ESZTERGOM, SIMOR JÁNOS UTCA Történeti-, településképi- és karaktervizsgálat Készítette: Zsembery Ákos PhD 2017. június
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A Simor János utca, mint a Királyi Város és környezetének főbb utcái magán hordozza Esztergom várostörténetét és település szerkezetének történetét. A középkori erődített Regia Civitas jellegzetes utcahálózata mai napig jól lekövethető a településszerkezetben. A Kisalföld keleti pereme és a Dunántúli Középhegység északnyugati lába találkozásánál kialakult város jellegzetes alakját a terepadottságok mellett a történelemnek is köszönheti. A Várhegy közelében a kis Duna-ág keleti partján megtelepült koraközépkori város helye jól behatárolhatóan, jobban mondva határok közé szorítva alakult ki, és éppen ez volt az, amiért nem is tudott később megfelelően fejlődni, így a középkori településszerkezet lényegében konzerválódott a város mai szerkezetében. C. Cogorano metszete 1595 k. (balra) és Horváth István rajza a középkori településhalmazról (jobbra) Claudio Cogorano katonai térképén mely a város első hiteles térképének tekinthető valamint a Régészeti Topográfia V. kötetében is szereplő Horváth István által készített ábrán jól láthatók azok a határok melyek a középkori királyi város településképét befolyásolták. Nyugatról természetes határa a Kis-Duna volt, délről már a veszprémi érsekségi területhez tartozó városrészek határolták, keletről szintén ilyen jogi helyzetű városrészek és a hegy alja határolta, északról pedig a Hévíz tó és ingoványos környezete szabott természetes határt a város terjedésének. 2
XVI. század végi metszetek a Királyi Városról: Meyerpeck (balra fönt), Zimmermann (jobbra fönt) és Houfnagel (középen lent) A középkori királyi város utcahálózatát a középkori metszetek, vedúták nem mutatják részletekbe menően, legkorábbról a XVIII. század közepéről találunk megbízhatóbb térképeket, melyek közül kiemelkedik Krey András katonai 1756-67 közötti felmérése. Ezen nagy valószínűséggel a középkori utcahálózat látható. Fellelhető továbbá egy szerző és dátum nélküli, ám feltehetően hasonló korú felmérési rajz a Magyar Országos Levéltár állományában, szintén a XVIII századból, ahol már látható a korabeli telekosztás is. 3
Krey A. térképének részlete 1767-ből (balra), valamint egy jelzetlen térkép részlete a XVIII. század második feléből (jobbra) A Simor János utca vonala már ekkor kialakultnak mondható a középkori város keleti védművei és az azt övező vizesárok helyén. Eperjessy István 1777-es térképén jól láthatóan ekkor még az utca nyugati oldalán az egykori vizesárok medre is megvolt, és víz folyt benne. Eperjessy István térképe 1777-ből 4
A királyi város funkcióját vesztett középkori városfalát valószínűleg ekkoriban kezdik elbontani. A középkorban sűrűn betelepült városrésztől keletre a hegy lábáig alakult ki az a terület, mely mezőgazdasági művelésre alkalmas volt, így a királyi városrészt közvetlenül terményekkel ki tudta szolgálni, vagyis az ún. agrárvárosrész. Korompay Judit 2005-ben mutat rá, hogy a Honvéd utca délkeleti feléhez tartozó zegzugos, aprótelkes településrész volt az ehhez csatlakozó zsellér terület. A város temetője a hegy lábánál szintén ekkor alakul ki, miután 1776-ban királyi rendelettel betiltották az Esztergom város templomai körüli temetkezést. Ezzel a városrész további keleti terjeszkedési lehetősége megszűnt. A területünktől keletre felhúzódó hegyen ekkoriban indul meg a szőlőtermesztés is. A királyi város, túllépve középkori keretein az újkorban egészül ki a karakterében hasonló, tőle keleti irányban fekvő részekkel, a mai Simor és Petőfi utcákkal és környezetükkel. A megerősödő kézművesipar hatására ez az agrár-településrész átalakul, a városrésztől délkeleti irányban található területek veszik át a szerepét. A Simor utca nyugati felén a telkek kialakulása és azok fokozatos beépülése a vizesárok felszámolása és a