(egybeszerkesztett) Szeged, 2010. szeptember 1. Jóváhagyta: Doroginé Bíró Irén igazgató
Tartalom 1. A képzés rendje, szervezeti formái 1.1. Alapvető sajátosságok, jellemzők 1.2. A pedagógiai folyamatban meghatározók 1.3. A képzés belső szakaszai 1.4. Képzési specialitások, irányok, szervezeti formák 1.4.1. A képzés formái 1.4.2. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás 1.4.3. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai 1.4.4. A nem szakrendszerű oktatás 1.4.5. Tanulói teljesítmény mérése-értékelése 2. Az alkalmazott tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 2.1. Tankönyvek 2.2. Egyéb taneszközök 3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 4. Az iskolába jelentkező tanulók beíratása és felvétele 4.1. Leendő elsős tanulók beíratásának eljárásrendje 4.2. Tanév közben jelentkező tanulók felvételének eljárásrendje 5. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 5.1. Beszámoltatás, értékelés 5.1.1. Formái 5.1.2. A beszámoltatás rendje 5.1.3. A beszámoltatás korlátai 5.1.4. A beszámoltatás súlya 5.1.5. Az emelt szintű képzéshez kapcsolódó mérések 5.2. Elvek, követelmények 5.3. Megállapodásaink 5.3.1. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése 5.3.2. Azt a tanulót az iskola elismerésben részesítheti, aki képességeihez mérten 5.3.3. Az iskolai jutalmazás formái 5.3.4. A jutalmazás módja: 5.3.5. Az iskolai elmarasztalások formái : 6. Az otthoni (napközis és tanulószobás) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása, elvei, korlátai és ellenőrzése 6.1. Elvek 6.1.1. A feladatok elvégzése szolgálja 6.2. Korlátok 6.2.1. 1.-2. évfolyam 6.2.2. 3.-4. évfolyam 6.2.3. A kötelező szóbeli és írásbeli házi feladatok elvégzésére fordított idő 6.3. Ellenőrzés 2
7. A tanulók fizikai állapotának mérése 7.1. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok 7.2. Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése 8. MELLÉKLETEK 8.1. A magatartás értékelése 8.2. A szorgalom értékelése 8.3. Értékelő adatlap 3
1. A képzés rendje, szervezeti formái 1.1. Alapvető sajátosságok, jellemzők Alapfeladatok: általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás Speciális feladatok: emelt szintű idegen nyelvképzés emelt szintű humán képzés halmozottan hátrányos tanulók integrált fejlesztése sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás 1.2. A pedagógiai folyamatban meghatározók Az emberi kapcsolatok, melyeknek egymás tiszteletén, megbecsülésén kell alapulniuk (pedagógus-pedagógus, pedagógus-tanuló, tanuló-tanuló, pedagógus- nem pedagógusdolgozó, tanuló- nem pedagógusdolgozó, szülő-pedagógus) A pedagógus nevelőmunkája olyan iskolai működést tegyen lehetővé, ahol a gyerekek biztonságban érzik magukat. A pedagógus és a 6-l4 éves gyermekek közötti érzelmi kapcsolat. A gyermekszeretet, függetlenül a gyermek adottságaitól, egyéniségének jellemzőitől. Az iskolában elsődleges a gyermek fejlődése, személyiségének minél szélesebb kibontakozása. 1.3. A képzés belső szakaszai A 6-10 éves korosztály helyi tanterv szerinti nevelése és oktatása során a képzés alapozó jellegéből adódóan maximálisan figyelembe vesszük a gyermekek aktuális fejlettségét és szükségletét. Az első-negyedik évfolyamon a bevezető és kezdő szakaszban megtanítjuk a gyereket írni, olvasni, számolni, képessé tesszük őket gondolataik értelmes közlésére. Elsajátítják a közvetlen tapasztalatokhoz és gyakorlati cselekvéshez kötődő gondolkodási műveleteket és logikai munkaformákat. Megalapozzuk énképüket. Megtanítjuk őket környezetük megfigyelésére, az elemi összefüggések felismerésére. Kialakítjuk bennük az életkoruknak megfelelő szokásrendet. Személyre szóló értékeléssel formáljuk önismeretüket, erősítjük önbizalmukat. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az alapozó és fejlesztő szakaszban bővítjük, és magasabbra emeljük az alapozás során kialakult készségeiket és a gondolkodási műveletekben való jártasságukat. Jelentősen bővítjük a természetre és a társadalomra vonatkozó ismereteiket. Segítjük a kortárs csoportba történő beilleszkedésüket, önállósodási törekvéseiket és a felnőttektől történő érzelmi leválásukat. Közreműködünk az egyéni érdeklődési irányaik kialakításában. Tanítványainkat igyekszünk az életkoruknak megfelelő értéknormák birtokába juttatni. A 7-8. évfolyamon az orientációs szakasz alapvető célja, hogy tudományosan rendszerezett ismeretek nyújtásával előkészítsük a tanulókat a továbbtanulásra, a pályaválasztásra. Megkezdődik az elvont, problémamegoldó gondolkodás kiművelése. Lehetőséget adunk a gyermekeknek önmaguk kipróbálására, érdeklődésük minél teljesebb kielégítésére. Megalapozzuk emberismeretüket, erősítjük autonómiájukat. Segítjük megismerni képességeiket, lehetőségeiket, jó és rossz tulajdonságaikat. Ösztönözzük erkölcsi 4
