KNS80 (szövegfordítás) 3-1 A King KNS 80 Egyesített Navigációs berendezés egy 200 csatornás VOR/Localizer vevőt, egy 40 csatornás siklópálya vevőt, egy 200 csatornás DME-ét, valamint egy digitális RNAV számítóegységet foglal magában, mely 4 VOR/LOC frekvencia, illetve RNAV útvonalpont (waypoint) paramétereinek befogadására és tárolására képes. A berendezés egy CDI-vel, egy Marker vevővel és kijelzővel kiegészítve egy tökéletes NAV/RNAV/ILS rendszert alkot. Ez egy figyelemre méltó kivitelezésű könnyű berendezés, mely mindössze 7,6 cm magas (3 inch), és 2,7 kg (6 pounds), a legmodernebb elektronika - beleértve a nagymértékű intergrációt - felhasználásának az eredménye. A berendezés teljesítményigénye mindössze 25 W, üzemeltethető 11 és 33 V között bármilyen feszültségen mindenfajta átalakítás, ill. kiegészítő nélkül. A repülőgép elektromos rendszerétől függetlenül, a beprogramozott útvonalpontok adatainak tárolásához a két darab belső telep szolgáltatja az energiát. A telepek cseréje (kb. 2 évenként) végrehajtható a berendezés műszerfalból történő kiemelése nélkül is. Ez a kiadvány a repülőgépvezetőket kívánja megismertetni a KNS 80 működésével és használatával. A Kezelési Útmutatóból kitűnik, hogy milyen egyszerű a berendezés, és a működtetéséhez szükséges ismeretek elsajátítása, valamint milyen feladatok elvégzésére képes. 4 A számkijelzők 7-szegmenses gázkisüléses lámpák. Az üzemmódok és a működéssel kapcsolatos információk külön-külön kivilágított rövidítésként jelennek meg. A KNS 80 fent látható ábrája a kijelző összes feliratát kivilágítva ábrázolja. A valóságban csak az aktuális feliratok világítanak. A fenti ábra alapján: KEZELőGOMBOK 1. Power ON/OFF ki-be kapcsoló, hangerőszabályzó. Kihúzva a VOR/LOC azonosítójele (Ident tone) lehallgatható. 2. Adatbeviteli gombok a VOR/LOC frekvencia, az útvonalpont (wpt) radiálja, valamint a távolság beállítására a DME automatikusan hangolódik a VOR frekvencia kiválasztásával. 3. VOR nyomógomb, melyet megnyomva a hagyományos VOR/DME üzemmódot kapjuk. A DME automatikusan hangolódik, a távolság, földfeletti sebesség, valamint az idő (TTS), mely a VORTAC állomásra való érkezés számított ideje stabil vétel esetén a kijelzőn láthatóvá válik. A CDI vagy HSI módszer a kiválasztott radiáltól való oldaleltérést hagyományos módon jelzi. (+- 10 NM teljes kitérés esetén.) A VOR gomb ismételt megnyomásával a VOR/PAR üzemmódot kapjuk. Ezen üzemmód működése a VOR/DME üzemmód működésével szinte teljesen azonos, azzal a különbséggel, hogy a CDI vagy HSI műszer most a kiválasztott radiáltól való eltérést NM-ben mutatja. (+- 5 NM teljes kitérés esetén.) A kitérés mértéke a VORTAC állomástól való távolságtól függetlenül állandó. A VOR gomb ismételt megnyomásával a VOR és a VOR/PAR üzemmódok váltakoznak. 