A szőlőfélék biológiája 1. Morfológiai alapok 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
2. A szőlő életciklusa 17
Életszakaszok Több évtizedes (évszázados) életű növény Magról szaporítás juvenilis szakasz + felnőttkori szakasz Vegetatív szaporítás: juvenilis szakasz nélkül Életszakaszok 1. Improduktív fázis (intenzív gyökérfejlődés, termés nem fejlődik: 1-3 év) 2. Fokozódó termőképesség szakasza (lombozat aktivitása + termőképesség nő: 3-6 év) 3. Teljes termőképesség szakasza (maximális terméshozam: 6-kb. 40 év) 4. Öregkori szakasz (csökkenő rügytermékenység, csökkenő virágzati méret) -biológiai és ökonómiai elöregedés Éves biológiai ciklus Biológiai 0 o C kb. 10 o C feletti léghőmérséklet Tenyészidőszak + vegetációs nyugalom időszaka Tenyész- (vegetációs) időszak: rügyfakadás-lombhullás Vegetációs nyugalom: lombhullástól rügyfakadásig Vegetatív szervek fejlődése: 1. rügyfakadástól a hajtások (vesszők) beérésének kezdetéig 2. A vesszők beérésének kezdetétől lombhullásig 3. Nyugalmi időszak (lombhullástól fakadásig) Reproduktív szervek fejlődése: 1. Téli rügyek kialakulása és differenciálódása 2. Virágzatok és virágok kialakulása (rügyfakadástól virágzásig) 3. Megtermékenyülés (virágzás kezdetétől terméskötődésig) 4. Bogyók növekedése 5. Bogyók érése Gyökérzet: késő tavaszi és késő őszi növekedési csúcs 18
01 Winter dormancy: winter bud scales more or less closed 02 Bud swelling: buds expand inside the bud scales 03 Wool (doeskin stage): brownish wool clearly visible 05 Bud burst: green shoot first clearly visible 07 First leaf unfolded and spread away from shoot 19
09 Two to three leaves unfolded 12 Five to six leaves unfolded: inflorescence clearly visible 15 Inflorescence elongating: flowers closely pressed together 17 Inflorescence fully developed: flowers separating 19 Beginning of flowering: first caps falling 21 Early flowering: 25% of caps fallen 20
23 Full flowering: 50% of caps fallen 25 Late flowering: 80% of caps fallen 27 Fruit set: young fruits begin to swell, remains of flowers lost 29 Berries small: bunches begin to hang 21
31 Berries pea-sized: bunches hang 33 Beginning of berry touch 35 Beginning of berry ripening: beginning of loss of green colour veraison 38 Berries ripe for harvest 22
41 After harvest, end of wood maturation 43 Begining of leaf fall 47 End of leaf fall 23
24
25
26
27
Hajtásnövekedés 10 o C-on indul, maximális intenzitás: 30 o C körül, 40 o C körül leáll A talaj levegő/víz aránya is jelentősen befolyásolja N és P, B ellátás elősegíti a hajtásnövekedést Tartalék tápanyagok mennyisége (idős fás részek) Fajták genetikailag kódolt tulajdonsága Rügyek fejlettsége és hajtáson való elhelyezkedése Rügyek közt kialakuló gátló hatás Szőlőtőke növekedési erélye Korrelációs gátlás Akrotónia (függ a vesszők hosszától és elhelyezésétől) Hajtásnövekedés intenzitása (ökológiai viszonyok függvénye) 28
Hajtásnövekedés Hajtás (levélfelület) növekedés: szigmoid görbe szerint A felső 5 ízköz intenzíven növekszik Melegebb, csapadékosabb idő hosszabb ízközök Akár 10-12 cm napi hajtásnövekedés Az éves növekmény 6 m is lehet A levelek növekedése tovább tart, mint az internódiumoké Hónaljhajtások megjelenése: fajtafüggő, Csonkázás szerepe Hónaljhajtások növekedése: bazipetális sorrend A hónaljhajtás elfásodik, vagy ősszel leválik a főhajtásról 29
Hajtások beérése Általában nem esik egybe a termés beérésével A hajtásnövekedés lassulásával elinduló folyamat Kéreg barnulása, elfásodás A hajtás alsó részétől a csúcs felé haladó folyamat Lián típusú vastagodás Érett vessző tulajdonságai: - egyenletes barnulás - megfelelő fa/bél arány (1-2: 1) - szénhidrátok lerakódása (10-20%) a sejtekben - optimális víztartalom: 40-50 % Optimális hőmérséklet a vessző beéréséhez: 1-8 o C Lombhullás előtt az idős fás részek tápanyagokat halmoznak fel Keményítő-cukor átalakulás a vesszőben a nyugalmi időben Vegetációs nyugalom Lombhullástól nedvkeringésig tartó időszak Szervenként változó időtartam A szőlő gyökereire nem jellemző a fiziológiai nyugalom (6-8 o C felett működik) Kambium kalluszképzése márciusban a legaktívabb Téli rügyek mélynyugalma: kialakult, genetikailag kódolt tulajdonság Nyári rügyek esetében a nyugalmi fázis elmarad Szakaszok - előnyugalom - nyugalomba lépés - nyugalom (mélynyugalom) - nyugalomból ébredés - nyugalmat követő szakasz (kényszernyugalom) 30
31
32