felfogásuk függetlenedését. Az órakeret egy részét az önálló ismeretszerzés megalapozására, szakkörökre, és tehetséggondozó órákra használjuk. Jövőképüket a vágyaik és a realitás együttes tiszteletben tartásával a képességek szerinti pályaválasztásnak megfelelően törekszünk alakítani. 1.4. Képzési specialitások, irányok, szervezeti formák Pedagógiai programunkban az alapkészségek fejlesztésén túl kiemelt szerepet biztosítunk a kompetencia alapú oktatásnak, az idegen nyelvi műveltségnek, a humán tárgyak emelt szintű elsajátításának, az informatika, a környezeti nevelés, az egészségnevelés, a művészeti nevelés, a testkultúra fejlesztésének, széleskörű nevelési hatásrendszert kínálunk az egészséges életmód kialakítása, az iskolai mentálhigiénia javításával olyan iskolai működésre, ahol a gyerekek biztonságban érzik magukat. Az iskolai hagyományok, az elért eredmények alapján az intézmény önálló arculatának megőrzése és a minőségi munka fejlesztése érdekében tanulóinknak garantáljuk a modern információs technológiák megismertetését a tanulók érdeklődésének megfelelően szervezett tanítási órákon kívüli foglalkozásokat, kirándulásokat 1.4.1. A képzés formái A szakkörök döntő része a tehetséggondozást szolgálja. A kiemelt területek: számítástechnika-informatika, önismeret, vizuális kultúra, gazdasági ismeretek, énekkar, tömegsport. A szakkörökre a jelentkezés önkéntes, de a jelentkezőknek a jelentkezés után kötelező a tanévi részvétel. A felzárkóztatás lehetőségét szükség esetén a szaktanár mérlegelésével a sikeres oktató-nevelő munka érdekében minden rászoruló gyermeknek biztosítjuk. A szolgáltatás ingyenes. A mindennapos testnevelés időkeretét egyrészt a testnevelési órákra, másrészt elsősorban a szabadidősportra használjuk fel. A mindennapos testnevelést minden tanulónk számára biztosítjuk, formáit az éves munkatervben rögzítjük. A napközi otthoni csoportokba a felvétel a szülői igényeknek megfelelően történik. A foglalkozások elsődleges feladata a tanulás és a szabadidő feltételeinek megteremtése, kulturált és hasznos eltöltése, a tanulási idő hatékony kihasználása, a segítségnyújtás az egyes tantárgyak tanulási technikájának elsajátításához. Az iskolai oktatás alapvető szervezeti formája az osztályrendszerű tanítás. Az osztályba sorolásnak nincsenek a tanulói képességektől (teljesítményektől) függő szempontjai. Helyi kompetenciamérés alapján, a mérést követően, képesség szerinti csoportbontással tanítjuk 4. évfolyamtól az angol nyelvet, 5. évfolyamtól a magyar nyelvet, irodalmat és a történelmet (lásd: eljárásrendek). A csoportbontás a felsős szaktanárok irányításával történik. Csoportbontással tanítjuk 5. évfolyamtól a technikát és 4. évfolyamtól az informatikát. 5
1.4.2. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás 6
1.4.3. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai Iskolánk helyi tanterve valamennyi évfolyamra az oktatási miniszter által kiadott, átdolgozott kerettanterv alapján készült. Az óratervek kialakítása az alábbi szempontok figyelembevételével történt: a közoktatási törvényben az általános iskola szakaszaira meghatározott kötelező óraszámok, a NAT műveltségi területekre előírt százalékos időarányok, az informatika tanításának kiterjesztése az alsó tagozatra, a 2003-as törvénymódosítás testnevelés óraszámokat érintő változása, az intézmények gyakorlatában általánosan elfogadott és használt tantárgyi rendszer, választási lehetőség a helyi sajátosságoknak, igényeknek való megfeleléshez. 1.4.4. A nem szakrendszerű oktatás 1.4.4.1.Céljai: Az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelése Az alapkészségek megerősítése, pótlása Az eltérő tanulói fejlettségi szint kezelése A helyi tanterv eredményeinek elemzése alapján, az elvárt teljesítménytől elmaradók felzárkóztatása, lehetőség teremtése ahhoz, hogy a tanuló elérje a tanterv elvárt követelményszintjét. Olyan készség és képességfejlesztés, amely később a további sikeres tanulás előfeltétele lehet. 