1978. 10. Havi kiadás Tartalmazza a Sz. K. 1967. 12. A Sz. K. 1969. 10 és a Sz. K. 1972. 13. számában megjelent helyesbítést 624.13 MSZ 15105-65 Magyar Népköztársasági Országos Szabvány ÉPÍTÕIPARI FÖLDMUNKA Az MSZ 15105-61 helyett G 02 Earthwork for building E szabvány alkalmazása kötelezõ. * A szabvány elõírásaitól azonban a szerzõdõ felek a rendelet 9. -a alapján a szerzõdés (részteljesítése) elõtt kötött írásbeli megállapodás alapján eltérhetnek, feltéve, hogy az eltérés az élet, az egészség, a testi épség védelmét, a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, illetve a népgazdasági és a fogyasztói érdekeket nem sérti. MAGYAR SZABVÁNYÜGYI HIVATAL E szabvány elõírásai az építõiparban elõforduló föld- és sziklamunkákra vonatkoznak. Kivételt képeznek a víz alól való kotrás, rendeltetésszerûen vizet támasztó földmûvek, épületek munkagödrei és belsõ feltöltések földmunkái. A rendeltetésszerûen vizet támasztó földmûvekre az MSZ 15211 elõírásai mérvadók. Tartalom Oldal 1. Meghatározások...2 2. Talajok osztályozása, minõsítése és vizsgálata...2 2.1 A talajok osztályozása fejtési szempontból...2 2.11 Talajosztályozás kézi fejtés esetében...3 2.12 Talajosztályozás gépi fejtés esetében...4 2.2 A talajok minõsítése töltésépítés esetében...5 2.3 A talajok vizsgálata...5 2.31 Gépi földmunka esetében szükséges talajvizsgálatok...5 2.32 Elõzetes tömörítési vizsgálatok...6 2.33 A munkahelyi laboratórium felszerelése...7 2.34 A tömörség helyszíni ellenõrzése...7 3. A földmunka elõkészítése...7 3.1 Földmunkaterv...7 3.2 Organizációs bejárás...7 3.3 Munkamegszervezés...7 3.4 A munkahely átadása, alappontok...8 4. Kitûzés, felmérés...8 4.1 Kitûzés...8 4.2 Felmérés...8 5. A munkatér elõkészítése...8 5.1 A földmunka útjában levõ akadályok eltávolítása...8 5.2 Töltések alapozása...9 * Az állami szabványok hatályára vonatkozó szabályokat a szabványosításról szóló 19/1976. (VI. 12.) MT számú rendelet 5-12. -a tartalmazza. (A rendelet közzétéve a Szabványügyi Közlöny 1976. évi 12. számában is.) A KGST-szabványoknak és a magyar állami szabványoknak a külkereskedelemben való alkalmazását a külkereskedelmi miniszter és a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke együttesen szabályozza. A jóváhagyás idõpontja: 1965. április 2. A hatálybalépés idõpontja: 1965. szeptember 1. (14 oldal)
MSZ 15105 65 2 6. Földkitermelés... 9 6.1 Kézi földkitermelés... 9 6.2 Gépi földkitermelés... 9 6.3 Bevágások, árkok és gödrök... 9 6.4 Anyagnyerõhelyek... 10 6.5 Sziklamunkák... 10 7. Földszállítás... 10 8. Földelhelyezés... 11 8.1 Depóniaképzés... 11 8.2 Töltésépítés... 11 8.3 Munkaárkok visszatöltése... 11 9. Földmûvek biztosítása... 12 9.1 Rézsübiztosítás... 12 9.2 Felszíni víztelenítés... 12 10. A kész munka átadása. Elszámolás... 13 A szövegben idézett szabványok és szabályzatok... 13 Függelék... 14 1. Meghatározások 1.1 Földmunka a föld kitermelésével, szállításával és más helyen való beépítésével kapcsolatos munkálat. A kész létesítmény a földmû. A földmûvek kiterjedésüktõl függõen vonalas, területi és gödör jellegûek lehetnek. 1.2 Vonalas létesítmények földmunkái hosszirányban lényegesen nagyobb kiterjedésûek, mint keresztirányban. Ide tartoznak a közlekedési pályák (utak, vasutak), csatornák és az árvédelmi töltések stb. földmunkái. 1.3 A területi (széles) földmunkák hossz- és keresztirányban számottevõ kiterjedésûek. Ilyenek a repülõtéri földmunkák, valamint ipartelepek és egyéb létesítmények terepegyengetési, tereprendezési munkái. 1.4 A gödör jellegû földmunkák mélysége hossz- és keresztirányú kiterjedésükhöz viszonyítva jelentõs (alapkiemelések, pincetömbök, munkagödrök stb.). 1.5 Tömörségi fok a vizsgált talaj száraz térfogatsúlyának és az MSZ 14045/11 szerinti legnagyobb száraz térfogatsúlyának hányadosa %-ban kifejezve. 1.6 Legkedvezõbb tömörítési víztartalom: valamely adott tömörítõmunkával elérhetõ legnagyobb száraz térfogatsúlyhoz tartozó víztartalom (MSZ 14045/11). 1.7 Tömörödési vagy lazulási tényezõ az MSZ 14045/11 szerinti viszonyszám; megadja, hogy adott köbtartalmú és tömörségû töltés megépítéséhez mennyivel nagyobb vagy kisebb térfogatú talajtömeget kell a bevágásból vagy az anyagnyerõhelyrõl kitermelni és beépíteni. 1.8 A földmunkákkal kapcsolatos egyéb fogalmak meghatározására az MSZ 15032 elõírásai irányadók. 2.1 A talajok osztályozása fejtési szempontból 2. Talajok osztályozása, minõsítése és vizsgálata Az elõirányzás során - amikor csak talajminták állanak rendelkezésre és laboratóriumi vizsgálatok is készültek - a fejtési osztályt az egyes talajtípusok talajfizikai jellemzõi alapján kell megállapítani.