4. Az RNAV nyomógomb, melyet megnyomva a hagyományos RNAV útvonal (RNAV/ENR) üzemmódot kapjuk. Az útvonalponttól való távolság, földfeletti sebesség, valamint az útvonalponthoz történő érkezésig szükséges idő (TTS) megjelenik a kijelzőn. A CDI a kiválasztott radiáltól való oldaleltérést mutatja. (+-5 NM teljes kitérés esetén.) Az RNAV nyomógomb ismételt megnyomásával az RNAV Approach (RNAV/APR), azaz területi navigációs megközelítés üzemmódot kapjuk. Az RNAV/APR megegyezik az RNAV/ENR-rel, kivételt képez a CDI vagy HSI műszer, mely az oldaleltérést NM-ben jelzi. (+-1,25 NM teljes kitérés esetén.) Mindkét üzemmód lehetővé teszi az állandó oldaltávolság tartását. Az RNAV nyomógomb "nyomkodásával" az RNAV/ENR és az RNAV/APR üzemmódok váltakoznak. 5. HOLD gomb egy alternatív nyomógomb. Benyomott helyzetben megtartja az éppen használatos DME frekvenciát (HLD) lehetővé téve a DME zavartalan használatát új VOR, ill. ILS frekvencia állítása esetén.
6. DSP gomb egy pillanat nyomógomb, mely kiválasztja a VOR/LOC frekvenciák tárolására szolgáló 4 adattároló rekesz közül a soronkövetkezőt. (WPT paraméterekkel, vagy azok nélkül.) Az adattárolók 1-től 4-ig, majd újból 1-től hívhatók le. 7. DATA gomb egy pillanat nyomógomb, mellyel a beállított adattároló rekesz tartal- 5-1 ma (1, 2, 3 vagy 4) - frekvenciája, útvonalpont radiálja vagy távolsága kijelezhető. A DATA gomb használható az adattárolóba történő adatbevitelkor, vagy a betöltött adatok ellenőrzésekor. 8. USE gomb egy pillanat nyomógomb, mely a navigáláshoz szükséges VOR/LOC frekvencia, és az útvonalpont (WPT) paraméterek kiválasztására szolgál. A USEgomb megnyomásával az éppen kijelzett adatok (DSP) áttevődnek gyakorlati felhasználásra (USE). Egy "waypoint" felhasználása előtt, annak adatai a DSP szerint kell, hogy kijelzésre kerüljenek, és csak ezután szabad a USE gomb megnyomásával felhasználni. Ez egy biztonsági eljárás, mely lehetővé teszi a frekvencia, ill. útvonalpont paraméterek tényleges felhasználás előtti ellenőrzését. A USE vagy DSP gombok megnyomásakor minden esetben a frekvencia (FRQ) jelenik meg. Ez egy biztonsági "tulajdonsága" a berendezésnek, mely a kiválasztott frekvencia használat előtti megjelenítését biztosítja. A DATA gomb megnyomásával a radiál (RAD) és a távolság (DST) szintén megjeleníthető. Kijelzők 9. A kiválasztott funkciók (VOR, VOR/FAR, RNV/ENR, RNV/APR, HLD, ILS) a kijelző bal alsó sarkában jelennek meg. 10. A távolság (NM), a földfeletti sebesség (KT), a földi állomás, vagy az útvonalpont fölé érkezés számított ideje (MIN) a kijelző bal felső sarkában jelennek meg. Amikor a DME jel - a földi állomás hibája vagy távolsága miatt - nem fogható, vagy ha a fedélzeti berendezés üzemképtelen, akkor a számok helyén szaggatott vonal jelenik meg. 11. Az adatbeviteli gombok segítségével kiválasztott értékek a készülék jobb felső sarkában jelennek meg. A VOR/LOC frekvencia (FRQ), az útvonalpont radiálja (RAD) és az útvonalpont távolsága (DST) a DATA gomb megnyomásával a kijelzésre kerülő adattároló "rekeszek" váltogathatók. (1-től 4-ig.) 12. A felhasználásra (USE) kiválasztott adattároló száma, valamint a kijelzésre (DSP) kiválasztott adattároló száma alul a jobb sarokban külön-külön 1-től 4-ig látható. Amikor a kiválasztott adattároló száma (DSP) nem azonos a használatban lévővel (USE), a DSP szám villog, figyelmeztetveezzel, hogy a kijelzett és a használatos adatok nem azonosak. 