Tantárgy: szövegértés,- szövegalkotás Időkeret:2x45 perc Korosztály: 1. évfolyam Az óra célja: beszédfejlesztés, ismeretek bővítése, írás előkészítése Vers: Osváth Erzsébet: Jött őszanyó Reggeli üzenet Beszélgető kör Mesehallga tás Tevékenységek (lépések, feladatok) pedagógus Kirakja a táblára a reggeli üzenetet. Segít az olvasásban, az üzenet megértésében. A tanító megkéri a gyereket, hogy mondják el mire kéri őket az üzenetben a tanító. Megkérdezi: Mit kívánnál a társaidnak? Elmondja a gyerekeknek a Piroska és a farkas című mesét. tanuló Próbálkoznak a szöveg olvasásával. A gyerekek megbeszélik az üzenet lényegét. Megfogalmazzák a reggeli jókívánságaikat. Meghallgatják a mesét, elmondják élményeiket a mesével kapcsolatban. Időtartam Módszer Erőforrás Kompetenciák, kiemelt fejlesztési tevékenységek 5 perc frontális Csomagolópapír, 1.sz. mell. 5 perc 10 perc 10 perc frontális frontális Reggeli üzenet a csomagoló papíron. Mesekönyv. 2. sz. mell. Megfigyelőképesség, tolerancia, türelmes meghallgatás. Tolerancia, egymásra figyelés, egymás türelmes meghallgatása Megfigyelőképesség, az idősek tiszteletére nevelés Célérték, elvárt eredmény Egymás meghallgatása a hozott témával kapcsolatban. Egymás meghallgatása a hozott témával kapcsolatban. A mese figyelemmel kísérése, meghallgatása. Ellenőrzés módja Meghallgatás, megfigyelés Meghallgatás, megfigyelés Beszélgetés
Szituációs játék Nagy -mozgás fejlesztése Beszélgeté s Verstanulá s Tevékenységek (lépések, feladatok) pedagógus Elmondja a feladatot: -Találkozol a farkassal, köszönj és mutatkozz be! -Beszélgessetek, mintha Piroska és a nagymama lennétek! Mondja az utasításokat. A tanító beszélgetést kezdeményez az évszakról. ( ősz ) Elmondja Osváth Erzsébet Jött őszanyó c. versét. Segít a vers megtanulásában. tanuló A gyerekek eljátsszák a szerepek szerint a feladatot. A tanulók követik a tanító utasításait. Elmondják az ősszel kapcsolatos tapasztalataikat. Meghallgatják a verset. Próbálják a tanítóval együtt mondani a verset, gyakorolják hangerőváltással, és mozgással kísérve. Időtartam 10 perc Módszer Erőforrás Kompetenciák, kiemelt fejlesztési tevékenységek frontális kiscsoportos Fejdíszek. Figyelem, emlékezet, események sorrendje. 5 perc frontális 3. sz. mell. Együttműködési készség. 5perc frontális Információszerzés, emlékezet, türelmes végig hallgatás. 10 perc frontális Osváth Erzsébet Jött őszanyó c. verse 4. sz. mell. Szóbeli kifejezőkészség, Célérték, elvárt eredmény Minél rövidebb idő alatt a játék megoldása, tisztelettudó viselkedés szerepek szerint. Az utasítások követése, együttműködés fontossága. Az őszről szerzett tapasztalatok felelevenítése. Ismeretek szöveghű visszaadása, egymás türelmes végighallgatása. Ellenőrzés módja Megfigyelés Megfigyelés Beszélgetés. megfigyelés
Légzés technika Időjárás jelentés Színezési feladatok Értékelés Tevékenységek (lépések, feladatok) pedagógus A tanító irányítja a légző gyakorlatot. Kiosztja a kártyákat. A tanító kiosztja a színező lapot, és elmondja az utasításokat. A tanító értékeli a gyerekek munkáját, magatartását. tanuló Az utasításnak megfelelően elvégzik a légzéstechnikai gyakorlatot. A kártyák segítségével elmondja az őszi időjárás jellemzőit. Megrajzolják őszanyó fáját a vers alapján, és sordíszt rajzolnak őszi színekkel. A tanulók elmondják, hogy érezték magukat az órán, melyik feladat tetszett, hogyan értékelik saját munkájukat. Időtartam Módszer Erőforrás Kompetenciák, kiemelt fejlesztési tevékenységek 5perc Frontális 5.sz.mell. Helyes levegő vétel gyakorlása. 5 perc Egyéni Kártyák 6.sz. mell. 15 perc Szóbeli kifejezőkészség. Egyéni 7. sz. mell. Helyes ceruzafogás, megfelelő színek használata. Célérték, elvárt eredmény Helyes légzéstechnika. Helyes kifejezések használata. Helyes sorrend, emlékezet. Ellenőrzés módja Megfigyelés. Meghallgatás, szükség esetén javítás Megfigyelés. 5 perc Egyéni Reális önértékelés. Önkritika. Meghallgatás, véleménynyil vánítás.
