BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTI POLGÁRMESTERI HIVATAL JEGYZŐI IRODA IGAZGATÁSI CSOPORT B I R T O K V É D E L M I T Á J É K O Z T A T Ó A birtok a köztudatban a tulajdon szinonimájaként él, pedig jogi szempontból a birtok a tulajdonjog egyik részjogosítványa. A birtokviszony, mint jogviszony alapján az, aki birtokosnak minősül, mindenki mástól követelheti, hogy tartózkodjék a birtokállapot önhatalmú megzavarásától. A birtoknak tehát elsősorban védelmi funkciója van. Ez alapján, ha a birtokost birtoklásában, azaz a dolog feletti hatalom békés gyakorlásában zavarják, vagy a dolog birtokától jogalap nélkül megfosztják, birtokvédelem illeti meg. Legegyszerűbb és legősibb birtokvédelem a jogos önhatalom. Ilyenkor a birtokos a birtoka ellen irányuló támadást önhatalommal is elháríthatja, kizárólag csak a birtok megvédéséhez szükséges mértékben. A másik birtokvédelmi eszköz az igazgatási út, mely a birtoklás tényén alapuló birtokvédelem. Jegyzői hatáskörbe a birtokháborítás akkor tartozik, ha a sérelmezett cselekmény egy éven belül történt, ténybeli vitáról van szó, megvalósult a tilos önhatalom és az eredeti birtokállapot helyreállításának feltételei fennállnak. A jegyző a birtokvédelmi eljárást 15 napon belül folytatja le (ha az eljárás során tolmács kirendelése válik szükségessé, akkor az eljárást a jegyző 30 napon belül folytatja le). A birtoklási cselekmények köre szinte végtelen, bármi megvalósíthatja, ami zavar valakit. Az eljárás célja az, hogy az eredeti békés birtoklás zavartalanságát biztosítsa a tilos önhatalommal fellépőkkel szemben. Amennyiben a tilos önhatalom megtörténik, a hatóságunk elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértő magatartásától való eltiltást, ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján megalapozottnak találja. A harmadik út a bírói út, a birtokper. Amennyiben a sérelmezett cselekmény folyamatosan vagy megszakításokkal ugyan, egy éven túli, vagy jogvita van a felek között, a birtokvédelmet az illetékes bíróságtó lehet kérni. A bíróság nem az eredeti birtokállapot tényei alapján, hanem a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. Döntése ilyen értelemben véglegesen lezárja a birtokvitát, szemben a jegyző határozatával. A Z E L J Á R Á S M E G I N D Í T Á S A : Birtokvédelmi eljárás kizárólag a panaszos kérelmére indulhat. A kérelem szükséges tartalmi elemei a következők (a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet előírásaira figyelemmel): a birtokvédelmet kérő neve, lakcíme (székhelye), valamint az aláírása, ha van képviselő, az ő neve, lakcíme (székhelye) és a képviselet jogosultságát igazoló meghatalmazás, az ellenérdekű fél (a bepanaszolt) neve, lakcíme (székhelye) a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetése, a cselekmény leírása, mely tartalmazza az eredeti birtokállapot leírását is tekintettel arra, hogy birtokvédelmi eljárásban az eredeti birtokállapot helyreállítása, vagy a birtoklásban zavarás megtiltása kérelmezhető, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalás, a birtoksértés időpontjára történő utalás, - 1 -
a jegyzői döntésre irányuló kifejezett kérelem a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékok. a fentieken túl a kérelmen 3.000- forint eljárási illetéket kell leróni, illetékbélyegben. Az illetékbélyeget a postán lehet megvásárolni. Amennyiben a panaszos a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül, a hatóság a birtokvédelmi kérelmet határozattal elutasítja. A Z Ü G Y M E N E T L E Í R Á S A : A birtokvédelem iránti kérelmet a hatóság megvizsgálja. Amennyiben a kérelem nem tartalmazza a jogszabály által meghatározott tartalmi elemet, hatóságunk a kérelmet határozattal elutasítja, illetve illetékbélyeg lerovása hiányában határidő tűzése mellett hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Amennyiben a megadott határidőn belül nem kerül sor az illeték lerovására a hatóság a kérelmet határozattal elutasítja. Ha a kérelem az összes szükséges elemet tartalmazza: 1) A hatóság a panaszolt felet nyilatkozattételre hívja fel és mellékelten megküldi a panaszos kérelmének és bizonyítékainak másolatát. 2) A panaszolt félnek a nyilatkozattételi felhívás kézhezvételétől számított 8 napja van arra, hogy nyilatkozzon a birtokvédelmi kérelemben foglaltakra. Ez a 8 napos időtartam az eljárási határidőbe nem számít bele. 3) Miután a nyilatkozattételi felhívás tértivevénye visszaérkezik, mindkét félnek tájékoztatást küldünk ki az eljárási határidők alakulásáról. 4) A bizonyítási eljárás befejezéséig a hatóság tisztázza a birtokvédelmi ügy tényállását. 