnokságos kárt (deliktuális, szándékos), a hibából esett kárt (deliktuális, gondatlan) és a történetbeli 24

kárt (extrakontraktuális, sine culpa) meg kell különböztetni egymástól. A római jog megkülönböztette a culpa levist és a culpa latát, előbbi alatt a gondatlanság ma ismert két formáját (luxuria és negligentia), az utóbi alatt a szándékosságot értve (dolus directus, dolus eventualis). Továbbá létezik egy culpa levissima (ez alatt értendő az extrakontraktualitás alá tartozó veszélyes üzemi bárminemű kárfelelősség). A német, a francia és több más nyugati jogrend nem ismer ehhez hasonló megoldást a felelősségtanban. Szomszédjogi károkozásról beszélnek, ill. Franciaországban létezik egy bizonyos közjogi szankció is, mely negyven év után évül csak el. A német megoldás a franciára rímel. 9 A határérték problémára vonatkozóan nézzünk egy hipotetikus jogesetet. Tegyük fel, hogy egy külterületi lakóingatlan piaci értékét magán a rajta épült ingatlanon túl, annak csendessége, zöldövezeti környezete, és mondjuk az ingatlanon keresztül folyó patak természetes szépsége adja. mi történik akkor azonban, ha az adott ingatlan nem közvetlen szomszédságában épül egy szórakoztató egység, egy sertéstelep és egy víztisztító. A tulajdonos közigazgatási eljárás keretében kéri ezen cégek tevékenységtől való eltiltását, azonban a vizsgálatok során kiderül, hogy azok működési engedélyüknek megfelelően működnek, nem lépik túl a határértékeiket. Ennek ellenére vane a dolognak kártérítési vonzata, ha bizonyítható, hogy ezáltal az ingatlan értéke mondjuk, a felére csökken. Véleményem szerint mindenképpen, ugyanis a kár összegszerűsége és az okozati összefüggés mindenképpen bizonyítható, a jogellenességet pedig a PTK vélelmezi. Határértéken valójában egy olyan mennyiségi limitet értünk, mely alatt eltérő jogi konzekvencia lép fel, mint a limit felett. Ez a limit tehát egy jogi, ugyanakkor szociológiai kategória is, mely azt hivatott determinálni, hogy az 9 Julesz Máté A környezeti civil felelősség Franciaországban, Németországon és Magyarországon Jogelméleti Szemle 2003/ 25

emberi tényezők együtthatása folytán bekövetkező változások mely mértékben nem vagy csak kevéssé károsak az emberiség egészére 10. A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében a szennyezési határérték túllépése szennyezést valósít meg, mely implikálja a veszélyeztetés fogalmi elemeit is. Petrik Ferenc megállapítja, hogy a Ptk. szövegéből az a következtetés is levonható, hogy minden - a legcsekélyebb - szennyező tevékenységgel okozott kár objektív felelősséget von maga után a Ptk. nem ismer olyan elvet, hogy csak egy bizonyos mértéket meghaladó kár megtérítése kötelező: a törvény a teljes kártérítés elve alapján áll. Ha tehát a határértéket el nem érő kár keletkezik, a Ptk. alapján ez is megtérítendő. 11 A határérték kérdése valójában a szubjektív felelősség megállapítása esetén kerül mérlegelésre, hiszen objektív felelősség a határérték alatti szennyezés esetén is megállapítható. A szubjektív felelősség esetén a határérték alatti szennyezés is kártérítést von maga után, ám ekkor a bíró enyhítheti a kártérítés mértékét arra való tekintettel, hogy közigazgatási szempontból nem bírságolható a környezetszennyező. Ez egy olyan sui generis helyzetet indukál, melyben a károsult csekély mértékű kártérítéshez juthat, ám a közjog szintjén negligálják a problémát. A magánjog tehát ekkor is szankcionál, a közjog ellenben eltekint a büntetéstől 12. Az EBH 2001. 517. jogeset értelmében az a tulajdonos, aki az ingatlanában a szükségtelen zavarás folytán bekövetkezett forgalmiérték-csökkenés megtérítéseként már kártérítést kapott, nem igényelheti a birtokháborítást megvalósító zavarás megszüntetését is, mert a két igény kizárja egymást (Ptk. 100., 339. ). Az EBH 2001. 408. értelmében a közérdekből végzett útkialakítás - ha az előírások betartásával és a zavarás szükséges és 10 Dr. Julesz Máté tudományos kutató, Szeged Amicus curiae írás a határértékek környezetvédelmi magánjogi érvényesüléséről a biztosítási jog kapcsán 11 Petrik Ferenc Kártérítési jog (PETRIK, p.113.). 12 Dr. Julesz Máté ttudományos kutató, Szeged Amicus curiae írás a határértékek környezetvédelmi magánjogi érvényesüléséről a biztosítási jog kapcsán 26

elkerülhetetlen mértékét nem túllépve történik - nem ad alapot kárfelelősség megállapítására. Az üzembentartó a felelős Igen fontos kérdés, hogy ki minősül a veszélyes üzem üzembentartójának. A Ptk. szerint a kár megtérítésére az köteles, aki a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatja. Jól látható az eltérés az általános szabályoktól, hisz ott a kár okozója, míg jelen esetben a tevékenység folytatója köteles helytállni. Tehát a veszélyes üzem okozta károkat nem feltétlenül a közvetlen károkozó, hanem az köteles megtéríteni aki a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatja, azaz az üzembentartó. Üzembentartónak azt kell tekinteni, aki a veszélyes üzemet fenntartja, tartósan üzemelteti és akinek felügyelete, irányítása, ellenőrzése és a veszélyforrás elleni különleges védekezésre való kötelezettsége mellett a veszélyes üzemi tevékenység megvalósul. 13 E rendelkezés célja, hogy olyan személy, vagy intézmény viselje a felelősséget, aki rendelkezési jogosultságánál fogva képes a megfelelő intézkedéseket megtenni a veszély elhárítására. Az üzembentartói minőség ismérvei között ugyanakkor nincs feltétlenül ügydöntő jelentősége annak, hogy a veszélyes üzem kinek az érdekében működik. Az üzembentartói kör: elsősorban a tulajdonos, akit tulajdonjoga megszerzésének első percétől kezdve üzembetartónak kell tekinteni. 13 P.törv.IV.20.838/1987, BH 1988/8.273. 27

