A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2000. november 24., péntek 114. szám Ára: 440, Ft TARTALOMJEGYZÉK 191/2000. (XI. 24.) Korm. r. 192/2000. (XI. 24.) Korm. r. 193/2000. (XI. 24.) Korm. r. 194/2000. (XI. 24.) Korm. r. 195/2000. (XI. 24.) Korm. r. 196/2000. (XI. 24.) Korm. r. 91/2000. (XI. 24.) FVM r. 18/2000. (XI. 24.) KöViM r. 6/2000. (XI. 24.) KüM PM e. r. 39/2000. (XI. 24.) PM r. 40/2000. (XI. 24.) PM r. 43/2000. (XI. 24.) AB h. 44/2000. (XI. 24.) AB h. 1093/2000. (XI. 24.) Korm. h. 1094/2000. (XI. 24.) Korm. h. 1095/2000. (XI. 24.) Korm. h. A Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság között létrejött Szabadkereskedelmi Megállapodás 3. számú, a származási szabályokról szóló Jegyz ókönyve módosításáról rendelkez ó megállapodás kihirdetésér ól................................ A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól................................. A természettudományos fels óoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeir ól szóló 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet módosításáról...................................... A muzeális intézmények látogatóit megillet ó kedvezményekr ól. A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 184/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról......... Az egészségügyi dolgozók egyszeri, rendkívüli juttatásáról szóló 119/2000. (VII. 7.) Korm. rendelet módosításáról.......... A min óségi borok m úvi tárolásának támogatásáról........... Egyes közlekedési és vízügyi miniszteri rendeletek módosításáról A Kereskedelmi Vámtarifa 2000. évi alkalmazásáról szóló 69/1999. (XII. 15.) GM PM együttes rendelet módosításáról A Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó szervezetek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról szóló 34/1996. (XII. 21.) PM rendelet módosításáról. Az országkockázat kezelésér ól szóló 25/1998. (X. 9.) PM rendelet módosításáról......................................... Az Alkotmánybíróság határozata.......................... Az Alkotmánybíróság határozata.......................... A stabil vérkészítményt ól HCV vírussal megfert óz ódött veleszületett vérzékenységben szenved ó állampolgárok egységes állami kártalanításáról.................................... A regionális jelent óség ú Debrecen és Sármellék repül óterek fejlesztésének állami támogatásáról........................ A Nemzeti Programengedélyez ó tisztségét betölt ó személyr ól.. A Földm úvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Földm úvelésügyi Hivatalának hirdetménye............................................... A Földm úvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Földm úvelésügyi Hivatalának hirdetményei............................................... Az Országos Rend ór-f ókapitányság Közbiztonsági F óigazgatóságának közleménye..................................... Oldal 7158 7161 7174 7179 7180 7181 7183 7184 7185 7188 7190 7191 7194 7196 7197 7198 7198 7204 7213

7158 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 191/2000. (XI. 24.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság között létrejött Szabadkereskedelmi Megállapodás 3. számú, a származási szabályokról szóló Jegyz ókönyve módosításáról rendelkez ó megállapodás kihirdetésér ól 1. A Kormány a Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság között létrejött Szabadkereskedelmi Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kihirdetésér ól szóló 2000. évi XXVIII. törvény 3. -ában kapott felhatalmazás alapján a Szabadkereskedelmi Megállapodás 3. számú, a származási szabályokról szóló Jegyz ókönyve módosításáról rendelkez ó megállapodást e rendelettel kihirdeti. 2. A Megállapodás magyar nyelv ú fordítása a következ ó:,,megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lett Köztársaság Kormánya között a Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság között létrejött Szabadkereskedelmi Megállapodás 3. számú, a származási szabályokról szóló Jegyz ókönyvének módosításáról A Magyar Köztársaság (a továbbiakban: Magyarország) és a Lett Köztársaság (a továbbiakban: Lettország) figyelembe véve a Magyarország és Lettország között 1999. június 10-én, Budapesten aláírt Szabadkereskedelmi Megállapodást, tekintettel arra, hogy a,,származó termékek fogalommeghatározásának olyan módosítása szükséges a kib óvített kumulációs rendszer megfelel ó m úködésének biztosítása érdekében, amely lehet óvé teszi az Európai Közösségb ól, Lengyelországból, Magyarországról, a Cseh Köztársaságból, a Szlovák Köztársaságból, Bulgáriából, Romániából, Lettországból, Litvániából, Észtországból, Szlovéniából, Törökországból, az Európai Gazdasági Térségb ól (a továbbiakban: EGT), Izlandról, Norvégiából és Svájcból származó anyagok felhasználását, tanácsosnak tartva az összegeket érint ó cikkek módosítását annak érdekében, hogy teljes mértékben figyelembe lehessen venni az euró hatálybalépését, szükségesnek ítélve változtatások bevezetését a nem származó termékek származóvá válásának megmunkálási és feldolgozási követelményeit tartalmazó listát illet óen, figyelembe véve a termelési eljárások változásait és bizonyos nyersanyagok hiányát, az alábbiakról határoztak: 1. Cikk A,,származó termék fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttm úködés módszereir ól szóló 3. számú Jegyz ókönyv ezennel a következ ók szerint módosul: 1. A 21. és a 26. Cikkekben az,,ecu szó helyébe az,,euró lép. 2. A 30. Cikk helyébe a következ ó rendelkezés lép:,,30. Cikk Euróban kifejezett összegek 1. Az euróban megállapított összegekkel megegyez ó és az exportáló ország nemzeti valutájában kifejezett összegeket az exportáló ország határozza meg, és közli az importáló országgal. 2. Ha az összegek meghaladják az importáló ország által megállapított vonatkozó összegeket, az utóbbi elfogadja azokat, ha a terméket az exportáló ország valutájában számlázták. Ha a terméket a 3. és 4. Cikkben hivatkozott másik ország valutájában számlázták, az importáló ország a szóban forgó ország által közölt összeget fogadja el. 3. A felhasználandó, egy adott ország nemzeti valutájában kifejezett összegek megegyeznek az 1999. október els ó munkanapján érvényes árfolyamon, euróban kifejezett összegeknek az adott nemzeti valutában számított értékével. 4. Az euróban és az azzal egyenérték ú, Magyarország és Lettország nemzeti valutájában kifejezett összegeket a Vegyesbizottság Magyarország és Lettország kérésére felülvizsgálja. E felülvizsgálat során a Vegyesbizottság biztosítja, hogy ne csökkenjenek a nemzeti valutában számított összegek, és figyelembe veszi, hogy célszer ú a szóban forgó értékhatárok hatásának reális feltételek közötti fenntartása. E célból úgy határozhat, hogy módosítja az euróban kifejezett összegeket.

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7159 3. A II. számú Melléklet a következ ók szerint módosul: a) a HR 1904 vámtarifaszámra vonatkozó szabály helyébe a következ ó lép:,,1904 Gabonából puffasztással vagy pirítással El óállítás: el óállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); másutt nem említett gabo- osztályozott anyagokból, az 1806 vámtarifaszám alá nem na, (a kukorica kivételével) szem formában, pehely formában vagy más megmun- gabonaféléknek és lisztnek [a durum amelynek során a felhasznált kált szem formában (a liszt és órlemény búza és származékai és a gömböly ú kivételével) el óf ózve vagy másképp elkészítve kivételével] teljes egészében kukorica (Zea indurata maize) el óállítottnak kell lennie 1, amelynek során a 17. Árucsoportba tartozó bármely felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át, 1 A gömböly ú kukoricára vonatkozó kivétel 2002. december 31-ig érvényes. b) a HR 2207 vámtarifaszámra vonatkozó szabály helyébe a következ ó lép:,,2207 Nem denaturált etilalkohol legalább El óállítás: 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; a 2207 vagy 2208 vámtarifaszám alá etilalkohol és más szesz denaturálva, bármilyen alkoholtartalommal amelynek során minden felhasznált nem osztályozott anyagokból, sz ól ónek és sz ól ószármazéknak teljes egészében el óállítottnak kell lennie, vagy ha minden más anyag már származó, rizspálinka maximum 5 tömegszázalékban felhasználható. c) a HR 57. Árucsoportra vonatkozó szabály helyébe a következ ó lép:,,57. Árucsoport Sz ónyegek és más textil padlóborítók: T únemezb ól El óállítás 1 : természetes szálakból, vagy vegyi anyagokból vagy textilpépb ól. Azonban: az 5402 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén végtelen szál, vagy az 5503 vagy az 5506 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén vágott szál, vagy az 5501 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén fonókábel, ha az egyágú végtelen szál vagy vágott szál értéke minden esetben kevesebb, mint 9 decitex felhasználható, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át. Jutaszövet hátoldalként felhasználható.

7160 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám Más nemezb ól El óállítás 1 : nem kártolt vagy nem fésült vagy fonásra más módon el ó nem készített természetes szálakból, vagy vegyi anyagokból vagy textilpépb ól. Más textilanyagból El óállítás 1 : kókuszrost- vagy jutafonalból, szintetikus vagy mesterséges végtelen szálból készült fonalból, természetes szálakból, vagy nem kártolt vagy nem fésült vagy fonásra más módon nem el ókészített m úszálból. Jutaszövet hátoldalként felhasználható. 1 A kevert textilanyagokból készült termékekre vonatkozó különleges el óírásokat lásd a Bevezet ó Megjegyzések 5. pontjában, d) a HR 8401 vámtarifaszámra vonatkozó szabály helyébe a következ ó lép:,,ex 8401 Nukleáris f út óelemek 1 Ez a szabály 2005. december 31-ig érvényes. El óállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag a termékt ól eltér ó vámtarifaszám alá osztályozott 1. El óállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának a 30%-át. e) a HR 9606 és 9612 vámtarifaszámokra vonatkozó rendelkezések közé a következ ó rendelkezést kell beiktatni:,,9608 Golyóstoll, filc- és más, szivacsvég ú toll és jelz ó; tölt ótoll, rajzolótoll és egyéb toll; másoló tölt ótoll (átírótoll); tölt óceruza vagy csúszóbetétes ceruza; tollszár, ceruzahosszabbító és hasonló; mindezek részei (beleértve a kupakot és a klipszet is), a 9609 vámtarifaszám alá tartozó áru kivételével El óállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag a termékt ól eltér ó vámtarifaszám alá osztályozott. Azonban azonos vámtarifaszám alá osztályozott tollhegy és tollhegycsúcs felhasználható. 2. Cikk 3. Ez a Megállapodás a Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás hatálybalépése napjától lép hatályba. Készült Budapesten, 1999. december 10. napján, két hiteles példányban, angol nyelven. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, a Megállapodás rendelkezéseit azonban 2000. január 1-jét ól kell alkalmazni. Dr. Balás Péter s. k., a Magyar Köztársaság képvisel óje Ilga Preimate s. k., a Lett Köztársaság képvisel óje Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7161 A Kormány 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelete a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól A számvitelr ól szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. -a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. -ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyar Nemzeti Bank el ózetes egyetértésével a Kormány a következ óket rendeli el: A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed minden, a biztosítóintézetekr ól és a biztosítási tevékenységr ól szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján m úköd ó biztosítóra. (2) A biztosító a Tv. el óírásait e rendeletben meghatározott eltérésekkel köteles alkalmazni. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség 2. (1) A biztosító kett ós könyvvitelen alapuló éves beszámolót köteles készíteni. (2) A biztosító éves beszámolója a 3. (1) bekezdése szerinti mérlegb ól, a 7. (1) bekezdése szerinti eredménykimutatásból, a 14. szerinti kiegészít ó mellékletb ól áll. Az éves beszámolóval egyidej úleg a biztosítónak üzleti jelentést is kell készítenie. (3) Egyszer úsített éves beszámolót készíthet a biztosító egyesület, ha két egymást követ ó üzleti évben a mérleg fordulónapján a (4) bekezdés szerinti három mutatóérték közül kett ó nem haladja meg a megadott határértékeket. Újonnan alakuló biztosító egyesület abban az esetben készíthet egyszer úsített éves beszámolót, ha a biztosítási tevékenység engedélyezésekor jóváhagyott üzleti terv els ó két üzleti évének tervszámaiból a (4) bekezdés szerinti három mutatóérték közül kett ó nem haladja meg a megadott határértékeket. (4) Az egyszer úsített éves beszámoló készítés határértékei: a) a mérlegf óösszeg 50 millió forint; b) az éves bruttó díj 50 millió forint; c) a biztosítási szerz ódések száma 1000 darab. (5) A biztosító egyesület egyszer úsített éves beszámolója a 3. (2) bekezdése szerinti mérlegb ól, a 7. (2) bekezdése szerinti eredménykimutatásból és a 14. szerinti kiegészít ó mellékletb ól áll. (6) A biztosítónak számviteli politikája keretében a Tv. 14. -ának (3) (5) bekezdésében foglaltakon túlmen óen szabályoznia kell: a) az élet- és nem-életbiztosítási ágat egyaránt m úvel ó biztosítóknál az élet- és nem-életbiztosítási ághoz tartozó eszközök és források, költségek, ráfordítások és bevételek elkülönítésének módját, b) a biztosító sajátosságainak megfelel óen a tartalékok képzését és felhasználását, c) a befektetések értékelésére alkalmazott eljárásokat, valamint a tartalékok és a biztonsági t óke fedezetéül szolgáló befektetések folyamatos ellen órzésének módját. (7) A biztosítónak a Tv. 161. szerinti számlarendjét úgy kell elkészítenie, hogy az feleljen meg a Bit. és ezen rendelet el óírásainak. A mérleg tagolása, tételeinek tartalma 3. (1) A mérleg el óírt tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza. A biztosító a Tv. 22. -ának (3) bekezdését nem alkalmazhatja. (2) A biztosító egyesület egyszer úsített éves beszámolójának mérlege az 1. számú melléklet szerinti mérleg nagybet úvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza azzal, hogy a C. Biztosítástechnikai tartalékok mérlegsort az 1. számú melléklet szerinti részletezésben kell bemutatni. (3) Az élet- és nem-életbiztosítási ágat egyaránt m úvel ó biztosító az éves beszámoló mérlegében a tárgyévet megel óz ó üzleti év adatait összevontan (egy oszlopban), a tárgyévi adatokat négy oszlopban, életbiztosítás, nem-életbiztosítás, egyéb, fel nem osztott és összesen bontásban köteles elkészíteni. Azokat a tételeket, amelyeket a biztosító közvetlenül nem tud élet- és nem-életbiztosítási ágra megbontani, csak az egyéb, fel nem osztott oszlopban kell feltüntetnie, és amennyiben az jelent ós a kiegészít ó mellékletben kell bemutatnia. Mindenképpen meg kell bontani a B.IV., a D.I III., az F.2. mérlegsorokhoz tartozó eszközöket, továbbá a C., F., G.I II. mérlegsorokhoz tartozó forrásokat. (4) Az ellen órzés által megállapított jelent ós összeg ú hibáknak a mérlegtételekre gyakorolt hatását az érintett mérlegtételekkel a kiegészít ó mellékletben kell bemutatni. Nem min ósül a biztosítónál önellen órzésnek a biztosítástechnikai tartalékok következ ó üzleti év(ek)ben történ ó helyesbítése, a jutalékvisszaírás és a kármegtérítés (regresz).

7162 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám (5) A mérleg tartalmára vonatkozó Tv. szerinti el óírásokat e rendelet 4 6. -ai figyelembevételével kell alkalmazni. 4. (1) Az immateriális javak között kell kimutatni a Tv. szerint nevesített immateriális javakat, valamint azokat az összegeket, amelyeket a biztosító biztosítási állományok átruházásáért más biztosítónak fizet. (2) Az immateriális javak megbontását az alábbi részletezés szerint a kiegészít ó mellékletben elkülönítetten be kell mutatni: a) alapítás-átszervezés aktivált értéke; b) üzleti vagy cégérték; c) biztosítási állomány átruházásáért fizetett díjak; d) egyéb immateriális javak; e) immateriális javak értékhelyesbítése. (3) Az alapítás-átszervezés aktivált értékeként lehet kimutatni az olyan a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérül ó költségeket, ráfordításokat, amelyek a biztosító bels ó és küls ó szervezetének megteremtése, az üzleti tervek kidolgozása, kirendeltségek létesítése, piaci tanulmányokat és biztosítási terméket bevezet ó reklámokat készít ó munkacsoport létrehozása, valamint az állomány- és díjkezelés számítógépes rendszerének kifejlesztése kapcsán merülnek fel, és nem min ósülnek beruházásnak, tárgyi eszköz beszerzésnek. A biztosító az alapításátszervezés aktivált értékeként kimutathatja a biztosítási ágazat beindítását vagy jelent ós piaci részesedés megszerzését célzó üzleti akciói érdekében felmerült egyszeri költségeit. (4) Az ingatlanok között kell kimutatni az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni érték ú jogokat, az ingatlanberuházásokat és az ingatlanberuházásokra adott el ólegek összegét is. (5) A jelzáloggal fedezett kölcsönök között a Bit. 3. -ának 38. pontja szerinti feltételek mellett nyújtott kölcsönöket kell kimutatni. A biztosító által nem az életbiztosítási ügyfeleknek nyújtott, jelzáloggal fedezett kölcsönöket nem itt, hanem a B/III/5. Egyéb kölcsön soron kell kimutatni (pl. munkáltatói lakáshitel). (6) Amennyiben a B/III/5. Egyéb kölcsön, B/III/7. Más befektetések és az E/4. Egyéb mérlegsorokon kimutatott összegek jelent ósek, akkor azokat a kiegészít ó mellékletben f óbb jogcímenként be kell mutatni. (7) A viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletb ól ered ó letéti követelések között a viszontbiztosítónak, amennyiben viszontbiztosítást fogad el, a közvetlen biztosítókkal szembeni követelések összegét kell kimutatnia, az általuk biztosítékként visszatartott összegek nagyságában. (8) A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerz ód ói javára végrehajtott befektetések között kell kimutatni azon befektetéseket, amelyek értéke meghatározza a befektetési alaphoz (állományhoz) kapcsolódó biztosítási kötvények (szerz ódések) értékét azon életbiztosítási termékeknél, amelyeknél a befektetés kockázatát az életbiztosítási kötvény tulajdonosa viseli. Ezen befektetéseket piaci értéken kell értékelni a kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékokkal (források D. mérlegtétel) azonos összegben, a Tv. 57. -a ezekre nem alkalmazható. Ezen befektetések beszerzési árát a kiegészít ó mellékletben be kell mutatni. (9) Az eszközök D/III. mérlegtétel alatt kell kimutatni az életbiztosítási díjtartalékból a viszontbiztosításba adott ügyletekre megképzett tartalékrészt. (10) A tárgyi eszközök között a gépek, berendezések, járm úvek értékét, ezen eszközök beruházásának és ezen eszközök beruházásaira adott el ólegeknek az értékét kell kimutatni. (11) Az aktív id óbeli elhatárolások között a módozati sajátosságok figyelembevételével halasztott szerzési költségként (élet- és nem-életbiztosítások szerint elkülönítetten) kell kimutatni a tárgyévben felmerült szerzési költségek tárgyévet követ ó üzleti éve(ke)t terhel ó összegét is, amennyiben a kés óbbi üzleti években a díjbevételek erre fedezetet nyújtanak és ezen költségeket a tartalékok képzésénél csökkent ó tényez óként nem vették figyelembe, vagy nem lehetett figyelembe venni. 5. (1) Alárendelt kölcsönt ókeként kell kimutatni a Bit. 3. -ának 1. pontja szerinti feltételekkel kapott kölcsönöket. (2) Biztosítástechnikai tartalékként kell kimutatni a biztosító által, a Bit. 75. -a alapján és a külön jogszabály el óírásai szerint megképzett biztosítástechnikai tartalékokat. (3) A biztosító biztosítástechnikai tartalékai az életbiztosítási ág kockázati életbiztosítások tartalékait meghaladó részének kivételével csak a saját megtartású, a viszontbiztosításba nem adott és együttbiztosítás esetén a biztosítóra jutó kockázatok fedezetére szolgáló tartalékokat tartalmazhatják. Ezért az életbiztosítási tartalékok kivételével, ide nem értve a tiszta kockázati életbiztosítások, illetve a haláleseti kockázatot is tartalmazó biztosítások kockázati részét a viszontbiztosításba adott összegekre jutó tartalékok tényleges vagy becsült összegét külön sorban levonásba kell helyezni. (4) A C/3. Függ ókár tartalékok mérlegsor megbontását az alábbi részletezés szerint a kiegészít ó mellékletben meg kell adni: a) bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függ ókár tartalék) (1+2) 1. bruttó összeg 2. viszontbiztosítóra jutó tartalékrész ( )

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7163 b) bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR) (1+2) 1. bruttó összeg 2. viszontbiztosítóra jutó tartalékrész ( ) (5) A C/4. Eredményt ól függ ó és független díjvisszatérítési tartalék mérlegsor megbontását az alábbi részletezés szerint a kiegészít ó mellékletben be kell mutatni: a) Eredményt ól függ ó díjvisszatérítési tartalék (1+ 2) 1. bruttó összeg 2. viszontbiztosítóra jutó tartalékrész ( ) b) Eredményt ól független díjvisszatérítési tartalék (1+2) 1. bruttó összeg 2. viszontbiztosítóra jutó tartalékrész ( ) (6) A C/6. Egyéb biztosítástechnikai tartalékok mérlegsoron kell bemutatni a nagy károk tartalékát, a törlési tartalékot és az egyéb biztosítástechnikai tartalékot. Ezen tartalékokat az alábbi részletezés szerint a kiegészít ó mellékletben be kell mutatni: a) Nagy károk tartaléka b) Törlési tartalék (1+ 2) 1. bruttó összeg 2. viszontbiztosítóra jutó tartalékrész ( ) c) Egyéb biztosítástechnikai tartalék (1+ 2) 1. bruttó összeg 2. viszontbiztosítóra jutó tartalékrész ( ) (7) Biztosítástechnikai tartalékok a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerz ód ói javára végrehajtott befektetések után mérlegsoron kell bemutatni azokat a tartalékokat, amelyeket az ezen életbiztosításokkal összefügg ó befektetésekkel kapcsolatos kötelezettségek fedezetére képeztek. Ezen kötelezettségek értékét a befektetések értéke határozza meg, a befektetési kockázatot a kötvénytulajdonos viseli. Ezen soron más biztosítástechnikai tartalék (pl. haláleseti kockázatra képzett tartalék) nem szerepelhet. (8) A viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségként kell kimutatni a közvetlen biztosítónál a viszontbiztosításba adott kockázatok fedezetéül a viszontbiztosítótól átvett (visszatartott) biztosítékok értékét. A mérlegtételek értékelése 6. (1) A biztosítónak a mérlegtételek értékelésekor a Tv. 61 68. -ai el óírásait kivéve a 4. (8) bekezdés szerinti befektetéseknél kell alkalmaznia. (2) A biztosító a Tv. 60. -ának el óírásait a következ ók figyelembevételével köteles alkalmazni: A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésekor a tartalékok fedezetét képez ó ezen eszközök, továbbá a viszontbiztosítási ügyletekhez kapcsolódó külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek Tv. 60. (3) bekezdése szerint megállapított értékelési különbözetét tételesen (eszközönként, kötelezettségenként) kell kimutatni, azt az összevont különbözet megállapításánál nem lehet figyelembe venni. A tartalékok fedezetét képez ó külföldi pénzértékre szóló eszközök, valamint a viszontbiztosítási ügyletekhez kapcsolódó külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek tételesen kimutatott árfolyamnyereségét id óbelileg el kell határolni, és az id óbeli elhatárolást az adott eszköz, kötelezettség állományból történ ó kivezetésekor kell megszüntetni. Eredménykimutatás tartalma, tagolása 7. (1) Az eredménykimutatás tagolását a 2. számú melléklet, az egyes tételekre vonatkozó el óírásokat a (2) (8) bekezdés, a 8 9. -ok, továbbá a 2. számú melléklet tartalmazza. A biztosító a Tv. 71. -ának (5) bekezdését nem alkalmazhatja. (2) Az egyszer úsített éves beszámolót készít ó biztosító egyesület eredménykimutatását a 3. számú melléklet tartalmazza. (3) Az ellen órzés által megállapított jelent ós összeg ú hibáknak az eredménykimutatás tételeire gyakorolt hatását az eredménykimutatás tárgyév oszlopa nem tartalmazhatja, ezért azt az érintett bevétel, ráfordítás, eredmény tételekkel a kiegészít ó mellékletben kell bemutatni. (4) A biztosító eredményét forgalmi költség eljárással, a bevételek, a költségek és ráfordítások korrigálásával állapítja meg. (5) Az adott id ószak eredményének meghatározásakor a biztosítási id ószaknak az üzleti évre jutó bevételeit, a mérleg fordulónapjáig az üzleti évre vonatkozó, bejelentett eseményeinek kifizetett és felmért költségeit (ráfordításait) kell számba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítést ól. (6) A biztosító az üzleti év díjbevételét megállapíthatja csoportosan is a fizetési gyakoriság, a biztosítási id ószak és a díj alapján, illetve statisztikai adatokra alapozva, amennyiben ezzel az eljárással számított díj megközelít óleg azonos az egyedivel. (7) A biztosító tárgyévi éves eredményelszámolásának tartalmaznia kell a biztosítási szerz ódések, kockázati események viszontbiztosításba adása esetén azok teljes kör ú viszontbiztosítási elszámolásait. A viszontbiztosításba vétel tárgyévi teljes elszámolását a következ ó üzleti évben is el lehet végezni, ha a szerz ódéses partnerekkel történ ó elszámolás a mérlegkészítés id ópontjáig nem ismert. (8) Az a biztosító egyesület, amely vállalkozási tevékenységet is végez, eredménykimutatásában köteles elkülönítetten kimutatni a vállalkozási tevékenysége bevéte-