5) Amennyiben valamelyik fél kérelmezi, vagy az iratok alapján hatóságunk szükségesnek látja, akkor helyszíni szemlét tart. A vonatkozó jogszabályok és joggyakorlat alapján valamint az eljárási határidők rövidségére való tekintettel hatóságunknak nem kötelessége és módunkban sem áll a feleket előzetesen értesíteni a helyszíni szemléről. 6) Az eljárási határidők alakulásáról kiküldött tájékoztatásban a felek nyomon tudják követni, hogy meddig van lehetőségük további bizonyítékokat benyújtani, illetve a jegyzőnek meddig kell a határozatot meghoznia. 7) A határozat alapvetően kétféle lehet: amennyiben a panaszos nem tudja minden kétséget kizáróan bizonyítani a birtoksértés elkövetését, a hatóság elutasító határozatot hoz. A birtoksértés bizonyítottsága esetén az eljáró hatóság a kérelemnek helyt adó határozatot bocsát ki, mellyel a panaszoltat kötelezi a birtoksértés előtti, eredeti állapot helyreállítására és a jövőre nézve eltiltja a további birtoksértéstől. A birtokvédelmi határozatban foglalt rendelkezést a kötelezettnek (a panaszoltnak) három napon belül végre kell hajtania. Hely adó határozat esetén, amennyiben a panaszolt (kötelezett) a határozatban foglaltakat három napon belül nem hajtja végre, a panaszos végrehajtási kérelmet terjeszthet elő, írásban benyújthatja azt az ügyfélszolgálaton, vagy személyesen az ügyintézőnél, illetve postai úton is megküldheti. E-mailen benyújtott végrehajtási kérelem alapján nem áll módunkban végrehajtási eljárást kezdeményezni! 8) A határozatot sérelmesnek tartó Fél az ellenérdekű Fél ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül pert kezdeményezhet, melyben kérheti a jegyzői határozat bíróság általi megváltoztatását. A határozat megváltoztatása iránti kérelem illetéke 21 000,- Ft. 9) A határozatot sérelmesnek tartó Fél kereseti kérelmében kérheti a végrehajtás felfüggesztését, melyről a bíróság soron kívül határoz. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzést a bíróság a jegyzőnek is megküldi. 10) A bíróság nem a jegyzői határozatot vizsgálja felül, hanem a birtokláshoz való jogosultság alapján hozza meg ítéletét. - 2 -
I L L E T É K F I Z E T É S I K Ö T E L E Z E T T S É G B I R T O K V É D E L M I E L J Á R Á S B A N Birtokvédelmi eljárás minden esetben az ügyfél kérelmére indul, hivatalból nem folytatható le. I. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) Az Itv. 42. (4) bekezdése értelmében: a birtokháborítás megszüntetése iránti perben a közigazgatási hatóság eljárásáért fizetett illetéket a bírósági eljárás illetékébe be kell számítani. Az Itv. ezen szakasza határozza azt meg, hogy az Itv. értelmében közigazgatási hatósági eljárás a birtokvédelmi eljárás. Mivel az Itv. a birtokvédelmi eljárásra közigazgatási hatósági eljárásként tekint, ezért szintén az Itv. alábbi rendelkezése alapján az ügyfeleknek illetékfizetési kötelezettségük áll fenn az eljárás megindításának tekintetében. Az Itv. 28. (1) bekezdése kimondja: a közigazgatási hatósági eljárásért e törvényben megállapított illetéket kell fizetni. Itv. 28. (2) bekezdés a) pontja értelmében: az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha a hatóság a kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, vagy azt elutasítja. Ezekből a rendelkezésekből egyértelműen látszik, hogy az ügyfél, aki eljárást kíván kezdeményezni, törvényből fakadóan köteles az eljárás megindításáért illetéket fizetni. Az Itv. 29. (1) bekezdése alapján: az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásért ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik- 3.000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték). Tekintettel arra, hogy az Itv. melléklete eltérően nem rendelkezik a birtokvédelmi eljárások kapcsán, ezért a birtokvédelmi eljárás megindulásának feltétele, hogy a birtokvédelmi kérelmet benyújtó fél az Itv.-ben meghatározott 3.000.- forint illetéket megfizesse. Amennyiben az illeték nem kerül megfizetésre, de az ügyfél a birtokvédelmi kérelmet benyújtotta, úgy az Itv. alapján a következő cselekménynek van helye. Az Itv. 73/A. (1) bekezdése értelmében: ha az ügyfél a kérelmet az illeték megfizetése nélkül nyújtja be, az eljáró hatóság ( ) 8 napon belül felhívja az ügyfelet a kérelemhez kapcsolódó ügyszám és a fizetendő illeték összegének megjelölésével az illeték megfizetésére. ( ). Az illetéket a birtokvédelmi kérelemre felragasztott illetékbélyegen kell leróni. Illetékbélyeg a postán kapható. II. A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) korm. rend. (továbbiakban: R.) Tekintettel az Itv. fent ismertetett rendelkezéseire, amennyiben az ügyfél az illetékfizetési kötelezettségének az Itv. 73/A. (1) bekezdése alapján kibocsátott felhívás ellenére sem tesz eleget, akkor a R. alapján: A R. 7. (1) bekezdés e) pontja értelmében: a jegyző a