Reproduktív fázis Ivaros szaporító szervek kifejlődése Kapcsolódik a növény vegetatív szerveinek kifejlődéséhez A teljes termés kialakulása másfél éves folyamat Rügydifferenciálódástól a termés beérleléséig Szakaszok: 1. Rügydifferenciálódás időszaka (május vége-szeptember eleje) 2. Virágzatok és virágok differenciálódása (március vége-június eleje) 3. Termékenyülés-kötődés (május vége-június közepe) 4. Bogyók fejlődése és érése (június közepe- ) 33
34
35
36
37
38
39
40
41
A hektáronkénti termésmennyiséget meghatározó tényezők rügyterhelés (rügy/m 2 ) hektáronkénti tőszám (tenyészterület) Világos rügyek kihajtási aránya (%) hajtásszám (db/m 2 ) termőhajtások aránya (%) virágzatok átlagos száma termőhajtásonként (ATE) virágok száma a virágzaton belül kötődési arány (bogyók száma/virágok száma) bogyók átlagos tömege <lényeredék (%)> 42
43
44
A bogyó növekedése és fejlődése 3 szakasz: 1. intenzív sejtosztódás szakasza (6-8 hét) hormonális szabályzás 2. Zsendülés (1-3 hét) 3. Érés (5-8 hét) sejtnövekedés időszaka 45
46
Időjárási tényezők szerepe a szőlőtermesztésben A borminőségét meghatározó tényezők Termőhely Évjárat Fajta (alany és nemes) Termesztéstechnológia és ültetvényszerkezeti elemek Szüreti idő Feldolgozási és borkészítési eljárások A szőlő érettsége és egészségi állapota Szüretelés és beszállítás módja 47
Fényviszonyok A szőlő fénykedvelő növény Szórt fényt is képes hasznosítani (lián típusú növény) A fotoszintetikusan aktív sugárzás mindössze 1%- a használódik fel a nettó fotoszintézisre A levélfelülettel, levélsűrűséggel (tenyészterület) változtatható a fénykihasználás Mikro- és makroporozítások szerepe a lombfelületben Fitotechnikai műveletek szerepe Fénykompenzációs pont: 25-100 µmól foton m 2 s -1 (450-750 lux) Fénytelítettségi érték 700-1000 µmól foton m 2 s -1 (10000-40000 lux) Fény szerepe az érési folyamatokban (színeződés, savak, polifenolok) Fény káros hatásai: perzselések, UV A fotoszintetikusan aktív sugárzás megoszlása visszaverődés Kisugárzás (I.v.) Transzspiráció, konvekció Fotoszintézis Áteresztés 48
A fényerősség és a fotoszintézis összefüggése Fényviszonyok Domborzati viszonyok szerepe (tszfm, kitettség, vízfelület vagy erdő közelsége) Szórt fényt is képes hasznosítani (lián típusú növény) Évi összes napfénytartam (1800-2070 óra) Napfénytartam a vegetációs időben 1250-1500 óra Nappali megvilágítás hossza: észak felé haladva csökken Fotoperiodus: Vitis vinifera általában normál nappalos növény hosszú nappali megvilágítás intenzív hajtásnövekedés, rossz vesszőbeérés rövid nappali megvilágítás: kisebb vegetatív felület, nagyobb gyökértömeg Rügydifferenciálódás: hosszú nappalos viszonyok mellett a kedvezőbb Vesszőbeérés : rövid nappalos viszonyok mellett kedvezőbb Fényviszonyok kevésbé limitáló tényező a szőlőtermesztés szempontjából 49
Hőviszonyok Kiemelt szerepű az egyes fenofázisok közti időtartam szempontjából Szőlő mezoterm (mérsékelt égövi) növény 9-21 o C évi középhőmérsékelt közti izotermák közt termeszthető Optimum: 10-16 o C 16-21 o C: a borok kevésbé harmonikusak, aromaanyagokban szegényebbek Egyes fajok (V. labrusca, V. amurensis) elviselik a hűvösebb klímát is Biológiai null fok: a szőlő élettevékenységéhez szükséges minimális hőmérséklet A hőmérséklet jelentősen befolyásolja az érési folyamatokat (sav, cukor) június-szeptember: 1 o C emelkedés 20 g/l cukortöbblet Hőösszeg: egy adott időtartam hőmérsékleti összege Összefüggést mutat a vegetációs periódus idejével és a minőséggel A szőlőtermesztés földrajzi határai 50
Hőviszonyok Teljes hőösszeg vegetációs időszak középhőmérséklete x napjainak száma Hatásos hőösszeg: teljes hőösszeg a 10 o C alatti hőmérsékletek összege A szőlőtermesztéshez szükséges minimális teljes hőösszeg: 2500 o C A szőlőtermesztéshez szükséges minimális hatásos hőösszeg: 850 o C Szoros összefüggés a hatásos hőösszegek és a borminőség közt Az egyes fajták beéréséhez eltérő hőösszegekre van szükség Kontinentális klíma: akár 30% ingadozás az évek között Rügyfakadás és termésérés üteme gyorsul, a bogyónövekedésé lassul a hőösszeg növekedésével Tenyészidőszak hossza: legalább 180-200 nap szükséges Káros hőmérsékleti hatások szerepe Csapadékviszonyok dinamikai vízigény: a vegetáció folyamán felhasznált vízmennyiség statikai vízigény: a talajnedvesség/talajlevegő arány legnagyobb vízigény: zöld bogyók növekedésének időszaka relatív páratartalom optimuma ~70% légköri aszály szerepe 450 mm évi csapadékmennyiség alatt öntözés válhat szükségessé 800 mm felett gyakoriak a borult napok éves csapadék eloszlása! káros hatások: jégeső, ónos eső, kórokozók fertőzése, erózió víz-borminőség összefüggései (savtartalom, cukortartalom, érésdinamika) 51
A hatásos hőöszeg és a csapadékmennyiség alakulása 52