7164 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám leit, illetve költségeit, ráfordításait, valamint a vállalkozási tevékenység adózás el ótti eredményét. A tevékenység célja szerinti (biztosítási) tevékenységhez és a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzá nem rendelhet ó külön kimutatott költségeket, ráfordításokat bevételarányosan kell megosztani. 8. (1) A biztosítási szerz ódésekkel kapcsolatos perelt és behajtás alatt lév ó díjkövetelések a tárgyévi eredménykimutatásban csak abban az esetben szerepeltethet ók, ha a követeléseket a biztosító behajthatónak min ósíti. Ellenkez ó esetben ezeket a díjel óírásokat a pénzügyi realizálás id ópontjában kell számba venni. (2) A biztosítónak tárgyévi eredménye meghatározásánál figyelembe kell vennie a biztosítottak kárbejelentéseinek késedelmei miatt a tárgyid ószakban bekövetkezett, a mérleg fordulónapjáig be nem jelentett biztosítási események várható költségeinek, ráfordításainak összegét is. 9. (1) A B/02. Biztosítástechnikai bevételek befektetésekb ól soron kell szerepeltetni az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló valamennyi befektetés bevételét (ideértve a befektetés kamat- és osztalékbevételeit a kamatozó értékpapír vételárában lév ó kamattal csökkentett összegben, valamint az értékesítéshez, a beváltáshoz kapcsolódó árfolyamnyereséget és az értékpapír eladási árában érvényesített kamatbevételt, ingatlanok elszámolt bérleti díját és egyéb bevételeit, külföldi pénzértékre szóló befektetésekhez kapcsolódó árfolyamnyereséget stb.). A saját t óke befektetésének hozama itt nem jelenhet meg (csak életbiztosítási ágat m úvel ó biztosítónál sem), mivel azokat a C/01 04. sorokban kell kimutatni. (2) A B/11. Biztosítástechnikai ráfordítások befektetésekb ól soron kell kimutatni az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések ráfordításait (ideértve az elszámolt a visszaírt értékvesztéssel korrigált értékvesztést, az eladáshoz, a beváltáshoz kapcsolódó árfolyamveszteséget, az ingatlan értékcsökkenési leírását, egyéb ráfordításait, a külföldi pénzértékre szóló befektetésekhez kapcsolódó árfolyamveszteséget stb.). A saját t óke befektetésének ráfordításai az (1) bekezdésben leírtakra figyelemmel itt nem jelenhetnek meg, azokat a biztosítástechnikai eredményt követ ó C/07 09. sorokban kell kimutatni. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti bevételek meghaladják a (2) bekezdés szerinti ráfordításokat, a biztosító saját döntését ól függ óen átvezetheti a többlet egy részét vagy teljes összegét a C/05. Életbiztosításból allokált befektetési bevétel sorra. Az allokált befektetési bevétel összege nem haladhatja meg az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések teljes eredménye és a biztosítási szerz ódések, valamint a Bit. alapján a biztosítottaknak visszajuttatandó eredmény közötti különbözet összegét. (4) A nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül elkülönítetten kell kimutatni a C/06. Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredmény soron a neméletbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések bevételeib ól átvezetett, a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési hozamot. (5) A C/01 04. soron kell kimutatni a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések, valamint nem a tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések (pl. saját t óke) bevételét, a kamatozó értékpapír vételárában lév ó kamattal csökkentett összegben, növelve a C/05. Életbiztosításból allokált befektetési bevétellel és csökkentve a C/06. Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel. (6) A C/07 09. sorokban kell kimutatni a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló, valamint nem a tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések (pl. saját t óke) ráfordításait (ideértve az elszámolt a visszaírt értékvesztéssel korrigált értékvesztést, az eladáshoz, a beváltáshoz kapcsolódó árfolyamveszteséget, az ingatlan értékcsökkenési leírását és egyéb ráfordításait, külföldi pénzértékre szóló eszközök árfolyamveszteségét stb.). (7) A kamatozó értékpapírok vételárában lév ó kamat összegét az értékpapír beszerzésekor kamatbevételt csökkent ó tételként a B/02/bb) Kapott kamatok és kamatjelleg ú bevételek (az életbiztosítási ágnál), illetve a C/02. Kapott kamatok és kamatjelleg ú bevételek soron kell elszámolni és az eredménykimutatásban szerepeltetni. A kamatozó értékpapírok eladási árában érvényesített kamat összegét az értékpapírok eladásakor a B/02/bb) Kapott kamatok és kamatjelleg ú bevételek (az életbiztosítási ágnál), illetve a C/02. Kapott kamatok és kamatjelleg ú bevételek között kell elszámolni és az eredménykimutatásban szerepeltetni. (8) A B/03. Befektetések nem realizált nyeresége soron kell kimutatni az életbiztosítási kötvények befektetési kockázatot visel ó szerz ód ói javára végrehajtott befektetések beszerzési (nyilvántartási) értéke és piaci értéke közötti különbözetet is, ha az utóbbi a több. Ha az el óz ó üzleti év értékeléséhez viszonyított piaci érték kisebb, mint az eredeti bekerüléskori könyv szerinti érték, akkor az el óz ó üzleti évi értékeléskor figyelembe vett piaci érték és az eredeti bekerülési érték közötti különbözetet a B/12. Befektetések nem realizált vesztesége soron, a különbözet fennmaradó részét pedig a B/11/b) Befektetések értékvesztése, befektetések visszaírt értékvesztése soron kell kimutatni. (9) A C/04. Befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételei soron kell kimu-

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7165 tatni minden olyan befektetésb ól származó bevételt, amelyet a megel óz ó C/01 03. sor nem tartalmaz. Itt kell kimutatni többek között a külföldi pénzértékre szóló követelés és kötelezettség Tv. szerinti értékeléséb ól adódó árfolyamnyereséget. Kamatozó értékpapír értékesítésekor az eladási árban lév ó kamattal csökkentett eladási árral kell számolni az árfolyamkülönbözet megállapításánál. (10) A Tv. 57. (2) bekezdése szerinti visszaírást a B/11/b) Befektetések értékvesztése, befektetések visszaírt értékvesztése és a C/08. Befektetések értékvesztése, befektetések visszaírt értékvesztése soron kell kimutatni. (11) Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között a Tv. el óírásainak megfelel ó egyéb bevételeket és egyéb ráfordításokat kell kimutatni, a biztosítási állományhoz kapcsolódó ingatlan értékesítésének bevételei, illetve ráfordításai kivételével. Nem itt kell kimutatni továbbá az olyan tételeket, amelyek közvetlenül biztosítási szerz ódésekhez kapcsolhatók (pl. t úzvédelmi hozzájárulás). Az ilyen tételeket az Egyéb biztosítástechnikai bevételek, illetve Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások soron kell kimutatni. Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között kell továbbá a biztosítónak a nem saját biztosítási szerz ódésekhez, illetve a nem biztosítási tevékenységekhez kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat kimutatnia (pl. más biztosító részére történ ó kárrendezés, termékértékesítés, vagyonkezel ói tevékenység stb.). Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságra vonatkozó sajátos el óírások 10. (1) A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság (a továbbiakban: MEHIB Rt.) a központi költségvetés terhére a Kormány készfizet ó kezessége mellett végzett biztosítási tevékenységével kapcsolatosan a kett ós könyvvitel zárt rendszerében elkülönített számviteli nyilvántartást köteles vezetni oly módon, hogy abból a biztosítottakkal szembeni követelései és kötelezettségei, illetve a költségvetéssel szembeni követelések és kötelezettségek, továbbá a bevételek, valamint a felmerült költségek és ráfordítások megállapíthatóak legyenek. (2) E tevékenységével kapcsolatosan a MEHIB Rt. a költségvetéssel a pénzügyminiszter rendeletében szabályozott módon köteles elszámolni. (3) Kárkintlév óség eredményes behajtása után járó jutalékot a MEHIB Rt.-nek egyéb bevételei között kell elszámolnia. (4) A MEHIB Rt. az (1) bekezdésben foglalt tevékenységének költségeit és ráfordításait az e tevékenységb ól származó bevételeib ól (ideértve a befolyt biztosítási díjbevétel összegét is) fedezi. (5) A MEHIB Rt. a biztosítási ügyletekb ól származó követelésein és kötelezettségein belül elkülönítetten köteles kimutatni a Kormány készfizet ó kezességével fedezett biztosítási ügyletekhez kapcsolódóan az ügyfelekkel szemben fennálló biztosítási díj követelésének és biztosítási díjvisszatérítési kötelezettségének összegét. (6) A MEHIB Rt. az általa a központi költségvetés terhére a Kormány készfizet ó kezessége mellett vállalt biztosításairól az állomány nyilvántartása és a változások nyomon követése céljából biztosítási módozatonként forintban és devizakövetelés esetén devizában is részletes analitikát köteles vezetni oly módon, hogy az a költségvetési elszámolásokhoz hiteles alapot nyújtson, és kimutatható legyen a jogel ódökt ól átvett szerz ódéses biztosítási állomány is. (7) A MEHIB Rt. által vállalható biztosítások tárgyáról, valamint a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizet ó kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeir ól és a biztosítási eseményekr ól szóló 84/1998. (V. 6.) Korm. rendelet 7/A. -a alapján megképzett céltartalék a Tv. 41. (6) bekezdése szerinti céltartaléknak min ósül, és a várható jöv óbeni költségek fedezetére képzett céltartalékon belül elkülönített soron kell kimutatni. Ezen céltartalék felhasználását, illetve képzését az egyéb biztosítástechnikai bevételek és egyéb biztosítástechnikai ráfordítások között kell kimutatni. (8) Az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások között kell kimutatni a (7) bekezdés szerinti céltartalék kivételével a céltartalékok felhasználásának, illetve képzésének összegét. 11. (1) A MEHIB Rt. számlarendjében a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a (2) bekezdés szerinti kötelezettségeket és a (4) bekezdés szerinti követeléseket biztosítási módozatonként a kockázatviselés tartamának megfelel óen kell nyilvántartani. (2) A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a kötelezettségek között kell kimutatni: a) a megkötött biztosítási szerz ódések alapján a jöv óben esedékes lejáratok összegeit mint potenciális jöv óbeni kötelezettségeket, b) kárfizetési állományként az ügyfélnek azokat a lejárt követeléseit, amelyekre a biztosítási szerz ódésben meghatározott kárfizetési id ó és elévülési id ó alatt a MEHIB Rt.-nek kárfizetési kötelezettsége állhat be, c) a devizakötelezettségeket devizában és a devizának a biztosítási szerz ódés megkötése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértékén is nyilván kell tartania. (3) A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a követelések között kárkintlév óségként kell kimutatni azt az

7166 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám állományt, amelyre a kárfizetés megtörtént és a jöv óben a követelés részbeni vagy teljes megtérülése lehetséges. E követeléseket megtérülésükig, illetve leírásukig kell nyilvántartani. (4) A MEHIB Rt. a kárfizetés megtörténtét követ óen a biztosított által ráruházott követelés összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles kimutatni, a devizakövetelést eredeti értékén devizában és annak forintértékét az adott ügyletet lebonyolító hitelintézet által az esedékesség napján (kárfizetés napján) alkalmazott devizavételi árfolyamon is. (5) A MEHIB Rt. a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartásai alapján köteles bemutatni kötelezettségei és követelései alakulását az éves beszámoló kiegészít ó mellékletében. (6) A MEHIB Rt.-nek az egyéb bevételek között elkülönítetten kell elszámolnia,,belföldi bevételek kármegtérítésekb ól címen a Kormány által vállalt készfizet ó kezességgel fedezett biztosítási szerz ódések teljesítéséhez a központi költségvetés által közvetlenül átutalt összegeket. (7) A MEHIB Rt.-nek az egyéb ráfordítások között, a belföldi károk és szolgáltatások ráfordításain belül,,belföldi károk és szolgáltatások költségei címen, elkülönítetten kell kimutatnia a Kormány készfizet ó kezességével fedezett biztosítási szerz ódésekb ól adódó kárfizetések összegeit. (8) A MEHIB Rt. kárkintlév óség megtérülése esetén az erre a célra megnyitott elszámolási számlára befolyt öszszegb ól a költségvetésnek járó összeget a költségvetéssel szembeni kötelezettségként, illetve a biztosítottnak járó összeget, a biztosítottal szembeni kötelezettségként köteles elszámolni. A MEHIB Rt.-hez kármegtérülés esetén befolyt kamatot és késedelmi kamatot is a költségvetéssel szembeni kötelezettségként kell kimutatni. Devizakövetelés megtérülése esetén ha a devizát forintra átváltják az elszámolás az ügyletet lebonyolító hitelintézet által a teljesítés (követelés befolyása) napján alkalmazott devizavételi árfolyamon történik. (9) A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott devizaköveteléseket, devizakötelezettségeket a mérlegfordulónapon az általános el óírások szerint értékelni kell, az árfolyamkülönbözettel azonban az eredményt nem szabad módosítani, az árfolyamkülönbözetet csak a nyilvántartáson kell külön tételben feltüntetni. Könyvvezetési kötelezettség 12. (1) A könyvvezetésre vonatkozó sajátos el óírásokat a (2) (6) bekezdés, valamint a 13. tartalmazza. (2) A f ókönyvi könyvelés keretében célszer ú biztosítani a f ókönyvi számlák megbontásával vagy az analitikus nyilvántartás keretében, hogy a) a biztosítási ügyletekb ól ered ó követelések és kötelezettségek, a díjbevételek, a kármegtérítések, a kárkifizetések biztosítási áganként, ágazatonként, b) a kárrendezési, a szerzési és az igazgatási költségek a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével biztosítási áganként, ágazatonként, c) a matematikai tartalékok biztosítási áganként, ágazatonként legalább negyedévenként (ha más jogszabály ett ól eltér óen nem rendelkezik) elszámolásra és kimutatásra kerüljenek. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl élet- és nem-életbiztosítási ág bontásban kell az elkülönítés bels ó szabályzatának megfelel óen nyilvántartani a befektetéseket, valamint mindazon eszközöket, forrásokat, költségeket, ráfordításokat és bevételeket, amelyeket a külön rendeletben meghatározottak szerint élet- és nem-életbiztosítási ágra elkülönítetten kell kezelni, és nyilvántartani. Ha a költségek, ráfordítások, illetve a bevételek külön nyilvántartása a felmerüléskor nem oldható meg, az elkülönítés bels ó szabályzatában kell rögzíteni az élet- és nem-életbiztosítási ágra (ezen belül ágazatra) történ ó felosztásának módszerét. (4) A szerzési, a kárrendezési és az igazgatási költségeknek a biztosítási ágra, ágazatokra közvetlenül nem terhelhet ó részét célszer ú legalább negyedévenként felosztani a külön rendeletben meghatározottak szerint biztosítási ágakra, ágazatokra, és a felosztás módját a kiegészít ó mellékletben bemutatni. (5) A biztosító a tárgyévben felmerült költségeit költségnemenként folyamatosan és költségfunkciónként (szerzési, kárrendezési, igazgatási, befektetési), ez utóbbiakat áganként, továbbá legalább a 14. e) pontja szerinti ágazatonként megbontva köteles elszámolni. (6) Ha a biztosító önkéntes vagy magánnyugdíjpénztár részére vagyonkezel ói tevékenységet végez, köteles ezen tevékenységéhez kapcsolódó befektetéseit, bevételeit, ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani. 13. (1) A biztosító az 5. (2) bekezdése szerinti biztosítástechnikai tartalékok képzését a biztosítástechnikai ráfordításokon belül, a felhasználását a biztosítástechnikai bevételeken belül, tartalékfajtánként elkülönítetten, a külön jogszabályban meghatározott mértékben, legalább a mérleg fordulónapjával köteles elszámolni a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (2) A biztosítástechnikai tartalékokat a mérleg fordulónapjával a meglév ó állomány növelésével (képzés) vagy csökkentésével (felhasználás) a külön jogszabályban meghatározott szükséges szintre kell módosítani.

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7167 Kiegészít ó melléklet 14. A kiegészít ó mellékletben a Tv. 88 94. és más -aiban, valamint e rendeletben foglaltakon túlmen óen a Tv. 88. (6), 90. (2), 92., 93. (2), (5) (6) bekezdése kivételével be kell mutatni: a) a kötelez ó gépjárm ú-felel ósségbiztosítás, valamint az egyéb kötelez ó felel ósségbiztosítások külön rendeletben meghatározott eredményelszámolását a külön jogszabályban meghatározott eredmény szintjéig, illetve, ha az eredmény szintjér ól a külön jogszabály nem rendelkezik, abban az esetben a biztosítástechnikai eredmény szintjéig; b) a tartalékok képzésénél figyelembe vett szerzési költségek összegét; c) az életbiztosítási kötvénytulajdonosoknak nyújtott kölcsönöket; d) a befektetéseket és azok hozamait befektetési fajtánként, valamint a befektetési bevételek és ráfordítások megosztásának módját élet- és nem-életbiztosítási ágak között; e) a biztosító ágazatai díjbevételének az összes díjbevételen belüli aránya alapján a három legnagyobb biztosítási ágazat és minden 10%-on felüli részarányt képvisel ó ágazat biztosítástechnikai eredményét külön-külön is az eredménykimutatás bontásának megfelel óen; f) a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR-tartalék) képzésére alkalmazott módszert, és amennyiben a módszer megváltozott, annak az eredményre gyakorolt hatását biztosítási áganként, valamint az ágazat díjbevételének az összes díjbevételen belüli aránya alapján a három legnagyobb biztosítási ágazat és minden 10%-on felüli részarányt képvisel ó ágazat bontásban külön-külön is; g) az el óz ó években bekövetkezett függ ó károkra az év elején meglév ó tartalék, és az el óz ó években bekövetkezett károk számlájára az év során teljesített kifizetések és az év végén az ilyen függ ó károkra képzett tartalék közötti különbözetet, amennyiben az jelent ós; h) a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bruttó és nettó értékének alakulását, továbbá ezen ingatlanok miatti bevétel- és ráfordításkorrekciók megosztási módját élet- és nem-életbiztosításra; i) devizakülföldivel kötött szerz ódés esetén a devizában kapott díjbevétel összegét, kiemelve ebb ól a viszontbiztosításba vételb ól származó díjbevételt, valamint a devizakülföldinek devizában kifizetett (kifizetend ó) károk és szolgáltatások ráfordításainak összegét, továbbá a devizakülföldivel kötött szerz ódés alapján vállalt kockázatok után a viszontbiztosítónak viszontbiztosításba adásért devizában fizetett összegeket; j) a biztosító részvényeinek legalább 10%-ával rendelkez ó tulajdonosait, az általuk birtokolt részvények számát és névértékét; k) az élet- és nem-életbiztosítási ágat egyaránt m úvel ó biztosítóknál, a biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló befektetéseket megtestesít ó eszközök megosztásánál alkalmazott módszereket; l) elszámolt üzletköt ói jutalékokat; m) az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes m úvelésére jogosult biztosító esetében valamely biztosítási ágban adódó szavatoló t óke hiány másik biztosítási ágból a Bit. 78. (6) bekezdése szerint történ ó pótlását; n) a biztosítási ügyfeleknek nyújtott jelzáloghitel állományát (lejárat szerinti megbontás, jelent ós értékvesztés stb.). Üzleti jelentés 15. A biztosító a Tv. 95. -ában foglaltak szerint, sajátosságainak bemutatásával készíti el üzleti jelentését. Konszolidált éves beszámoló 16. (1) Az anyavállalatnak min ósül ó biztosító összevont (konszolidált) éves beszámolójának mérlege a 4. számú melléklet szerinti kiegészítésekkel tér el az 1. számú melléklet szerinti mérleg tagolásától. (2) Az anyavállalatnak min ósül ó biztosító összevont (konszolidált) éves beszámolójának eredménykimutatása az 5. számú melléklet szerinti kiegészítésekkel tér el a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás tagolásától. Hatályba léptet ó rendelkezések 17. (1) Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit el óször a 2001. évben induló üzleti évr ól készített beszámolóra kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidej úleg hatályát veszti a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 260/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet, a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által vállalható biztosítások tárgyáról, valamint a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizet ó kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeir ól és a biztosítási eseményekr ól szóló 84/1998. (V. 6.) Korm. rendelet 7/B. -ának els ó mondata és 15. -ának (2) bekezdése, valamint a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által vállalható biztosítások tárgyáról, valamint a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizet ó kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeir ól és a biztosítási eseményekr ól szóló 84/1998. (V. 6.) Korm. ren-

7168 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám delet módosításáról szóló 192/1999. (XII. 20.) Korm. rendelet 10. -ának a) b) pontja azzal, hogy el óírásait a 2000. évi beszámoló elkészítése során még alkalmazni kell. Átmeneti rendelkezés 18. A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 260/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet 6. (4) bekezdése szerinti céltartalék 2000. december 31-i záró állományát legkés óbb e rendelet hatálybalépését követ ó üzleti év mérlegfordulónapjáig az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni. A megszüntetett céltartalékot a 6. (2) bekezdése szerint 2001. december 31-én megállapított veszteségjelleg ú értékelési különbözet ellentételezésére kell felhasználni. Az árfolyamveszteséggel nem ellentételezett egyéb bevételt a 6. (2) bekezdése szerint id óbelileg el kell határolni. 19. Ez a rendelet a Magyar Köztársaság, az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésér ól szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésér ól szóló 1994. évi I. törvény 3. -a alapján olyan szabályozást tartalmaz, amely összeegyeztethet ó az Európai Közösségek Tanácsának a biztosítók éves és konszolidált beszámolójáról szóló 91/674/EGK irányelvével. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök 1. számú melléklet a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelethez A biztosítók mérlegének el óírt tagolása A. Immateriális javak B. Befektetések ESZKÖZÖK (aktívák) I. Ingatlanok ebb ól: saját használatú ingatlanok II. Befektetések kapcsolt vállalkozásokban 1. Tulajdoni részesedést jelent ó befektetés anya- és leányvállalatban 2. Hitelviszonyt megtestesít ó értékpapír anya- és leányvállalattól, anya- és leányvállalatnak adott kölcsön 3. Tulajdoni részesedést jelent ó befektetés közösés társult vállalkozásban 4. Hitelviszonyt megtestesít ó értékpapír közös- és társult vállalkozástól, közös és társult vállalkozásnak adott kölcsön III. Egyéb befektetések 1. Tulajdoni részesedést jelent ó befektetés egyéb részesedési viszonyban lév ó vállalkozásban 2. Hitelviszonyt megtestesít ó értékpapír (II/2. és II/4. kivételével) 3. Részesedés befektetési közösségben (invesment pool) 4. Jelzáloggal fedezett kölcsön (II/2. és II/4. és III/5. kivételével) 5. Egyéb kölcsön (II/2. és II/4. és III/4. kivételével) 6. Betétek hitelintézetnél 7. Más befektetések IV. Viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletb ól ered ó letéti követelések V. A befektetések értékhelyesbítése C. A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerz ód ói javára végrehajtott befektetések D. Követelések I. Közvetlen biztosítási ügyletb ól származó követelések 1. Követelések a biztosítási kötvénytulajdonosoktól ebb ól: a) kapcsolt vállalkozástól b) egyéb részesedési viszonyban lév ó vállalkozástól 2. Követelések a biztosítási közvetít ókt ól ebb ól: a) kapcsolt vállalkozástól b) egyéb részesedési viszonyban lév ó vállalkozástól II. Követelések viszontbiztosítói ügyletekb ól ebb ól: a) kapcsolt vállalkozástól b) egyéb részesedési viszonyban lév ó vállalkozástól III. Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész az életbiztosítási díjtartalékból IV. Egyéb követelések ebb ól: a) kapcsolt vállalkozástól b) egyéb részesedési viszonyban lév ó vállalkozástól

