tisztelettel meghívja Önt A talajtípusra szabott gazdálkodásról című regionális szakmai fórumra.

Meghívó Az AGRO.bio Hungary Kft., a Syngenta Kft., a Yara Hungária, a Vaderstad Kft. és a Magyar Tudományos Akadémia MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet tisztelettel meghívja Önt A talajtípusra szabott gazdálkodásról című regionális szakmai fórumra. HELYSZÍN: Magyar Tudományos Akadémia MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2. IDŐPONT: 2018. február 28. PROGRAM: 8.30 Érkezés, regisztráció 9.00 Köszöntő Dr. Balázs Ervin főigazgató Megnyitó Daoda Zoltán szakmai igazgató 9.10 Szakmai előadások A csernozjom talaj bemutatása, agronómiai jellemzése dr. Árendás Tamás tudományos főmunkatárs Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet Talajművelési eljárások és a csernozjom talajon alkalmazható eszközök dr. Kalmár Tibor ügyvezető, Vaderstad Kft. A csernozjom talajon sikerrel termeszthető növények köre, fajtahasználat dr. Vida Gyula, dr. Marton L. Csaba tudományos osztályvezetők Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet A tápanyaggazdálkodás sarkalatos pontjai a csernozjom talajon, és amire figyelni kell dr. Térmeg János szaktanácsadó, YARA Hungária A fajtahasználat és a növényvédelem sajátosságai a csernozjom talajon Syngenta Mikrobiológiai támogatás a csernozjom talajon a tápanyaghasznosítás, a humusz- és vízgazdálkodás valamint a biokontroll területén Szabó István üzletfejlesztési menedzser Kérdések, hozzászólások 13.00 Ebéd A fórumon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a www.regionalisszakmaiforum.hu oldalon lehet.

Martonvásár, 2018. február 28. A talajtípusra szabott gazdálkodásról A csernozjom talaj bemutatása, agronómiai jellemzése Árendás Tamás tudományos főmunkatárs, MTA ATK Martonvásár

Magyarország genetikus talajtérképe váztalajok 8,3% kőzethatású talajok 2,8% ar a erdőtalajok 34,6% csernozjom talajok 22,4% szikes talajok 6% réti talajok 13,1% Láptalajok 1,6% öntés talajok 11,2%

Csernozjom talajok Magyarországon

A ser ozjo talajok fő jelle zői Ősi füves övé ytakaró alatt ekövetkezett talajképződés humuszanyagok felhalmozódása; kedvező, morzsalékos szerkezet kialakulása; kalciummal telített talajoldat kétirányú mozgása; kiváló vízáteresztő és víztartó képesség; jó tápanyag-szolgáltató képesség;

Csernozjom talaj Martonvásár, 2017 A - egye letese hu uszos felső szint B - egye letese sökke ő hu usztartal ú át e eti szint C - talajképző kőzet Talajszint Mélység cm CaCO 3 % ph H2O Humusz % Izzítási veszt. % A sz 0-28 1,13 7,00 2,84 5,18 A 1 28-50 1,46 7,30 2,83 5,15 A 2 50-80 1,78 8,20 2,32 4,76 B 80-110 26,90 8,40 1,15 3,56 C 110-135 28,10 8,60-2,62 C g 135-(150) 31,70 8,90-2,09

A talaj makro- és mikro-szi te is sokszí ű heterogé, élő re dszer Martonvásár, 1956

Csernozjom talajok homogenitása. Martonvásár, 2017 www.google.hu/maps/place/martonvásár

Erodált csernozjom talaj Martonvásár, 2017 Talajszint Mélység cm CaCO 3 % ph H2O Humusz % Izzítási veszt. % A sz 0-35 13,60 8,00 2,08 4,86 B 35-60 22,20 8,60-2,39 C 60-(80) 20,80 8,70-1,83

N0 P0 K0

Növénytermesztési tényezők hatása a kukorica szemtermésére. Martonvásár, 1960-1994 (Győrffy és Berzsenyi 1994) ABCDe 8,06 ABCdE 6,29 ABcDE 5,03 AbCDE 6,04 abcde 4,97 ABCDE 8,37 abcde 1,97 0 2 4 6 8 10 szemtermés t/ha a: trágyázás nélkül A: 60 t/ha istállótr./4 év + N 140 P 60 K 70 /év b: 35.000 növény/ha B: 70.000 növény/ha c: Aranyözön, Mindszentp. sárga átl. C: adott évben a két legjobb hibrid átl. d: gyenge ápolás (késői kézi kapálás) D: vegyszeres gyomirtás e: sekélyszántás (14 cm) E: mélyszántás (28 cm)

A vetésforgó hatása a búza termésére (%) Berzse yi és Győrffy 199 Relatív termés (monokultúra=100%) 180 160 140 120 100 Monokultúra: 2,42 t/ha (100%) Monokultúra: 3,76 t/ha (100%) 123 115 114 110 134 128 171 140 B-K B-L B-K-L B-K-T-Bo Vetésforgó Trágyázatlan Trágyázott K kukorica; B őszi búza; L lucerna; T tavaszi árpa; Bo borsó

Relatív termés (monokultúra=100%) A vetésforgó hatása a kukorica termésére (%) Berzse yi és Győrffy 199 180 160 Monokultúra: 4,67 t/ha (100%) Monokultúra: 6,89 t/ha (100%) 140 120 100 112 104 119 120 126 102 109 112 K-B K-L K-L-B K-T-Bo-B Trágyázatlan Trágyázott K kukorica; B őszi búza; L lucerna; T tavaszi árpa; Bo borsó

http://www.met.hu Magyarország éghajlati körzetei (Péczeli György munkája alapján)

Átlagos éves csapadékösszeg Magyarországon, 1971-2000. http://www.met.hu

A talajban maradt P utóhatása és az évenkénti friss P (80 kg/ha P 2 O 5 )hatása a kukorica, a búza terméstöbbleteire, valamint azok időbeli trendjeire. Martonvásár, 1975-2014.