vízelvezetés rendezése után kezd megindulni, majd a XIX. század folyamán alakul ki fokozatosan mai megjelenése. A következőkben az utca és közvetlen környezetére fókuszálva vizsgáljuk annak környező utcahálózatát, telekstruktúráját, térfalainak, utcaképének alakulását és építészeti karakterét. UTCAHÁLÓZAT, BEÉPÍTÉS, TELEKSTRUKTÚRA A Simor János utca jelenlegi nevét 1878-ban kapta (rövid ideig 1950-90 között Zalka Máté utcának hívták). A terület első, a forrásokban is feljegyzett nevét az 1760-as években kapja: Árokhát utca, majd Hosszú sor. Ez utóbbi elnevezés arra utal, hogy az É-D-i tengelyű utca nyugati oldala csupán két nagyon keskeny, gyalogos forgalomra alkalmas utcácskával nyílt az akkori Buda utcára (a mai Kossuth utca). A hatalmas tömb, és így annak épített térfala tehát lényegében K-Ny-i irányban tagolatlan volt. Ez a két utca a Sissay köz (1770-ben kapta a Sissay utca nevet, illetve a XIX. század közepi köznyelv Halott utcának is nevezte a mai Malonyai utca akkori nevéről, amihez csatlakozott) illetve a Magyar utca (1761-től Ispita utca, 1878-tól Magyar utca) voltak. A legdélebbre eső Angyal utca 1801-04 között alakul ki, a mai Hősök tere, Kossuth utca és Simor utca által határolt déli, keskeny terület beépítésével. A vizesárok és a déli városfal egykori vonalának ezzel a beépítésével alakult ki a mai Terézia utca (1771-től kisebb megszakításokkal ez az utca neve) egységes északi térfala. A legkésőbbi K-Ny-i átnyitás ezen a tömbön a mai Arany János utca középső szakasza volt. A kórháztól lefutó utcarész és a korábbi Posta köz átkötésére, és így e tömb legészakabbra eső K-Ny-i áttörésére pedig csak 1936-ban került sor. A Hosszú sorra néző telkeket a tömbszéleséggel megegyező mélységű, Buda utcára nyíló, közel 150 méter széles telkek keleti végéből alakították ki, ám jóval kisebb telekmélységgel kiszabályozva, mint az a főutca irányában kialakult. Korompay Judit kutatásai szerint ennek kettős oka volt. Egyrészt a főutca telkei már mélyen beépültek, így ez a terület hosszabb hátsókertként működött, másrészt ezek a telkek keleti irányú feltárulása nem biztosított olyan jó tájolást, így olyan ingatlan értéket, mint a nyugati felnyitású városi telkek. 5
A Simor utca keleti oldalát szegélyező tömbben a telekosztás már jóval korábban megindult, és a telkek is közel fele-fele arányban osztoznak a mintegy 130 méter széles tömbön. A Petőfi utca (1768-ban Német utca, 1790-től Zsember utca, 1805-ben Sváb utca, 1820-tól felváltva Német, Gohér, Petőfi utca, majd 1945-től Petőfi utca) és a Simor utca közti tömböt a XVIII. századig csupán egy keresztirányú utca vágta át, a mai Malonyai utca, melynek vonalán a hegyvidéki csapadékvizet vezették a korábbi vizesárokba. Első említett neve 1820-ból Halott utca, mivel itt vitték ki a halottakat a belvárosi temetőbe. 1838-tól Temető utca, majd 1896- tól Malonyai utca. A tőle északra 1870-ben megnyitott Városház vagy Szőlőhegy utca 1905-től viseli Arany János nevét (időnként a Kórház utca megnevezés is szerepel). Ennek a keresztutcának mai formája a fent említettek szerint a legkésőbb alakult ki. A Simor utcát szegélyező keleti tömb legdélebbre eső utcája, mely a Simor és a Petőfi utcákat köti össze, egy 1818-as tűzeset után nyílik meg a leégett házak és udvaraik átnyitásával. A keleti oldalon leégett házak között a Magyar utca folytatásában alakították ki ezt a K-Ny-i tengelyt 1820-ban Új sor, 1883-tól Kereszt utca néven. Lahner György nevét 1948 óta viseli. A Simor János utca jellegzetes alakját tehát a királyi város alakja formálta, lévén a későbbi utca vonala a középkori védműrendszer vonala is volt egyben. A királyi város szerkezete az északi oldalon összeszűkült, és főbb utcái (a Buda utca és a Széchenyi tér utcaszerű északi része) a Lőrinc-kapunál futottak össze. A Hévíz városrész fokozatos fejlődésével valamint a középkori városfal és kapu maradványainak elbontása után alakul