1.4.4.2.Feladatai: Az alapozás folytatása, Felzárkóztatás, Fejlesztés A tanulók közötti különbségek mérése, Fejlesztésközpontú folyamattervezés. A fejlesztő tevékenység az egyes gyerekek adottságaihoz, egyéni szükségleteihez, aktuális állapotához igazítva mindenkinek a neki megfelelő gondoskodást igyekszünk nyújtani. Eltérő tanulási eljárások alkalmazása differenciálás. Fejlesztésorientált, gyermekközpontú, személyiségfejlesztő, prognosztizáló, visszajelző, megerősítő, motiváló értékelés. 1.4.4.3.Időtartama: Bevezetése: a 2008/2009-es tanévtől felmenő rendszerben Teljes befejezése: 2011/2012-es tanév Törvény száma: 2010. évi LXXI. Törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról Érintett korosztály: 5.-6. évfolyam 7
1.4.4.4.Kiemelten fontos fejlesztési területek a. Kompetenciák kompetenciakomponensek Matematikai készség és képességfejlesztés Az anyanyelvi és idegennyelvi kommunikáció fejlesztése Kommunikációs képességfejlesztés Olvasás, írott szöveg megértése Szóbeli szövegek megértése b. Az alapozó és fejlesztő munka sikerkritériumai: Az alapozó és fejlesztő munka eredményes akkor ha, a tanuló beszédkészsége, szóbeli szövegalkotása, szövegértése, olvasása, írásbeli szövegalkotása, tanulási képessége életkori sajátosságainak megfelelő. c. A nem szakrendszerű oktatásban résztvevők körének meghatározása A 2010/2011-es tanévben az 5.-6. évfolyam, a 2011/2012-es tanévben a 6. évfolyam, a 2012/2013. tanévtől megszűnik. A nem szakrendszerű oktatás szervezeti kerete: Évfolyam szinten kialakított tanulócsoportok jellege: Nívócsoportos (emelt szintű és óraszámú, valamint normál szintű és óraszámú csoport) Normál csoport A fejlesztés pedagógiai feladataihoz felhasznált műveltségterületi tantárgyi alapok d. Az érintett tantárgyak és helyi tantervének módosítása matematika magyar történelem természetismeret angol nyelv ének zene földrajz a tananyagtartalom csoportosítása, súlypontozása 8
e. A nem szakrendszerű oktatás időkeretének felhasználása éves szinten Felbontása az éves munkatervben f. A nem szakrendszerű oktatás munkaformái: csoportmunka kooperatív projekt tanulópárok 1.4.5. Tanulói teljesítmény mérése-értékelése OH kompetenciamérés 4., 6. és 8. évfolyam Iskolai helyi mérés a 3. és 4. évfolyam végén 1.4.5.1.Célterületei: Matematika kompetencia Szövegértési szövegalkotási kompetencia 1.4.5.2.Szempontjai: Az alábbi kompetenciák kompetenciakomponensek fejlettségi szintje az adott évfolyam képességeihez igazodik. kommunikációs képességek szövegértés olvasáskészség íráskészség (szövegalkotás, helyesírás) problémamegoldás elemi rendszerező képesség elemi kombinatív képesség elemi számolási készség 1.4.5.3.Ellenőrzés, értékelés a. Cél: Formatív a tanítás-tanulás folyamatában Summatív összegző tananyagtémák végén a hibák, eredmények feltárása segítés, korrekció, megerősítés b. Az értékelés fő szempontjai: A készség-képességfejlesztés mért eredményei összehasonlítva az előző mérés eredményeivel. A továbbhaladás konkrét feladatai 9
c. Az értékelés funkciói: személyiségfejlesztés visszajelzés prognosztizálás megerősítés motiválás d. A mérés értékelés eszköze: Szöveges értékelés 2010/2011-es tanévtől kezdődően 1. évfolyam és a 2. évfolyam I. félévében. Érdemjegy tanév folyamán Osztályzat (félév, év vége) a 2010/2011-es tanévtől kezdődően a 2. évfolyam év végétől 8. évfolyamig. 10
11
12
2. Az alkalmazott tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 2.1. Tankönyvek A tankönyv szerepeljen a minisztérium által engedélyezett tankönyvlistán. A kompetenciafejlesztést szolgálja. Szakmailag pontos és hibátlan ismereteket tartalmazzon. Korszerű és használható tudást közvetítsen. Szövegezése és képi anyaga megfeleljen a gyerekek életkori sajátosságainak. A könyvekben jól különüljön el a törzsanyag és az azt kiegészítő ismeretek. Tankönyvcsaládhoz tartozzon az ismeretanyag egymásra épülése érdekében. A tantervi követelmények teljesítését biztosítsa. Beszerzési lehetősége és ára is megfelelő legyen. 