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7169 E. Egyéb eszközök 1. Tárgyi eszközök (az ingatlanok kivételével), készletek 2. Bankbetétek, pénztár 3. Visszavásárolt saját részvények 4. Egyéb F. Aktív id óbeli elhatárolások 1. Kamatok, bérleti díjak 2. Halasztott szerzési költségek 3. Egyéb aktív id óbeli elhatárolások A. Saját t óke FORRÁSOK (passzívák) I. Jegyzett t óke ebb ól: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett t óke ( ) III. T óketartalék IV. Eredménytartalék (± ) V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény (± ) B. Alárendelt kölcsönt óke C. Biztosítástechnikai tartalékok 1. Meg nem szolgált díjak tartaléka [a)+ b)] a) bruttó összeg b) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész ( ) 2. Matematikai tartalékok a) életbiztosítási díjtartalék (1+ 2) 1. bruttó összeg ebb ól: viszontbiztosítóra jutó tartalékrész 2. viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (kockázati biztosítás) ( ) b) betegségbiztosítási díjtartalék (1+ 2) 1. bruttó összeg 2. viszontbiztosítóra jutó tartalékrész ( ) c) balesetbiztosítási járadéktartalék (1+ 2) 1. bruttó összeg 2. viszontbiztosítóra jutó tartalékrész ( ) d) felel ósségbiztosítási járadéktartalék (1+ 2) 1. bruttó összeg 2. viszontbiztosítóra jutó tartalékrész ( ) 3. Függ ókár tartalékok [a)+ b)] a) bruttó összeg b) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész ( ) 4. Eredményt ól függ ó és független díjvisszatérítési tartalék [a)+ b)] a) bruttó összeg b) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész ( ) 5. Káringadozási tartalék 6. Egyéb biztosítástechnikai tartalékok [a)+ b)] a) bruttó összeg b) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész ( ) D. Biztosítástechnikai tartalékok a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítás szerz ód ói javára (1+2) 1. bruttó összeg 2. viszontbiztosítóra jutó tartalékrész ( ) E. Céltartalékok 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jöv óbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék F. Viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségek G. Kötelezettségek I. Kötelezettségek közvetlen biztosítási ügyletekb ól ebb ól: a) kapcsolt vállalkozással szemben b) egyéb részesedési viszonyban lév ó vállalkozással szemben II. Kötelezettségek viszontbiztosítási ügyletekb ól ebb ól: a) kapcsolt vállalkozással szemben b) egyéb részesedési viszonyban lév ó vállalkozással szemben III. Kötelezettségek kötvénykibocsátásból ebb ól: a) kapcsolt vállalkozással szemben b) egyéb részesedési viszonyban lév ó vállalkozással szemben IV. Hitelek ebb ól: a) kapcsolt vállalkozással szemben b) egyéb részesedési viszonyban lév ó vállalkozással szemben V. Egyéb kötelezettségek ebb ól: a) kapcsolt vállalkozással szemben b) egyéb részesedési viszonyban lév ó vállalkozással szemben

7170 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám H. Passzív id óbeli elhatárolások 1. Bevételek passzív id óbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív id óbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek 2. számú melléklet a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelethez A biztosítók eredménykimutatásának tagolása és annak tételeire vonatkozó el óírások Az eredménykimutatás el óírt tagolása A) Nem életbiztosítási ágnál 01. Megszolgált díjak, viszontbiztosítás nélkül a) bruttó díj b) viszontbiztosítónak átadott díj ( ) c) meg nem szolgált díjak tartalékának változása (± ) d) a viszontbiztosító részesedése a meg nem szolgált díjak tartalékának változásából (± ) 02. Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredmény (C/06. sorral egyez óen) 03. Egyéb biztosítástechnikai bevétel 04. Károk ráfordításai a) kárkifizetések és kárrendezési költségek aa) kárkifizetések 1. bruttó összeg 2. viszontbiztosító részesedése ( ) ab) kárrendezési költségek ac) bevételek kármegtérítésb ól és kárrendezési költségtérítésb ól ( ) b) függ ó károk tartalékainak változása (± ) (tételes, IBNR) ba) bruttó összeg bb) viszontbiztosító részesedése ( ) 05. Matematikai tartalékok változása (± ) a) betegségbiztosítási díjtartalék változása (± ) aa) bruttó összeg ab) viszontbiztosító részesedése ( ) b) balesetbiztosítási járadéktartalék változása (± ) ba) bruttó összeg bb) viszontbiztosító részesedése ( ) c) felel ósségbiztosítási járadéktartalék változása (± ) ca) bruttó összeg cb) viszontbiztosító részesedése ( ) 06. Eredményt ól függ ó és független díjvisszatérítési tartalék változása (± ) a) bruttó összeg b) viszontbiztosító részesedése ( ) 07. Káringadozási tartalék változása (± ) 08. Egyéb biztosítástechnikai tartalékok változása (± ) a) bruttó összeg b) viszontbiztosító részesedése ( ) 09. Nettó m úködési költségek a) tárgyévben felmerült szerzési költségek b) elhatárolt szerzési költségek változása (± ) c) igazgatási költségek (befektetési költségek kivételével) d) viszontbiztosítótól járó jutalékok és nyereségrészesedések ( ) 10. Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások A) BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI EREDMÉNY (01+02+03 04 ± 05± 06± 07± 08 09 10) B) Életbiztosítási ágnál 01. Megszolgált díjak, viszontbiztosítás nélkül a) bruttó díj b) viszontbiztosítónak átadott díj ( ) c) meg nem szolgált díjak tartalékának változása (± ) d) a viszontbiztosító részesedése a meg nem szolgált díjak tartalékának változásából (± ) 02. Biztosítástechnikai bevételek befektetésekb ól a) kapott osztalék és részesedés ebb ól: kapcsolt vállalkozástól b) egyéb befektetési bevételek ebb ól: kapcsolt vállalkozástól ba) biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételei bb) kapott kamatok és kamatjelleg ú bevételek c) befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételei d) életbiztosításból allokált befektetési bevétel (C/05. sorral egyez óen) ( ) 03. Befektetések nem realizált nyeresége 04. Egyéb biztosítástechnikai bevétel 05. Károk ráfordításai a) kárfizetések és kárrendezési költségek aa) kárkifizetések 1. bruttó összeg 2. viszontbiztosító részesedése ( ) ab) kárrendezési költségek ac) bevételek kármegtérítésb ól és kárrendezési költségtérítésekb ól ( ) b) függ ó károk tartalékainak változása (± ) (tételes, IBNR) ba) bruttó összeg bb) viszontbiztosító részesedése ( ) 06. Matematikai tartalékok változása (± ) a) életbiztosítási díjtartalék változása (± ) aa) bruttó összeg ab) viszontbiztosító részesedése (kockázati biztosítás) ( )

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7171 b) betegségbiztosítási díjtartalék változása (± ) ba) bruttó összeg bb) viszontbiztosító részesedése ( ) c) balesetbiztosítási járadéktartalék változása (± ) ca) bruttó összeg cb) viszontbiztosító részesedése ( ) 07. Eredményt ól függ ó és független díjvisszatérítési tartalék változása (± ) a) bruttó összeg b) viszontbiztosító részesedése ( ) 08. Káringadozási tartalék változása (± ) 09. Egyéb biztosítástechnikai tartalékok változása (± ) a) befektetési egységekhez kötött (unit-linked) tartalékok változása (± ) aa) bruttó összeg ab) viszontbiztosító részesedése ( ) b) egyéb biztosítástechnikai tartalékok változása (± ) ba) bruttó összeg bb) viszontbiztosító részesedése ( ) 10. Nettó m úködési költségek a) tárgyévben felmerült szerzési költségek b) elhatárolt szerzési költségek változása (± ) c) igazgatási költségek (befektetési költségek kivételével) d) viszontbiztosítótól járó jutalékok és nyereségrészesedések ( ) 11. Biztosítástechnikai ráfordítások befektetésekb ól a) befektetések m úködési és fenntartási ráfordításai, ideértve a fizetett kamatokat és kamatjelleg ú ráfordításokat b) befektetések értékvesztése, befektetések visszaírt értékvesztése (± ) c) befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításai 12. Befektetések nem realizált vesztesége 13. Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások B) BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI EREDMÉNY (01+02+03+04 05 ± 06± 07± 08± 09 10± 11 12 13) C) Nem biztosítástechnikai elszámolások 01. Kapott osztalék és részesedés ebb ól: kapcsolt vállalkozástól 02. Kapott kamatok és kamatjelleg ú bevételek ebb ól: kapcsolt vállalkozástól 03. Biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételei 04. Befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételei 05. Életbiztosításból allokált befektetési bevétel (B/02/d) sorral egyez óen) 06. Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredmény ( ) (az A/02. sorral egyez óen) 07. Befektetések m úködési és fenntartási ráfordításai, ideértve a fizetett kamatokat és kamatjelleg ú ráfordításokat 08. Befektetések értékvesztése, befektetések visszaírt értékvesztése (± ) 09. Befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításai 10. Egyéb bevételek 11. Egyéb ráfordítások D) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (± A± B+01+02+03+04+05 06 07 08 09+ 10 11) 12. Rendkívüli bevételek 13. Rendkívüli ráfordítások 14. Rendkívüli eredmény (12 13) E) ADÓZÁS EL ÓTTI EREDMÉNY (± D± 14) 15. Adófizetési kötelezettség F) ADÓZOTT EREDMÉNY (± E 15) 16. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 17. Jóváhagyott osztalék és részesedés G) MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (± F+ 16 17) Az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó el óírások A/01. és B/01. sor a): Bruttó díj Ezen a soron kell szerepeltetni a szerz ódések tárgyévre járó díjel óírásait, függetlenül a pénzügyi teljesítést ól. Ide tartozik továbbá más biztosító társaságtól viszontbiztosításba vett biztosítások állományából kapott díjbevétel, és más biztosítókkal történ ó együttbiztosításból a saját kockázatra jutó díjbevétel is. Díj: a biztosított szerz ód ó által fizetend ó díj, tartalmazza a pótdíjakat, engedményeket is. A biztosító a díjbevétel elszámolása során két lehet óség között választhat: a) díjbevételét folyamatosan, az érvényes szerz ódések szerinti esedékesség id ópontjában számolja el, a szerz ódés szerint várható összegben. A szerz ódések megsz únésének alkalmával, a megsz únés hónapjában a már elszámolt bevételt, a megsz únés hatályának id ópontjára vonatkoztatva kell csökkenteni; b) év közben a díjbevételt a pénzügyi realizálás id ópontjában számolja el. Az évzáráskor elszámolja a mérlegfordulónapon érvényes szerz ódések fordulónapig esedékes, de pénzügyileg nem realizált díjbevételét, egyidej úleg

7172 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám megszünteti az el óz ó évi záráskor ugyanilyen címen elszámolt díjbevételt. Viszontbiztosításból származó díj: a viszontbiztosításba vételi szerz ódésekben kimutatott a viszontbiztosítási állomány díjából a kockázat átvállalásáért kapott díj. A díjbevételt külön soron korrigálni kell a biztosító viszontbiztosításba adási szerz ódéseivel kapcsolatban fizetett vagy fizetend ó összes díjjal. Az A/01/c) és a B/01/c) soron kell szerepeltetnie a biztosítónak a matematikai tartalékok között megképzett meg nem szolgált díjak tartalékának változását. A/02. sor: Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredmény Ez a sor tartalmazza a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések bevételéb ól átvezetett, a biztosítottaknak visszajuttatandó eredményt. A/03. és B/04. sor: Egyéb biztosítástechnikai bevétel Itt kell kimutatni a biztosítási tevékenységb ól ered ó, az el óbbiek közé nem tartozó egyéb biztosítási bevételek összegét. A/04. és B/05. sor: Károk ráfordításai Ezeken a sorokon kell szerepeltetni a biztosítási szerz ódések alapján a tárgyévben fizetett bruttó kártérítéseket és szolgáltatások ráfordításait függetlenül attól, hogy az mely biztosítási teljesítési id ószakot terheli. Bruttó kár: a bruttó kárfizetés, a biztosítottnak, a szerz ód ónek (viszontbiztosítást és együttbiztosítást is beleértve) ténylegesen fizetett kártérítés. Bruttó egyéb biztosítási szolgáltatások közé tartoznak a bizonylatokkal igazoltan kármegel ózés címén kifizetett összegek, valamint a biztosítási szerz ódésben vállalt kiegészít ó szolgáltatások miatti kötelezettségekhez kapcsolódó ráfordítások (pl. a CSÉB-szerz ódésekben a betegség, gyermek születés és halálozás, gyermekgondozás stb. esetére vállalt kiegészít ó jelleg ú szolgáltatások miatt felmerült szociális célú ráfordítások stb.). Kárrendezési költségek (ráfordítások) közé tartoznak a kárszakért ók, kárügyintéz ók bére, társadalombiztosítási járulékai, utazási és egyéb költségtérítései, a kárrendezést végz ó jogi személyeknek fizetett költségtérítések, konkrét kárügyekhez tartozó dokumentumokért fizetett költségek, és az önállóan m úködtetett vagy jól elhatárolható kárrendezési helyek m úködési és fenntartási költségei (ideértve a kárrendezést is végz ó fiókok kárrendezéssel kapcsolatos költségeit). A károk ráfordításait csökkent ó tételként kell kimutatni a szerz ód ó, a biztosított vagy a harmadik fél által a mérlegkészítés id ópontjáig megtérített károk, kárrendezési költségek összegét. Itt kell továbbá kimutatni a függ ó károk tartalékainak változását is. B/02. sor: Biztosítástechnikai bevételek befektetésekb ól Az eredménykimutatás ezen során szerepl ó összeg az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések bevételét tartalmazza, bevételi jogcímek szerinti megbontásban, továbbá mínusz el ójellel külön soron a 9. (3) bekezdése szerint az életbiztosítási ág befektetéseinek biztosítástechnikai bevételeib ól a befektetések nettó eredményébe átvezetett eredmény összegét. A ba) alpontban és/vagy a C/03. sorban kell kimutatni a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok miatt végrehajtott bevétel korrekciót is, a m úködési költségek között ilyen jogcímen elszámolt tételek összegével megegyez óen. Saját tulajdonú és használatú ingatlanok miatti korrekcióként kell kimutatni azt az összeget, amelyet a saját tulajdonú, saját használatban lév ó ingatlanok bérbeadása esetén bérleti díj címén a biztosító elérhetne (realizálhatna). A c) pontban kell többek között kimutatni a külföldi pénzértékre szóló befektetések 6. (2) bekezdése szerinti értékeléséb ól adódó árfolyamnyereséget. B/09. sor: Egyéb biztosítástechnikai tartalékok változása Ez a sor magában foglalja a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerz ód ói javára végrehajtott befektetések tartalékának változását is az életbiztosítási ágnál, ez a tartalék a matematikai tartalékok változása soron nem jelenhet meg. A/09 és B/10. sor: Nettó m úködési költségek A szerzési költségek között egyszerre vagy több év alatt megfizetett azon költségek jelennek meg, amelyek egy biztosítási szerz ódés megkötésével keletkeznek. A szerzési költségek magukban foglalják a biztosítási szerz ódéshez közvetlenül köt ód ó költségeket, mint például a szerzési jutalékot, a küls ó szerveknek a terjesztésért (reklám és propaganda) fizetett, számlázott költségeket, vagy a biztosítási kötvény megszerkesztésének költségeit, továbbá azt a költséget, amely a biztosítási szerz ódésnek a biztosítók portfoliójába való beiktatásával jár, és a szerz ódéskötéshez kapcsolódó közvetett költségeket, valamint az ajánlatok feldolgozása miatti adminisztrációs költségeket, és a biztosítási kötvények kibocsátásával járó költségeket, mint például az üzletköt ók id óbérét, utazási és egyéb költségtérítéseit, a küls ó szerveknek terjesztésért fizetett költségtérítéseket, az üzleti irodák m úködési, fenntartási költségeit stb. Az A/09/a), a B/10/a) és az A/09/b), a B/10/b) sor együttesen a tárgyévet terhel ó szerzési költségeket mutatja. Az igazgatási költségek tartalmazzák a biztosítási díjak beszedésével, a portfolió nyilvántartással, a részesedések és díjkedvezmények kezelésével és a kifelé, illetve befelé irányuló viszontbiztosítások intézésével járó költségeket. Ide tartoznak az alkalmazotti állománnyal járó költségek, amennyiben nem szerepelnek a szerzési költségek, a kárrendezési költségek vagy a befektetési költségek között, továbbá a választott tisztségvisel ók részére feladataik ellátásáért fizetett bérek és annak járulékai, valamint a részükre biztosított egyéb költségtérítések összegei. Az irodaberendezések és irodai gépek terv szerinti, illetve terven felüli amortizációját is itt kell feltüntetni.

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7173 A befektetésekhez kapcsolódó m úködési és fenntartási költségeket nem itt, hanem a B/11/a) Befektetések m úködési és fenntartási ráfordításai, ideértve a fizetett kamatokat és kamatjelleg ú ráfordításokat, vagy a C/07. Befektetések m úködési és fenntartási ráfordításai, ideértve a fizetett kamatokat és kamatjelleg ú ráfordításokat sorokon kell kimutatni (pl. a befektetéssel foglalkozó szervezetek dolgozóinak személyi jelleg ú ráfordításai, azok TB járuléka és az egyéb közvetlen költségek). B/11. sor: Biztosítástechnikai ráfordítások befektetésekb ól Itt kell kimutatni az életbiztosítási ághoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések ráfordításait. A c) pontban kell többek között kimutatni a külföldi pénzértékre szóló befektetések 6. (2) bekezdése szerinti értékeléséb ól adódó árfolyamveszteséget. A/10. és B/13. sor: Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások Itt kell kimutatni a biztosítási tevékenységb ól ered ó és az el óbbi sorok ráfordításai közé nem tartozó, biztosítási szerz ódésekhez közvetlenül kapcsolható egyéb biztosítási ráfordítások összegét. Ide kell elszámolni a Kártalanítási Számlával szemben elszámolt összeget is, ha az veszteségjelleg ú. Ha a Kártalanítási Számlával szemben elszámolt összeg nyereségjelleg ú, azt az Egyéb biztosítástechnikai bevételek soron kell kimutatni. C/09. sor: Befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításai Itt kell kimutatni többek között az ingatlanok értékcsökkenési leírását, továbbá javítási, karbantartási és egyéb állagmegóvási költségeit, amelyek a bérbeadót terhelik, ideértve a saját tulajdonú és használatú ingatlanok értékcsökkenési leírását, továbbá javítási, karbantartási és egyéb állagmegóvási költségeit is. Itt kell kimutatni továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésekhez és kötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamveszteséget. Az A/01/c) 01/d), A/04/b), A/05 08., a B/01/c) 01/d), B/05/b), B/06 09. sorban a nem-élet- és életbiztosítási ághoz tartozó tartalékok tárgyévi záró (mérlegfordulónapi) állományának és nyitó (január 1-jei) állományának változását kell bemutatni, növekedés esetén pozitív, csökkenés esetén negatív el ójellel. C/10. Egyéb bevételek Itt kell szerepeltetni a 9. (11) bekezdésének el óírásait is figyelembe véve a Tv. szerinti egyéb bevételek közé tartozó tételek összegét, továbbá a nem biztosítási tevékenységhez kapcsolódó bevételeket is. Nem szabad ide beállítani a biztosítási állományhoz kapcsolódó ingatlanok értékesítésének bevételeit. C/11. Egyéb ráfordítások Itt kell szerepeltetni a 9. (11) bekezdésének el óírásait is figyelembe véve a Tv. szerinti egyéb ráfordítások közé tartozó tételek összegét, továbbá a nem biztosítási tevékenységhez kapcsolódó ráfordításokat is (pl. ipar úzési adó). Nem szabad ide beállítani a biztosítási állományhoz kapcsolódó ingatlanok értékesítésének ráfordításait (nettó értékét). 3. számú melléklet a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelethez A biztosító egyesületek eredménykimutatása 01. Megszolgált díjak a) bruttó díj b) viszontbiztosítónak átadott díj ( ) 02. Biztosítástechnikai bevételek befektetésekb ól 03. Egyéb biztosítástechnikai bevétel 04. Károk ráfordításai a) kárkifizetés és kárrendezési költségek aa) kárkifizetések 1. bruttó összeg 2. viszontbiztosító részesedése ( ) ab) kárrendezési költségek ac) bevételek kármegtérítésb ól és kárrendezési költségtérítésb ól ( ) b) függ ó károk tartalékainak változása (tételes, IBNR) (± ) ba) bruttó összeg bb) viszonbiztosító részesedése ( ) 05. Biztosítástechnikai tartalékok változása [04/b) sor kivételével] (± ) a) bruttó összeg b) viszontbiztosító részesedése ( ) 06. Nettó m úködési költségek a) tárgyévben felmerült szerzési költségek b) elhatárolt szerzési költségek változása (± ) c) igazgatási költségek (befektetési költségek kivételével) d) viszontbiztosítótól járó jutalékok és nyereségrészesedések ( ) 07. Biztosítástechnikai ráfordítások befektetésekb ól 08. Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások A) Biztosítástechnikai eredmény (01+ 02+ 03 04± 05 06 07 08) 09. Befektetések bevételei 10. Befektetések ráfordításai 11. Egyéb bevételek 12. Egyéb ráfordítások B) Szokásos vállalkozási eredmény (± A+ 09 10+ 11 12) 13. Rendkívüli bevételek 14. Rendkívüli ráfordítások 15. Rendkívüli eredmény (13 14)

7174 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám C) Adózás el ótti eredmény (± B± 15) 16. Adófizetési kötelezettség D) Adózott eredmény (± C 16) E) Mérleg szerinti eredmény Az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó el óírások 1. A biztosító egyesület az eredménykimutatását a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó el óírások értelemszer ú figyelembevételével köteles elkészíteni. 2. A saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevételkorrekcióját a 02. Biztosítástechnikai bevételek befektetésekb ól és a 09. Befektetések bevételei sorban kell kimutatni, a m úködési költségek között ilyen jogcímen elszámolt tételek összegével megegyez óen. 4. számú melléklet a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelethez Az összevont (konszolidált) mérleg el óírt tagolása a következ ó kiegészítésekkel tér el az 1. számú melléklet szerinti mérleg tagolásától: 1. A B) Befektetések pont kiegészül az alábbi VI. sorral:,,vi. T ókekonszolidációs különbözet leányvállalatokból, társult vállalkozásokból 2. A D) Követelések pont kiegészül az alábbi V. sorral:,,v. Konszolidációból adódó (számított) társasági adó követelés 3. Az A) Saját t óke sor az alábbi sorokkal egészül ki:,,viii. Leányvállalati saját t óke változás (± ) IX. Konszolidáció miatti változások (± ) adósságkonszolidálás különbözetéb ól közbens ó eredmény különbözetéb ól X. Küls ó tagok (más tulajdonosok) részesedése 4. A B) Alárendelt kölcsönt óke az alábbi sorral egészül ki:,,b/1. T ókekonszolidációs különbözet leányvállalatokból 5. A G) Kötelezettség pont kiegészül az alábbi VI. sorral:,,vi. Konszolidálásból adódó (számított) társasági adó tartozás 5. számú melléklet a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelethez Az összevont (konszolidált) eredménykimutatás el óírt tagolása a következ ó kiegészítésekkel tér el a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás tagolásától: 1. A,,C/01. Kapott osztalék és részesedés sor helyett a következ ó sorokat kell felvenni:,,01/a) Kapott osztalék, részesedés társult vállalkozástól 01/b) Kapott osztalék, részesedés egyéb részesedési viszonyban lév ó vállalkozástól 2. A,,C/10. Egyéb bevételek sor az alábbi sorral egészül ki:,,c/10/a) Adósságkonszolidálás miatt keletkez ó eredményt növel ó konszolidációs különbözet 3. A,,C/11. Egyéb ráfordítások sor az alábbi sorral egészül ki:,,c/11/a) Adósságkonszolidálás miatt keletkez ó eredményt csökkent ó konszolidációs különbözet 4. A,,15. Adófizetési kötelezettség sor az alábbi sorral egészül ki:,,15/a) Konszolidálásból adódó (számított) társasági adókülönbözet (± ) 5. Az,,F. Adózott eredmény és a,,g. Mérleg szerinti eredmény sorok és a köztük lév ó sorok a következ ók szerint változnak:,,f. Adózott eredmény (± E 15± 15/A) F/1. Jóváhagyott osztalék és részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (F F/1) A Kormány 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelete a természettudományos fels óoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeir ól szóló 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a fels óoktatásról szóló, többször módosított, 1993. évi LXXX. törvény 72. -ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következ óket rendeli el: 1. A természettudományos fels óoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeir ól szóló 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. számú melléklete kiegészül az e rendelet 1. számú mellékletében foglalt egye-