3 MSZ 15105 65 A kivitelezésig, ill. munka közben bekövetkezõ elnedvesedés vagy kiszáradás a talaj fejtési osztályát megváltoztathatja. Ezért, ha szükségesnek mutatkozik, akkor fejtés közben az érdekeltek jelenlétében helyszíni próbafejtéssel vagy megfelelõ mérési eljárással az elõirányzott fejtési osztályokat helyesbíteni kell. Változó talajviszonyok vagy egy fejtési osztályba határozottan nem sorolható földanyagok esetében két vagy több fejtési osztály százalékos megosztása veendõ alapul. Vitás esetekben a szerzõdés vonatkozó megállapításai mérvadók. Ennek hiányában szakértõ bevonása szükséges. A helyszíni próbafejtés során a talajosztályozást a 2.11, ill. 2.12 szerint kell végezni. 2.11 Talajosztályozás kézi fejtés esetében Kézi földmunka esetében a talajosztályozás alapja az a munkaeszköz, amellyel a fejtés a leggazdaságosabb. A talajokat kézi fejtés szempontjából az 1. táblázat elõírásai szerint kell osztályozni. 1. táblázat Talajok osztályozása kézi fejtés szempontjából Talajosztály A talaj megnevezése A talaj közepes térfogatsúlya természetes nedvességi állapotban kg/m 3 Kohézió t/m 2 A kitermelés módja, eszközei I. II. III. IV. Laza homok... Laza iszapos homok... Laza termelõtalaj... Tõzeg stb... Laza homok... Homokos kavics... Könnyû löszszerû homokos agyag... Nedves, laza lösz, meszes vagy egyéb sókkal kötött nedves homok... Apró- és közepes kavics 15 mm-ig... Tömör termõföld, fûgyökérzettel... Tõzeg és termõföld, 30 mm átmérõig terjedõ gyökérzettel... Homok és termõföld, kaviccsal és zúzalékkal keverve... Leülepedett feltöltés kavics- és zúzalékkeverékkel stb... Összetömörödött meszes vagy egyéb sókkal kötött homok... Kövér, lágy agyag, kavicszárványokkal... Nehéz homokos agyag... Durva kavics, nagyszemcséjû folyami kavics és zúzalék, 15-40 mm-ig... Száraz lösz, természetes nedvességû lösz kaviccsal keverve... Termõföld vagy tõzeg, 30 mm-nél nagyobb átmérõjû gyökérzettel Homokos agyag kõzúzalékkal vagy kaviccsal és épülettörmelékkel keverve... Tömör agyag, kavicszárványokkal... Kövér agyag és nehéz homokos agyag, benne kõzúzalék, kavics, épülettörmelék, legfeljebb 25 kg-ig terjedõ nagy kövekkel... Legfeljebb 10%-os nagykõtartalommal... Csákány lapos végével fejthetõ kemény szikes agyag... Agyaggal kötött konglomerátum, legfeljebb 10% 50 kg-os kõtömbbel... Palás anyag... Nagyszemû kavics 90 mm átmérõig, legfeljebb 10 kg-os kövekkel keverve... 1500 1600 1200 800 1900 1800 1600 1600 1700 1400 1100 1650 1750 2000 1800 1750 1750 1800 1400 1900 1950 1950 2000 2000 1950 <25 0,26-5,0 5,1 7,0 7,1 9,0 Lapáttal és ásóval könnyen fejthetõ Ásóval, lapáttal, kevés csákányozással Lapáttal, állandó csákányozással, csákány lapos végével Kavicsos, köves talajok, csákány hegyes végével fejthetõk Lapáttal, csákány hegyes végével és bontórúd esetleges alkalmazásával A táblázat folytatódik
MSZ 15105 65 4 A táblázat folytatása Talajosztály V. VI. A talaj megnevezése Tömör, megkeményedett lösz és megkeményedet, sókkal kötött talaj... Megcementesedett építési törmelék... Nem mállott kohászati salak... Lágy márga és kovaföldes tömör agyag... Kõgörgeteg, legfeljebb 30% 50 kg-os kõtömbtartalommal (Amennyiben kõtömbtartalma 30%-nál nagyobb, az egész talaj a VI. kategóriába tartozik)... Barnaszén... Lágy kõszén... Lágy mész- vagy homokkõ... Száraz, kemény agyag... Gyengén cementesedett konglomerátum... Különféle nem kemény pala... Gipsz stb... Tufa és habkõ... Lyukacsos, hasadékos mészkõ... Antracit... Közepes keménységû pala... Közepes keménységû márga... Repedéses puha homokkõ... Mészcementtel kötött kavicsos konglomerátum, üledék kõzetbõl stb... A talaj közepes térfogatsúlya természetes nedvességi állapotban kg/m 3 1800 1850 1500 1900 2100 1200 1300 1550 1950 1900-2200 2000 2200 1100 1200 1500 2700 2300 1900 Kohézió t/m 2 9,1-100 100,1 500 A kitermelés módja, eszközei Részben kézi erõvel, bontórúddal, bontókalapáccsal és ékkel helyenkénti robbantások alkalmazásával Fejtõkalapáccsal, ékkel, bontórúddal és robbantással 2200 VII. Tömör mészkõ, dolomit, gránit, bazalt, andezit stb. 2000-2800 >500 Csak robbantással 2.12 Talajosztályozás gépi fejtés esetében Gépi fejtés szempontjából való talajosztályozásra a kézi fejtés osztályozásának elõírásai mérvadók. 2.121 A talajok fejtési osztályait mindig az anyagnyerõ helyen, annak talajából a tényleges adottságoknak megfelelõen kell meghatározni. Mindig a termelõ munka közben végzett talajosztályozás a mértékadó. Az így megállapított talajosztályokat az érdekeltek tartoznak írásban (napló, jegyzõkönyv) rögzíteni. A talajosztály helyessége visszamenõleg, a fejtési munka elõrehaladott állapotában már nem vitatható. 2.122 A talajosztály meghatározása alkalmával, a gépek teljesítményei, valamint a gépek által már megbontott, ill. kitermelt (zavart) talajminták nem vehetõk alapul. 2.123 A kitermelés során a talajnak csak talajfizikai jellemzõi változnak meg, de fejtési osztálya a földmunka további fázisai során, az I - IV. talajosztályon belül változatlannak tekintendõ. 2.124 Újratermelés esetében az egyszer már kitermelt I-IV. osztályú talaj a tél beállta elõtt az elsõdleges anyagnyerõ hely szerinti fejtési osztályúnak és térfogatúnak tekintendõ. A tél elteltével vagy, ha a kitermelt talaj idõközben olyan változáson ment át (cementálódás, elnedvesedés stb.), amely indokolttá teheti az eredetitõl eltérõ osztályba való sorolását, a talaj osztálya az elsõdleges talajosztálytól függetlenül állapítandó meg. 2.125 A gépi fejtésû földmunka talajának osztályozáskor az I - IV. osztályú talajoknál elõlazítás nem vehetõ figyelembe. Az V-VII. osztályú talajok esetében mindenkor külön elõlazítást kell tervezni. 2.126 Ha az I-IV. talajosztályba sorolható réteges településû talajokat keverten termelik ki, akkor az anyagot a térfogatarányok szerint kell jellemezni (pl. 40% a II. oszt. és 60% III. oszt. talaj). Az I-IV. osztályú talajba ékelõdõ V-VII. osztályú talajokat (kõpad stb.), vagy vizes talajokat mindig külön kell osztályozni. Az átmeneti talajokat, amelyek nem sorolhatók egyetlen, határozott talajosztályba, közbesítéssel kell osztályozni.
