A klímaváltozás hatása a madarakra Csörgő Tibor ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék Szent László Gimnázium 2011. október 27.
Lehetséges változások (Lokális) kihalás Fenotípusos plaszticitás Biometria Az elterjedési terület megváltozása Hibridizáció Vonulás időzítése 1882-2009 Evolúciós változások Populáció mérete Túlélési ráta Fészekaljak száma, mérete Fészkelés időzítése
(Paleocene-Eocene Thermal Maximum és korunk klímaváltása)
Klímaváltozás hatása a baglyok színére Az északon élő macskabaglyok között régebben elterjedtebb volt a szürke színváltozat. A hótakaró egyre vékonyabb, a barna változat túlélése nő, így az arányuk is egyre nagyobb a populációban (Karell et al 2011)..
Kárpát-medencében izolált populációk Az északi területeken vagy nem él a faj, vagy az ottani populációk nem vonulnak át a területen Hosszútávú vonuló Cserregő nádiposzáta Acrocephalus scirpaceus Középtávú vonuló Csilpcsalpfüzike Phylloscopus collybita Rövidtávú vonuló Fülemülesitke Acrocephalus melanopogon
Átvonuló fajok Hosszútávú vonulók Foltos nádiposzáta Acrocephalus schoenobaenus Sisegő füzike Phylloscopus sibilatrix Fitisz füzike Phylloscopus trochilus Kerti poszáta Sylvia borin Fülemüle Luscinia megarhynchos Nagy fülemüle Luscinia luscinia Énekes nádiposzáta Acrocephalus palustris Tövisszúró gébics Lanius collurio Középtávú vonuló Barátposzáta Sylvia atricapilla
Szárnyhossz (mm) Szárnyhossz (mm) Szárnyhossz 1. A kárpát-medencei izolált populációknál nincs változás Cserregő nádiposzáta, fülemülesitke, csilpcsalpfüzike 66 66 64 64 62 62 60 60 58 58 56 56 öreg 1984 1990 1996 2002 2008 Év 1984 1990 1996 2002 2008 Évek fiatal
Szárnyhossz (mm) Szárnyhossz (mm) Szárnyhossz 2. Az északi eredetű fajok szárnyhossza átlagosan nőtt Kerti poszáta, foltos nádiposzáta, fitiszfüzike, sisegő füzike 80 80 75 75 70 70 65 65 öreg 1984 1990 1996 2002 2008 Év 1984 1990 1996 2002 2008 Évek fiatal
Szárnyhossz (mm) Szárnyhossz (mm) Szárnyhossz 3. Az északnyugati eredetű fajok szárnyhossza átlagosan nőtt Tövisszúró gébics, nagy fülemüle, fülemüle, barátposzáta, énekes nádiposzáta 95 90 95 90 85 80 75 70 85 80 75 70 öreg 1984 1990 1996 2002 2008 Év 1984 1990 1996 2002 2008 Év fiatal
Testtömeg (g) Testtömeg (g) Testtömeg 1. A kárpát-medencei izolált populációknál nincs változás Cserregő nádiposzáta, fülemülesitke, csilpcsalpfüzike 16 16 14 14 12 12 10 10 8 8 6 6 4 4 öreg 1984 1990 1996 2002 2008 Év 1984 1990 1996 2002 2008 Év fiatal
Testtömeg(g) Testtömeg (g) Testtömeg 2. Az északi eredetű fajok testtömege átlagosan csökkent Kerti poszáta, foltos nádiposzáta, fitiszfüzike, sisegő füzike 20 20 15 15 10 10 öreg 1984 1990 1996 2002 2008 Év 1984 1990 1996 2002 2008 Év fiatal
Testtömeg (g) Testömeg (g) Testtömeg 3. Az északnyugati eredetű fajok testtömege átlagosan csökkent Tövisszúró gébics, nagy fülemüle, fülemüle, barátposzáta, énekes nádiposzáta 30 30 25 25 20 20 15 15 öreg 1984 1990 1996 2002 2008 Év 1984 1990 1996 2002 2008 Év fiatal
Átlagos raktározott zsírmennyiség (g) Átlagos raktározott zsírmennyiség (g) Barátposzáta nullás testtömegre korrigált zsír átlagos tömegének változása az évek során 2.0 Ősz öreg 2.0 Ősz fiatal 1.5 1.5 1.0 1.0 0.5 m=-0,03, p=0,006 m=-0,03, p<0,0001 0.5 m=0,04, p<0,0001 m=0,035, p<0,0001 1984 1990 1996 2002 2008 1984 1990 1996 2002 2008 Év Év
Következtetések A különböző északi eredetű fajok átvonuló állományainak részesedése nőtt a befogott madarak között. - az északi populáció madarainak szárnyhossza átlagosan nagyobb a hosszabb vonulási út miatt Nőtt a rövidebb szárnyúakra a szelekciós nyomás - Szahara növekedése, - élőhely romlásból következő táplálékhiány Mivel érkezésükig hosszabb utat tesznek meg, átlagos testtömegük kisebb Vegetációs periódus korábbi befejezése miatt csökken a táplálék mennyisége
folyamatos Expanzió 1. gyors (tömeges, erős kompetitor, kiszoríthatja a hasonló igényű, rokon fajt) balkáni gerle balkáni fakopáncs lassú (ritka, hatásuk nem jelentős) kis héja halvány geze berki poszáta
Észak-Afrikából Rezidensből obligát középtávú vonuló Csicsörke
Jégmentes területek az utolsó glaciálisban (A) és a rövidtávú vonulók telelő területei (B) A B
Tengelic visszafogások
Zöldike visszafogások
Erdei pinty visszafogások
Expanzió 2. rendszertelen - pl. hantmadarak (véletlenek, pl. tavaszi erős meleg font sodorja őket északra, sokszor csak hímek (citrombillegető) jelennek meg Pásztorgém, csicsörke sikertörténete
A csilpcsalpfüzike és a berki poszáta elterjedési határának jósolt változása (2100)
Hibridizáció Franciaországban a kerti geze átlagos szárnyhossza csökkent az ok a hibridizáció a terjeszkedő déli gezével (Faivre et al. 1999).