13. Yászló kijelzések (CDI vagy HSI műszereken) VOR vagy ILS üzemmódban: nem megfelelő VOR/LOC működés esetén a VOR/LOC yászlócska (blender) jelenik meg. Ilyenkor a kijelzéseket nem szabad figyelembe venni. A GS zászlócska a nem megfelelősiklópálya jel esetén jelenik meg. Nem megfelelő DME működés esetén a számok helyén szaggatott vonal jelenik meg. VOR/PAR üzemmódban: a CDI vagy HSI műszerek VOR/LOC zászlócska a VOR és/vagydme érvénytelen kijelzésére figyelmeztet. A távolság helyén szaggatott vonal látható. RNAV üzemmódban: A CDI vagy HSI műszerek zászlójelzései megegyeznek a VOR/PAR üzemmóddal. Szaggatott vonal a távolság helyén a DME és/vagy VOR üzemképtelenségére utal. 5-2 Ajánlott CDI műszerek KI 525 navigációs kijelző a KCS 55A irányrendszer része. Teljes képet biztosít a navigációs helyzetről VOR/DME/RNAV és ILS üzemmódokban. Az irányszöget jelző giroszkópot és a CDI műszert egyesíti. A KI 206 egy VOR/LOC/GS irányeltérés jelző, mely egyenletes eltérést érzékel VOR/DME, RNAV vagy ILS üzemmódokban. 6-1 RNAV áttekintése A területi navigáció (RNAV) egy olyan pontrólpontra történő navigációs módszer, mely a VOR/DME (VORTAC) állomások jelfedettségi zónáján belül alkalmazható, és az állomások
tényleges átrepülése nélkül is lehetőséget biztosít bármely útvonal lerepülésére. Ezt az útvonalat útvonalpontok (wazpoints) jelölik ki. Mit értünk útvonalpont (waypoint) alatt? Az útvonalpont egy VOR/DME állomás hatáskörén belül lévő, előre meghatározott földrajzi hely. Használható az útvonal meghatározására, és/vagy jelentőpontként. Az útvonalponot gyakran "fantom" állomásnak is nevezik, mivel ugyanazokat a navigációs információkat adja, mintha arra a pontra egy valóságos VOR/DME állomást telepítettek volna. Az útvonalpont a VOR/DME állomás egyik radiáljávalés az állomástól való távolságával határozható meg. Az alábbi útvonalpont (WPT) az ANX VORTAC (NAPOLEON) 255 fokos radiálján, attól 20 tengerimérföldre (NM) lett kijelölve. 6-2 RNAV geometriája Az útvonalpont radiál, távolság, valamint az oldaleltérések adatainak feldolgozását az RNAV számítóegység folyamatosan végzi. Az RNAV számítóegység működéséhez szükséges bemenő (input) adatok a következők: - útvonalpont radiál, (a VORTAC állomástól kiinduló radiál, mely keresztülmegy az útvonalponton); - az útvonalpont távolsága a VORTAC állomástól; - a repülőgép pillanatnyi radiálértéke a VORTAC állomáshoz viszonyítva (a VORTAC állomás melyik radiálján van a repülőgép); - a repülőgép pillanatnyi távolsága a VORTAC állomástól; - a kiválasztott (OBS) rep.irány (valóságos rep.irány, amit repülni akarunk), mely keresztülmegy az útvonalponton. 6-3 Távolság vagy szögszerinti oldaleltérés? A CDI vagy HSI műszereken jelzett távolság szerinti oldaleltérés (állandó műszerkitérést tartva) lehetővé teszi a kiválasztott radiállal történő párhuzamos repülést. RNAV/ENR üzemmódban a kijelzőműszeren 1 pont eltérés gyakorlatilag 1 NM oldaleltérést jelent a kurzustól. RNAV/APR üzemmódban az oldaleltérés pontonként 0,25 NM. VOR üzemmódban az RNAV számítóegység kikapcsol, így a kiválasztott kurzustól való oldaleltérés a hagyományos szögszerinti kijelzéssel történik. (1 pont 2 foknak felel meg.) VOR/PAR üzemmódban, ha az útvonalpont VOR/DME állomás helyén van kijelölve, az RNAV üzemmódhoz hasonlóan távolság szerinti oldaleltérés kerül kijelzésre. 