A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 1999. május 26., szerda 45. szám Ára: 90, Ft TARTALOMJEGYZÉK 76/1999. (V. 26.) Korm. r. 50/1999. (V. 26.) FVM r. 25/1999. (V. 26.) GM PM e. r. 1055/1999. (V. 26.) Korm. h. 1056/1999. (V. 26.) Korm. h. 1057/1999. (V. 26.) Korm. h. 2/1999. (MK 45.) MNB közl. A vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások el ózetes bejelentési kötelezettségér ól és annak Európai Megállapodással való összhangjának vizsgálatáról............................. A földmérési és térképészeti tevékenységr ól szóló 1996. évi LXXVI. törvény végrehajtására kiadott 16/1997. (III. 5.) FM rendelet módosításáról................................. Különleges mez ógazdasági védintézkedés alkalmazásáról...... A Magyar Energia Hivatal szervezete, szervezeti és m úködési szabályzata módosításának jóváhagyásáról................ A Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Evangélikus Egyház között 1998. december 7-én létrejött Megállapodás közzétételér ól......................................... A Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Református Egyház között 1998. december 8-án létrejött Megállapodás közzétételér ól......................................... A jegybanki alapkamat mértékér ól......................... Helyesbítés............................................. Oldal 2889 2892 2893 2895 2895 2897 2901 2901 II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 76/1999. (V. 26.) Korm. rendelete a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások el ózetes bejelentési kötelezettségér ól és annak Európai Megállapodással való összhangjának vizsgálatáról A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. -a (2) bekezdésének u) pontjában kapott felhatalmazás alapján a támogatási programoknak és az egyedi támogatásokra vonatkozó szabályozásnak az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítésér ól szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodással (a továbbiakban: Európai Megállapodás) való összehangolása érdekében, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben foglaltakra tekintettel a következ óket rendeli el: Értelmez ó rendelkezések 1. E rendelet alkalmazásában: 1. Támogatás: az állam által, a központi költségvetéshez tartozó forrásból vagy elkülönített állami pénzalapból a vállalkozások részére, ingyenes vagy kedvezményes források, illet óleg egyéb el óny bármilyen formában történ ó nyújtása oly módon, hogy ez állami bevétel kiesést vagy állami kiadást jelent. Formái különösen a vissza nem térítend ó támogatás, kedvezményes kamatozású vagy kamatmentes kölcsön, kedvezményes feltétel ú garancia, állami t ókeemelés, adókedvezmények, ingyenes szolgáltatások, telekjuttatás. E rendelet alkalmazásában nem min ósülnek támogatásnak az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeir ól szóló, a 237/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet által módosított 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó támogatások, valamint az önkormányzatok által nyújtott kedvezmények, mentességek, valamint
2890 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/45. szám a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben meghatározott önkormányzati feladatok ellátásához biztosított forrás. Nem min ósülnek támogatásnak azok az intézkedések, amelyek valamennyi belföldön m úköd ó vállalkozás által igénybe vehet ók, tehát azzal megkülönböztetés nélkül minden vállalkozás élhet. 2. Támogatástartalom: a támogatás eredményeképpen a kedvezményezett számára nettó bevételként, költségcsökkenésként vagy adózott eredmény növekményeként megjelen ó összeg jelenértéke. 3. Támogatási program: jogszabály vagy pályázati kiírás által meghatározott célok megvalósítását el ósegít ó forrásjuttatás. 4. Egyedi támogatás: meghatározott feladat végrehajtására vagy veszteség csökkentésére irányuló egyszeri de több éven keresztül is alkalmazható támogatás, melyet nem támogatási program keretében nyújtanak. 5. Létez ó támogatás: minden olyan támogatás, amely jelen kormányrendelet hatálybalépése el ótt létezett, azaz azon támogatási programok és egyedi támogatások, amelyek ezen id ópont el ótt hatályosultak. (Pályázati kiírás esetén, amelyet a jelen kormányrendelet hatálybalépése el ótt meghirdettek.) 6. Új támogatás: e kormányrendelet hatálybalépését követ óen jóváhagyott minden támogatási program, egyedi támogatás tervezete, vagy a már létez ó támogatás, ha azt e rendelet hatálybalépését követ óen módosították. 7. Támogatásokat Vizsgáló Iroda (TVI): a Pénzügyminisztérium szervezetében m úköd ó szervezeti egység, amely ellátja a pénzügyminiszter felel ósségi körébe es ó, e rendelet hatálya alá tartozó feladatokat. 8. Jogszabálytervezet véleményezés: a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 27 32. -ában meghatározott eljárás. 9. El ózetes bejelentés: jelen kormányrendelet 7. -ának (1) bekezdése és 9. -ának (1) bekezdése szerint meghatározottak bejelentése a pénzügyminiszter számára, a támogatási programok és egyedi támogatások vizsgálata céljából jogszabálytervezet véleményezését megel óz óen, pályázati kiírás esetén annak elfogadása el ótt. 10. El ózetes véleményezés: jogszabálytervezet véleményezése el ótt a 10 13. -ban meghatározott eljárás eredményeképpen kialakított vélemény. 11. Különvélemény: a 14 15. -ban meghatározott eljárás eredményeképpen kialakított vélemény. Általános rendelkezések 2. A rendelet hatálya új támogatási programok és egyedi támogatások el ózetes bejelentésére és a pénzügyminiszter ezzel kapcsolatos eljárására terjed ki. 3. Minden új támogatási tervezetet, ideértve a létez ó támogatások módosításait is, el ózetesen be kell jelenteni a pénzügyminiszternek. 4. A pénzügyminiszter el ózetes bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos eljárása el ózetes vélemény kiadásából, valamint minden, a Kormány elé kerül ó, új támogatást tartalmazó tervezet esetében különvélemény csatolásából áll. 5. Támogatási tervezetet tartalmazó el óterjesztés jogszabálytervezet véleményezésre csak a 10 13. alapján kialakított el ózetes vélemény kiadását követ óen bocsátható. 6. (1) Az el ózetes bejelentési kötelezettség teljesítéséért az a miniszter vagy országos hatáskör ú, illetve regionális vagy megyei pályázatot kiíró szerv vezet óje (a továbbiakban: miniszter) felel ós, aki a támogatási programot tartalmazó jogszabály vagy az egyedi támogatást el óíró kormányhatározat el ókészítéséért felel. (2) Az (1) bekezdés szerint felel ós miniszter az irányítása alá tartozó intézményben köteles kijelölni azt a szervezeti egységet, amelynek vezet óje az el ózetes bejelentést elkészíti, és továbbítja a pénzügyminiszter részére. A támogatási programok el ózetes bejelentésének különös szabályai 7. (1) A támogatási program el ózetes bejelentésének tartalmaznia kell azokat a támogatás nyújtására vonatkozó szabályozási elemeket, amelyek meghatározzák a támogatási program a) céljait, b) a támogatástartalom legnagyobb nagyságát és beruházási támogatás program esetén a projekt elismerhet ó költségeihez viszonyított százalékos arányát, c) lehetséges pénzügyi formáját (vissza nem térítend ó támogatás, adókedvezmény, kedvezményes feltétel ú vagy kamatmentes kölcsön, garancia- vagy kezességvállalás stb.), d) a támogatás nyújtásából kizáró feltételeket, e) az odaítélés normatív vagy diszkrecionális módját, f) a kedvezményezettek körét,
