A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.316/13/2012. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Perfektum Projekt Kft. (1033 Budapest, Laktanya u. 2. 1/8., képviseli: Dr. Simonka Csaba ügyvéd 1132 Budapest, Váci út 28. III. em. 1/A., a továbbiakban: kérelmező) által a Szegedi Tudományegyetem (6720 Szeged, Dugonics tér 13., képviseli: Nagymihály Ügyvédi Iroda Dr. Nagymihály Tamás ügyvéd 6722 Szeged, Gogol u. 6. I/2., a továbbiakban: ajánlatkérő) Megbízási szerződés kutatás-fejlesztési nemzetközi partnerség-építési, projektfejlesztési, forrás- és üzleti tervezési, valamint üzleti tanácsadási feladatok ellátására A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innovációoktatás fejlesztésén keresztül című TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV projekt keretében tárgyú közbeszerzési eljárás ellen kérelemre indult eljárásban a kérelmet elutasítja. Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Törvényszéktől lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszékhez címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevételei, az ügyben tartott tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Harmadik rész szerinti

2 nyílt közbeszerzési eljárást indított, melyre vonatkozó ajánlati felhívása 2012. április 6-án, KÉ-5438/2012. számon jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, ami 2012. április 2-án került feladásra. A felhívás II.1.1) pontja szerint a szerződés tárgya Megbízási szerződés kutatás-fejlesztési nemzetközi partnerség-építési, projektfejlesztési, forrás- és üzleti tervezési, valamint üzleti tanácsadási feladatok ellátására A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innovációoktatás fejlesztésén keresztül című TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV projekt keretében Ajánlatkérő a részekre történő ajánlattételre és az alternatív ajánlat tételére nem biztosított lehetőséget. A felhívás II.2.1) pontjában került meghatározásra a beszerzés teljes mennyisége az alábbiak szerint: 1. Partnerség-építés, projektfejlesztés: - 2 db nemzetközi projekt (min. 3 EU tagállam, tagállamonként min. 2 partner) és - 6 db hazai / határmenti fókuszterületű (ipari v. kutatóhelyi együttműködés, hazai v. határmenti partnerség) projekt kidolgozása a Kutatóegyetemi Kiválósági Központban érintett kutatócsoportok bevonásával. 2. Üzleti tervezés: A KKK-ban képződő szellemi alkotások és kutatási eredmények sikeres hasznosítása érdekében, a KKK 4 db üzleti terv kidolgozását tervezi, amelyek elősegíthetik a KKK-ban létrehozott technológiák sikeres piaci hasznosítását, az egyetemi résztulajdonban lévő, vagy egyetemi kutatók által létrehozott spin-off vállalkozások piaci megjelenését. 3. Üzleti tanácsadás: HR tanácsadás: Napjainkban a kutatói állásokban egyre komolyabb jelentősége van az átfogó gazdasági, szervezési ismereteknek, valamint a rendszerszemléletnek és az üzleti orientációnak. A korábbi igények alapján ezért a kutatócsoportok felé professzionális HR tanácsadást (toborzás, karriertervezés, team-building, motiváció, stb.) kívánunk megvalósítani, külső szakértői közreműködéssel. Kutatói coaching: A non-profit kutatói területen is meg kívánjuk honosítani az üzleti coaching tevékenységet, professzionális közreműködő bevonásával, amely elősegítheti a sikeres kutatói életpálya megtervezését, a kutatási programok magasabb szintű megvalósítását, illetve az üzleti szemlélet kialakítását a KKK kutatóiban.

3 (A coaching esetében a szolgáltatást az ICF vagy az IAC sztenderdek és ajánlások alapján köteles az ajánlattevő végrehajtani.) A 2 területhez kapcsolódóan összesen 100 óra szakértői közreműködést várunk el. Becsült érték áfa nélkül: 24.800.000.-HUF A felhívás II.3) pontja szerint a szerződés időtartama 2012.05.18-2012.08.30. A részvételi feltételek között meghatározásra kerültek a kizáró okok és igazolásuk, az alkalmasság igazolásának módja és az alkalmasság minimum feltételei. A felhívás III.2.3) pontjában a műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében ajánlatkérő előírta, hogy M/1. Csatoljon referencianyilatkozatokat az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított megelőző három évből - nemzetközi projekt-partnerség építésről vagy nemzetközi projekt konzorcium szervezésről, - k+f témára alapított PMI/PMSZ sztenderd szerinti projektdokumentáció(k) elkészítéséről, - technológia- hasznosító vállalkozás üzleti tervezésében való részvételről, - coaching tevékenységgel és HR tanácsadással összefüggő szolgáltatásairól - non-profit kutatóhely részvételével, konzorciumi formában megvalósított projekt vezetéséről szóló szolgáltatásairól. /310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. (3) a)/ Az igazolás, illetve nyilatkozat tartalmazza legalább a következőket: a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szerződés tárgya, az ellenszolgáltatás összege, továbbá nyilatkozatot arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e a 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 16. (5) bekezdése szerint az ajánlattevő vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatával vagy a szerződést kötő másik fél által adott igazolással. M/2. Mutassa be a feladat teljesítésébe bevonni tervezett szakembereit szakmai önéletrajzuk (végzettség, képzettség és szakmai tapasztalat ismertetése) és diploma másolatuk csatolásával, a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. (3) d) alapján. Az alkalmasság minimumkövetelményeként rögzítésre került, hogy M/1. Az ajánlattevő műszaki és szakmai szempontból alkalmatlan, ha nem rendelkezik az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított megelőző három évből összesen bármilyen ellenértékért végzett - legalább 1 db nemzetközi projekt-partnerség építésről vagy nemzetközi projekt konzorcium szervezéséről szóló referenciaigazolással,