ki a mai Rákóczi tér, melynek központosságát még jobban kiemeli a XIX. század végén kialakított Lőrinc utca, mint az 1895- ben egyesült Esztergom legújabb utcája. A Simor utca is ebből a csomópontból indul egyfajta sugárútként. Az utca északi vége a környező utcacsatlakozásokhoz hasonlóan mintegy 10 méteres szélességben indul, majd dél felé kissé szélesedik. Az Arany János utcától délre újabb szélesedés figyelhető meg, ami az erődített középkori városfal egykori déli rondellájának helye (a laktanya előtti terület) után még szélesebbé válik, itt már egy bő 350 méteres szakaszon 30-34 méter szélességű utca-térré változik. A Láhner György és Magyar utcák vonalában azonban ismét szűkülni kezd, majd a Terézia útba már kb. 20 méteres szélességben csatlakozik be. 6
A terület utcarendszere és beépítése a második- (1806-69, balra) és a harmadik (1869-87, jobbra) katonai felméréskor A térképekből és a légi felvételekből jóllátszik, hogy a Királyi Város É-D-i irányú utcái szélesek, amit néhány helyen keskeny, főként gyalogos forgalomra tervezett utcák törnek át. A telkek ehhez alkalmazkodva alakultak a Simor utca két oldalán. Az aszimmetrikus fejlődés a XIX. század elejére kiegyensúlyozottá válik, mindkét oldalon földszintes, fésűs beépítés alakul ki. Az 1838-as nagy árvíz az utca házaiban is nagy pusztítást végzett Miguel 1838-as térképének tanúsága szerint. Az újjáépítés során egyre intenzívebbé válik a beépítés, a fésűs rendszert lassan felváltja a városiasabb zártsorú beépítés, mely jól látható az 1870-es kataszteri térképen is. A XX. század elejének térképei már a mai beépítéshez közeli állapotokat mutatják. 7
Esztergom kataszteri térképe 1870-ből (balra) és Szesztay S. térképe 1927-ből (jobbra) A Simor utca mai utcaképére kialakult túlnyomórészt földszintes, zártsorú beépítés jellemző. A Petőfi utcára jellemző két-hosszházas beépítési mód amikor a telek mindkét oldalán épül épület: egyik oldalon ház, a másikon nyári konyha, melyek kapuval vagy fedett kapualjjal csatlakoznak egymáshoz a Simor utcán is elterjedt. Ma is számos középkapus, szimmetrikus ház található itt. A földszintes karaktert csak néhány ráépítés vagy léptéktelen beépítés törte meg azóta, így az utca megjelenése nagyban őrzi a XX. század elejének állapotát. Az utca fontos vertikális eleme az 1941-ben épült Evangélikus templom tornya. (A jelenlegi, az épülethez nem illeszkedő toronysisak a kilencvenes években készült.) A K-Ny-i átnyitások mentén kis mélységű telkek alakultak ki, melyek szintén fésűs beépítést kaptak, melyet a Magyar utca középső szakasza máig megtartott. Ezeknek a kis utcáknak a karaktere a telkek mérete és beépítése miatt teljesen eltér a Simor utcáétól. 8
Miguel térképe az 1838-as árvíz pusztításainak feltűntetésével (a sötéten jelölt házak elpusztultak az árvíznél) A közel egységes ritmusú és méretű telkek sorából kiemelkedik az 1894-ben épült laktanya területe, aminek helyén már jóval korábban is nagy telek volt. Ezt a beépítetlen térséget jelöli talán Houfnagel metszete is, mely terület képe és telekosztása a keleti rondella megközelíthetősége és pusztulása után maradványinak nagy kiterjedése miatt alakulhatott így. A laktanya megépülésével a Sissay utca azonban jelentős változáson ment át, eredeti szélességének majd kétszeresére bővítették, és a Simor utca nyugati oldalán, az utca súlypontjában a laktanya épületeinek három szintes házaival egy igen hangsúlyos, rendező elem jelent meg. Az egykori laktanya épülettömbjétől északra a térképek tanúsága szerint egy gyalogos átjárási lehetőség is maradt, de ez utcává nem alakult soha. A Simor utcát határoló tömbök helyrajzi számokkal is kiegészített telekosztása és beépítése nagyon jól vizsgálható az 1886-1901 között készült kataszteri térképen. 9
Esztergom kataszteri térképének részlete 1886-1901 Esztergom kataszteri térképének részlete 1886-1901 10