1. sz. melléklet JÓ REGGELT KÍVÁNOK! MA 2009. SZEPTEMBER 4., PÉNTEK VAN. A NAGYMAMÁRÓL MESÉLEK NEKTEK. TE HOGYAN SEGÍTESZ AZ IDŐSEKNEK? MESÉLJ RÓLA! MEGTANULJUK OSVÁTH ERZSÉBET VERSÉT. LERAJZOLJUK ŐSZANYÓ FÁJÁT. JÓ MUNKÁT KÍVÁNOK!
2. sz. melléklet Piroska és a farkas Volt egyszer egy aranyos kislány, mindenki szerette, aki csak látta, de legjobban mégis a nagymamája. Azt sem tudta, mit adjon neki, mivel keresse a kedvét kis unokájának. Egyszer egy szép piros bársonysapkát vett neki ajándékba, s mivel az olyan jól állt a kislánynak, hogy azon túl mindig csak azt hordta, el is nevezték róla Piroskának. Egyszer azt mondja neki az édesanyja: "Gyere csak, kislányom! Itt ez a kalács és egy üveg bor, vidd el a nagymamának. Beteg is, gyenge is, jól fog esni neki ez a néhány falat. Indulj el jó korán, még mielőtt beáll a hőség. Ha kimész az utcára, viselkedj rendesen, ne térj le az útról, mert eleshetsz, és eltörheted az üveget, és akkor a nagymamának semmi sem marad. És ha belépsz a szobába, ne felejts el köszönni neki, és ne kukkants be előbb minden sarokba! "Minden úgy lesz, ahogy mondod", felelte Piroska az édesanyjának, és megölelte búcsúzóul. A nagymama azonban benn lakott az erdőben, félórányi járásra a falutól, ahol Piroska lakott. Nos hát, amint a kislány az erdő sűrűjébe ért, találkozott a farkassal. Mivel azonban nem tudta, hogy milyen gonosz állattal van dolga, nem félt tőle. "Jó napot, Piroska", köszönt rá a farkas. - "Neked is, kedves farkas." - "Hová igyekszel ilyen korán, kedves Piroska?" - "A nagymamámhoz." - "Aztán mit viszel a kötényedben?" "Kalácsot és bort. Tegnap sütötte édesanyám; a nagymamám beteg is, gyenge is, jót fog tenni neki az étel-ital, egy kicsit erőre kap majd tőle." -"Piroska, hol lakik a nagymamád?" - "Körülbelül még egy negyedórányi járásra innen, benn az erdő sűrűjében, a három nagy tölgyfa alatt áll a háza. Mogyorósövény veszi körül, biztosan ismered te is", magyarázta gyanútlanul Piroska. A farkas azt gondolta magában: "Ez a zsenge fiatal lányka finom falat, sokkal jobban ízlik majd, mint az öregasszony. Furfangosan kell hozzálátni, hogy mind a kettőt meg tudjam kaparintani." Egy darabig szótlanul poroszkált hát Piroska mellett, majd így szólt: "Piroska, észre sem veszed, mennyi szép virág virít körülöttünk? Miért nem nézel szét egy kicsit? Azt hiszem, nem is hallod, milyen szépen dalolnak a madarak! Úgy mész itt mellettem, mintha az iskolába mennél, pedig hát milyen vidám az élet idekint az erdőben!" Piroska felpillantott, és amikor meglátta, hogyan táncolnak a napsugarak a fák között, és mennyi virág tarkállik a fák tövében, azt gondolta magában: "Ha viszek a nagymamának egy csokor virágot, még örömet is okozok neki; még úgyis korán van, tehát időben oda fogok érni". Így azután letért az ösvényről, bement a fák közé, és virágot szedett. És amikor letépett