A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2015.12.15. COM(2015) 676 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a nyugat-balkáni útonvalat érintő menekültáramlatokról szóló vezetői találkozó nyomon követéséről HU HU

A menekültek és migránsok 2015 nyarának végén induló és az ősz folyamán eszkalálódó, minden korábbinál nagyobb léptékű beáramlása azonos útvonalat követett. A nyugat-balkáni útvonal az Európa előtt álló kihívás központi kérdésévé vált, mivel 2015 folyamán közel 650 000 ember kelt át Törökországból Görögországba, akiknek többsége a Nyugat-Balkánon keresztül utazott Közép- és Észak-Európába. Ezek az előre nem látható mozgások példátlan méreteket öltöttek, emellett gyakran rendkívül gyorsak is voltak, ami ahhoz vezetett, hogy az érintett országok az embereket egyszerűen továbbengedték az útvonal mentén elhelyezkedő szomszédos országok felé. Mindez rávilágított mind a kapacitások, az együttműködés és a szolidaritás, mind pedig az útvonal menti országok közötti alapvető kommunikáció feltűnő hiányára, vagyis egy olyan konkrét problémára, amely egyedi operatív és politikai megoldást tett szükségessé európai szinten. 2015. október 25-én Juncker elnök összehívta az érintett országok állam-, illetve kormányfőit. A találkozón Albánia, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Görögország, Magyarország, Németország, Románia, Szerbia és Szlovénia állam-, illetve kormányfője mellett az Európai Parlament elnöke, az Európai Tanács elnöke, az Európai Unió Tanácsának jelenlegi és soron következő elnöksége, valamint az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa vett részt 1. A vezetők jóváhagytak egy azonnal végrehajtandó, 17 pontból álló cselekvési tervet 2, amely kiterjed mind az együttműködés módjára, mind a migráns- és menekültáramlatok jobb kezelését szolgáló, közösen elérendő célokra, különösen a befogadási kapacitások és a határigazgatás terén. Az azóta eltelt időben kezdetét vette az említett munka, amely teljes mértékben kapcsolódik a menekültválság kezelésére vonatkozó tágabb uniós erőfeszítésekhez, míg a Tanács elnöksége részvételével biztosítja a koherenciát. 3 Az Európai Tanács 2015. december 17 18-i ülését megelőzően e jelentés célja, hogy számba vegye a vezetők által tett nyilatkozat végrehajtását 4. A menekülthullám az október 25-i ülés idején érte el csúcspontját: egy hét alatt 50 000 ember érkezett Görögországba. Ez a szám december elején jelentősen visszaesett és heti 14 000 alá csökkent, de a tendencia továbbra is egyenetlen. Hasonlóképpen, Szlovéniába októberben egyetlen napon több mint 12 600 ember érkezett, míg ez a szám november végén naponta átlagosan 2 000 3 000 volt. A számok azonban még mindig instabilak és elég magasak ahhoz, hogy továbbra is erőteljes nyomást jelentsenek a nyugat-balkáni útvonalra. 1. Állandó információcsere és hatékony együttműködés (1 2. pont) Az első számú prioritás az útvonal mentén elhelyezkedő országok kormányai és illetékes hatóságai közötti hiányzó kommunikáció kezelése volt. 24 órán belül valamennyi részt vevő ország, intézmény és ügynökség kijelölte a vezetőknek közvetlenül jelentést tevő kapcsolattartó pontokat. Ezek a kapcsolattartó pontok, amelyek az Európai Bizottság 1 2 3 4 Jelen volt a Frontex, valamint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal is. http://ec.europa.eu/news/2015/docs/leader_statement_final.pdf Emellett 2015. október 8-án a Földközi-tenger keleti térségében, illetve a Nyugat-Balkánon húzódó útvonallal foglalkozó magas szintű konferenciát rendeztek Luxemburgban, valamint december 7-én az EU- Nyugat-Balkán Fórum keretében megtartott IB-miniszteri találkozóra is sor került. Ez a jelentés a december 11-ig rendelkezésre bocsátott információkon alapul. 2

elnökletével hetente videokonferenciát tartanak, időközben a napi információcsere, valamint a hatékony koordináció fórumaivá váltak. 5 6 A heti eszmecserék középpontjában a vezetők találkozóján elfogadott 17 pontos cselekvési terv áll, például az útvonal mentén jelentkező mozgásokat jellemző általános tendenciák értékelése, az igények elemzése, a befogadási kapacitás növelése, a határon tett intézkedések és a Frontex-jelentés konszolidálása 7, melyek mind döntő jelentőségű első lépések a nyugatbalkáni útvonalon haladó személyek mozgásának rendezettebbé tétele érdekében. Emellett az érintett régióban is fokozott kapcsolatfelvételre került sor: Szlovénia november 16 17-én belügyminiszteri találkozót tartott Szerbia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Görögország minisztereinek részvételével, akik egyetértettek abban, hogy javítani kell a koordinációt, ideértve a határt átlépő menekültek számára és a befogadási kapacitások kihasználtságára