6-4 Az RNAV számítóegység folyamatosan dolgozza fel ezeket az adatokat, hogy a repülőgép útvonalponttól való távolságát, és a kiválasztott repülési iránytól való oldaleltérést NM-ben jelezni tudja. (A hagyományos szögszerinti oldaleltérés helyett a távolság szerinti oldaleltérést számít.) 7-1 RNAV üzemmódban a földi VOR állomás jelei esetenként ingadoznak (scalloping), s ezért a repülési irányban kijelzett útvonalpont-távolságok váltakozhatnak. A "VOR-hullámosság" (scalloping) a VOR-jelek (radiálok) nem megfelelő, ill. torzult vételét jelenti, ami a radiálok tényleges iránytól való elhajlását eredményezi. A VOR-hullámosságot, ingadozásokat általában az épületekről, földfelszínről vagy más repülőgépről való jelvisszaverődés okozza. Ezek az eltérések vagy ingadozások okozzák a CDI műszer függőleges mutatójának az egyik oldalról a másik oldalra történő lassú vagy gyors elmozdulását. A VOR scalloping kialakulásában szerepet játszó tényezők: - A VORTAC-állomás hegyes terepre van telepítve, és - működés szempontjából - nem Doppler VOR; - A VORTAC-állomás körzetét hó borítja. 8 Pályairányú/Oldaleltérési hibák Az ábra az RNAV során előforduló pályairányú (along track), és oldaleltérési (crosstrack) hibákat
szemlélteti, hagyományos földi VORTAC állomások használata esetén. 10-1 A VOR/DME frekvenciák, valamint az útvonalpontok adatainak, akár repülés közbeni betáplálása sem okoz különösebb gondot, mint ahogy azt a későbbiekben látni fogjuk. A KNS-80-as használatának bemutatására készítettünk egy repülési tervet KANSAS CITY-ből MEMPHIS-be. A repülési irányt és az RNAV útvonalpontokat a térképre berajzoltuk. Az útvonalvázlat alatt található táblázat az egyes útvonalpontok adatait tartalmazza. Az ATC engedély értelmében a felszállás után 210 fokos irány, emelkedés 2500 ft.-ig MSL (QNH) magasságig, majd rárepülés az 1. számú útvonalpontra, onnét pedig MEMPHIS-re. 10-2 Példa, navigációra nem használható! Útvonalpont 1 (wpt 1) Frekvencia 114,0 ANX Radiál 255,0 Távolság 20 NM Útvonalpont 2 (wpt 2) Frekvencia 116,90 SGF Radiál 350,0 Távolság 40,0 NM Útvonalpont 3 (wpt 3) Frekvencia 116,90 SGF RAdiál 80 Távolság 39,0 NM Útvonalpont 4 (wpt 4) Frekvencia 114,50 ARG Radiál 280 Távolság 14,0 NM majd Memphis VORTAC 115,5 MEM 11 A berendezés bekapcsolása az ON-OFF gomb óramutató járásával megegyező irányú elforgatásával történik. Ez a kezelőgomb egyben egy kétállású nyomógomb kapcsoló is. Kihúzott helyzetben (OUT) lehetővé teszi a VOR/LOC azonosítójelek lehallgatását. Benyomott helyzetben (IN) az azonosítójelek hangját elnémítja. A készülék bekapcsolásakor az utolsó, a kikapcsolást megelőző navigációs adatok kerülnek kijelzésre. Az ábrán (1) látható, hogy előzőleg RNV/ENR üzemmódban, a 4-es