Esztergom kataszteri térképének részlete 1886-1901 Esztergom kataszteri térképének részlete 1886-1901 11
Katonai légi felvételek a terület északi szakaszáról: 1967, 1969, 1975 12
Katonai légi felvételek a terület középső szakaszáról: 1967, 1975 Katonai légi felvételek a terület alsó szakaszáról: 1967, 1975 13
Katonai légi felvételek a terület alsó szakaszáról: 1975 14
Légi felvétel 2007-ből (balra) és az Urbanitás Kft. karaktervizsgálati térképe 2005-ből (jobbra) ÉPÍTÉSI VONALAK, TÉRFALAK, UTCA-TÉR ARÁNYOK A Simor utca nyugati és keleti térfala közötti különbség napjainkban már nem felismerhető. Az 1:8, helyenként 1:10 ház-utca arányok miatt szinte térként működik az utca. Erre erősít rá a buszpályaudvar főépületének szigetszerű kialakítása. A közel hasonló arányú Honvéd utcával ellentétben a Simor utcában nincsenek zöldsávok és fasorok sem. Zavaró továbbá, főként a 15
térfalak feltárulása szempontjából a Terézia út és a Sissay köz közötti szakaszon a logikátlan, fordított irányú forgalom is. A mellékutcák arányai ettől merőben eltérőek, a Magyar vagy az Angyal utcák 1:1, Az Arny János és a Lahner utcák kb. 1:2 arányához képest a Sissay köz aszimmetriájával tűnik ki: egyik oldala 1:1, másik 1:3 arányú. Az utca az északi szakaszán látható feszesebb arány jól kapcsolódik az intenzívebbé váló városi térfalak arányaihoz, a déli részeké pedig inkább a Honvéd utca arányait mutatja. Az egységes építési vonal csak kevés helyen szakad fel. KARAKTERVIZSGÁLAT A Királyi Város szabályozási tervének előkészítő munkarészében 2005-ben az Urbanitás Kft. Korompay Judit vezetésével részletes karaktervizsgálatot készített a területre. A Simor utca akkori állapota is részletesen dokumentálásra került, azóta azonban sajnos több negatív tendencia látható a területen. A piac és a buszpályaudvar problémájának rendezésével a Simor utca egészen más problémakörrel néz szembe, mint a 12 évvel ezelőtti kutatás során. Az utca karaktere északon egészen más, mint a délebbre fekvő részeken. Ahogy a 2005-ös tanulmány is rámutat, ezen a felső szakaszon a házak még ház szerűek, vagyis a zártsorú utcaképet nem bontják meg felnyitott kirakatok, vagy üzletportálok. Az Arany János utca és a Sissay köz közötti területen jóval több házat alakítottak át üzletté vagy vendéglátóipari egységgé, így a térfalak valóban sokkal heterogénebb képet mutatnak. Különösen szembetűnő ez az északi szakasz bódésorának elbontása után. Az utca enyhén íves vonala, valamint a Szt. Tamás hegy feltárulása az utcából szintén többlet értéket jelent. A Simor utca északi és középső szakaszán jellemző, hogy a házak földszinti padlószintje magasabban van, mint az utcaszint. Ez néhol komoly nehézségek elé állítja a jövőbeni rendezést. Az északi szakaszon az Arany utcáig összesen 7 db kétszintes lakóépületet találunk, a középső szakaszon az Arany és a Sissay utcák között pedig egyet sem. Ez utóbbi szakasz utcaképén egyértelműen a laktanya épületei uralkodnak. A déli szakaszon, a Sissay köz és a Hősök tere közt csupán 5 db kétszintes épület található. A tetőtér beépítése sem jellemző az utcán. A kétszintes épületek jó része alkalmazkodik a legmagasabb párkányú földszintes házakhoz, így csak néhány kirívó, kiugró esetet találunk. Ilyen zavaró épületek a Simor utca 17 alatti kétszintes lakóház, melynek felső lakószintje konzolosan kinyúlik az utca fölé, megbontva ezzel az egységes térfalat. Szintén nagyon zavaró a Simor utca 65 alatti egykori Gazdakör székház, melynek északi tűzfalának hatalmas tömege konkurál az evangélikus templom tornyával. A Simor utcán a legfeltűnőbb különösen a Honvéd utcával összevetve a növényzet hiánya. A zöldfelületek elégtelensége és a buszpályaudvar forgalma különösen a középső és az északi szakaszok ingatlanértékeit befolyásolják negatívan. A Simor utca zártsorú beépítése egységes, kialakult karakterűnek tekinthető. A változó párkánymagasságok ellenére az utcaképi megjelenés egységes. A karakteres épületeket illetve épületek által kialakított utcaképeket a következőkben részletezzük. 16