5 MSZ 15105 65 2.127 Vegyes szerkezetû (köves, görgeteges, gyökeres stb.) talajok kézi fejtésû talajosztályozásán felül meg kell állapítani az elõforduló kövek, görgetegek legnagyobb méretét is. 1) 2.128 A talaj helyszíni fejtési osztályozásának rendjében az érdekeltek szerzõdésben kötelesek megállapodni. A megállapodás fõbb szempontjai a következõk: a talaj osztályozására jogosult személyek megjelölése, a helyszíni osztályozás várható gyakorisága, terv szerinti helyei és idõpontjai, vita esetében a döntés módja (közösen megjelölt szakértõ, a laboratóriumi talajfizikai jellemzõk és azok határértékeinek pontos megjelölése stb.). 2.13 Kézi fejtésû talajosztályok elõirányzása gépi fejtésre 2.131 A kézi fejtésû I - VII. oszt. talajok közül, elõlazítás nélkül gépi fejtésre csak az I - IV. osztályba tartozó talajok irányozhatók elõ. Az V-VII. talajosztályok esetében mindig elõlazítást kell elõirányozni és elõlazítás után a talajt tömör térfogatra vonatkoztatott IV. osztályúnak kell tekinteni. 2.132 Az Építõipari Gépköltség Normákban 2) megadott és géptípusonként megjelölt talajosztályokat elõirányzatul alkalmazni kell. 2.133 A talajosztály fejtésére alkalmas géptípus elõirányzása alkalmával a géptípus fejtõképességén kívül a mûszaki alkalmasságát is figyelembe kell venni. 2.134 Réteges településû anyagnyerõhely fejtésére alkalmas géptípus elõirányzása alkalmával figyelemmel kell lenni arra, hogy a földmunka szempontjából a rétegek szétválasztása vagy keverése kívánatos. 2.2 A talajok minõsítése töltésépítés esetében 2.21 Terhelésnek kitett töltések céljaira nem használhatók fel: a lágy agyag és iszap, a szerves talajok, a szikes talajok, a málló kõzetek és az olyan anyagok, amelyeknek MSZ 9049 szerinti legnagyobb száraz térfogatsúlya nem éri el az 1,55 t/m 3 -t, fagyott talajok. 2.22 Földmû építéséhez salakot csak elõzetes vizsgálat után szabad használni. Alkalmasságát az dönti el, hogy szemcséi mennyire szilárdak, milyen alakúak és hogy milyen mértékben tartalmaz finom (0,1 mm-nél kisebb) részecskéket, hamut és éghetõ részecskéket. Ez a vizsgálat terjedjen ki a tömöríthetõség vizsgálatára (MSZ 9049), annak során a vizsgált anyagot kísérlet elõtti és utáni szemeloszlási vizsgálat alá kell vetni, továbbá a statikus súly alatti töredezés vizsgálatára; ennek során a mintát ödométerben 10 kp/cm 2 terhelés alá kell vetni s az anyag szemmegoszlását kísérlet elõtt és után megvizsgálni. Ha a finom szemcsék (D < 0,1 mm) súlyszázaléka a tömörítés, ill. statikus súly hatására több, mint 50%-kal növekedett, az anyag a töltés teherhordó részeibe nem építhetõ. Salaktöltés vagy salakból készült talajcsere esetében az elérendõ száraz térfogatsúly, valamint a megkívánt tömörségi fok értékét esetenként kell megállapítani. 2.3 A talajok vizsgálata 2.31 Gépi földmunka esetében szükséges talajvizsgálatok. A földmunka gépi eszközeinek és a földmunkagépek alkalmazási módszereinek megállapításához az MSZ 448, MSZ 11337, továbbá az MSZ 14045/6, MSZ 14045/9, MSZ 14045/7, MSZ 14045/8 és az MSZ 14045/11 sze- 1) 2) Az alkalmazható géptípust ennek figyelembevételével kell megválasztani. Termelékeny fejtõmunka csak akkor érhetõ el, ha a kõgörgetegek legnagyobb mérete a gép merítõkanálnyílásának, ill. - nyesõ, szeletelõ, forgácsoló fejtés esetén az egyes fogás rétegvastagságának legfeljebb 1/4-1/5 része. ÉM és ÉTÉGI kiadványa.
