Aeroszolok, lioszolok, xeroszolok I.

Hasonló dokumentumok
Aeroszolok, lioszolok, xeroszolok I.

Aeroszolok, lioszolok, xeroszolok I.

Liofil kolloidok stabilitása

A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése. Bányai István

Szolok (szilárd lioszolok S/L), xeroszolok (*/S szilárd közegőek), gélek II. Bányai István.

A kolloidika tárgya. Miben mások a kolloid rendszerek? A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése.

Többkomponensű rendszerek. Diszperz rendszerek. Kolloid rendszerek tulajdonságai. Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek

Habok, emulziók, szolok. Makromolekulák. Az ozmózis jelensége. Asszociációs kolloidok.

Szolok (szilárd lioszolok S/L), xeroszolok (*/S szilárd közegűek), gélek II. Bányai István.

Allotróp módosulatok

A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése. Bányai István DE Fizikai Kémiai Tanszék Gyógyszerész

ozmózis osmosis Egy rendszer termodinamikailag stabilis, ha képződése szabadentalpia csökkenéssel jár, állandó nyomáson és hőmérsékleten.

Kolloidstabilitás. Berka Márta 2010/2011/II

A kolloidika tárgya. Miben mások a kolloid rendszerek? A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése. Berka Márta

Kolloidkémia 5. Előadás Kolloidstabilitás. Szőri Milán: Kolloidkémia

Sztérikus stabilizálás. Bányai István /2.

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Ciklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben

5. előadás

Szolok (szilárd lioszolok S/L), xeroszolok (*/S szilárd közegűek), gélek II. Bányai István.

Sztérikus stabilizálás. Bányai István 2014/2.

A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése. Bányai István

Kolloidok stabilizálása. Bányai István 2016/1.

Felületi jelenségek. Gáz folyadék határfelület. γ V 2/3 = k E (T kr -T) Általános és szervetlen kémia 8. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy

A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése. Bányai István

Diszperz rendszerek. Kolloid rendszerek. Kolloid rendszerek

ZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE

A kolloid rendszer fogalma, felosztása. A felületi energia és a belső energia viszonya. Kolloid rendszer mikroheterogén rendszer fajtája.

Kolloidok stabilizálása. Bányai István 2015/1.

Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.

317. Emulziók előállítása, stabilitásának és reológiai tulajdonságainak vizsgálata

Elektrosztatikus és sztérikus stabilizálás. Bányai István és Novák Levente /2. félév

Kolloidkémia előadás vizsgakérdések

Kolloidkémia előadás vizsgakérdések

Oldatok - elegyek. Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

A kolloidika alapjai. 4. Fluid határfelületek

Asszociációs kolloidok

Kolloidkémia. 2. Előadás Asszociációs kolloidok

KOLLOIDOK KÖRÜLÖTTÜNK ÖTLETEK A KOLLOIDOK TANÍTÁSÁHOZ COLLOIDS IN OUR ENVIRONMENT IDEAS FOR TEACHING COLLOIDS

Dr. Berka Márta és Bányai István Debreceni Egyetem TEK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék

Bányai István és Novák Levente

Aeroszolok, lioszolok, xeroszolok

Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia

Kolloidstabilitás. Berka Márta 2009/2010/II

Kolloidkémia 8. Előadás Kolloidstabilitás. Szőri Milán: Kolloidkémia

Reológia, a koherens rendszerek tulajdonságai

Vessen egy pillantást az YTRON-Z előnyös tulajdonságaira. Az YTRON-Z működési alapelve

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Általános kémia vizsgakérdések

Művelettan 3 fejezete

A sav és bázis fogalma

Mosószerek a 21. században Alkímia ma előadássorozat

Szolok (szilárd lioszolok S/L), xeroszolok (*/S szilárd közegűek), gélek. Berka Márta.

