ANNEX 14/II. Repülőterek: Heliportok

ANNEX 14/II. Repülőterek: Heliportok II. kötet 2. kiadás 1995. július 3. módosítással A jelen kiadvány magába foglalja a 14. Annex II. kötetének 1995 március 14-e előtt elfogadott összes módosításait és 1995 november 9-től hatálytalanítja a 14. Annex II. kötetének összes korábbi kiadásait. Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet ICAO A nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlatok alkalmazhatóságával kapcsolatosan lásd az Előszót valamint az egyes Fejezetek vonatkozó pontját. Módosítások A módosítások kiadásáról az ICAO Journal és az egyéb ICAO kiadványok valamint Audio-vizuális kiképzési segédanyagok havi katalógusa rendszeres tájékoztatást biztosítanak. Kísérjék figyelemmel a fenti kiadványokat és a módosításokat az alábbi rovatokba vezessék be: Módosítás száma kiadás időpontja alkalmazhatóság időpontja bevezette Második kiadás (Első módosítással) Második kiadás második módosítása (A Tanács 1997. március 20-án fogadta el) Harmadik módosítás (A Tanács 2004. február 27- én fogadta el) 1994. július 24. 1995. november 09. 1997. július 21. 1997. november 06. 2004. július 12. 2004. november 25. Kiegészítés száma kiadás időpontja alkalmazhatóság időpontja bevezette 1

Tartalomjegyzék Oldal Rövidítések és jelölések, kézikönyvek ELŐSZÓ 1. FEJEZET Általános rész 1.1. Meghatározások 1.2. Alkalmazhatóság 1.3. Egységes vonatkozási rendszerek 1.3.1. Vízszintes vonatkozási rendszer 1.3.2. Függőleges vonatkozási rendszer 1.3.3. Időmeghatározási rendszer 2. FEJEZET Helikopter repülőtér adatok 2.1. Léginavigációs adatok 2.2.Helikopter repülőtér vonatkozási pont 2.3. Helikopter repülőtér tengerszint feletti magassága 2.4. Helikopter repülőtér méretek és vonatkozó tájékoztatás 2.5. Kijelölt távolságok 2.6. Léginavigációs tájékoztató szolgálatok és helikopter repülőtér hatóságok közötti koordináció 3. FEJEZET FIZIKAI JELLEMZŐK 3.1. Földfelszíni helikopter repülőterek - Végső megközelítési és felszállási területek - Helikopter biztonsági felszálló területek - Földetérési és elemelkedési területek - Biztonsági területek - Légi gurulóutak - Légi közlekedési útvonal - Forgalmi előterek - A végső megközelítési és felszállási terület elhelyezése egy futópályához vagy gurulóúthoz viszonyítva 3.2 Emelt szinten létesített helikopter repülőterek - Végsó megközelítési és felszállási terület,földetérési és elemelkedési terület - Biztonsági terület 3.3. Helikopter le/felszállóhelyek - Végső megközelítési és felszállási terület, földetérési és elemelkedési terület 3.4. Hajón létesített helikopter le/felszállóhelyek - Végső megközelítési és felszállási terület, földetérési és elemelkedési terület 4. FEJEZET AKADÁLY KORLÁTOZÁS ÉS ELTÁVOLÍTÁS 4.1. Akadálykorlátozási felületek és szektorok - Meközelítési felület - Átmeneti felület - Belső vízszintes felület - Kúpos felület - Feleszállás emelkedési felület - Akadálymentes szektor felület - helikopter le/felszállóhely - Akadály korlátozási felület - helikopter le/felszállóhely 4.2. Akadály korlátozási előírások - Földfelszíni helikopter repülőtér - Emelt szinten létesített helikopter repülőtér - Helikopter le/felszállási hely - Hajón létesített helikopter le/felszállóhely 2

5. FEJEZET LÁTÁS UTÁNI SEGÉDESZKÖZÖK 5.1. Jelzőberendezések 5.1.1 Szélirány jelzők 5.2. Jelzések és jelzők 5.2.1 Csörlési terület jelzése 5.2.2 Helikopter repülőtér azonosító jelzés 5.2.3 Legnagyobb megengedett tömeg jelzés 5.2.4 Végső megközelítési és felszállási terület jelzés 5.2.5 Végső megközelítési és felszállási terület azonosító jelzés 5.2.6 Célpont jelzés 5.2.7 Földetérési és elemelkedési terület jelzés 5.2.8 Földetéséri pont jelzés 5.2.9 Helikopter repülőtérnév jelzés 5.2.10 Helikopter le/felszállási hely akadálymentes szektor jelzés 5.2.11 Gurulóút jelzés 5.2.12 Légi gurulóút jelzés 5.2.13 Légi közlkedési útvonal jelzés 5.3. Fények 5.3.1 Általános rész 5.3.2 Helikopter repülőtér fényadó 5.3.3 Bevezető fényrendszer 5.3.4 Optikai megközelítési irányjelző rendszer 5.3.5 Optikai meközelítési siklópálya jelző rendszer 5.3.6 Végső megközelítési és felszállási terület fények 5.3.7 Célpont fények 5.3.8 Földetérési és elemelkedési terület fények 5.3.9 Csörlési terület reflektoros megvilágítása 5.3.10 Gurulóút fények 5.3.11 Az akadályok megjelölésére használt látás utáni segédeszközök 5.3.12 Az akadályok reflektoros megvilágítása 6.FEJEZET HELIKOPTER REPÜLŐTÉR SZOLGÁLATOK 6.1. Tűzoltó és mentő szolgálat - Általános rész - A biztosítandó védelmi szint - Tűzoltó anyagok - Beavatkozási idő 1. FÜGGELÉK A LÉGINAVIGÁCIÓS ADATOK MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEI A 14. Annex II. kötetében alkalmazott rövidítések és jelzések Rövidítések cd Gyertyafény érték cm centiméter D forgószárnyas légi-jármű legnagyobb teljes mérete FATO végső megközelítési és felszállási terület ft láb HAPI forgószárnyas légi-jármű megközelítési siklópálya jelzőberendezés Hz Hertz IMC Műszeres időjárási körülmények kg kilogramm km/h kilométer/óra 3

kt L L/min LDAH m RD RTODAH s TLOF TODAH VMC csomó liter liter / perc Rendelkezésre álló leszállási távolság méter a legnagyobb forgószárny átmérő rendelkezésre álló megszakított felszállási távolság másodperc földetérési és elemelkedési terület rendelkezésre álló felszállási távolság Látási időjárási körülmények Jelölések fok = egyenlő % százalék +/- plusz vagy mínusz A jelen Annex előírásaival kapcsolatos kézikönyvek Repülőtér Létesítménytervezési Kézikönyv (Doc 9157) 1.rész - Futópálya 2.rész - Gurulóutak, forgalmi előterek és kitérő várakozó helyek 3. rész - Burkolt felületek 4. rész - Látásos segédeszközök és berendezések 5. rész - Elektromos rendszerek Repülőtéri Tervezés Kézikönyve (Doc 9184) 1. rész - Alaptervezés 2. rész - Földterület felhasználás és környezetvédelem 3. rész - Építési tanácsadó segédanyag Repülőtér Szolgálati Kézikönyv (Doc 9137) 1.rész - Tűzoltó és mentő szolgálatok 2. rész - Burkolt felületek állapota 3. rész - Madárveszély és annak csökkentése 4. rész - Köd oszlatás (visszavonva) 5. rész - A mozgásképtelen légi-jármű eltávolítása 6. rész - Akadályok ellenőrzése és jelölése 7. rész - Repülőtér kényszerhelyzeti illetve vészhelyzeti terv 8. rész - Repülőtér üzemi szolgálatok 9. rész - Repülőtér karbantartási eljárások Helikopter repülőtér kézikönyv (Doc 9261) STOL repülőtér kézikönyv (Doc 9150) ICAO madárveszély tájékoztatási kézikönyv IBIS (Doc 9332) Földi mozgás irányítási és ellenőrző rendszerek kézikönyve SMGCS (Doc 9476) 4