4 - legalább 1 db k+f témára alapított PMI/PMSZ sztenderd szerinti projektdokumentáció elkészítéséről szóló referenciaigazolással, - legalább 1 db technológia-hasznosító vállalkozás üzleti tervezésében való részvételről szóló referenciaigazolással, - legalább 1 db vezetői coaching szolgáltatásairól szóló, - legalább 1 db HR tanácsadási szolgáltatásairól szóló referenciaigazolással, továbbá - legalább 1 non-profit kutatóhely részvételével, konzorciumi formában megvalósított projekt vezetéséről szóló referenciaigazolással. M/2. Az ajánlattevő műszaki és szakmai szempontból alkalmatlan, ha nem rendelkezik 1 fő felsőfokú végzettséggel, és üzleti tanácsadásban legalább 3 éves gyakorlattal rendelkező szakemberrel, továbbá 1 fő k+f témájú projekt-építésben legalább 2 éves gyakorlattal rendelkező szakemberrel, továbbá 1 fő HR tanácsadásban szerzett legalább 3 éves gyakorlattal rendelkező szakemberrel továbbá 1 fő az International Coach Federation (ICF) vagy International Association of Coaching (IAC) nemzetközi szervezetek által akkreditált, vezetői coachingban legalább 3 éves gyakorlattal rendelkező szakemberrel, továbbá 1 fő a Project Management Institute (PMI) nemzetközi szervezet által kiállított minősítéssel rendelkező szakemberrel. A fenti előírások akár 1 fővel is teljesíthetők. A felhívásban ajánlatkérő értékelési szempontként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást jelölte meg. Ajánlatkérő a felhívásban az ajánlattételi határidő 2012. április 23-ában, az ajánlati kötöttség minimális időtartamát 30 napban rögzítette. Ajánlatkérő a felhívás V.2) pontjában közölte, hogy a szerződés Európai Uniós alapokból finanszírozott projekttel kapcsolatos, a projekt címe: A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innovációoktatás fejlesztésén keresztül című TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV projekt. A felhívás V.4) Egyéb információk 6) pontjában rögzítésre került, hogy ajánlatkérő az eljárás során a közbeszerzési törvény 67. alapján az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítja a hiánypótlás lehetőségét.

5 Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely tartalmazta a felhívást, a közbeszerzési műszaki leírást, a nyilatkozatmintákat és a szerződéstervezetet. A dokumentáció Műszaki leírás -ában az alábbiak kerültek előírásra: 1. Partnerség-építés, projektfejlesztés A KKK-ban folyó kiemelt kutatási irányok a nemzetközi érdeklődés középpontjában állnak. Az átfogó kutatási projektek kialakítása hazai és nemzetközi együttműködésben történhetnek. Annak érdekében, hogy támogatásban (vagy kockázati tőkében, fejlesztési hitelben, stb.) részesülő, pályázattá (befektetési tervvé, hitelkérelemmé, stb.) konvertálható projektdokumentációk születhessenek, szükséges a fokuszált nemzetközi partnerség-építés és projekt-fejlesztés. A projekt-dokumentációk alapján a pályázatokat a KKK saját hatáskörben állítja majd össze. Fentieknek megfelelően - a KKK program fenntarthatóságának biztosítása érdekében - hazai és nemzetközi együttműködések fejlesztését és új kutatási partnerségek létrehozását tervezi, amelyek keretében új projektek kidolgozására és megvalósítására nyílik lehetőség, ami elősegítheti a KKK-ban keletkező tudományos eredmények hasznosítását és fejlesztési források bevonását. A KKK program keretében - 2 db nemzetközi projekt (min. 3 EU tagállam, tagállamonként min. 2 partner) és - 6 db hazai / határmenti fókuszterületű (ipari v. kutató helyi együttműködés, hazai v. határmenti partnerség) projekt kidolgozása a Kutatóegyetemi Kiválósági Központban érintett kutatócsoportok bevonásával. A projektdokumentációk minimum tartalma (a PMI sztenderdek szerinti projektdokumentum kidolgozása a teljesítés feltétele): - Kutatás-fejlesztési témához illeszkedő lehetséges partnerszervezetek felmérése, projektkonzorcium összeállítása / projekt-partnerek definiálása - Projektdokumentáció elkészítése, amely tartalmazza: - Projekt-scope (lehatárolás) Projektkörnyezet elemzése - Kiinduló helyzet (baseline) és vizsgálati paraméterek rögzítése Projektcélok (átfogó, közvetlen célok) meghatározása Projektszervezet és felelősségek lehatárolása - Projektkommunikáció és riportolási rendszer - WBS, tevékenység-struktúra, részfeladat definiálás - Mérföldkövek és projekt-ütemezés - Szükséges erőforrások - Költségvetés és finanszírozási terv - Kockázati tényezők és externáliák elemzése - Projekt területi kihatása és közvetett gazdasági hasznosság - Fenntarthatóság biztosíthatósága

6 2. Üzleti tervezés - EU horizontális szempontok érvényesítése - Projekteredmény hasznosítási-szcenáriók kidolgozása (hasznosítási csatornák mentén) - Pénzügyi modellezés és megtérülés-elemzés szcenáriók szerint A KKK-ban folyó kutatások eredményeképpen sok esetben saját, vagy konzorciumi tulajdonban lévő, üzleti potenciállal rendelkező szellemi alkotások jönnek létre. Mind a kutatócsoport tagjai, mind a résztvevő konzorciumi tagok dönthetnek úgy, hogy a gyakorlati hasznosítás hosszútávú üzleti vízióra alapozott spin-off vállalkozás, vagy licencia-megállapodás keretében történik. Az üzleti tervezés pre-inkubációs szolgáltatásként segít felmérni a kutatók (esetlegesen a spin-off vállalkozás vezetők) számára a kutatási eredmény piaci potenciálját, lehetséges üzleti modelljét, valamint elősegíti az üzletvitelt megalapozó és további forrásbevonást lehetővé tevő tervdokumentáció létrejöttét. A KKK-ban képződő szellemi alkotások és kutatási eredmények sikeres hasznosítása érdekében, a KKK 4 db üzleti terv kidolgozását tervezi, amelyek elősegíthetik a KKK-ban létrehozott technológiák sikeres piaci hasznosítását, az egyetemi résztulajdonban lévő, vagy egyetemi kutatók által létrehozott spin-off vállalkozások piaci megjelenését. 4 db üzleti terv kidolgozása, melyek minimum tartalma: - (Tervezett) vállalkozás általános jellemzői: - üzleti tevékenységi lehatárolás, alkalmazott üzleti modell, core kompetenciák, alapadatok - dolgozói létszám, projektek száma, minősítések, stb. - (Tervezett) termékek, szolgáltatások rövid bemutatása - a cég termék-portfoliója, csoportosítása, hozzáadott érték a termékekben, versenyelőnyök - A vállalkozás piaci pozíciója (tervezett vállalkozás esetén piaci környezete), versenytársak, piaci helyzetelemzés, célpiacok/célcsoportok: - Marketing és üzletfejlesztés: - termékek/szolgáltatások koncepciója, különbözőségi pontok és egyedi versenyelőnyök, termék-árazás, célcsoportok definiálása és elérése, vásárlásösztönzés - A vállalkozás (tervezett) felépítése, működése. A vállalkozás fő beszállítói - A vállalkozás fő üzleti célkitűzései, intézkedési terve és az intézkedések ütemezése - A vállalkozás pénzügyi tervének sarokszámai. Beruházási (CAPEX) és működési (OPEX) kiadások, eredmény-, cash-flow és finanszírozási terv