A kukorica P-reakciója e térő év ár t Martonvásár, 1999-2003 12 szemtermés t/ha 10 8 6 4 2 0 Δcsapad.= +155 mm Hőségnap=16 Δcsapad.= -124 mm Hőségnap=47 Δcsapad.= -134 mm Hőségnap=70 7,86 9,37 9,65 4,67 4,66 6,84 3,38 3,61 4,70 1999 2000 2003 0/NK NPK/NK NK/NPK

A talaj ké hatásá ak hatása a tápele ek felvehetőségére Talaj ph Optimális ph-intervallum

Számosállat létszám (A) és szervestrágya mennyiség (B). Magyarország, 1945-2013. A B Forrás: www.ksh.hu/agrarcenzusok_hosszu_idosorok_tablak; Csathó és Radimszky 2005 Az istállótrágya mezo- és mikroelem-szolgáltató képességére utal, hogy a hetvenes években, valamint a nyolcvanas évek első felében ilyen formában juttattuk ki a Ca 10-14%-át, a Mg 40%-át, a Fe 42%-át, a Mn 47 %-át, a Cu 54 %-át, valamint a Zn 80-86 %- át. (Árendás 1999)

A foszfor-trágyázás hatása a kukorica szemtermésére. Mészlepedékes csernozjom talaj, Nagyhörcsök, 2006. (Csathó 2009) 12 10 Szemtermés t/ha 8 6 4 2 9,6 10,13 8,34 6,06 5,25 0 P0 P50 P100 P150 P200 P 2 O 5 adag kg/ha/év Zn levéltrágyázás nélkül

A foszfor és cink trágyázás hatása a kukorica szemtermésére. Mészlepedékes csernozjom talaj, Nagyhörcsök, 2006. (Csathó 2009) 12 10 Szemtermés t/ha 8 6 4 2 9,6 10,13 10,45 9,34 9,97 8,34 6,06 7,08 5,25 9,06 0 P0 P50 P100 P150 P200 P 2 O 5 adag kg/ha/év Zn levéltrágyázás nélkül Zn levéltrágyával

A Zn-trágya hatása a kukorica termésére. Martonvásár, 2012 Ellátottsági kategória: P jó; Zn - gyenge

Köszönöm a figyelmet!

A mezőségi talajok művelési irányelvei és eszközei Dr. Kalmár Tibor 20 / 3939 640 tibor.kalmar@vaderstad.com

A mezőségi talajok Agyagfrakció 35-60%, kötöttség szerint középkötött talajok (K A 38-50) Művelhetőség: nyirkos állapotban jó minőségben, legkevesebb kárral és energiával művelhető, a hatás tartós száraz állapotban bolygatva könnyebben, nedves állapotban nehezen, hosszabb időszak alatt javítható károk keletkeznek, a hatástartam változó Jó víz-, hő-, levegő-, és tápanyaggazdálkodás Jó művelhetőség

A mezőségi talajok művelési irányelvei Művelés célja: a kedvező tulajdonságok (humuszképződés, mély termőréteg, morzsásodás, jó vízgazdálkodás és művelhetőség) megóvása, a káros folyamatokat előidéző körülmények csökkentése Művelési hibák (a kedvező talajtulajdonságokat lerontják): védtelen felszín, a talaj kiszárítása rögösítés, porosítás taposás, talpgyúrás vízbefogadó képesség lerontása szervesanyag-veszteség előmozdítása elgyomosítás

A mezőségi talajok művelési irányelvei Művelési fogások: Felszínvédelem minél hosszabb ideig Nedvesség-, szerkezet-, szervesanyag kímélés Vízbefogadó és tároló képesség javítása és fenntartása Nedves talajállapotnál a talpképző eszközök kerülése A megújulás elősegítése idényen kívül Változatos művelési mélység és mód A gyomterjedés megakadályozása

Tarlóművelés A mezőségi talajok művelési irányelvei Mulcshagyó tarlóhántás, hő- és csapadék stressz elleni védelem (síktárcsa, kultivátor) A száraz évjáratokban egy ideig maradhat tarlóban a talaj, amíg a hántás feltételei kedvezőbbé válnak Az árva- és gyomkelés védő szerepének kihasználása, majd jól időzített tarlóápolás Mechanikai vagy vegyszeres ápolás a csapadék- és gyomviszonyok függvényében A talaj regenerálódásának segítése takaró- vagy zöldtrágya növények alkalmazásával

Alapművelés A mezőségi talajok művelési irányelvei Nyár végi és őszi művelésű növények alá száraz idényben lazítás és porhanyítás Nehéz szántóföldi kultivátorok 30-35 cm mélységig Ez alatt tömör talajon középmélylazítás (nem lehet évben megjelelölt lazítási fordulót alkalmazni) Csapadékos idényben minél kisebb kárt okozó művelés kultivátorral A csapadékos aratási idényben okozott károk enyhítése a következő idényben Szántott talajok egyengetése ősszel

A mezőségi talajok művelési irányelvei Magágykészítés és vetés Szántott talajok tárcsás elmunkálása, a tavaszi simítózás számos magágyhiba előidézője Eszközkombinációk használata javasolt Kapcsolt elmunkálás+magágykészítés vagy magágykészítés+vetés (nyár végi, őszi és több tavaszi vetésű növény) Aprómorzsák csak a vetés mélységében, érdesített felszín kialakítása Profilos felszín kialakítása csökkenti a szél okozta talajelhordást

A talajtömörödés eredete, formái Természetes Gazdálkodási (mechanikai stressz) -Kevés szerves és szervetlen kolloidokat tartalmazó talajokban -Vízvesztés, száradás, csapadék, hosszabb vízborítás hatására Forrás: Dr. Birkás M. Taposási (technológiai) Magágy alap túltömörítés Művelési - nedves talaj művelésekor a gépek tömege, a művelő-elemek nyomása, kenése, gyúrása - azonos mélységű művelés esetén a művelő-elemek ismételt talajra gyakorolt nyomása. Tárcsatalp (6-18 cm alatt) Eketalp (20-36 cm között) Szárnyas kultivátor, vagy lazító is talpat képez nedves talajban!!!