Előszó Történeti háttér A repülőterekre vonatkozó nemzetközi előírásokat és ajánlott gyakorlati eljárásokat a Tanács először a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Egyezmény (Chicago 1944) 37. cikkelyének rendelkezései alapján 1951 május 29-én fogadta el és foglalta a 14. számú Annex-be. Ezeket a nemzetközi szabványokat és ajánlott gyakorlatokat jelenleg a 14. Annex I. kötete tartalmazza, amely általában a repülőtér tervezéssel, kialakítással és üzemeltetéssel foglalkozik, azonban nem alkalmazható a helikopter repülőtérre. Ezért a helikopter repülőterekre vonatkozó előírások közzététele érdekében elkészítettük a II. kötetet. A helikopter repülőtér tervezésre, kialakításra és üzemeltetésre vonatkozó átfogó nemzetközi szabványokat és ajánlott gyakorlatokat a Léginavigációs Bizottság látás utáni segédeszközökkel foglalkozó valamint forgószárnyas légi-jármű üzemeltetési munkacsoportjainak segítségével dolgoztuk ki. Az A. táblázat a vonatkozó tárgy és az időpontok megjelölésével mutatja a módosításokat, amely időpontokban azokat a Tanács elfogadta, azok érvénybe léptek illetve alkalmazhatóvá váltak. A szerződő államok tevékenysége Az eltérések jelentése Felhívjuk a szerződő államok figyelmét az Egyezmény 38. cikkelyéből adódó azon kötelezettségükre, hogy a szerződő állam értesítse a Szervezetet bármely eltérésről, amely saját országos előírásai és gyakorlata illetve a jelen Annex nemzetközi szabványai és ennek bármely módosítása között van. Felkérjük továbbá a szerződő államokat, hogy az ilyen értesítést terjesszék ki valamennyi olyan eltérésre is, amely a jelen Annex-ben található ajánlott gyakorlatokat és ezek bármely módosítását érinti, amennyiben ezen eltérések a légiközlekedés biztonsága szempontjából lényegesek. Ezen felül kérjük, hogy a szerződő államok folyamatosan tájékoztassák a Szervezetet bármilyen jövőbeni eltérésről valamint a korábbiakban jelzett eltérés megszűnéséről. A jelen Annex minden egyes módosításának elfogadása után külön az eltérésekről szóló értesítést kérő levelet küldünk majd minden szerződő államnak. Felhívjuk a szerződő államok figyelmét a 15. Annex rendelkezéseire, amelynek alapján saját országos szabályaik és gyakorlatuk valamint a vonatkozó ICAO szabványok és ajánlott gyakorlatok közötti eltérésekről szóló tájékoztatásaikat az Egyezmény 38. cikkelyében előírt kötelezettségük mellett a Légiforgalmi Tájékoztató Szolgálat útján is tegyék közzé. A tájékoztatások továbbítása és közzététele A jelen Annex-ben ismertetett nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlatok alapján biztosított, a forgószárnyas légijárművek üzemeltetését érintő létesítmények, szolgálatok és eljárások létrehozását illetve megszüntetését a 15. Annex előírásainak megfelelően jelentsék be. Az Annex részeinek jogállása Az Annex a következő részekből áll, de nem feltétlenül szükséges, hogy minden rész megtalálható legyen minden egyes Annex-ben. Az egyes részek jogállása a következő: 1. Az Annex anyaga: a) Nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlatok, amelyeket az Egyezmény rendelkezései szerint a 5

Tanács fogad el. Ezek meghatározása a következő: Szabvány: Bármilyen fizikai jellemzőre, kialakításra, anyagra, teljesítményre, személyzetre vagy eljárásra vonatkozó követelmény, amelynek egységes alkalmazását szükségesnek tartják a nemzetközi légiközlekedés biztonsága és menetrendszerű fenntartása érdekében és amellyel kapcsolatban az Egyezmény alapján a Szerződő Államok megállapodnak. Amennyiben a teljes megállapodás nem lehetséges, az eltérést az Egyezmény 38. cikkelyében foglaltak alapján az érintett Államoknak a Tanács felé jelenteniük kell. Ajánlott gyakorlat: Bármilyen fizikai jellemzőre, kialakításra, anyagra, teljesítményre, személyzetre vagy eljárásra vonatkozó követelmény, amely egységes alkalmazását a nemzetközi légiközlekedés biztonsága, menetrendszerű és hatékony lebonyolítása érdekében kívánatosnak minősítenek és amelyek alkalmazására a Szerződő Államok az Egyezmény értelmében törekszenek. b) Függelék: A célszerűség érdekében külön csoportosított anyagok, amelyek azonban a Tanács által elfogadott nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlatok szerves részét képezik. c) Meghatározások: A nemzetközi szabványok és az ajánlott gyakorlatok ismertetésénél alkalmazott azon fogalmak pontos magyarázata, amelyek elfogadott szótári jelentés hiányában nem maguktól értetődőek. A meghatározás külön jogállással nem rendelkezik, azonban szerves részét képezi azon nemzetközi szabványnak vagy ajánlott gyakorlatnak, amelyben előfordul, mert a meghatározás értelmének megváltoztatása azokat befolyásolja. d) Táblázatok és ábrák: Ezek egy nemzetközi szabványt vagy ajánlott gyakorlatot egészítenek ki vagy szemléltetnek és amelyekre egy adott nemzetközi szabványban vagy ajánlott gyakorlatban utalnak. A táblázatok és az ábrák az adott nemzetközi szabvány vagy ajánlott gyakorlat részét képezik és jogállásuk ezekkel megegyező. 2. A nemzetközi szabványokkal és az ajánlott gyakorlatokkal együtt, a Tanács egyetértésével kiadott egyéb anyagok: a) Előszó: Történeti áttekintés és magyarázat a Tanács tevékenysége alapján. Tartalmazza továbbá az államok kötelezettségeit illetve az ezekre vonatkozó magyarázatokat a nemzetközi szabványok és gyakorlatok alkalmazására, az Egyezmény és a Bevezetési Határozat előírásainak megfelelően. b) Bevezető: Az Annex egyes köteteinek, részeinek vagy fejezeteinek elején található magyarázó szöveg, amely segítséget nyújt a vonatkozó szöveg megértéséhez illetve alkalmazásához. c) Megjegyzések: Szükség szerint a szövegbe iktatott anyag, amely tényszerű tájékoztatást vagy utalást tartalmaz a szóban forgó nemzetközi szabványra vagy ajánlott gyakorlatra vonatkozóan, azonban nem képezi ezek szerves részét. d) Mellékletek: A nemzetközi szabványt és ajánlott gyakorlatot kiegészítő anyagot tartalmaznak, vagy azok alkalmazásához szükséges tájékoztatással szolgálnak. Az alkalmazandó nyelv kiválasztása A jelen Annex-et négy nyelven fogadták el - angolul, franciául, spanyolul és oroszul. Minden egyes szerződő államot felkérünk, hogy ezek közül válasszon ki egy nyelvet az országos bevezetés céljára vagy bármely egyéb, az egyezményben előirt ténykedés megtételére akár az adott nyelv közvetlen felhasználásával, akár saját nemzeti nyelvére történő lefordításával. Erről kérjük, értesítsék a Szervezetet. 6