7 3. Üzleti tanácsadás HR tanácsadás: Napjainkban a kutatói állásokban egyre komolyabb jelentősége van az átfogó gazdasági, szervezési ismereteknek, valamint a rendszerszemléletnek és az üzleti orientációnak. A korábbi igények alapján ezért a kutatócsoportok felé professzionális HR tanácsadást (toborzás, karriertervezés, team-building, motiváció, stb.) kívánunk megvalósítani, külső szakértői közreműködéssel. Kutatói coaching: A non-profit kutatói területen is meg kívánjuk honosítani az üzleti coaching tevékenységet, professzionális közreműködő bevonásával, amely elősegítheti a sikeres kutatói életpálya megtervezését, a kutatási programok magasabb szintű megvalósítását, illetve az üzleti szemlélet kialakítását a KKK kutatóiban. (A coaching esetében a szolgáltatást az ICF vagy az IAC sztenderdek és ajánlások alapján köteles az ajánlattevő végrehajtani.) A 2 területhez kapcsolódóan összesen 100 óra szakértői közreműködést várunk el. A dokumentációt a DEAK Zrt. és a Szinergia Kft. váltotta ki. Ajánlatkérő 2012. április 19-én megválaszolta az ajánlattevők által feltett kérdéseket az alábbiak szerint: Kérdés: A csatolandó referencianyilatkozatok között felsorolt non-profit kutatóhely részvételével, konzorciumi formában megvalósított projekt vezetéséről szóló szolgáltatás tekintetében pontosítást kérnénk, hogy költségvetési kutatóhely (pl. Szegedi Tudományegyetem) mint referencia elfogadható-e a kiíró számára. Válasz: A csatolandó referencianyilatkozatok között felsorolt non-profit kutatóhely részvételével, konzorciumi formában megvalósított projekt vezetéséről szóló szolgáltatás tekintetében a költségvetési kutatóhely mint referencia elfogadható. Kérelmező 2012. április 19-én előzetes vitarendezés iránti kérelmet terjesztette elő, mely jogorvoslati kérelmével megegyező tartalmú volt. Az ajánlattételi határidőre a DEAK Zrt., a McMillan&Baneth Vezetési Tanácsadó Kft. és az IFUA Horváth és Partners Kft. közös ajánlattevők, valamint a Szinergia Kft. nyújtott be ajánlatot.

8 Ajánlatkérő a kérelmező előzetes vitarendezés iránti kérelmét 2012. április 23-i válaszában elutasította. Kérelmező 2012. május 7. napján előterjesztett, majd hiánypótolt jogorvoslati kérelmében kérte jogsértés megállapítását, a felhívás vitatott pontjainak megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését a Kbt. rendelkezéseinek megfelelő eljárásra, valamint a közbeszerzési eljárás felfüggesztését indítványozta. A jogsértő esemény megtörténtének napjaként kérelmező a felhívás feladásának napját 2012. április 2-át, míg tudomásszerzés időpontjaként 2012. április 23-át a vitarendezésre adott ajánlatkérői válasz napját jelölte meg. 1./ Kérelmező első kérelmi elemként ismertette, hogy álláspontja szerint a tárgyi közbeszerzési eljárást három részre kellett volna bontani, ahogy azt ajánlatkérő jól láthatóan el is különítette a felhívás II.2.1) pontban, külön nevesítve és körülírva a logikailag, tartalmilag és üzleti szempontból is jól elkülönülő részeket, úgymint 1. Partnerség-építés, projektfejlesztés, 2. Üzleti tervezés és 3. Üzleti tanácsadás. E három egység elkülönítése indokolt lett volna a törvény 46. (3) bekezdése szerint, ugyanis jellemzően nem egy cég szokta ellátni egy ilyen összetett megbízás esetében a hivatkozott feladatokat. Kiemelte, hogy ilyen feladatokra egy közbeszerzési eljárás során még nem volt precedens. A feladat kivitelezése egy eljárásban atipikus, míg a három részterület külön-külön viszont jól értelmezhető és referenciákkal is alátámasztható. Ezt erősíti ajánlatkérő 6 db referencia előírása is, hiszen értelemszerűen képtelenség lett volna egy ehhez teljes mértékben hasonló tárgyú referenciát megkövetelni. A törvény logikáját követve, a három részre külön-külön ajánlattétel megadása gazdasági szempontból sem ésszerűtlen, ugyanis azon gazdasági szereplők, amelyek csak üzleti tervezés, azaz üzleti terv kidolgozással foglalkoznak (pl. üzletviteli tanácsadó cégek), vélhetőleg alacsonyabb árral képesek versenyezni abban az esetben, ha nem kell foglalkoztatniuk egyéb szakterületet (pl. HR tanácsadás vagy coaching) ellátó alvállalkozót, specialistát. A másik irányból közelítve pedig, a HR tanácsadó gazdasági szereplőnek, amely jellemzően specializálta magát a humán területre, nem kell bevonnia az első feladatkört ellátó külsős pályázatírót vagy projektmenedzsert, illetve a második feladatért felelős tanácsadó céget. A törvény műszaki és minőségi szempontja még egyszerűbben magyarázható, hiszen előbbi szerint e három feladat külön-külön (műszaki, szakmai) tartalommal bír, amelyre külön-külön szakember igény van, így ésszerű azok különválasztása.

9 Véleménye szerint nincs olyan cég vagy szakember, aki egyben az üzleti tervezésben, a projektfejlesztésben és nemzetközi partnerség építésben, illetve a HR világában is specialista. A minőségi szempont pedig éppen ezen éles szakmai különbség miatt nem sérül a részekre bontással. Hangsúlyozta, hogy a három részre jelentkező más-más speciális ajánlattevők, magasabb minőséget tudnak produkálni, mint egy öszvér mindenben kompetenciát felmutatni próbáló cég. Kiemelte azt is, hogy az ún. coaching feladat, s követelmény, viszonylag új, rendkívül összetett kompetenciákat igénylő szolgáltatás, s alkalmazási területe is szűk. Magyarországon a coaching szolgáltatás különösen gyerekcipőben jár még, s igénybevétele abszolút nem általános, elfogadottsága és ismertsége kezdeti stádiumban van. Következésképpen a tartalmi és egyéb különbözőségek, sajátosságok okán rendkívül szembeötlő annak összekötése akár a projektfejlesztési, akár az üzleti tervezési feladattal. Nem létezik tehát olyan törvényes szempont, amelyre alapozva indokolt a részekre való ajánlattétel kizárása. Kérelmező szerint ajánlatkérő előírásával megsértette a Kbt. 46. (3) bekezdését. Az ügyfélképessége kapcsán kérelmező előadta, hogy az első két részre képes ajánlatot tenni, de a 3. feladatkörben abszolút hiányoznak a kompetenciái. Tárgyalási nyilatkozatában kérelmező mind a 3 rész kapcsán kérte vizsgálni a részajánlattétel kizárásának jogszerűségét. Kiemelte, hogy a Közbeszerzési Hatóság részajánlattételre vonatkozó útmutatója rögzítette annak tényét, hogy nem szolgálhatnak a gazdasági ésszerűség körében felhozott azon szervezési, koordinációs okok a részajánlattétel kizárásához, amelyekre ajánlatkérő vitarendezési kérelemre adott válaszában hivatkozott. Hangsúlyozta továbbá, hogy a Kbt. 46. (3) bekezdése szerint ajánlatkérő felhívásából, dokumentációjából kell kitűnnie annak, hogy milyen okokra hivatkozva zárta ki a részajánlattétel lehetőségét. Kérelmező szerint a három ajánlattevővel történő szerződéskötés nagyobb kockázattal jár ajánlatkérő számára, mint az egy ajánlattevővel történő szerződéskötés, tekintettel a meghiúsulás veszélyére, esetleges bekövetkezésére. 2./ Kérelmező véleménye szerint a felhívás III.2.3) M/2. előírás kapcsán az 1 fő Project Management Institute (PMI) nemzetközi szervezet által kiállított minősítéssel rendelkező szakember jogsértő. A hivatkozott minősítést nem ismeri el sem a magyarországi, sem az európai oktatási rendszer, nincs annak megfelelő, egyenértékű képesítés, előírása nem felel meg a jogszabályi környezetnek, nem szükséges a tárgy teljesítéséhez. Ez a szervezet nem is EU specifikus, az USA-ban található székhellyel működik. A