2.2. Egyéb taneszközök A nyomtatott taneszközök mellett egyéb eszközökre is szükség van: A taneszközöket a szakmai munkaközösségek választják ki az előírt taneszközlista alapján a következő szempontok figyelembevételével: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, új taneszközt az oktatás minőségének javítása érdekében vezetünk be. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a szülők kötelessége. 3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A második - nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben A továbbhaladás feltételei c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők az évfolyam év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a második - nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Ha a tanuló a második - nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. Valamennyi évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak értékelő/osztályozó vizsgát kell tennie, ha: minden tárgyból, ha egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott adott tárgyból, ha mulasztása a tanítási órák harminc százalékát meghaladja a készségtárgyak kivételével minden tantárgyból, ha magántanuló volt Az egyes tantárgyak követelményeit a kidolgozott kerettanterv tartalmazza.
4. Az iskolába jelentkező tanulók beíratása és felvétele 4.1. Leendő elsős tanulók beíratásának eljárásrendje óvodák beiskolázási szülői értekezletén való részvétel nyílt tanítási napok/órák szervezése igazgatói tájékoztató a szülők részére az önkormányzat által kijelölt beiratkozási időpontban a következő dokumentumok bemutatása: a gyermek születési anyakönyvi kivonata, a szülő személyi igazolványa, a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvélemény (ha a gyermek óvodás volt), a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvélemény (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta), szükség esetén a szakértő bizottság véleménye. döntés a felvételről értesítés a felvételről/elutasításról a tanuló nyilvántartásba vétele Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje az első évfolyamra történő felvételét. A tanuló előkészítő jellegű első osztályba történő felvételéről az óvoda, a nevelési tanácsadó, a szakértői bizottság és a gyermekorvos véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. 4.2. Tanév közben jelentkező tanulók felvételének eljárásrendje Körzetből érkező tanulót fel kell venni. Körzeten kívülről érkező tanulóra az alábbi feltételek vonatkoznak: Felvételről a dokumentáció elkészítése (fogadónyilatkozat) Bizonyítvány bemutatása Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményeinek, valamint magatartási és szorgalom érdemjegyeinek, az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembevételével az igazgató dönt. A döntésről a szülőt értesíteni kell. 14
5. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati munkája alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A tanuló szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott fejlődött-e vagy hanyatlott az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon és második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük Az első évfolyam végén a szöveges minősítés a tanulók teljesítményétől függően a következő lehet: Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul Az első évfolyamon félévkor és év végén, és a második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelőlapok segítségével értékeljük. A második évfolyamon év végén és a 3.-8. évfolyam félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. A második évfolyamon és végén és a 3.-8 évfolyamon félévkor és az év végén az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni az osztályzatokat. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató bejegyzéseit az osztályfőnök negyedévente ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 5.1. Beszámoltatás, értékelés 5.1.1. Formái Adott tankönyvcsaládhoz tartozó tudásszintmérő feladatlap. Írásbeli felelet alkalmazható egy-egy tananyag folyamatos ellenőrzésére. 15