Szerkesztői gyakorlat Annak érdekében, hogy minden egyes szerkezeti anyag jogállását az első pillantásra jelezhessük, az alábbi szerkesztői gyakorlatot követjük: A nemzetközi szabványokat vékony álló, az ajánlott gyakorlatokat vékony dőlt betűkkel nyomtatjuk. Ez utóbbiak jogállását "Ajánlás" felirattal is jelezzük. A vékony dőlt betűvel szedett megjegyzéseket a "Megjegyzés : " felirat egészíti ki. Az írásmód / stílus szempontjából az angol szövegben az előírásokat "shall - kell/köteles" kifejezéssel és az ajánlott gyakorlati eljárásokat should - szükséges/kívánatos" kifejezéssel jelezzük. (Mindazonáltal, a magyar fordítás alkalmával ezt a gyakorlatot nem minden esetben alkalmazzuk, mert a jelzett jogállás és a nyelvi sajátosságok ezt szükségtelenné teszik. Ha ez szükséges, a fordításban nyomatékos (kell) felszólító módot alkalmazunk.) A jelen kiadványban alkalmazott mértékegységek a nemzetközi polgári légiközlekedésről szóló Egyezmény 5. Annex előírásainak megfelelően a nemzetközi mértékegység rendszerrel /SI/ összhangban állnak. Ahol az 5. Annex lehetővé teszi a nem SI alternatív mértékegységek alkalmazását, ott az alapegységet követően ezen mértékegységek zárójelben szerepelnek. Ahol az anyagban két mértékegység fajtát alkalmazunk, ott nem szabad azt feltételezni, hogy a mértékegységek értékei egyenlőek és azok egymással korlátlanul felcserélhetők. Mindazonáltal lehetséges, hogy azonos biztonsági szint érhető el bármelyik mértékegység kizárólagos alkalmazásával. A jelen kiadvány bármelyik részére történő hivatkozás akár számmal, akár címmel vagy pedig mindkettővel - vonatkozik az adott rész minden egyes alpontjára is. A. táblázat A 14. Annex II. kötetének módosításai (Tagolási sorrend: Módosítás Forrás(ok) Tárgy(ak) Elfogadva / Hatályos / Alkalmazható) Első kiadás A Léginavigációs Bizottság forgószárnyas légi-jármű üzemeltetési munkacsoportjának negyedik ülése; A Léginavigációs Bizottság látás utáni segédeszközökkel foglalkozó munkacsoportjának és a Titkárság tizenegyedik ülése Futópályák, leszálló területek, biztonsági területek, végbiztonsági területek, stb. fizikai jellemzői; Akadály korlátozási felületek; Látás utáni időjárási körülmények között alkalmazható látjelek; Tűzoltó és mentő szolgálatok. 1990 március 9. 1990 július 30. 1990 november 15. 1) Második kiadás Léginavigációs bizottság látás utáni segédeszközök munkacsoport tizenkettedik ülése és Titkárság WGS- 84 szabványos földrajzi vonatkozási rendszer; Letörhető tárgyak meghatározása; Látjelek a nem-precíziós forgószárnyas légi-jármű megközelítésekhez; Látás utáni bevezető irányító rendszer. 1995 március 13. 1995 július 24. 1995 november 9. 2) Léginavigációs bizottság A léginavigációs adatbázisok és függőleges adat összetevők az egész világon egységesen alkalmazható földrajzi hely meghatározási rendszer (WGS-84) alapján 1997 március 21. 1997 július 21. 1997 november 6. 3) Léginavigációs bizottság látás utáni segédeszközök munkacsoport tizennegyedik ülése és a Titkárság Meghatározások: naptár, alapadat, Gergely naptár, akadályok, egységes (WGS-84) vonatkozási rendszer, helikopter repülőtér méretek és vonatkozó tájékoztatások, földetérési és elemelkedési terület fényrendszere; 1. Függelék A léginavigációs adatok minőségi előírásai. 2004 február 27. 2004 július 12. 2004 november 25. 7

Nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások 1. fejezet Általános rész Bevezető megjegyzés: A jelen Annex II. kötete tartalmazza azokat a szabványokat és ajánlott gyakorlatkat (specifikációk), amelyek szabályozzák a helikopter repülőterek fizikai jellemzőit, kialakítandó akadály korlátozásai felületeit továbbá ismerteti a helikopter repülőtér bizonyos létesítményeit és az ott általában biztosított műszaki szolgáltatásokat. Ezen előírásoknak nem célja a légi-jármű üzemeltetés korlátozása vagy szabályzása. A jelen kötetben található specifikációk, ahol megegyezőek, a 14. Annex I. kötetében levő módosítások vagy kiegészítések tekintetében a helikopter repülőtérre is alkalmazhatók. Más módon kifejezve tehát, amennyiben egy bizonyos témakörre vonatkozóan a jelen kötet előírást tartalmaz, ez alkalmazandó és minden esetben hatálytalanítja az I. kötet bármely megfelelő részét. Bár a jelen kötetben a helikopter repülőtér kifejezést használjuk; mindazonáltal az előírások vonatkoznak az elsősorban repülőgépek üzemeltetésre tervezett repülőtér azon területeire is, amelyeket elsősorban forgószárnyas légijárművek vesznek igénybe. Megjegyzendő, hogy a forgószárnyas légi-jármű üzemeltetésére vonatkozó előírásokat a 6. Annex III. része tartalmazza. 1.1 Meghatározások A jelen kötetben alkalmazott egyedi kifejezések jelentése az alábbiakban található. A 14. Annex I. kötetében találhatók azok a kifejezések, melyek mindkét kötetben felhasználásra kerültek. Adat minőség Data quality Megbízhatósági fok vagy szint amely azt mutatja, hogy a megadott adat pontosság, felbontás és megbízhatóság szempontjából megfelel az adatfelhasználó igényeinek. Akadály Obstacle Minden olyan rögzített vagy mozgó (ideiglenes vagy állandó) tárgy vagy annak része, amely a légi-jármű mozgásra kijelölt felszíni (talajszint) területeken található vagy a repülés közben levő légi-jármű védelmére meghatározott felületen túlnyúlik. Alapadat Datum Bármilyen mennyiségi érték vagy értékek, amely más mennyiségek kiszámításának alapjául szolgálhatnak (ISO 19104 1 *). Állomás mágneses elhajlás Station declination Egy VOR állomás nulla fokos radiálja és a földrajzi észak közötti, a VOR állomás kalibrálásának időpontjában meghatározott iránykülönbség. Biztonsági terület Safety area A helikopter repülőtér végső megközelítési és felszállási területe körül meghatározott terület, amelyen a léginavigációs célokból szükséges eszközökön kívül egyéb akadály nem található. A terület célja a sérülés és veszélyhelyzet kockázatának csökkentése abban az esetben, ha a forgószárnyas légi-jármű véletlenül eltér a kijelölt végső megközelítési és felszállási területtől. CRC matematikai képlet ellenőrzés Cyclic Redundancy check (CRC) Az adatok digitális kifejezéséhez használt matematikai algoritmus, amely megfelelő biztonsági szintet nyújt az adat vesztéssel vagy változással szemben. Szerk. megjegyzés: Az adatok időszakonként történő összevetése és a felesleges adatok törlése adatvesztési védelem. 8