Reológia Mérési technikák

KOLLOIDKÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc. NAPPALI TÖRZSANYAG

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Kémiai tantárgy középszintű érettségi témakörei

Kolloid kémia Anyagmérnök mesterképzés (MSc) Vegyipari technológiai szakirány MAKKEM 274M

Határfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2

Aerogél alapú gyógyszerszállító rendszerek. Tóth Tünde Anyagtudomány MSc

Határfelületi jelenségek: felületi feszültség koncepció

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban

Jedlovszky Pál Eszterházy Károly Egyetem, Kémiai és Élelmiszerkémiai Tanszék Tanszék, 3300 Eger, Leányka utca 6

egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem

Hidrosztatika, Hidrodinamika

Határfelületi jelenségek: szétterülés és nedvesítés

1. ábra Sztatikus gyújtásveszély éghető gázok, gőzök, ködök és porok esetében

Légköri termodinamika

3D bútorfrontok (előlapok) gyártása

gait k, rozzák k meg solják szembeni viselkedését, szerkezetét és a talajba került anyagok (tápanyagok, szennyezıanyagok, stb.

Folyadékmembránok. Simándi Béla BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék /65

Hidrosztatikus hajtások, BMEGEVGAG11 Munkafolyadékok

A tantárgy besorolása: Kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 100% elmélet

Asszociációs kolloidok

Mucilago / Mucilagines

Fehérjék elválasztására alkalmazható mikrofludikai rendszerek Bioanalyzer, LabChip rendszerek. A készülékek működési elve, felépítésük, alkalmazásuk.

1. Asszociációs kolloidok

Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC)

Kémia: minden, ami körülvesz. 5.modul: Gyakorlati feladatok: anyagok és tulajdonságaik

8. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő

A POLIELEKTROLIT/TENZID ASSZOCIÁCIÓ SZABÁLYOZÁSA NEMIONOS TENZIDEK ÉS POLIMEREK SEGÍTSÉGÉVEL

Aprítás Ipari gyógyszertechnológiai laboratórium gyakorlatai I. félév. Az aprítást befolyásoló tényezők GYAKORLATOK

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

7.4. Tömény szuszpenziók vizsgálata

PHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai

Kolloid rendszerek definíciója, osztályozása, jellemzése. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelüleleti jelenségek (fluid határfelületek)

NE HABOZZ! KÍSÉRLETEZZ!

NANOTECHNOLÓGIÁK I. ANYAGMÉRNÖK MSC KÉPZÉS SZAKIRÁNYOS TÁRGY. (nappali munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont

A szonokémia úttörője, Szalay Sándor

2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,

TRIGLYCERIDA SATURATA MEDIA. Telített, közepes lánchosszúságú trigliceridek

Számítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola.

Energiaminimum- elve

5. Laboratóriumi gyakorlat

Biofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis

Felületaktív anyagok

ÖNSZERVEZŐDŐ AMFIFILIKUS OLIGOMEREK

Átírás:

Aeroszolok, lioszolok, xeroszolok I. Bányai István Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék (Király Zoltán diái felhasználásával) http://koll1.chem.uszeged.hu/colloids/staff/zoli/kemiabsc/8a_inkohe rens%20rendszerek_aeroszolok_habok.pdf kolloid.unideb.hu/ 2010.03.10. 8. előadás 1

Kolloid rendszerek (szerkezet alapján) Kolloid rendszerek inkoherens rendszerek koherens rendszerek gélek diszperziós k. szolok (liofób kolloidok) makromol. asszociációs porodin (pórusos) retikuláris hálós Spongoid szivacsszerű kolloid oldatok liofil kolloidok korpuszkuláris fibrillás lamellás Szol-gél átalakulás: xeroszolok http://www.iupac.org/reports/2001/colloid_2001/manual_of_s_and_t/node34.html 2010.03.10. 8. előadás 2 http://www.du.edu/~jcalvert/phys/colloid.htm