számú útvonalpontra (WPT 4) az ILS frekvencia (109,90) volt állítva, a megközelítést és a leszállást végrehajtották, majd a készüléket kikapcsolták. A rendszer a kikapcsolást követően is megőrzi az összes adatot az útvonalpontra vonatkozóan. (Példánkban a 4. sz. útvonalpontra.) Mindezt a két belső telep teszi lehetővé, melyek cseréje a KNS 80-as műszerfalból történő kiemelése nélkül is végrehajtható (1. ábra). A telepek élettartama kb. 2 év. A telepek kimerülése esetén a KNS 80-as a bekapcsolást követően automatiusan a 110,00 frekvenciát jeleníti meg, használatos (USE) és kijelzett (DSP) útvonalpontként az 1-es számút, valamint a VOR üzemmódot. A DME helyén szaggatott vonalak jelennek meg az NM, KT és MIN betűrövidítések felett. A berendezés tulajdonképpen üzemképes, programozható, de a hálózati tápfeszültség kikapcsolása esetén (2. ábra) a memóriaegység nem működik. (A betáplált adatok törlődnek a kikapcsolást követően.) 12-1 Az 1-es számú útvonalpont adatainak betáplálása a DSP gomb megnyomásával kezdődik. A DSP betűrövidítés felett az "1" számnak kell megjelenni. Ha a DSP "ablakban a "2" szám jelenik meg, akkor a DSP gombot háromszor egymás után megnyomva állítható be az "1" a váltási sorrendnek megfelelően. (2-3-4-1) Az USE kijelzés felett a "4" található, (a 4-es számú útvonalpont a használatos) a DSP felett pedig az "1". (A kijelzett útvonalpont az 1-es számú.) A régi "1" útvonalpontont frekvenciája (113,60) - mely mindaddig a memóriában marad, míg azt meg nem vátoztatjuk - kijelzésre kerül, a DME mezőben az NM, KT, MIN kijelzések felett számok helyett szaggatott vonalak láthatók, utalva arra, hogy nincs értékelhető DME jel. (A repülőgép nincs a földi DME jelfedettségi zónájában, vagy egyéb meghibásodás történt). A DSP feletti "1" villogni fog, mivel a használatos (USE) és a kijelzett (DSP) útvonalpontok nem azonosak. 12-3 Figyelmeztetés: duplikált, egyidőben üzemeltetett KNS 80-as berendezés kölcsönösen zavarhatja egymást abban az esetben, ha a beállított navigációs frekvenciák közötti különbség 5,3 MHZ (pl. egyik berendezésen 108,00 MHZ van beállítva, a másik berendezésen pedig 113,30 MHZ). Az ilyen
esetekben fellépő káros interferenciák meggátolják a hasznos jelek feldolgozását, a föld-levegő navigációs kapcsolat (lock on) megszűnik, a kijelzőn megjelennek a zavart jelző "zászlócskák" (blenker). Ilyen esetben valamelyik berendezést ki kell kapcsolni, vagy más frekvenciára kell állítani az 5.3 MHZ-es különbség elkerülése végett. 13-1 Az 1-es számú útvonalpont radiál (255,0) bevitele a DATA gomb megnyomásával kezdődik. A megnyomást követően az előzőleg kiválasztott 1-es számú útvonalpont radiálja jelenik meg a RAD kijelzés felett. Az adatbeviteli gombok segítségével állítsuk be a kívánt radiált (255,0). A külső gomb segítségével a 10-es és a 100-as értékek, a belsőgomb benyomott (IN) helyzetében az 1-es, kihúzott (OUT) helyzetében a 0,1-es értékek állíthatók. 