vonatkozó információcserét is. A regionális rendőrségi vezetők december 3 4-i szlovéniai ülésükön megbeszélést folytattak az operatív együttműködésről és a gazdasági migránsokra vonatkozó esetleges közös megközelítés kialakításáról. Horvátország nem vett részt az említett üléseken. Ettől függetlenül továbbra is sok esetben elégtelen az előzetes egyeztetés vagy előrejelzés a nemzeti politikákról vagy kezdeményezésekről, különös tekintettel azokra, amelyek adott esetben a teljes régióra kihathatnak. Továbbra is túl sok egyoldalú intézkedés születik, többek között a de facto állampolgárságon alapuló beutazási feltételek megállapítása a Horvátországba, Szerbiába és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságba beutazni szándékozó migránsok esetében, vagy a határzár létrehozása Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Görögország határán (hasonlóan a korábban Magyarország által a szerb határon létesített kerítéshez). Függetlenül az egyes intézkedések értelmétől, ezek összehangolatlansága bizonytalansághoz és instabilitáshoz vezetett a régióban. Az érintett országokban azóta sor került a szükségletek, valamint az anyagi és pénzügyi igények kezdeti értékelésére. Ausztria, Bulgária, Görögország, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Magyarország, Románia, Szerbia és Szlovénia a Bizottság felhívására saját értékeléseket hajtott végre, amelyek olyan témákra terjedtek ki, mint az elszállásolás és befogadás, az élelem és az alapvető szolgáltatások, a regisztráció, a menedékjog iránti kérelmek elbírálása, a visszatérés és a határigazgatás. A Bizottság az anyagok benyújtását követően 2015 novemberében és decemberében helyszíni látogatásokat tartott 8 az UNHCR, a Nemzetközi Migrációs Szervezet, az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank részvételével. A cél a felmért igények pontosítása volt az alkalmazási kör és az időtartam tekintetében, valamint az igények és a legmegfelelőbb finanszírozási források összekapcsolása. 9 Következő lépésként és további feladatként valamennyi országban értékelni 5 Lásd a 8. fejezetet. 6 Információcsere hatékonyabbá tétele érdekében az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedéseket információcsere üzemmódban aktiválták. 7 A részleteket lásd a 4. és a 5. fejezetben. 8 Az igényfelméréshez kapcsolódó helyszíni látogatások ütemezése a következő: Görögország október 26 27. és november 18., Szlovénia november 9. és 16 17., Horvátország november 10 12., Szerbia november 19 20., Bulgária november 30., Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság november 30. és december 1., Ausztria december 3., Románia december 7. és Magyarország december 8. Emellett november 30-án előkészítő ülést tartottak Németországgal; a tervezett nyomon követő látogatásra 2016 elején fog sor kerülni. 9 Lásd a 3. fejezetet. 3

kell a közép- és hosszú távú igényeket, miközben fokozottabb figyelmet kell fordítani az olyan területekre, mint az integráció és a visszatérés. 10 2. A másodlagos migrációs mozgás korlátozása (3. pont) A vezetők arra irányuló elkötelezettsége, hogy feltartóztassák a menekülteknek és a migránsoknak a régió egy másik országa felé való továbbhaladását, és hogy egyértelműen kijelentsék, a menekültek puszta átengedésére irányuló politika elfogadhatatlan, részben azokból a széles körben elterjedt beszámolókból 11 nyert megerősítést, melyek szerint az országok közlekedési és adminisztratív segítség nyújtásával igyekeznek előmozdítani a menekültek és migránsok minél gyorsabb előrejutását az útvonal mentén, anélkül, hogy erről előzetesen értesítenék a fogadó országot. Az említett jelenség a menekültáramlatok felgyorsulásához vezetett, ami súlyosbította a migránsok és menekültek érkezésének rendezett kezelésével összefüggő kihívást, és különösen nagy terhet rótt a nyugat-balkáni útvonal végpontján elhelyezkedő célországokra. Időközben kevesebb beszámoló érkezik ilyen intézkedésekről, és több a határőrizeti hatóságok közötti együttműködésről és kommunikációról. Azonban az áramlatok lassításához fűződő korlátozott érdekekre is rávilágít, hogy az útvonal mentén elhelyezkedő számos országban hiányzik a politikai akarat, hogy befogadási kapacitást teremtsenek a 24 óránál hosszabb tartózkodások számára, amivel azt jelzik, hogy önmagukat csupán tranzitországnak tekintik. Ugyanakkor a nemzetközi szereplők, többek között az UNHCR is megjegyezte, hogy a menekültek és a migránsok gyakran nagyon határozottan haladnak a tervezett célországok felé, ahelyett, hogy az útvonal mentén elhelyezkedő országokban maradnának. 