Diszperziós kolloidok (szolok) Halmazállapot szerint Gázközegű aeroszolok Folyékonyközegű lioszolok Szilárdközegű xeroszolok L/G folyadék aeroszol: köd, permet S/G szilárd aeroszol: füst, kolloid por G/L gázlioszolok (tömény gázdiszperziók=hab) L/L emulzió S/L liofób kolloid szol, szuszpenzió (aranyszol, fogpaszta) G/S szilárd hab: polisztirol 2010.03.10. 8. előadás 3 hab L/S szilárd emulzió: opál, igazgyöngy S/S szilárd kolloid szuszpenzió: pigmentált polimerek

Kolloid rendszerek előállítása (Lásd az előző előadásokat is) Előállítás: Heterogén rendszerből diszpergálással, diszperziós kolloidok Méretcsökkentés, eloszlatás (kolloidmalmok, az aprítás és aggregáció egyensúlya, a közeg szerepe, ultrahanggal végzett diszpergálás, kavitáció jelensége) A hatékonyság a felületi feszültségtől és a viszkozitástól függ (kisebb a felületi fesz.ültség könnyebb, nagyobb a viszkozitás stabilisabb) Homogén közegből Kondenzálás, diszperziós kolloidok (új fázis, góckeletkezés, gócnövekedés, túltelítettség, halmozódás, rendeződés, külső góchatás, kondenzcsík, mesterséges esőcsinálás, jégelhárítás ezüst-jodid tartalmú aeroszolok, kapilláris kondenzáció) Folyadékból (paraffin kolloid, gázolaj) Gázfázisból (ködök) Kémiai reakciók útján Monodiszperz, diszperziós kolloidok (kén, fémoxid) 2010.03.10. 8. előadás 4

Gázközegű diszperziók: aeroszolok 2010.03.10. 8. előadás 5

Aeroszol (L/G, S/G) Atmoszférikus aeroszolok A kisméretű aeroszolok szórják a fényt, hűlést okoznak Szén nanorészecskék erősítő anyagok autógumi nyomtatófesték műanyagok Termikus szilika Fumed Silica (silicon dioxide) Aggregates Thermal conductivity: 12 to 16 mw/m K Light transmission: 20 to 80% at 2 cm Particle density: 140 kg/m³, Bulk Density: 40-100 kg/ m³, Surface area: 700 m2/g,porosity: > 90% Particle size: 5μ - 5 mm Surface Chemistry hydrophobic, reinforcement, thickening & thixotropy, anti-scratch - hydrophilic and hydrophobic fumed silicas 2010.03.10. 8. előadás 6

Fogalmak 2010.03.10. 8. előadás 7

Aeroszolok 2010.03.10. 8. előadás 8

Stabilitás Otpimuma van a tartózkodási időnek, vagy a megtett távolságnak 2010.03.10. 8. előadás 9

G/L diszperziók: habok 2010.03.10. 8. előadás 10

Gázdiszperziók, habok A diszperz rész a gázfázis, a közeg folyadék (pl szódaviz) Ha a diszpergált gáz kolloid méretű akkor gázlioszol Tömény gázdiszperziók a habok Tömény lioszol. A folyadék a közeg, amely vékony hártyává torzul, a gáz térfogat sokkal nagyobb http://www.tcd.ie/physics/foams/index.php 2010.03.10. 8. előadás 11

Habképződés modellje Buborék méret? Buborékolás (pórusos testen) módszere küszöbnyomás, p=2 /r Minél nagyobb nyomással préseljük, annál kisebb a buborék 2010.03.10. 8. előadás 12

Buborékoltatás: híg habok A habok képződése: Laplace nyomás P 2 r p p r p Poliéderes cellák: tömány habok Két buborék lebeg a folyadék levegő határfelületen. A nyomás a B helyen kisebb mint az A vagy A` helyen (folyadék irányból) A nyilak mutatják a folyadékáramlást, a Laplace-nyomás miatt a csomópontokba gyűlik. A hártya elvékonyodik, elszakad. Glicerin hozzáadására nő a viszkozitás az áramlás sebessége lecsökken, így hosszabb ideig stabilis a hab. 2010.03.10. 8. előadás 13

