A települési szilárd hulladéklerakókban keletkező bomlási hő kinyerésének- és hasznosításának vizsgálata Introduction of Selective Waste Collection and Recycling in the Area of Beregovo (HUSKROUA/1001/011) - Zárókonferencia, 2015. december 17. Magyar Tamás, PhD hallgató Dr. Faitli József, egyetemi docens Miskolci Egyetem, Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet
A települési szilárd hulladékok (TSZH) jelenlegi helyzetének áttekintése 1,3 Mrd tonna TSZH/év (2012) 2,2 Mrd tonna TSZH/év (előrejelzés 2025-re). 1,2 kg/fő/nap TSZH (2012) 1,42 kg/fő/nap (előrejelzés 2025-re). A begyűjtött TSZH közel 95 %-a kerül deponálásra (KURNIAWAN ET AL., 2006). 1. ábra: A TSZH ártalmatlanítási lehetőségeinek aránya világviszonylatban (WORLD BANK, 2012). 2
Települési szilárd hulladékokban lejátszódó bomlási folyamatok A lebomlási folyamatok eredményeként keletkező úgynevezett melléktermékek : Csurgalékvíz Biogáz Hő 2. ábra: Hő- és gázképződés egy TSZH lerakóban (C.J.R. COCCIA ET AL., 2013). 3. ábra: Hőképződés az idő függvényében (J.L. HANSON ET AL., 2013). 3
Vizsgálati helyszín bemutatása (gyáli regionális hulladéklerakó) Az.A.S.A. Magyarország Kft. telephelye Gyálon található. A lerakóban megközelítőleg 200 000 tonna kevert TSZH kerül deponálásra évente. A lerakó 5 ütemre osztható fel, jelenleg a beérkező TSZH-ot az 5. ütemben deponálják. Ütem azonosító Befogadó kapacitás [m 3 ] Lerakás időtartama 1. 377.596 1999 2. 426.322 2003 3. 593.059 2006 4. 400.000 2009 5. 423.900 2012-1. táblázat: Az egyes ütemekhez tartozó kapacitások és a deponálás időtartama. 4. ábra: A gyáli regionális hulladéklerakó látképe. 4
Mekkora energiát lehet kinyerni? (természettudományos megközelítés) YOUNG, 1992-es tanulmánya szerint az energiaképződésre vonatkozó képlet az alábbi formában írható fel: c hulladék T hulladék T környezet E n Δt i1 i c w M(t) i 5. ábra: A hőképződés természettudományos megközelítése (YOUNG, 1992). Ahol: E: Hőképződés [MJ/m 3 ] Δt i : hőmérsékletkülönbség [K] c w : hulladék hőkapacitása [MJ/m 3 K] M(t) i : a felszabaduló energia azon hányada, amely a lerakó fűtésére fordítódik Megállapítás: A természettudományos megközelítés szerint a lebomlás következtében energia keletkezik, amely az anyag felmelegedését, - így a belső energia növekedését - eredményezi. 5
Települési szilárd hulladékok hőtani paramétereinek vizsgálata A berendezés segítségével mért és számított paraméterek: Fizikai (minta tömege, térfogata, nedvességtartalom, halmazsűrűség, száraz tömeg és térfogat, folyadék-, szilárd-, és gáz fázisok térfogatarányai) Hőtani (hővezetési tényező, fajhő, hődiffuzivitás) Hőmérsékletmérő szenzorok Hőáramsűrűség mérő szenzorok 6. ábra: A TSZH-ok hőtani paramétereinek mérésére kifejlesztett mérőberendezés. 6