1999/45. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2891 g) a kedvezményezettek el órelátható számát, h) a támogatás folyósításának módját, a program id ótartamát, i) minden egyéb, az el ózetes véleményezéshez szükséges információt. (2) Az el ózetes bejelentéshez csatolni kell a támogatási programot tartalmazó tervezet egy példányát. 8. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, létez ó támogatási programból egyes kedvezményezettek részére történ ó támogatásnyújtást nem kell el ózetesen bejelenteni. 12. A pénzügyminiszter a 10. szerinti tevékenysége során határid ó t úzésével kiegészít ó információt kérhet a 6. (2) bekezdése szerint kijelölt szervezeti egység vezet ójét ól. 13. Amennyiben a pénzügyminiszter el ózetes véleményében kifogásolja a tervezetet, az illetékes miniszter vagy az általa kijelölt személy az el ózetes vélemény kézhezvételét ól számított 8 munkanapon belül egyeztetést kezdeményezhet. Az egyedi támogatások el ózetes bejelentésének különös szabályai 9. (1) Egyedi támogatás el ózetes bejelentésének tartalmaznia kell azokat a támogatási elemeket, amelyek meghatározzák a támogatás a) indokait, b) a támogatástartalom nagyságát évenkénti bontásban, és beruházási támogatás esetén az elismerhet ó projekt költségeihez viszonyított arányát, c) a támogatás folyósításának módját és id ótartamát, d) a 7. (1) bekezdésének c) és i) pontjában foglaltakat. (2) Az el ózetes bejelentéshez csatolni kell a támogatási tervezet egy példányát. A pénzügyminiszter eljárása el ózetes véleményezés alapján 10. (1) Az el ózetesen bejelentett támogatási tervezetet a pénzügyminiszter véleményezi (el ózetes vélemény). (2) Az el ózetes véleményben nyilatkozik a tervezet mellékletében meghatározott kategóriákba való besorolhatóságáról, valamint az Európai Megállapodás versenyjogi szabályaival való összhangjáról, részletes indokolással és javaslattétellel együtt. 11. A pénzügyminiszter a 10. szerinti el ózetes véleményét az el ózetes bejelentés kézhezvételét ól számított 15 munkanapon belül köteles megadni. Különvélemény 14. (1) A tervezetnek a jogszabálytervezet véleményezés eredményeként kialakult változatát a pénzügyminiszter három munkanapon belül újból megvizsgálja (különvélemény). (2) A támogatási tervezetet tartalmazó el óterjesztés csak az (1) bekezdés szerinti különvéleménnyel terjeszthet ó a Kormány elé. 15. A kormánydöntést nem igényl ó támogatási tervezetek esetében, amennyiben a pénzügyminiszter a 10 13. -ok alapján kialakított el ózetes véleményében kifogásolja a tervezetet, az ügyet az érintett miniszterrel közösen a Kormány elé terjeszti. Be nem jelentett támogatások 16. (1) Amennyiben a jogszabálytervezetek véleményezése során a pénzügyminiszter e kormányrendeletben el óírt el ózetes bejelentési kötelezettség megsértését észleli, és a támogatási tervezettel nem ért egyet, felhívja a felel ós minisztert a 3 13. -ban meghatározott kötelezettségek teljesítésére. (2) Amennyiben a felel ós miniszter bejelentési kötelezettségét a felhívás ellenére sem teljesíti, a pénzügyminiszter tájékoztatja a Kormányt.
2892 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/45. szám 17. Amennyiben a pénzügyminiszter a 16. -ban leírt eseten túl szerez tudomást e kormányrendeletben el óírt el ózetes bejelentési kötelezettség megsértésér ól, a felel ós miniszter egyidej ú értesítése mellett tájékoztathatja a Kormányt. Egyéb rendelkezések 18. (1) Az Európai Megállapodás 62. Cikkének 4. b) pontjában vállalt éves tájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez a 6. (1) bekezdése szerint felel ós miniszter évente, az éves zárszámadás elfogadását követ óen két hónapon belül, beszámolót készít a pénzügyminiszter számára a tárgyévben nyújtott támogatásokról. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti beszámoló alapján úgy ítéli meg, hogy a létez ó támogatás nincs összhangban az Európai Megállapodás versenyjogi szabályaival, a 10 15. szerint járhat el. (3) A beszámoló tartalmi elemeit a pénzügyminiszter minden év augusztus 15-éig tájékoztatóban teszi közzé. Záró rendelkezések 19. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követ ó 30. napon lép hatályba. (2) A pénzügyminiszter e rendeletben meghatározott feladatait a Pénzügyminisztérium szervezetén belül külön szervezeti egység, a Támogatásokat Vizsgáló Iroda útján gyakorolja. (3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg a támogatástartalom kiszámítási módját. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök Melléklet a 76/1999. (V. 26.) Korm. rendelethez B) a nehéz helyzetbe került vállalatok megmentésére és/vagy szerkezetátalakítására nyújtott támogatás; C) körülhatárolt régióhoz kapcsolódó beruházási vagy vállalkozás- vagy foglalkoztatás-támogatás; D) olyan szektorokhoz tartozó vállalatok támogatása, amelyekre specifikus szabályok érvényesek 1. acélipar, 2. szénbányászat, 3. közlekedés, 4. gépjárm úipar, 5. hajóépítés, 6. m úszálipar. A Kormány tagjainak rendeletei A földm úvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 50/1999. (V. 26.) FVM rendelete a földmérési és térképészeti tevékenységr ól szóló 1996. évi LXXVI. törvény végrehajtására kiadott 16/1997. (III. 5.) FM rendelet módosításáról A földmérési és térképészeti tevékenységr ól szóló 1996. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 29. -ának (2) bekezdésében, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerej ú rendelet 47. -ában kapott felhatalmazás alapján a 16/1997. (III. 5.) FM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következ óképpen módosítom: 1. Az R. 9. -a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következ ó rendelkezés lép: (A szakfelügyeleti tevékenység körébe tartozik különösen),,e) a földmérési adatok és az állami földmérési alaptérképek, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképek, továbbá a földhivatali adatbázisból szolgáltatott adatok jogszer ú felhasználására vonatkozó el óírások betartásának ellen órzése; Állami támogatási kategóriák A) horizontális, azaz országos támogatás, területi és ágazati körülhatárolás nélkül, azon belül 1. kutatási fejlesztési célra, 2. környezetvédelmi célra, 3. kis- és középvállalatoknak nyújtott, 4. a foglalkoztatás el ósegítésére nyújtott támogatások; 2. (1) Az R. 10. -ának (1) bekezdése helyébe a következ ó rendelkezés lép:,,(1) A 9. -ban meghatározott szakfelügyeleti tevékenységet a körzeti földhivatal eseti közrem úködésével a megyei földhivatal a megyei földmérési szakfelügyel ó útján látja el.