Hab szerkezete Habképző szükséges anélkül nem stabilisak! Habszerkezet: Gömb alakú buborékok <70-75% A habszerkezet ha nedves a hab. 400X nagyítás Száraz hab szerkezete 400X nagyítás poliéderes cella /www.ctmw.com/articles/rita/2.htm 2010.03.10. 8. előadás 14

Interferencia Soap Bubbles as Art Eltérő szinek http://www.tcd.ie/physics/foams/duran.php 2010.03.10. 8. előadás 15

Stabilizáció 2010.03.10. 8. előadás 16

Marangoni hatás 2010.03.10. 8. előadás 17

Marangoni-hatás When a surfactant-stabilized film undergoes sudden expansion, then immediately the expanded portion of the film must have a lower degree of surfactant adsorption than unexpanded portions because the surface area has increased (see Figure 3.24). This causes an increased local surface tension which provides increased resistance to further expansions. If unchecked, further thinning would eventually lead to film rupture. However, the local rise in surface tension produces an immediate contraction of the surface. Since the surface is coupled by viscous forces to the underlying liquid layers, the contraction of the surface induces liquid flow from the low-tension region to the high-tension region. The transport of bulk liquid due to surface tension gradients is termed the Marangoni effect; it re-thickens the thin films and provides a resisting force to film thinning 2010.03.10. 8. előadás 18

Hab stabilitás, gátlás, törés A folyadék habok stabilitását 3 fő folyamat szabja meg: Oldószer kiáramlás Durvulás: a gáz diffundál a buborékok között a nyomás különbség miatt, egyes buborékok nőnek mások eltűnnek. Az eredmény nő az átlag méret. Film szakadás: ha a film túl vékony akkor gyenge és elszakad. pl,. Rövid láncú savak illetve alkoholokból gyenge film képződik. Közepesen stabil, habok képződnek szappan, szintetikus mosószerek fehérjék, szaponinek stb. Habzásgátló a habképződés ellen adjuk, kicserélik a habképzőt, vagy szolubilizálják azt micellában, segitik a buborékok coalescenciáját. Simethicone szájon át alkalmazott habzásgátló polydimethylsiloxane és silica gel Infacol, Mylicon stb. Felnőtt, csecsemő. Habtörés mechanikai hatás, lökés hullám, nyomó hullám, ultrahang, centrifuga, melegítés, elektromos szikra stb. Habtörő anyagok a meglévő habhoz adjuk kis cseppek alakjában amely bemegy a lamellák közé elvékonyítja és megtöri. http://www.tcd.ie/physics/foams/drainage.php 2010.03.10. 8. előadás 19

Habzásgátlók Levegő, Laplace-nyomás L (a) habzásgátló csepp. (b) A felületre ér (c ) szakad a fal. Habzásgátló jelenlétében az egyik felszín elveszti a töltését, megszűnik az elektrosztatikus taszítás Antifoam a cseppek belépnek a lamellák közé elvékonyítják 2010.03.10. 8. előadás 20

Adszorpciós destabilizálás 2010.03.10. 8. előadás 21

Élelmiszerek 2010.03.10. 8. előadás 22

Élelmiszer 2 2010.03.10. 8. előadás 23

Különleges habok 2010.03.10. 8. előadás 24

L/L diszperziók: emulziók 2010.03.10. 8. előadás 25

Emulziók, terminológia cseppméret: 0.1-10 mm poliéderes cellák Az emulziókban a diszpergált folyadék részben vagy egyáltalán nem oldódik a közegben. 1 fázis 2 fázis csepp diszpergált belső nem folytonos szérum közeg külső folytonos rész O/W (olaj vízben), O/W (víz olajban ) emulziók és kettős folytonosságú ún. bikontinusz emulziók, valamint összetett emulziók 2010.03.10. 8. előadás 26