Magágy-alap vastagodás A felszínen száraz, 5-6 cm alatt nedves (a kéreg miatt lassan száradó) talajokon Magágykészítéskor alakult ki napraforgó, kukorica, szójatáblákon A főgyökerek átnőnek a vastag magágy alapon, az oldalgyökerek a felszínhez közel, 1-2 cm alatt terjeszkednek Átlagos idényben, amikor a talaj felső rétege 7-10 naponta beázik, kicsi a kockázata Forrás: Dr. Birkás M.

Természetes eredetű vízpangás A mélyebb fekvésű területeken, a vizet nehezen áteresztő talajokon, a földalatti vízerek mentén belvízkárok keletkeztek A természetes eredetű vízpangás nem gazdálkodói hiba Forrás: Dr. Birkás M.

Művelési, taposási eredetű vízpangás Hibás vagy kényszerművelés következménye Nedves talajon való járás és művelés Tárcsatalp, eketalp Vertikális vízmozgás akadályozott Forrás: Dr. Birkás M.

Ülepedés Az ülepedés a legtöbb talajtípuson bekövetkezik, de szervesanyag csökkenés (degradált szerkezet) hatására erőteljesebbé válik Súlyos esetben az ülepedett réteg felszíntől mért vastagsága akár a 10 cm-t is elérheti Forrás: Dr. Birkás M.

Repedezés Repedésbe süllyedt kukorica A nedvességgel túltelített, majd gyorsan kiszáradt, kolloidban gazdag (réti) talajokon gyakori Mélyen repedeznek a szikes, a szerves anyagban szegény talajok Azok a talajok, amelyek fizikai állapota jelentősen eltér a felső művelt, és az alatta lévő, ritkán, vagy egyáltalán nem bolygatott rétegben Forrás: Dr. Birkás M.

A rögösödés és porosodás okai és következményei Forrás: Dr. Birkás M. SZÁRAZ TALAJ + Tömörödött talajállapot + Alkalmatlan eszköz = RÖGÖSÖDÉS Mechanikai + klímahatások = porosodás Mechanikai hatás Mechanikai hatás Beázás Kiszáradás Rögösödés POROSODÁS Eliszapolódás Cserepesedés Por lemosódás Tömörödés, Tömör réteg kiterjedése, Rögösödési hajlam növekedése Összetett károk

Elporosodás, eliszapolódás Szalonna Forrás: Dr. Birkás M. Fagy-por Eliszapolódik, kérgesedik, lemosódik

Forrás: Dr. Birkás M. Porlemosódás, művelőtalp vastagodás

A talajművelés szemléletmódja megváltozott Növény igénye = növény-központú művelés (~1975-ig) Talajminőség javítás és fenntartás = talaj-központú művelés (1975-2000) Klímaveszteség csökkentés = klíma-központú művelés (2000-) ~2000-től a klímaközpontú-talajművelés feladata a talajminőség javításán, fenntartásán keresztül a klíma eredetű károk csökkentése (Birkás 2009) A megkímélt szerkezetű, kedvező nedvesség forgalmú talajon bármely növény igénye kisebb energiával, és minimális károsítással érhető el Az alul/túlművelt talaj klímaérzékeny

A talaj kritikus időszakai Amelyek alatt a minőségét és a benne zajló kedvező folyamatokat különösen veszélyeztetik a klimatikus jelenségek, pl. hő-, és eső stressz, ill. ezek következményei (kiszáradás, ülepedés, eliszapolódás, kérgesedés, mohosodás). 1. Nyári tarló-fázis a hőstressz, a csapó esők miatt 2. Nyár végi vetés a száraz vagy a nedves időszak nehézségei miatt 3. Tavaszi vetés a téli vízgyűjtés eredménye és a hőmérséklet szélsőségei miatt 4. Őszi művelési időszak a talajok száraz vagy túl nedves állapota miatt 5. Az áttelelés a talaj elporosodása, annak következményei, és az ősszel okozott károk enyhülésének elmaradása miatt A talaj a kritikus időszakok alatt kiemelt védelemre szorul, ilyenkor nem a megszokott, hanem a kímélő művelés eszköztárából kell kármegelőző és kárenyhítő módszereket választani. Forrás: Dr. Birkás M.

Klímakár súlyosbító talajművelési szokások 1. Nagy vízvesztés nyáron A tarlók védőréteg nélkül hagyása (hántatlan, takaratlan) Mély, lezáratlan hántás, vízvesztő felszín 2. A nedvesség mozgását gátló tömörödés, 15, 20, 25 cm alatt (1) a csapadék hasznosulása rossz, (2) a mélyebb rétegek nedvessége nem juthat fel a gyökérzónába 3. A talajállapot túlbecsülése 4. Tárcsatalp tömörödéssel lerontott talajon tárcsás alapművelés az utónövény alá (búza után repce; repce után búza 10-12 cm-ig lazult talajon) Forrás: Dr. Birkás M.

5. Az őszi szántások kései elmunkálása - vízvesztés ősszel, télen és kora tavasszal és fagypor képződés 6. Talajszerkezet rombolás, rögösítés, porosítás előidézése a nedvességhez alkalmatlan műveléssel, a talaj cserepesedési hajlamának növekedése Forrás: Dr. Birkás M.

7. Sikertelen talajállapot javítás mélyen kiszárított vagy beázott talajon 8. Talpképző eszköz (hagyományos tárcsa) alkalmazása szántás és lazítás elmunkálására 15 cm alatt nedves talajon 9. A szerves anyag utánpótlás elhanyagolása Felszínvédő értékes anyag, talajba juttatva szerves anyag-forrás Éveken át szénvesztően művelt, elporosított talaj Forrás: Dr. Birkás M.

10. Vízvesztés tavaszi magágykészítéskor (előkészítés több nappal vetés előtt) 11. A magágy alatti réteg túltömörítése (túl vastag magágy-alap) 12. A felszínvédelem (mulcs) hiánya a kritikus hónapokban (hő- és zápor-stressz) Forrás: Dr. Birkás M.