1999/45. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2893 (2) Az R. 10. -ának (3) bekezdése helyébe a következ ó rendelkezés lép:,,(3) A szakfelügyeleti ellen órzésre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A megyei szakfelügyeleti hatósági ügyekben másodfokon a FÖMI jár el. b) az Inyvhr. 70. -ának (1) bekezdése, valamint az Inyvhr. 68. -a (3) bekezdésének c) pontjában, továbbá a 70. -ának (2) bekezdésében lév ó,,nagyobb arányú szövegrész hatályát veszti. Dr. Torgyán József s. k., földm úvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 3. Az R. 13. -ának (2) bekezdése helyébe a következ ó rendelkezés lép:,,(2) A 0-ad rend ú kéregmozgási hálózattal azonos EOMA I. rend ú hálózat pontjainak a föld feletti szakaszvégpontok kivételével és a II III. rend ú hálózat mélyalapozású pontjainak alkalmasnak kell lenniük a függ óleges földkéregmozgás vizsgálatára. 4. Az R. 34. -ának (1) bekezdése helyébe a következ ó rendelkezés lép:,,(1) Az Fttv. 16. (2) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alá tartozó földmérési és térképészeti munkát ideértve rend úségre tekintet nélkül minden vízszintes és magassági alappont-s úrítési munkát, valamint az állami alapmunkákat is az ezzel megbízott vállalkozó (f óvállalkozó) az illetékes megyei földhivatalhoz köteles bejelenteni. A bejelentést a rendelet melléklete szerinti bejelent ólapon, a munka tervezett megkezdését legalább 15 nappal megel óz óen kell megtenni. A gazdasági miniszter és a pénzügyminiszter 25/1999. (V. 26.) GM PM együttes rendelete különleges mez ógazdasági védintézkedés alkalmazásáról A vámjogról, vámeljárásról, valamint vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: vámtörvény) 212. -ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a földm úvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben az alábbiakat rendeljük el: 1. Az 1998. évi IX. törvénnyel kihirdetett WTO Mez ógazdasági Megállapodás (a továbbiakban: M.M.) különleges véd óintézkedésekre vonatkozó 5. Cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban, az 5. Cikk 1. b) bekezdése szerinti vámpótlék kerül bevezetésre. 5. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követ ó 8. napon lép hatályba. (2) A hatálybalépéssel egyidej úleg a) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerej ú rendelet végrehajtására kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) 65. -ának (2) bekezdése helyébe a következ ó rendelkezés lép:,,(2) M úvelésiág-változásnak min ósül, ha a földrészleten belül alrészletként nyilvántartott m úvelési ág határvonala megváltozik, vagy a földrészlet nyilvántartott m úvelési ágát más m úvelési ágra alakítják át, továbbá az is, ha a területet m úvelés alól kivonják, illet óleg, ha a m úvelés alól kivont területet m úvelés alá veszik, feltéve, hogy a változás után az alrészlet területe a legkisebb területi mértékét eléri [43. (2) bekezdés]. Ha a földrészleten belül a m úvelési ágat azért nem tartották nyilván, mert területe nem érte el az alrészlet legkisebb területi mértékét, de a m úvelési ág határvonalának megváltoztatása következtében eléri vagy meghaladja azt, a változást m úvelésiág-változásnak kell tekinteni. 2. (1) Az intézkedés a Kereskedelmi Vámtarifa 1701 vámtarifaszám alá tartozó,,nád- vagy répacukor és vegytiszta szaharóz szilárd állapotban megnevezés ú termékek behozatalára vonatkozik. (2) Az M.M. 5. Cikk 1. b) bekezdése szerint számított 1986 1988. évi átlagos referenciaár a) a 1701 11 10, a 1701 11 90 00, a 1701 12 10 00 és a 1701 12 90 00 vtsz. alá tartozó vámáruk esetén 0,419 EUR/kilogramm, a küszöbár ennek alapján jelen rendelet céljára 105 forint/kilogramm, b) a 1701 91 00 00, a 1701 99 10 00 és a 1701 99 90 00 vtsz. alá tartozó vámáruk esetén 0,530 EUR/kilogramm, a küszöbár ennek alapján jelen rendelet céljára 133 forint/kilogramm. (3) Az M.M. 5. Cikk 5. bekezdésében foglaltaknak megfelel óen vámpótlék akkor kerül kivetésre, ha az importált áru vámértéke alacsonyabb a küszöbár 90%-ánál, azaz a 2. a) pontja alá tartozó termékek esetében 94 forint/kilogramm összegnél és a 2. b) pontja alá tartozó termékek esetében 120 forint/kilogramm összegnél.