Emulzió típusai: o/w vagy w/o A típus meghatározása: 1. Többnyire az O/W emulzió krémesebb és a W/O zsírosabb tapintású 2. Az emulzió a közegével könnyen hígítható 3. Az emulzió a közegben oldódó festékkel színezhető 4. O/W-nak általában sokkal nagyobb az elektromos vezetőképessége mint a W/O emulziónak Nem feltétlenül az a közeg amelyik nagyobb térfogatú! 74 tf% felett vagy fázis inverzió vagy a cseppek alakja változik gömbről poliéderre. 2010.03.10. 8. előadás 27

Készítése 2010.03.10. 8. előadás 28

Stabilizálása 2010.03.10. 8. előadás 29

Emulzió jellege 2010.03.10. 8. előadás 30

1 20 HLB Skála Griffin: HLB = 20 * M h / M M h, M a hidrofil rész illetve az egész molekula tömege (M h +M l ) Davies: HLB = 7 + m * H h - n * H l HLB érték additiv: egy keverék HLB értéke az egyedi értékek tömeg súlyozott átlaga m, H h a hidrofil csoportok száma illetve a hidrofilitás értéke, n, H l a lipofil csoportok száma illetve a lipofilitás értéke Példák: 50 % Span 60 (HLB = 4.7) és 50 % Tween 60 (HLB = 14.9)? 4.7 x 0.5 + 14.9 x 0.5 = 9.8 Milyen arányban kell alkalmazni a Span 80 (HLB = 4.3) és Tween 80 (HLB = 15.0) tenzideket, hogy a kivánt HLB 12.0 legyen? (4.3*(1-x) + 15*x = 12; 28% & 72%) Griffin WC: "Classification of Surface-Active Agents by 'HLB,'" Journal of the Society of Cosmetic Chemists 1 (1949): 311 Griffin WC: "Calculation of HLB Values of Non-Ionic Surfactants," Journal of the Society of Cosmetic Chemists 5 (1954): 259 Davies JT: "A quantitative kinetic theory of emulsion type, I. Physical chemistry of the emulsifying agent," Gas/Liquid and Liquid/Liquid Interface. Proceedings of the International Congress of Surface Activity (1957): 426-438 http://www.snowdriftfarm.com/what_is_hlb.html hasznos tanacsok! 2010.03.10. 8. előadás 31

HLB értékek 2010.03.10. 8. előadás 32

HLB Számos emulgeálószer amfifil jellegét ki lehet fejezni a HLB empirikus skála értékkel (főleg a nemionos tenzidekre alkalmas) HLB=7+ hidrofil csoportok lipofil csoportok Alkalmazás 3-6 W/O emulgeáló szer nem 7-9 wetting agents 3-6 gyengén Diszpergálhatóság vízben 8-15 O/W emulgeáló szer 6-8 nem stabil tejszerű diszperzió 13-15 mosószer 8-10 stabil tejszerű diszperzió 15-18 szolubilizálószer 10-13 átlátszó diszperzió vagy oldat 13- víztiszta oldat HLB arányos az víz / oktanol oldhatóság aránnyal 2010.03.10. 8. előadás 33

HLB 2010.03.10. 8. előadás 34

Inverzió 2010.03.10. 8. előadás 35

Emulsion Inversion Ahogyan az olajfázis koncentrációja nő (A) a cseppek közel kerülnek, átfordulnak (B). A vaj készítése A tej egy híg (4%), nem túl stabilis olaj a vízben emulzió Fölöződés, keletkezik egy 30-40 %-os, o/w emulzió. hidegen való köpüléssel, 13 18 C, invertálják W/O emulziót készítenek 85%-os zsírtartalommal, az író elkülönül. Élelmiszerek, növényvédőszerek, kozmetikumok,impregnálószerek, fúróolaj stb. 2010.03.10. 8. előadás 36

Porral stabilizált emulziók 2010.03.10. 8. előadás 37

Multiple phase emulsions drops in drops in drops http://www.rsc.org/delivery/_articlelinking/displayarticleforfree.cfm?doi=b501972a&journalcode=sm gyógyszerszállítás 2010.03.10. 8. előadás 38

Az emulziók megszűnése 2010.03.10. 8. előadás 39