MSZ 15105 65 6 rinti elõírásokban szereplõ vizsgálatok közül azokat kell elkészíteni, amelyeket a tervezõ szükségesnek lát. E vizsgálatokat a talajmechanikai vizsgálatokkal egyidõben kell végezni. 2.311 A mûszaki terv indokolt követelményeit a gépi kivitelezés igényeivel össze kell egyeztetni. Ha a gépi kivitelezés alternatív gépi megoldásra is lehetõséget nyújt, akkor a gazdasági szempontok a méret és a minõségi különbségek mérlegelése mellett a rendelkezésre álló gépi kapacitást is számításba kell venni. 2.312 Figyelembe kell venni a következõ tényezõk hatásait: a várható idõjárás - száraz, nedves, fagyos idõszak hatásai a talajra, a talajvíz és felszíni víz várható kihatásai, a rögképzõdésnek a talajminõségtõl és géptípustól függõen várható mértéke, a talaj szállítása közben várható változásai (viselkedése). 2.313 Szükség esetén meg kell tervezni a talajszárítás vagy nedvesítés módszerét. A gépi földmunka gyorsasága miatt az anyaggödör tényleges víztartalmának változását figyelmen kívül kell hagyni. Locsolást csak gyors vízfelvevõ képességû talajoknál szabad tervezni. Meg kell állapítani a szárítás vagy nedvesítés idõszükségletét és annak a termelékenységet csökkentõ hatását. 2.314 Meg kell határozni a földmunka elõírt tömörségi fokának biztosításához szükséges tömörítõ munka mennyiségét és az alkalmazásra kerülõ tömörítõ eszközöktõl függõ terítési rétegvastagságot. Ez utóbbit ±5 cm pontossággal kell betartani. Nem írható elõ tömörítés ott, ahol az anyag a tömörítés elõl kitér. 2.315 A réteges településû talajok keverési vagy szétválasztási tervét be kell építeni a földmunka tervbe. 2.316 Az omlás, a leszakadás és az elsüllyedés veszélyének megelõzését, a talajvizsgálati eredmények ismeretében, a tervbe vett gépek igényeinek megfelelõen a mûveletterv keretében kell megtervezni. 2.317 Eltemetett lõszert, bombát vagy más veszélyes anyagot lehetõleg már a talajfeltáráskor fel kell kutatni és el kell távolítani. 2.318 A földmunkatervbe a földalatti létesítmények (kábelek, csövek stb.) feltûnõen és a kitûzési adatokkal együtt berajzolandók. 2.32 Elõzetes tömörítési vizsgálatok Ha a 2.31 szerint tömörségi vizsgálat szükséges, a földmunka megkezdése elõtt meg kell gyõzõdni arról, hogy a tervezés során elvégezték-e az MSZ 9049 elõírásai szerinti tömörítési vizsgálatokat, nevezetesen: az eltérõ minõségû talajok legkedvezõbb tömörítési víztartalmának és legnagyobb száraz térfogatsúlyának meghatározását, a tervezett töltés alatti terep kellõ teherbíró képességének bizonytalansága esetén szükséges, továbbá a csatlakozó régi földmunkák és az anyagnyerõhelyek tömörségi viszonyainak feltárására szolgáló zavartalan talajminták kiemelését és megvizsgálását, a szükséges tömörítési elõírások a terviratokban szerepelnek-e. 2.321 A földmunka megkívánt tömörségi fokának értékei Az egyes, terhelésnek kitett földmûrészek elõírandó tömörségi fokát - a létesítmény rendeltetésétõl, a talajfizikai jellemzõktõl és a helyi viszonyoktól függõen a gazdaságossági és biztonsági szempontok figyelembevételével - esetenként meg kell határozni. Elõírás hiányában a Függelék F 1 és F 2 szakaszában foglalt ajánlott értékek szolgálhatnak alapul. Meglevõ földmûvek, illetve pályaszerkezetek felújításakor vagy korszerûsítésekor a felsõ talajréteg alkalmasságát (tömörség és legnagyobb száraz térfogatsúly alsó határa) a régi burkolat forgalom alatti viselkedése és egyéb helyi adottságok figyelembevétele alapján kell meghatározni.
7 MSZ 15105 65 2.33 A munkahelyi laboratórium felszerelése A földmunkák tömörségét lehetõleg minden esetben, de 50 000 m 3 -nél nagyobb térfogatú földmunka esetében feltétlenül a helyszínen létesített laboratóriumban kell megvizsgálni. 2.331 A munkahelyi laboratóriumot legalább a következõ vizsgálatok elvégzésére alkalmas eszközükkel kell felszerelni: a talaj mechanikai elemzése (MSZ 14045/6), víztartalom (MSZ 14045/7), gyors méréssel is, konzisztencia határok (MSZ 14045/8), szervesanyagtartalom (MSZ 14045/4), talajok tömörségi vizsgálata (MSZ 14045/11). 2.34 A tömörség helyszíni ellenõrzése Az elõírt tömörségi fok elérését helyszíni vizsgálatokkal kell igazolni. E vizsgálatoknak már a földmunka megindulásakor el kell kezdõdniük. Tömörségi ellenõrzést kell végezni: minden 1500 m 3 töltésbõl, a földmû mûtárgyhoz csatlakozó szakaszain, ott, ahol a tömörséget illetõen gyanú merül fel. Az elõírt tömörségi minták száma akkor csökkenthetõ, ha az elsõ vizsgálatok eredményei kielégítõek, a beépített talaj és a tömörítési mód sem változik és az idõjárás nem esõs. 3. A földmunka elõkészítése A földmunka elõkészítése a teljes tervdokumentáció (teljes mûszaki terv, organizációs terv és részletes költségvetés) alapján indítható meg. 3.1 Földmunkaterv A mûszaki terv, ill. annak részét képezõ földmunkaterv tartalmazza: a helyszínrajzot, a hosszszelvényt, a keresztszelvényeket, vagy ezeket helyettesítõ mûszaki tervet, a kitûzési vázlatot, a mintaszelvényeket (mérettûrésekkel), a talajszelvényeket vagy talajfeltárási eredményeket, a talajfizikai jellemzõket és a tömegelosztási tervet. Változó talajviszonyok esetében tartalmaznia kell a talajok minõségi osztályozására és felhasználására vonatkozó utasítást (tömegmozgatási tervet) is. 3.2 Organizációs bejárás A mûszaki tervek birtokában helyszíni organizációs bejárást kell tartani. A helyszíni bejárás során jegyzõkönyvben kell rögzíteni mindazokat az adatokat, amelyek a költségvetés elkészítéséhez szükségesek. 3.3 Munkamegszervezés 3.31 Az organizációs tervnek - a 3.2 szerinti adatok birtokában - részletesen tartalmaznia kell a munka mûszakilag helyes és gazdaságos kivitelezési módját. Ha a helyi adottságok megkívánják, külön el kell készíteni a következõ részletterveket is: az anyagnyerõhelyek megnyitása, a fejtés, a terítés és a tárolás módja, talajcserék és talajjavítások. 3.32 A munka megszervezésének részletes terve A földmunka csak a munka megszervezésének részletes terve birtokában kezdhetõ meg. Ennek tartalmaznia kell a felvonulási és a technológiai tervet.