10 felsorolt előírás 55. (3) bekezdés jogsértő jellegén túlmutatóan sérti a Kbt. 2. (2) bekezdésben foglalt esélyegyenlőségi alapelvet, mert tárgyi kompetenciával rendelkező, de a minősítéssel bíró szakembereket kizárja a versenyből. 3./ Kérelmező kifogásolta a 2. kérelmi elemhez hasonlóan azonos indokkal a felhívás III.2.3) M/1. feltétel azon előírását, mely szerint az ajánlattevő alkalmatlan, ha nem rendelkezik az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított megelőző három évből összesen bármilyen ellenértékért végzett legalább 1 db k+f témára alapított PMI/PMSZ sztenderd szerinti projektdokumentáció elkészítéséről szóló referenciaigazolással. A hivatkozott minősítést nem ismeri el sem a magyarországi, sem az európai oktatási rendszer, nincs annak megfelelő, egyenértékű képesítés, előírása nem felel meg a jogszabályi környezetnek, nem szükséges a tárgy teljesítéséhez. Ez a szervezet nem is EU specifikus, az USA-ban található székhellyel működik. A felsorolt előírás 55. (3) bekezdés jogsértő jellegén túlmutatóan sérti a Kbt. 2. (2) bekezdésben foglalt esélyegyenlőségi alapelvet. Kérelmező tárgyalási nyilatkozatában a 2. és 3. kérelmi elem kapcsán közölte, hogy nem határozott meg ajánlatkérő a felhívásban olyan beszerzési tárgyat, amely szükségessé tenné akár a PMI standard szerinti referenciák, akár a PMI nemzetközi szervezet által kiállított minősítéssel rendelkező szakember szükségességét. Álláspontja szerint a gyakorlat az, amely projektmenedzsmenti tevékenység kapcsán elsődleges és az ajánlatkérő számára fontos, mely igazolható önéletrajzzal, nyilatkozatok bekérésével. 4-5./ Kérelmező ismertette, hogy ajánlatkérő felhívásának III.2.3) M/1. pontjában megkövetelt legalább 1 non-profit kutatóhely részvételével megvalósított projekt vezetéséről szóló referenciaigazolás előírása túlzó és szükségtelen, mert - projektvezetési feladatokat a felhívás nem nevesített, - a non-profit jelleg előírása tovább szűkíti a mozgásteret, holott szakmailag nem különbözik a forprofit kutatóhely projektjének vezetésétől. Kérelmező közölte, hogy a gyakorlatban az egyetemek ilyen típusú projektjeiket és megbízásaikat jellemzően házon belül tartják, azaz nem külső gazdasági szereplő vállalkozásba adásával végzik, így ilyen referencia felkutatása lehetetlen. A felsorolt előírás a Kbt. 55. (3) bekezdés jogsértő jellegén túlmutatóan sérti a Kbt. 2. (2) bekezdésben foglalt esélyegyenlőségi alapelvet.

11 Kérelmező tárgyalási nyilatkozatában közölte, hogy jelen beszerzés tárgyában a projektvezetés, mint feladat elvégzése egyáltalán nem szerepelt, a kérelmező álláspontja szerint itt a projekt vezetését maga az ajánlatkérő az egyetem fogja elvégezni, így nincs is szükség ilyen referencia előírásra. Kérelmező véleménye szerint ajánlatkérőnek a kiegészítő tájékoztatásban közölt költségvetési kutatóhely előírás is szűkítő kitétel, az ennél szélesebb kutatóhely fogalmi kategóriát kellett volna ajánlatkérőnek megjelölnie a referencia kapcsán, hiszen ez egy profitorientált tevékenység lesz. 6./ Kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő a vitarendezésre adott válaszának 4. pontjában nem reagált a projektvezetési feladat számonkérést kifogásoló kérelmezői álláspontra, mely sérti a Kbt. 79. (3) bekezdését. Kérelmező tárgyalási nyilatkozatában ajánlatkérő ügyfélképességi kifogása kapcsán előadta, hogy a Kbt. 147. (3) bekezdése egyértelműen azt a kötelezettséget állítja az eljárásban résztvevő felek elé, hogy a tárgyalást megelőzően kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozatot, észrevételt megtenni. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő az érdemi nyilatkozatnak minősülő ügyfélképességi kifogását úgymond a tárgyaláson tette meg, hiszen a kérelmező képviselője a tárgyalást megelőző fél órában kapta meg a Döntőbizottságtól, így álláspontja szerint ezen érdemi észrevétel az eljárás során figyelembe nem vehető. Továbbá előadta, hogy a Kbt. 147. (4) bekezdése szerinti előírásnak, valamint a Döntőbizottság eljárás megindításáról szóló végzésében foglaltaknak sem felelt meg ez az észrevétel, hiszen kérelmező nem közvetlenül kapta meg. Kérelmező szerint jelen jogorvoslati eljárásban ügyfélképességgel rendelkezik. Azt nem vitatta, hogy 2008-ban alakult a cég és később kezdte meg a tevékenységét, de önálló ajánlattevőiként több közbeszerzési eljárásban nyerte el a projektmenedzsmenti tevékenységre vonatkozó szerződést, így pl. Füzesgyarmaton, ahol 45 millió forintos szerződést kötött a projekt értéke pedig 2,5 milliárd forint volt, míg az Apagy Község projekt kapcsán 56 millió forintos szerződést kötött, a projekt értéke 5 milliárd forint volt. Kérelmező végzi továbbá Paks városának a hulladék-rekultiváció lebonyolításával kapcsolatos projektmenedzsmenti tevékenységét is, amely 9,5 milliós szerződés és a beruházás 2 milliárd forint értékű. Több közbeszerzési eljárásban is részt vett kérelmező, de nyertesként nem került kihirdetésre, de érvényes ajánlattevő volt. Ezek szintén projektmenedzsmenti tevékenység tárgyúak, valamint voltak olyan uniós projektek, ahol részt vett a projekt megírásában, üzletviteli tanácsadásban, illetve a projektmenedzselésben is.