egyet, úgy gondolta, hogy még beljebb az erdőben még sokkal szebbeket lát. Leszakította hát azokat is, de közben egyre messzebb tért le az úttól az erdő mélyébe. Hanem a farkas közben egyenesen a nagymama háza felé igyekezett, és kopogtatott az ajtón. "Ki az", kérdezte a nagymama az ágyból. - "Én vagyok az, Piroska", válaszolta a farkas, "kalácsot hoztam, meg egy üveg bort, nyisd ki az ajtót!" - "Csak nyomd meg a kilincset", kiáltotta a nagymama, "túl gyenge vagyok ahhoz, hogy felkeljek." A farkas megnyomta a kilincset, kinyílt az ajtó, és ő anélkül, hogy egy szót szólt volna, egyenesen odalépett az ágyhoz, és bekapta a nagymamát. Ezután felvette a ruháit, fejére tette a főkötőjét, befeküdt a helyére az ágyba, és behúzta az ágyfüggönyt.
Piroska meg ezalatt a virágszedéssel volt elfoglalva. Csak amikor már olyan nagy volt a csokor, hogy tartani is alig tudta, akkor jutott megint eszébe a nagymama, nosza sietett is hozzá. Nagyon elcsodálkozott, hogy az ajtót tárva-nyitva találta, és amikor belépett a szobába, olyan furcsán érezte magát, hogy azt gondolta: "Érdekes, hogy milyen szorongás vett erőt rajtam ma, pedig máskor olyan szívesen jövök a nagymamához!" Mindenesetre szép hangosan így köszönt: "Jó reggelt, nagymama!" Válasz azonban nem érkezett. Akkor odament az ágyhoz, és széthúzta a függönyt: ott feküdt a nagymama, a főkötője mélyen a szemére volt húzva, és olyan furcsa volt. - "Jaj, nagymama, milyen nagy a füled!" - "Hogy jobban halljam, amit beszélsz!" - "Jaj, nagy-mama, milyen nagy a szemed!" - "Hogy jobban lássalak!" - "Jaj, nagymama, milyen nagy a kezed!" - "Hogy jobban megfoghassalak!" - "Jaj, nagymama, de szörnyű nagy szájad van!" - "Hogy jobban bekaphassalak!" - Alighogy ezt kiáltotta, a farkas kiugrott az ágyból, és bekapta szegény Piroskát. Amint a farkas étvágyát csillapította, visszabújt az ágyba, és mély álomba merült. Úgy horkolt, hogy csak úgy rezegtek tőle a ház ablakai. A vadász éppen arra járt, és azt gondolta magában: "Ejnye, de hangosan horkol ez az öregasszony. Csak nincs valami baja? Már csak megnézem!" Bemegy a szobába, és amikor az ágyhoz lép, hát látja, hogy ott fekszik a farkas. "Megvagy, vén gonosztevő! Mennyit kerestelek! No, most el nem menekülsz!" Már éppen emelte a puskáját, hogy lőjön, amikor eszébe jutott valami: hátha ez a gonosz fenevad felfalta a nagymamát, és talán még meg lehetne menteni. Nem lőtt hát, hanem elővett egy ollót, és nekilátott felvágni az alvó farkas hasát. Alig vágott bele, máris megpillantotta a piros sapkát, majd nemsokára magát Piroskát is. Ki is ugrott a kislány, és így kiáltott: "Jaj, de féltem! Olyan sötét volt a farkas gyomrában!" Utána előkerült a szegény nagymama is, még élt, de már alig szuszogott. Piroska gyorsan nagy köveket hozott, megtömték velük a farkas hasát. Amikor felébredt az ordas, el akart menekülni, de a kövek