13-2 Az 1-es számú útvonalpont távolságának (20 NM) bevitele a DATA gomb ismételt megnzomásával kezdődik. A megnyomást követően az előző 1-es számú útvonalpont távolsága jelenik meg a DST kijelzés kíséretében. Az adatbeviteli gombok segítségével be kell állítani az 1-es számú útvonalpont távolságát (20 NM). A külső gomb segítségével a 10-es a belsőgomb benzomott (IN) helyzetében az 1, kihúzott (OUT) helyzetében a 0,1 mérföldes (NM) értékek állíthatók. Megjegyzés: Azadatbevitel folyamán a DSP felett az 1-es szám állandóan villogni fog. A villogás csak akkor szűnik meg, mikor a kijelzett (DSP) útvonalpont száma, valamint a használatos (USE) útvonalpont száma megegyezik. A készülék ezen tulajdonsága a repülésbiztonságot növeli. Ezzel az 1-es számú útvonalpont adatainak a bevitele befejeződött. 14-1 A DSP nyomógomb megnyomásával állítsuk be a "2" számot a DSP kijelzés fölé. Az előzőleg kiválasztott 2-es számú útvonalpont frekvenciája az FRQ kijelzéssel együtt automatikusan megjelenik. A többi kijelzés változatlan marad. 14-2 A 2-es számú útvonalpont frekvenciájának bevitele (116,90) az adatbeviteli gombok segítségével az előzőekben megismert módon történik. A beírást követően az FRQ kijelzés fölött a bevitt frekvencia látható. 14-3 A 2-es számú útvonalpont radiáljának beviteléhez (350,0) először nyomjuk meg a DATA gombot. Az előzőleg kiválasztott 2-es számú útvonalpont radiálja a RAD kijelzés kíséretében, az felett megjelenik. A 2-es számú útvonalpont radiáljának beállítása az adatbeviteli gombok segítségével történik. 15-1 A 2-es számú útvonalpont távolságának (40,0NM) bevitele a DATA gomb ismételtmegnyomásával kezdődik. A DST kijelzés kíséretében megjelenik az előző -es számú útvonalpont távolsága. Az adatbeviteli gombok segítségével állítsuk be az új 2-es számú útvonalpont távolságát (40,0 NM). Ezzel a 2-es számú útvonalpont összes adatának bevitele megtörtént. Ugyanezt az eljárást követve mind a 4 útvonalpont adatainak bevitele és tárolása elvégezhető. Emlékeztetőül: bármely RNAV útvonalpont adatai ellenőrizhetők, megváltoztathatók, vagz tetszőleges sorrendben megjeleníthetők a DSP és a DATA gombok segítségével. A megjelenített adatok az adatbeviteli gombok segítségével megváltoztathatóak. 15-2 elszállás előtt győződjünk meg arról, hogy az RNV/ENR üzemmód az aktív, (a kijelzőn RNV és ENR rövidítés látható) majda DSP gomb megnyomásával helyezzük az "1"-es számú útvonalpontot DSP pozícióba (válasszuk ki az 1-es számú útvonalpontot). A kiválasztott í-es számú útvonalpont frekvenciája automatiusan megjelenik. Ilyenkor a DATA gomb megnyomásával ellenőrizhetők a radiál és a távolság értékek. ( A DATA gomb többszöri megnyomásával a programozási sorrendnek megfelelően ellenőrizhető a többi radiál, ill. DME távolság érték is). Ezt követően az USE gomb