12 Kiemelte, hogy ISO 14001 és 9001 minősítéssel is rendelkezik, főként projektmenedzsment tevékenység, pályázatírás, valamint üzleti terv készítése az ajánlattevő fő profilja nem csak a nonprofit, hanem a forprofit szférában is. Kérelmező munkavállalója közgazdász képzettségű, de nem rendelkezik sem PMI minősítéssel, sem PMSZ standard szerinti projekt tevékenységgel. Kérelmező véleménye szerint a 6. kérelmi elem kapcsán az ügyfélképessége egyértelműen megállapítható, tekintettel a Kbt-ben biztosított előzetes vitarendezési kérelem előterjesztésére való jogosultságra. Kérelmező becsatolta a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült 35.000.-Ft +ÁFA ügyvédi költségét igazoló számla másolatát. Ajánlatkérő észrevételében kérte az alaptalan kérelem elutasítását. 1./ Ajánlatkérő álláspontja szerint a részekre történő bontást a Kbt. abban az esetben teszi kötelezővé, ha az gazdasági, műszaki és minőségi vagy szerződés teljesítésével kapcsolatos más szempontok alapján az nem ésszerűtlen. Ajánlatkérő ugyanezen tárgyban, ugyanezen feltételekkel 2012. évben már folytatott le közbeszerzési eljárást, amely azonban eredménytelen lett. A közbeszerzési eljárás forrását biztosító elvárt eredmény, a jelen közbeszerzéssel beszerezni kívánt szellemi termék a projektzárásig el kell, hogy készüljön, azaz 2012. szeptember 30-i projektzárásig ezt teljesíteni kell. A rendelkezésre álló rövid idő teljes körű projektmegvalósítást és egy kézben tartást (projektkoordináció) igényel. A projekt célcsoportja minden esetben ugyanaz a kutatói kör, ami logikailag indokolja, hogy egy csatornán történjen a tanácsadási tevékenység szervezése. Az ajánlatkérő egy szervezettel való kapcsolattartás tekintetében az ellenőrzés, utasítás, számonkérés kérdéseit, mint lényeges szerződéses feltételeket egyszerűbben, gyorsabban és hatékonyabban tudja rendezni. Ezen szerződéses feltételek körében ésszerűtlen lenne 3 különböző szervezettel szerződni. A kérelmező javaslata esetén ugyanazon körben, hasonló tartalmú vagy lényegű, esetleg összefüggő, egymásra épülő információkért 3-4 alkalommal kellene a nyertes ajánlattevőknek interjúkat készíteni, amely teljesen ésszerűtlen. Ha több részben, több nyertes ajánlattevő készítené az elvárt eredményt, úgy azok koherenciája, egységes tartalmi és formai megközelítése kizárt, az ajánlatkérőnek kellene külön idő és munkaerő ráfordítással azokat egységesíteni, azonban erre nincs erőforrása. Nem osztotta ajánlatkérő a kérelmező azon álláspontját, hogy épp a referenciák nagy száma igazolja, hogy részekre lehetett volna bontani a beszerzést, mivel ez sem közvetlen, sem közvetett kapcsolatban nincs egymással.

13 Az alkalmassági előírás minden eleme a beszerezni kívánt szakmai tartalomhoz illeszkedik, annak minden fajsúlyos részét érinti, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben a teljesítéskor is elvárta az ajánlattevőktől. Egyetlen alkalmassági minimum előírás sem túlzó, azok nem haladják meg a beszerzés tárgyát, sem mennyiségi, sem minőségi oldalról. Az egyetemi kutatócsoportok saját fejlesztéseinek széles körű megismerése, mindenre kiterjedő vizsgálata és ez alapján a kért eredmény elérése csak azon ajánlattevőtől remélhető, aki a tárgykörben széleskörű ismeretekkel, gyakorlattal rendelkezik, valamint behatóan ismeri a kutatói szféra sajátosságait. A referenciák egyébként mind egyféle szakmai tapasztalatot vizsgálnak, de annak többféle kompetenciáját. Épp a verseny biztosítása és az esélyegyenlőség szem előtt tartása vezette az ajánlatkérőt a referenciák széttagolására, így nem zárt ki olyan ajánlattevőket az ajánlatkérő az ajánlattételből, akik ugyan értenek ezen szakmai területhez, de megbízásaikat külön-külön teljesítették. Nem osztja az ajánlatkérő a kérelmező azon álláspontját sem, hogy a 3 terület logikailag, tartalmilag és üzletileg is elkülönülő. Természetesen mindhárom teljesíthető önállóan is egyéb körülmények esetén, sok esetben csak egyik vagy másik beszerzésére van igény, viszont jelen esetben mindháromnak egy projekten belül, ugyanazon tartalmi alapra épülve kell teljesülni, a projektben csak együtt képeznek megfelelő eredményt. Az ajánlatkérő 3 ajánlattevő esetén kockázatosnak ítélte az eredmény bekövetkeztét, bármelyik elem meghiúsulása a többi eredmény értékveszésével jár úgy, hogy ezen részeket teljesítő vállalkozók adott esetben hibátlanul teljesítettek. (például a projektfejlesztés során egyben kutatói szemléletformálás és szakmai ismeret-átadás is történik, amelyet a HR tanácsadás és kutatói coaching más aspektusból erősít meg.) Ajánlatkérő másként látja a teljesítésre esetlegesen vállalkozó ajánlattevők piaci helyzetét. Tapasztalata szerint a szakmai tanácsadói kör nem szigorú specializációk mentén tud csak teljesíteni. Épp a formai okból eredménytelen eljárás mutatta meg, hogy akár 1 ajánlattevő is teljesítheti az összes elemet, de közös ajánlattétel, illetve alvállalkozó bevonása biztosan nem jelent megoldhatatlan feladatot a potenciális gazdasági szereplőknek. Ajánlatkérő el tudja fogadni, hogy lehetnek olyan specialista cégek, amelyek minden elemet külön-külön tudnak csak ellátni, azonban az ajánlatkérő 3 ajánlattevőtől nem tudja elvárni az egységes látásmódot, munkaszervezést és projekt-koordinációt, amely az igénye jelen projektben. Az egyetemi projektek jelenleg sajnos sok esetben pályázati kiírásra optimalizált fejlesztések, hiányzik belőlük a kockázat-elemzés, menedzsment hatásköri-felelősségi és riportolási rendszer, change menedzsment eljárásrend, külső-belső erőforrás bevonási lehetőség szabályozása, support szervezetek bevonási lehetőségei, felelőssége és ellentételezése, stb. Ezek elvileg mind a projekt dokumentum (project-charter) elemei kellene, hogy legyenek, és egységes teljesítésük a jelen projektben elvárt.