3. A menekültek támogatása, valamint menedék és pihenőhely biztosítása (4 7. pont) Az ideiglenes menedék, pihenésre alkalmas hely, élelmiszer, egészségügyi ellátás, ivóvíz és megfelelő higiénés körülmények valamennyi rászoruló számára történő biztosítására irányuló kapacitás növelése a valamennyi országra nézve megállapított kulcsfontosságú követelmények egyike. Ezek a létesítmények lehetővé teszik az áramlatok jobb minőségű és kiszámíthatóbb kezelését, és javítják a regisztrálás mértékét az útvonal mentén. Az elmúlt két hónapban jelentős lépések történtek a vezetők az iránti elkötelezettségének teljesítésére, hogy uniós pénzügyi támogatás segítségével, valamint a partnerek, például az UNHCR és a Nemzetközi Migrációs Szervezet támogatásával 2015-re összesen 50 000-re bővítsék a görögországi befogadási kapacitást 12, és további 50 000 helyet biztosítsanak a nyugat-balkáni útvonal mentén. Ugyanakkor sürgősen további erőfeszítésekre van szükség a vezetők által kitűzött célok teljesítéséhez és a megfelelő menedék és pihenőhely, valamint a menekültek egyéb humanitárius szükségleteinek biztosításához. 10 11 12 Lásd a 4. fejezetet. Görögország még nem küldte meg az igényfelmérés teljesen naprakésszé tett változatát. Például a Bizottság horvátországi igényfelmérő missziója megállapította, hogy az ország továbbra is szervezetten szállítja a szlovén határra a menekülteket és migránsokat. Ez a szám a befogadási kapacitás 30 000 hellyel való, az év végéig történő növelésére irányuló szándékon, valamint a Görögország és az UNHCR számára a további legalább 20 000 személy számára lakbértámogatás és fogadócsalád-programok biztosításához nyújtott támogatásra irányuló szándékon alapul. 4

Görögország 13 tekintetében a Bizottság jóváhagyta az UNHCR programjainak a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból, 80 millió EUR-val történő támogatását, valamint 27 000 befogadási hely létrehozását 14. A Bizottság által elfogadott finanszírozási határozat lehetővé teszi az UNRCH számára szerződések odaítélését annak érdekében, hogy megvalósítható és fenntartható legyen a 20 000 hely biztosítása szállodai utalványok, lakások és épületek bérlése és egy fogadócsalád-program együttes alkalmazása által. 500 férőhely már rendelkezésre áll, és e szám bővíthető a felhívásban meghatározott szám eléréséig. A program emellett finanszírozni fogja 7 000 érkezési befogadási helyszín létrehozását a görög szigeteken (uniós fogadóállomások), amelyek legfőbb feladata az érkezők esetleges áthelyezése más tagállamokba és/vagy a görög menekültügyi rendszerbe való továbbirányítása. Amennyiben a befogadási kapacitás valamennyi fent említett formája megvalósul, továbbá ha a terveket végrehajtják, a görögországi befogadási kapacitás 2016. január elejére elérheti a 35 000 főt. Ezzel a rendelkezésre álló befogadási kapacitás 23 000 hellyel kevesebb, mint a megállapodott 30 000 férőhely, amit a lakbértámogatási program alapján rendelkezésre bocsátott 20 000 helyen felül biztosítani kívántak. Ezért elengedhetetlen annak mielőbbi meghatározása, hogy miként lehetne ezt a hiányt kiegyenlíteni: az első lépés az egyes lehetséges helyszínek azonosítása. A nyugat-balkáni útvonal mentén 50 000 helynyi további kapacitás biztosítására tettek ígéretet: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kötelezettséget vállalt arra, hogy a befogadási helyek számát további 2 000 téliesített hellyel növeli, azonban minden esetben csak rövid távú, pár órára igénybe vehető helyekről van szó, és hiányzik az adott helyeken az esetleges hosszabb távú tartózkodás lehetővé tételére irányuló politikai szándék. A Bizottság kötelezettséget vállalt, illetve hivatalosan betervezte összesen 39 millió EUR az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből történő rendelkezésre bocsátását a migrációhoz kapcsolódó intézkedések céljára. A Bizottság emellett a humanitárius tevékenységekhez is támogatást nyújt (2,6 millió EUR 15 ). Számos más donor, többek között a tagállamok is aktívan jelen vannak. Szerbia kötelezettséget vállalt arra, hogy 2015 végéig további 6 000-rel növeli a befogadási helyek számát, valamint fejleszti meglévő kapacitásait. A donorok jelenleg vizsgálják további 6 000 hely biztosításának lehetőségét, amivel kapcsolatban Szerbia jelezte a műszaki kapacitás rendelkezésre állását, ugyanakkor politikai döntést nem 13 14 15 Görögország októberi igényfelmérésében jelezte, hogy 9 171 állandó hellyel (3 071 hely nyitott befogadó létesítményekben, amelyek közül 1 371 helyet menedékkérőknek, 1 700 helyet nem menedékkérőknek, 6 100 helyet pedig a kitoloncolási állomásokon a visszatérőknek tartanak fenn) és 2 543 érkezési befogadó (átmeneti) hellyel rendelkezik (amelyekből 2 303 az öt azonosított uniós fogadóállomáson és 240 Filakióban található). Görögország számára a 2014 2020 közötti időszakban összesen 474 millió EUR-t különítettek el a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap nemzeti programjainak keretében, amiből 33 millió EUR már 2015-ben kifizetésre került. Az elmúlt hónapokban Görögország (a görög hatóságok közvetlenül, valamint az UNHCR és az IOM görögországi tevékenységei) összesen 51,9 millió EUR szükséghelyzeti támogatásban részesült, amely a Belső Biztonsági Alapból (22,2 millió EUR) és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból (29,7 millió EUR) származott. Ez az összeg az ideiglenes menedék és az alapvető szolgáltatások, például az élelmiszer és nem élelmiszer jellegű cikkek, valamint a védelem biztosítására szolgál. 5