Nedvességkímélő művelés Tömörödés megszüntetése Felszíntakarás betakarítás után 45-55% tarlóhántás után 35-45% alapművelés után (ősz) 25-35% alapművelés után (tavasz) 15-25% vetés után 15-25% Felületcsökkentés Szervesanyag-kímélő művelés Rögösítés elkerülése száraz időben Elgyomosodás megakadályozása

Szervesanyag / szén-kímélés A talaj szerves anyaga hatással van: A lebontás (mineralizáció) és építés (humifikáció) mikrobiális és biokémiai folyamatok eredménye 1. a művelhetőség talajnedvesség tartományára, 2. a talaj hordképességére, 3. a kialakítható lazultságra és a lazultság hatástartamára, 4. a talajszerkezet tartósságára, vízállóságára, 5. a talaj víztartó képességére, 6. a talajbiológiai folyamatokra. Ősállapotú talaj: építés = lebontás Intenzív művelés: építés lebontás Direktvetés: építés = lebontás (a legfelső rétegben) Tartósan szerkezet- és szervesanyag-kímélő művelés: építés = lebontás A szerkezet szempontjából fontos szerves anyagok minőségi sorrendje: 1. tarló- és gyökérmaradványok, 2. zöldtrágya, 3. istállótrágya, 4. komposzt Forrás: Dr. Birkás M.

C-kímélő művelés Szervesanyag / szén-kímélő művelés ha a friss művelés után csak 30-40%-kal haladja meg a légkörit a talaj CO2 kibocsátása 2-3 hét múlva felgyorsul a bontás, és ekkor sem több, mint a légköri 2-2.5 szerese a mulcshagyó síktárcsás, a kultivátoros művelés, a nyirkos talaj szántása, a száraz talaj lazítása (ha el van munkálva) C-kímélő Szerves anyag kímélő művelés szántás 2-4 évente kerülni kell a talaj nyári kiszáradását, tárcsával és ekével való művelését tömörödés megszüntetése lazítással humuszbontó folyamatok visszaszorítása (tavasz, nyári, nyár végi művelések)

Szénmérleg-számítás búza után vetett repce esetére Szén bevétel t/ha Talajművelés (szénvesztő) Szénveszteség (t/ha/idény) Talajművelés (szénkímélő) Szénveszteség (t/ha/idény) Szalma 5,0 Tarlóhántás rossz 0,59 0,64 Tarlóhántás jó 0,33 0,41 Szalma C 2,0 Gyomos tarló 0,02 0,06 Perzselő gyomirtás 0,02 0,06 Gyökér 2,5 Szántás 22-25 cm, nyitott Gyökér C 1,0 Elmunkálás tárcsa + henger Magágykészítés 1-/2x + vetés 2,58 2,63 Kultivátoros alapművelés 32-35 cm 0,32 0,39 Crossboard simító + henger (ha kell) 0,08 0,12 Magágykészítés, vetés 1 nap! 0,8 0,97 0,006 0,008 0,03 0,037 Egyéb gépmozgás 0,152 0,323 Egyéb gépmozgás 0,152 0,323 Összes szénbevétel 3,00 Szénveszteség 3,71 4,12 Szénveszteség 1,34 1,81 Egyenleg I. - 0, 71 / - 1,12 +1,66 / +1,19 Gyökér és tarlócsonk 1,55 Kockázat: szénfogyás Szén- és humusz gyarapodás C-tartalma 0,62 Tműv. ugyanaz 3,71 4,12 Tműv. ugyanaz 1,34 1,81 Egyenleg II. - 3,09 / - 3,50-0,72 / - 1,19 Nagy kockázat: nagy szénfogyás Közepes kockázat: szénfogyás Forrás: Dr. Birkás M.

Tarlómaradványok ipari hasznosítása Hátrányok Szerves anyag utánpótlás elvesztése Késedelmes tarlóművelés Fedetlen tarló kiszárad, művelhetősége romlik Taposási kár Gyomosodás Tápanyagveszteség Előnyök Árbevétel Könnyebb művelés Kevesebb növényvédelmi probléma Forrás: Dr. Birkás M.

A szerkezetkímélő művelés 1. Előzzük meg a talaj tömörödését 2. Ne járjunk nedves talajon és ne bolygassuk 3. A száraz talajt kíméletes porhanyítsa, rögösítés elkerülése 4. Az alul- és a túlművelés káros 5. Ne szárítsuk ki a talajt (elmunkálás) 6. Takarjuk a felszínt (mulcs) 7. Szervesanyag-körforgás biztosítása 8. A talaj biológiai tevékenységére kedvező növények termesztése (zöldtrágya) Forrás: Dr. Birkás M.

Carrier 420-1225 síktárcsa

Új generációs Carrier L / XL 425-625

TopDown 300-700 kultivátor

Opus 400-700 kultivátor

Cultus 300-400 kultivátor

NZ Aggressive 500-1000 magágykészítő

Ferox 500-900 magágykészítő

Väderstad gabonavetőgépek Rapid 300-400 S/C Rapid A 400-800 S/C Spirit 400-900 S Spirit 400-900 C

Tempo szemenkénti vetőgép

Köszönöm a figyelmet! Köszönet Dr. Birkás Mártának az előadás anyagának összeállításában nyújtott segítségéért!

Kukoricahibridek csernozjom talajra Marton L. Csaba 2018. március 26.