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7175 temi szint ú alkalmazott matematikus szak és a 2. számú mellékletében foglalt egyetemi szint ú biofizikus szak képesítési követelményeivel. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követ ó 8. napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök 1. számú melléklet a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelethez Az egyetemi szint ú alkalmazott matematikus szak képesítési követelményei 1. A képzési cél Alkalmazott matematikusok képzése, akik a 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 1. a) pontjára is tekintettel a hazai vagy európai iparban, interdiszciplináris környezetben képesek hatékonyan, alkalmazott matematikai munkát végezni, matematikai tudásuk birtokában modulszer ú szervezésben ismereteket szereznek a m úszaki matematika (pl. mechanika, villamosságtan stb.), gazdasági és üzleti matematika és az operációkutatás területén, jártasak a modern matematikai eljárások alkalmazásában, képesek felismerni a munkahelyük szakterületén felmerül ó új matematikai problémákat, továbbá tudják alkalmazni a modern számítógépes eszközöket, valamint képesek mérnökökkel, közgazdászokkal és természettudományos szakemberekkel közösen dolgozni m úszaki és gazdasági problémák megoldásán. 2. Az oklevélben szerepl ó szakképzettség megnevezése Okleveles alkalmazott matematikus. 3. A képzési id ó 10 félév, a 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével. 4. A képzés f óbb tanulmányi területei a) Egyéb természettudományos ismeretek A matematika területér ól a geometria, számítógépes geometria, a véges matematika, kombinatorika, diszkrét matematika, az operációkutatás: lineáris és nemlineáris programozás, alkalmazásai, a számítógéptudomány, algoritmuselmélet, informatika területeket átfogóan legalább 28 szakmai tanulmányi munkaegység teljesítése szükséges. Nem a matematika területére es ó természettudományok, m úszaki tudományok területér ól legalább 16 szakmai tanulmányi munkaegység teljesítése szükséges. b) Nem-természettudományos ismeretek A 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység. c) Szakmai törzsanyag Algebra és Számelmélet Természetes számok, m úveletek, rendezés. Egész számok gy úr úje, rendezés. A racionális számok teste. Komplex számok, egységgyökök. Egyértelm ú prímfaktorizáció az egész számok gy úr újében, a racionális, valós és komplex együtthatós polinomok gy úr újében. Test feletti polinomgy úr úk, gyökök. Algebra alaptétele. Szimmetrikus polinomok. Többhatározatlanú polinomgy úr úk. Számelméleti függvények. Osztók száma, összege, a prímfaktorok száma. Az Euler- és Moebius-függvény és alkalmazásaik. Additív és multiplikatív függvények. Osztókra vonatkozó összegzési függvény. Kongruenciák. Lineáris kongruenciák és kongruencia rendszerek. Az Euler Fermat-tétel. A kongruenciák alkalmazásai (az RSA algoritmus, kódolás kínai maradéktétellel, pszeudovéletlen sorozatok). Elemi prímszámelmélet, a prímek száma. Diophantikus egyenletek. Pythagoraszi számhármasok. Vektortér, bázis, dimenzió, alterek. Faktortér, direkt összeg. Duális tér. Lineáris leképezések, transzformációk, mátrixuk. Képtér, magtér. Mátrixok algebrája, invertálhatóság, rang. Determináns, kifejtési tétel, nyom, karakterisztikus polinom. Lineáris egyenletrendszerek. Megoldhatóság. Cramer-szabály. Sajátérték, sajátaltér, invariáns altér. Bilineáris formák és kvadratikus alakok. Ortogonalitás, altér ortogonális komplementuma, ortonormált bázis. Euklideszi terek. Önadjungált és ortogonális transzformációk, f ótengely transzformáció. Euklideszi terek klasszikus transzformáció csoportjai. Csoport definíciói. Mellékosztályok, Lagrange-tétel. Homomorfizmusok, normálosztó, faktorcsoport, homomorfizmus-tétel, izomorfizmus-tételek. Szabad csoportok, definiáló relációk. Centrum, kommutátor, feloldható csoportok, egyszer ú csoportok. Permutáció csoportok, permutációk felbontása, Cayley-tétel. Direkt szorzat, direkt felbontás. Véges Abel-csoportok alaptétele. Gy úr úk, részgy úr ú, homomorfizmus ideál, faktorgy úr ú, homomorfizmus-tétel, izomorfizmus-tételek. Hányadosgy úr ú és hányadostest. Körosztási polinom. Egyértelm ú prímfaktorizáció, f óideálgy úr úk, euklideszi gy úr ú. Gy úr ú feletti polinomgy úr ú.

7176 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám Testek, testb óvítések, algebrai és transzcendens b óvítések. Véges testek alkalmazásai: hibajavító kódok. BCH-kódok, kvadratikus maradék kódok, perfekt kódok. Részben rendezett halmazok, hálók. Moduláris és disztributív hálók. Boole-algebrák. Analízis Valós számok. Testaxiómák, rendezési axiómák, Archimedési és Cantor-féle axióma. Számsorozatok határértéke. Bolzano Weierstrass-féle kiválasztási tétel, Cauchy konvergencia kritérium. n-dimenziós tér. Pontsorozat konvergenciája. Topológiai alapfogalmak. Függvények határértéke, folytonossága. Bolzano-tétel, Weierstrass-tétel, Heine-tétel. Egyváltozós függvények differenciálhatósága, differenciálási szabályok. Függvény diszkusszió. Középérték tételek. Elemi függvények. Egyváltozós függvény Riemann-integrálja. Integrálhatósági feltételek, integrálási szabályok. Primitív függvény, Newton Leibnitz-szabály. Az integrálfüggvény, folytonossága, differenciálhatósága. Módszerek a primitív függvény kiszámítására, az integrál alkalmazásai, terület-, térfogat-, ívhosszúság-számítás; fizikai alkalmazások. Többváltozós függvények folytonossága, határértéke. Parciális deriváltak. Lokális széls óértékhelyek. Inverz függvénytétel. Implicit függvénytétel. Végtelen sorok konvergenciája, divergenciája. Konvergencia kritériumok. Függvénysorozatok, és sorok pontonkénti és egyenletes konvergenciája. Hatványsorok. Taylorsor. Lebesgue-mérték és integrálelmélet absztrakt és euklidészi terekben. Komplex számtest. Komplex függvények. Analitikus függvények, Cauchy Riemann egyenletek. Hatványsorok. Deriválhatóság, együttható-formula. Egyszer úbb egész függvények hatványsora. Pálya menti integrál. Cauchy integráltétel, Goursatlemma. Taylor-sor. Liouville-tétel. Laurent sorok, residuum-tétel és alkalmazásai. Funkcionálanalízis. Metrikus-terek, teljesség, Banachterek. Hahn Banach-tétel, Banach Steinhaus-tétel. Nyílt leképezés tétele. Duális terek, reflexív terek. Teljesen folytonos operátorok. Spektrum. Hilbert-terek. Riesz reprezentációs tétele. Fourier-sorfejtés Hilbert-téren. Parseval-egyenl ótlenség, Besselegyenl ótlenség. Differenciálegyenletek. Közönséges differenciálegyenletek. Egzisztencia és unicitás tételek. Els órend ú közönséges differenciálegyenletek. Paraméteres differenciálegyenletek. A kezdeti értékt ól való függés. Karakterisztikus függvény. Lineáris differenciálegyenletek elmélete. Differenciálegyenletek stabilitása. Banach-féle fixpont tétel és alkalmazásai. Alkalmazott matematika Valószín úségi változók és vektorváltozók eloszlása, eloszlásfüggvénye. Abszolút folytonos eloszlás, s úr úségfüggvény. Függetlenség: események, valószín úségi változók. Függetlenség véges dimenzióban az együttes eloszlásfüggvény, illetve s úr úségfüggvény segítségével. A Kolmogorov-féle 0 vagy 1 törvény és következményei. Várható érték egy- és többdimenzióban, tulajdonságai. Szórás, kovarianciamátrix. Medián. 1 valószín úség ú, sztochasztikus és L p-konvergencia, kapcsolatuk. Nagy számok gyenge és er ós törvényei. A mértékek gyenge konvergenciája. Cramer Szluckijlemma. Karakterisztikus függvény és alapvet ó tulajdonságai. Inverziós formulák. Eloszlásbeli konvergencia, folytonossági tétel. A centrális határeloszlás-tétel: Lindeberg Feller-tétel. Ljapunov tétele. A feltételes várható érték és feltételes valószín úség általános fogalma. Legegyszer úbb tulajdonságok, konvergencia-tételek. Jensen-egyenl ótlenség. Független valószín úségi változók összegének konvergenciája. Tapasztalati eloszlás, tapasztalati eloszlásfüggvény, tapasztalati becslések, Glivenko Cantelli-tétel. Elégségesség, Neyman faktorizációs tétele. Fisher-féle információ, függetlenek együttes információja, statisztika információja, információ és átparaméterezés. Pontbecslések: torzítatlanság, hatásosság, megengedhet óség, minimaxitás. Rao Blackwell-tétel. Teljesség. Cramér Rao egyenl ótlenség. Becslési módszerek: momentum-módszer, maximumlikelihood becslés. A ML-becslés aszimptotikus tulajdonságai. Bayes-becslések, megengedhet óség, minimax tulajdonság, torzítatlanság. Hipotézisvizsgálati alapfogalmak. A Neyman Pearson-lemma. Az er ó aszimptotikája. A normális eloszlás paramétereire vonatkozó klasszikus próbák: u-, t- és F-próba, Fisher Bartlett-tétel. Khi-négyzet próbák diszkrét illeszkedés-, homogenitásés függetlenségvizsgálatra. Becsléses illeszkedésvizsgálat, Fisher tétele. Nemparaméteres próbák: illeszkedés- és homogenitás vizsgálat folytonos esetben. Többdimenziós normális eloszlás. A paraméterek becslése és azok tulajdonságai. Regresszió, lineáris regresszió, korlátos rangú regresszió. Lineáris modell, becslés és hipotézisvizsgálat lineáris modellben. Szórásanalízis. Véges állapotú Markov folyamatok. Az állapotok osztályozása. Visszatér óség. Pozitív állapotok. Ergod tételek. Poisson folyamat. Elágazó folyamatok. A kihalás valószín úsége.

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7177 Felújítási folyamatok. Elemi felújítási tétel. Invariancia elv, Wiener folyamat. Véges automaták, kontextus-mentes nyelvek. Ritkamátrix-technológiák (tárolás, feltölt ódés, rendezések). Nevezetes mátrix transzformációk (lineáris rendszerek, illetve sajátérték feladatok megoldására). Gauss-elimináció és változatai (algoritmusai, m úveletigénye, f óelemválasztás; inkomplett Gauss-elimináció). Mátrixok felbontásai (Schur, LU, LDU, Cholesky, QR). Lineáris és nemlineáris rendszerek iteratív megoldása (Gauss Seidel, konjugált gradiens; Newton-módszer, lokális és globális konvergencia, Broyden-módszer). Sajátérték feladatok (hatványmódszer, inverz iteráció, eltolás, QR). Interpolációs és approximációs feladatok (Lagrange, Hermite, spline; Csebisev-approximáció). Integrálok kiszámítása (Pólya Sztyeklov-tétel, interpolációs és Gauss-típusú képletek). Közönséges differenciálegyenletek numerikus megoldása (egy- és többlépéses módszerek; a numerikus stabilitás fogalma). Lineáris programozási feladatra vezet ó problémák; konvex poliéderek extremális pontjai; a szimplex módszer, a Bland szabály, a lexikografikus szimplex módszer, dualitás, Farkas-tétel, Minkowski Weyl-tétel, Farkas-lemma és alternatíva-tételek. A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzend ó szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 53. d) Gyakorlati képességek A számítógépes gyakorlatokkal megszerzend ó szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 4. e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek A szakmai törzsanyagon túlmen ó szakmai ismereteket a képzés második szakaszában modul rendszerben szervezett oktatás keretében kell megszerezni. Ezeket a modulokat az egyetemek saját egyéb profiljuknak megfelel óen, szabadon határozzák meg. Az így kialakított alkalmazott matematikai modulokban operációkutatás (optimalizálás, sztochasztikus, illetve diszkrét modellek, döntési modellek), számítógéptudomány (adatbázis-elmélet, algoritmus-elmélet, számítógépes geometria stb.), m úszaki-fizikai alkalmazások (mechanika, villamosságtan, h ótechnika, hírközlés stb.), közgazdasági matematika (pénzügyi folyamatok elemzése), biztosítási matematika, számelmélet, algebra, logika és alkalmazásai, statisztika, alkalmazott analízis, dinamikai rendszerek, információelmélet, kriptográfia, sztochasztika, alkalmazott geometria, biomatematika összesen megszerzend ó szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 42. A 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 4. e) pontjára tekintettel megszerzend ó szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 210. f) Szakmai gyakorlat A 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 4. f) pontjára tekintettel, a szakmai gyakorlattal megszerzend ó szakmai munkaegységek száma lehet óség szerint legalább 10. 5. Az ismeretek ellen órzési rendszere A 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya matematika és a választott alkalmazott matematikai modul. 2. számú melléklet a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelethez Az egyetemi szint ú biofizikus szak képesítési követelményei 1. A képzési cél Okleveles biofizikusok képzése, akik a 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 1. a) pontjára is tekintettel magas szint ú fizikai, biológiai és rokon szakterületi alaptudással rendelkeznek, képesek az életfolyamatokban megnyilvánuló fizikai eredet ú törvényszer úségek felismerésére, kísérleti tanulmányozására és azok elméleti értelmezésére, magas szinten tudják üzemeltetni, fejleszteni, vagy az adott céloknak és lehet óségeknek megfelel óen átalakítani a biológiai, biotechnológiai, egészségügyi, élelmiszeripari, környezetvédelmi kutatások, eljárások és szolgáltatások modern vizsgálati berendezéseit, alkalmasak ezen tudományok határterületein jelentkez ó problémák felismerésére és megoldására, sokoldalú képzettségük alapján képesek önálló innovatív munkát végezni, vagy bekapcsolódni alkalmazott fejleszt ó csoportok tevékenységébe, nyelvtudásuk és informatikai felkészültségük révén is alkalmasak széles nemzetközi együttm úködésre. 2. Az oklevélben szerepl ó szakképzettség megnevezése Okleveles biofizikus. 3. A képzési id ó 10 félév, a 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével. 4. A képzés f óbb tanulmányi területei a) Természettudományos alapismeretek: matematika, legalább 8 szakmai tanulmányi munkaegység,

7178 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám informatika legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység, kémia legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység. b) Nem-természettudományos ismeretek A 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység. c) Szakmai törzsanyag Az anyagi világ felépítése és alaptörvényei. Szilárdtestek és folyadékok mechanikája. Elektrosztatika és elektrodinamika. A biomolekulák m úködésének elektrosztatikus szabályozása. Elektromágneses hullámok, h ómérsékleti sugárzás, fény. A kvantumfizika alapjai, egzaktul megoldható kvantumrendszerek és alkalmazásaik, a kvantummechanika közelít ó módszerei. A magfizika alapjai, radioaktív sugárzások és mérésük, az orvosi terápiában alkalmazott magátalakulási reakciók. Ebb ól az ismeretcsoportból a tanórával megszerezhet ó szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 16. Az élettevékenységek energiaigénye. Egyensúlyi termodinamika, állapotfüggvények, f ótételek és biofizikai alkalmazásai. A Gibbs energia megnyilvánulási formái: foszforilációs (foszfát) potenciál, redoxpotenciál, ion (proton) elektrokémiai potenciál és fényenergia. Az ATP szerepe a bioenergetikában. A kemiozmotikus elmélet. Nem-egyensúlyi rendszerek termodinamikája és statisztikus mechanikája. Ebb ól az ismeretcsoportból a tanórával megszerezhet ó szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 10. Az él ólények molekuláris szint ú szervez ódése. A különböz ó kémiai kötésfajták és az általuk meghatározott tulajdonságok. A molekulaszerkezet vizsgálatának kísérleti és közelít ó számítási módszerei. Az él ó szervezetek felépítésének kémiai alapjai: a biogén elemek, a szervetlen vegyületek és a víz biológiai jelent ósége, a szén és a szénvegyületek sajátságai. Makromolekulák szerkezete, folding és stabilitás, fehérjék és fehérje ligandumok tervezése. Biopolimerek felépítésének elvei és biológiai jelent óségük. Molekularendszerek (lipoproteidek, nukleoproteidek, biomembránok és genom) szervez ódése. Az elektrongerjesztési energia (Förster-), az elektron és a proton (Marcus-) átadásának elméletei és gyakorlati alkalmazásai. Fény- és redox m úködés ú molekuláris pumpák. Számítógépes molekula szimulációs módszerek, fehérjedinamika, köt ódés- és konformáció vizsgálatok, gyógyszertervezés. A genetikai információátadás molekuláris feltételei, DNS és RNS struktúrák, DNS-replikáció, mutáció, a gén felépítése és m úködése. Ebb ól az ismeretcsoportból a tanórával megszerezhet ó szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 18. Sejt- és szöveti szint ú szervez ódés. A sejtanyagcsere f óbb folyamatai, autotróf és heterotróf energiatermelés. A biológiai membránokon keresztüli transzport. A kompartmentizáció szerepe a sejtfelépítésben és az anyagcsereutak szabályozásában, pro- és eukariota sejtszervez ódés, a növények, állatok és gombák sejtjei. A sejten kívüli szabályozó tényez ók hatásmódja és mechanizmusa, szignalizáció, a sejtek közötti kommunikáció. A sejtciklus és a sejtosztódási formák. A génexpresszió, transzkripció és transzláció pro- és eukariota sejtekben. Bioelektromos jelenségek mérése, fenomenológiai és molekuláris szint ú értelmezése. Elemi idegi folyamatok, ideg-impulzus terjedése. Ebb ól az ismeretcsoportból a tanórával megszerezhet ó szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 15. Szervek és szervrendszerek. A diffúzió biológiai alkalmazásai, a szövetek oxigénellátása. A növények ásványi táplálkozása: ionfelvétel és vízháztartás, speciális növényi anyagok, a növények táplálkozási zavarai. A növények növekedésének és fejl ódésének bels ó és küls ó tényez ói, a fotomorfogenezis. A biológiai szabályozás molekuláris, sejt- és szervezetszinten, a hormonális és idegi szabályozás törzsfejl ódése, jellemz ói. A testfolyadékok mozgásának (keringésének) biofizikája. Nem izommal történ ó mozgás, flagelláris (molekuláris) motorok. Mikrotubuláris és mikrofilamentális mozgások, a váz- és izomrendszer szerepe a mozgás mechanikájában. A repülés és az úszás biofizikája. Az izomm úködés, molekuláris kölcsönhatások harántcsíkolt izomban. A szívizom m úködésének mechanikai és elektromos következményei. A légzés evolúciója, a légz ó m úködés biofizikája és szabályozása. A látás biofizikája, fotokémiai és elektrokémiai reakciók gerinctelen és gerinces állatokban, a színek látása. A beszéd és hallás biofizikája. Ebb ól az ismeretcsoportból a tanórával megszerezhet ó szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 15. Az él óvilág és környezete. Az él ólények h óháztartása, a h óleadás és h ófelvétel fizikája és élettana.

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7179 Fotodinamikus hatás, fénybetegségek, fotodinamikus terápia. Sugárzások közegbeli gyengülése és mechanizmusa. A sugárzásmér ó eszközök m úködésének fizikai alapjai. Az ionizáló sugárzások biológiai hatása, találatelméletek, javító mechanizmusok. Az UV sugárzás molekuláris és sejtszint ú hatásai, a földi ózonréteg szerepe és az üvegházhatás. Egyed feletti szervez ódés. Az ökológiai környezet és a bioszféra. Anyagciklusok és energiaáramlás. Populáció szint ú szabályozási modellek. Evolúciós elméletek, Eigen-féle hiperciklusok. A természet energiaforrásai, az energiatermelés hulladékai, nukleáris környezetvédelem. Antropogén hatások az ökoszférában, biomonitorok és bioszenzorok a környezet-ellen órzésben. Ebb ól az ismeretcsoportból a tanórával megszerezhet ó szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 15. A biofizika vizsgálati módszerei. Szeparációs módszerek, centrifugálás, elektroforézis, izoelektromos fókuszálás. Diffrakciós eljárások: röntgen-, fény- és neutronszórás. Az optikai eszközök képalkotásának geometriai és hullámoptikai elmélete, a felbontási határ. Modern mikroszkópiai eljárások. Optikai (UV, látható és infravörös tartományú) spektroszkópia. Nem-optikai spektroszkópiai módszerek. Radioaktív nyomjelz ó izotópok, izotópdiagnosztikai módszerek. Az invaziv képalkotó eljárások fizikai alapjai. A nem-invaziv képalkotó eljárások fizikai alapjai. Ebb ól az ismeretcsoportból a tanórával megszerezhet ó szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 10. d) Gyakorlati képességek A diplomamunkát közvetlenül el ókészít ó (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jelleg ú tárgyakkal megszerezhet ó szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 45. e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek A 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 4. e) pontjára tekintettel megszerzend ó szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 214. f) Szakmai gyakorlat A 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 4. f) pontjára tekintettel a kutatólaboratóriumi gyakorlattal és projektmunka megírásával megszerzend ó szakmai munkaegységek száma legalább 6. 5. Az ismeretek ellen órzési rendszere A 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás feltételei: A tantervben el óírt követelmények, különösen 4 szigorlat, úgymint kísérleti fizika, elméleti fizika, biológia és biofizika, amelyek követelményei között a szak törzsanyagának valamennyi ismeretcsoportja szerepel, a diplomamunkával együtt legalább 220 szakmai tanulmányi munkaegység, legalább 140 tanórával szerzett szakmai tanulmányi munkaegység, nem-természettudományos ismeretekkel szerzett legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység, a szakmai törzsanyagot megalapozó tanórával megszerzett legalább 99 tanulmányi munkaegység, legalább középfokú, C típusú állami vagy azzal egyenérték ú nyelvvizsga egy idegen nyelvb ól, bíráló(k) által elfogadott biofizikai tárgyú diplomamunka. A záróvizsga tárgya biofizika. A Kormány 194/2000. (XI. 24.) Korm. rendelete a muzeális intézmények látogatóit megillet ó kedvezményekr ól A Kormány a kulturális javak védelmér ól és a muzeális intézményekr ól, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közm úvel ódésr ól szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: törvény) 100. -a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következ óket rendeli el: 1. E rendelet hatálya valamennyi olyan múzeumra, közérdek ú muzeális gy újteményre és kiállítóhelyre (a továbbiakban együtt: muzeális intézmény) kiterjed, amelyik a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) által kiadott m úködési engedéllyel rendelkezik. 2. (1) Díjtalanul látogathatják a muzeális intézményeket bármelyik nyitvatartási napon: a) a kiskorúak általános iskolai tanulmányaik megkezdéséig; b) a 65 éven felüli nyugdíjas magyar állampolgárok; c) a mozgássérültek és más fogyatékosok, valamint kísér óik (jogosultanként legfeljebb 1 f ó); d) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak, továbbá akiket pedagógus-munkakörb ól helyeztek nyugállományba;