hozott. Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz keretében 7 millió EUR-t tettek elérhetővé a kapacitásbővítéshez kapcsolódó egyes kiadások (újjáépítési és működési költségek) fedezésére. Ezenfelül az Unió jelenleg 5,9 millió EUR 16 humanitárius segélyt, valamint egyéb kétoldalú támogatást nyújt Szerbiának. Horvátország jelenleg 5 000 ideiglenes hellyel rendelkezik, amelyek téliesítése jelenleg folyik, és amelyek felváltják a korábbi, télen nem használható 5 000 helyes kapacitást. Az ország 2015-ben 16,4 millió EUR szükséghelyzeti finanszírozásban 17 részesült azzal a céllal, hogy javítsa a befogadási kapacitást, a menekültek körülményeit, valamint a rendfenntartást. A befogadási kapacitás növelésére vagy a meglévő létesítményekben a tartózkodás lehetséges időtartamának meghosszabbítására irányuló politikai akarat itt is hiányzik. A Szlovéniában rendelkezésre álló kapacitás, ami 7 000 ideiglenes helyet jelent, október közepe óta nem változott. Az ország további 2 000 téliesített átmeneti hely kialakításán dolgozik. Novemberben Szlovénia 10,2 millió EUR szükséghelyzeti támogatásban részesült a befogadási kapacitás javítására és a rendfenntartás támogatására a határon. Ausztria, amely mint tranzit- és a rendeltetési ország, különösen nagy nyomás alá került, a vezetők találkozója óta 16 000 további hellyel közel 74 000 férőhelyesre növelte kapacitását. Az ország 2015-ben 6,3 millió EUR-t kapott szükséghelyzeti támogatás formájában, ami a befogadási kapacitás és a menekültügyi hivatalok hatékonyságának javítását fedezi. Ezek a számok azt mutatják, hogy jelentős erőfeszítésekre került sor. Néhány ország már a vezetők találkozóját megelőzően növelte befogadási kapacitását. Számos ország dolgozott a befogadási helyszínek téliesítésén, valamint további átmeneti helyeket hozott létre. Ugyanakkor nagyobb erőfeszítésekre van szükség. Eddig kevesebb mint a fele valósult meg annak az 50 000 további befogadási helynek, amely létrehozására a vezetők találkozóján tettek ígéretet. Ezek a helyek ráadásul igen kevés országban összpontosulnak. A rövid távú (legfeljebb 24 órás tartózkodásra szóló) helyek létrehozása az azonnali szükségletek kielégítésében segíthet, ugyanakkor egy olyan, az átmenetiséget jelentő tranzitfilozófiát tükröz, ami nem áll összhangban a migráns- és menekültáramlatok lassításában vállalt teljes mértékű elkötelezettséggel 18. A pénzeszközöket az ideiglenes létesítmények tartósabbá tételére lehetne fordítani, de ehhez egyrészt egyértelműbb koncepcióra lenne szükség azt illetően, hogy miként lehetne a migrációs áramlatot olyan módon kezelni, ami lehetővé teszi az egyenletesebb eloszlást, másrészt a befogadási kapacitások létrehozására irányuló világos politikai akaratra az országok részéről. A migrációs áramlatok által jelenleg nem érintett országok nem növelték befogadási kapacitásukat a vezetők találkozója óta. Albánia (300 hely), Bulgária (5 130 állandó, illetve több mint 800 szükség esetén aktiválható hely 19 ), Románia (1 200 állandó és 550 16 17 18 19 Ez az összeg az ideiglenes menedék és a menekülteknek nyújtott alapvető támogatás, például az élelmiszer és nem élelmiszer jellegű cikkek, a védelem és az egészségügyi szolgáltatások biztosítására szolgál. Az ebben a szakaszban említett szükséghelyzeti finanszírozás a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból, valamint a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz keretében nyújtott támogatásra utal. Az érintett országok azt is megjegyezték, hogy a migránsok és a menekültek nem kényszeríthetők arra, hogy a befogadási létesítményekben maradjanak. 2016 nyaráig további 400 ideiglenes hely kerül kialakításra. 6