Szóbeli felelt Tanuló által elkészített munkadarab 5.1.2. A beszámoltatás rendje A különböző tantárgyak témaegységeihez igazodik. 5.1.3. A beszámoltatás korlátai Indokolt esetben lehetőséget biztosítunk az írásbeli beszámoló pótlására. A sajátos nevelési igényű (szakvéleménnyel rendelkező) tanuló esetében figyelembe kell venni a számára törvény által biztosított lehetőségeket! 5.1.4. A beszámoltatás súlya A témazárók eredménye döntő szerepet kap a végleges értékelés kialakításában, mivel ezek összegző, minősítő jellegűek. 5.1.5. Az emelt szintű képzéshez kapcsolódó mérések 6. osztályban angol írásbeli 7. osztályban angol írásbeli 7. osztály végén komplex humán tudásszint felmérés (irodalom, történelem, zenetörténet, művészettörténet) írásban és szóban 8. osztályban év végén angol szóbeli és hallás utáni szövegértés A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli beszámoltatásának, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény Érdemjegy 0-33 % elégtelen (1 ) 34-55 % elégséges (2 ) 56-75 % közepes (3 ) 76-89 % jó (4 ) 90-100 % jeles (5 ) A fentiektől való eltérés kizárólag szaktanári indoklással egy-egy alkalommal lehetséges. 5.2. Elvek, követelmények Az értékelés folyamatos megfigyelésen alapul. Mindig a gyermek érdekében a fejlesztés és megerősítés szándékával történik. A tanulói teljesítmény értékelésekor visszajelzést kapunk és adunk a tanítás-tanulás eredményéről. Az értékelés változatos módszereit használjuk: írásbeli, szóbeli, egyéni, csoportos. Csak azt értékeljük, amit korábban megtanítottunk, feldolgoztattunk és meggyőződtünk az elsajátításáról. 16
Az értékelés legyen folyamatos, igazságos, körültekintő, következetes, egyénre szóló, humánus. Igyekezzünk egyértelműen megfogalmazni a követelményeket és az értékelési módszereket az egyes tantárgyaknál. A tanuló tudja, értse milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várunk el tőle. A tanulók minél többféle tevékenységét értékeljük. A jól megválasztott értékelési szempontok nagy segítséget nyújtanak a tanulók önellenőrző képességének kialakításában. Az év végi osztályzat tükrözze a tanuló egész éves teljesítményét. 5.3. Megállapodásaink Érdemjegy adásakor az ötfokú osztályozást alkalmazzuk. A szóbeli és írásbeli felelet értékelését kékkel, a témazáró dolgozatra kapott érdemjegyet piros színnel jelöljük. A szóbeli felelet követelményeit, a témazárók, felmérők témakörét, értékelésének szempontjait előre ismertetjük. Az érdemjegyet a kihirdetéssel egyidejűleg beírjuk a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba. A tájékoztatóban jelöljük a felelet témáját, a dolgozat tárgykörét. A beírt érdemjegyet csak a szaktanár vagy osztályfőnök javíthatja. A dolgozatokat minden pedagógus 2 héten belül javítsa ki, és értékeléssel együtt a tanulónak adja át. A szülőnek is joga, hogy a dolgozatokat fogadóórán vagy szülői értekezleten megtekintse, de haza nem adható. A témazárókat egy tanéven keresztül köteles minden szaktanár megőrizni. Félévkor, év végén a tanulók teljesítményének elbírálásánál az érdemjegyek jellegük súlya szerint kerüljenek beszámításra. Az első félév teljesítménye is beszámít az év végi osztályzatba. Vegyük figyelembe az előmenetel tendencia jellegét. 1 hónappal a félév és az év vége értékelése előtt a szülőt tájékoztatni kell arról, ha gyermeke gyengén teljesít. A szaktanárok az osztályozó értekezlet előtt értékeljék osztályzattal a tanulók teljesítményét. A tantárgyi érdemjegyek száma félévente a legkisebb óraszámú tantárgyaknál minimum három, a többinél az adott tantárgy heti óraszámánál kettővel több. Év végén és nyolcadik évfolyamon félévkor az adott tantárgyból kimagasló tanulmányi eredményt elért tanulók kitűnő minősítést kaphatnak (jelzés a naplóban: 5d). 5.3.1. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) minősítéseket használjuk A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 2. 8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) minősítéseket használjuk. A tanulók magatartását az osztályfőnök minden hónap végén értékeli a szaktanárok véleménye alapján. A félévi és év végi értékelés az osztályfőnök és a nevelőtestület véleménye alapján történik. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt a minősítésről. Az értékelés eredménye bejegyzésre kerül a tájékoztató füzetbe, osztálynaplóba és a bizonyítványba. 17