MSZ 15105 65 8 A munkák idõbeli sorrendjét és az egyes munkarészek elvégzésére elõirányzott részhatáridõket a vidék léghõmérsékleti átlagértékeire és a csapadék gyakoriságára vonatkozó meteorológiai adatok, árterületen végzett munkáknál a veszélyes talajvízszintek vagy elöntések figyelembevételével kell megállapítani. 3.4 A munkahely átadása, alappontok A munkahely átadása alkalmával rendelkezésre kell bocsátani a terv szerinti összes irány- és magassági alappontokat. A kitûzés és a munkahely átadása közötti idõ alatt elpusztult alappontok helyreállításáról olymódon kell gondoskodni, hogy azok a munka megkezdése elõtt rendelkezésre álljanak. Az alappontok átadásához mérethelyes vázlatot kell készíteni és azt, valamint a munkahely átadásának megtörténtét az építési naplóba be kell vezetni. Az alappontok elhelyezésénél figyelemmel kell lenni arra is, hogy azok a munka folyamán mindvégig sértetlenül maradhassanak. - Ezeket a munka befejezéséig sértetlenül kell megõrizni. A részletpontokat olyan sûrûn kell elhelyezni, hogy azok alapján a földmunka végleges felületének terv szerinti helyzete egyszerû mérõeszközökkel (pl. benézõkereszt, kõmûves vízszintmérõ) ellenõrizhetõ legyen. 4. Kitûzés, felmérés 4.1 Kitûzés A földmunka kivitelezéséhez szükséges minden kitûzést és felmérést a 3.4 szerint átvett alappontok felhasználásával kell elvégezni. Gépi földmunkáknál a kitûzések állandósítását, biztosítását, ill. megismétlését olymódon kell végezni, hogy a gép vezetõje azt a géprõl leszállás nélkül is figyelembe tudja venni és az elkerülhetetlen megrongálódás vagy megsemmisülés folytán a kivitel tervszerûsége kárt ne szenvedjen. 4.2 Felmérés 4.21 Az eredeti terepszelvényt közvetlenül a munka megkezdése elõtt, a bevágás, anyaggödör és egyéb kitermelések szelvényeit pedig közvetlenül a munka befejezése után kell felvenni. A terepet általában a termõföldréteg, ill. a gyepréteg eltávolítása után kell felvenni. Ha a töltés alatti terep felsõ talajrétegeinek teherbíróképessége olyan kicsi, hogy a töltésnek a talajba való benyomódásától kell tartani, akkor az 5.2. szerinti terepelõkészítés, ill. töltésalapozás után kell a terepet felvenni. Ha a töltésnek az elõkészítés ellenére is a terepbe való benyomódása várható, akkor a terep süllyedését is mérni kell. A süllyedésméréshez szükséges alappontokat már a munka megkezdésekor el kell helyezni. 4.22 A fejtett anyag mennyiségét általában a termelés helyén, a töltés mennyiségét a tömörített töltésben, a félrerakott anyag mennyiségét pedig - ha az a termelés helyén csak bizonytalanul lenne megállapítható - a tényleges lazulás figyelembevételével, depóniában kell felmérni. 5. A munkatér elõkészítése 5.1 A földmunka útjában levõ akadályok eltávolítása 5.11 A földmunka megkezdése elõtt az érintett területrõl a növényzetet és a szerves-anyag taralmú termõföldréteget el kell távolítani. 5.12 A munkálatok által érintett vezetékek (posta, villany, víz, gáz stb.) megóvása, áthelyezése vagy eltávolítása - ha azt nem az illetékes szervek végzik - csak azok elõzetes engedélye és elõírásai szerint hajtható végre. 5.13 Téli idõben a munkában levõ területrõl a havat és a jeget el kell távolítani és az anyagnyerõhelyrõl a fagyott talajréteget félre kell rakni.
9 MSZ 15105 65 5.2 Töltések alapozása A töltéseket - ha a terv másként nem intézkedik - a következõk szerint kell alapozni. 5.21 Teherbíró terep esetében csak a növényzetet és a termõföldréteget kell eltávolítani. Ha a terep esése 10%-nál kisebb, akkor a töltés alapterületét fel kell érdesíteni (pl. borona, juhlábhengerrel). A 10%-nál nagyobb lejtésû terepet lépcsõzni kell. Elõre elkészített lépcsõzés esetében a 20-50 cm magas lépcsõket 3-5% esésû kifutó felülettel kell kiképezni. Ha a növényzet nélküli termõréteg 30 cm-nél vékonyabb és szervesanyag tartalma 10%-nál kevesebb, akkor azt általában nem szükséges eltávolítani, hanem csak a töltésekre vonatkozó elõírásoknak (2.32) megfelelõen tömöríteni kell. 5.22 Ha a töltés alatti terep teherbíróképessége a kivitel során nem bizonyul megfelelõnek, akkor ezt a tényt az építési naplóban - megfelelõ intézkedés céljából - rögzíteni kell. 5.23 Meglevõ töltések kibõvítése, továbbá töltésrongálódások helyreáliítása esetén ott, ahol az új töltéssáv a régi töltéshez csatlakozik, a régi töltés rézsüjét az 5.1 szerinti elõkészítés után - lépcsõzni kell. 5.24 Víznyomásnak kitett töltések erõsítésekor a csatlakozó régi töltésrészek (korona és padka) 30-40 cm vastag rétegét - miután azokról a 10-20 cm vastag, gyökerekkel erõsen átszõtt termõréteget lefejtették - szántással vagy ásással át kell forgatni. Az átforgatott részt a gyökerektõl való megtisztítás után szabad visszaépíteni. 5.25 Ha a terep és a víznyomásnak kitett töltés anyaga közötti minõségi eltérés azt szükségessé teszi, a kétféle anyag keveredését kellõ mélységû fellazítással kell biztosítani. 5.26 A töltések alapozásakor a 9.2 szerinti víztelenítési irányelveket be kell tartani. 6. Földkitermelés 6.1 Kézi földkitermelés 6.11 A föld alávágással való kitermelése nem engedhetõ meg. 6.12 Ömlesztéses földkitermelés csak I - IV. osztályú talajokban (futóhomok és iszapmentes kavics kivételével) és csak száraz idõben végezhetõ. Legfeljebb 1,20 m magas szintek esetében legalább 1,0 m széles padkát kell hagyni. 6.2 Gépi földkitermelés A földkitermeléshez szükséges gépi eszközöket - a rendelkezésre álló gépállomány figyelembevételével - az organizáció kapcsán kell kiválasztani. 6.3 Bevágások, árkok és gödrök 6.31 A bevágásokat és azok oldalárkait a megadott szelvényméretek szerint kell kiemelni. A fejtési szintnek mindig kifelé irányuló esése legyen. 6.32 A m 3 -ben elszámolt bevágás általános tûrése a tervszerû kiegyenlítõ vonalhoz képest ±20 cm. Az olyan rézsüket, amelyektõl tartós állékonyságot kívánunk meg, ráhagyással kell kiképezni; ilyenkor a megengedhetõ ráhagyás 20 cm. - Ezt kézi földmunkával vagy alakítógéppel kell eltávolítani. Nagy és közel vízszintes felületek kiképzésénél - ha a terv külön nem intézkedik - a durva tereprendezés a tervezett szinthez képest ±10 cm-rel térhet el. Olyan földmunka feladatoknál, ahol a földmozgatás másodrendû jelentõségû, mert hasznos anyag felszabadítását szolgálja (pl. külszíni fejtés) a mérettûrést a gépi földmunka termelékenységének fokozása érdekében az itt megadott határokon túlmenõen ±50 cm-ben is elõ lehet írni úgy, hogy