A búza, kukorica és a rizs vetésterülete, termésátlaga és összes termése a Világon (2000-2017) Terület (M ha) Átlag (t/ha) Termés Termés (M tonna) (M tonna) 2000 2000 2017 Búza 215 2,7 590 755 Kukorica 140 4,4 605 1070 Rizs 153 3,9 602 484 2018. március 26. Dr. Marton L. Csaba

10 Hazai kukorica átlagtermés 1951-2017 Hungary 9 8 7 6 5 4 y = 0,1433x - 278,52 R² = 0,8991 3 2 y = 0,0269x - 47,919 R² = 0,0484 1 0 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020

1113 2386 1691 1980 2160 2516 2713 2903 3480 3952 2223 3793 2826 2613 3607 3907 2857 3550 3000 2540 5810 3580 2310 2350 3190 5700 4950 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Kg/ha Kukorica vetőmag termésátlag (kg/ha) Magyarországon kg/ha

700 mm Az év első nyolc hónapjában hullott csapadék 2008-2017 639,6 Diagramcím 600 500 504,7 503,7 428,9 400 338 350,8 300 281,4 277,3 200 182,3 201,4 100 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Extrém száraz évek gyakorosága (1860-2000 Szász szárazság index ) Hungary 60 50 % 40 Dry 30 20 10 22,5 30,0 46,0 52,6 0 1860-1900 1900-1940 1940-1980 1981-2000

12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 Marton L. Csaba 2018. március 26. tonna/ha 1871-1875 1876-1880 1881-1885 1886-1890 1891-1895 1896-1900 1901-1905 1906-1910 1911-1915 1916-1920 1921-1925 1926-1930 1931-1935 1936-1940 1941-1945 1946-1950 1951-1955 1956-1960 1961-1965 1966-1970 1971-1975 1976-1980 1981-1985 1986-1990 1991-1995 1996-2000 2001-2005 2006-2010 Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok kukorica termésének változásai az elmúlt több mint 100 évben Magyarország USA

2018. március 26. Marton L. Csaba

Ukrajna kukorica termése (1992-2016) Hungary 35 30 25 Million tons 20 15 10 5 0 Marton L. Csaba 2018. március 26.

Magyarország részesedése az EU mg.-i kibocsátásából 2016-ban Hungary 25 20 20,2 15 13,6 10 9,4 5 0 2,5 Crop production 5,3 3,4 2,7 1,9 2,1 0,9 Cereals Wheat Maize Oil seeds Rape Sunflower Fresh furits Fresh wegetables Grape and vine

Hungary -4822-2609 -1817-1474 -1455-1364 -1041-613 -525-439 -282-112 -86-85 -80-74 -63-58 -37-33 -28 0 74 117 209 633 2929 7249 8000 6000 4000 2000 0-2000 -4000-6000 Spain Netherlands Italy Portugal Great-Britain Germany Romania Ireland Austria Greece Slovenia Belgium Finland Sweden Malta Croatia Luxemburg Denmark Lithuania Latvia Estonia Cyprus Poland Slovakia Czech Republic Bulgaria Hungary Franch Balance 1000 ton/year Kukorica mérleg EU-28 országban (termelés - felhasználás) 10 év átlaga (2003-2013)

Magyarország, Hollandia és Spanyolország sertésállományának változása (1961-2013) Forrás: http://faostat.fao.org/site/573/desktopdefault.aspx?pageid=573#ancor

Magyarország, Hollandia és Spanyolország sertésállományának változása (1961 2013) Forrás: http://faostat.fao.org/site/573/desktopdefault.aspx?pageid=573#ancor

2018. március 26. Dr. Marton L. Csaba

Elméleti megalapozás a kukoricatermesztés globális szinten 60 % mértékű növeléséhez 2050-ig.

Mv170 FAO 170 Szemes-Siló Hidegtűrő Gyors kezdeti fejlődés Korai virágzás Gyors szemtelítődés Termés stabilitás Marton L. Csaba 2018. március 26.

Az Mv170 és a standardok virágzási ideje és FAO száma 600 500 400 y = 58,094x -4260,9 P0412, DK5401 DK5007 P0023 DK4943 300 200 Mv170 PR37N01 DK4590 SY Ondina KWS 2370 DK 4014 FAO500 100 FAO -68,72 FAO200 FAO300 FAO400 0 70 72 74 76 78 80 82 84-100

FAO 240-299 (Igen korai) Hibrid neve FAO szám Hasznosítás Mv 270 270 szemes Mv 251 270 szemes Bodrog 290 szemes Mv 255 290 szemes Marton L. Csaba 2018. március 26.

FAO 300-399 (Korai) Hibrid neve FAO szám Hasznosítás Mv 277 310 szemes Hunor 350 szemes Mv350 350 szemes Mv343 360 szemes Mv Tarján 380 szemes Marton L. Csaba 2018. március 26.

FAO 400-599 (Közép és Késői) Hibrid neve FAO szám Hasznosítás Mv Koppány 420 szemes Miranda 460 szemes Danietta 460 szemes/siló Mv 500 510 szemes Marton L. Csaba 2018. március 26.

Ideális szemes kukorica Vékonyabb, kevésbé emészthető szár Ideális siló kukorica Vastagabb, jobban emészthető szár A cső fölött: jobban emészthető rostok A cső fölött: jobban emészthető rostok Csőeredés A cső alatt: rosszabbul emészthető rostok Csőeredés A cső alatt: rosszabbul emészthető rostok Extra levelek Marton L. Csaba 2018. március 26.

SILÓ HIBRIDEK FAO 300-399 FAO Hasznosítás MAROS 330 kettős NUTRISIL FAO 400-499 MEGASIL 450 kettős TISZA 470 kettős FAO 500-599 LACTOSIL CLASSIL 540 siló 560 SILOKING 530 siló MAXIMA 580 siló Mv MASSIL 610 siló Marton L. Csaba 2018. március 26.

ÁE 2017: Mv BUDASIL, Mv BALASIL, Mv SOMINA Mv 260, Mv Polus, Mv Benedek, Mv Sirius, Mv 331, Mv Lira, Mv Gorsium Mv IVANKA, Mv LUCA, Mv ATOSSA, Mv ANISSIA Mv 282, Mv 204, Mv 214, Mv 352 Mv DUCAT, Mv MARCO

Köszönöm a figyelmet! Marton L. Csaba 2018. március 26.