14 Az egyetemi kutatók alapvetően a forrásbevonásban érdekeltek, ezért bizonyos kritikus elemeket (pl. projektfelelősség) esetleg periférikusan kezelnek. Egy professzionális tanácsadó on-the-job jelleggel, a projektfejlesztés során a szakmai szemléletformálást és a módszertani ismeretek átadását is biztosítja. Ajánlatkérő álláspontja szerint a jelen projektben szakmai és szerződéses okból is ésszerűtlen lenne a részekre bontás. 2-3./ Ajánlatkérő nem tartja túlzónak a PMI-módszertan és a szakmai minősítés előírását, hiszen ez a projekt-tervezés, végrehajtás, ellenőrzés nemzetközi sztenderdje. Ajánlatkérő ezen sztenderd alapján kívánja a teljesítést megkövetelni. Nyilván ez szűkítő előírás, de az alkalmasságnak épp az a feladata, hogy az ajánlattevői kört a teljesítéssel arányban szűkítse. Az ajánlatkérő információi szerint legalább 300 PMP végzettséggel rendelkező szakember van Magyarországon, így esélyegyenlőséget túlzó mértékben biztosan nem sérthet ez az előírás. 4-5./ A non-profit kutatóhelyek körében tett kifogásra az ajánlatkérő előadta, hogy a k+f projektek nagy része konzorciumi (vagy azzal analóg több szereplős) formában történik, a kiegészítő kompetenciák és tudományos eredmények bevonásának szükségessége miatt. A partnerség építési és konzorciumi szerződési kérdések mind üzletfejlesztési, mind üzleti diplomáciai, mind szellemi alkotás jogi, mind konfliktuskezelési kompetenciákat igényelnek, kiemelten igaz ez nemzetközi szintre. Természetszerűleg minden dokumentum, amire ráírják, hogy konzorciumi szerződés, minősíthető annak, ha a tartalma erre utal, de ez nem jelenti, hogy a felek közös elképzeléseit, vitarendezési módját és szellemi alkotás hasznosítási kérdéseit megfelelően taglaló megállapodás jött létre. Az SZTE érdekeit védve olyan tanácsadói kör bevonása szükséges jelen projekt sikeres megvalósításához, amely ilyen kérdésekben már tapasztalatot szerzett, ezáltal bizonyos szabályozási problémák nem ütnek vissza az egyetemre a - mostani projektben fejlesztett - későbbi k+f konzorciumi projektek megvalósítása során. Az egyetemi szféra kezelése speciális ismereteket igényel, különösen ipari-egyetemi kapcsolatok (azaz a két szféra találkozása) tekintetében. A cél, hogy olyan tanácsadói kör kerüljön bevonásra, amelyik megfelelő tapasztalatot szerzett külön-külön és közösen is, k+f projektek tekintetében. A jelen projekt részeként várhatóan olyan projektek születnek, amelyek non-profit szervezet bevonásával történnek (pl. SZTE). Ajánlatkérő vitatta, hogy a referenciák ilyen tartalommal való felkutatása lehetetlen. A feladat egy sokrétű és összetett feladat, és az ajánlatkérő ehhez illeszkedő, arányos referencia előírást adott ki. Ajánlatkérő álláspontja az, hogy

15 a referenciák előírása nem terjeszkedik túl a teljesítés szintjén, így az nem jogszabálysértő. Ajánlatkérő 2012. június 4-én 8.34-kor a jogorvoslati tárgyalás megkezdését megelőzően - megküldött észrevételében, melyet a kérelmezőnek is közvetlenül megküldött, kérelmező ügyfélképességét vitatta. Álláspontja szerint kérelmező cége 2008-ban alakult, és 2009. évben árbevételt nem produkált, míg 2009. évben árbevétele 6.2 MFt volt. Ajánlatkérő szerint kérelmező önmagában nem rendelkezik a szerződés teljesítéséhez való képességgel. Egyéb érdekelt a Szinergia Kft. tárgyalási nyilatkozatában az 1. kérelmi elem kapcsán közölte, hogy azt nem vitatja, hogy ezt a 3 feladatot önállóan is el lehet végezni, de az álláspontja szerint jelen feladatok nem egymástól függetlenek, egymásra épülnek, egyik feladat létrehozása befolyással van a korábbi, vagy a későbbi feladat eredményes elvégzésére. Ezt a három tevékenységet úgy lehetne leegyszerűsíteni, hogy az első az a definiálás, a második az maga a tervezés és a harmadikban pedig ajánlattevő segíti a résztvevőket az üzleti szempontú megvalósításban. Hangsúlyozta, hogy az egymásra épülő rendszernek azért van jelentősége, mert esetlegesen ha nem jó a definiálás, akkor a tervezés sem tud olyan eredményeket hozni, valamint ha nem jó a definiálás vagy a tervezés, akkor az kihatással lehet magára a megvalósítás eredményére. Tehát amennyiben egy cégen belül akár több cég összevonásával, vagy akár több cég részvételével konzorciumban kerül megvalósításra a szolgáltatás, abban az esetben is pl. a coaching feladatot ellátó szervezet, vagy személy részt vesz, figyelemmel kíséri ugyanúgy a definiálást és a tervezést is, hiszen ez adja az ő munkájának az alapját. Vannak olyan cégek, főleg az üzleti szférában, ahol a tevékenységekre vonatkozó igény az egymástól független, így például csak coaching szolgáltatásra vonatkozó igény merül fel. Az üzleti szférában már több éve igény van erre a tevékenységre, hiszen egyéb érdekelt 18 éve az üzleti szférában fejti ki ezt a tevékenységet. Hangsúlyozta, hogy maga a cég olyan cég, amely éppen ezen egymásra épülési követelményből következően kialakított a szervezeten belül mindhárom tevékenységre épülő szakmai gárdát. Az egyetemi szférában az utóbbi pár évben kezdett az az igény felmerülni, hogy a kutatásba is az üzleti szféra érvényt szerezzen, hiszen az egyetemi gárda még nincs teljes mértékben kiképezve ezekre az üzleti igényekre, vagy nem ismeri megfelelően az üzleti elvárásokat. Magyarországon egyetemi, vagy főiskolai képzettség szintjén teljes projektmenedzsmenti szakképzettség, képesítés nem szerezhető, illetve akként szerezhető, hogy a projektmenedzsmenti tevékenység egyetlen egy része kerül oktatásra. Magyarországi viszonylatban a különböző magyarországi projekttevékenységekben szerzett gyakorlat során sajátítják el a