szükséghelyzetben aktiválható ideiglenes hely) és Magyarország (980 állandó hely) hangsúlyozta, hogy ezek a kapacitások összhangban állnak a jelenlegi és jövőbeli migrációs hullámokkal. Bulgária és Románia jelezte, hogy befogadóállomásaik férőhelykihasználtsága jelenleg alacsony. A bővebb kapacitásokat ezekben az országokban azonban nem csak szükséghelyzetekben, vészhelyzeti megoldásként lehetne igénybe venni. A migrációs áramlatok folyamatosan változó szerkezete miatt egy ország sem indulhat ki abból, hogy nem válhat érintetté. 2015-ben Bulgária, Románia és Magyarország 5,8 millió, 8,6 millió, valamint 6 millió EUR-t kapott a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap hatálya alatt működő nemzeti programjai keretében 20. Bulgária és Magyarország emellett 4,1 millió és 6,7 millió EUR-t kapott szükséghelyzeti finanszírozás formájában. Ezeknek az eszközöknek a befogadási kapacitások bővítésére irányuló felhasználása körültekintő lépést jelentene a jövőre nézve. Időközben további 13 millió EUR-t irányoztak elő a menekülteknek, menedékkérőknek és migránsoknak nyújtandó humanitárius támogatásra, elsősorban Szerbiában és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban. A támogatás kiterjed majd az élelmiszerekre, a nem élelmiszer jellegű cikkekre, a védelemre és a menedék biztosítására. Ezzel a Nyugat-Balkánnak nyújtott uniós humanitárius támogatás 2015-ben megközelítőleg összesen 22 millió EUR-t tesz majd ki. A nyugat-balkáni útvonal mentén négy uniós polgári védelmi mechanizmus van folyamatban: Szerbiában (2015. szeptember 21-én aktiválták), Szlovéniában (2015. október 22-én aktiválták), Horvátországban (2015. október 26-án aktiválták) és Görögországban (2015. december 3-án aktiválták). Összesen 15 részt vevő tagállamnak ajánlottak fel támogatást, amely elsősorban sátrakra, alváshoz szükséges cikkekre, egyéni védőeszközökre, fűtésre, elektromos áramra és a világításra fordítható. A segítségnyújtás iránti megkeresések többsége nem teljesült, és továbbra is jelentős szükségletek mutatkoznak. Például a négy ország által az eltelt közel 3 hónap folyamán kért 1548 egészségügyi és lakókonténerből egyelőre csupán 15- öt bocsátották rendelkezésre. Egyéb kulcsfontosságú területeken (ágyak, téli ruházat) nagyon korlátozottak a támogatási felajánlások. Görögország a kérelme közlését követően tizenegy nap múlva kapott támogatást öt tagállamtól. A Bizottság dolgozik azon, hogy mind a négy, segítségért folyamodó országban megkönnyítse a szélesebb körű és gyorsabb reagálást. Juncker elnöknek a nemzetközi pénzügyi intézményekhez (Európai Beruházási Bank [EBB], Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank [EBRD], az Európa Tanács Fejlesztés Bankja [CEB], Nemzetközi Valutaalap [IMF] és a Világbank) intézett levelét követően a Bizottság új hálózatot dolgozott ki a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való koordináció céljából 21. Emellett állapotfelmérést kezdeményezett annak megállapítására, hogy mely intézmény mely területen nyújthatna segítséget. Ennek során számos jelenleg futó projektet azonosítottak, többek között 14 EBB-projektet, amelyek keretében a migrációval kapcsolatos igényeket lehet kezelni, valamint a közelmúltban az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával összesen 13,2 millió EUR összegről kötött támogatási megállapodásokat 22. Most létfontosságú, hogy a nemzetközi pénzügyi intézmények közép- és a hosszú távú intézkedéseket dolgozzanak ki, 20 21 22 Ennek teljes költségvetése 82,4 millió, 120,2 millió, illetve 85,2 millió EUR lesz. Négy videokonferenciára került sor: október 28-án, november 5-én, november 19-én és december 3-án. Ideértve 2,3 millió EUR-t Szerbia, 2,2 millió EUR-t Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, valamint 1,5 millió EUR-t Szlovénia számára, továbbá a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) által végrehajtott projektek Görögországban, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban, Horvátországban és Szlovéniában. 7

amelyek segítségével például a migránsok részére nyújtott támogatás beágyazható a Bizottság vonatkozó eszközeibe. 4. A migrációs áramlat közös kezelése (8 12. pont) A vezetők találkozójának egyik kulcsfontosságú eredményeként megegyezés született arról, hogy közös megközelítésre van szükség a migrációkezelés terén. Az alább felsorolt határigazgatási kezdeményezések mindegyike igyekszik javítani a stratégiailag fontos helyszínek színvonalát, és ösztönzést nyújtani a teljes körű regisztráláshoz és ujjnyomatvételhez. Ez a görögországi uniós fogadóállomások egyik alapvető koncepciója is (ahol hamarosan a jelenlegi 46 mellett további 30 ujjnyomatszkenner áll majd rendelkezésre). A következetes megközelítés része, hogy egyetértési megállapodás szülessen egy sor a határon végrehajtandó döntéshozatalra irányadó alapelvről. A vezetők találkozóján kiadott nyilatkozat megerősítette azt az elvet, hogy az országok a visszaküldés tilalma és az arányosság ellenőrzésének fenntartásával csak olyan egyének esetében tagadhatják meg a beutazást, akik nem kívánnak nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtani. Ehhez