megnyomásával helyezzük az "1"-es számú útvonalpontot használatos (USE) pozícióba. (Az 1-es megjelenik az USE kijelzés felett.) A DSP kijelzés felett az 1-es számjegy villogása megszűnik, jelezve ezzel, hogy a kijelzett (DSP), valamint a használatos (USE) adatok azonosak. A felszállást követően, miután a repülőgép elérte a földi DME állomás vételéhez szükséges rálátási magasságot, a DME jel stabillá válik (lock-on). A szaggatott vonalak, melyek a berendezés távolság kijelzőjén láthatók voltak eltűnnek, és helyükre az 1-es számú útvonalpont adatai kerülnek (NM, KT, MIN). 16-1 A CDI vagz HSI műszerek "zászlócskái" minaddig fent lesznek, míg a VOR és DME jelek együttesen stabillá nem válnak. A kijelzett földfeletti sebesség (KT) és a pontra azámított repülési idő (MIN) mindaddig nem tekinthető pontosnak, míg a repülőgép direct rá (TO), vagy elrepülést (FROM) nem hajt végre a VORTAC állomásra, vagy az útvonalpontra (WPT). Megállapítottuk, hogy az 1-es számú útvonalpontra a repülési irány 112 fok, ezért a CDI, vagy HSI múszeren beállítjuk a 112-es radiált, a mutatót középre tesszük, majd azt középen tartva repülünk. Mikor már stabilan repülünk az 1-es számú útvonalpontra vezető kurzuson, a földfeletti sebesség (KT), valamint a pontra számított repülési idő (MIN) pontossá válik. Ekkor a KI/BE (ON/OFF) kapcsoló és hangerőszabályzó kihúzott (OUT) helyzetében ellenőrizhető (lehallgatható) a VORTAC állomás azonosító jele. Az azonosítás után a gomb benyomásával (IN) az azonosító hang megszűnik. A DME azonosítás szintén lehetséges, ha az a repülőgép audió rendszerével összeköttetésben van. 16-2 Az ábrának (12) megfelelően a repülőgép épp az 1-es számú útvonalpontot repüli át. A CDI vagy HSI műszer TO/FROM indikátora "FROM"-ra vált, a függőleges mutató stabil marad. Ha a rendszerhez robotpilóta is csatlakoztatva van, az átrepülés "simán" történik, nincs belengés. Az 1-es számú útvonalpontot elhagyva az útvonal 132 fokon folytatódik Memphisig. A CDI vagy HSI műszer OBS gombja segítségével a 132-es radiál kiválasztható, a függőleges mutatót középen tartva az 1-es számú útvonalponttól a kirepülés folytatható. 17-1 Az 1-es számú útvonalponttól 30 NM távolságra áttérünk a 2-es számú útvonalpontra. A DSP nyomógomb megnyomásával a "DSP" kijelzés felett a 2-es számú útvonalpont frekvenciája látható. A DME kijelzések (NM, KT, MIN) nem változnak, mivel az 1-es számú útvonalpont adatai a használatosak (USE). A DATA gomb ismételt megnyomásával a 2-es számú útvonalpont radiál és távolság adatai ellenőrizhetők. Ha minden rendben van, a USE gomb megnyomását követően a 2-es számú útvonalpont a "DSP" felett a 2-es villogása pedig megszűnik. A 2-es számú útvonalpont frekvenciája (116,90) automatikusan megjelenik a frkvenciakijelzőn. ("FRQ" felett) Miután a VOR/DME vevő az új VORTAC frekvenciára ráhangolódik, a 2-es számú útvonalpont válik használatossá (USE). A kijelzőn a 2-es számú útvonalponttól való távolság (NM), földfeletti sebesség (KT), és az állomáshoz való érkezésig szükséges idő olvasható le. A CDI vagy HSI műszer TO/FROM indikátora "TO"-ra vált, és az útvonal egyenesen folytatható a 2-es számú útvonalpontig. 17-2 A 2-es számú útvonalponthoz közeledve saját elhatározásra, vagy a légiforgalmi irányítás utasítására rárepülhetünk direct módon Springfield VORTAC-ra. Mivel a 116,90 SGF-et (2-es számú útvonalpont frekvenciája) már előzetesen betápláltuk, így csak a VOR gombot kell megnyomni. Figyelmeztetés: VORTAC állomásra történő rá-, vagy elrepülés esetén a VOR, vagy a VOR/PAR üzemmód használata ajánlott. 18-1 A KNS-80-as kijelzőjén az RNN/ENR kijelzés megjelenik. A DME távolság 42.0 NM-re változik (az útvonalpont helyett most a VORTAC állomás távolsága kerül kijelzésre). A földfeletti sebesség