16 projektmenedzserek a képzettséget, akik bizonyos szakmai gyakorlat megszerzését követően jutnak el arra a szintre, hogy a megszerzett tapasztalatuk, gyakorlatuk és korábbi képzettségük révén bejelentkezhetnek egy pl. PMI képzettség vagy tanfolyam elvégzésére, mely tanfolyam Nyugat-Európában, a tengerentúlon, Ázsiában elfogadott, hiszen ezzel igazolják mind a képzettségüket, mind a gyakorlatukat. Hangsúlyozta, hogy ezen képzettség tekintetében nem Magyarországon magyar nyelven történik a képzettség megszerzése, a vizsga letétele, hanem külföldön történik idegen nyelven, mely még inkább minősíti a diplomának, képzettségnek az elismertségét. A PMI képzettség az egész projektmenedzsmenti folyamat vezetésére, folyamatirányításra vonatkozik, mely lefedi mind a 3 területet. A coaching szolgáltatásra külön nemzetközi standard, előírás, akkreditált végzettség szerezhető. Tekintettel arra, hogy a piachoz igazodik az igények felmérése, egyéb érdekelt álláspontja szerint az ajánlatkérői felhívás és tárgy meghatározásból következik az, hogy az ajánlatkérőnek nem elegendő egy egyszerű projektmenedzsmenti tevékenység, vagy bármely végzettség szerinti minősítés, hanem tekintettel arra, hogy nemzetközi piacok felé akar az ajánlatkérő nyitni, ezért követelmény a PMI végzettség, hiszen a nemzetközi piacoknál ez egy értékmérő követelmény. Előadta továbbá, hogy létezik még más szakmai akkreditált képzés is, ez pedig az IPMA képzettség, mely a PMIhez hasonló, annyiban tér el tőle, hogy ugyanúgy Magyarországon lehet a képzettséget megszerezni, ugyanúgy gyakorlathoz kötött, de egy alacsonyabb gyakorlati ismeretet feltételez, viszont magyar nyelven történik a vizsga, ezért a nemzetközi piacokon történő elismerése sem olyan, mint a PMI standardnak. Egyéb érdekelt előadta, hogy éppen a nemzetközi projekt megvalósítása teszi szükségessé azt, hogy egyéb érdekelt nem saját maga vesz részt ebben a beszerzésben kizárólag, hanem bevont egy külső coaching céget, aki rendelkezik olyan nemzetközi akkreditált végzettséggel, amelyet jelen esetben ajánlatkérő megkövetelt. Ismertette, hogy több cég is van Magyarországon, aki PMI oktatást végez, így pl. a Hewlett Packard is és van több olyan nemzetközi anyavállalattal rendelkező tanácsadó cég Magyarországon, akik az üzleti életben ezt a 3 területet is átfogóan, önállóan képesek a feladatot ellátni, ilyen pl. a Roland Berger, vagy az Ernst & Young tanácsadó cégek. Kiemelte továbbá, hogy cégen belül is folyamatban van egy olyan szakember képzése, aki ha pár hónap múlva került volna kiírásra ez a felhívás, akkor rendelkezne azzal a coaching akkreditált képzettséggel, amely alapján 10 % alatti alvállalkozó bevonása nélkül is el tudná látni egyedül a feladatot. Véleménye szerint az indokolja a jövőben a coaching szakember, vagy akkreditált végzettséggel rendelkező szakember bevonását a projektmenedzsmenti tevékenységekbe, hogy nagy nemzetközi projektekben vesznek-e részt. Ha nem nagy nemzetközi projektek kivitelezéséről lenne szó, akkor nem volna szükséges akár a coaching

17 tevékenység, akár ilyen akkreditált coaching szakember részvétele, de ajánlatkérő kutatási területét ismerve, ezek mind olyan területek, amelyek nagy valószínűséggel nem a hazai piacot fogják irányozni, hanem a nemzetközi piacot, így pl. gyógyszergyártás, vagy fizikai, biológiai kutatás, amely a felhívás II.2.1 pontjának 1. pontjából is egyértelműen megállapítható, ahol az ajánlatkérő előírta azt, hogy 2 db nemzetközi projekt, így minimum 3 EU tagállam és tagállamonként minimum 2 partner bevonásával történő kutató csoport, vagy projektpartnerség építés és projektfejlesztés a beszerzés tárgya. Egyéb érdekelt kifejtette, hogy a coaching szolgáltatás és annak feladat meghatározása sokrétű, több dolgot foglal magába. Nem vitatta azt, hogy a vezetői mentori feladat is coaching feladat, de annak egy része. Jelen projekt megvalósítása során a coaching feladatnak nem ez a része az, amelyet az ajánlatkérő a dokumentációban egyértelműen meghatározott, hanem a rektor, vagy az egyetem vezetőinek a tervezésben, üzleti tervben, kockázatkezelésben, gant diagramm, különböző szakmai anyagok elkészítésében való segítségnyújtása és támogatása, amely szervesen kapcsolódik a tervezéshez, valamint a definiáláshoz is. Előadta, hogy a felhívásban és a dokumentációban ajánlatkérő konkrétan nem határozta meg, hogy milyen konkrét projektek azok, amelyek kapcsán meg kell valósítani a coaching feladatokat, de az egyetemnek a kutatási irányai, fejlesztési területeiből lehet arra következtetni, ezek pl. nanotechnológia, gyógyszer, különböző biológiai kutatások, hogy az egyetemnek, illetőleg az ajánlatkérőnek erre vonatkozóan van elvárása, hogy ezek kapcsán kell megtalálni azokat a partner nemzetközi egyetemeket, ahol ezt a partnerséget ki kell alakítani. Az egyéb érdekelt álláspontja szerint egy komoly kutatófeladat lesz felkutatni a megfelelő partner szervezeteket. 2-3./ Egyéb érdekelt azt nem vitatta, hogy a gyakorlat lényeges és meghatározó a projektmenedzsmenti tevékenység során, de a PMI standard szerinti képzettség vagy a PMI standarddal végzett projektmenedzsmenti tevékenység az egy nagyon komoly gyakorlati ismeretet követő vizsgát jelent és más, mint maga a gyakorlati vizsga, ad valami pluszt a gyakorlathoz képest. Álláspontja szerint ilyen nemzetközi projektek megvalósításához elengedhetetlen. A Döntőbizottság elsődlegesen rögzíti, hogy ajánlatkérő a Kbt. Harmadik rész szerinti nyílt eljárását 2012. április 2-án indította meg, így a jogvita elbírálására is az ebben az időpontban hatályos Kbt. rendelkezése az irányadó.