kérelmet határozattal elutasítja, ha a birtokvédelmet kérő az illetékfizetési kötelezettségének az illetékekről szóló törvény szerinti felhívásban foglaltaknak megfelelően nem tett eleget. A R. rendelkezik arról is, hogy melyik félnek kell viselnie az eljárási költséget. A R. 25. (1) bekezdés a) pontja értelmében: eljárási költségek a birtokvédelmi eljárásban az eljárási illeték. ( ) A R. 25. (2) bekezdés: a jegyző az eljárási költségek viselésére kötelezi: a) pontja szerint: a kérelem elutasítása esetén a birtokvédelemét kérőt; b) pontja szerint: birtoksértést megállapító döntés esetén a birtoksértőt. III. Budapest Főváros Kormányhivatala által kiadott Módszertani útmutató a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljáráshoz A felhívás, amellyel a birtokvédelmet kérőt az illeték megfizetésére figyelmeztetjük egy egyszerű tájékoztató levél formájában tértivevényesen kerülhet kiküldésre a birtokvédelmet kérő részére. Illetékhiány esetén annak megfizetéséig további eljárási cselekményre nem kell sort keríteni, tekintettel arra, hogy a R. 8. (1) bekezdése értelmében az eljárási határidő az illeték lerovásával együtt benyújtott kérelem jegyzőhöz történő megérkezését vagy a kérelem benyújtását követően megfizetett illeték lerovásának igazolását követő napon kezdődik. ( ). A Módszertani útmutató a költségmentesség kapcsán megállapította az alábbiakat. A R. tekintettel a birtokvédelmi eljárások speciális voltára, csak az adatkezelés és a végrehajtás tekintetében utal az általános közigazgatási rendtartásról - 3 -
szóló 2016. évi CL. törvényre (továbbiakban: Ákr.). Ebből az következik, hogy a birtokvédelmi eljárásban sem a Ákr. eljárási költségekre és költségmentességre vonatkozó rendelkezései, sem pedig az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről szóló 469/2017. (XII.28.) korm. rend. szabályai nem alkalmazhatóak. A birtokvédelmi eljárásban a fentiek alapján nincs helye költségmentesség megállapításának. IV. Összegzés A fent ismertetett jogszabályok értelmében tehát a birtokvédelmet kérő félnek törvény erejénél fogva kell az eljárási illetéket megfizetnie birtokvédelmi eljárásokban, és költségmentesség sem biztosítható a számára. A R. értelmében azonban, ha a kérelemben foglaltakat a jegyző megalapozottnak találta a megismert bizonyítékok alapján, és határozatában a birtoksértést megállapítja, akkor a birtoksértőnek meg kell fizetnie a birtokvédelmet kérő által lerótt illetéket, amely a birtokvédelmet kérőnek visszajár. Önmagában az, hogy a birtokvédelmet kérő az illetéket megfizeti nem eredményez helyt adó határozatot. Azért mert az illeték megfizetésre került, a jegyző nem hoz automatikusan kedvező döntést a birtokvédelmet kérő fél számára, ugyanis a jegyzőt kötik a R. legelején, az 1. (1) és (2) bekezdésében meghatározott alapelvek, amelyeket szem előtt kell tartania az egész eljárás során. Jogszabályok: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, 17/2015. (II.16) Korm. rendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról, 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról 2017. évi I. törvény a közigazgatási rendtartásról, 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról, 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről. - 4 -
1. A birtokvédelmet kérő neve és lakcíme (székhelye): Telefonszám és e-mail cím: BIRTOKVÉDELMI KÉRELEM 3.000,- Ft illetékbélyeg 2. A kérelmező képviselőjének neve és lakcíme (székhelye): 3. Az ellenérdekű fél (a bepanaszolt) neve és lakcíme (székhelye): Telefonszám és e-mail cím (ha ismert): 4. A birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetése/a sérelmezett magatartás leírása/: Az eredeti birtokállapot leírása: /jegyző előtt lefolytatandó birtokvédelmi eljárásban az eredeti birtokállapot helyreállítása, vagy a birtoklásban zavarás megszüntetése kérelmezhető/ 5. A birtoksértő magatartás elkövetésének helye: 6. A birtoksértés időpontjára történő utalás /folytatólagos birtoksértő magatartás esetén a birtoksértés kezdetének időpontjára történő utalás/: 7. A jegyzői döntésére irányuló kifejezett kérelem: dátum: Panaszos aláírása Mellékletek: - a képviselet jogosultságát igazoló meghatalmazás - a bizonyítékok A birtokvédelmi kérelem kitöltésével és aláírásommal hozzájárulok ahhoz, hogy Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata személyes adataimat a birtokvédelmi eljárás során, a birtokvédelmi eljárással összefüggésben kezelje, tárolja és nyilvántartsa. Alulírott Név: Lakcím/Székhely: N Y I L A T K O Z A T Panaszos, büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a birtokvédelmi kérelmemben állított tények és az ahhoz csatolt bizonyítékok a valóságnak megfelelnek. Panaszos aláírása - 5 -