7180 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám e) a törvény hatálya alá tartozó intézmények, valamint a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmér ól szóló 1995. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó levéltárak dolgozói; f) a miniszter által kiadott állandó belép óvel rendelkez ó személyek; g) a nemzetközi szerz ódések alapján erre feljogosított külföldi állampolgárok. (2) Díjtalan a belépés minden hétvége egyik a muzeális intézmény által meghatározott pihen ónapján a 18 éven aluli gyermekek és az óket kísér ó, legfeljebb 2 hozzátartozó [Ptk. 685. b) pont], valamint a 18 éven felüli, diákigazolvánnyal rendelkez ó tanulók és hallgatók részére. (3) 50%-os kedvezményes belép ódíjat fizetnek: a) az általános iskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmunkásképz ó és szakiskolák a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásában részt vev ó tanulói és a fels óoktatási intézmények nappali, esti és levelez ó tagozatos hallgatói, a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével; b) a nemzetközi diákigazolvánnyal rendelkez ó tanulók és hallgatók; c) a sorállományú katonák és a polgári szolgálatot teljesít ó személyek; d) a 65 éven aluli nyugdíjas magyar állampolgárok; e) a miniszter ilyen kedvezményre jogosító engedélyével rendelkez ó személyek; f) a nemzetközi szerz ódések alapján erre feljogosított külföldi állampolgárok. (4) A miniszter a muzeális intézmény kérésére egyes kiemelt költségekkel járó id ószaki kiállítások esetében a kedvezmények, illetve kedvezményezettek körét az (1) (3) bekezdésben foglaltaknál sz úkebb körben állapíthatja meg. (5) A muzeális intézmény fenntartója vagy vezet óje a fenntartó egyidej ú tájékoztatásával a látogatók meghatározott körének, illetve egyes kiállítások esetében az (1) (3) bekezdésben foglaltakon túl további kedvezményeket is adhat. 3. A kedvezményekre való jogosultságot felhívásra igazolni kell. 4. A muzeális intézménynek a nyitvatartási rendjér ól, a belép ódíjakról, a kedvezményekr ól, illetve a szolgáltatásokról magyarul és legalább egy világnyelven, jól látható módon tájékoztatnia kell a közönséget. 5. Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba, egyidej úleg hatályát veszti az egyes múzeumi kedvezményekr ól szóló 8/1998. (IV. 25.) MM rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök A Kormány 195/2000. (XI. 24.) Korm. rendelete a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 184/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a term óföldr ól szóló 1994. évi LV. törvény 90. -a (1) bekezdésének c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 184/1999. (XII. 13.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.) a következ ók szerint módosítja: 1. (1) Az R. 19. -a (2) bekezdésének felvezet ó szövege helyébe a következ ó szövegrész lép:,,a bírság legmagasabb összege: (2) Az R. 19. -a a következ ó (4) (6) bekezdéssel egészül ki:,,(4) Ha a földhasználó az Ftv. 25/A. (2) (3) bekezdésében meghatározott határid ón belül a bejelentést elmulasztotta, de a mulasztást önként pótolja, a határid ó utolsó napjától számított a) 30 napon belüli bejelentés esetén a (2) bekezdés szerinti legmagasabb összeg egyötödét, b) 30 napon túl, de 60 napon belül történ ó bejelentés esetén az egynegyedét, c) 60 napon túl, de 90 napon belül történ ó bejelentés esetén a felét, azt követ óen a teljes összeget kell bírságként kiszabni. (5) Ha a bejelentést követ óen a földhivatal a bejelent ót hiánypótlásra szólítja fel és a kötelezett a felhívásnak a megadott határid óben nem tesz eleget, illetve, ha a földhivatal a bejelentés elmulasztását hivatalból állapítja meg, a bírság (2) bekezdés szerinti legmagasabb összegét kell bírságként kiszabni. (6) Ha a (4) és (5) bekezdésben meghatározott módon számított bírság összege az 1500 Ft-ot nem éri el, a kiszabható bírság legkisebb összege 1500 Ft. 2. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7181 A Kormány 196/2000. (XI. 24.) Korm. rendelete az egészségügyi dolgozók egyszeri, rendkívüli juttatásáról szóló 119/2000. (VII. 7.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a kötelez ó egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. -a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következ óket rendeli el: 1. Az egészségügyi dolgozók egyszeri, rendkívüli juttatásáról szóló 119/2000. (VII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. -a helyébe a következ ó rendelkezés lép:,,1. (1) A Kormány 2000. július hónapban a betegellátásban közvetlenül és közvetve résztvev ók (a továbbiakban együtt: betegellátást végz ók) részére egyszeri juttatásként 15 milliárd forintot biztosít, beleértve a központi gyakornokok számára az Egészségügyi Minisztérium fejezetében biztosított 58 millió forintot is. A 15 milliárd forint a munkáltatói közterheket is tartalmazza. (2) Az egyszeri juttatás kiutalását a központi gyakornokok, valamint a Honvédelmi Minisztérium számára történ ó kifizetés kivételével az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) végzi. 2. Az R. 6. -a helyébe a következ ó rendelkezés lép:,,6. (1) A 2000. július hónapban a betegellátást végz ók részére egyszeri juttatásként biztosított 15 milliárd forint tartaléka és maradványa terhére a 3. (1) (2) bekezdése szerinti, az OEP által finanszírozott munkáltatónál a 4. (1) bekezdése szerinti mérték ú juttatásban részesülnek a betegellátásban részt vev ó, 2000. július 1-jén a statisztikai állományt meghaladó munkajogi állományba tartozó egészségügyi munkavállalók közül: a) az egy hónapon túl keres óképtelen állományban lev ók, b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesül ók, c) a gyermekgondozási díjban, illetve segélyben részesül ók, d) a gyermeknevelési támogatásban részesül ók, e) a sorkatonai, illetve polgári szolgálatot teljesít ók, f) az egy hónapon túl tartalékos katonai szolgálatot teljesít ók, g) a nyugdíjazásra tekintettel a felmondási, illetve felmentési idejüket tölt ók. (2) A 2000. szeptember 30. napján a) a Belügyminisztérium, b) a Honvédelmi Minisztérium, c) az Igazságügyi Minisztérium és d) a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó, OEP által nem finanszírozott betegellátást végz ó, e) az Egészségügyi Minisztérium 1. számú mellékletben felsorolt országos intézeteiben, valamint f) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztif óorvosi Hivatalában, megyei, f óvárosi, városi és f óvárosi kerületi intézeteiben köztisztvisel óként munkajogi állományba tartozó munkavállalók a 4. (1) bekezdés szerinti személyenként bruttó 75 000 forint összeghatár figyelembevételével a szeptember havi alapilletményükkel, illetményükkel, illetve alapbérükkel azonos mérték ú juttatásban részesülnek. (3) A területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálatok a hozzájuk 2000. július 1. napján bejelentkezett biztosítottak száma alapján a 2. számú melléklet szerint meghatározott mérték ú juttatásban részesülnek. (4) A 2000. szeptember 30. napján OEP-pel szerz ódésben nem álló, az OEP által finanszírozott egészségügyi szolgáltatóval kötött szerz ódés alapján egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás tagja az OEP-pel szerz ódött feladatokból származó 1999. évi vállalkozói kivét és osztalék egytizenketted részével, ennek hiányában a 2000. szeptember havi járulékfizetés alapját képez ó jövedelemmel megegyez ó, egészségügyi tevékenységet végz ó alkalmazottja egyhavi szeptemberi alapbérével megegyez ó mérték ú egyszeri juttatásra jogosult. A juttatást az OEP a vele szerz ódésben álló egészségügyi szolgáltató útján folyósítja. (5) A fekv óbeteg-szakellátás keretében 2000. szeptember 30. napján háromm úszakos munkahelyen ápolási tevékenység végzésére teljes munkaid óben foglalkoztatott, statisztikai állományba tartozó közalkalmazottak és az Országos Ment ószolgálat kivonuló állományába tartozók bruttó 66 632 forint/f ó (a munkáltatói közterhekkel: 90 620 forint) egyszeri juttatásra jogosultak; ezekre a közalkalmazottakra a 4. (1) bekezdése els ó mondatában meghatározott összeghatár nem vonatkozik. Részmunkaid óben foglalkoztatottak a munkaidejüknek a teljes munkaid óhöz viszonyított arányában jogosultak juttatásra. (6) Az (1) (5) bekezdések szerinti juttatások kiutalását az OEP az egészségügyi szolgáltatók által az Egészségügyi Minisztérium részére benyújtott nyilatkozatban megadott adatok alapján végzi. A kiutalt összeg a munkáltatót terhel ó közterheket is tartalmazza. A (2) bekezdésben felsoroltak juttatásának kifizetése az érintett minisztérium útján történik. A juttatást a munkáltató a november hónapra járó bérfizetéssel egyidej úleg fizeti ki. (7) A (2) bekezdésben meghatározott minisztériumok a juttatást az e célra létrehozott fejezeti kezelés ú el óirányzatként kezelik, átadott pénzeszközként haladéktalanul továbbítják az érintett intézményeknek. A Honvédelmi Minisztérium költségvetési fejezetébe tartozók részére járó juttatás a központi költségvetés tartaléka terhére kerül kifizetésre.

7182 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám (8) A kiutalásban részesült szolgáltató, illetve minisztérium az OEP-pel 2000. december 10-ig köteles elszámolni, és az elszámolás alapján megállapított maradványt az OEP-nek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283865-00000000 számú számlájára visszafizetni. 3. (1) Az R. 6. -a szerinti juttatás felhasználására az R. megfelel ó rendelkezései az irányadók. (2) A Magyar Államkincstár az R. 6. (6) bekezdése szerinti utalást a) az OEP nettó finanszírozási körbe tartozó intézmények esetében az APEH-SZTADI útján, b) az R. 6. (2) (4) bekezdésében meghatározott minisztériumok, szolgálatok, valamint szolgáltatók részére 2000. november 27-ig soron kívüli eljárás keretében teljesíti. 4. (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidej úleg az R. 5. -a (1) bekezdésének els ó mondata hatályát veszti. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök 1. számú melléklet a 196/2000. (XI. 24.) Korm. rendelethez [1. számú melléklet a 119/2000. (VII. 7.) Korm. rendelethez] Az Egészségügyi Minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó, egyszeri juttatás kifizetésére jogosult országos intézetek 1. Országos B ór- és Nemikórtani Intézet 2. Országos Érsebészeti Intézet 3. Országos Orthopédiai Intézet 4. Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 5. Országos Pathológiai Intézet 6. Országos Urológiai Intézet 7. Országos Sebészeti Intézet 8. Országos Fül-Orr-Gégészeti Intézet 9. Országos Belgyógyászati Intézet 10. Országos Dietetikai Intézet 11. Országos Szemészeti Intézet 12. Országos Laboratóriumi Intézet 13. Országos Anaesthesiológiai Intézet 14. Országos Szülészeti és N ógyógyászati Intézet 15. Országos Röntgen és Sugárfizikai Intézet 2. számú melléklet a 196/2000. (XI. 24.) Korm. rendelethez [2. számú melléklet a 119/2000. (VII. 7.) Korm. rendelethez] Területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi szolgálatok egyszeri rendkívüli juttatásának mértéke Megnevezés Feln ótt és gyermek (vegyes) lakosság ellátására szervezett Hsz. Feln ótt lakosság ellátására szervezett Hsz. Gyermek lakosság ellátására szervezett Hsz. a területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi szolgálathoz (Hsz.) bejelentkezettek száma 1 szolgálatra jutó összeg (Ft-ban) 1 szolgálatra jutó összeg (Ft-ban) 1 szolgálatra jutó összeg (Ft-ban) 1 199 27 200 27 200 27 200 200 399 54 400 40 800 54 400 400 599 81 600 54 400 81 600 600 799 95 200 68 000 108 800 800 999 108 800 81 600 122 400 1000 1199 122 400 95 200 136 000 1200 1499 136 000 108 800 136 000 1500 felett 136 000 136 000 136 000

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7183 A Kormány tagjainak rendeletei A földm úvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 91/2000. (XI. 24.) FVM rendelete a min óségi borok m úvi tárolásának támogatásáról A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésér ól szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. -a (3) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következ óket rendelem el: 1. (1) A sz ól ótermesztésr ól és borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény 29. -ának c) és d) pontjában meghatározott min óségi és különleges min óség ú borok a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerinti adóraktárban kialakított m úvi közraktárban helyezhet ók el, amelyet az adóraktár részének kell tekinteni. Bort m úvi közraktárban csak az adóraktár engedélyese helyezhet letétbe (a továbbiakban: letev ó). A borok közraktárban történ ó elhelyezésének feltétele, hogy a bortermel ó rendelkezzen az Országos Bormin ósít ó Intézet (a továbbiakban: OBI) borra vonatkozó min óséget igazoló határozatával. A m úvi tárolást a letev ó az adóraktár helye szerint illetékes vámhatósághoz a közraktári szerz ódés másolatának megküldésével a szerz ódéskötést követ ó öt munkanapon belül köteles bejelenteni. (2) A közraktári jegy fedezete alapján hitelintézett ól, illetve közraktártól felvett, legfeljebb egyéves lejáratú hitel után kamattámogatás vehet ó igénybe az e rendeletben meghatározott feltételek szerint. (3) A közraktár engedélyese, valamint az adóraktár engedélyese nem lehet egyidej úleg ugyanazon személy. 2. (1) Az 1. (1) bekezdésében meghatározott borok m úvi közraktárba helyezése kiterjed a hordós borra és a palackos kiszerelés ú borra. (2) A közraktár a közraktárba helyezett palackozott bort köteles a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) rendelkezéseinek megfelel óen elkülönítve, zárt helyiségben tárolni. A hordós bor esetében a m úvi közraktározásra betárolt bort a többi bortól elkülönített tárolóedényzetben (hordó, tartály) kell tárolni, amelyen meg kell jelölni a közraktározás tényét. (3) A letev ó köteles az adóraktárban kialakított m úvi közraktárban elhelyezett bort term óhely, fajta, évjárat, min óségi kategória szerint a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjér ól szóló 21/2000. (V. 18.) FVM PM együttes rendelet 3. számú mellékletében szerepl ó Sz ól óbor-pincekönyv vezetése esetén új termékszámon, termékmérleg vezetése esetén új termékmérlegen nyilvántartani. (4) A Sz ól óbor-pincekönyv III. Nyilvántartó részének 2. Terméknyilvántartás pontjában a Megjegyzés rovatban meg kell jelölni a közraktározás tényét. (5) A közraktár által végzett ellen órzéseket az adóraktár helye szerint illetékes vámhivatal képvisel ójének jelenlétében kell lefolytatni, amelyen a letev ó köteles részt venni, valamint köteles a bor min óségét a közraktárral közösen rendszeresen ellen órizni. 3. (1) A bor m úvi közraktározására kötött szerz ódés vonatkozásában a Tv. 16. -ának rendelkezései az irányadók azzal, hogy a bor m úvi közraktározásának id ótartama fehér- és vörösborok esetében legfeljebb 9 hónap, míg a,,tokaji borkülönlegességeknél legfeljebb 1 év lehet. (2) A közraktárban tárolt bor értékesítése esetén a Jöt. szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó szabályai az irányadók. 4. (1) A m úvi közraktárba helyezett bor értékét (Ft/liter) a szerz ódést köt ó felek négy f ób ól álló borász-szakért ói csoport közrem úködésével kötelesek a betárolás id ópontjában meghatározni és jegyz ókönyvben rögzíteni. A borász-szakért ói csoport az adóraktár helye szerint illetékes FM Hivatal f ókertészéb ól, a területileg illetékes borvidéki tanács elnökéb ól, az OBI f ófelügyel ójéb ól, valamint az adóraktár helye szerint illetékes vámhivatal képvisel ójéb ól áll. (2) A szerz ódésben a borász-szakért ói csoport közrem úködésével megállapítható legmagasabb árak: a) fehérborok esetében 350 Ft/liter; b) vörösborok esetében 500 Ft/liter; c),,tokaji borkülönlegességek esetében 1400 Ft/liter. 5. M úvi közraktározásra betárolt bor támogatható mennyisége egy naptári évben nem haladhatja meg összesen a 450 ezer hl-t, amelyb ól: a) fehérbor 300 000 hl; b) vörösbor 100 000 hl; c),,tokaji borkülönlegességek 50 000 hl.

7184 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám 6. (1) A közraktári szerz ódés megkötését megel óz óen a letev ó kérelmet nyújt be az Agrárintervenciós Központhoz (a továbbiakban: AIK), amelyben meg kell jelölnie az általa közraktározni kívánt bor mennyiségét, min óségét, fajtáját, valamint a felvenni kívánt hitelösszeget. Az AIK a rendelkezésre álló támogatható mennyiség figyelembevételével ígérvényt állít ki a letev ó részére. Az ígérvény érvényességi ideje a kiállítástól számított 30 nap. Az ígérvény kiállítását követ ó 30 napon belül kell a letev ó által benyújtott kérelemben foglaltak alapján a közraktári szerz ódést és a hitelszerz ódést megkötni. A szerz ódések megkötését követ ó 5 munkanapon belül köteles a letev ó a közraktári szerz ódés és a hitelszerz ódés másolatát megküldeni az AIK részére, amely tényr ól az AIK igazolást állít ki. (2) A közraktár a közraktári szerz ódések alapján köteles az Agrárrendtartási Hivatalt, valamint az AIK-t negyedévente letev ó szerinti bontásban értesíteni a közraktárban letett bor kereskedelmi megnevezésér ól, term óhelyér ól, fajtájáról, min óségér ól, a tárolás megkezdésének id ópontjáról, a szerz ódésben rögzített bor áráról, valamint a kitárolás id ópontjáról annak befejezését követ ó öt munkanapon belül. (3) Az AIK a rendeletben meghatározott támogatható mennyiség felhasználásáról az Agrárrendtartási Hírlevélben közzétett közleményben, valamint az AIK honlapján (www.aik.hu) folyamatos tájékoztatást ad. 7. (1) A bor m úvi közraktározásához nyújtott kamattámogatás mértéke a hitelszerz ódés megkötésének id ópontjában érvényes jegybanki alapkamat százszázaléka. (2) Kamattámogatás csak forinthitel esetén és csak olyan hitelszerz ódés után vehet ó igénybe, amelyben a teljes hiteldíj legfeljebb három százalékponttal haladja meg a hitelszerz ódés id ópontjában érvényes jegybanki alapkamatot. (3) A kamattámogatást a letev ó a kamatfizetés gyakoriságának megfelel óen, de legkorábban 2001. január 1-jét követ óen igényelheti a korábban megkötött közraktári szerz ódésekre és hitelszerz ódésekre is a székhelye szerinti illetékes adóhatóságtól a 10032000-01905616 számú APEH Agrárfinanszírozás támogatása folyósítási számláról. (4) A kamattámogatás az adóhatóság által rendszeresített bevallás az államháztartással szemben egyes juttatások igényléséhez nyomtatvány felhasználásával igényelhet ó. A nyomtatványhoz mellékelni kell a hitelintézet igazolását a kamat megfizetésér ól, valamint els ó igényléskor az AIK által kiállított igazolást, a közraktári szerz ódés és a hitelszerz ódés másolatát. (5) A letev ó köteles negyedévente tájékoztatást küldeni az ARH és az AIK részére az általa megfizetett kamatok összegér ól, valamint az igényelt kamattámogatások összegér ól. 8. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Torgyán József s. k., földm úvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter A közlekedési és vízügyi miniszter 18/2000. (XI. 24.) KöViM rendelete egyes közlekedési és vízügyi miniszteri rendeletek módosításáról A közúti közlekedésr ól szóló 1988. évi I. törvény 15. -ának (1) bekezdésében, 48. -a (3) bekezdése b) pontjának 13. alpontjában, továbbá az 1988. évi I. törvény végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 12. -ának (2) bekezdésében, valamint a hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerej ú rendelet 31. -ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a rendelet 2. -a tekintetében a belügyminiszterrel egyetértésben a következ óket rendelem el: 1. A meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járm úvek közúti közlekedésér ól, a közútkezel ói és a hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeir ól szóló 4/1999. (II. 12.) KHVM rendelet 4. -a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következ ó rendelkezés lép: (A közútkezel ó a hozzájárulást megtagadhatja, ha),,b) a közút teherbírása és állapota alapján figyelemmel az alatta elhelyezett nyomvonal jelleg ú létesítményekre és a közút feletti, illetve melletti szabad tér méretére, továbbá a közutat övez ó növényzetre is nem alkalmas arra, hogy a megengedett össztömeget, tengelyterhelést vagy méretet meghaladó járm ú azon közlekedjék. 2. (1) A közúti járm úvezet ók pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 11/1988. (XII. 20.) KM BM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 3. -a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következ ó rendelkezés lép: (El ózetes pályaalkalmassági vizsgálat szükséges),,f) az,,a kategóriába tartozó, teljesítménykorlátozás nélküli motorkerékpár-vezet ói engedélyének megszerzéséhez, ha a járm úvezet ó nem rendelkezik legalább két éve,,a1 alkategóriára érvényes vezet ói engedéllyel, illetve két éve érvényes, legfeljebb 25 kw teljesítmény ú és 0,16 kw/kg

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7185 teljesítmény/sajáttömeg arányt meg nem haladó motorkerékpár vezetésére érvényes vezet ói engedéllyel, (2) Az R. 3. -a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következ ó rendelkezés lép:,,c) III. alkalmassági kategória: az I II. alkalmassági kategóriába nem tartozó fuvarozást, személyszállítást vagy autómentést végz ó gépjárm ú, autóbusz, villamos, járm úvezet ói munkakörben bármely gépjárm ú vezetése; 3. A közúti járm úvezet ók képzésér ól, vizsgáztatásáról és szakképesítésér ól szóló 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet 27. -ának g) pontja helyébe a következ ó rendelkezés lép: (A KFF vezet óje a külön jogszabályok és e rendelet alapján),,g) szabályozza a szakoktatók és az iskolavezet ók továbbképzését; 4. A hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerej ú rendelet végrehajtására kiadott 5/1974. (V. 21.) KPM rendelet 2. -ának (3) bekezdése helyébe a következ ó rendelkezés lép:,,(3) Szakhatóságként m úködik közre a) a KKF: 1. A hajóútban és a hajóút mentén olyan munka elvégzésének, illetve olyan tárgy elhelyezésének engedélyezésében, amely a vízi közlekedési tevékenységet befolyásolhatja. 2. Vízi utat érint ó objektum, vízi munka vízjogi engedélyezési eljárásában. 3. Hajóutat érint ó rendezvények engedélyezésében. 4. Híd, valamint vízi utat keresztez ó szénhidrogénvezeték engedélyezési eljárásában. 5. Külön jogszabályban 1 meghatározott vízi közlekedési balesetek vizsgálatában. 6. Kiköt ó környezetvédelmi engedélyezési eljárásában. b) A külön jogszabályban 2 meghatározott megyei közlekedési felügyeletek: 1. Nyomvonalas létesítmények (kivéve: híd, szénhidrogén-vezeték) engedélyezési és egyéb hatósági eljárásában. 2. Fürd óhely engedélyezésében. 3. Er óm ú engedélyezésében. 1 A vízi közlekedés rend órhatósági igazgatásáról szóló 13/1996. (VI. 28.) BM rendelet. 2 Az egységes közlekedési hatósági szervezet feladat- és hatáskörér ól szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet melléklete. 4. Bányászati tevékenység engedélyezésében (kivéve: szénhidrogén-vezeték létesítése, átalakítása, üzemeltetése). 5. Nem fejlesztési vagy szabályozási célú vízi munka vízjogi engedélyezésében. 6. Külön jogszabályban meghatározott építési engedélyezési eljárásban. 7. Külön jogszabályban 3 meghatározott fajtájú vízi közlekedési balesetek vizsgálatában. 5. Ez a rendelet a kihirdetését követ ó 8. napon lép hatályba. Nógrádi László s. k., közlekedési és vízügyi miniszter A külügyminiszter és a pénzügyminiszter 6/2000. (XI. 24.) KüM PM együttes rendelete a Kereskedelmi Vámtarifa 2000. évi alkalmazásáról szóló 69/1999. (XII. 15.) GM PM együttes rendelet módosításáról A vámtarifáról szóló 1995. évi CI. törvény 22. -ának d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeljük el: 1. A Kereskedelmi Vámtarifa II. jelzés ú hasábjában meghatározott vámtételeknél kedvez óbb vámtétellel vámkezelhet ó vámkontingensek keretében behozható a Kereskedelmi Vámtarifa alkalmazásáról szóló 69/1999. (XII. 15.) GM PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú mellékletében meghatározott vámáruk köre az e rendelet mellékletében foglaltakkal egészül ki. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követ ó 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2000. október 20-át követ ó vámkezeléseknél kell alkalmazni. Dr. Martonyi János s. k., Varga Mihály s. k., külügyminiszter pénzügyminisztériumi politikai államtitkár 3 A vízi közlekedés rend órhatósági igazgatásáról szóló 13/1996. (VI. 28.) BM rendelet.