(KT), és az állomás fölé érkezés számított repülési ideje (MIN) szintén megváltozik. A CDI vagy HSI műszer mutatójának középen tartásával az SGF VORTAC-ra való közvetlen rárepülés végrehajtható. A CDI hagyományos szögszerinti oldaleltérést fog mutatni. (Teljes kitérés esetén +- 10 fok.) 18-2 A VOR gomb ismételt megnyomásával a berendezés áttér VOR/PAR üzemmódba, a CDI vagy HSI műszer távolság szerinti oldaleltérést mutat, teljes kitérés esetén +-5 NM (az RNV/ENR üzemmódhoz hasonlóan). Ezzel lehetőségünk van pontosan a kurzuson maradni, az állomásra rárepülni, vagy max. 5 NM távolságra a kurzussal párhuzamosan repülni. 18-3 Amennyiben úgy határounk, hogy leszállunk Spingfield Municipalon, de szeretnénk megtartani a DME távolságot, akkor a HOLD gombot kell megnyomnunk. Az ILS frekvencia (109,90) az adatbeviteli gombok segítségével beállítható és ellenőrizhető. A HLD kijelzés megjelenik. A kijelzett távolság ilyenkor VORTAC állomásra vonatkozik, és a repülőgép pillanatnyi helyzetének megfelelően folyamatosan változik. A VOR/PAR funkció kijelzése megmarad az aktív ILS funkció esetében is. A földi ILS berendezések vételkörzetébe érve az eltérés a CDI vagy HSI műszereken leolvasható. Ha most újra a 116,90-et állítjuk be, akkor az ILS kijelzés eltűnik, és a berendezés visszaáll VOR/PAR üzemmódra. 19-1 A HLD kijelzés szintén eltűnik, mivel a VOR és DME frekvencia újra azonos. A DME HOLD nyomógomb benyomott állapotban marad. (Ez egy kétállású nyomógomb.) A HOLD gomb benyomott helyzetben "ARM", azaz kapcsolt helyzeti funkciót teljesít (mint egy riasztó üzemel). A HLD kijelzés minden esetben megjelenik, ha a VOR/ILS és a DME frekvencia különbözik egymástól. Ha véletlenül a HOLD funkciót RNAV üzemmódban próbálnánk kihasználni, akkor amint a frekvencia megváltozik, a HLD felirat megjelenik, a DME kijelzőn (NM, KT, MIN) szaggatott vonalak láthatók, a CDI vagy HSI műszereken pedig az üyemzavart jelző zászlócskák jelennek meg a nem megfelelő RNAV jelre utalva. A HOLD funkció VOR/PAR üzemmódban való használata (hacsak nem ILS frekvenciát állítunk) a CDI, ill. HSI műszerek zászlócskáinak a megjelenését eredményezi, a DME érték pedig a földi VORTAC állomásra fog vonatkozni. 19-2 Az eddigiekben foglalkoztunk a KNS 80-as összes üzemmódjával és működésével, kivéve az RNAV megközelítést (RNAV/APR). Az RNAV=APR üzemmód segítségével kijelölhető a leszállópálya helye (a pálya végén kijelölünk egy útvonalpontot) egy megközelítés kapcsán. Az RNV/ENR üzemmódból az RNAV gomb megnyomásával az RNV/APR üzemmód azonnal aktivizálható. Az RNV/APR üzemmódban az oldaleltérés mértéke a CDI műszer mutatójának teljes kitérése esetén +-1,25 NM, azaz pontonként 0,25 NM. Minden más viszonylatban az RNV/APR üzemmód tökéletesen megegyezik az RNV/ENR üzemmóddal.