Tulajdonostársak: amennyiben a veszélyes üzem közös tulajdonukban áll, vizsgálni kell, hogy közös üzembentartónak minősülnek-e, avagy ténylegesen csak egyikük rendelkezik a veszélyforrással. Vállalkozási szerződés esetén a kívülállók felé az okozott kárért a vállalkozó felel. 5.2 A környezetjogi törvény és a Ptk. összefüggései elhatárolási kérdései, a korábbi joggyakorlat tendenciái Az 1976. évi II. Törvényre - a környezetvédelemről - nagy szükség volt, azonban a rendelkezései túlzottan általánosak voltak. Az ítélkezési gyakorlatból látható volt, hogy a környezetvédelmi perek többsége nem is a Környezetvédelmi Törvény rendelkezései alapján indult meg, hanem birtokháborítási, szomszédjogi, szerződésen kívül okozott kártérítési perek formájában jelentek meg. Szükség volt ezért a Legfelsőbb Bíróság által kialakított azon gyakorlatra, amely elhatárolást jelentett az előbb hivatkozott a Ptk.-ban fellelhető törvényhelyek és a Környezetvédelmi Törvény alkalmazása között. E szerint, ha az előterjesztett igény az emberi környezetet szélesebb értelemben érintette, akkor az ügyet a Környezetvédelmi Törvény rendelkezéseire utalással lehetett elbírálni, függetlenül attól, hogy a kérelem birtokháborítási, szomszédjogi, esetleges kártérítés iránti perben került előterjesztésre. Ennek különösen abból a szempontból is jelentősége volt, hogy a környezetvédelmi viszonyból keletkezett kárt nem a kárt okozó felróható magatartása vizsgálata alapján volt lehetőség megítélni, hanem a környezetvédelmi törvényből fakadóan a Ptk. 345.. (1) bekezdésére is utalással a kárt okozó vétkesség nélküli, azaz objektív felelőssége szerint. 14 14 A környezetvédelmi jogalkotás és jogalkalmazás időszerű kérdései c. konferencia előadásai - 2001. december 13-14. Visegrád A környezetvédelmi igények büntetőjogi és polgári jogi érvényesítésének egyes kérdései bírói szemmel Dr. Sopovné dr. Bachmann Katalin, címzetes megyei bírósági bíró, a Tatai Városi Bíróság elnöke 28

Az ítélkezést jól segítette a Környezetvédelmi Törvény túl általánosra sikerült rendelkezései közepette, az a kialakított gyakorlat is, hogy egyes személyek túlérzékenysége nem volt értékelhető a környezetvédelmi "ártalom" keletkezése, illetve megítélése szempontjából. Ezután visszahivatkozva a K-E. Megyei Bíróság Pf.21.431/1999/3.számú ítéletére 15,- az az álláspontom, hogy az 1995. évi LIII.tv., - vagyis az új Környezetvédelmi Törvény, - nyomán kialakításra kerülő bírói gyakorlatnak is állást kellene foglalni, hogy mely, adott esetben birtokvédelmi tárgyú perek azok, amelyeket a Ptk. 100. -a alapján kell elbírálni, és melyek azok a perek, amelyeket a környezetvédelmi törvény rendelkezései figyelembe vételével döntendők el. 16 A Ptk.100. -a úgy rendelkezik, hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédjait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Az 1976. évi II. tv. hatályba lépése előtt, - Környezetvédelmi Törvény hiányában, - a bíróság a környezet sérelmét is magában foglaló jogvitákat, a környezet zavarása szempontjából általában a Ptk. 100. -a, illetve a Ptk. egyéb kapcsolódó rendelkezései alapján tudta elbírálni. A környezetvédelmi törvény, - különösen az 1995. évi LIII.tv. a környezet védelme, károsítása és ennek jogi következményeit illetően speciális rendelkezéseket tartalmaz. Éppen ez feltételezi, hogy most már a Ptk. 100. -a alkalmazásától való elhatárolás szükséges. 17 Az idézett jogszabályhely is mások zavarásáról beszél. A Környezetvédelmi Törvény az ember természetes és épített környezete védelmét biztosítja. Ebből tehát olyan következtetés is levonható, hogy két különböző törvény 15 A bíróság, mivel a Ptk. 100. alapján cselekménnyel kapcsolatos tiltó határozatot hozott, kizárta a veszélyes üzemi felelősség alapján követelt kártérítést, és megállapította, hogy a két szankció kizárja egymást, vagyis vagy a zavarást megszüntető, vagy a kártérítés, mint szankció alkalmazható. lsd. lent 16 A környezetvédelmi jogalkotás és jogalkalmazás időszerű kérdései c. konferencia előadásai - 2001. december 13-14. Visegrád A környezetvédelmi igények büntetőjogi és polgári jogi érvényesítésének egyes kérdései bírói szemmel Dr. Sopovné dr. Bachmann Katalin, címzetes megyei bírósági bíró, a Tatai Városi Bíróság elnöke 17 Dr. Spoyné dr. Bachmann Katalin UO. 29