18 A Döntőbizottságnak kérelmező indítványára elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő 2012. június 4-én a tárgyalás napján megküldött nyilatkozata, valamint egyéb érdekelt tárgyalási nyilatkozata észrevételként a jogorvoslati eljárásban figyelembe vehető-e. A Kbt. 147. (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság gondoskodik arról, hogy a kérelmező (kezdeményező) és az ellenérdekű ügyfél minden, az eljárás során felvetődött új tényt, előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot megismerhessen és azokkal kapcsolatos álláspontját kifejthesse. A (2) bekezdés értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyfelek és a közbeszerzési ügyben érdekeltek 142. (1) bekezdése szerinti észrevételét azzal küldi meg az ellenérdekű ügyfeleknek, illetve egyéb érdekelteknek, hogy az arra vonatkozó nyilatkozataikat legkésőbb 5 napon belül kötelesek megtenni. A (3) bekezdés szerint amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tart, az ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek a tárgyalást megelőzően kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel megtételére. A (4) bekezdés alapján az ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek a tárgyalást követően csak a Közbeszerzési Döntőbizottság erre irányuló felhívása esetén terjeszthetnek elő további észrevételt vagy nyilatkozatot. Az ügyben tartott tárgyalást követően a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívása nélkül előterjesztett további észrevételeket vagy nyilatkozatokat a Közbeszerzési Döntőbizottság nem veszi figyelembe döntése meghozatalakor. A Kbt. 148. (2) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság által tartott tárgyaláson az ügyfeleken kívül egyéb érdekeltek is - személyesen vagy képviselőik útján - jelen lehetnek, észrevételt tehetnek, illetve a tárgyalás befejezéséig bizonyítékokat terjeszthetnek elő. A Kbt. 147. (3) bekezdésében a jogalkotó az ügyfelek és egyéb érdekeltek azon kötelezettségét rögzíti, mely szerint az érdemi nyilatkozat megtételére a tárgyalást megelőzően kötelesek. A (4) bekezdésben a tárgyalást követően a Döntőbizottság felhívása nélkül előterjesztett további észrevételek, nyilatkozatok kapcsán a törvény lehetővé teszi, hogy azokat a Döntőbizottság döntése meghozatalakor ne vegye figyelembe. A Kbt. 148. (2) bekezdésében került az kimondásra, hogy a tárgyaláson az egyéb érdekeltek észrevételt tehetnek, illetve a tárgyalás befejezéséig bizonyítékokat terjeszthetnek elő.

19 Tényként megállapítható, hogy jelen jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság tárgyalást tartott, melynek időpontja 2012. június 4-e 9.00 óra volt. Ajánlatkérő a tárgyalás napjának reggelén 7.04 perckor jelezte, hogy műszaki hiba okán a tárgyaláson nem tud megjelenni, de 8.34 perckor megküldte észrevételét e-mail útján, melyet közvetlenül megküldött kérelmezőnek is. Ajánlatkérő észrevételében eljárásjogi kifogásokat terjesztett elő kérelmező ügyfélképességének fennállása kapcsán. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő kifogásolt észrevételét a Kbt. 147. (3) bekezdés szerint a tárgyalás megkezdése előtt terjesztette elő, így az észrevétel határidőben megtettnek minősül. Egyebekben fontosnak tartja a Döntőbizottság annak rögzítését, hogy ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre 2012. május 29-én tett észrevételt, mely ismeretében kérelmezőnek lehetősége volt álláspontjának kifejtése. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban mindig hivatalból köteles vizsgálni az eljárásjogi feltételek fennállását, a határozatban akkor kell ezen vizsgálatról külön számot adnia, ha a felek ezt kifogásként terjesztik elő. A Döntőbizottság álláspontja szerint nincs jelentősége annak a ténynek, hogy a tárgyalást megelőzően milyen időpontban került megküldésre a dokumentum, hiszen a jogalkotó a tárgyalás megkezdésének időpontját rögzítette, mint végső határidőt. A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy egyéb érdekelt jogosult a tárgyaláson is észrevételt tenni, valamint bizonyítékot előterjeszteni a Kbt. 148. (2) bekezdése szerint, ezen cselekmény határidejeként a Kbt. a tárgyalás befejezését határozta meg. A fentiek alapján a Döntőbizottság az egyéb érdekelti nyilatkozatot figyelembe veheti. A Döntőbizottság - figyelemmel törvényi kötelezettségére és ajánlatkérő eljárásjogi kifogására is ezt követően azt vizsgálta, hogy kérelmező rendelkezik-e ügyfélképességgel. A Kbt. 137. (1) bekezdés szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A minősített beszerzéssel, a minősített beszerzési eljárással, a védelmi beszerzéssel, valamint a védelmi beszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalbóli eljárásának nincs helye, a 140-141. valamint a 152. (4) bekezdés e) pontja nem alkalmazható. A (2) bekezdés értelmében kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, illetve ezek módosításának jogsértő volta miatt

20 kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. (E bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: kérelmező.) A Kbt. szabályozása a 3. értelmében kógens, erre tekintettel a törvényi keretek az irányadóak a kérelmezői minőség megítélésénél, azt nem lehet sem kiterjesztően, sem megszorítóan értelmezni. A jogalkotó ahhoz a feltételhez kötötte a jogorvoslat kezdeményezésének a jogát, hogy e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás jogát vagy jogos érdekét sértse vagy veszélyeztesse. A Döntőbizottság a fentiek alapján azt vizsgálta, hogy a kérelmező tekintetében megállapítható-e jogának, jogos érdekének sértése vagy veszélyeztetése. Kérelmező kérelmében elsődlegesen ajánlatkérő felhívásában a részajánlattétel kizárását, valamint több alkalmassági feltétel előírást vitatott. Ügyfélképességét arra alapította, hogy amennyiben ajánlatkérő részajánlattételt biztosított volna az eljárásban kérelmező potenciális ajánlattevő lehetett volna a projektmenedzsment és üzleti terv rész körében. A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező nyilatkozatát és a Közbeszerzési Értesítő eljárás eredményéről szóló tájékoztatókat és megállapította, hogy kérelmező projektmenedzsment tevékenységet végez, valamint a projektmenedzsment szolgáltatás megrendelésére kiírt közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként vett és vesz részt. Megállapítható továbbá, hogy árbevétele 2010. évben nagyrészt ezen szolgáltatások teljesítéséből származik, így érdeke fűződik ahhoz, hogy ajánlatkérő a részajánlat tételt biztosítsa. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította kérelmező ügyfélképességének fennállását, ezért a kérelmet érdemben vizsgálta. 1./ A Döntőbizottság ezt követően a részajánlattétel kizárását vitató kérelmi elemet vizsgálta. A Kbt. 46. (3) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlat-tételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban - feltéve, hogy az gazdasági, műszaki és minőségi, vagy a szerződés teljesítésével kapcsolatos más