Emelt szinten létesített helikopter leszállóhely Elevated heliport Szárazföldön, talajszint felett levő emelt szerkezeten kialakított forgószárnyas légi-jármű leszállóhely. Felszíni helikopter repülőtér Surface level heliport A szárazföld vagy vízfelület felszínén létesített helikopter repülőtér vagy leszállóhely. Földalak Geoid A föld gravitációs mezőjének egyenlő ábrázolású felülete, amely egybeesik a földrészekre folyamatosan kiterjedő, egyenletes, természeti tagozódás nélküli, közepes tengerszint feletti magassággal (MSL). Megjegyzés: A földalak a helyi gravitációs elhajlások és tagozódások (szél okozta ár-apályok, tengervíz sótartalma, tengeráramlások, stb.) miatt ténylegesen nem szabályos. Földalak egyenetlenség (felszíni tagozódás) Geoid undulation A földalak egy pontjának távolsága a földméréshez használt matematikai vonatkozási föld modell (ellipszoid) pontja felett (pozitív) vagy alatt (negatív). Megjegyzés: A az egész világon egységesen alkalmazható földrajzi hely meghatározási rendszer (WGS-84) ellipszoid vonatkozásában a WGS-84 földalak egyenetlenség a WGS-84 ellipszoid magasság és a magasságmérés alapján meghatározott magasság különbsége. Földetérési és elemelkedési terület (TLOF) Touchdown and lift-off area Olyan teherviselő felület, amelyen a forgószárnyas légi-jármű földetérést vagy elemelkedést hajthat végre. Földmérési alapadat Geodetic datum A területi vonatkozási rendszer helyének és irányának meghatározásához szükséges jellemző adatok legkisebb mennyisége a földi vonatkozási rendszer (hálózat) alapján. Földmérési ellipszoid magasság Ellipsoid (geodetic) height A földméréshez használt matematikai vonatkozási föld modellhez (ellipszoid) viszonyított, a külső határoló ív mentén, az adott ponton mért magasság. Földmérési magasság Orthometric height A földalakhoz viszonyított pont általában közepes tengerszint feletti magasságban (MSL) kifejezett magassága. Gergely-naptár Gregorian calendar Általános használatban levő éves naptár; 1582-ben vették először használatba, egy tropikus évnek a Gyula-naptárnál pontosabb meghatározására (ISO 19108 2 *). Megjegyzés: A Gergely-naptár szerint egy év tizenkét egymást követő hónapra felosztott 365 napból áll, amely négyévenként 366 napra egészül ki. Helikopter állóhely Helicopter stand A forgószárnyas légijárművek parkírozására szolgáló légi-jármű állóhely, ahol a helikopter földet ér és elemelkedik valamint légi gurulási feladatokat hajtanak végre. Helikopter biztonsági felszálló terület Helicopter clearway Az illetékes hatóság ellenőrzése alatt álló, talaj vagy vízfelszín felett meghatározott terület, amelyet úgy választottak és/vagy alakítottak ki, hogy alkalmas legyen arra, hogy felette az 1. teljesítmény osztályú forgószárnyas légijárművek meghatározott magasságot érjenek el. Helikopter gurulóút Helicopter ground taxiway Olyan földi gurulóút, amelyet kizárólag forgószárnyas légijárművek vesznek igénybe. 9

Helikopter leszállási hely Helideck Úszó vagy rögzített vízi szerkezeten a forgószárnyas légijárművek üzemeltetésére létesített leszállóhely. Helikopter repülőtér Heliport Repülőtér vagy egy építmény meghatározott területén kialakított leszállóhely, amelyet teljes egészében vagy részben forgószárnyas légijárművek érkezésére, indulására és felszíni mozgására kívánnak felhasználni. Kijelölt távolságok Declared distances a) Rendelkezésre álló felszállási távolság (TODAH). A rendelkezésre álló végső megközelítési és felszállási terület valamint ha ilyet meghatároztak, a helikopter biztonsági terület együttes hossza, amelyet a forgószárnyas légijárművek felszállásának végrehajtására alkalmasnak nyilvánítottak. b) Rendelkezésre álló megszakított felszállási távolság (RTODAH). A rendelkezésre álló végső megközelítési és felszállási terület hossza, amelyet az 1. teljesítmény osztályú forgószárnyas légijárművek felszállásának megszakítására alkalmasnak nyilvánítottak. c) Rendelkezésre álló leszállási távolság (LDAH). A rendelkezésre álló végső megközelítési és felszállási terület valamint bármely más terület együttes hossza, amelyet a forgószárnyas légijárművek egy meghatározott magasságból történő leszállásának végrehajtására felhasználhatónak és alkalmasnak nyilvánítottak. Légi gurulóút Air taxiway A talajszinten kijelölt megfelelő útvonal a forgószárnyas légijárművek légi gurulására. Légi közlekedési útvonal Air transit route A talajszinten kijelölt útvonal a forgószárnyas légijárművek légi közlekedésére. Megbízhatóság (léginavigációs adat) Integrity (aeronautical data) A léginavigációs adat és értékei megbízhatóságának és pontosságának foka amely jelzi, hogy az a meghatározás vagy az elfogadott módosítás óta nem változik vagy veszik el. Naptár Calendar Egyedi időmeghatározási rendszer, amely egy napos időtartamon belül pontos időmeghatározási alapot biztosít (ISO 19108 3 *). Pontosság Accuracy A mért vagy becsült valamint a tényleges érték közötti azonosság mértéke. Megjegyzés: A mért helyzet adatok esetében a pontosságot általában egy jelzett helyzettől számított távolság értékben fejezik ki és a tényleges helyzet meghatározott bizonyossággal ezen belülre esik. Végső megközelítési és felszállási terület (FATO) Final approach and take-off area Meghatározott terület, amely felett a függeszkedés megkezdéséig vagy a teljes leszállásig tartó végső megközelítést végrehajtják és amelyen a felszállási műveletet megkezdik. Ahol a végső megközelítési és felszállási területet 1. teljesítmény osztályú forgószárnyas légijárművek veszik igénybe, a rendelkezésre álló megszakított felszállási terület is ehhez a meghatározott területhez tartozik. * ISO SZABVÁNY 19104 Földrajzi tájékoztatás - Terminológia 19108 Földrajzi tájékoztatás - Időmeghatározás 10