MSZ 15105 65 10 ebben az esetben a lefedés, azaz fejtési hely, valamint az elhelyezés (deponia hely) csak körvonalakban tervezendõ meg és ez esetben a mérettûrést és a szelvénykialakítást az elõbb megadott mérettûrésekkel kell elõírni. 6.33 Felesleges - utólag visszatöltendõ - kiemelés ne legyen. A rézsük 6.32 szerinti kiképzésénél a fölös föld még gépi erõvel legyen felrakható és elszállítható. 6.34 A bevágási szelvényt általában a termõföld, ill. gyeptéglaréteg elõírt vastagságával nagyobbra kell kiemelni. A bevágási úttükröt vagy földmunkaszintet annyival magasabbra kell hagyni, hogy a tömörségi fok elérése érdekében szükséges tömörítés után az elõírt szint feltétlenül utántöltés nélkül biztosítható legyen. 6.35 Ha a csatornákból, nyílt árokból, alap- vagy munkaárokból, valamint alapgödörbõl, kútból és aknából kitermelt földet a kitermelés mellett kell lerakni, vagy elteríteni, akkor a lerakott anyag és az árok, vagy gödör széle között a bevágás mélységétõl és anyagától, valamint a kirakott talajmennyiségétõl és a kirakott anyag minõségétõl függõen padkát kell hagyni. A padka méreteit a tervezésnél kell meghatározni, de ez a méret 0,5 m-nél, csaturnák és vízfolyások mentén pedig 1,0 m-nél kisebb nem lehet. 6.36 A bevágásjellegû földmunkák szakszerû víztelenítésérõl kivitelezés közben is állandóan gondoskodni kell. 6.37 Az V-VII. fejtési osztályú talajok fejtésekor elõlazítást kell alkalmazni. Robbantás esetében a vonatkozó hatósági elõírások szerint kell eljárni. Olyan sziklafelület kialakításánál (pl. árok, útkorona stb.), amelynek lehetõleg síknak és elõírt hajlásúnak kell lennie, a szabályos felülettõl mindkét irányban megengedett eltérés számszerû értékét a terven fel kell tüntetni. 6.4 Anyagnyerõhelyek 6.41 Az anyagnyerõhelyet könnyen felmérhetõ szabályos idom szerint kell kitermelni. 6.42 Árvédelmi töltés mellett anyaggödör csak a tervszerinti és a vízügyi hatóság által engedélyezett helyeken nyitható. Egyéb töltések esetében esztétikai szempontból kívánatos, hogy az anyagárok a töltés lábától nagyobb távolságra legyen. Ha ez nem lehetséges, vagy nagy többletköltséget okoz, az anyagárok széle a tervezett töltés rézsüjétõl legalább 2 m-re legyen. 6.43 Az anyagnyerõhelyeket a 9.2 szerinti elõírásoknak megfelelõen kell vízteleníteni. 6.5 Sziklamunkák 6.51 Nagyobb terjedelmû sziklamunkát gépesített üzemmel és robbantással kell végezni. 6.52 A robbantással végzendõ sziklamunkáknál a vonatkozó hatósági elõírások szerint kell eljárni. 6.53 Olyan sziklafelület kialakításánál (pl. árok, útkorona stb.), amelynek lehetõleg síknak és elõírt hajlásúnak kell lennie, a szabályos felülettõl mindkét irányban megengedett eltérés számszerû értékét a terven fel kell tüntetni. 7. Földszállítás Kész földmûvön a szállítás csak akkor engedhetõ meg, ha biztosítva van hogy a szállító jármûvek a kész földmûvet nem teszik tönkre. A töltésépítésre alkalmatlan, a fölös és a késõbb beépítendõ anyagot kijelölt lerakóhelyre kell szállítani és ott depóniában tárolni.
8. Földelhelyezés 11 MSZ 15105 65 8.1 Depóniaképzés 8.11 A depóniát általában nem szükséges külön tömöríteni, de önmagukban állékonyak legyenek és ne akadályozzák a felszíni víz levonulását. Ha a depónia közelében valamilyen létesítmény található, vagy ilyet terveznek, akkor arra is figyelemmel kell lenni, hogy a depónia ne okozzon a létesítményt veszélyeztetõ alaptörést, vagy káros süllyedést. 8.12 A szabályos depóniát a tervnek megfelelõen kell kialakítani. Ha a teljesítményt a tárolóhelyen kell megállapítani, a depónia könnyen mérhetõ alakú legyen. Az elhelyezett földtömeg méretei gazdaságos munkavégzést tegyenek lehetõvé és ne akadályozzák a felszíni vizek levonulását. Indokolt esetben a mezõgazdasági igényeket is figyelembe kell venni. 8.2 Töltésépítés 8.21 A töltésépítési munkát úgy kell megszervezni, hogy a kitermelt és elterített talaj beépítése során a szakszerû tömörítés feltételei meglegyenek. A talaj víztartalma közvetlenül a tömörítés megkezdése elõtt az 1.6 szerinti legkedvezõbb érték közelében legyen. Nem folytatható a töltésépítés, ha a befejezõ tömörítõ járat hatására szabad szemmel látható rugózó jellegû függõleges alakváltozás áll elõ. 8.22 A töltést - a töltés 5.2 szerinti alapozására - a megadott szelvény teljes szélességére kiterjedõ egyenletes rétegekben kell építeni. A rétegek esése 2-4% legyen; iránya általában a középtõl kifelé, árvédelmi töltéseknél a vízoldal felé. Olyan terítési vastagságot kell elõírni, hogy a megkívánt tömörségi fok a tömörített réteg teljes vastagságában biztosított legyen. Beépítés közben a rögöket legalább ökölnyi darabokra kell felaprózni. A töltésrétegeket az elõírt tömörítési feltételek betartásával a megadott tömörségi fok eléréséig kell tömöríteni. Ferde terepen, ill. régi töltéshez való csatlakozás esetében az új töltésrész a meglevõ talajhoz hasonló vagy annál jobb minõségû anyagból közel vízszintes rétegekben és a tereppel, ill. a régi földmunkával gondosan összedolgozva épüljön. A töltések tömörségét a 2.34 szerint ellenõrizni kell. 8.23 Többféle anyagból épülõ töltés alulról felfelé növekvõ teherbíróképességû és 2.21 szerint javuló minõségû talajfajtákból készüljön. 8.24 A különnemû talajokat (pl. homok és agyag) rétegenként, teljes szélességben, felváltva kell a töltésbe hordani. 8.25 Útépítésnél a töltés felsõ, a talajmechanikai szakvéleményben elõírt vastagságú rétegébe csak olyan anyag építhetõ be, amely az alkalmazott víztelenítési megoldás mellett - az útpályaszerkezet méretezésénél megadott MSZ 2509 szerinti teherbíróképességû, továbbá fagy- és olvadási kárra, valamint térfogatváltozásra nem veszélyes. 8.3 Munkaárkok visszatöltése A közterületen vezetõ csatornák, vezetékek és kábelek fektetése céljából kiemelt, dúcolt vagy dúcolatlan munkaárkokat és munkagödröket a 8.31-8.35 alatti elõírások szerint kell visszatölteni. 8.31 A visszatöltésre kerülõ talaj minõsége az érintett létesítmények szempontjából ne legyen kedvezõtlenebb tulajdonságú, mint az eredeti, kiemelt talaj. Visszatöltéskor és tömörítéskor a talaj víztartalma tegye lehetõvé az elõírt tömörség elérését. Ennek érdekében a nedves talajokat szükség eseten szikkasztani vagy száraz visszatöltésre alkalmas anyaggal porított mésszel kezelni, a túlságosan száraz talajokat pedig megfelelõen nedvesíteni kell. (A kedvezõ víztartalmú kitermelt talajok káros víztartalomváltozását célszerû védõtakarókkal mérsékelni.)