olyan nehezek voltak, hogy lehúzták a földre, lerogyott, és elpusztult. Mind a hárman elégedettek voltak: a vadász lenyúzta a farkas bundáját, és hazavitte; a nagymama megette a kalácsot, megitta a bort, amit Piroska hozott neki, és meg is gyógyult tőle; Piroska pedig megfogadta magában: "Soha többé nem térek le az útról, és nem szaladgálok be az erdőbe, ha egyszer édesanyám megtiltotta." A mesehallgatást a reggeli beszélgető kör után szoktuk tenni. Van a teremben egy elkülönített sarok a mesehallgatásra, ez a beszélgető kör helye is. A mese elmondása után adjunk lehetőséget a belső képek kivetítésére, akár rajz, akár beszélgetés, akár dramatizálás formájában.
3. sz. melléklet Nagymozgás Segítsünk Piroskának virágot szedni! Álljunk kis terpeszbe, vállunkat kissé engedjük le, laza törzzsel hajoljunk előre! Bal karunkat behajlítva tartjuk, ide gyűjtjük a jobb kézzel letépett virágokat! Tapsra megáll a mozgás, majd kar cserével folytatjuk! Az ilyen jellegű gyakorlatokat a nap kezdetén, a beszélgető kör után szoktuk végezni, mert emeli az éberségi szintet, edzi a figyelemkoncentrációt, valamint élesíti a gyerek figyelmét.
4. sz. melléklet Hallgassátok meg, majd mondjuk együtt Osváth Erzsébet Jött őszanyó c. versét! Osváth Erzsébet: Jött őszanyó Jött őszanyó hideg széllel, Aranysárga vízfestékkel. Sárgák lettek a levelek, Fújtak, fújtak őszi szelek. Fújtak, fújtak őszi szelek, Lehullottak a levelek. Itt vannak a fák alatt, Látod a sok aranyat? Versmondás hangerőváltással: A beszéd fejlesztésében a légző gyakorlatok, a ritmus érzékeltetése mellett nagy jelentősége van a hangszín és a hangerő váltakozásainak érzékeltetésére is, első sorban verseken keresztül. A gyerekek körben állnak. Lassan guggoljunk le, és egyre halkabban mondjuk a verset. A második versszaknál lassan felállunk, és egyre hangosabban mondjuk a verset. A szöveget kísérjük karunk mozgásával is. (levélhullás, szél)
5. sz. melléklet Légzéstechnikai gyakorlat Tanítói instrukciók Alakítsatok egy nagy kört! Tegyétek a kezeteket a csípőtökre! Szívjátok be mélyen a levegőt, és mondjátok el az őszi hónapok nevét úgy, hogy közben ne vegyetek újra levegőt! Amikor felemelem a kezem akkor kezdjétek! Szeptember, október, november. Szöveges légző gyakorlat mondatbővítéssel Tanítói instrukciók Üljetek le félkörben! Kezeteket tegyétek a csípőtökre! Minden mondatot előre fogok mondani, ti ismételjétek meg! Minden mondat előtt vegyetek újra levegőt! Hullott a levél. Lassan hullott a levél. Lassan hullott az aranysárga levél. A tölgyfáról lassan hullott a narancssárga levél.
6. sz. melléklet Időjárás jelentés Képzeletben bekapcsoljuk a televíziót, és mi mondjuk el az időjárás jelentést. Segítségül kártyákra rajzoltam az időjárás jellemzőit, mondjunk róla mondatokat! Mintaképek a feladathoz, további képek letölthetők az internetről.
7. sz. melléklet