7186 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám Melléklet a 6/2000. (XI. 24.) KüM PM együttes rendelethez Az R. 1. számú melléklete a következ ókkel egészül ki: 2000. évi vámkontingensek Vámtarifaszám Árumegnevezés Vámkontingens mennyisége Vámtétel %-ban Melasz ipari felhasználásra 1703 90 00 99 30 000 t 7 Állati takarmányozásra ex 1003 00 90 00 árpa 100 000 t 0 ex 1004 00 00 99 zab 20 000 t 0 Alkatrészek autórádió magnó mechanikához és autórádió CD mechanikához* ex 4010 4,2 Mrd Ft 0 ex 4016 ex 7318 ex 8483 ex 8501 ex 8529 ex 8536 ex 8544 * A július 1-jét követ ó vámkezeléseknél alkalmazható. Videorekorderek, audio- és tv-készülékek gyártásához szükséges alkatrészek* ex 3919 4 Mrd Ft 0 ex 3920 ex 3921 ex 3923 ex 3926 ex 4008 ex 4010 ex 4016 ex 4810 ex 4819 ex 4821 ex 4823 ex 4901 ex 4911 ex 7318 ex 7320 ex 7326

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7187 Vámtarifaszám Árumegnevezés Vámkontingens mennyisége Vámtétel %-ban ex 7409 ex 7410 ex 7419 ex 7607 ex 7616 ex 8302 ex 8308 ex 8483 ex 8501 ex 8504 ex 8505 ex 8506 ex 8518 ex 8519 ex 8521 ex 8522 ex 8527 ex 8529 ex 8532 ex 8533 ex 8534 00 ex 8536 ex 8537 ex 8540 ex 8541 ex 8542 ex 8543 ex 8544 ex 9606 ex 9612 (folytatás) * A július 1-jét követ ó vámkezeléseknél alkalmazható. Személygépkocsi motorok és személygépkocsi gyártáshoz szükséges anyagok, félkész termékek, alkatrészek, tartozékok, gépek, berendezések és szerszámok ex 28. Árucsoport Zsírtalanító 12 Mrd Ft 0 ex 31. Árucsoport ex 32. Árucsoport ex 34. Árucsoport ex 35. Árucsoport ex 3705 ex 38. Árucsoport ex 39. Árucsoport ex 40. Árucsoport ex 4203 ex 48. Árucsoport

7188 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám Vámtarifaszám Árumegnevezés Vámkontingens mennyisége Vámtétel %-ban ex 54. Árucsoport ex 5609 00 00 00 ex 5806 ex 59. Árucsoport ex 68. Árucsoport ex 70. Árucsoport ex 72. Árucsoport ex 73. Árucsoport ex 74. Árucsoport ex 76. Árucsoport ex 80. Árucsoport ex 82. Árucsoport ex 83. Árucsoport ex 84. Árucsoport ex 85. Árucsoport ex 87. Árucsoport ex 90. Árucsoport ex 9104 00 ex 9401 ex 96. Árucsoport (folytatás) A pénzügyminiszter 39/2000. (XI. 24.) PM rendelete a Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó szervezetek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról szóló 34/1996. (XII. 21.) PM rendelet módosításáról A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 78. -a (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter egyetértésével a következ óket rendelem el: 1. A Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó szervezetek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról szóló 34/1996. (XII. 21.) PM rendelet melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követ ó 3. napon lép hatályba. Járai Zsigmond s. k., pénzügyminiszter Melléklet a 39/2000. (XI. 24.) PM rendelethez [Melléklet a 34/1996. (XII. 21.) PM rendelethez] A fontos és bizalmas munkakörök és a biztonsági ellen- órzést megel óz óen kitöltend ó kérd óív típusa A szervezet és a munkakörök megnevezése Kérd óív típus Fontos és bizalmas munkakört betölt ó személynek min ósülnek az Nbtv. 2. számú mellékletének 18. pontja alapján: 1. a Pénzügyminisztériumban 1.1. az állami vezet ók (miniszter, államtitkárok, helyettes államtitkárok) titkárságainak köztisztvisel ói 1.2. a Külügyi és Védelemfinanszírozási osztály dolgozói 1.3. a Rendvédelem pénzügyi igazgatása osztály dolgozói 1.4. a Nemzetközi kapcsolatok, garanciák, EU pénzügyek osztály köztisztvisel ói (vezet ók, ügyintéz ók) B B C B

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7189 A szervezet és a munkakörök megnevezése Kérd óív típus A szervezet és a munkakörök megnevezése Kérd óív típus 1.5. a Költségvetési intézményi és informatikai osztály létszámába tartozó dolgozók közül azok, akik az államháztartási információs rendszer kialakítását, üzemeltetését végzik B 1.6. az Ügyviteli osztály vezet ói megbízású köztisztvisel óje C 1.7. a TÜK Iroda ügyintéz ói és ügykezel ói B 1.8. a TÜK Iroda fizikai alkalmazottai A 1.9. az 1.1 1.1.8. pontokban meghatározottakon túl a) a minisztérium azon munkatársai, akiknek államtitoknak min ósül ó külföldi min ósítéssel és jelöléssel ellátott adatot, továbbá az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. -a (4) bekezdése alapján nemzetközi szerz ódésben meghatározott adatot kell megismerniük, kezelniük C b) a minisztérium azon munkatársai, akiknek szolgálati titoknak min ósül ó külföldi min ósítéssel és jelöléssel ellátott adatot, továbbá az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. -a (4) bekezdése alapján nemzetközi szerz ódésben meghatározott adatot kell megismerniük, kezelniük B c) a minisztérium azon munkatársai, akiknek titoknak nem min ósül ó külföldi min ósítéssel és jelöléssel ellátott adatot, továbbá az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. -a (4) bekezdése alapján nemzetközi szerz ódésben meghatározott adatot kell megismerniük, kezelniük A 2. az Adó- és Pénzügyi Ellen órzési Hivatalnál (a továbbiakban: APEH) 2.1. a B únügyi Igazgatóság igazgatója, igazgatóhelyettesei, f óosztályvezet ói, osztályvezet ói és az igazgatóság adónyomozói C 2.2. a B únügyi Igazgatóság területi nyomozóhivatalainak vezet ói és adónyomozói C 2.3. a B únügyi Igazgatóság, valamint a B únügyi Igazgatóság területi nyomozóhivatalainak egyéb beosztású köztisztvisel ói B 2.4. az APEH f óosztályvezet ói B 2.5. az APEH Általános f óosztályának valamennyi köztisztvisel óje 2.6. az APEH Biztonsági f óosztály vezet ói megbízású köztisztvisel ói 2.7. a Központi iratkezelés vezet ói megbízású köztisztvisel óje 2.8. az Észak-budapesti Igazgatóság kizárólagos illetékesség ú igazgatóhelyettese és Általános f óosztályának valamennyi köztisztvisel óje 2.9. az APEH területi szerveinek és az APEH-SZTADI-nak az igazgatói 3. Vám- és Pénzügy órségnél 3.1. a VPOP f óosztályvezet ói és a f óosztályvezet óvel azonos jogállású személyek és azok helyettesei 3.2. a VP különleges ügyek f óosztálya, osztályvezet ói és munkatársai 3.3. a VPOP Nyomozati és Szabálysértési F óosztálya osztályvezet ói 3.4. a VPOP Nyomozati és Szabálysértési F óosztálya munkatársai B 3.5. a VPOP titkos ügykezelés vezet óje C 3.6. a VP hatósági jogkörrel rendelkez ó középfokú szerveinek parancsnokai, helyettesei és titkos ügykezel ói 3.7. a VP hatósági jogkörrel nem rendelkez ó középfokú szerveinek parancsnokai, illetve vezet ói 3.8. a VP megyei/f óvárosi nyomozóhivatalainak hivatásos állományú tagjai 3.9. a VP honvédelmi felkészülést és az országmozgósítási feladatellátást irányító vezet ó beosztású hivatásos állományú tagjai 3.10. a VP rejtjeltevékenységet ellátó hivatásos állományú tagjai 3.11. a Központi B únüldözési Parancsnokság (KBP) parancsnoka, parancsnokhelyettesei, osztályvezet ói 3.12. a Központi B únüldözési Parancsnokság (KBP) munkatársai 3.13. a VP azon munkatársai a) akiknek államtitoknak min ósül ó külföldi min ósítéssel és jelöléssel ellátott adatot, továbbá az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. -a (4) bekezdése alapján nemzetközi szerz ódésben meghatározott adatot kell megismerniük kezelniük C B C C C C C C C B B C C C B C

7190 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám A szervezet és a munkakörök megnevezése Kérd óív típus Melléklet a 40/2000. (XI. 24.) PM rendelethez b) akiknek szolgálati titoknak min ósül ó külföldi min ósítéssel és jelöléssel ellátott adatot, továbbá az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. -a (4) bekezdése alapján nemzetközi szerz ódésben meghatározott adatot kell megismerniük, kezelniük c) akiknek titoknak nem min ósül ó külföldi min ósítéssel és jelöléssel ellátott adatot, továbbá az államtitokról és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. -a (4) bekezdése alapján nemzetközi szerz ódésben meghatározott adatot kell megismerniük, kezelniük 4. A felsorolt munkakörökön túl fontos és bizalmas munkakörnek min ósülnek azok a munkakörök, melyeket a pénzügyminiszter írásban, egyedi jelleggel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter egyetértését el ózetesen írásban kikérve annak min ósít. A pénzügyminiszter 40/2000. (XI. 24.) PM rendelete az országkockázat kezelésér ól szóló 25/1998. (X. 9.) PM rendelet módosításáról B A egyeztetést ól függ A hitelintézetekr ól és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, többször módosított 1996. évi CXII. törvény 235. -a (2) bekezdésének e) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bank javaslatának figyelembevételével az országkockázat kezelésér ól szóló 25/1998. (X. 9.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) módosítására az alábbiakat rendelem el: 1. Az R. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követ ó 30. napon lép hatályba. Járai Zsigmond s. k., pénzügyminiszter Országbesorolási lista 1. kategóriába tartozó országok: Chile Ciprus Csatorna-szigetek (Alderney, Jersey, Guernsey, Sark) Csehország Dánia Dél-afrikai Köztársaság Dél-Korea Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Gibraltár Görögország Hollandia Hongkong Írország Izland Izrael Japán Kajmán-szigetek Kanada Katar Kína Kuvait Lengyelország Liechtenstein Luxemburg Macau Malajzia Málta Man-sziget Mauritius Monaco Németország Norvégia Olaszország Omán Portugália San Marino Spanyolország Svájc Svédország Szaúd-Arábia Szingapúr Szlovénia Tajvan Thaiföld Trinidad és Tobago

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7191 Tunézia Új-Zéland Uruguay 2. kategóriába tartozó országok: Bahrein Belize Costa Rica Egyiptom El Salvador Fidzsi-szigetek Fülöp-szigetek Guatemala Horvátország India Jordánia Kolumbia Lettország Litvánia Marokkó Mexikó Panama Peru Szlovákia 3. kategóriába tartozó országok: Argentína Azerbajdzsán Brazília Bulgária Cook-szigetek Dominikai Köztársaság Indonézia Irán Jamaica Kazahsztán Libanon Moldova Mongólia Pápua Új-Guinea Paraguay Románia Suriname Törökország Venezulea Vietnam 4. kategóriába tartozó országok: A fel nem sorolt országok. III. rész HATÁROZATOK Az Alkotmánybíróság határozatai Az Alkotmánybíróság 43/2000. (XI. 24.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti szabályozás törvényellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következ ó határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Kisk órös Város Önkormányzata Képvisel ó-testületének az önkormányzat szervezeti és m úködési szabályzatáról szóló 7/1999. (IV. 20.) Önk. számú rendelete 53. (3) bekezdés b) pontjában szabályozott,,az osztályvezet ók vezet ói besorolású köztisztvisel ónek min ósülnek, de vezet ói feladataik mellett ellátják a munkaköri leírásukban meghatározott ügyintéz ói feladatokat is. Az osztályvezet ói munkakör csak pályázat útján tölthet ó be. A pályázókat az illetékes szakbizottság meghallgatja és véleményezi. szövegrésze törvényellenes, ezért azt megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. 1. A Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal vezet óje a helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. (2) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében eljárva Kisk órös Város Önkormányzata Képvisel ó-testületének az önkormányzat szervezeti és m úködési szabályzatáról szóló 7/1999. (IV. 20.) Önk. számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 53. (3) bekezdés b) pontja második bekezdése törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte, mivel a törvényességi ellen órzés körében tett észrevételével a képvisel ó-testület nem értett egyet. Az indítványozó álláspontja szerint törvényellenesen korlátozza a munkáltatói jogkört gyakorló jegyz ó hatáskörét az az Ör. rendelkezés, amely kimondja, hogy,,az osztályvezet ók vezet ói besorolású köztisztvisel ónek min ósül-

7192 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám nek, de vezet ói feladataik mellett ellátják a munkaköri leírásukban meghatározott ügyintéz ói feladatokat is. Úgy vélte, törvényellenes hatáskörelvonást jelent az az el óírás is, amely kötelez óvé teszi az osztályvezet ói munkakör betöltésére pályázat kiírását, továbbá, hogy a pályázókat az illetékes szakbizottság meghallgatja és véleményezi. Az indítványozó véleménye szerint a képvisel ó-testület a kifogásolt rendelkezések szabályozására nem kapott törvényi felhatalmazást. Álláspontja az, hogy az Ör. rendelkezései az Ötv. és a köztisztvisel ók jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) el óírásaiba ütköznek. A pályázók el ózetes bizottsági meghallgatásával kapcsolatos véleményének alátámasztására utalt az indítványozó az Alkotmánybíróság 45/1993. (VII. 2.) AB határozatára is, amelyben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a bizottsági el ózetes állásfoglalások mindenképpen olyan hatáskör-korlátozást eredményeznek, amelyek törvényességi szempontból azonos megítélés alá esnek a hatáskör elvonásával. II. Az Alkotmánybíróság által az indítvánnyal összefüggésben vizsgált jogszabályok: Alkotmány,,44/A. (2) A helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szint ú jogszabállyal. Ötv.,,16. (1) A képvisel ó-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.,,35. (2)... A polgármester c) a jegyz ó javaslatára el óterjesztést nyújt be a képvisel ótestületnek a hivatal bels ó szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.,,36. (2) A jegyz ó vezeti a képvisel ó-testület hivatalát. A jegyz ó b)... gyakorolja a munkáltatói jogokat a képvisel ó-testület hivatalának köztisztvisel ói tekintetében. A kinevezéshez, vezet ói megbízáshoz, felmentéshez, a vezet ói megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármester által meghatározott körben a polgármester egyetértése szükséges. Ktv.,,1. (1) E törvény hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok és országos hatáskör ú szervek (a továbbiakban együtt: központi közigazgatási szerv) és területi, helyi szerve, a megyei, f óvárosi közigazgatási hivatala, valamint a helyi önkormányzat képvisel ó-testületének hivatala, hatósági igazgatási társulása, a körjegyz óség (a továbbiakban együtt: képvisel ó-testület hivatala) köztisztvisel óinek, ügykezel óinek és fizikai alkalmazottainak közszolgálati jogviszonyára terjed ki.,,4. Az önkormányzati képvisel ó-testület rendeletben a képvisel ó-testület hivatalának a köztisztvisel óje számára az e törvényben foglaltakhoz képest kedvez óbb szabályokat állapíthat meg a munkavégzésre, a munka- és pihen óid óre és egyéb juttatásokra.,,6. (1) A munkáltatói jogokat, ha törvény vagy kormányrendelet eltér óen nem rendelkezik a közigazgatási szerv hivatali szervezetének (a továbbiakban: hivatali szervezet) vezet óje, illetve a testület gyakorolja.,,10. (2) Ha a köztisztvisel ói állás betöltésére a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázatot ír ki, vagy a pályázat kiírását jogszabály kötelez óvé teszi, a pályázati kiírásnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell.,,11. (5) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a köztisztvisel ó besorolásának alapjául szolgáló besorolási osztályt, besorolási és fizetési fokozatot, illetményét, továbbá a munkakörét és a külön jogszabályban meghatározott feladatkörét, a munkavégzés helyét, az el ómenetelhez el óírt kötelezettségeket. A kinevezési okmány a közszolgálati jogviszonyt érint ó egyéb kérdésekr ól is rendelkezhet. A kinevezési okmányhoz csatolni kell a köztisztvisel ó munkaköri leírását.,,23. A köztisztvisel ót az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén a 32. -ban foglaltak kivételével iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelel óen kell besorolni.,,24. (1) A pályakezd ó köztisztvisel ó gyakornoki besorolást kap. (2) A fels ófokú iskolai végzettség ú köztisztvisel ó a) egy év gyakornoki besorolásban töltött id ó után fogalmazó II.; b) öt év közszolgálati jogviszonyban töltött id ó után fogalmazó I.; c) kilenc év közszolgálati jogviszonyban töltött id ó után titkár II.; d) tizenhárom év közszolgálati jogviszonyban töltött id ó után titkár I.; e) tizenhét év közszolgálati jogviszonyban töltött id ó után tanácsos II.; f) huszonegy év közszolgálati jogviszonyban töltött id ó után tanácsos I.; g) huszonöt év közszolgálati jogviszonyban töltött id ó után f ótanácsos; h) harminchárom év közszolgálati jogviszonyban töltött id ó után szak-f ótanácsos besorolást kaphat. (3) A középiskolai végzettség ú köztisztvisel ó a) két év gyakornoki besorolásban töltött id ó után el óadó II.; b) hat év közszolgálati jogviszonyban töltött id ó után el óadó I.; c) tizenkét év közszolgálati jogviszonyban töltött id ó után f óel óadó II.;

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7193 d) huszonegy év közszolgálati jogviszonyban töltött id ó után f óel óadó II.; e) huszonhét év közszolgálati jogviszonyban töltött id ó után f óel óadó I.; f) harmincegy év közszolgálati jogviszonyban töltött id ó után f ómunkatárs besorolást kaphat.,,42. (3) Az önkormányzat képvisel ó-testülete az illetményalapot rendeletben köteles a helyi érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás, valamint az államigazgatásban érvényes illetményalap figyelembevételével megállapítani úgy, hogy az legfeljebb 10% ponttal lehet alacsonyabb az államigazgatásban érvényes, központilag megállapított illetményalap mértékénél, azonban nem lehet kisebb a helyi önkormányzat képvisel ó-testülete által megállapított el óz ó évi illetményalapnál. Az Ör. vizsgált rendelkezése:,,53. (3) b) A Polgármesteri Hivatal bels ó szervezeti tagozódása: I. Szervezési és Ügyviteli Osztály II. Igazgatási és Adóügyi Osztály igazgatási csoport adócsoport III. Pénzügyi Osztály költségvetési csoport vagyonkezelési és vállalkozási csoport IV. M úszaki Osztály V. M úvel ódési Osztály VI. Népjóléti Osztály egészségügyi és szociálpolitikai csoport gyermekvédelmi és gyámügyi csoport. Az osztályvezet ók vezet ói besorolású köztisztvisel ónek min ósülnek, de vezet ói feladataik mellett ellátják a munkaköri leírásukban meghatározott ügyintéz ói feladatokat is. Az osztályvezet ói munkakör csak pályázat útján tölthet ó be. A pályázókat az illetékes szakbizottság meghallgatja és véleményezi. Kinevezésük a jegyz ó hatáskörébe tartozik. III. Az indítvány megalapozott. 1. A helyi önkormányzatok rendeletalkotási jogkörének terjedelmét az Alkotmány és az Ötv. határozza meg. Az Alkotmány 44/A. (2) bekezdése szerint,,a helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szint ú jogszabállyal. Az Ötv. 16. (1) bekezdése pedig el óírja, hogy,,a képvisel ó-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. A Ktv. 1. (1) bekezdése rendelkezéséb ól következ óen a helyi önkormányzat képvisel ó-testülete hivatalának köztisztvisel ói, ügykezel ói és fizikai alkalmazottai közszolgálati jogviszonyát a törvény szabályozza, de e köztisztvisel ókre a törvényben foglaltakhoz képest kedvez óbb szabályokat állapíthat meg az önkormányzat képvisel ó-testülete. A Ktv. 4. -a szerint:,,az önkormányzati képvisel ó-testület rendeletben a képvisel ó-testület hivatalának a köztisztvisel óje számára az e törvényben foglaltakhoz képest kedvez óbb szabályokat állapíthat meg a munkavégzésre, a munka- és pihen óid óre és egyéb juttatásokra. A törvényi felhatalmazás csak meghatározott kérdések, nevezetesen a munkavégzés, a munkaid ó és pihen óid ó, valamint az egyéb juttatások helyi rendezését teszi lehet óvé azzal a korlátozással, hogy az eltérés a törvényben foglaltakhoz képest kedvez óbb el óírásokat jelenthet a hivatali köztisztvisel ók számára. Az önkormányzat képvisel ó-testülete még egy kérdésben kapott szabályozási feladatot, nevezetesen a Ktv. 42. (3) bekezdésében az illetményalap évenkénti megállapítására. A képvisel ó-testület hivatala köztisztvisel ói közszolgálati jogviszonyát érint ó további kérdések törvényt ól eltér ó rendezésére felhatalmazást a helyi önkormányzatok képvisel ó-testületei nem kaptak. Így az önkormányzati hivatal köztisztvisel ói közszolgálati jogviszonyának létesítése, a kinevezés és az osztályvezet ói megbízás során is a Ktv. vonatkozó rendelkezései az irányadók. A Ktv. 6. (1) bekezdése szerint a munkáltatói jogokat, ha törvény vagy kormányrendelet eltér óen nem rendelkezik, a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezet óje, illetve testület gyakorolja. A képvisel ó-testület hivatalát az Ötv. 36. (2) bekezdése rendelkezése alapján a jegyz ó vezeti és gyakorolja a munkáltatói jogokat a képvisel ó-testület hivatalának köztisztvisel ói tekintetében. A hivatal bels ó szervezeti tagozódását, vagyis azt, hogy milyen bels ó szervezeti egységek alakíthatók ki a hivatalon belül a képvisel ó-testület határozza meg. Arról azonban, hogy az egyes bels ó szervezeti egységek (osztályok) vezetését ki látja el és milyen munkamegosztással, önálló vezet ói megbízás alapján vagy kapcsolt ügyintéz ói feladatokkal, a munkáltatói jogkört gyakorló jegyz ó dönt a vonatkozó alkalmazási feltételek és képesítési el óírások figyelembevételével. A jegyz ónek ezt a hatáskörét az Ötv. 36. (2) bekezdése alapján a polgármester korlátozhatja, mert az általa meghatározott körben a kinevezéshez, vezet ói megbízáshoz, felmentéshez, a vezet ói megbízás visszavonásához a polgármester egyetértése szükséges. A köztisztvisel ók közszolgálati jogviszonya kinevezéssel és annak elfogadásával létesül. A kinevezést és annak elfogadását továbbá minden lényeges, a közszolgálati jogviszonyt érint ó jognyilatkozatot írásba kell foglalni. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell többek között a köztisztvisel ó besorolásának alapjául szolgáló besorolási osztályt, besorolási és fizetési fokozatot, továbbá a munkakörét. A köztisztvisel ók besorolása a Ktv. 2. számú mellékletében meghatározott négy besorolási osztály szerint történik. A fels ófokú iskolai végzettség ú köztisztvisel óket az I-es besorolási osztályba, a középiskolai végzettség ú köztisztvisel óket a II-es besorolási osztályba, az ügykezel óket a III-as, míg a fizikai alkalmazottakat a IV-es besorolási osztályba kell sorolni. A jogalkotó a besorolási osztályokat fokozatokra osztotta. A Ktv. 24. (2) bekezdése alapján a