MSZ 15105 65 12 Ha a kivitelezés során kétely merül fel a száraz térfogatsúly küszöbértékét illetõen, akkor ismételt vizsgálatot kell végezni és a kapott értékek szerint kell a kivitelezést végrehajtani. 8.32 A visszatöltés során az esetleg süllyesztett talajvizet mindaddig süllyesztve kell tartani, amíg annak leszívás nélküli szintjét a visszatöltés legalább 0,5 m-rel meg nem haladja. 8.33 A visszatöltés tömörségi fokát és a tömörséget ellenõrzõ minták számát esetenként kell elõírni. Ajánlott tömörségi értékeket a Függelék tartalmaz. 8.331 Ugyancsak elõ kell írni a csatornák és vízvezetékek közvetlen környezetében szükséges visszatöltés anyagát, megkívánt tömörségi fokát és bedolgozási módját. 8.34 A visszatöltött munkaárkok felett az útpályaszerkezet véglegesen csak akkor állítható helyre, ha a visszatöltés teherbíróképessége oly mértékû, hogy az új pályarész alatt nem süllyed meg. 3) 8.35 Ingatlanok közmû bekötéseinek készítésénél tömörségi mintákat csak külön elõírás esetén kell venni. 9.1 Rézsübiztosítás 9. Földmûvek biztosítása 9.11 A bevágások és a töltések rézsüit a tervben a megadott hajlással kell kiképezni. A bevágási rézsü felsõ szélétõl csak a bevágási mélységnél nagyobb távolságra helyezhetõ el depónia vagy más terhelés. 9.12 A rézsük felületét úgy kell kiképezni, hogy az egyenetlenségek 10 cm-t ne haladjanak meg. 9.13 A szabályozás befejezése után a kijelölt felületeket 10 cm vastag termõföld-réteggel vagy gyeptéglákkal kell borítani. Termõföldborítás esetében a részüket megfelelõen elõ kell készíteni. Más elõírás hiányában rombuszalakban, egymást 1,0 m-es távolságokban keresztezõ, 10 cm mély barázdákból álló háló készítendõ. A termõföldréteg felületét és éleit újból szabályozni kell és kikelésre alkalmas idõben elõírt minõségû és összetételû fûmaggal kell bevetni. A gyeptéglaborítást a vonatkozó elõírások szerint kell készíteni. 9.14 A rézsük védelme szempontjából indokolt esetekben a földmûvek rézsüit növényzettel (cserjésítés, sövényfonás stb.), kõrakattal, burkolással, tám- és bélésfalakkal vagy más módon kell megvédeni. Magas fák rézsükbe nem telepíthetõk. Finom homok- és homoklisztbõl készült rézsüket s szél rongáló hatásától meg kell védeni. A kötött talajból épített rézsüket zsugorodási repedéseik keletkezésének megakadályozása érdekében sûrû növényzettel kell betelepíteni. Mindkét esetben elõnyös a rézsük iszaptartalmú homokos réteggel való beborítása. A kõtöltés, ill. a kõhányás meredekebb rézsüjét gondos összehalmozással kell kiképezni és összerakni a vonatkozó elõírások szerint. Sziklapadok közötti laza talajréteg bevágási rézsüjét kõrakattal kell megtámasztani. 9.15 Víz alatti zónában legalább 1,0 m vastag támasztó kõrakatot, a változó vízszintû zónában pedig nagy kövekbõl álló kiékelt, száraz kõburkolatot kell építeni a rézsü védelmére. Ártéri töltésnél az arra vonatkozó különleges elõírásokat kell betartani. 9.2 Felszíni víztelenítés 9.21 A földmunkákat úgy kell megtervezni, ütemezni és végrehajtani, hogy kivitelezés közben a csapadék és egyéb víz a létesített mûben kárt ne okozhasson. 3) Az ideiglenes burkolat helyreállításokból származó hátrányok (a forgalom zavarása, az ismételt helyreállítások többletköltsége stb.) csökkentése érdekében kívánatos a visszatöltéseket lehetõleg tömörítõ célgépekkel (elsõsorban az ilyen célokra szerkesztett különleges vibrótömörítõkkel) végezni.