2894 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/45. szám (4) Az alkalmazandó vámpótlék mértékét jelen rendelet 1. és 2. számú melléklete, a 2. a) és b) bekezdésben felsorolt termékeknél határozza meg. 3. A kiszabott vámpótlékot kizárólag a belföldi forgalom számára történ ó vámkezeléseknél vagy azzal egy tekintet alá es ó vámeljárásoknál kell megfizetni. 4. Vámpótlék nem vethet ó ki a vámtörvény 100 121. és 123. -ok szerint jogszabályi vámmentességet élvez ó, valamint a 17/1998. (XII. 4.) GM PM együttes rendelet 4. és 6. számú mellékletében megállapított vámkontingensek terhére vámkezelt vámárukra. 5. (1) A vámpótlék alkalmazásának jelen rendeletben nem szabályozott kérdéseiben az 1998. évi IX. törvény, valamint a vámtörvény és végrehajtási rendeletei az irányadóak. (2) Ez a rendelet a kihirdetését követ ó 5. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követ óen végzett vámkezeléseknél kell alkalmazni. Dr. Chikán Attila s. k., gazdasági miniszter Varga Mihály s. k., pénzügyminisztériumi politikai államtitkár 1. számú melléklet a 25/1999. (V. 26.) GM PM együttes rendelethez A vámpótlék mértékének meghatározása a 1701 11 10, a 1701 11 90 00, a 1701 12 10 00 és a 1701 12 90 00 vtsz. alá tartozó termékekre 1. A vámpótléknak a vámáru egy kilogramm mennyiségére vonatkozó forintban kifejezett összegét az a) d) pontok alapján kell megállapítani: a) Amennyiben a vámáru forintban kifejezett vámértékének és kilogrammban meghatározott mennyiségének hányadosa (a továbbiakban: egységár, a képletben jelölése,,e ) 94 forint/kg összegnél alacsonyabb, de 63 forint/kg összegnél magasabb, a következ ó számítási képlet alkalmazandó: (94 E) 0,3 b) Amennyiben az egységár 63 forint/kg, vagy annál alacsonyabb, de 42 forint/kg összegnél magasabb, a következ ó számítási képlet alkalmazandó: (63 E) 0,5 9 c) Amennyiben az egységár 42 forint/kg, vagy annál alacsonyabb, de 26 forint/kg összegnél magasabb, a következ ó számítási képlet alkalmazandó: (42 E) 0,7 20 d) Amennyiben az egységár 26 forint/kg összeg, vagy ennél alacsonyabb, következ ó számítási képlet alkalmazandó: (26 E) 0,9 31 2. A kiszabandó vámpótlék teljes összege a fenti képletek segítségével kiszámított egységárra vonatkozó vámpótlék és a vámáru kilogrammban kifejezett mennyiségének szorzata. 2. számú melléklet a 25/1999. (V. 26.) GM PM együttes rendelethez A vámpótlék mértékének meghatározása a 1701 91 00 00, a 1701 99 10 00 és a 1701 99 90 00 vtsz. alá tartozó termékekre 1. A vámpótléknak a vámáru egy kilogramm mennyiségére vonatkozó forintban kifejezett összegét az a) d) pontok alapján kell megállapítani: a) Amennyiben a vámáru forintban kifejezett vámértékének és kilogrammban meghatározott mennyiségének hányadosa (a továbbiakban: egységár, a képletben jelölése,,e ) 120 forint/kg összegnél alacsonyabb, de 80 forint/kg összegnél magasabb, a következ ó számítási képlet alkalmazandó: (120 E) 0,3 b) Amennyiben az egységár 80 forint/kg, vagy annál alacsonyabb, de 53 forint/kg összegnél magasabb, a következ ó számítási képlet alkalmazandó: (80 E) 0,5 12 c) Amennyiben az egységár 53 forint/kg, vagy annál alacsonyabb, de 33 forint/kg összegnél magasabb, a következ ó számítási képlet alkalmazandó: (53 E) 0,7 26 d) Amennyiben az egységár 33 forint/kg összeg, vagy ennél alacsonyabb, következ ó számítási képlet alkalmazandó: (33 E) 0,9 40 2. A kiszabandó vámpótlék teljes összege a fenti képletek segítségével kiszámított egységárra vonatkozó vámpótlék és a vámáru kilogrammban kifejezett mennyiségének szorzata.
1999/45. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2895 III. rész HATÁROZATOK A Kormány határozatai A Kormány 1055/1999. (V. 26.) Korm. határozata a Magyar Energia Hivatal szervezete, szervezeti és m úködési szabályzata módosításának jóváhagyásáról A Kormány a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 4. -ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján figyelemmel a távh ószolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény 5. -ának rendelkezésére az alábbi határozatot hozza: 1. A Kormány a Magyar Energia Hivatal módosított szervezetét, szervezeti és m úködési szabályzatát jóváhagyja. 2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidej úleg az 1122/1996. (XII. 17.) Korm. határozattal módosított 1075/1994. (VIII. 6.) Korm. határozattal jóváhagyott Szervezeti és M úködési Szabályzat módosul. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök A Kormány 1056/1999. (V. 26.) Korm. határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Evangélikus Egyház között 1998. december 7-én létrejött Megállapodás közzétételér ól A Kormány 1. e határozat mellékleteként közzéteszi a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Evangélikus Egyház között 1998. december 7-én létrejött Megállapodást; 2. felhívja az érintett minisztereket, hogy a Megállapodásban foglaltak végrehajtásáról gondoskodjanak. Felel ós: az érintett miniszterek Határid ó: folyamatos Orbán Viktor s. k., miniszterelnök Melléklet az 1056/1999. (V. 26.) Korm. határozathoz Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Evangélikus Egyház között Preambulum A Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Kormány) és a Magyarországi Evangélikus Egyház (a továbbiakban: Egyház), attól az óhajtól vezérelve, hogy tartós megoldást találjanak az Egyház közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozására, valamint néhány vagyoni természet ú kérdésre, szem el ótt tartva a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényt, a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésér ól szóló 1991. évi XXXII. törvényt, illetve az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeir ól szóló 1997. évi CXXIV. törvényt, megállapodást kötnek egymással. A Kormány a Megállapodás megkötésével elismeri és értékeli az Egyháznak a magyar történelemben megmutatkozott erkölcsi és szellemi értékhordozó és közösségteremt ó hagyományait. Támogatni kívánja az Egyháznak az elmúlt években a hitélet körében végzett tevékenysége mellett kifejlesztett oktatási-nevelési, szociális és kulturális tevékenységét. Az Egyház az állam és az egyházak szétválasztásának elve érvényesülése mellett feladatának tekinti a közjó szolgálatát hazánk valamennyi polgára számára, és el ósegíteni igyekszik a Magyar Köztársaság és más államok együttm úködését, valamint a határon túl él ó magyarság kultúrájának meg órzését. 1. Cikk Az 1990. évi IV. törvényben felsorolt egyházi közszolgálati tevékenységek finanszírozására az állami és önkormányzati intézményekre vonatkozó általános szabályok érvényesek ugyanezen törvény, valamint a jelen Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) rendelkezései szerint. 2. Cikk (1) Az Egyház az általa fenntartott közoktatási feladatot ellátó intézményeiben, valamint a szociális, gyermekjóléti és -védelmi, intézményeiben végzett feladatellátás után ugyanolyan mérték ú állami költségvetési támogatásban részesül, mint amekkora összeget e célra átlagosan fordíthat a hasonló intézményeket m úködtet ó állami és önkormányzati fenntartó. A támogatás normatív támogatásból és kiegészít ó támogatásból áll. (2) A kiegészít ó támogatás tárgyévi összegének megállapításához az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységé-