A tápanyaggazdálkodás sarkalatos pontjai a csernozjom talajon, és amire figyelni kell Martonvásár 2018.02.28. Térmeg János. 2018.02.28. Térmeg János 1

Csernozjom talajok Területi kiterjedés: 22.4 % A csernozjomok típusai: Öntés csernozjomok Kilúgzott csernozjom talajok Mészlepedékes csernozjom talajok Réti csernozjom talajok 2018.02.28. Térmeg János 2

Meszes, mészlepedékes csernozjom Jellemző tulajdonságok A Sötétbarna, feketésbarna, morzsás szerkezetű vályog. A szántott rétegben a szerkezet gyakran leromlott. Humusztartalom kb. 3%. Semleges körüli kémhatású. Átmenet fokozatos (0-30cm). B Sötétbarna, erősen morzsás szerkezetű vályog. Humusztartalma fokozatosan csökken. Szemcsék felületét többnyire jól kivehető világos, fakó szürke CaCO 3 lepedék borítja. A szint alsó részében mész-erek húzódnak. Kémhatásuk gyengén lúgos. Mésztartalmuk elég magas. (30-80 cm). C Sárga, barnássárga lösz, karbonátos homok, vályog, 2018.02.28. Térmeg János 3

2018.02.28. Térmeg János 4

Felvételt befolyásoló tényezők Térmeg János 2018.02.28. 5

Yara ajánlat 2018 Ökonómiai Jogi Ökológiai Edafikus Klimatikus 2018.0 Térm eg 2.28. 6

Ökonómia Költségszerkezet Talajt Növényt 2018.0 Térm eg 2.28. 7

A tudomány tud segíteni? Talajvizsgálat Levélvizsgálat Gyümölcs analízis Yara Megalab, Anglia, Pocklington: 250.000 db minta/év Térmeg János 2018.02.28. 8

Vizsgálati típusok: Talaj Növény Víz Szerves trágya Szilázs Komposzt Műtrágya Biológiai Térmeg János 2018.02.28. 9

Jogi környezet 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 6. Repce 1. termőhelyi kategória gyenge közepes jó N ellátottságú talajon 2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 190 180 160 3. II. barna erdőtalajok 180 170 150 4. III. réti és öntés talajok 170 160 140 2018.0 Térm eg 2.28. 10

A TERMESZTÉSI TÉNYEZŐK SZEREPE A Extenzív technológia /Pepó/ Intenzív technológia 20 % Évjárat 15 % 40 % Talaj 10 % 5 % Fajta 20 % 20 % Talajművelés 10 % 10 % Trágyázás 30 % 5 % Növényvédelem 15 % 100 % Összesen 100 % 2018.02.28.. Térmeg János 11

Térmeg János 2018.02.28. 12

TÉNYEZŐK HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÉRE TARTAMKÍSÉRLETBEN (Debrecen, 2004-2007, csernozjom talaj) Csapadékos évjárat (2005) Trágyázás 49% Vetésváltás 31% Száraz évjárat (2007) Trágyázás 48% Vetésváltás 28% Öntözés 3% Növényvéd. 17% Növényvéd. 9% Öntözés 15% Évjáratok átlaga (2004-2007) Évjárat 23% Trágyázás 38% Vetésváltás 23% Öntözés 3% Növényvéd. 13% Térm 2018.0 eg 13 2.28.

Vízfelhasználás a tápanyag ellátás függvényében l/kg (Mitscherlich és Beutelspacher 1938.) Transpirációs együttható l/kg Istálló+műtr.zott Istállótrágyázott Műtrágyzott Trágyázatlan 0 100 200 300 400 500 600 700 800 Térmeg János 2018.02.28. 14

Forrás: Citrus-Kert Térmeg János 2018.02.28.

A kukorica vízhasznosítása különböző évjáratban (Debrecen, csernozjom talaj, nem öntözött) Vetésváltás Műtrágyázás Száraz évjárat Átlagos évjárat termés kg/1 mm csapadék a vegetációs periódusban Monokultúra Kontroll N opt +PK 9,5 15,2 20,8 39,1 Bikultúra Kontroll N opt +PK 22,1 27,2 28,4 35,8 Trikultúra Kontroll N opt +PK 23,7 28,2 30,6 40,4 2018.02.28. Térmeg János 16 (Forrás: Pepó Péter)

17 Térmeg János 2018.02.28.

A P relatív felvehetősége a talajból (%) /Yara,Pavel Janik/ Dinamikát befolyásoló tényezők: Időszakosan más elemre van igény Növény biológiai sajátosságai (ütem, időszak) Talaj vetéskori hőmérséklete és nedvességtartalma ph Térmeg János 2018.02.28. 18

Kevert műtrágyák vs. komplex NPK-k kijuttatása Urea DAP MOP NPK Térmeg János 2018.02.28. 20

Az előállítás módja meghatározza az NPK különböző P formáinak keverékét 100 Share of total P (%) ~<10 80 60 40 20 0 ~>90 >90 (~100%) ~<90 ~>10 ~70 ~30 ~50 ~20 ~ 30 reactive P rock* MAP/DAP/TSP NPK Granular YaraMila Granular YaraMila Prills OrthoP and PolyP are water soluble phosphates DCP is citrate soluble phosphate Ortho Phosphates Poly Phosphates DCP Apatite YaraMila P-Extend - Webinar Oct. 12, 2017 22

Soil solution P [mg P/kg] Az orto-p P koncentrációjának változása a talajban, rövid idő után erősen csökken 40% lost in 2 weeks! Ortho-P (water-soluble) 0 10 20 30 40 50 60 70 Time [days] Térmeg János 2018.02.28. 23

P release [mg P/g DCP-P] 600 500 400 DCP P- állandó sebességgel, folyamatos P- tápellátást biztosít A felszabadulási sebesség körülbelül 7,5 mg P / g DCP-P x nap 300 200 100 0 days after application 160 mg P/L potting soil, ph 6.1. Soil solution obtained by excess irrigation 3 10 17 24 31 38 45 52 59 66 73 A DCP-P nem adszorbeálódik a vas- és alumínium-hidroxidokkal Source: Yara, Research Centre Hanninghof, YaraMila P-Extend - Webinar Oct. 12, 2017 24