7194 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám fels ófokú iskolai végzettség ú köztisztvisel ó gyakornoki, fogalmazói, titkári, tanácsosi, f ótanácsosi és szak-f ótanácsosi besorolást, a középiskolai végzettség ú köztisztvisel ó pedig el óadói, f óel óadói és f ómunkatársi besorolást kaphat. A besorolási fokozattól független a köztisztvisel ó vezet ói (osztályvezet ói) megbízása. A törvényben meghatározott besorolási fokozatoktól a képvisel ó-testület nem térhet el. A Ktv.,,vezet ói besorolású osztályt, fokozatot nem állapít meg, ezért az Ör.-ben az osztályvezet ók vezet ói besorolású köztisztvisel ónek min ósítése törvényellenes. A munkáltatói jogkör gyakorlásából ered óen a képvisel ótestület hivatalában a köztisztvisel ó a munkakörét, valamint a munkaköri leírást a jegyz ó határozza meg. A kinevezési okmányhoz csatolandó munkaköri leírásban a kinevez ó közli a köztisztvisel óvel, hogy melyek a kinevezés szerinti munkakörébe tartozó legfontosabb munkafeladatok. Az Ör. indítványban kifogásolt rendelkezése, amely azt írja el ó, hogy az osztályvezet ók vezet ói feladataik mellett ellátják a munkaköri leírásukban meghatározott ügyintéz ói feladatokat, a kinevez ó hatáskörét korlátozza, és nem teszi lehet óvé a köztisztvisel ó munkakörébe tartozó feladatok munkáltatói jogkörbe tartozó elemének önálló meghatározását. 2. A Ktv. 10. (2) bekezdéséb ól az állapítható meg, hogy pályázat kiírását a köztisztvisel ói állások betöltésénél a törvény nem teszi kötelez óvé, de utal arra, hogy egyes munkakörök esetében külön jogszabály ett ól eltér óen rendelkezhet. A képvisel ó-testület hivatalának köztisztvisel ói, így osztályvezet ói tekintetében a pályázat kötelez ó kiírásáról külön jogszabály a jegyz ói és az aljegyz ói munkakör kivételével nem rendelkezik, az önkormányzat képvisel ó-testülete pedig rendeletében felhatalmazás hiányában ezt nem írhatja el ó. Pályázat kötelez ó kiírását el óíró jogszabály hiányában a munkáltatói jogkört gyakorló jegyz ó szabadon dönthet arról, hogy az adott álláshely így az osztályvezet ói álláshely is pályázat útján kerüljön betöltésre, vagy a kiválasztásnál a pályázati eljárást mell ózi. Mindezek figyelembevételével az Alkotmánybíróság megállapította, hogy törvényellenes az Ör.-nek az az el óírása, mely szerint,,az osztályvezet ói munkakör csak pályázat útján tölthet ó be. A képvisel ó-testület a Ktv. 6. -ába és 10. (2) bekezdésébe ütköz óen a munkáltatói jogkört gyakorló jegyz ó hatáskörét korlátozó rendelkezést állapított meg. 3. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint korlátozást jelent az a rendeleti szabályozás is, amely szerint az osztályvezet ói munkakör betöltésére kiírt pályázat esetén a pályázókat az illetékes szakbizottság meghallgatja és véleményezi. Az Alkotmánybíróság más indítvány elbírálása során már foglalkozott az el ózetes bizottsági meghallgatások és vélemények kérdésével a jegyz ó államigazgatási hatósági hatáskörének gyakorlását érint óen. Az indítványozó által is felhívott 45/1993. (VII. 2.) AB határozatában az Alkotmánybíróság a következ óket állapította meg:,,... A bizottsági el ózetes állásfoglalások mindenképpen olyan hatáskör-korlátozást eredményeznek, amelyek törvényességi szempontból azonos megítélés alá esnek a hatáskör elvonásával. (ABH 1993, 484, 485.) Az Alkotmánybíróság szerint a bizottsági meghallgatások, véleményezések is korlátozzák a jegyz ó munkáltatói jogkörének gyakorlását. Az Alkotmánybíróság a Ktv. és az Ötv. hivatkozott rendelkezései összevetése alapján megállapította, hogy az osztályvezet ói besorolással, valamint az osztályvezet ói álláshelyek betöltésével kapcsolatos rendelkezések megalkotása során a képvisel ó-testület túllépte rendeletalkotási hatáskörét, mert törvény által szabályozott társadalmi viszony rendezésére törvényi felhatalmazás nélkül alkotott szabályokat. Felhatalmazás hiányában az önkormányzat képvisel ó-testülete rendeletében nem állapíthat meg a képvisel ó-testület hivatala köztisztvisel ói jogviszonyát érint ó olyan el óírásokat és nem szabhat olyan feltételeket, amelyek a Ktv. rendelkezéseivel ellentétesek. Mivel az Alkotmánybíróság az Ör. 53. (3) bekezdés b) pontja második bekezdésének törvényellenességét állapította meg, ezért az indítványban kifogásolt rendelkezések megsemmisítésér ól határozott. Az Alkotmánybíróság a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét az Abtv. 41. -a alapján rendelte el. Dr. Bihari Mihály s. k., alkotmánybíró Dr. Strausz János s. k., el óadó alkotmánybíró Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k., alkotmánybíró Alkotmánybírósági ügyszám: 759/H/1999. Az Alkotmánybíróság 44/2000. (XI. 24.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti el óírás törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következ ó határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Balassagyarmat Város Önkormányzata Képvisel ó-testületének az üzletek m úködésér ól és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának egyes feltételeir ól szóló 10/1999. (IV. 23.) számú rendelete 2. -a alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7195 Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. Balassagyarmat Város Önkormányzatának Képvisel ótestülete megalkotta az üzletek m úködésér ól és a belkereskedelmi tevékenység egyes feltételeir ól szóló 10/1999. (IV. 23.) számú rendeletét (a továbbiakban: Ör.). Az Ör. 2. -a azt tartalmazza, hogy a városban az egyes kiemelt intézmények f óbejáratától számított 400 méteres távolságon belül vendéglátóipari üzletben szeszes italt kimérni tilos, e tilalom azonban az idegenforgalmi szempontokra tekintettel egyedi képvisel ó-testületi hozzájárulás esetén a város egyes (a rendeletben körülhatárolt) részeire nem vonatkozik. A Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezet óje az Ör. hivatkozott rendelkezése ellen törvényességi észrevételt tett, felhívta a képvisel ó-testületet a törvénysértés megszüntetésére. A törvényességi felhívásban foglaltakkal a képvisel ó-testület nem értett egyet, ezért a hivatalvezet ó a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. (2) bekezdés a) pontja alapján indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, amelyben kezdeményezte az Ör. 2. -ának felülvizsgálatát és megsemmisítését. Az indítványozó álláspontja szerint törvény és kormányrendelet szabályozza az üzletek m úködésének és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeit, azonban a törvény nem ad felhatalmazást az önkormányzatok számára a központi jogszabályokon túlmutató további szabályozásra, emiatt a kifogásolt rendelkezés megalkotásakor a képvisel ó-testület megsértette az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésének a jogszabályok hierarchiájára vonatkozó el óírását. Az indítványozó kezdeményezte továbbá a jogbiztonság követelményeire utalva a megsemmisíteni kért önkormányzati rendelkezés visszamen óleges hatályú (ex tunc) hatályon kívül helyezését is. II. Az Alkotmánybíróság a rendelkez ó részben foglalt döntését a következ ókre alapozta: Az Alkotmány 44/A. (2) bekezdése szerint:,,a helyi képvisel ó-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szint ú jogszabállyal. Az Ötv. 16. (1) bekezdése el óírja:,,a képvisel ó-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. A belkereskedelemr ól szóló 1978. évi I. törvény (a továbbiakban: Bk. tv.) kimondja:,,20. Az üzletek csak az üzletkörükhöz tartozó árukat hozhatnak forgalomba. Egyes áruk árusítása kötelez óen el óírható, vagy megtiltható. Szeszes ital csak külön engedély alapján árusítható.,,35. A jogszabály a szeszes ital árusítását és kimérését korlátozhatja.,,40. Ez a törvény 1978. július 1. napján lép hatályba, végrehajtásáról a Kormány az ipari és kereskedelmi miniszter útján gondoskodik. Ennek keretében az ipari és kereskedelmi miniszter egyes belkereskedelmi tevékenységek folytatásának feltételeit meghatározhatja. Az üzletek m úködésér ól és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeir ól szóló, módosított 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) el óírja:,,15. (1) Tilos a melegkonyhás vendéglátó üzlet kivételével szeszes italt kimérni az alsó- és középfokú oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül. (2) A keresked ó szeszes ital kimérését köteles az árusítás helye szerint illetékes vámhivatalnak és a rend órhatóságnak bejelenteni. (3) A jegyz ó az (1) bekezdésben megjelölt intézmények hivatali m úködési idejének lejárta után az árusítás helye szerint illetékes vámhatóság és rend órhatóság el ózetes véleményének figyelembevételével engedélyezheti a szeszes ital kimérését, árusítását. Az Ör. 2. -a a következ ó rendelkezéseket tartalmazza:,,(1) Alsó- és középfokú oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi, egészségügyi valamint egyházi intézmény f óbejáratától számított 400 méteres közúti (közterületi) távolságon belül vendéglátóipari üzletben szeszes italt kimérni tilos. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik azokra a melegkonyhás vendéglátó üzletekre, ahol e rendelet hatálybalépésekor melegkonyhás vendéglátó üzlet m úködik. (3) A képvisel ó-testület egyedi hozzájárulás esetén az (1) bekezdésben meghatározott tilalom idegenforgalmi szempontokra figyelemmel nem vonatkozik a Rákóczi fejedelem útján, valamint attól északra és délre 200-200 méteres körzeten belül létesítend ó vendéglátó üzletekre. III. Az indítvány megalapozott. 1. A helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörét az Alkotmány és az Ötv. szabályozza. Az Alkotmány 44/A. (2) bekezdése szerint a helyi képvisel ó-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szint ú jogszabállyal. Az Ötv. 16. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a képvisel ó-testület törvény által

7196 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására rendeletet alkot. Az Alkotmánybíróság az eljárása során azt vizsgálta, hogy a vitatott Ör. rendelkezés által szabályozott társadalmi viszonyokra nézve van-e törvényi szabályozás, továbbá kapott-e a képvisel ó-testület törvényi felhatalmazást további helyi szabályozás (önkormányzati rendelet) megalkotására. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy van olyan hatályos törvény, amely a szabályozási körébe vonta azokat a társadalmi viszonyokat, amelyeket az Ör. tartalma közvetlenül érint. A Bk. tv. 20. -a el óírja, hogy szeszes ital csak külön engedély alapján árusítható, a 35. szerint jogszabály a szeszes ital árusítását és kimérését korlátozhatja, a 40. pedig felhatalmazást ad a Kormánynak és az ágazati miniszternek e törvény végrehajtási szabályainak a megalkotására. E felhatalmazás alapján a Kormányrendelet tartalmazza többek között azokat a szabályokat, amelyeket a vendéglátó üzleteknek a szeszes ital kimérése, a jegyz ónek pedig az erre irányuló hatósági engedély kiadása során figyelembe kell vennie. A jogszabályok egyike sem adott felhatalmazást az önkormányzatnak arra, hogy azok végrehajtása érdekében az Ör. 2. -ában meghatározott tárgykörben rendeletet adjon ki. Az Alkotmánybíróság már a 39/1998. (IX. 23.) AB határozatában megállapította:,,a belkereskedelem fogalmi körbe tartozó tevékenységet folytató üzletek esetében tehát törvény, illet óleg törvényi felhatalmazás alapján Kormány- és miniszteri rendeletek szabályozzák a szeszes ital forgalmazásának feltételeit és szabályait, és nem adnak további felhatalmazást arra, hogy az önkormányzat e körben még további helyi rendeletet alkosson. Ezzel a központi jogalkotó azt juttatta kifejezésre, hogy a tárgykörben elenged ónek tartja a maga által adott szabályozást. (ABH 1998, 458, 462.) Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a képvisel ó-testület túllépte az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében és az Ötv. 16. (1) bekezdésében megállapított rendeletalkotási hatáskörét, mert magasabb szint ú jogszabállyal már szabályozott társadalmi viszony rendezésére alkotott rendeleti szabályt. Erre tekintettel az Ör.-nek az indítvánnyal támadott rendelkezéseit az Alkotmánybíróság a róla szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 40. -a szerint eljárva alkotmányellenesség miatt megsemmisítette. Az Ör. 2. (2) bekezdése az alkotmánysért ó (1) bekezdéssel szervesen összefügg, az (1) bekezdést ól nem különíthet ó el, önmagában értelmezhet ó rendelkezést nem tartalmaz, erre tekintettel az Alkotmánybíróság a (2) bekezdést is megsemmisítette. Ugyancsak összefügg az Ör. 2. (1) és a (3) bekezdésének a tartalma is. Az (1) bekezdés megsemmisítésével a (3) bekezdés önálló szabályként történ ó hatályban tartása értelmét veszti, ezért az Alkotmánybíróság a (3) bekezdést is megsemmisítette, mivel a (3) bekezdés sem önmagában, sem pedig a Kormányrendelettel való összevetésében nem alkalmazható és nem értelmezhet ó. 2. Az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményez ó közigazgatási hivatalvezet ó a kifogásolt rendelkezés keletkezésére visszamen ó hatályú megsemmisítését is kérte. Az Abtv. 42. (1) bekezdése szerint az alkotmányellenes jogszabályi rendelkezést az Alkotmánybíróság határozata közzétételének napjától nem lehet alkalmazni. Az utólagos normakontroll során azonban az Abtv. 43. (4) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróságnak lehet ósége van arra is, hogy a jogbiztonság vagy az eljárást kezdeményez ó különösen fontos érdekére tekintettel az általános rendelkezést ól eltér óen állapítsa meg az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály hatályon kívül helyezésének id ópontját. A konkrét eljárás eredményeként az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az indítványozó és a jogbiztonság, valamint a megsemmisített rendelkezés által érintett jogalanyok érdekeit együttesen mérlegelve az Ör. 2. -át elegend ó a határozatnak a Magyar Közlönyben történ ó közzététele napjával, nem pedig a kihirdetése napjáig visszamen ó hatállyal megsemmisítenie. A határozat közzététele az Abtv. 41. -án alapul. Dr. Bihari Mihály s. k., alkotmánybíró Dr. Strausz János s. k., el óadó alkotmánybíró Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k., alkotmánybíró Alkotmánybírósági ügyszám: 309/H/2000. A Kormány határozatai A Kormány 1093/2000. (XI. 24.) Korm. határozata a stabil vérkészítményt ól HCV vírussal megfert óz ódött veleszületett vérzékenységben szenved ó állampolgárok egységes állami kártalanításáról A Kormány a stabil vérkészítményt ól HCV vírussal megfert óz ódött veleszületett vérzékenységben szenved ó állampolgárok azonos elveken nyugvó, igazságos és gyors állami kártalanítása érdekében a következ óket rendeli el: 1. Felhívja a pénzügyminisztert, hogy a Ptk. 28. -ában foglalt képviseleti jogkörében eljárva a 2. pontban foglaltak szerint tegyen ajánlatot a stabil vérkészítményt ól HCV vírussal megfert óz ódött veleszületett vérzékenységben

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7197 szenved ó állampolgárokat az 1972. évi II. törvény 58. -ának (3) bekezdése alapján megillet ó kártalanítás megegyezésével történ ó rendezésére. 2. Az 1. pont szerint felajánlandó kártalanítás összege azok esetében, akiknél nem áll fenn HCV vírus okozta aktív májkárosodás, azaz a HCV kóroki szerepére csupán HCV antitestek utalnak, 500 000 Ft egyösszeg ú kártalanítás, továbbá legkorábban 2001-t ól kezd ód óen havi 8000 Ft járadék a májkímél ó életmód esetleges többletköltségeire. Azon fert ózöttek esetében, akiknél kimutatható aktív HCV okozta májkárosodás áll fenn, a kártalanítás összege egyszeri 2 millió Ft. 3. Az 1. pont szerinti megegyezést írásba kell foglalni, és ebben kell rögzíteni azt, hogy az állam az érintettek esetében méltányosságból nem vitatja a veleszületett vérzékenység kezelésére szolgáló stabil vérkészítmények alkalmazása és az egyébként más úton is terjed ó HCV fert ózés közötti ok-okozati összefüggést. A 2. pont szerint havi járadékban részesül ó személy vállalja a májkímél ó életmód rendszabályainak megtartását, továbbá hozzájárul ahhoz, hogy a HCV fert ózés aktivitását évente orvosi vizsgálattal ellen órizzék. Felel ós: pénzügyminiszter Határid ó: folyamatos Orbán Viktor s. k., miniszterelnök A Kormány 1094/2000. (XI. 24.) Korm. határozata a regionális jelent óség ú Debrecen és Sármellék repül óterek fejlesztésének állami támogatásáról A Kormány annak érdekében, hogy a debreceni és a sármelléki repül ótereket belföldi és nemzetközi polgári légi forgalom (utas, áru, posta) állandó jelleg ú lebonyolítására alkalmas nyilvános közforgalmú kereskedelmi repül ótérré lehessen fejleszteni, a fejlesztések felgyorsítására és támogatására az alábbi határozatot hozta: A Kormány 1. az 1999. évi CXXV. törvény 7. -a alapján hozzájárul ahhoz, hogy a Magyar Állam tulajdonát képez ó és az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lév ó sármelléki repül ótér térítésmentesen, de terheinek átvállalásával kerüljön Sármellék és Zalavár önkormányzatok tulajdonába. A tulajdonátruházás kikötései: a repül ótér munkaterületét, valamint a repül ótér pályahosszát fenn kell tartani úgy, hogy arról/arra, illetve azon a jelenleg is üzemel ó légijárm úvek a továbbiakban is biztonságosan tudjanak üzemelni, a sportrepülés lehet óségét térítésmentesen kell biztosítani a tulajdonossal egyeztetett módon, a légi közlekedésr ól szóló 1995. évi XCVII. törvény 41. -ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott légi járm úvek, valamint 71. -ának 5. pontjában meghatározott állami légi járm úvek a repül óteret térítésmentesen vehetik igénybe, a repül óterek üzemi területén kívüli területek csak olyan célra hasznosíthatók, amelyek lehet óvé teszik a repül óterek szabályos m úködését, valamint kés óbbi b óvítését. A hasznosításból származó bevételek kizárólag a repül ótér fejlesztésére használhatóak fel, a repül ótereken a környezeti károk felszámolásának kötelezettje a mindenkori tulajdonos; Felel ós: Miniszterelnöki Hivatalt vezet ó miniszter közlekedési és vízügyi miniszter Határid ó: 2000. december 31. 2. felkéri az érintett minisztereket, hogy az EU csatlakozással összefügg ó, a határok órizetével, a határforgalom ellen órzésével és a határátkel óhelyek fejlesztésével kapcsolatos feladatokra és intézkedésekre vonatkozó 2087/2000. (V. 4.) Korm. határozat 3. pontja alapján készítend ó koncepcióban a debreceni és a sármelléki regionális repül ótereken az id ószaki m úködés ú állandó határátkel óhelyek létesítését szerepeltessék; Felel ós: pénzügyminiszter érintett miniszterek Határid ó: azonnal 3. hozzájárul ahhoz, hogy a kizárólagos állami tulajdonban lév ó, a Légiforgalmi és Repül ótéri Igazgatóságnál, továbbá a katonai repül ótereken feleslegessé vált, de még használható repül ótéri m úszaki, valamint repül ótér üzemeltetési eszközök könyvvizsgáló által megállapított értéken kerüljenek értékesítésre a debreceni és sármelléki repül óterek részére, és felkéri a MALÉV Rt.-t, hogy a nála feleslegessé vált üzemeltetési eszközöket könyv szerinti értéken értékesítse a két repül ótérnek; Felel ós: Miniszterelnöki Hivatalt vezet ó miniszter közlekedési és vízügyi miniszter Határid ó: 2001. június 30.

7198 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám 4. felkéri a gazdasági minisztert, hogy a regionális repül ótereken megvalósuló logisztikai szolgáltató beruházások és turisztikai beruházások támogatását építse be a Gazdasági Minisztérium által m úködtetett pályázati rendszerekbe; Felel ós: gazdasági miniszter Határid ó: 2001. február 15. 5. felkéri az érintett minisztereket, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket annak tisztázására, hogy milyen feltételekkel vonható be a debreceni és sármelléki repül óterek fejlesztése az ISPA társfinanszírozás keretébe; Felel ós: PHARE program koordinációjáért felel ós tárca nélküli miniszter közlekedési és vízügyi miniszter gazdasági miniszter Határid ó: 2000. december 15. 6. a debreceni és sármelléki repül óterek esetében meg kell teremteni annak lehet óségét, hogy a repül ótéri repüléstájékoztató szolgálat (AFIS) ellátását a Légiforgalmi és Repül ótéri Igazgatóság biztosítsa. Felel ós: közlekedési és vízügyi miniszter Határid ó: 2001. január 31. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök A Kormány 1095/2000. (XI. 24.) Korm. határozata a Nemzeti Programengedélyez ó tisztségét betölt ó személyr ól 1. Az Európai Unió PHARE, SAPARD és ISPA el ócsatlakozási eszközök Nemzeti Programengedélyez ójének feladatait a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára látja el. 2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, és ezzel egyidej úleg az Európai Unió PHARE programja és az OECD-országok által Magyarországnak juttatott segélyek kormányzati irányításának és koordinációjának új rendjével összefügg ó egyes feladatokról szóló 1108/1997. (X. 11.) Korm. határozat 1. számú mellékletének 7. pontja, valamint az ISPA program lebonyolításával kapcsolatos egyes feladatokról szóló 1064/2000. (VII. 26.) Korm. határozat 2. pontja és a SAPARD el ócsatlakozási program intézményi hátterének megteremtésér ól, valamint a 2349/1999. (XII. 21.) Korm. határozat és a 2134/1999. (VI. 11.) Korm. határozat módosításáról szóló 2188/2000. (VIII. 31.) Korm. határozat 4. pontja hatályát veszti. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök V. rész KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK A Földm úvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földm úvelésügyi Hivatalának (3525 Miskolc, Városház tér 1.) h i r d e t m é n y e Az FVM Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földm úvelésügyi Hivatala a földrendez ó és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 4/B. (5) bekezdése alapján nyilvá nos sorsolá st tart a,,hernádvölgye Mez ógazdasági Szövetkezet, Hernádnémeti (jogutódja, illetve a felszámoló) használatában lév ó, részarány-földtulajdonnak megfelel ó földek kiadása céljából. A sorsolás helye: Gesztely, M úvel ódési Ház A sorsolás ideje: 2000. december 28., 9 óra. A sorsolásra kerül ó földrészletek adatai: 177 db

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7199 Település: Alsózsolca Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 0159/3 szántó 0,3354 5,82 0236 gyep 1,4913 20,73 0243 gyep 0,2049 2,85 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás Település: Arnót Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 086/5 szántó 0,0568 1,38 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás Település: B ócs Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 057/4 szántó 2,0952 50,91 057/4 gyep 0,6028 14,65 057/10 szántó 1,7688 31,12 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás Település: Hernádlak Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 04 erd ó 1,2722 7,51 05/6 szántó 0,2363 6,97 05/20 szántó 0,3007 8,87 05/21 szántó 0,2812 8,30 05/22 szántó 0,7457 22,00 05/23 szántó 0,3630 10,71 05/24 szántó 2,0954 61,81 05/27 szántó 0,5411 15,96 05/28 szántó 0,6013 17,74 05/30 szántó 0,5174 15,26 05/31 szántó 0,6445 19,01 05/33 szántó 0,3048 8,99 09/1 szántó 1,9665 4,23 023/14 szántó 0,1770 3,38 030/3 erd ó 0,4688 2,00 033 szántó 0,6605 16,05 033 erd ó 0,2444 1,44 034 gyep 1,9660 21,82 036/2 gyep 2,1886 24,29 044/1 gyep 3,9069 43,37 044/2 gyep 0,0527 0,58 044/3 gyep 0,5618 6,24 044/6 gyep 0,5508 6,11 046/2 erd ó 19,6928 116,19 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

7200 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 046/2 gyep 193,03 052/9 gyep 3,0047 46,87 054/2 gyep 7,2736 80,74 057/6 gyep 2,0014 22,22 057/8 gyep 0,2978 3,31 057/10 gyep 1,9048 21,14 057/12 gyep 2,1569 23,94 057/16 gyep 1,1507 12,77 057/20 szántó 0,6483 9,59 062/6 gyep 0,1230 1,92 064/3 gyep 2,0795 32,44 065/5 szántó 0,5529 10,56 065/8 gyep 3,6670 57,21 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás Település: Hernádnémeti Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 02/1 szántó 21,25 010/1 gyep 0,1490 1,65 010/3 gyep 0,0833 0,92 022 szántó 1,2122 30,84 024/9 szántó 0,0680 1,83 029/2 erd ó 0,3626 1,52 029/12 erd ó 0,2269 0,95 029/21 erd ó 0,0486 0,20 031 erd ó 1,5211 6,39 038 szántó 4,2893 98,51 038 erd ó 0,2102 4,76 040/1 szántó 0,8149 24,04 040/3 erd ó 1,3257 5,57 043/1 szántó 4,4400 122,58 046/4 szántó 1,0465 19,99 046/5 erd ó 6,1688 20,36 046/6 szántó 5,1695 98,74 048/1 gyep 1,9628 35,72 049 erd ó 1,8352 9,54 050/41 szántó 10,02 050/68 szántó 1,04 055/1 szántó 0,3275 9,66 056/1 szántó 0,8901 26,26 059/5 gyep 2,5625 28,44 060/3 szántó 2,2979 55,84 060/5 szántó 1,1797 28,67 068 gyep 285,61 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7201 Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 068 erd ó 2,8597 9,44 069/1 szántó 3,2413 61,91 069/1 gyep 5,0289 55,82 072/1 gyep 0,3023 3,36 072/3 gyep 10,7215 119,01 072/3 erd ó 1,7990 4,22 073 gyep 55,9224 932,28 073 erd ó 1,8390 5,53 074 gyep 1,0148 18,47 074 erd ó 1,0880 4,57 075/1 erd ó 1,1922 5,01 075/2 erd ó 0,1881 0,79 075/2 gyep 0,4969 9,04 090/1 szántó 1,1829 22,59 090/8 szántó 1,2934 24,70 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás Település: Gesztely Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 02/1 gyep 1,8414 20,44 02/3 gyep 4,6010 51,07 02/5 gyep 0,7666 14,64 04/3 szántó 10,2638 196,04 04/3 gyep 0,6448 7,19 07/1 gyep 4,7960 53,24 07/3 gyep 0,3527 3,91 09/6 erd ó 0,1871 1,10 09/7 erd ó 0,1932 1,14 09/8 erd ó 0,0922 0,54 014/15 gyep 1,1025 6,17 022/27 szántó 0,7473 14,27 023/4 szántó 0,8408 12,44 023/5 szántó 0,7602 11,25 025/2 gyep 0,5760 6,39 025/2 szántó 0,3889 5,76 025/2 erd ó 3,5115 20,72 035/16 gyep 6,1113 34,22 037/2 gyep 11,9478 66,91 037/2 erd ó 0,7055 4,16 037/13 szántó 1,6444 31,41 040/8 szántó 0,0508 0,97 040/13 gyep 17,1837 190,74 040/15 gyep 2,2854 51,65 042/2 gyep 8,6977 182,57 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

7202 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 058/2 szántó 111,7236 2819,05 064/15 szántó 1,1496 27,94 066/37 gyep 0,7627 8,47 066/54 szántó 0,7309 17,76 078/6 erd ó 5,1235 30,23 079/3 gyep 3,5482 52,51 079/5 gyep 10,0322 111,36 079/7 gyep 0,8138 9,03 094/1 gyep 0,8178 9,08 094/3 gyep 0,1894 2,10 094/5 gyep 0,5801 6,44 094/10 szántó 0,1418 2,14 094/10 erd ó 5,3219 31,40 094/10 gyep 2,3624 26,22 0110/8 erd ó 1,2824 7,57 0110/10 gyep 20,6536 180,47 0114/10 erd ó 4,2453 25,05 0116/14 szántó 1,9269 36,80 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás Település: Szikszó Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 082/28 szántó 23,84 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás Település: Onga Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 0105/2 erd ó 0,9993 3,80 0107/4 szántó 0,0937 1,93 0107/4 gyep 0,3998 2,52 0107/4 erd ó 0,1053 0,40 0130/7 szántó 3,5483 52,51 0130/7 gyep 0,4798 3,02 0132/1 gyep 0,3633 2,29 0139/3 szántó 0,4849 9,81 0145 nádas 8,87 0187 gyep 0,0839 1,31 0192/3 szántó 5,1505 90,34 0192/3 gyep 1,6697 10,52 0342/1 gyep 1,8255 27,28 0343 gyep 0,6247 163,72 0343 erd ó 1,0180 3,87 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7203 Település: Megyaszó Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 0178/2 szántó 8,0278 195,08 0178/2 gyep 1,9048 21,14 0178/4 gyep 4,1271 45,81 0180 szántó 0,9009 13,04 0182/2 szántó 29,83 846,76 0191 szántó 0,8591 21,45 0191 gyep 2,7989 31,06 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás Település: Sóstófalva Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 060/1 gyep 0,1832 3,50 074 gyep 1,9391 8,14 069/11 szántó 0,7732 11,58 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás Település: Újcsanálos Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 011/4 szántó 0,3281 9,68 012 gyep 1,7595 32,02 018 gyep 1,4847 27,02 022 gyep 4,6392 84,43 024/5 gyep 0,0602 1,10 049 gyep 4,5733 50,76 058/1 szántó 2,2345 33,07 063 gyep 2,0588 11,53 068 erd ó 8,0080 33,63 071 gyep 1,7148 9,60 077/1 gyep 13,70 077/5 gyep 1,8650 10,44 079 erd ó 7,5372 18,09 079 gyep 35,48 081 erd ó 9,0409 37,97 085/4 erd ó 20,1142 48,27 085/4 gyep 3,8341 6,52 094/1 gyep 168,72 097/2 szántó 1,0009 14,81 097/3 szántó 0,7868 11,64 097/4 szántó 0,7262 10,75 097/6 gyep 0,7893 8,76 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás A sorsolás nyilvános, azon bárki jelen lehet. A sorsoláson még ki nem adott részarány-földtulajdonnal és maradvány AK-val rendelkez ó személyek vehetnek részt.