2896 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/45. szám nek anyagi feltételeir ól szóló 1997. évi CXXIV. törvény 6. -a irányadó. A kiegészít ó támogatás összegét az Egyház központi szerve jogosult felosztani. (3) A Kormány az Egyház fenntartásában m úköd ó közoktatási, fels óoktatási és szociális-egészségügyi intézmények beruházási, felújítási feladataihoz az állami költségvetés keretében támogatást nyújt. (4) A Kormány az Egyház fels óoktatási intézményeinek a mindenkor hatályos törvények szerint biztosítja az állami költségvetési támogatást. (5) A Kormány az Egyház fels óoktatási intézményeiben tanuló államilag finanszírozott hallgatók számára az állami fels óoktatási intézményben tanuló államilag finanszírozott hallgatókkal azonos jogcímeken és azonos mértékben biztosítja az állami költségvetési támogatást. (6) Az államilag finanszírozott hallgatói létszámkeret amelyr ól évente történik megállapodás nem lehet kevesebb, mint az 1998/99-es tanévben államilag finanszírozott hallgatók száma. (7) A Kormány vállalja, hogy az Egyház által fenntartott fels óoktatási kollégiumok támogatását az állami fels óoktatási kollégiumokkal azonos mértékben biztosítja. 3. Cikk (1) A Kormány az állami költségvetés keretében fedezetet nyújt az egyházi hitoktatás támogatására az átlagos pedagógus-óradíj figyelembevételével. (2) A Kormány az egyházi hitoktatást mind az iskolai, mind az egyházközségi (gyülekezeti) csoportokban támogatja. 4. Cikk (1) Az Egyház kulturális öröksége, ezen belül az egyházi levéltárakban, könyvtárakban, múzeumokban és más gy újteményekben órzött értékek és dokumentumok a magyar kulturális örökség egészének fontos részét képezik. Az Egyház és a Kormány vállalja, hogy együttm úködik ezen örökség meg órzésében, gyarapításában és közhasználatának biztosításában. (2) A Kormány részt vállal az egyházi kulturális örökség emlékeinek és az egyházi szervek és intézmények tulajdonában lév ó m úemlékek és m úvészi alkotások felújításában és meg órzésében, az ugyanolyan állami kézben lév ó kulturális örökségnek nyújtott támogatáshoz hasonló mértékben. Anyagilag ugyancsak támogatja az Egyház szervezetei és intézményei tulajdonában lév ó levéltárak, könyvtárak és múzeumok m úködését. (3) Az Egyház szervezetei és intézményei tulajdonában lev ó gy újtemények beruházásfejlesztésére az Egyház rendkívüli céltámogatást igényelhet. 5. Cikk A Kormány jelen Megállapodás mellékletében nem szerepl ó, nem járadék alapjául szolgáló volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezését az Egyház javára a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésér ól szóló 1991. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) rendelkezéseinek megfelel óen, 1999 és 2011 között évenkénti egyenletes, értékarányos ütemezésben hajtja végre. 6. Cikk (1) A Kormány a mellékletben felsorolt ingatlanok ellenértékét a járadék induló mértéke alapjának tekinti. A mellékletben szerepl ó ingatlanok kölcsönösen elfogadott értéken alapuló járadék induló összege 1998. évre az 1997. évi CXXIV. törvény 3. -a szerint 4,2702 milliárd Ft 4,5%-a (1998-ban: 192,159 millió Ft), 2001-t ól 5%-a, amely összeget a Kormány figyelembe véve a valorizációt 1999. január 1-jét ól a járadék kiegészítésével együtt mindösszesen: 700 millió Ft-ban állapítja meg. A Kormány 1999 után garantálja a járadék reálértékét oly módon, hogy 2000. január 1-jét ól a vonatkozó törvényi el óírás figyelembevételével az el óz óekben meghatározott járadék összegét évente a forint átlagos leértékelésének az állami költségvetés éves tervezésekor számított ütemének megfelel ó mértékben növelni, és az állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követ óen a tényleges leértékelés mértékének megfelel óen módosítani kell. Az Egyház a járadékot, az 1998. évi összeget tekintve, az ingatlanok korábbi tulajdonosainak történ ó járadék folyósításra, az 1999. évt ól esedékes járadék kiegészítést közszolgálati és közegyházi célokra használhatja fel. A járadék folyósítása 1998. évre ezen Megállapodás aláírását követ ó 30 napon belül, 1999. évt ól negyedévenként el óre esedékes. (2) Az Egyház a járadékra jogutód nélküli megsz únéséig jogosult. (3) Az Egyház az Etv.-n alapuló a hivatkozott törvény 2. -ának (5) bekezdése alapján rendelkez ó a mellékletben megnevezett ingatlanigényeiért járó kártalanítást jelen Megállapodásban foglaltak teljesítésével kielégítettnek tekinti. 7. Cikk A Kormány törvényi lehet óséget biztosít arra, hogy 1998. január 1-jét ól a magánszemélyek progresszív személyi jövedelemadójuk (a továbbiakban: szja) 1%-áról az általuk megjelölt Egyház vagy egy külön állami alap javára rendelkezzenek. A Kormány 2002-ig garantálja az egyes egyházaknak az el óz ó évi progresszív szja bevétel 0,5%-át úgy, hogy ha a rendelkez ó által juttatott összeg nem éri el ezt a szintet, a Kormány azt kiegészíti, az egyes egyházak
1999/45. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2897 között a kiegészítés összegét az állampolgári rendelkezések számarányában osztja fel. Az Egyház részére garantált összeg azonban 2002-ig nem lehet 293 millió forintnál kevesebb. A Kormány továbbra is rendkívüli támogatást adhat az Egyház által jelzett konkrét célokra. A támogatási igényét az Egyház minden év augusztus 31. napjáig jelenti be a Kormány illetékes szervénél. A jelenleg érvényben lév ó, kifejezetten az Egyházat, az egyházi személyeket és az egyházi tevékenységet megillet ó, mind a személyi jövedelemadó, mind a társasági adó, mind az általános forgalmi adó terén biztosított kedvezmények, illetve adómentességek körének sz úkítését az Egyház beleegyezése nélkül a Kormány nem kezdeményezi. 