Az oktatási infrastruktúra I. 2017. 11. 21.
Az oktatási rendszer vizsgálata: alapfogalmak SZINTEK (intézmények programok) INTÉZMÉNYEK (szintek- programok) PROGRAMOK (intézmények szintek) A programok jellemzői: Cél. Tartalom. Belépéshez szükséges előképzettség. Az elvégzéshez szükséges időtartam. Elsajátítható tudás, képesség. Megszerezhető végzettség. Közoktatás - Felsőoktatás Nemzetközi összevetés lehetősége: ISCED (Oktatás Nemzetközi Standard Osztályozási Rendszere)
Az iskolarendszerű köz- és felsőoktatás szerkezete életkor, évfolyam és ISCED szint szerint (forrás: OM a jelentés közoktatásról)
Az ISCED nemzetközi rendszere (Forrás: Imre A. Lannert J. (2000) nyomán) SZINT PROGRAM ELNEVEZÉSE LEHETSÉGES TÍPUSOK 0 Alapfokot megelőző oktatás 1 Alapfokú oktatás 2 Alsó középfokú oktatás 2A, 2B, 2C 3 Felső középfokú oktatás 3A, 3B, 3C 4 Posztszekunder, nem felsőfokú oktatás 4A, 4B, 4C 5 Felsőfokú oktatás diploma nélkül 5B rövid szakképző 5A középhosszú első 5A hosszú második 5A középhosszú második 6 A felsőfokú oktatás, egyetemi diplomának megfelelő végzettséggel 7 A harmadik szintű oktatás második része, ami posztgraduális egyetemi fokozatot (pl.: PhD) nyújt
Alapadatok
Szintenként
Összesítő adatok
Az oktatási rendszer vizsgálata: alapfogalmak II. Általános alapoktatás: mindenki, szakmai nélkül Alapfokú oktatás (1-4. osztályok) Alsó középfokú oktatás (5-8. osztályok) Felső középfokú oktatás (9-11-12-13- osztályok): Belépés: 14 év (GBR, Ö, I), 16 év (D, N, E) Időtartam: 2-5 év Általános képzés továbbtanulás. Szakmai képzés Szakközépiskola (Szakgimnázium) továbbtanulás, vagy munkaerő-piac Szakiskola (szakközépiskola) munkaerő-piac (??továbbtanulás??). Tankötelezettség: 6-tól (nem jelent teljes idejű iskolába járási kötelezettséget) 14 (I,P) 15 (Ö, CH) 18 (B, D, N, H)
Relációanalízis A 16 évre leszállított tankötelezettség jobb, mint a 18. évig tartó, mert a magyar gazdaságnak szüksége van a képzett, fiatal munkaerőre. Forrás: ismeretlen szakértő a XXI. századból állítás indoklás összefüggés A igaz igaz van B igaz igaz nincs C igaz hamis nincs D hamis igaz (önmagában) nincs E hamis hamis nincs
A közoktatás szintjei Az iskola előtti nevelés Bölcsőde: 20 héttől 3 éves korig, Óvoda: 3 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig (7 év) 5 évesek 95%, 3-5 év között 80-90% jár óvodába. Finanszírozási gondok. Az óvodák fontosabb adatai 1990/91 1999/00 Óvodai férőhelyek száma 385.000 366.200 Gyerekek száma 391.100 365.700 Egy csoportra jutó gyerek Egy pedagógusra jutó gyerek 24,4 23,8 11,6 11,6
Óvodások
Az alapfokú oktatás adatai (forrás: Imre Lannert 2001) Egy iskolára Egy osztályra Egy tanárra Összes tanuló Elsősök száma jutó tanulók száma 1985/86 366 26,7 14,7 1.297.818-1990/91 318,7 23,2 12,5 1 130 656 125 665 1995/96 255,9 21,0 11,2 974 806 123 997 1999/20 259,9 21,4 11,6 960 601 121 424
Az általános iskolát befejezők aránya a 16 éves népesség %-ban (forrás: Imre Lannert, 2000) 14 éves korig 15 éves korig 16 éves korig összesen Be nem fejezők 1990/91 81,4% 9,3% 3,2% 93,9% 10 300 fő 1995/96 79,9% 12,7% 4,5% 96,5% 5 200 fő 1999/20 79% 14,9% 3,9% 97,8% 5-6 000 fő*
Az alapfokú oktatás adatai II. (forrás: Imre Lannert 2001) Iskolaszerkezeti változások. 3696 általános iskola 20 fő alatti iskolák aránya: 4,7% (175 iskola), a tanulók 0,2% 100 fő alatti létszámmal: 25% (912 iskola), a tanulók 4,5% Az oktatás formája Osztott Részben osztott Osztatlan Iskolák száma (2000) 3168 201 327
A régiók ezer lakosra jutó iskolai részvétel jellemzői, 1999 (forrás: Polónyi I. 2002) Régiók, megyék Az ezer lakosra jutó óvodások száma Az ezer lakosra jutó általános iskolások száma Az ezer lakosra jutó középiskolások száma Észak-Alföld 41 (1.) 108 (1.) 48 (5.) Közép-Dunántúl 39 (2.) 99 (3.) 44 (6.) Dél-Dunántúl 38 (3.) 96 (5.) 44 (7.) Észak-Magyarország 38 (4.) 102 (2.) 46 (3.) Dél-Alföld 38 (5.) 98 (4.) 46 (4.) Nyugat-Dunántúl 36 (6.) 94 (6.) 48 (1.) Közép-Magyarország 34 (7.) 84 (7.) 46 (2.) Magyarország átlaga 37 96 46
Általános iskola
Középfokú oktatás Strukturális átalakulás. Mennyiségi átalakulás. Demográfiai csökkenés arány emelkedés. Alap- és középfok közötti átmenetben elveszők csökkentése. 4-5 % nem végzi el. 2-5 % nem tanul tovább. Középfokból lemorzsolódik 10% Szerkezet kiigazítása. Tudományközvetítés helyett felzárkóztatás. Tanuló pedagógus arány rendezése. OECD: 13,7 tanuló/tanár, nálunk: 12. Fizetések: Pályakezdő: OECD: 110 %, Mo. 60% 15 éves gyakorlattal: 160 %, nálunk: 90 % (az egy főre jutó GDP arányában). Felvételi: KIFIR
A 15 20 évesek beiskolázási aránya Magyarországon és az OECD országokban (1999) 120 OECD átlag Magyarország [%] 100 80 60 40 93 93 97 88 87 80 68 62 52 46 43 38 20 0 15 16 17 18 19 20
Középfok belsőszerkezete
Középfokon továbbtanulók választásai (1997/1998) (forrás: Imre Lannert 2001) 45 40 Község 36 Város 39 41 35 30 29 29 25 20 17 15 10 5 4 2 0 Gimnázium Szakközépiskola Szakmunkásképző Nem tanul tovább
A középfokú oktatás létszámai Magyarországon (forrás: OKM, 2009)
Érettségi vizsgát tett tanulók (forrás: OKM, 2009)
Nappalin érettségizők és nappalin felsőoktatásban kezdők száma (forrás: OKM, 2009)
Felsőoktatás
A lényeg
Költségek megoszlása