Hőmérséklet monitoring rendszer A monitoring rendszer kiépítésének első lépéseként 10 fúrási pontot jelöltünk ki a depónia első 4 ütemében, amelyekben a hőmérséklet 16 méteres mélységig hosszútávon vizsgálható (1 méteres osztásközzel). A hőmérsékletérzékelő szenzorok elhelyezése a depótestet alkotó agresszív közegben nagy kihívást jelentett. Számos tényező mérlegelése után úgy döntöttünk, hogy KPE csőből védőburkolatot kell a depótestbe fúrt lyukba helyezni, amelybe a hőmérő szondák leengedhetők. Ütem azonosító Hőmérséklet-monitoring kutak száma Hulladék kora 1. 2 12-16 2. 3 9-12 3. 2 6-9 4. 3 0-6 2. táblázat: A kiépített hőmérséklet-monitoring kutak száma és hulladék kora az egyes ütemekre vonatkozóan. 7. ábra: Furatok készítése a depóniában. 7
19.06.2013 01.07.2013 01.08.2013 01.09.2013 01.10.2013 01.11.2013 01.12.2013 01.01.2014 01.02.2014 01.03.2014 01.04.2014 01.05.2014 01.06.2014 01.07.2014 01.08.2014 01.09.2014 01.10.2014 01.11.2014 Temperature, T [ C] Hőmérséklet monitoring eredmények (idősebb hulladék esetében) 60 50 40 Legend 15 m ( T = 55,5 C) 14 m ( T = 54,6 C) 13 m ( T = 55,1 C) 30 12 m ( T = 53,4 C) 11 m ( T = 52,2 C) 10 m ( T = 51,2 C) 9 m ( T = 49,3 C) 8 m ( T = 47,6 C) 20 10 0 Illesztés egyenlete: Y = -A x + B 7 m ( T = 45,3 C) 6 m ( T = 43,9 C) Ambient ( T = 14,5 C) Fitted straight line (15 m) Fitted straight line (11 m) Fitted straight line (6 m) Azonosító: II. ütem Hulladék kora: 9-12 év Lebomlási fázis: anaerób Hőmérséklet trend: állandósult állapot Illesztés: lineáris -10 Date 8. ábra: Hőmérséklet monitoring eredmények a II/2-es kút esetében. 8
19.06.2013 01.07.2013 01.08.2013 01.09.2013 01.10.2013 01.11.2013 01.12.2013 01.01.2014 01.02.2014 01.03.2014 01.04.2014 01.05.2014 01.06.2014 01.07.2014 17.07.2014 Temperature, T [ C] Hőmérséklet monitoring eredmények (viszonylag friss hulladék esetében) 70 60 50 40 30 20 10 0 Azonosító: IV. ütem Hulladék kora: 0-6 év Lebomlási fázis: aerob és anaerob is (mélység függő) Hőmérséklet trend: felmelegedési szakasz Illesztés: exponenciális Legend 15 m ( T = 55,9 C) 14 m ( T = 55,7 C) 13 m ( T = 53,7 C) 12 m ( T = 52,7 C) 11 m ( T = 53,1 C) 10 m ( T = 52,1 C) 9 m ( T = 50,9 C) 8 m ( T = 50,5 C) 7 m ( T = 49,8 C) 6 m ( T = 49,4 C) Ambient ( T = 13,8 C) Fitted exponential curve (15 m) Fitted exponential curve (11 m) Fitted exponential curve (6 m) Illesztés egyenlete: Y = T (1 - A EXP (-B x)) -10 Date 9. ábra: Hőmérséklet monitoring eredmények a IV/3-as kút esetében. 9
Hőcserélő rendszer ismertetése Hőhasznosító körök Hőkinyerő körök 10. ábra: A hőcserélő rendszer elemei. 10
Hőcserélő rendszer elemei Hőkinyerő körök Slinky (hurkos) Piskóta 11. ábra: A hőkinyerő körök (vízszintes: balra; függőleges: jobbra). 11
Hőcserélő rendszer elemei Hőhasznosító körök Csurgalékvíz-gyűjtő medence Üvegház 12. ábra: A hőhasznosító körök (csurgalékvíz-gyűjtő medence: balra; üvegház: jobbra). 12