1.2 Alkalmazhatóság 1.2.1 Az Annex-ben található egyes meghatározások illetve előírások értelmezéséből egyértelműen látható, hogy a mérlegelést, a döntéshozatalt illetve az adott feladat végrehajtását az illetékes hatóságnak kell elvégeznie. Más előírások esetében az illetékes hatóság kifejezés nem szerepel, bár annak tevékenységére ebben az esetben is szükség van. Mindkét esetben bármely szükséges döntésért vagy feladat végrehajtásért a helikopter repülőtér joghatóságát gyakorló állam felelős. 1.2.2 A 14 Annex II. kötetében található specifikációk a nemzetközi polgári légiközlekedésben üzemelő forgószárnyas légijárművek kiszolgálására használt helikopter repülőterekre vonatkoznak. A 14. Annex I. kötetében található előírásokat szükség szerint alkalmazzák a helikopter repülőterekre is. 1.2.3 Ahol az Annex-ben valamilyen színt jelzünk, az adott színre a 14. Annex I. kötet 1. Függelék specifikációi vonatkoznak. 1.3 Egységes vonatkozási rendszer 1.3.1 Vízszintes vonatkozási rendszer 1.3.1.1 A vízszintes földrajzi vonatkozási rendszerként az egész világon egységesen alkalmazható (WGS- 84) földrajzi hely meghatározási rendszert alkalmazzák. A közzétett légiközlekedési (szélességi és hosszúsági) földrajzi koordinátákat a WGS-84 földmérési alapadat szerint határozzák meg. Megjegyzés: A WGS-84 földrajzi helymeghatározási rendszerre vonatkozó részletes útmutatást) az Egész világon egységesen alkalmazható földrajzi hely meghatározási rendszer (WGS-84) kézikönyv (Doc 9674) tartalmazza. 1.3.2 Függőleges vonatkozási rendszer 1.3.2.1 A függőleges vonatkozási rendszerhez a közepes tengerszint feletti magasság (MSL) alapadatot alkalmazzák, amely föld gravitációs mezőjének egyenlő ábrázolású felületéhez viszonyítva határozható meg. 1. Megjegyzés: A földalak általában egybeesik közepes tengerszint feletti magassággal (MSL). A földalak a föld gravitációs mezőjében megállapított egyenlő ábrázolású felület, amely egybeesik földrészekre folyamatosan kiterjedő, egyenletes, természeti tagozódás nélküli, közepes tengerszint feletti magassággal (MSL). 2. Megjegyzés: A felszíni tagozódással összefüggő magasságokat földmérési magasságnak is nevezik, míg az ellipszoid magasság a vonatkozási föld modellhez viszonyított pontok magassága annak külső határoló íve mentén az adott ponton mért távolságnak felel meg. 1.3.3 Időmeghatározási rendszer 1.3.3.1 Az idő meghatározásához a Gergely-naptárt és az Egyeztetett Egyezményes Időt (UTC) használják. 1.3.3.2 Ahol ettől eltérő időmeghatározási rendszert alkalmaznak, ezt a légiforgalmi tájékoztató kiadvány (AIP) Általános rész 2.1.2 pontjában tegyék közzé. 11

2. fejezet Helikopter repülőtéri adatok 2.1 Léginavigációs adatok 2.1.1 A helikopter repülőtérre vonatkozó léginavigációs adat meghatározását és közzétételét az 1. Függelék 1. 5. táblázataiban található megbízhatósági és pontossági előírások szerint, a kidolgozott minőség biztosítási eljárások figyelembevételével végezzék. A léginavigációs adatok pontossága 95 %-os megbízhatósági szintű legyen és ebben a vonatkozásban három típusú helyzet adatot azonosítsanak az alábbiak szerint; földméréssel felmért pontok (például a végső megközelítési és felszállási terület küszöbök); számított pontok (a térben felmért pontok alapján matematikai számítással meghatározott állandó pontok); kijelölt és közzétett pontok ( például a repüléstájékoztató körzet határpontok). Megjegyzés: A minőségi rendszerre vonatkozó előírások a 15. Annex 3. fejezetében találhatók. 2.1.2 A szerződő államok biztosítsák, hogy a léginavigációs adatok megbízhatósága az adatfeldolgozás során, a felméréstől vagy első számítástól a felhasználóig folyamatosan állandó legyen. A léginavigációs adatok megbízhatósági követelményeit adat felhasználás során lehetséges változását valamint az adatra vonatkozó felhasználói igényeket jelző kockázati tényező alapján határozzák meg. Ennek megfelelően a következő osztályozás és adat megbízhatósági szint alkalmazandó: a) kritikus adat megbízhatósági szint 1 x 10-8 : a hibás vagy pontatlan kritikus adat felhasználásánál nagy valószínűsége van annak, hogy egy légi-jármű biztonságos repülésének folytatása és a leszállás végrehajtása igen veszélyes lesz, kockáztatva akár a légikatasztrófa lehetőségét is; b) alapvető adat megbízhatósági szint 1 x 10-5 : a hibás vagy pontatlan alapvető adat felhasználásánál csekély valószínűsége van annak, hogy egy légi-jármű biztonságos repülésének folytatása és a leszállás végrehajtása igen veszélyes lesz, kockáztatva akár a légikatasztrófa lehetőségét is; c) általános felhasználású adat megbízhatósági szint 1 x 10-3 : a hibás vagy pontatlan általános adat felhasználásánál nagyon csekély valószínűsége van annak, hogy egy légi-jármű biztonságos repülésének folytatása és a leszállás végrehajtása veszélyes lesz, kockáztatva akár a légikatasztrófa lehetőségét is. 2.1.3 Az elektronikus léginavigációs adat tárolása és átvitele alkalmával azt teljes egészében rendszeres időszakos felülvizsgálattal (CRC az egész adatcsoportra kiterjedő rendszeres paritás ellenőrzés a rendszer külső és fogadó pontján) ellenőrizzék. A fenti 2.1.2 szerint osztályozott kritikus és alapvető léginavigációs adatok megbízhatóságának a védelméhez 32 illetve 24 bites algoritmust használjanak. 2.1.4 Ajánlás A fenti 2.1.2 szerint osztályozott általános felhasználású léginavigációs adatok megbízhatóságának a védelméhez 16 bites algoritmust használjanak. Megjegyzés: A léginavigációs adat minőségi követelményeket (pontosság, felbontás, megbízhatóság, adatvédelem és eredetvizsgálat) az Egész világon egységesen alkalmazható földrajzi hely meghatározási rendszer (WGS-84) kézikönyv (Doc 9674) tartalmazza. Az 1. Függelék léginavigációs adat pontossági és megbízhatósági előírásaira vonatkozó kiegészítő tájékoztatás az RTCA DO-201A és az európai polgári légiközlekedési berendezések EUROCAE ED-77 "A léginavigációs tájékoztatás ipari előírásai" kiadványokban található. 2.1.5 A szélességi és hosszúsági fokokat jelző földrajzi koordinátákat a légiforgalmi tájékoztató szolgálat hatósága a WGS-84 az egész világon egységesen alkalmazható földrajzi hely meghatározási rendszer (World Geodetic System 1984) alapadat formátumban határozza meg és tegye közzé, külön megjelölve 12

azokat a földrajzi koordinátákat, amelyeket matematikai módszerrel a fenti WGS-84 alapadattá számoltak át illetve amelyeknél az eredeti földmérési adatok nem felelnek meg az 1. Függelék 1. táblázat előírásainak. 2.1.6 A tényleges földmérési munka pontossága olyan legyen, hogy a kapott üzemeltetési navigációs adatok legnagyobb eltérései figyelembe véve az adott koordináta rendszer jellegét, a repülés végrehajtásának szakaszaiban az 1. Függelék táblázataiban jelzett értékeken belül legyenek. 2.1.7 A helikopter repülőterek meghatározott földméréssel felmért földi pontjainak közepes tengerszint feletti magassága mellett határozzák meg és az illetékes léginavigációs tájékoztató hatóság számára jelentsék ezen, az 1. Függelékben jelzett pontok (a WGS-84 ellipszoidhoz viszonyított) felszíni tagozódását is. 1. Megjegyzés: A megfelelő alkalmas koordináta rendszer az, amely lehetővé teszi az adott helikopter repülőtér minden szükséges földrajzi adatának WGS-84 alapján történő felmérését. 2. Megjegyzés: A WGS-84 koordináta rendszer alapján meghatározott koordináták közzétételével kapcsolatos előírásokat a 4. Annex 2. fejezete valamint a 15. Annex 3. fejezete tartalmazza. 2.2 Helikopter repülőtér vonatkozási pont 2.2.1 Minden repülőtérrel nem együtt létesített helikopter repülőtéren jelöljenek ki helikopter repülőtér vonatkozási pontot. Megjegyzés: Ha a helikopter repülőteret repülőtérrel együtt (annak területén) létesítik, a meghatározott repülőtér vonatkozási pont mindkét létesítményre alkalmazható. 2.2.2 A helikopter repülőtér vonatkozási pont a helikopter repülőtér tervezett vagy első mértani középpontja közelében helyezkedjen el és általában ott is maradjon. 2.2.3 Mérjék fel és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat hatósága számára fokban, percben és másodpercben jelentsék helikopter repülőtér vonatkozási pont földrajzi koordinátáit. 2.3 Helikopter repülőtér tengerszint feletti magassága 2.3.1 Mérjék fel és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat hatósága számára fél-méter vagy egy láb pontossággal adják meg a helikopter repülőtér tengerszint feletti magasságát valamint a földalakhoz viszonyított felszíni tagozódását. 2.3.2 A nemzetközi polgári légiközlekedésben igénybe vett helikopter repülőtér esetében mérjék fel és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat hatósága számára az alábbi pontossággal adják meg a földetérési és elemelkedési terület tengerszint feletti magasságát és/vagy a végső megközelítési és felszállási terület minden egyes küszöbének (ahol ilyet kijelöltek) tengerszint feletti magasságát valamint a földalakhoz viszonyított felszíni tagozódását: nem-precíziós megközelítés esetén fél méter vagy egy láb; és precíziós megközelítés esetén negyed méter vagy egy láb. Megjegyzés: A földalakhoz viszonyított felszíni tagozódást az alkalmazott koordináta rendszernek megfelelő módon kell mérni. 13