Életciklus változása a felmelegedés hatására
Vonulási hullámok
Változások a tavaszi vonulás időzítésében (25 év alatt) Fajok napok Cserregő nádiposzáta -9 Csilpcsalpfüzike -4 Fülemülesitke -10 Foltos nádiposzáta -16 Sisegő füzike -13 Fitiszfüzike n.a. Kerti poszáta -6,5 Énekes nádiposzáta 8 Tövisszúró gébics -14 Fülemüle -8 Nagy fülemüle n.a. Barátposzáta 0
Év napja Kerti poszáta, tavasz Kvantilis regresszió 170 160 150 140 130 120 110 Madarak %-a Eltolódás (nap) 10% -8 25% -8 50% -6,5 75% -7,5 90% 2 1984 1988 1992 1996 2000 2004 Évek
Változások az őszi vonulás időzítésében (1984-2008) Fajok öregek napo) fiatalok napok Cserregő nádiposzáta 9 7 Csilpcsalpfüzike 12,5 25 Fülemülesitke 0 0 Foltos nádiposzáta 19 21 Sisegő füzike 0 8,5 Fitiszfüzike 12 25 Kerti poszáta 0 13 Énekes nádiposzáta 6 11 Tövisszúró gébics 0-9 Fülemüle n.a. 10 Nagy fülemüle n.a. 0 Barátposzáta 14 12
Év napja Év napja Barátposzáta, ősz fiatalok Kvantilis regresszió 300 300 250 250 200 200 1984 1987 1990 1993 1996 1999 2002 2005 Év 1984 1987 1990 1993 1996 1999 2002 2005 Év
A barátposzáta tavaszi vonulás időzítésének változása Helyszín Időszak Első érkezés Éves átlag Nagy-Britannia (Jenkins - Watson 2000) 1974-1984 -7 0,64 Litvánia (Zalakevicius et al. 2006) 1971-2004 -10 0,42 Lengyelország (Tryjanowski et al. 2002) 1968-1996 -9 0,31 Eltolódás Svédország (Lundberg - Edholm 1982) 1965-1979 -5 0,33 Svédország (Stervander et al. 2005) 1957-2002 -11 0,24 Németország (Hüppop - Hüppop 2003) 1960-2000 -11 0,27 Kvantilis regresszió 5% 50% 95% Finnország (Vähätalo et al. 2004) 1970-1999 -14-10 -12 0,33 Dánia (Tøttrup et al. 2006) 1976-1997 -5-8 0 0,36
Átlagos befogási és visszafogási gyakoriság (csilpcsalpfüzike)
Első és utolsó megfogások (csilpcsalpfüke)
A csilpcsalpfüzike tavaszi (a) és őszi (b) vonulási csúcsai az év függvényében
A hímek (a) és a tojók (b) tavaszi vonulási csúcsa a márciusi átlagos minimum hőmérséklet függvényében hímek tojók
A hímek és a tojók tavaszi vonulási csúcsainak különbsége az átlagos márciusi minimum hőmérséklet függvényében (a) A fiatal hímek és fiatal tojók őszi vonulási csúcsainak különbsége a szeptemberi átlagos minimum hőmérséklet függvényében
Rezidensek - csökken a téli mortalitás - növekszik a produktivitás - nő a populáció egyedszáma Klímaváltozás hatásai 1. Részleges vonulók - nő az állandó egyedek aránya a populációban - néhány generáció alatt teljesen állandóvá válhat Rövid és középtávú vonulók - csökken a vonulási távolság, egészen a populáció állandóvá válásáig
Klímaváltozás hatásai 2. Hosszútávú vonulók - változik a vonulás időzítése: tavasszal korábbra, ősszel későbbre tolódik - csökken a populációk egyedszáma okok: - szárazabbá válnak a telelő területek - csökken a vonulás során használt pihenő területek mérete és minősége - csökken és fragmentálódik a fészkelő terület - eltolódik a vegetáció fejlődése és táplálékbázis optimális ideje - növekszik a kompetíció a rezidensekkel és korábban érkezőkkel
Közegészségügyi hatások Nyugat-nílusi láz Fogékonyság: Kevés adat: pl. héja és a karvaly fokozottan érzékeny (indikátor faj: pl. solymász-madarak) Állandó endémiás fertőzési gócok Európában? Növendék fehér gólyák fertőződése Európában! Kórokozó Vektor Gazda megfelelő közös élőhely klimatikus viszonyok! megfelelő fajok interakciója szúnyog madár ciklus (Culex spp.) Usutu vírus Dél-Afrika Európa: 2001-től Bécs Ausztria 2005-től Budapest 2006-ban Zürich és Észak-Olaszország
Madár influenza Orthomyxovírus A, (állati-emberi világjárvány) B, C (csak emberi, lokális ill. egyedi) hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N) Baromfipestis Influenza (1927 Doyle) LPAI HPAI (házi baromfi) (magas-alacsony patogenitás) H5, H7 magas patogenitás Vadmadarak - természetes ciklus lúdalakúak (récefélék), lilealakúak
A még mindig kételkedőknek:
Ócsai Madárvárta www.omve.hu