A tanulók magatartás és szorgalom jegye minden értékeléskor attól függ, hogy milyen dicséretben vagy elmarasztalásban részesült szaktanárai és osztályfőnöke által. A különböző dicséreteket és elmarasztalásokat a szaktanároknak a naplóban is fel kell tüntetni. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményeit a 1.sz. és 2.sz. táblázat tartalmazza. Az értékelés, minősítés követelményei a tanév első szülői értekezletén, ill. első osztályfőnöki óráján ismertetésre kerülnek. 5.3.2. Azt a tanulót az iskola elismerésben részesítheti, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, és/vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, és/vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, és/vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, és/vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez. 5.3.3. Az iskolai jutalmazás formái 5.3.3.1.Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, napközis nevelői dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. 5.3.3.2.Az egész évben példamutató magatartást és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért kiemelkedő szorgalomért, iskolán kívüli versenyeken való eredményes szereplésért dicséretben részesíthetők. 5.3.3.3.Nyolcadik osztály végén, a ballagási ünnepélyen adhatók át a következő elismeréseket: A nyolc évfolyamon keresztül végig kitűnő Jó tanuló jó sportoló Jó sportoló A legjobb vizsgázó A legeredményesebb versenyző Egyéb művészeti tevékenység 18
5.3.4. A jutalmazás módja: tájékoztató füzetbe és naplóba való bejegyzés oklevél, könyvjutalom, érem, plakett egyéb, tárgyi jutalom A dicséret minden formáját írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 5.3.4.1.Azt a tanulót elmarasztalásban kell részesíteni, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, és/vagy a házirend előírásait megszegi, és/vagy igazolatlanul mulaszt, és/vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, elmarasztalásban kell részesíteni. 5.3.5. Az iskolai elmarasztalások formái : nevelői és szaktanári figyelmeztetés, nevelői és szaktanári intés osztályfőnöki figyelmezetés, osztályfőnöki intés igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, tantestületi figyelmeztetés, tantestületi intés, fegyelmi büntetés (76. ) Az iskolai elmarasztalások kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. Az elmarasztalás minden formáját írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 6. Az otthoni (napközis és tanulószobás) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása, elvei, korlátai és ellenőrzése 6.1. Elvek A szóbeli és írásbeli feladatok amelyek minden tanulóra vonatkoznak a NAT és a helyi tanterv követelményeinek megfelelő szintűek legyenek. 6.1.1. A feladatok elvégzése szolgálja a tanulók személyiségének és képességeinek fejlődését; az ismeretek gyakorlati alkalmazását; a tanórán feldolgozott ismeretek elmélyítését; az önálló ismeretszerzést (a lényeg kiemelése, az ismeretek rögzítése, az összefüggések meglátása); 19
a szövegértő képesség fejlesztését; a tehetséggondozást és a felzárkóztatást differenciált feladat kijelölésével. 6.2. Korlátok 6.2.1. 1.-2. évfolyam Írás: Maximum 3-5 sor betű vagy szóírás. Olvasás: A tanult betűhöz kapcsolódó tankönyvi gyakorló anyag, ill. rövid, max. 1 oldalas, nem nehéz szövegezésű olvasmány, amelyet egyéni olvasással is tud gyakoroltatni a nevelő. Az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése érdekében fontos, hogy mindennap legyen hangos egyéni olvasás. Matematika: Legfeljebb 15 20 műveletet tartalmazó matematikai feladat 6.2.2. 3.-4. évfolyam Nagyobb szerepet kap a kommunikációs kompetenciafejlesztés. Figyelembe kell venniük a tanítóknak, hogy különösen 3. osztályban meg kell tanítani tanulni a gyerekeket. Ehhez a tanítási órán megfelelő előkészítés szükséges. A napközis munka is ezt kell, hogy segítse. Verstanulás - terjedelmétől függően - 3 nap - 1 hét időtartamra ajánlatos. A matematika: egyszerű műveletvégzés gyakorlásához 10-15 feladat elegendő, szöveges feladat legfeljebb 3 legyen. Adott esetben, ha az egyéni fejlesztés ezt indokolja, differenciált házi feladat is adható. 6.2.3. A kötelező szóbeli és írásbeli házi feladatok elvégzésére fordított idő az első-negyedik évfolyamon ne haladja meg a napközis tanulmányi foglalkozás időtartamát (azaz 1-1,5 óra); az ötödik-nyolcadik évfolyamon a szóban és írásban elvégzendő feladatok együttes mennyisége ne haladja meg a tantárgyankénti átlag 30 percet (azaz 2-2,5 óra); Hétvégére és tanítási szünetekre csak annyi házi feladat adható fel, amennyi az elsajátított tananyag szinten tartását biztosítja. Ha olyan közös délutáni program van, ami a délutáni tanulási időt megrövidíti, akkor ezt a tanítóknak a házi feladat mennyiségénél figyelembe kell vennie. 6.3. Ellenőrzés Az elkészített írásbeli munkát lehetőleg ellenőrizni kell. A megtanulandó szövegeket, definíciókat, memoritereket lehetőség szerint a legtöbb gyermektől ki kell kérdezni. A javítás és javíttatás, valamint a gyakorlás módja megállapodás függvénye 20
7. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október illetve május hónapban. (A felmérés a "Hungarofit teszt" alapján került összeállításra.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 7.1. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok 1. feladat: Cooper futás (12 perc): Kardio-respiratorikus állóképesség A tanulók állórajttal indulva 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítik a futópályán. Megengedhető, hogy amennyiben a tanulók kifáradtak egy időre lassítsanak vagy gyalogoljanak. Ezt követően kezdjenek újra tovább futni, és igyekezzenek minél hosszabb távot megtenni. 2. feladat: helyből távolugrás: az alsó végtag dinamikus erejének mérése kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti feladat: térdhajlítás - és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés -, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben 3. feladat: hanyattfekvésből felülés(ek) térdérintéssel (max. 4 perc): a hasizmok erő-állóképességének mérése kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja; laza tarkótartás előre néző könyökkel feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg az azonos oldalon a combokat; hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma 4. feladat: hason-fekvésből törzsemelés és leengedés (max. 4 perc): a hátizmok erő-állóképességének képességének mérése kiinduló helyzet: a tanuló nem puha szőnyegen hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van; a hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben tartja a gyakorlat során feladat: 1. ütem: törzs és tarkóra tett karemelés (hajlított karral) 2. ütem: karleengedéssel könyök érintés az áll alatt 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig 4. ütem: törzs és karok leengedésével kiinduló helyzet értékelés: a szabályosan végrehajtott ismétlések száma 21
5. feladat: fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás (lányok: 1,5 perc; fiúk: 3 perc max.): a vállövi és karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma A felsorolt feladatokat 1+4 próba - a 3-8. évfolyamon évente 2 alkalommal végrehajtják. A mellékelt értékelő táblázatok szerint az összpontszám alapján minősítő kategóriákba soroljuk a tanulók teljesítményét és az azoknak megfelelő érdemjegyet rögzítjük. Ehhez eredménylapot készítünk, melyen a tanulók teljesítményének változásai nyomon követhetők. A meghatározott átlagértékek elérése szükséges a tanulók egészséges testi fejlődéséhez! A felmérés végrehajtását az alsó tagozat 1. és 2. osztályában is javasoljuk az életkornak megfelelő 1+3 próba - formában. 7.2. Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése IGEN GYENGE: GYENGE: gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. az egésznapi tevékenységtől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra. KIFOGÁSOLHATÓ: KÖZEPES: JÓ: KIVÁLÓ: EXTRA: A rendszeres mindennapi tevékenységtől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi. elérte azt, amely elegendő ahhoz, hogy tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. ezt általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. aki ezt eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. 22
aki ezt eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. 8. Záradék A Zrínyi Ilona Általános Iskola ének egybeszerkesztett változatát 2010. december 02-án a tantestület 100 %-os szavazati aránnyal elfogadta. Jóváhagyásra benyújtjuk a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata részére. Szeged, 2010. december 2.. Nyitray Tamásné igazgatóhelyettes. Buzsáki Ágnes munkaközösség vezető. Doroginé Bíró Irén igazgató 23
9. MELLÉKLETEK 24
9.1. A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSE 25
9.2. A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE 2. számú táblázat 26
9.3. ÉRTÉKELŐ ADATLAP 3.sz. táblázat 27
28