Hőkinyerési- és hasznosítási eredmények Hőhasznosító körök Hőkinyerő körök 13. ábra: Működtetett körök: Függőleges kör (hőkinyerő) Csurgalékvíz-gyűjtő medence (hőhasznosító). 13
Hőmérő szenzorok elhelyezkedése ( A és B jelű függőleges kutak esetében) λ wood waste = 0,14 W/mK λ concrete = 1,09 W/mK 14. ábra: A hőmérő szenzorok elhelyezkedése függőleges hőcserélő körben ( A és B kutak esetében). 14
21.08.14. 22.08.14. 23.08.14. 24.08.14. 25.08.14. 26.08.14. 27.08.14. 28.08.14. 29.08.14. 30.08.14. 31.08.14. 01.09.14. 02.09.14. 03.09.14. 04.09.14. 05.09.14. 06.09.14. 07.09.14. 08.09.14. 09.09.14. Temperature, T [ C] Heat power, q [W] Hőkinyerés ( A jelű függőleges kút esetében) 60 55 50 45 40 Measured temperatures and produced heat power of the vertical heat exchanger well (A) from 21.08.2014 to 09.09.2014 Legend A1 A2 A3 A4 A6 A7 A8 A9 A10 Heat power 10000 9000 8000 7000 6000 35 5000 30 4000 25 3000 20 15 Átlagos hőáram (q A ) = 1152 W Kinyert hőenergia: 0,63 GJ 2000 1000 10 0 Date 15. ábra: Hőkinyerés az A jelű függőleges kút esetében. 15
21.08.14. 22.08.14. 23.08.14. 24.08.14. 25.08.14. 26.08.14. 27.08.14. 28.08.14. 29.08.14. 30.08.14. 31.08.14. 01.09.14. 02.09.14. 03.09.14. 04.09.14. 05.09.14. 06.09.14. 07.09.14. 08.09.14. 09.09.14. Temperature, T [ C] Heat power, q [W] Hőkinyerés ( B jelű függőleges kút esetében) 60 55 50 45 40 Measured temperatures and produced heat power of the vertical heat exchanger well (B) from 21.08.2014 to 09.09.2014 Legend B1 B2 B3 B4 B5 B6 B7 B8 B9 B10 Heat power 10000 9000 8000 7000 6000 35 5000 30 4000 25 3000 20 15 Átlagos hőáram (q B ) = 770 W Kinyert hőenergia: 0,42 GJ 2000 1000 10 0 Date 16. ábra: Hőkinyerés az B jelű függőleges kút esetében. 16
A csőhéj modell hőfejlődés figyelembe vételével A hővezetés differenciál egyenlete (belső energia mérlegegyenlete): q dq dτ λ A A hővezetés differenciál egyenletének megoldása hengerszimmetrikus, időben állandó hőáram esetében: q 2 π λ h rn ln r 1 t n dt dr t Azonban a vizsgált hengeren belül folyamatos hőfejlődés van: 1 17. ábra: A csőhéj modell. q x p 2 2 r r πh n A fentiek alapján a hőáram- és hőmérséklet-eloszlás: q x 2 π λ Δt rx Δr ln r x x h x Δt x q x rx Δr ln r x 2 π λ h 17
Konklúziók Lebomlás fajlagos hőteljesítménye: 0,53 W/m 3 Lebomlás effektív fajlagos hőteljesítménye (= kinyerhető): 0,18 W/m 3 1 éven keresztül 0,18 W/m 3 fajlagos hőteljesítménnyel kinyerhető hőenergia mennyisége: 5,67 MJ Henger paraméterei: Henger magassága: 16 m Iterálással meghatározott sugár: 6 m Henger térfogata: 1809 m 3 18
Köszönetnyilvánítás A Depóniahő-hasznosítási technológia kidolgozása (KMR_12-1-2012-0128) megnevezésű projekt a Magyar Kormány támogatásával, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kezelésében, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap finanszírozásával valósul meg. 19
Köszönöm a figyelmet! 20