A polifoszfát-tartalom növeli a növények számára felvehető foszfor koncentrációját a talajoldatban A növények számára felvehető P-tartalom a talajoldatban (mg Ortho-P/L) 0,8 0,6 no P Orthophosphates Polyphosphates 0,4 0,2 0 0 20 40 60 80 100 120 0 Talaj: öntés agyag, ph 7 Luis Torres, Master thesis (2003) 20 40 60 80 100 Idő (napok)

Őszi búza foszfor felvételi dinamikája Térmeg János 2018.02.28. 26

YaraMila TM család tagjai Szántóföldre javasolt termékek: P/K NPK 9-12-25 0,48 NPK 14-14-21 0,61 NPK 7-20-28 0,71 NPK 18-11-13 0,84 NPK 8-24-24 1,0 NPK 16-27-7 3,8 Mg,S,Cu, B, Zn, Fe, Mn YaraMila Starter N10,5, P47, Zn1,8 B 0,1 Térmeg János 2018.02.28. 27

További termékek NPK 16-16-16 NPK 20-20-0 ICL NPK 8-24-8 S0 3 21%; CaO 12% NP 7-21 MgO 2%; SO 3 25% NP 12-27 MgO 1%; S0 3 23%; CaO 1% PK 28-20 S0 3 5,1%; CaO 16,9% Kálisó Térmeg János 2018.02.28. 28

Starterműtrágyázás Feltétlenül ajánlott a starterműtrágyázás, ha a foszfor alapműtrágyázás ősszel történt, vagy nem volt talaj ph <6,5-> 7,5 várhatón alacsony a talajhőmérséklet a vetés korai Térmeg János 2018.02.28. 29

YaraMila Starter 10,5-47 Összetétele: Nitrogén 10,5 %, P2O5 47,0 %, Cink 1,8,0 %, Bór 0,1 % Szemcseméret: 0,5-1 mm Sűrűség: 0, 9 kg/l YaraMila 16-27-7 + YaraMila 8-24-24+ NPK 20-20-0 NPK 7-21-0 Térmeg János 2018.02.28. 30

A gáznemű ammónia veszteség elfogadott emissziós faktorai az EU-ban, különféle nitrogénműtrágyák esetén (EU standard referencia) N-műtrágya Gáznemű ammónia veszteség [a kijuttatott N %-ában ] MAS / AN 2% / 3% UAN 11% Karbamid 20% Ref.: EMEP/EEA emission inventory guidebook 2009 and 2013 Térmeg János 2018.02.28. 31

Mit ajánlunk fejtrágyázásra 1. Alkalmazásukkal kiegyensúlyozott nitrogén ellátás valósítható meg: azonnal + folyamatosan 2. Pozitív hatással vannak a talaj tulajdonságaira: kevésbé savanyít, nem immobilis YaraBela Extran 27 YaraBela Sulfan 24+S+Ca 3. Alacsony szintű nitrogén veszteség: csökkenő kimosódás és légköri emisszió Térmeg János 2018.02.28. 34

2018.0 Térm eg 2.28. 36

Superstart + 40%Tropicote 60%Karbamid 2018.0 Térm eg 2.28. 37

Superstart Superstart AN CAN Tropicote Összes nitrogén 34% 33,5-34% 27% 15,5% Nitrát-nitrogén 5,8% 16,8% 13,7% 14,4% Ammónia-nitrogén 0,5% 16,7% 13,3% 1,1% Karbamid-nitrogén 27,7% - - - CaO 10,6% - - 26,3% 2018.0 Térm eg 2.28. 38

Formulázott hatóanyag esőállósága

Köszönöm, hogy meghallgattak! Yara.hu YaraVita.hu Tankmix.com +36303498084 Térmeg János 2018.02.28. 45

Aki a termőföldről gondoskodik, a jövőről gondoskodik

Mikrobiológiai támogatás csernozjom talajon a tápanyaghasznosítás, a humuszés vízgazdálkodás valamint a biokontroll területén

Káros hatások Egyes növények vitamin tartalmának % -os változása 1940-2005 100% 90% 80% 70% 60% 50% 1940 2005 40% 30% 20% -40% -95% -53% -95% 10% 0% Répa Káposzta Borsó Tej Forrás: MTA

A talajbaktériumok kumulatív hatásai Tápanyag hozzáférhetőség biztosítása Nitrogén kötés, tápelem mobilizálás, szerves anyag feltárás Extracelluláris bioaktív szerves anyagok termelése Antibiotikumok, vitaminok, enzimek, hormonok, szerves savak Biokontroll hatású anyagok termelése Sziderofórok Talajaggregátum/szerkezet építés EPS termelés Cellulóz bontás

Talajoltás

Az aktív talajélet feltételei Levegő (oxigén) Nedvesség Táplálék Hőmérséklet ph Sótartalom Konkurens szervezetek

1. A talaj levegő tartalma agyag homok

2. A talaj nedvesség tartalma telített szabadföldi vízkapacitás tipikus holtvíz tartalom gravitációs víz kapilláris víz talajszemcse levegő adszorbeált víz nedves száraz

3. A talajbaktériumok szénforrása - táplálék Holt szerves anyag Gyökérváladék

4. A talaj sótartalma hipertónia izotónia hipotónia A talajoldat sótartalma

5. Konkurens szervezetek Biodiverzitás Eltartó képesség Önvédelem

A talaj fizikai félesége Homok Vályog Agyag

szemcse aggregátum szerkezet szerves anyag talaj szemcse aggregátumok TALAJSZERKEZET ÉPÍTÉS

Talajszerkezet építés - ragasztóanyagok 1. Állandó 2. Ideiglenes 3. Átmeneti

Talajszerkezet építés talajoltással Humifikáció Szerves anyag bontása Gyökértömeg növelése EPS termelés