kapcsolódik az az elv is, miszerint a jogok feltétele a regisztrálás: a migránsok regisztrálása (jogállásuktól függetlenül) az előfeltétele annak, hogy megfelelően lehessen kezelni a migrációs áramlatokat, valamint meg lehessen határozni a migránsok jogait és kötelezettségeit. A gyakorlatban azonban ez a megközelítés egy de facto állampolgárságon alapuló beléptetési tilalmat eredményezett mindazok számára, akik nem rendelkeztek bizonyos állampolgársággal (szíriai vagy iraki). Eddig nem világos, hogy mindazok a személyek, akik számára a beléptetést megtagadták, valóban nem akartak-e benyújtani menedékjog iránti kérelmet. A Frontex a vezetők találkozója óta naponta ad ki a nyugat-balkáni útvonalra vonatkozó helyzetjelentést, amely az országok által rendelkezésre bocsátott információkon alapul. A jelentéstétel koherensebbé tétele, valamint a fogalommeghatározások és a mutatók kidolgozása érdekében a Frontex november 12-én műszaki ülést tartott a nyugat-balkáni Kockázatelemzési Hálózat számára. Ennek eredménye a közös operatív online jelentéstételi rendszer, amelyet november 23-tól valamennyi ország részvételével kezdenek alkalmazni. A Frontex továbbra is azon dolgozott, hogy javítsa az adatok minőségét és szélesítse az általuk lefedett területeket, valamint hogy átfogóbb elemzést biztosítson: a napi jelentések mostanra már egy olyan aktuális helyzetjelentést tartalmaznak, amely nem csak a határátlépésekre, hanem a regisztrált személyekre, a kiszolgáltatott csoportokra és a leghangsúlyosabban jelenlévő nemzetiségekre is kiterjed. A Frontex emellett abban a helyzetben van, hogy értékelni tudja a tendenciákat és áttekintést nyújt például kiszámítja, hogy november folyamán mintegy 54 000 ember adott ujjnyomatot Görögországban az Eurodac-eljárások keretében 23. A Görögország nyugati határánál létrehozott Frontex-misszió feladata a regisztrálás további javítása. Továbbá, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) elérhetővé teszi heti összefoglalóját a menekültügyi helyzetről és a legfrissebb menekültügyi tendenciákról (a menedékjog iránti kérelmek száma, a kérelmezők legfőbb származási országai, az első fokon hozott határozatok száma és típusa). A vezetők által tett nyilatkozat is hangsúlyozza a visszatérésnek, mint a migráció hatékony kezelése egyik lényeges alkotóelemének a fontosságát. Többet kell tenni a visszatérések 23 A papíralapú regisztrálást ennek ellenére továbbra is alkalmazzák. 8

számának növelése érdekében. Az Unió fokozta az azoknak a tagállamoknak nyújtott támogatását, amelyek végrehajtják a visszatérési irányelv szerinti kötelezettségeiket. A Bizottság továbbra is igyekszik fejleszteni és tovább erősíteni a rendelkezésre álló eszközöket, többek között jelentős összeget irányoz elő a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alaphoz tartozó nemzeti programok keretében. Például Görögország esetében a Bizottság a görög rendőrség (és a Nemzetközi Migrációs Szervezet [IOM] mint társkedvezményezett) számára 2,5 millió EUR összegű támogatást nyújt a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból a 2015. december 1. és 2016. május 31. közötti időszakra, amely támogatás kiterjed mind a kitoloncolás, mind pedig az önkéntes visszatérés elemére (összesen 2 080 visszatérő személy). A visszatérés és a visszafogadás végrehajtásához a harmadik országbeli partnerek támogatására is szükség van. Az Unió és Törökország közötti visszafogadási megállapodás előrehozott alkalmazására vonatkozó megegyezés az EU-Törökország közös cselekvési terv 24 fontos eleme. A vezetők találkozóján kiadott nyilatkozat három másik kiemelt országot azonosít. Federica Mogherini főképviselő/alelnök december 1-én megegyezett Rabbani afgán külügyminiszterrel, hogy a lehető legrövidebb időn belül magas szintű párbeszédet kell kezdeni a migrációról, amelyet magas rangú tisztviselők Kabulban tett látogatása előz majd meg. A főképviselő/alelnök november 5-én megállapodott Ali bangladesi külügyminiszterrel, hogy 2016 elején összehívják az új migrációs és mobilitási párbeszéd első ülését. November 23-án Avramopulosz biztos Pakisztánba utazott, ahol párbeszédet folytatott a bel- és külügyminiszterrel az EU-Pakisztán visszafogadási megállapodás végrehajtásáról, egyúttal Pakisztán kifejezte a visszafogadással kapcsolatos együttműködés iránti elkötelezettségét, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a megállapodás gyakorlati végrehajtására tekintettel együtt kell működni az aggályok kezelése során. Pakisztán esetében azonban továbbra is nehéz a politikai és technikai előrehaladás, amint az a közelmúltban is megmutatkozott a kitoloncolásra szánt december 2-i légi járat kapcsán, amikor Pakisztán a dokumentumok okán kialakult vita miatt jelentős számú visszatérő esetében megtagadta a visszafogadást. Időközben folytatódnak a politikai viták, és a tervek szerint a visszafogadási vegyes bizottság 2016. január 12-i, soron következő ülésén technikai megbeszélésekre is sor kerül majd a végrehajtást illető néhány pont kapcsán. 