2.4 A helikopter repülőtér méretei és a kapcsolódó tájékoztatások 2.4.1 A helikopter repülőtéren biztosított minden egyes létesítmény és szerkezet következő adatait mérjék meg vagy ismertessék (tegyék közzé): a) helikopter repülőtér típusa talajszinten vagy talajszint felett létesített helikopter repülőtér, helikopter leszállóhely vagy leszállási hely; b) földetérési és elemelkedési terület méretek, lejtviszonyok, burkolt felület típus, teherbíró-képesség tonnában (1000 kg); c) végső megközelítési és felszállási terület típus, megjelölés, tényleges földrajzi irány egy század-fok értékben, jelzőszám (ha van), hosszússág és szélesség legközelebbi egész méterre vagy lábra kerekítve, lejtviszonyok, felület típus; d) biztonsági terület hosszúság, szélesség, felület típus; e) helikopter földi és légi gurulóútak, légi közlekedési utak megjelölés, szélesség, felület típus; f) forgalmi előtér felület típus, forgószárnyas légi-jármű állóhelyek; g) biztonsági felszálló terület hosszúság, talaj-felszín profil; h) a megközelítési eljárások látás utáni segédeszközei, a végső megközelítési és felszállási terület, a földetérési és elemelkedési terület valamint a gurulóutak és forgalmi előterek jelölése és fényei; és i) a műszeres leszállító rendszer (ILS) részét képező iránysáv és siklópálya adó vagy a mikrohullámú leszállító rendszer (MLS) részét képező oldalszög és magasság adó antenna a legközelebbi egész méterre vagy lábra kerekített távolsága a megfelelő TLOF vagy FATO végektől. 2.4.2 Mérjék fel és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat hatósága számára fokban, percben, másodpercben és század-másodpercben adják meg a helikopter repülőtér földetérési és elemelkedési területének mértani középpontja és/vagy a végső megközelítési és felszállási terület minden egyes küszöbének (ahol ilyet kijelöltek) földrajzi koordinátáit. 2.4.3 Mérjék fel és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat hatósága számára fokban, percben, másodpercben és század-másodpercben adják meg a megfelelő helikopter földi és légi gurulóútak, légi közlekedési utak középvonal pontok földrajzi koordinátáit. 2.4.4 Mérjék fel és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat hatósága számára fokban, percben, másodpercben és század-másodpercben adják meg minden egyes forgószárnyas légi-jármű állóhely földrajzi koordinátáit. 2.4.5 Mérjék fel és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat hatósága számára fokban, percben, másodpercben és tized-másodpercben adják meg a 2. területen (a helikopter repülőtér határain belül) valamint a 3. területen belül levő jelentős akadályok földrajzi koordinátáit. Ezen kívül a légiforgalmi tájékoztató szolgálat hatósága számára adják meg az akadályok legnagyobb magasságát, típusát, jelölését és kivilágítását (ha van). 1. Megjegyzés: A 2. és 3. területeken elhelyezkedő akadályok azonosításához alkalmazott akadály adatgyűjtési felületek és követelményrendszer grafikus ábrázolása a 15. Annex 8. Függelékében található. 14

2. Megjegyzés: A 2. és 3. területeken elhelyezkedő akadály adatok meghatározásának előírásait a jelen Annex 1. Függeléke tartalmazza. 3. Megjegyzés: A 15. Annex 10.6.1.2 pontjának 2010 november 18-i bevezetését, amely a 2. és 3. területek akadály adatainak előírás szerinti rendelkezésre bocsátására vonatkozik, megkönnyíti az ilyen adatok megfelelő előzetes tervezés alapján történő összegyűjtése és feldolgozása. 2.5 Kijelölt távolságok Tegyék közzé a helikopter repülőtérre vonatkozó, a legközelebbi egész méter vagy láb értékre kerekített következő távolságokat: a) rendelkezésre álló felszállási távolság; b) rendelkezésre álló megszakított felszállási távolság; és c) rendelkezésre álló leszállási távolság. 2.6 A légiforgalmi tájékoztató szolgálatok és a helikopter repülőtéri hatóságok közötti koordináció 2.6.1 Annak érdekében, hogy a légiforgalmi tájékoztató szolgálati egységek megkapják azokat a tájékoztatásokat, amelyek lehetővé teszik számukra az aktuális és pontos repülés előtti valamint repülés közbeni tájékoztatások iránti igények kielégítését, hozzanak megfelelő intézkedéseket a légiforgalmi tájékoztató szolgálatok és a helikopter repülőtéri szolgáltatások biztosításáért felelős helikopter repülőtéri hatóságok között azért, hogy az utóbbiak a lehető legkisebb késéssel jelentsék a légiforgalmi tájékoztató szolgálati egységeknek a következőket: a) a helikopter repülőtér állapotára vonatkozó tájékoztatások; b) a felelősségi körzetükön belül található üzemi létesítmények, szolgáltatások, szolgálatok és navigációs berendezések működési állapota; c) bármely, az üzemeltetés szempontjából lényegesnek ítélt egyéb tájékoztatás. 2.6.2 A léginavigációs rendszer megváltoztatásának bevezetése előtt az ilyen változtatásért felelős szolgálatok vegyék figyelembe azt az időtartamot, amely a légiforgalmi tájékoztató szolgálatnak a tájékoztató anyagok kidolgozásához, elkészítéséhez és kiadásához szükséges. Ezért annak biztosítása érdekében, hogy a légiforgalmi tájékoztató szolgálat időben megkapja a vonatkozó tájékoztatásokat, az érintett szervezetek szoros együttműködése szükséges. 2.6.3 Különösen fontosak azok a térképeket és/vagy a számítógépes navigációs rendszereket érintő léginavigációs tájékoztatások, amelyek változásáról a 15. Annex 6. fejezete és 4. Függeléke előírásai szerint az AIRAC léginavigációs tájékoztató szabályzó és ellenőrző rendszer tájékoztatást kell biztosítson. A felelős repülőtéri szolgálatok a légiforgalmi tájékoztató szolgálat számára benyújtandó tájékoztató anyagok és alap-adatok továbbításánál a meghatározott és nemzetközileg elfogadott AIRAC hatálybalépési időpontokat 14 napos postai átfutási idővel együtt vegyék figyelembe. 2.6.4 A légiforgalmi tájékoztató szolgálatok számára benyújtandó tájékoztató anyagok és alap-adatok biztosításáért felelős helikopter repülőtéri szolgálatok ezt a feladatot a jelen Annex 1. Függelékében meghatározott léginavigációs adat pontossági és megbízhatósági követelmények figyelembevételével végezzék el. 15