8. Cikk A Felek rögzítik, hogy a Megállapodás módosítására vagy megszüntetésére csak írásba foglalt közös megegyezéssel kerülhet sor. 9. Cikk A Felek kijelentik, hogy a jelen Megállapodás 6. Cikk (2) bekezdésének a járadék alapjául szolgáló ingatlanok értékén túlmen óen meghatározott, járadék kiegészítésér ól szóló rendelkezései az 1997. évi CXXIV. törvény vonatkozó el óírásainak értelemszer ú módosításával egyidej úleg lépnek hatályba. A Kormány kötelezettséget vállal arra, hogy e módosításokat kezdeményezi a Magyar Köztársaság Országgy úlésénél. A Megállapodás egyéb részei az aláírást követ óen hatályosak és végrehajthatóak. A Magyar Köztársaság Kormánya nevében A Magyarországi Evangélikus Egyház nevében A Kormány 1057/1999. (V. 26.) Korm. határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Református Egyház között 1998. december 8-án létrejött Megállapodás közzétételér ól A Kormány 1. e határozat mellékleteként közzéteszi a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Református Egyház között 1998. december 8-án létrejött Megállapodást; 2. felhívja az érintett minisztereket, hogy a Megállapodásban foglaltak végrehajtásáról gondoskodjanak. Felel ós: az érintett miniszterek Határid ó: folyamatos Orbán Viktor s. k., miniszterelnök Melléklet az 1057/1999. (V. 26.) Korm. határozathoz Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Református Egyház között Preambulum A Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Kormány) és a Magyarországi Református Egyház (a továbbiakban: Református Egyház; a továbbiakban együttesen: Felek), attól a meggy óz ódést ól vezéreltetve, hogy a Kormány és a Református Egyház közötti viszony alapelveinek meger ósítése szükséges, továbbá annak érdekében, hogy rögzítsék azokat a kormányzati és egyházi feladatokat, amelyek a Felek együttm úködését meghatározzák, Megállapodást kötnek egymással. Jelen Megállapodás kitér a Református Egyház hitéleti, közszolgálati és közéleti tevékenységének állam általi anyagi támogatásával összefügg ó kérdésekre, valamint azokra a garanciákra, melyek a jogok és kötelezettségek jóhiszem ú gyakorlását hivatottak el ósegíteni. Jelen Megállapodás els ósorban az Alkotmány 8., 60., 67. és 70/A. -ain és a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény, a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésér ól szóló 1991. évi XXXII. törvény, valamint az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeir ól szóló 1997. évi CXXIV. törvény rendelkezésein alapszik, és figyelembe veszi az Alkotmánybíróság 4/1993. (II. 12.) AB határozatát. A Felek megállapítják, hogy az állam és az egyházak viszonya a demokratikus államrend visszaállításával új alapokra helyez ódött. Ennek megfelel óen a korábbi ideológiai szembenállás helyett, a vallásszabadság biztosítása, valamint az állam és egyház szétválasztásának elve mellett a partneri, kölcsönösen felel ós együttm úködés id ószaka következett be. A Kormány nagyra értékeli a Református Egyház történelmi hagyományait, a nemzet erkölcsi és szellemi felemelése érdekében tett, hitéb ól fakadó er ófeszítéseit, részvételét a magyar szabadságküzdelmekben, az ország polgárosodása és az európai kultúrába való bekapcsolódása terén vállalt szerepét, szolgálatát a nemzet identitásának és
2898 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/45. szám kultúrájának meg órzése és fejlesztése érdekében. A Kormány örömmel veszi tudomásul, hogy a Református Egyház az elmúlt évtizedek jogfosztottsága után ismét oktatási-nevelési, kulturális, szociális és más közéleti intézményeket m úködtet, és ezáltal részt vállal a közszolgálati feladatok ellátásában, a közjó el ómozdításában. A Kormány üdvözli a Református Egyház azon közéleti törekvéseit, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a Magyar Köztársaság megbecsült tagja legyen az európai nemzetek közösségének, továbbá, hogy a Magyar Köztársaság el ósegítse a határon túl él ó magyarság identitásának és kultúrájának meg órzésére, fejlesztésére irányuló er ófeszítését, és együttm úködhessen a világ valamennyi népével és országával. A Református Egyház nagyra értékeli a Kormány azon szándékát, hogy az egyház és az állam alkotmányos és partneri viszonyát a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglaltak szerint rendezze. Kinyilvánítja, hogy hitéb ól fakadó küldetésének tekinti az általános közjó szolgálatát a Magyar Köztársaság és annak valamennyi polgára javára. 4. Cikkely A Református Egyház a vallás szabad gyakorlását biztosító alkotmányos jog alapján feladatának tekinti, hogy az olyan oktatási-nevelési, szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményeken belül, amelyek nem a Református Egyház fenntartásában vannak, valamint a honvédségi és a büntetés-végrehajtási intézetekben lehet óvé váljon az istentiszteleteken és vallásos szertartásokon és cselekményekben való részvétel azok számára, akik ezt igénylik. 5. Cikkely A Kormány az állam és egyház szétválasztásának elve alapján és a vallásszabadság biztosítása érdekében tiszteletben tartja a Református Egyház önkormányzatát, biztosítja zavartalan vallásgyakorlatának szabadságát, és el ósegíti megfelel ó súlyú megjelenését a nemzeti közintézményekben. Els ó fejezet Általános rendelkezések 1. Cikkely A Református Egyház olyan önkormányzattal rendelkez ó jogi személy, amely saját szervezete tekintetében egyházi törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalommal rendelkezik, gondoskodik a Református Egyház hitelveit követ ók vallásgyakorlatának hitéleti és ebb ól fakadó közszolgálati és közéleti tevékenységének ellátásáról. II. Közszolgálati feladatok 6. Cikkely A Református Egyház hagyományából fakadóan feladatának tekinti a hitelveinek megfelel ó szellemi és erkölcsi igényesség jegyében óvodai, alap-, közép- és fels ófokú, illetve szakirányú oktatási-nevelési intézmények alapítását, fenntartását és m úködtetését, továbbá a nem a Református Egyház által fenntartott oktatási-nevelési intézményekben is a hit- és erkölcstan tantárgy oktatásának végzését. 7. Cikkely 2. Cikkely A Kormány elismeri a Református Egyház önkormányzatát, irányítására, felügyeletére szervet nem hoz létre. A Református Egyház hitelveib ól fakadóan feladatának tekinti olyan szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények alapítását, fenntartását és m úködtetését, amelyek hozzájárulnak a lelki és testi egészség meg órzéséhez. Második fejezet I. Hitéleti feladatok 3. Cikkely A Református Egyház hitelvei szerint gondoskodik hitéleti tevékenységének körében istentiszteletek, vallási cselekmények és szertartások végzésér ól, a vallási meggy óz ódés kifejezésre juttatásáról, nyilvános gyakorlásáról és tanításáról. 8. Cikkely A Református Egyház részt vesz a kulturális érték órzésben, értékteremtésben és az értékek átörökítésében, illetve mecenatúrában, valamint gondoskodik a magyar kulturális örökség fontos részét alkotó vallási, kulturális és nemzeti öröksége (levéltárak, könyvtárak, múzeumok és más gy újtemények, illetve az ezekben órzött értékek, továbbá m úemlékek, m úemlék jelleg ú épületek stb.) fenntartásáról, meg órzésér ól, gyarapításáról és közhasználatának biztosításáról.