Talajszerkezet építés baktériumnyálka (EPS) gombafonalak

Poliszacharid termelés Poliszacharid termelés Azotobacter alginát és egyéb exopoliszacharidok Bacillus megaterium levan Azospirillum lipoferum bétapoliszacharid Bacillus polymyxa többnyire glükózból felépülő poliszacharid Micrococcus roseus Termelt β-poliszacharidok hatása a talajra vízmegkötés baktérium megtartó széteső talajok aggregálása tárolt tápanyagforrás

EPS Egyes baktériumtörzsek jelentős mennyiségű EPS (extracelluláris poliszacharid) termelésére képesek. Micrococcus roseus

EPS termelés alkoholos kicsapás

Sziderofór CAS agar, UV fény alatti fluoreszkálás

A talajoltó anyagok hatékonysága A termékek összetétele alapján becsülhető pl. Micrococcus roseus A termelői tapasztalatok pozitívak Művelhetőség Kisebb vonóerő igény Tápanyag- és vízgazdálkodás Tartamkísérletek nem ismertek

SZERVESANYAG GAZDÁLKODÁS

Holt szerves anyag bomlása Holt növényi maradványok Fizikai degradáció Mikrobiális bontás Humifikáció Mineralizáció humifikáció mineralizáció

A holt szerves anyag átalakulása 100 gr szerves anyag 60-80 gr CO 2 10-30 gr humusz 3-8 gr mikrobák 3-8 gr egyéb anyag

Humifikáció - mineralizáció

A hatékonyság mérése 1. Tarlómaradványok mennyisége 2. Táphumusz = tápanyaggazdálkodás 3. Szerkezeti humusz Tápanyag-, hő-, víz- és levegőgazdálkodás Talajszerkezet ph 4. Talajhigiénia élettér csökkentés

A tarlómaradványok mennyisége

Műtrágyák hatékonyságának növelése KITEStart NP + BactoFil A10 KITEStart NP 2015. 06. 02. Hódmezővásárhely

Táphumusz tápanyag-gazdálkodás A tarlóbontás (búza) hatása repce utóveteményben Szihalom, 2016.12.07 120% 115% 110% 105% 120% 116% 110% 100% 100% 100% 100% 95% 90% GYÖKÉRTÖMEG (GR) ZÖLDTÖMEG (GR) GYÖKÉRNYAK ÁTMÉRŐ (MM) Kezeletlen Tarlóbontás

Humusztartalom (%) Szerkezeti humusz A humusztartalom változása 4 év tarlóbontó használat után Alma Kertész Kft. Dánszentmiklós, 2013-2017 2,50 2,00 41 % 1,70 1,50 1,20 1,00 2013 2017 0,50 0,00 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. Átlag 0-20 20-40 0-20 20-40 0-20 20-40 0-20 20-40 0-20 20-40 0-20 20-40 0-20 20-40 0-20 20-40 0-20 20-40 0-20 20-40 0-40 Minta sorszáma és a mintavétel mélysége (cm)

Üzemanyag fogyasztás (l/ha) Szerves anyag képzés, talajszerkezet javítás Üzemanyag fogyasztás 2 év után kötött talajon Pongrácz Zoltán Syngenta Seeds vetőmagüzem kutatási vezetője 35 Gázolaj megtakarítás a műtrágyázotthoz képest 30 25 11,56 20 30,43 30,19 25,47 28,30 15 18,87 10 5 0 Műtrágya Biológiai készítmény 1. Biológiai készítmény 2. Biológiai hatású készítmény BactoFil

Szerves anyag képzés, talajszerkezet javítás Talajellenállás alakulása 3 év átlagában agyagos vályog talajon Debreceni Agrártudományi Egyetem Látókép 1999

Biokontroll növényvédelem támogatása Biokontroll hatás Forrás: tub-collection.com, omicsonline.org, tradeindia.com

Biokontroll növényvédelem támogatása

Biokontroll növényvédelem támogatása Forrás: H.D Shew ncsupdicblog.blogspot.hu

Talajhigiénia

Antibiotikum termelés = talajfertőtlenítés II. Antibiotikum = szekunder metabolit (másodlagos anyagcseretermék), melyre az arra szenzitív baktérium elpusztul. Nomen est omen a Bacillus polymyxa a polymyxint szekretálja sziderofór képzés - antibakteriális, antifungális anyagok könnyen hozzáférhető szénhidrát és nitrogén felhasználása Patogén mikroorganizmusoktól mentes, magas hozzáférhető tápanyag és nyomelemtartalommal rendelkező talaj

Pseudomonas sp. A Pseudomonas sp. általánosan elterjedt talajfertőtlenítő hatású, sziderofór termelő és foszfor mobilizáló talajbaktérium. Fontosabb fajok: P. fluorescens, P. putida Fe 3+ http://www.jbc.org/content/270/45/26723.full. html#content-block Aerob, Gram negatív, Mozgó pálca, Sziderofor termelés: pseudobacin (Bergey's Manual of Determinative Bacteriology, 9td)

Biokontroll növényvédelem támogatása Termésnövelő készítmény biokontroll hatással Főleg a talajból fertőző patogén gombákat parazitálja Szklerotínia, fuzárium, stb. Ezek ellen a kórokozók ellen kémiai védelem nincs Egészséges környezetet teremt a gyökérzet körül A Trichoderma harzianum a legismertebb és legelterjedtebb törzs

Biokontroll növényvédelem támogatása TrichoMAX vs. Fusarium

Biostimulálás A kinetin bomba

A kinetin átlagos mennyisége az extrahált, párolgással nyert mintákban(μg/ml) Algafix A kinetin hormon kimutatása Scenedesmus obtusiusculus, Chlorella minutissima és Botryococcus braunii alga törzsekből 20 18 16 18,389 14 12 10 8 6 4 2 1,09 3,976 0 C. minutissima B. braunii S. obtusiusculus

Növényi hormonok kölcsönhatása

Algafix

Újpetre Algafix

Köszönöm figyelmüket! Azospirillum brasilense, Azospirillum lipoferum és Micrococcus roseus telepek petricsésze agaron www.agrobio.hu