5. Határigazgatás (13 14. pont) A vezetők találkozóját követően kiadott nyilatkozat meghatározta azokat a kulcsfontosságú pontokat az útvonal mentén, ahol további azonnali erőfeszítésekre van szükség a határokon való ellenőrzés irányítására és a rend helyreállítására, valamint az együttműködés fokozására. A november 29-i EU Törökország csúcstalálkozón aktiválták a közös cselekvési tervet, amely most keretet biztosít a két fél közötti szoros együttműködéshez. Ez a terv tükrözi az EU és Törökország közötti arra irányuló kölcsönös elkötelezettséget, hogy a szíriai konfliktus által kirobbant válságot a terheket megosztva, közösen kezeljék, fokozzák az együttműködést azon személyek védelmében, akiket a háború arra kényszerített, hogy Szíriából Törökországba meneküljenek, valamint megerősítsék az együttműködést azzal a céllal, hogy rendet teremtsenek a migrációs áramlások területén és gátat szabjanak az illegális migrációnak. 24 http://ec.europa.eu/priorities/migration/docs/20151016-eu-revised-draft-action-plan_en.pdf 9

A Frontex jelenleg megerősíti jelenlétét a bolgár-török határon, és a közeljövőben 24, technikai berendezésekkel felszerelt határőr kiküldését tervezi. Ami a Poszeidón közös művelet fokozását illeti a görög hatóságok arra vonatkozó döntését követően, hogy december elején a görög rendőrség 31 csoportvezetőt telepít, a Frontex 2016 januárjától további 100 fővel növelheti jelenlétét a szigeteken és az Égei-tengeren. A csoportvezetők telepítése nagyjából lezárult. Jelenleg 157, Frontex által kiküldött tisztviselő dolgozik a szárazföldön és 146 a tengeren. Ezen túlmenően Görögország 2015. december 3- án hivatalosan kérelmezte a gyorsreagálású határvédelmi csapatok telepítését, hogy azok azonnali határvédelmi támogatást nyújtsanak az égei-tengeri szigeteknél húzódó külső határokon. Ezenfelül Görögország és a Frontex december 3-án műveleti tervben állapodott meg egy új művelet tekintetében, amelynek helyszíne a Görögország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között húzódó határ. Annak valószínűsége, hogy ezen a határszakaszon feszültség alakulhat ki, a Frontex kiküldéséről szóló megállapodás egyeztetésének ideje alatt nőtt meg a kerítés, mint határigazgatási eszköz felállítása, valamint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság azon döntése miatt, hogy más országok döntését követve maga is az állampolgárság alapján korlátozza a határátlépést. A vezetők által kiadott nyilatkozat emellett hangsúlyozta annak szükségességét is, hogy Görögország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság teljes mértékben részt vegyen a kétoldalú, határellenőrzéssel kapcsolatos bizalomépítő intézkedésekben: e tekintetben csak kismértékű előrelépés történt a két ország külügyminisztereinek november elejei találkozója óta, jóllehet a közigazgatási szervek közötti napi szintű kapcsolatok javultak. További lépéseket kell tenni azoknak az akadályoknak a megszüntetése érdekében, amelyek gátolják a Frontex tevékenységét a Szerbia és Horvátország, azaz egy uniós tagállam és egy harmadik ország közötti határon. A Frontex segítséget nyújthatna a határátlépések nyomon követése és a regisztrálás terén a horvát-szerb határátkelőhelyeken. A támogatásnyújtás másik módja az érintett országok segítése annak érdekében, hogy a menekülthullámok ne zavarják a közrendet. A vezetők találkozóján Szlovénia 400 rendőrtiszt rendelkezésre bocsátását kérte egy héten belül, kétoldalú támogatás keretében. Eddig csak mintegy 200, más tagállamokból származó rendőrtisztet küldtek ki Szlovéniába. A nyugat-balkáni útvonalat érintő legfontosabb kérdések lépésenkénti megközelítése fokozott kiszámíthatóságot eredményezett, és a jelentős Frontex-jelenlét is pozitívum, bár az előrelépés ennek ellenére egyenetlen maradt. Az intézkedéseket a tagállamok késedelmes válaszadása is akadályozza olyan esetekben, amikor a Frontex szakértelemre és felszerelésekre vonatkozó felhívást tesz közzé (eddig a tagállamok a Frontex által kért összes embernap csupán 31 %-ára tett ígéretet). A beléptetési tilalom azon harmadik országbeli állampolgárok esetében, akik nem erősítik meg a nemzetközi védelemért való folyamodásra irányuló szándékukat (a menedékkérőkre vonatkozó nemzetközi és uniós jogszabályokkal összhangban és a visszaküldés tilalmára és az arányosságra vonatkozó előzetes ellenőrzések függvényében), az irreguláris migráció kezelése érdekében hozott intézkedések részét képezi. Azonban tisztában kell lenni a következményekkel, például azzal a kockázattal, amelyet a határokon feltartóztatott emberek tömeges jelenléte, az embercsempészet lehetséges ösztönzése és a menekülthullámok más országok felé való átterelése eredményezhet (Bosznia-Hercegovina és Montenegró készenléti 10