1999/45. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2899 9. Cikkely A Kormány elismeri, és nagyra értékeli a Református Egyház oktatási-nevelési, szociális, egészségügyi, gyermekjóléti és -védelmi, család- és ifjúságvédelmi, kulturális, valamint más közösségi szolgáltató tevékenységét. A Kormány elismeri, és tiszteletben tartja, hogy a Református Egyház által fenntartott, közszolgálati feladatokat végz ó intézmények az állami, önkormányzati intézményekkel mindenben azonos anyagi, m úködési forrásra jogosultak. A Kormány jogszabályalkotó tevékenysége során biztosítja a jogszabályok el ókészítése során pedig arra törekszik, hogy a Református Egyház által fenntartott ezen közszolgálati intézmények számára a hasonló állami, illetve önkormányzati intézményekével azonos fejlesztési feltételek érvényesüljenek. A Kormány el ósegíti, hogy a Református Egyház, illetve hagyományai és szerepe a nemzeti kulturális örökségben, súlyának megfelel óen jelenjen meg az oktatásügy és a kulturális élet területén. III. Közéleti és társadalmi feladatok 10. Cikkely A Református Egyház hitelveinek és történelmi hagyományainak megfelel óen képvisel az európai állam- és társadalomszervezés alapjául szolgáló, a magyar társadalom számára meghatározó értékeket. Ennek megjelenítésére a Református Egyház saját fórumain kívül tömegtájékoztatási eszközöket is igénybe vesz. 11. Cikkely A Református Egyház nemzetközi kapcsolatai révén a Magyar Köztársaság jó hírnevét igyekszik szolgálni, segíti a határon túli magyarság identitásának, valamint kultúrájának meg órzésére és fejlesztésére irányuló er ófeszítéseit. Szükség esetén jószolgálati, közvetít ói feladatokat lát el. 12. Cikkely A Református Egyház kész arra, hogy eseti felkérésre hitelveivel összeegyeztethet ó és szervezetéhez illeszked ó állami, önkormányzati feladatok megoldásában m úködjék közre (menekültek, elemi csapásoktól sújtottak ellátása, reintegrációs feladatok stb.). 13. Cikkely A Református Egyház hitéleti, közszolgálati és közéleti feladatai ellátásának támogatására alapítványokat, egyesületeket, közhasznú társaságokat hozhat létre, illetve ilyen jelleg ú szervezetekben részt vehet. 14. Cikkely A Kormány elfogadja, és nagyra értékeli a Református Egyház részvételét közéleti feladatok ellátásában. A jogalkotásban való tevékeny közrem úködéssel és más módon el ósegíti, hogy a Református Egyház a társadalom széles nyilvánosságát történelmi szerepéhez és az egész társadalom érdekében végzett szolgálatához méltóan érhesse el. Harmadik fejezet A Református Egyház hitéleti, közszolgálati és közéleti tevékenysége állam általi anyagi támogatásának feltételeir ól 15. Cikkely A Református Egyház saját törvényei és szabályai szerint adományokat kér és gy újt, amelyekr ól az állami, önkormányzati és közigazgatási szervek adatokat nem kérhetnek. 16. Cikkely A Református Egyház jogosult az állampolgárok akaratnyilvánítása alapján az állami költségvetés bevételeinek törvényben meghatározott módon számított részére. 17. Cikkely A Református Egyház oktatási-nevelési, egészségügyi, szociális, gyermekjóléti és -védelmi, valamint család- és ifjúságvédelmi intézményei tevékenységük után a hasonló feladatot ellátó állami és önkormányzati intézményekkel mindenben azonos támogatásra jogosultak. Ezen egyházi intézmények, illetve tevékenységük fejlesztésére a Kormány az állami és önkormányzati intézményekével mindenben azonos jogi, finanszírozási és pályázati feltételeket biztosít. A Kormány biztosítja, hogy a Református Egyház fels óoktatási intézményei a mindenkor hatályos törvények szerint az állami fels óoktatási intézményekkel mindenben azonos mérték ú támogatásban részesüljenek. A Kormány a Református Egyház fels óoktatási intézményeiben tanuló államilag finanszírozott hallgatók számára az állami fels óoktatási intézményekben tanuló államilag finanszírozott hallgatókkal azonos jogcímeken és azonos mértékben biztosítja az állami költségvetési támogatást. A Református Egyház fels óoktatási intézményeiben, a hitéleti képzésben részt vev ó, államilag finanszírozott hallgatók létszámkerete 1480 f ó. E fels óoktatási intézményekben a világi szakokon tanuló államilag finanszírozott hallgatók keretszámának aránya évfolyamonként az összes államilag finanszírozott hallgatói létszámon belül az 1998.
2900 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/45. szám évi I. évfolyaménál nem lehet kevesebb. A Református Egyház fels óoktatási intézményeiben állami finanszírozású képzésre felvett hallgatók után az állami intézményekével azonos juttatások, támogatások járnak. Az itt meghatározott létszámkeretet, illet óleg arányt a Felek csak közös megegyezés esetén csökkenthetik. A hitéleti és a világi képzésben az engedélyezett akkreditált szakokon az igénybe venni kívánt létszámot amelynek alapján a támogatás történik a Református Egyház a Kormánnyal évente egyezteti. A Kormány vállalja, hogy a Református Egyház által fenntartott fels óoktatási kollégiumok támogatását az egyházi és állami fels óoktatási kollégiumokkal azonos mértékben biztosítja. A Kormány biztosítja továbbá a Református Egyház által végzett hit- és erkölcstanoktatás állami finanszírozását, az átlagos pedagógus-órabér figyelembevételével, függetlenül attól, hogy az oktatás milyen fenntartású intézményben és milyen intézményi keretek között történik. 18. Cikkely A Református Egyház a tulajdonában lév ó vallási és kulturális intézmények, a gy újtemények, múzeumok, könyvtárak, levéltárak meg órzéséhez, felújításához, gyarapításához az éves állami költségvetési törvényben meghatározott támogatásban részesül, hasonló mértékben az állami kézben lév ó, ugyanolyan kulturális intézménynek nyújtott támogatáshoz. A Református Egyház tulajdonában lév ó m úemlékek, m úvészi alkotások és egyéb, a nemzeti kulturális örökség részét alkotó értékek meg órzéséhez és felújításához a Kormány rendszeres támogatást nyújt. 19. Cikkely A Kormány jelen Megállapodás mellékletében nem szerepl ó, járadék alapjául nem szolgáló volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezését a Református Egyház javára a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésér ól szóló 1991. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) rendelkezéseinek megfelel óen, 1999 és 2011 között évenkénti egyenletes, értékarányos ütemezésben hajtja végre. 