1. Megjegyzés: A NOTAM és SNOWTAM kiadására vonatkozó előírások a 15. Annex 5. fejezet 6. és 2. Függelékében találhatók. 2. Megjegyzés: Az AIRAC tájékoztatást a légiforgalmi tájékoztató szolgálat legalább 42 nappal az AIRAC hatálybalépési időpontja előtt osztja szét azzal a céllal, hogy az anyag legalább a hatálybalépés előtt 28 nappal eljusson az érintettekhez (címzettekhez). 3. Megjegyzés: A meghatározott és nemzetközileg elfogadott AIRAC hatálybalépési időpontok tervezett 28 napos beosztását, beleértve 1997 november 6-át és az AIRAC felhasználásra vonatkozó tájékoztatót az AIS légiforgalmi tájékoztató szolgálati kézikönyv (Doc. 8126, 2. fejezet 2.6 pont) tartalmazza. 3. Fejezet Fizikai jellemzők 3.1 Földfelszíni helikopter repülőtér Megjegyzés : A következő előírások a jelzett kivételektől eltekintve a szárazföld felszínén létesített helikopter repülőtérre vonatkoznak. Végső megközelítési és felszállási területek 3.1.1 A felszíni helikopter repülőtéren legalább egy végső megközelítési és felszállási területet (FATO) jelöljenek ki. Megjegyzés : A végső megközelítési és felszállási terület egy futópálya vagy gurulóút sáv közelében is elhelyezhető. 3.1.2 A végső megközelítési és felszállási terület (FATO) méretei a következők: a) olyan helikopter repülőtér esetében, amelyet 1. teljesítmény osztályú (a forgószárnyas légi-jármű üzemeltetési kézikönyv meghatározása szerint) helikopterek vesznek igénybe, kivéve ha a terület szélessége nincs meghatározva, az nem lehet kevesebb, mint a létesítményt várhatóan igénybe vevő legnagyobb forgószárnyas légi-jármű legnagyobb hosszúsági vagy szélességi méretének (amelyik a nagyobb) másfélszerese; b) olyan vízfelszínen létesített helikopter repülőtér esetében, amelyet 1. teljesítmény osztályú helikopterek vesznek igénybe, a fenti a) pont szerinti érték és annak további 10 %-a szükséges; c) olyan helikopter repülőtér esetében, amelyet 2 és 3. teljesítmény osztályú helikopterek vesznek igénybe, megfelelő méretű és alakú terület, amelyen belül egy olyan átmérőjű kör húzható meg, amelynek átmérője nem kevesebb, mint a létesítményt várhatóan igénybe vevő legnagyobb forgószárnyas légi-jármű legnagyobb hosszúsági vagy szélességi méretének (amelyik a nagyobb) másfélszerese; és d) olyan vízfelszínen létesített helikopter repülőtér esetében, amelyet 2 és 3. teljesítmény osztályú helikopterek vesznek igénybe, megfelelő méretű és alakú terület, amelyen belül egy olyan átmérőjű kör húzható meg, amelynek átmérője nem kevesebb, mint a létesítményt várhatóan igénybe vevő legnagyobb forgószárnyas légi-jármű legnagyobb hosszúsági vagy szélességi méretének (amelyik a nagyobb) kétszerese. 16

Megjegyzés : A végső megközelítési és felszállási terület meghatározása alkalmával olyan helyi körülmények figyelembevétele lehet szükséges, mint például a tengerszint feletti magasság és a hőmérsékleti viszonyok. 3.1.3 A végső megközelítési és felszállási terület teljes lejtése bármely irányba ne haladja meg a 3 % értéket. A terület egyes részeinek lejtése ne haladja meg: a) olyan helikopter repülőtér esetében, amelyet 1. teljesítmény osztályú helikopterek vesznek igénybe, 5 % értéket; és b) olyan helikopter repülőtér esetében, amelyet 2 és 3. teljesítmény osztályú helikopterek vesznek igénybe, 7 % értéket. 3.1.4 A végső megközelítési és felszállási terület felülete: a) ellenálló legyen a forgószárny keltette erős lefelé irányuló áramlás hatásaival szemben; b) mentes legyen azoktól a felületi egyenetlenségektől, amelyek hátrányosan befolyásolják a forgószárnyas légi-jármű fel vagy leszállását; és c) olyan teherbíró-képességgel rendelkezzen, amely alkalmas az 1. teljesítmény osztályú helikopter által végrehajtott megszakított felszállástól származó erőhatások elviselésére. 3.1.5 Ajánlás A végső megközelítési és felszállási terület megfelelő földpárna hatást biztosítson. Helikopter biztonsági felszálló területek 3.1.6 Amennyiben helikopter biztonsági felszálló terület kialakítása szükséges, azt a rendelkezésre álló megszakított felszállási terület szembeszél vége után jelöljék ki. 3.1.7 Ajánlás A helikopter biztonsági felszálló terület szélessége ne legyen kevesebb, mint a hozzá csatlakozó biztonsági terület szélessége. 3.1.8 Ajánlás A helikopter biztonsági felszálló terület talajszintje ne emelkedjen a felszín 3 %-os síkja fölé és a sík alsó határa a végső megközelítési és felszállási terület peremén levő vízszintes egyenes legyen. 3.1.9 Ajánlás A helikopter biztonsági felszálló területen elhelyezkedő bármely tárgy, amely veszélyeztetheti a repülőgépeket, akadálynak tekintendő és lehetőség szerint eltávolítandó. Földetérési és elemelkedési területek 3.1.10 A helikopter repülőtéren legalább egy földetérési és elemelkedési területet jelöljenek ki. Megjegyzés : A földetérési és elemelkedési terület a végső megközelítési és felszállási területen belül és azon kívül is elhelyezhető. 3.1.11 A földetérési és elemelkedési terület megfelelő méretű legyen, amelyen belül egy olyan átmérőjű kör húzható meg, amelynek átmérője nem kevesebb, mint a létesítményt várhatóan igénybe vevő legnagyobb forgószárnyas légi-jármű futóműve hosszúsági vagy szélességi méretének (amelyik a nagyobb) másfélszerese; 17

Megjegyzés : A földetérési és elemelkedési terület bármilyen alakú lehet. 3.1.12 A földetérési és elemelkedési terület lejtése megfelelő legyen ahhoz, megakadályozza a víz összegyűlését a területen, azonban a lejtés értéke semmilyen irányba ne haladja meg a 2 % értéket. 3.1.13 A földetérési és elemelkedési terület felülete képes legyen ellenállni a területet várhatóan igénybe vevő forgószárnyas légijárművek üzemeltetéséből származó erőhatásoknak. Biztonsági területek 3.1.14 A végső megközelítési és felszállási terület körül létesítsenek biztonsági területet. 3.1.15 A látási időjárási körülmények (VMC) között tervezett felhasználás esetében a végső megközelítési és felszállási területet körülvevő biztonsági terület a FATO külső szélétől legalább 3 méteres távolságig vagy a létesítményt várhatóan igénybe vevő legnagyobb forgószárnyas légi-jármű legnagyobb hosszúsági vagy szélességi méretének (amelyik a nagyobb) 0,25-szereséig terjedjen. 3.1.16 A műszeres időjárási körülmények (IMC) között forgószárnyas légi-jármű üzemeltetésre tervezett felhasználás esetében a végső megközelítési és felszállási területet körülvevő biztonsági terület: a) oldalirányba a középvonaltól mindkét irányba legalább 45 méter távolságig; és b) hosszirányba a végső megközelítési és felszállási terület végeitől legalább 60 méter távolságig terjedjen. Megjegyzés : Lásd a 3-1. ábrát. 3-1. ábra Műszeres végső megközelítési és felszállási terület biztonsági területe Safety area = Biztonsági terület Helicopter clearway = Helikopter biztonsági terület Rejected take-off area = Rendelkezésre álló megszakított felszállási terület FATO = Végső megközelítési és felszállási terület 3.1.17 A biztonsági területen belül nem lehetnek rögzített tárgyak, kivéve azokat a letörhető tárgyakat, amelyeket feladatuk miatt az adott területen belül kell elhelyezni. Forgószárnyas légi-jármű üzemelés alatt a biztonsági területen mozgó tárgyak nem helyezkedhetnek el. 3.1.18 Azoknak a tárgyaknak magassága, amelyeket feladatuk miatt a biztonsági területen belül a végső megközelítési és felszállási terület széle mentén kell elhelyezni, ne haladja meg a 25 centimétert és ne 18