terveket fogadott el az ilyen eshetőségek ellen). E tekintetben további intézkedésekre van szükség. A Frontex például 26 tisztet telepít a Görögország és a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti határra, hogy így nyújtson segítséget Görögországnak a migránsok regisztrálásához. Fokozni kell a visszatérési műveleteket a nemzetközi védelemre nem szorulók esetében. Az UNHCR többek között abban nyújt segítséget a görög hatóságoknak, hogy az embereket a görög migrációkezelési rendszerbe irányítja, valamint gondoskodik az azonnali humanitárius igények kielégítéséről: december 10-én egy nagyobb műveletre került sor, amikor az embereket az északi határról nagyobb városokba szállították a menedékjog iránti kérelem értékelése céljából. 6. Küzdelem az embercsempészés és -kereskedelem ellen (15. pont) A migrációs áramlások közös kezelése mellett az embercsempészés és -kereskedelem elleni küzdelem az együttműködés további aspektusát jelenti. December 4-én aláírásra került a személyes adatoknak az Europol és a Frontex közötti cseréjét lehetővé tevő egyetértési megállapodás. Az Europol 2016 márciusában Európai Migránscsempészeti Központot hoz majd létre. Az Europol által nyújtott fokozott támogatás egyik jó példája a közös operatív iroda felállítása Bécsben, ami ideiglenes regionális csomópontként szolgál az információszerzés/nyomozati munka terén, és teljes mértékben integrált része az Európai Migránscsempészeti Központnak, ugyanakkor lehetővé teszi az Ausztriában jelen lévő, más tagállambeli nyomozók jobb együttműködését. Az Európai Migránscsempészeti Központ új alkalmazottai többségének toborzása még ebben az évben kezdetét veszi. Az Europol a közelmúltban támogatást nyújtott (operatívinformáció-csere és egy elemző telepítése) több nagyszabású, a nyugat-balkáni embercsempészet elleni műveletben, ideértve például a Koštana 2015 közös műveletet 2015 szeptember-októberében Szerbia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság határán, a térség hét országának részvételével. Az Europol legutóbb december 2-án nyújtott támogatást az Ausztria, Görögország, Svédország és az Egyesült Királyság bűnüldöző és igazságügyi hatóságai által végrehajtott nagyszabású közös művelethez. Ez a theszaloníki (görög) igazságügyi hatóságok által koordinált művelet egy szervezett bűnözéssel foglalkozó, az Unióba irányuló embercsempészettel gyanúsított csoport ellen irányult, és végül a bűnöző csoport felszámolásához és összesen 23 gyanúsított letartóztatásához vezetett. 7. Tájékoztatás a menekültek és migránsok jogairól és kötelességeiről (16. pont) A tájékoztatás elengedhetetlen a menekültek és migránsok körében terjedő tévhitek és irreális elvárások felszámolásához, valamint ahhoz, hogy meggyőzhetők legyenek arról, hogy kerüljék el a veszélyes utazásokat és ne bízzanak meg az embercsempészekben. A Bizottság felállított egy kommunikációs munkacsoportot, amely magában foglalja az összes érintett intézményi szereplőt. A munkacsoport tájékoztatási stratégiáját három szakaszra alapozva határozta meg: értékelés, tartalmi kialakítás és terjesztés. Elsőként feltérképezik a migránsok és a menedékkérők által használt információs csatornákat, hogy a menedékkérőket és migránsokat az Unión belül és kívül egyaránt hatékonyan lehessen megszólítani. Ez alapján országspecifikus anyagokat fognak összeállítani az európai menekültügyi eljárásokról, valamint a kulcsfontosságú nyelveken felvilágosítást nyújtanak az embercsempészetről is. A tájékoztatáshoz a közösségi médián keresztül új terjesztési csatornákat is igénybe vesznek majd (kiegészítésképpen az uniós fogadóállomásokon dolgozó uniós küldöttségek által működtetett intézményi csatornákhoz, valamint a Nemzetközi Migrációs Szervezet, az UNHCR, a hagyományos média és a diaszpóra képviselői által terjesztett információkhoz). A 11

nyugat-balkáni útvonalra összpontosító első kommunikációs művelet január közepén veszi kezdetét. 8. Nyomon követés (17. pont) Eddig hét, a nemzeti kapcsolattartó pontokkal heti rendszerességgel szervezett, nyomonkövetési videokonferenciára került sor, amelyet Juncker elnök kabinetje elnökölt. 25 A térség valamennyi országa aktívan részt vett ezeken a videokonferenciákon, és a megközelítés teljesítette az elvárásokat. 25 Október 28-án, november 4-én, november 10-én, november 19-én, november 26-án, december 2-án és december 10-én. 12