13 MSZ 15105 65 A munkahelyeket a víznek munka közben való rendszeres és gyors elvezetésével gondosan vízteleníteni kell. Terhelésnek kitett földmunka víz alatt csak külön elõírások mellett építhetõ. Tömeges gépi földmunka esetében a munka közbeni vízelvezetéssel kapcsolatos intézkedések a munka végrehajtásának sebességétõl függenek. Ha váratlan esõzés következtében a földmû átnedvesedik, akkor az elázott részt el kell távolítani vagy ki kell szikkasztani. A csatornák, árkok kiemelését úgy kell végezni, hogy a víz a munka végrehajtása közben is szabadon lefolyhassék. Az alapárok, gödör és akna kiemelésénél terelõ gátak és árkok útján gondoskodni kell a felszíni víz távoltartásáról, ill. elvezetésérõl. A talajból fakadó vizet kell eltávolítani. A kiemelt úttükör elázását szivárgók építése útján kell megakadályozni Az anyaggödröt, ha azt a terepviszonyok megengedik, vízteleníteni kell. A töltés hosszában kitermelt anyagárkokat helyenként átvágott földgerendákkal kell tagolni. Az ártérben levõ anyaggödröt a vízfolyással össze kell kötni. Vonalas létesítmények földmunkájának koronáját és padkáját 4-6%-os oldaleséssel kell kiképezni. A koronán és az árokfenéken a földmunka egyenetlensége 3 cm-t nem haladhatja meg. Széles földmunka (1.3) készítése alkalmával kerülni kell a teljesen vízszintes kiképzést. A rendezett terepnek a talaj- és csapadékviszonyoknak megfelelõ esést kell adni. Ha ez nem lehetséges, a felszíni víz elvezetését megfelelõ szivárgó- vagy csatornahálózattal kell megoldani. A bevágások rézsüjét - szükség esetén - a rézsü felett elhelyezett övárokkal kell megvédeni a felszíni víztõl. Az övárkot oly távolságra kell helyezni, hogy az a rézsü állékonyságát ne veszélyeztesse. A rézsüket a felszíni víz erodáló hatásával szemben gyepburkolással, cserjésítéssel, az állandó kimosásnak kitett helyeket pedig burkolt surrantók létesítése útján kell megvédeni. 9.22 A rétegvizet megszakító szivárgó építésével kell a földmunkától távoltartam. 10. A kész munka átadása. Elszámolás 4) 10.1 A kész földmunka méreteit a 4. szerinti kitûzés és felmérés adatai és irányelvei szerint kell megállapítani. 10.2 A kész földmunkát a 2.34 szerinti ellenõrzõ vizsgálatok eredményei alapján kell minõsíteni. A földmunkákat 0,20 m vastagságig terület szerint, m 2 -ben, azon felül m 3 -ban kell elszámolni. A szövegben említett szabványok és szabályzatok TALAJMECHANIKAI VIZSGÁLATOK Utpályaszerkezetek teherbíró képességének vizsgálata...msz 2509 Feltárás és mintavétel geotechnikai vizsgálatokhoz...msz 4488 Talajmechanikai vizsgálatok. Szervesanyag-tartalom meghatározása...msz 14043. Általános elõírások és jelölések...msz 14045/1. Talajvíz szulfát (SO 4)-ion értékének meghatározása...msz 14045/2. Talajvíz ph-értékének meghatározása...msz 14045/3. Kõzetek csoportosítása sorolása és megnevezése talajmechanikai szempontból...msz 14045/4. Fúrás- és rétegszelvények...msz 14045/5. Szemelosztás meghatározása...msz 14045/6. A talajt alkotó fázisok (szilárd szemek, víz, és levegõ) térfogat- és súlyarányai...msz 14045/7. Konzisztenciahatárok...MSZ 14045/8. A talaj sûrûsége, fajsúlya...msz 14045/9. Talajok alakváltozásának vizsgálata ödométerrel...msz 14045/10. Talajok tömörségének vizsgálata...msz 14045/11 Földmunkák terminológiája...msz 15032 Tógazdaságok. Tetvezési irányelvek...msz 15211 SZABÁLYZATOK ÉM Építõipari Gépköltség Normák ÉM Építõipari költségvetések kiírási szövegei. 4) Az egységárak értelmezésére és a költségek elszámolására a mindenkor érvényes "Építõipari költségvetések kiírási szövegei" és az ezekkel kapcsolatos rendelkezések mérvadók.
MSZ 15105 65 14 FÜGGELÉK F 1 Nyílt munkahelyen készülõ földmûvek tömörségének ajánlott értékei A tömörségi fok (T r γ=γ o /γ o max. %) legkisebb értékeire vonatkozóan - terhelésnek kitett földmûvek esetében - a kõvetkezõk szolgálhatnak alapul: a) Merev burkolatok, hosszúsínes vasúti pályák, statikailag határozatlan és dinamikus hatásnak kitett szerkezetek alapjai alatti földmûvek legfelsõ 0,5 m vastag talajrétege, illetve talajcsere, valamint mûtárgyak mögötti feltöltések teljes tömege esetében, ha γ o max. 1,75 t/m 3 T rγ =95% (egyébként T rγ = 100%) b) Hajlékony pályaszerkezetek, normál vasúti pályák, statikailag határozott és csak statikus hatásnak kitett szerkezetek alapja alatti legfelsõ 0,5 m vastag talajréteg, ha γ o max. 1,75 t/m 3 T rγ =90% (egyébként T rγ = 95%) c) Az a) és b) alatti feltöltések 0,5 m-nél mélyebben fekvõ rétegei, valamint egyéb földmunkák esetében - kivéve a talajcserét és a mûtárgyak mögötti feltöltést -, ha γ o max. 1,75 t/m 3 T rγ =85% (egyébként T rγ = 90%) Az olyan anyagok, amelyek legnagyobb száraz térfogatsúlya 1,65 t/m 3 -nél kisebb, az a) és b)-ben megjelölt földmûrészek céljaira egyáltalán nem használhatók fel. Egyéb beépítésre tervezett anyagok (pl. salak, törmelék) alkalmasságát esetenként célszerû elbírálni. Az a) és b) alatti tömörségi fokok legfeljebb 5%-kel csökkenthetõk (pl. 90% helyett 85%) a következõ esetekben: a munkahelyi adottságok az átlagosnál lényegesebben kedvezõtlenebbek (pl. nagy természetes víztartalmú kötött talaj késõ õsszel vagy kora-tavasszal, illetve nagyon száraz talaj esõ nélküli nyári idõszakban való beépítése, vasúti vágányzár kötöttsége stb.) a szükséges tömörítõ eszközök nem biztosíthatók. Ilyenkor azonban gondoskodni kell arról, hogy a tömörségi fok ingadozása 10%-on belül maradjon (pl. 85 és 95% között). F2 Munkaárkok visszatöltésének ajánlott tömörségi értékei Fõútvonalak pályaszerkezete, valamint betonburkolatok alatt Mellékútvonalak, burkolata alatt A burkolat alatti mélység A visszatöltött talaj maximális száraz térfogatsúlya γ max. Megkívánt tömörség T rγ 0 0,5 m 2 0,5 m alatt >1,75 t/m 3 >90% 0 0,5 m 2 0,5 m alatt >1,75 t/m 3 >85% Mintavétel megkezdett 100 fm-enként db 3 m-es rétegenként 3 3 m-es rétegenként 3 Földutak, burkolatlan terek alatt 0 0,5 m >1,65 t/m 3 >85% 0,5 m alatt >1,55 t/m 3 >85% mélységre való tekintet nélkül 2 Egyéb közterületek alatt mélységre való tekintet nélkül >1,55 t/m 3 >80% mélységre való tekintet nélkül 2 F.k.: az MSZH Kiadói és Tájékoztatási Igazgatóság vezetõje 78.4708/2, 150 pld. MSZH Nyomda, Budapest F.v.: Nagy László