FONTOSABB ÉPÍTETT ELEMEK, VÉDETT ÉPÜLETEK Mindhárom szakasznak megtaláljuk azt az épületét, mely kiemelkedve a többi közül, történeti hangsúlyt is ad az egyes utcarészeknek. Az északi szakasz meghatározó karakterű épülete az ún. Szerecsen ház, vagy Lábas ház, mely nem csupán karakteres főhomlokzata miatt, hanem a Kossuth és a Simor utcai homlokzatai és megjelenése miatt is figyelemre méltó értékes épületünk. A páratlan oldal házsorától egy bejáróval elválasztott, kontyolt tetejű három szintes épület szinte a Simor utca északi kapuja az intenzívebb beépítésű belváros felé. A középső szakasz hangsúlya, ahogy imént említettük, a laktanya három szintes épületegyüttese. Az utca itt a legszélesebb, így a háromszintes épület nem telepedik rá a szemközti házsorra, inkább egy hosszúkás arányú tér két térfalaként jelennek meg az épületegyüttes és a páros oldal házai. A déli szakasz vertikális hangsúlyát az evangélikus templom tornya adja. Az épület az utcafrontra illeszkedik, de oromfalas tömege, és a tőle délre lévő telekszéles udvar kiemeli a környezetéből. A templom eredeti megjelenését sajnos nagyban rontotta az új toronysisak. 17
Evangélikus templom: Laurenszky G. terve, és a megvalósult épület 1941. (fent) valamint a mai épület (lent) Az egész utca MJT területen helyezkedik el, ennek vonala a páros oldal utcavonalán húzódik, az MJT műemléki környezetének vonala (MK) pedig a Honvéd utca felé eső tömb közepéig tart. Az egykori városfal szakasz miatt régészeti lelőhely is terület, az alábbi telkek esetében kiemelten: Simor utca 79-81 (templáriusok lovagháza?), 45-47 (Mária Magdolna templom?), 39 (rondella). Listás műemlék csak kettő van, illetve volt az utcában. A Simor utca 28 alatti klasszicizáló lakóházat sajnos elbontották, a másik emlék pedig már az utca határterületén található: a szegényházi kápolna a hozzá tartozó épületszárnyakkal. Az utcakép külön nem védett. Helyi védettséget élvező épület sincs a területen, sem a templom, sem a laktanya épülete nem védett! A 2005-ös tanulmány az alábbi épületeket tartotta védendőnek: Simor utca 10, 17, 26 (azóta elbontották), 43, 50, 71-79 közötti szakasz, 82 (evangélikus templom), 87 (az egyetlen, fésűs beépítést megőrző ház). Jól láthatóan az utca történeti szerepéhez és karakterének értékeihez képest épületállománya lényegében komolyabb védelem nélkül áll. Az utcának azonban vannak olyan meghatározó épületei, melyek egységes helyi védelme fontos lenne. 18
Aaz Urbanitás Kft. értékvédelmi térképe 2005-ből (narancssárga vonal jelöli az MJT határát, narancssárgával a műemlékek, kékkel a védelemre javasolt épületek láthatóak.) 19
Felhasznált irodalom: G. Korompay J., Vágner Zs., Horváth I., (Urbanitás Kft.): Esztergom Királyi város és környéke Szabályozási tervet alátámasztó munkarész, 2006. Horváth István: Esztergom. In: Magyarország Régészeti Topográfiája 5. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979. Horváth István: Régészeti lelőhelyek, objektumok, a beépítettségről tanúskodó régi térképek Esztergom központi területén. 2002. Horváth István: Város a föld alatt. In: Régészeti barangolások Magyarországon. Panoráma, Budapest 1978. pp. 327 333. Karácsony T., Horváth I., Klobusovszki P.: Esztergom belváros, 2003. Lepold Antal: Az esztergomi vár látképei. Budapest, Stephaneum 1944. Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom múltjából. Esztergom, 1900. Pifkó Péter: Esztergomi utcák 1700-1990. OKTÁV PRESS, Esztergom 1990. Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye múltjából. Esztergom, 1891. Zolnay László: A középkori Esztergom. Gondolat, Budapest 1983. Internetes források: http://www.esztergomi-kepeslapok.hu/ http://mapire.eu/hu/ http://esztergom-anno.hu/ https://gallery.hungaricana.hu/en/search/results/?list=eyjxdwvyesi6icjlc3p0zxjnb20ifq&p age=10&per_page=100 20