20. Cikkely A Kormány és a Református Egyház az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételér ól szóló 1997. évi CXXIV. törvény 3. -a alapján közös megegyezéssel az Etv. hatálya alá tartozó, a Református Egyház által nem természetben visszakért, számára át nem adott, vagy az Etv. 2. -ának (4) bekezdés szerint nem rendezett egyházi ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igényt járadék forrásává alakítja át. A mellékletben felsorolt ingatlanok közösen elfogadott értékbecsléssel megállapított összértéke 6 656 000 000 Ft. A hivatkozott törvény 3. (1) és (2) bekezdései szerint ezen járadékalap után 1998., 1999. és 2000. években az összérték évi 4,5%-a (1998-ban 299,520 millió Ft), a 2001. évt ól pedig évi 5%-a alapján számított járadék illeti meg a Református Egyházat. Az itt megnevezett törvénynek megfelel óen az el óbb meghatározott járadék összegét évente a forint átlagos leértékelésének az állami költségvetés éves tervezésekor számított ütemének megfelel ó mértékben növelni, és az állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követ óen a tényleges leértékelés mértékének megfelel óen módosítani kell. Az éves járadék egynegyedét kivéve az 1998. évet negyedévenként, az adott negyedév els ó hónapjának 10. napjáig kell rendelkezésre bocsátani, a szükséges korrekciót pedig egy összegben kell a Református Egyháznak átutalni az állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követ ó hónap utolsó napjáig. A járadék folyósítása a Református Egyház jogutód nélküli megsz únéséig tart. 21. Cikkely A Felek a Református Egyház tevékenységének állam általi anyagi támogatásával kapcsolatban továbbá megállapítják, hogy: A Magyar Köztársaság Országgy úlése 1997. év során több olyan törvényjavaslatot fogadott el, amely a Református Egyház m úködésének anyagi feltételeit jelent ósen megváltoztatta. A törvényjavaslatok 1997. évi el ókészítése és vitája során a Református Egyház nyilvánosságra hozta azt az álláspontját, hogy a Református Egyház hitéleti és közszolgálati tevékenységével arányos mérték ú anyagi feltételek megteremtésére a javaslatokban megfogalmazott módszerek nem alkalmasak. Az 1997. év során elfogadott törvények hatálybalépését követ óen bebizonyosodott, hogy a Református Egyház m úködésének anyagi feltételeit illet óen más egyházakhoz és saját korábbi helyzetéhez képest is összességében hátrányosabb helyzetbe került, és ennek fennmaradása a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 15. -ának (3) bekezdésébe ütköz ó különbségtételhez vezetne a Református Egyház hátrányára. Ez a hátrányos helyzet alapvet óen abból fakad, hogy az Etv. módosítása folytán járadékalappá alakítható ingatlanvagyon értéke a Református Egyház esetében igen alacsony, els ósorban azért, mert volt ingatlanainak kiemelked óen nagy részét igényelte természetben vissza az egész társadalom érdekeit szolgáló közszolgálati feladatokhoz, és az alacsony összeg ú járadék jogosultjai is csak a valamikori ingatlantulajdonos önálló jogi személyiség ú egyházközségek lehetnek. A Kormány és a Református Egyház az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeir ól
1999/45. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2901 szóló 1997. évi CXXIV. törvény 3. -a (3) bekezdésének megfelel óen megvizsgálta a Református Egyház által benyújtott, nem természetben visszaigényelt ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény járadékká alakítására vonatkozó kéréshez csatolt, értékfeltüntetést is tartalmazó ingatlanjegyzéket, és megállapította, hogy az annak alapján folyósítandó járadék összege nem elégséges ahhoz, hogy a Református Egyház az általa már hosszabb ideje ténylegesen megvalósított, a társadalom által igényelt és igénybe vett tevékenységét a korábbi szinten fenn tudja tartani. Mindezek figyelembevételével, annak érdekében, hogy a Református Egyház tevékenységének sz úkítésére ne kényszerüljön, és biztosíthatóvá váljanak a Református Egyházat megillet ó, más egyházakkal azonos jogok és az azok gyakorlását lehet óvé tev ó feltételek, a Kormány és a Református Egyház a nem természetben visszaigényelt ingatlanok alapján járó járadék kiegészítésében állapodnak meg. A járadék kiegészítésének összegét 1999. évt ól kölcsönösen elfogadott szempontok és értékelés alapján 970,528 millió Ft-ban állapítják meg. A járadék kiegészítését, amely hitéleti és közszolgálati célokra egyaránt felhasználható az ingatlanjáradékkal együtt, évente azonos feltételekkel és valorizációval kell a Református Egyház számára folyósítani. A Református Egyház az Etv.-n alapuló, a törvény 2. -ának (5) bekezdése alapján rendezend ó a Megállapodás mellékletében megnevezett ingatlanigényeiért járó kártalanítást jelen Megállapodásban foglaltak teljesítésével kielégítettnek tekinti. A Kormány a Református Egyházzal történ ó el ózetes egyeztetés nélkül nem kezdeményezi, és nem támogatja olyan jogszabály megalkotását vagy hatályos jogszabály olyan módosítását, amely a Református Egyházat vagy a jelen Megállapodást érinti, illetve amely a Református Egyházat, egyházi személyeket vagy az egyházi tevékenységet megillet ó jelenleg hatályos törvényekben foglalt kedvezményeket sz úkítené. A Református Egyház jelen Megállapodásban foglaltakkal ellentétes jogszabályalkotást nem kezdeményez, és nem támogat. 25. Cikkely A Felek kijelentik, hogy a jelen Megállapodás 21. Cikkelyének a járadék alapjául szolgáló ingatlanok értékén túlmen óen meghatározott, járadék kiegészítésér ól szóló rendelkezései az 1997. évi CXXIV. törvény vonatkozó el óírásainak értelemszer ú módosításával egyidej úleg lépnek hatályba. A Kormány kötelezettséget vállal arra, hogy e módosításokat kezdeményezi a Magyar Köztársaság Országgy úlésénél. A Megállapodás egyéb részei az aláírást követ óen hatályosak és végrehajthatóak. 26. Cikkely A Felek rögzítik, hogy a Megállapodás módosítására vagy megszüntetésére csak írásba foglalt közös megegyezéssel kerülhet sor. A Magyar Köztársaság Kormánya nevében A Magyarországi Református Egyház nevében 22. Cikkely A Kormány lehet óségei szerint továbbra is rendkívüli támogatást biztosít a Református Egyház által meghatározott célokra. Negyedik fejezet Záró rendelkezések 23. Cikkely A Felek kijelentik, hogy jelen Megállapodás aláírására kell ó felhatalmazással rendelkeznek. V. rész KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK A Magyar Nemzeti Bank 2/1999. (MK 45.) MNB közleménye a jegybanki alapkamat mértékér ól A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 15. -ának (1) bekezdése értelmében közöljük, hogy a jegybanki alapkamat mértéke 1999. június 1. napjától 15,5%. Magyar Nemzeti Bank 24. Cikkely Helyesbítés: A Magyar Közlöny 1999. évi 7. számában kihirdetett, a személyi azonosító használatával kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szóló 13/1999. (II. 1.) Korm. rendelet 34. -ának (2) bekezdésében, 45. -ában, 50. -ában, 51. -ának (2) bekezdésében, 62. -ában és 1. számú mellékletében említett központi hivatal új elnevezése helyesen:,, Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (Kézirathiba)