7204 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám A sorsoláson bármely okból meg nem jelen ó jogosult kés óbb a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebb ól az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. Berta Béla s. k., hivatalvezet ó A Földm úvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földm úvelésügyi Hivatalának (4401 Nyíregyháza, H ósök tere 5.) h i r d e t m é n y e i Az FVM Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Földm úvelésügyi Hivatala értesíti a Nagyecsed településen érdekelt részarányföldtulajdonosokat, hogy az 1993. évi II. törvény 4/B. -ának (5) bekezdése alapján 2000. december 5-én, 9 órakor a nagyecsedi Polgármesteri Hivatalban nyilvános sorsolást tart a Nagyecsed Rákóczi Mgtsz használatában lev ó részarányföldtulajdonnak megfelel ó földek kiadása céljából. Sorsolásra kerül ó földrészletek az alábbiak: Település: Fábiánháza Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 0318/2 erd ó 57,2496 177,47 0384/13 szántó, gyep 3,1812 48,77 0384/15 szántó 0,0810 1,26 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás Település: Gy órtelek Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 062/1 szántó, gyep 2,2158 34,03 062/3 szántó, kivett 0,8905 10,30 073/8 szántó 0,6074 7,41 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás Település: Kocsord Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 089/5 szántó 1,1688 10,52 089/13 szántó, gyep 4,9268 57,14 091/3 szántó 1,3110 15,99 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás Település: Nagyecsed Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 1620/1 szántó 0,0807 1,26 1621/1 szántó 0,0016 0,02 1621/7 szántó 0,2148 3,35 09/15 szántó 0,1704 2,66 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7205 Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 09/25 szántó, erd ó 0,6409 11,86 013/9 szántó 0,9598 14,97 017/4 szántó 0,6693 10,44 017/6 szántó, gyep 28,2190 410,71 026/11 szántó, kivett 1,7924 16,06 026/13 szántó, kivett 1,4503 6,77 029/3 szántó 0,4190 6,54 034/1 gyep 1,8154 28,32 041/3 szántó 4,6718 93,90 041/6 szántó, gyep 8,0514 132,24 041/8 szántó, gyep 6,6827 90,21 041/10 szántó 0,7183 11,21 045/12 szántó 0,6902 10,16 045/13 szántó 0,6480 10,11 045/21 szántó 0,6745 9,72 054 szántó 0,8343 17,44 058/4 gyep 0,1151 0,87 061/1 erd ó 0,4325 1,04 061/2 erd ó 0,1402 0,34 063/2 gyep 0,4230 1,02 064/9 erd ó 0,0747 0,18 064/16 erd ó 0,3778 0,91 064/20 szántó 1,2454 19,43 064/24 szántó 0,5758 8,98 064/28 szántó 0,5755 8,98 064/31 szántó 0,5754 8,98 064/37 szántó 1,1512 17,96 064/40 szántó 0,5758 8,98 064/48 szántó 1,1508 17,95 064/52 szántó 0,5755 8,98 064/53 szántó 0,5755 8,98 064/54 szántó 0,5756 8,98 064/55 gyep 0,4363 1,05 070 erd ó 0,5082 1,22 098/6 erd ó 0,1491 0,36 098/11 erd ó 0,1378 0,33 0100/11 szántó 0,0147 0,18 0100/12 szántó 0,0050 0,06 0102/3 szántó 0,4190 5,11 0102/4 szántó 0,1480 1,81 0102/5 szántó 0,2114 2,58 0102/6 szántó 0,2626 3,20 0106/1 szántó 1,5153 18,49 0106/2 szántó 0,9154 11,17 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

7206 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 0106/4 szántó 0,1439 1,76 0106/5 szántó 0,4726 5,77 0113/10 szántó, gyep 8,1365 89,37 0117/1 szántó 0,8657 10,56 0117/4 szántó 0,5755 7,02 0117/5 szántó 1,4556 17,76 0117/6 szántó 0,3589 4,38 0118/7 szántó 0,2694 3,29 0128/12 szántó 1,9662 38,84 0128/35 szántó 1,1480 21,60 0128/37 szántó 0,6990 14,61 0128/38 szántó 1,8499 30,04 0128/42 szántó 0,6974 12,92 0128/49 szántó 2,3012 28,07 0128/50 szántó 0,0002 0,00 0128/51 szántó 0,0653 0,68 0128/52 szántó 0,1810 1,88 0128/53 szántó 0,3421 3,56 0128/54 szántó 0,5509 5,73 0128/55 szántó 0,6145 6,39 0128/56 szántó 0,2406 2,50 0145/2 szántó 27,8641 542,71 0146/54 szántó 0,5999 12,54 0146/96 szántó 0,0737 1,54 0161/2 erd ó 0,4892 1,52 0163/3 szántó 0,5921 10,80 0165/68 szántó 0,5675 8,85 0168/23 gyep 2,4886 34,59 0170/64 erd ó 0,4226 1,01 0170/66 erd ó 0,3778 0,91 0174/11 gyümölcsös 0,9820 27,30 0178/10 gyep, szántó 2,3071 21,04 0178/11 gyep, szántó 1,2474 11,63 0178/12 gyep, szántó 2,4443 23,01 0178/13 gyep 1,3077 11,72 0178/14 gyep 1,4496 12,24 0178/15 gyep, szántó 3,3980 31,20 0178/16 gyep, szántó 2,3266 34,74 0178/17 gyep, szántó 2,5427 27,31 0178/18 gyep, szántó 0,8415 11,32 0178/19 gyep, szántó 0,8412 11,32 0178/20 gyep, szántó 0,8064 11,20 0178/21 szántó 3,6390 49,64 0198/9 szántó 1,0249 10,80 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7207 Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 0198/10 szántó 1,4342 22,37 0198/12 szántó 0,2272 3,54 0198/14 szántó 0,1306 2,04 0198/15 szántó, kivett 0,1544 1,10 0198/25 szántó 0,0770 0,80 0198/26 szántó 0,0510 0,53 0198/27 szántó 0,0346 0,36 0198/28 szántó 0,0149 0,15 0204/2 gyep 9,6002 36,20 0204/3 gyep, kivett 4,0511 15,17 0234/1 gyep 0,3010 1,26 0235/12 szántó 0,0374 0,39 0235/14 szántó 0,1464 1,52 0247/7 szántó 0,2756 3,25 0252/3 szántó 1,3724 15,53 0252/6 gyep 2,9288 30,46 0257/9 szántó 3,1821 49,37 0257/21 szántó 1,0794 15,60 0265/3 szántó 2,6952 46,78 0265/4 szántó 2,2033 39,59 0265/5 szántó 0,4118 7,34 0266/5 szántó 0,1721 2,68 0266/9 szántó 0,2827 4,41 0266/52 szántó 0,3600 5,62 0266/56 szántó 0,2483 3,87 0266/65 szántó 0,1391 2,17 0266/68 szántó 0,0727 1,13 0266/69 szántó 0,1474 2,30 0266/72 szántó 0,1174 1,83 0266/78 szántó 0,1689 2,63 3832 szántó 0,1647 2,57 3865 kert 0,0838 2,33 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás Település: Ököritófülpös Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 064/38 szántó 15,7473 251,15 076/17 szántó 5,4626 66,99 076/22 szántó 6,6468 73,63 084/13 szántó 2,0744 32,36 084/14 szántó 0,7877 12,29 089/20 szántó 5,7518 70,17 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

7208 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám Település: Porcsalma Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 070/33 szántó 1,0390 12,83 070/34 szántó 0,2880 3,51 083/3 szántó 2,4494 36,75 085/3 gyep, szántó, erd ó 30,6709 539,39 085/13 szántó, erd ó 3,0407 50,86 085/18 szántó 3,5137 58,79 085/19 szántó 0,7068 12,29 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás Település: Tiborszállás Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 0202/2 szántó 1,4099 17,20 0203/13 szántó 0,0961 1,50 0203/14 szántó 0,0757 1,18 0203/15 szántó 0,0313 0,49 0203/16 szántó 0,0533 0,83 0203/17 szántó 0,0547 0,85 0203/18 szántó 0,1756 2,74 0203/19 szántó 0,0591 0,92 0203/20 szántó 0,0855 1,33 0203/21 szántó 0,3320 5,18 0203/22 szántó 0,0354 0,55 0203/23 szántó 0,0359 0,56 0203/24 szántó 0,0509 0,79 0203/25 szántó 0,0741 1,16 0203/26 szántó 0,1369 2,14 0203/39 szántó 0,9564 10,99 0205/6 szántó 0,4332 4,51 0205/11 szántó 0,9143 9,51 0205/19 szántó 1,2287 13,47 0210/5 szántó, gyep 3,3708 37,41 0210/10 nádas, gyep 22,8074 217,40 0210/12 nádas, gyep 31,5712 294,75 0210/14 nádas, gyep 29,6665 270,03 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás Település: Tyukod Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 0181/24 szántó 0,8807 10,74 0222/5 szántó 0,2673 2,41 0222/6 szántó 0,2111 1,90 0222/13 szántó 0,7607 6,85 0222/15 szántó 0,4048 3,64 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7209 Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 0222/20 szántó 0,2714 2,44 0222/23 szántó 0,2724 2,45 0223/10 szántó 1,1406 13,92 0305/4 erd ó 1,9460 8,17 0305/11 szántó 0,7227 8,82 0328/4 gyep 4,4317 42,99 0328/19 szántó 0,1558 1,40 0332 gyep 2,0222 19,62 0334/6 szántó 1,0043 12,25 0334/7 szántó 0,5826 7,11 0335/5 gyep 2,7482 16,18 0335/45 szántó 0,1344 1,64 0337/4 gyep 3,8817 23,14 0337/88 szántó 4,4261 50,07 0410/2 szántó 4,4284 44,91 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás Település: Ura Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 0168/14 szántó 1,3251 16,17 0197/3 gyep 0,4922 1,38 0240/13 szántó 1,1521 10,37 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás A sorsolás nyilvános. A sorsoláson a szövetkezetben még ki nem adott részarány-földtulajdonnal rendelkez ó személyek vehetnek részt. A sorsoláson bármely okból meg nem jelen ó jogosult kés óbb a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebb ól az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. Az FVM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földm úvelésügyi Hivatala értesíti a Pátroha településen érdekelt részarányföldtulajdonosokat, hogy az 1993. évi II. törvény 4/B. (5) bekezdése alapján 2000. december 7-én, 9 órakor a pátrohai M úvel ódési Házban nyilvános sorsolást tart a Pátrohai Zöldmez ó Mgtsz használatában lév ó részarány-földtulajdon helyének meghatározása céljából. Sorsolásra kijelölt földrészletek az alábbiak: Település: Pátroha Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás 011/1 gyep 0,3910 2,97 017/9 gyep 0,7971 9,72

7210 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 017/18 szántó, gyep 4,1498 60,40 024/7 szántó 1,1224 18,34 026/5 szántó, gyep 1,7213 11,45 028/1 gyep 0,4753 0,57 028/9 gyep 0,1807 0,22 030 gyep, szántó 1,8314 17,46 031/4 gyep 0,1701 0,20 031/6 gyep 0,4502 0,54 039 gyep, szántó 0,4839 4,31 049/6 szántó 0,3799 5,97 049/7 szántó 1,8356 28,01 052/16 szántó 0,8082 5,24 060/1 szántó 0,5014 7,42 0120/1 nádas 0,2636 0,32 0120/5 rét 0,5628 0,68 0121/5 rét 0,4650 2,42 0126 rét 4,4497 23,14 0134/13 rét, nádas 4,5225 21,72 0139 szántó, rét 5,2107 55,67 0142/16 szántó 2,6500 2,25 0149/1 rét 0,9843 5,12 0149/7 szántó 4,2668 23,73 0149/14 szántó 0,9160 14,56 0149/17 szántó 2,3790 20,72 0156/17 rét 4,7287 24,59 0174/1 szántó, rét 0,8524 6,88 0174/2 szántó, rét 1,9970 24,74 0174/3 nádas, szántó, rét 7,9258 62,40 0174/4 szántó, nádas 1,4794 5,69 0194/2 szántó 0,3723 6,14 0200/4 nádas 0,5659 0,68 0200/18 szántó 0,1640 2,71 0200/29 szántó 3,9860 20,70 0207/5 szántó 0,6208 6,92 0211/1 szántó 0,5747 5,79 0211/8 szántó 2,0319 21,62 0211/9 rét 1,7194 20,98 0211/11 szántó 2,2511 10,64 0211/13 szántó 6,2479 32,21 0213/2 szántó 5,6465 4,14 0215/14 rét 3,7174 18,03 0215/19 rét 0,3948 2,05 0219 szántó 2,8833 42,89 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7211 Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 0225/2 szántó 0,2258 3,34 0225/4 szántó 0,2912 4,64 0225/8 rét 0,7347 4,44 0230/3 rét 1,2783 1,84 0230/4 rét, szántó 1,6840 4,03 0230/5 szántó, gyep 2,2550 2,77 0250/2 rét 1,3088 6,81 0250/9 rét, szántó 0,8610 14,37 0252/3 rét, szántó 2,0014 14,95 0253 erd ó 0,0949 0,31 0254/2 rét 0,3791 1,97 0254/5 szántó, legel ó 2,6199 25,56 0255/2 szántó 1,2157 2,01 0255/3 szántó 1,0191 3,70 0255/7 legel ó 5,9992 25,99 0257/6 szántó, rét 3,2755 2,56 0257/12 rét 0,7789 4,05 0260/8 rét 1,1354 4,89 0263/4 rét 1,5802 8,22 0266/35 szántó, gyep 2,5128 13,74 0268/1 szántó 0,5691 2,96 0270/7 rét 6,0961 31,70 0270/13 szántó 1,2452 5,73 0270/18 nádas 1,1300 1,36 0270/21 gyep 1,1576 6,02 0270/23 gyep 0,8565 14,13 0274/1 rét 4,5541 39,89 0275/19 rét 3,6770 7,61 0275/22 szántó, rét 2,0855 13,92 0275/20 rét 1,9456 10,12 0275/29 szántó 0,5903 1,99 0275/39 szántó 6,7666 13,17 0281 erd ó 1,5292 5,05 0282 erd ó 2,7785 9,17 0320 szántó 3,8800 64,02 0322 szántó 1,0726 15,87 0326/1 szántó 0,6669 7,44 0326/6 szántó 0,1220 1,88 0326/15 nádas 14,9102 7,23 0326/20 szántó, gyep, nádas 2,3692 1,62 0332 nádas, rét, szántó 11,6980 29,11 0334/5 gyep, nádas 19,6099 98,06 0335/19 szántó 2,4543 1,99 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

7212 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 0335/26 szántó 1,9295 21,36 0337/4 szántó, gyep 2,1522 19,24 0339/7 rét 2,9738 36,28 0339/12 rét 11,8572 61,66 0342/15 erd ó 0,4822 1,59 0345/8 gyep, szántó 1,1990 6,45 0345/14 gyep 2,5019 3,00 0345/10 szántó, gyep 3,4071 1,99 0358/5 szántó 1,3025 3,67 0358/7 szántó, rét 2,9104 27,62 0364/1 szántó 4,6369 34,57 0364/8 szántó 0,0474 0,49 0367/2 szántó 0,3621 3,77 0367/22 szántó 0,5138 8,51 0367/23 szántó 2,5144 26,31 0371/3 szántó, gyep 0,5714 9,05 0382/9 rét 2,7334 14,21 0388/13 rét 0,7483 0,90 0388/17 rét 0,5753 9,49 0388/20 rét 0,3001 0,36 0393/15 rét 16,2089 24,77 0395/4 legel ó 5,7901 5,79 0395/10 szántó 3,1486 47,30 0397/11 rét, szántó 9,1345 16,15 0397/25 szántó 4,0756 24,63 0406/24 szántó 0,4597 7,59 0418 szántó 1,9313 28,58 0420/11 nádas 8,9999 10,80 0420/12 szántó 1,6170 23,93 0420/16 rét 2,4672 12,83 0423 szántó 0,5646 8,36 0425/20 szántó, rét 3,6788 46,79 0442/27 szántó 1,0699 14,96 0442/29 szántó, rét 1,3608 21,50 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás A sorsolás nyilvános. A sorsoláson a szövetkezetben még ki nem adott részarány-földtulajdonnal rendelkez ó személyek vehetnek részt. A sorsoláson bármely okból meg nem jelen ó jogosult kés óbb a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebb ól az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. Dr. Lenti István s. k., hivatalvezet ó

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7213 Az Országos Rend ór-f ókapitányság Közbiztonsági F óigazgatóságának közleménye A rend órség az eddig közzétetteken kívül a következ ó gépjárm ú törzskönyveket körözi: 451298A 963694A 201618A 522914A 368952A 328649A 783101A 291985A 062510A 333474A 111826A 575539A 207420A 273936A 106983A 905845A ORFK Igazgatásrendészeti F óosztály

7214 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette KÖZLEMÉNY címú kötetet. AZ ÉRTELMEZETT ALKOTMÁNY Dr. Holló András és dr. Balogh Zsolt szerkesztók az Alkotmány szerkezetét követve annak rendelkezéseihez csoportosították az Alkotmánybíróság legfontosabb megállapításait, az alkotmánybírósági gyakorlat összefoglalásaként jegyzetekkel segítve az olvasó tájékozódását. A kötet az öt évvel ezelótt ugyanilyen címmel megjelen ó munka folytatása. A szerkesztók átdolgozták tárgyköreit tekintve kibóvítették a korábban megjelent könyv anyagát, és erre (a precedens határozatokra) épülve mutatják be az immár tízéves ítélkezési gyakorlat keresztmetszetét. Az Alkotmánybíróság közjogi helyzetéb ól adódóan döntései kihatnak valamennyi hatalmi ág tevékenységére, az ítéletek alapjaiban határozták meg a törvénykezés kereteit éppúgy, mint a jogszabályok alkalmazásánál irányadó alkotmányos követelmény megállapításával a bíróságok és más jogalkalmazó szervek munkáját. A kötet alapvetó segítséget nyújt a gyakorlati és elméleti szakembereknek egyaránt, de hasznosan forgathatják a most megjelenó könyvet a gazdasági élet szereplói (pl. a piacgazdaság, a vállalkozáshoz való jog, illetve a tulajdoni kérdések kapcsán) éppúgy, mint a tudományos munkát folytató egyetemi oktatók, hallgatók vagy az önkormányzati múködésben részt vevók. Természetesen segítséget nyújt a gyakorlat ismerete azoknak is, akik alkotmánybírósági eljárást kívánnak indítványozni. A B/5 formátumú kiadvány 760 oldal terjedelmú. Ára: 4592 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 266-5099 vagy 267-2780. Megrendeljük MEGRENDEL ÓLAP AZ ÉRTELMEZETT ALKOTMÁNY címú kiadványt... példányban. A megrendel ó (cég) neve:........................................................................................................................ Címe (város, irányítószám):...................................................................................................................... Utca, házszám:........................................................................................................................................... Az ügyintézó neve, telefonszáma:............................................................................................................ A megrendel ó (cég) bankszámlaszáma:................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követó számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzószámára átutaljuk. Keltezés:...... cégszerú aláírás

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7215 EL ÓFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍT ÓT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fórészekben hitelesen közli a legf óbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, tb-önkormányzatok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különböz ó képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként akár színes oldalakon is helyet kaphatnak az Értesít óben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdekl ódésre számot tartó közlései is. Ószintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történ ó pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni el ófizetóink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklódók számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap. A lap elófizetésben megrendelhet ó a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2000. évi éves elófizetési díja: 6384 Ft áfával. Egy példány ára 24 oldalig 140 Ft áfával, utána 8 oldalanként 35 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍT Ó egyes számai megvásárolhatók a kiadó közlönyboltjában: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Tel./fax: 267-2780. M E G R E N D E L Ó L A P Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍT Ó címú lapot példányban, és kérem a következó címre kézbesíteni: A megrendel ó neve:................................................................. címe (város/község, irányítószám):................................................. utca, házszám:.................................................................. Az ügyintézó neve, telefonszáma:...................................................... Elófizetési díj a 2000. évre fél évre: 3192 Ft áfával egy évre 6384 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történ ó X bejelöléssel jelezze az el ófizetés id ótartamát. Keltezés: cégszerú aláírás

7216 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám K Ö Z L E M É N Y A Magyar Közlöny különszámaként megjelent a I. SZÁMVITELLEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK (2001. január 1-jét ól hatályos 2000. évi C. törvény a számvitelr ól) címú, A/4 formátumú, 88 oldal terjedelmú kiadvány. Ára: 355 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780. Megrendeljük a MEGRENDEL ÓLAP I. SZÁMVITELLEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK (2001. január 1-jét ól hatályos 2000. évi C. törvény a számvitelr ól) címú kiadványt... példányban. A megrendeló (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Az ügyintéz ó neve, telefonszáma:... A megrendeló (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követó számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzószámára átutaljuk. Keltezés: cégszer ú aláírás

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7217 KÖZLEMÉNY A Magyar Közlöny különszámaként megjelent a I. PRAXIS TÖRVÉNY, MAGYAR ORVOSI KAMARA, EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY címú, A/4 formátumú, 72 oldal terjedelmú kiadvány. A kézirat lezárva: 2000. február 11. Ára: 599 Ft áfával. [A következ ó kötet az önálló orvosi tevékenységr ól szóló 2000. évi II. törvényt (praxis törvény) és végrehajtási rendeleteit tartalmazza.] A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 266-5099 vagy 267-2780. Megrendeljük a MEGRENDEL ÓLAP I. PRAXIS TÖRVÉNY, MAGYAR ORVOSI KAMARA, EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY címú kiadványt... példányban. A megrendeló (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Az ügyintéz ó neve, telefonszáma:... A megrendeló (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt a szállítást követó számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzószámára átutaljuk. Keltezés: cégszer ú aláírás

7218 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/114. szám K Ö Z L E M É N Y A Magyar Közlöny különszámaként megjelent az 1973. ÉVI I. TÖRVÉNY A BÜNTET ÓELJÁRÁSRÓL ÉS A KAPCSOLÓDÓ FONTOSABB JOGSZABÁLYOK címú, A/4 formátumú, 160 oldal terjedelmú kiadvány. A kézirat lezárva: 2000. március 8. Ára: 1176 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780. Megrendeljük a MEGRENDEL ÓLAP 1973. ÉVI I. TÖRVÉNY A BÜNTET ÓELJÁRÁSRÓL ÉS A KAPCSOLÓDÓ FONTOSABB JOGSZABÁLYOK címú kiadványt... példányban. A megrendeló (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Az ügyintéz ó neve, telefonszáma:... A megrendeló (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt a szállítást követó számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzószámára átutaljuk. Keltezés: cégszer ú aláírás

2000/114. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7219