nyúljon a FATO széle felett 25 cm. magasságban kezdődő majd kifelé és felfelé 5 %-os értékben emelkedő sík fölé. 3.1.19 A biztonsági terület felülete a végső megközelítési és felszállási terület szélétől kifelé ne emelkedjen 4 %-nál nagyobb mértékben. 3.1.20 A biztonsági terület felületét úgy alakítsák ki, hogy megakadályozzák a szennyeződések és idegen anyagok sodródását, a forgószárny keltette erős lefelé irányuló áramlások hatására bekövetkező fel és elrepülését. 3.1.21 A végső megközelítési és felszállási területtel határos biztonsági terület felülete összefüggő legyen a FATO felszínével és szerkezeti sérülések nélkül képes legyen ellenállni a helikopter repülőteret várhatóan igénybe vevő forgószárnyas légijárművek üzemeltetéséből származó erőhatásoknak. Helikopter földi gurulóutak Megjegyzés : A helikopter gurulóút a futóművel felszerelt forgószárnyas légi-jármű számára lehetővé teszi a földön, saját hajtóművei segítségével végzett felszíni mozgást. A 14. Annex I. kötetének gurulóutakra, gurulóút padkákra és sávokra vonatkozó előírásai az alábbi módosítások figyelembevételével a helikopter repülőtérre is alkalmazhatók. Ha a gurulóutat repülőgépek és forgószárnyas légijárművek is igénybe veszik, vizsgálják meg az összes vonatkozó előírást és alkalmazzák a szigorúbb követelményeket. 3.1.22 A helikopter (földi) gurulóút szélessége ne legyen kevesebb, mint: Helikopter főfutó fesztáv Gurulóút szélesség 4.49 méterig ( 7.5 méter 4.50 métertől 5.99 méterig 10.5 méter 6.00 métertől 9.99 méterig 15.0 méter 10.00 méter és több 20.0 méter 3.1.23 A helikopter földi gurulóút és egy másik földi vagy légi gurulóút, tárgy vagy helikopter állóhely közötti biztonsági távolság ne legyen kevesebb, mint a 3-1. táblázatban meghatározott megfelelő érték. 3.1.24 A helikopter (földi) gurulóút hosszirányú lejtése a 3 % értéket ne haladja meg. 3.1.25 Ajánlás A helikopter földi gurulóút képes legyen ellenállni a helikopter gurulóutat várhatóan igénybe vevő forgószárnyas légijárművek forgalmából származó erőhatásoknak. 3.1.26 Ajánlás A helikopter földi gurulóút mindkét oldalán szimmetrikusan alakítsanak ki útpadkát, amelynek szélessége legalább a helikopter gurulóutat várhatóan igénybe vevő legnagyobb forgószárnyas légi-jármű teljes szélességének fele legyen. 3.1.27 A helikopter földi gurulóút és útpadkája gyors vízelvezetést biztosítson, azonban keresztirányú lejtése ne haladja meg a 2 % értéket. 3.1.28 Ajánlás A helikopter földi gurulóút felülete ellenálló legyen a forgószárny keltette erős lefelé irányuló áramlás hatásaival szemben. Légi gurulóutak Megjegyzés : A légi gurulóút feladata a forgószárnyas légi-jármű talajszint feletti mozgásának lehetővé tétele olyan magasságban, amelyen a föld felszínére ható párnahatás érvényesül és általában 20 csomónál 19

(37 km/h) alacsonyabb sebességnél. 3.1.29 A légi gurulóút szélessége legalább a légi gurulóutat várhatóan igénybe vevő legnagyobb forgószárnyas légi-jármű teljes szélességének kétszerese legyen. 3.1.30 A légi gurulóút felülete: a) álljon ellen a forgószárny keltette erős lefelé irányuló áramlások hatásainak; és b) alkalmas legyen a kényszerleszállások végrehajtására. 3.1.31 Ajánlás A légi gurulóút felülete biztosítson földi párnahatást. 3.1.32 Ajánlás A légi gurulóút keresztirányú lejtése ne haladja meg a 10 %, hosszirányú lejtése pedig a 7 % értéket. A lejtés semmi esetre sem haladja meg a légi gurulóutat várhatóan igénybe vevő forgószárnyas légijárművek leszállási lejtviszony korlátozásait. 3.1.33 A légi gurulóút és egy másik légi vagy földi gurulóút, tárgy vagy helikopter állóhely közötti biztonsági távolság ne legyen kevesebb, mint a 3-1. táblázatban meghatározott megfelelő érték. Légi közlekedési útvonalak Megjegyzés : A légi közlekedési útvonal feladata a forgószárnyas légi-jármű talajszint feletti mozgásának lehetővé tétele általában 100 lábat (30 méter) nem meghaladó magasságban és 20 csomónál (37 km/h) nagyobb sebességnél. 3.1.34 A légi gurulóút szélessége ne legyen kevesebb, mint: a) a légi-jármű forgószárny átmérőjének hétszerese, ha a légi közlekedési útvonalat csak nappal használják; és b) a légi-jármű forgószárny átmérőjének tízszerese, ha a légi közlekedési útvonalat éjszaka használják, amikor is a forgószárny átmérő (RD) a légi közlekedési útvonalat várhatóan igénybe vevő légi-jármű legnagyobb forgószárny átmérője. 3.1.35 A légi közlekedési útvonal középvonalának bármely 120 értéket nem meghaladó irányváltozását úgy tervezzék meg, hogy ne legyen szükség 270 méternél kisebb forduló sugárra. Megjegyzés : A légi közlekedési útvonalat úgy válasszák ki, hogy lehetővé tegye az autórotációval történő vagy az egyik hajtómű leállását követően a leszállás végrehajtását. Minimális követelmény, hogy a kényszerleszállás a földön vagy vízen tartózkodó személyek és elhelyezett vagyontárgyak legkisebb mértékű veszélyeztetésével végrehajtható legyen. Forgalmi előterek Megjegyzés : A 14. Annex I. kötet 3. fejezetének a forgalmi előterekre vonatkozó előírásai az alábbi módosítások figyelembevételével a helikopter repülőtérre is alkalmazhatók. 3.1.36 A forgószárnyas légi-jármű állóhely lejtése semmilyen irányba ne haladja meg a 2 % értéket. 3.1.37 Az állóhelyet használó forgószárnyas légi-jármű és bármely tárgy vagy egy másik állóhelyet használó légi-jármű között a biztonsági távolság ne legyen kevesebb, mint az állóhelyet igénybe vevő 20