Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltség H-6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 4. Tel: (36-76) 502-810 Fax: (36-76) 502-820 e-mail: kecskemet.hot@katved.gov.hu Szám: 35310/2019-1/2015. ált. Tárgy: Fortuna Logistic Szállítmányozási Kft. terhére bírság kiszabása a veszélyes áruk közúti szállításra vonatkozó szabályok megsértése miatt Ügyintéző: Komáromi Péter ka. Telefonszám: 06-76/502-810 E-mail: kecskemet.hot@katved.gov.hu H A T Á R O Z A T A Fortuna Logistic Szállítmányozási Kft. (székhely: 1076 Budapest, Garay u. 16., adószáma: 12755862-2-42) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 300 000 Ft,- azaz háromszázezer forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak címzett, de a Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltségnél benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.
2 I N D O K O L Á S A Fortuna Logistic Szállítmányozási Kft. (székhely: 1076 Budapest, Garay u. 16, adószáma: 12755862-2-42) ügyfelet 300 000 Ft,- összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet (a továbbiakban: ADR) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. -ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet rendelkezései alapján veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzését végezte 2015. április 29. napján az 52. számú főút 11,265 km szelvényénél. 2015. 04. 29. napján 10 óra 27 perckor az 52-es számú főút 11,265-ös km szelvényének pihenőjében megállításra került a Fortuna Logistic Szállítmányozási Kft. tulajdonában lévő, JGC-502 forgalmi rendszámú, FJ 07001 forgalmi engedély számú, WDB67601315546214 alvázszámú Mercedes 1117 típusú áruszállító gépjármű (a továbbiakban: jármű). A forgalmi engedélyből kiderül, hogy a jármű üzemben tartója a Fortuna Logistic Szállítmányozási Kft. A jármű együttes tömege (össztömege) az FJ 07001 forgalmi engedély alapján 11.000 kg, saját tömege 6.080 kg. A jármű vezetője Kovács Róbert (anyja neve: Vígh Edit Rozália, született: Budapest, 1979.09.23.) volt (a továbbiakban: járművezető). Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a jármű az alábbi, az ADR hatálya alá tartozó veszélyes árukat szállította: 2952 kg nátrium-hidroxid oldat (ADR tétel: UN 1824); 660 kg hipoklorit oldat, (ADR tétel: UN 1791); 390 kg F típusú, folyékony szerves peroxid (ADR tétel: UN 3109); 324 kg kálium-hidroxid oldat (kálilúg) (ADR tétel: UN 1814); 250 kg szilárd nátrium-hidroxid (marónátron) (ADR tétel: UN 1823); 54 kg maró, lúgos, folyékony anyag, m.n.n. (ADR tétel: UN 1719); 40 kg alkoholok m.n.n. (ADR tétel: UN 1987); 25 kg folyékony, maró, gyúlékony aminok, m.n.n. (ADR tétel: UN 2734), az ADR hatálya alá tartozó veszélyes áruk összes tömege a gépjárművön 4695 kg, azaz az ADR 1.1.3.6 szakasza szerinti egy szállító egységben szállított mennyiségből adódó mentesség jelen szállításra nem volt alkalmazható. A BJ 0435383 sorszámú fuvarlevél alapján a veszélyes áru szállítója (fuvarozója) a Fortuna Logistic Szállítmányozási Kft. volt. Az ellenőrzés során, a gépjárművön csak egy darab, a fülkében elhelyezett, 2 kg-os tűzoltó készülék volt fellelhető, az ellenőrök a jármű átvizsgálása során további tűzoltókészüléket sem az utastérben, sem a raktérben, sem a gépjármű egyéb tároló helyein nem leltek fel. A járművezető 35310/1945-3/2015.ált számú jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozata alapján: 2015. április 24-én, amikor ADR ellenőrzést kaptam, még megvolt az a tartódoboz, mely a gépjármű alatt bal oldalt volt a gépjármű alvázához rögzítve. Most vettem észre, hogy a tartódoboz leszakadt. A tűzoltó készülék abban volt tárolva. A közúti ellenőrzés során készült 35310/1945-3/2015.ált számú jegyzőkönyvben, illetőleg ellenőrzési jegyzékben foglaltak szerint, tehát megállapítható, hogy a Fortuna Logistic Szállítmányozási Kft. megsértette az ADR rendelkezéseit. Az ellenőrzésen az alábbi jogszabálysértés került feltárásra: 1. Az ADR 8.1.4 szakaszában megjelölt előírt számú és kapacitású tűzoltó készülékkel nem rendelkezett. Az ADR 8.1.4 szakasza az alábbiakat írja elő:
3 8.1.4.1 A veszélyes árut szállító szállítóegységekre a 8.1.4.2 bekezdésben említett szállítóegységek kivételével legalább a következő táblázatban feltüntetett, A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, hordozható tűzoltó készülékek szükségesek: (1) A szállítóegység legnagyobb megengedett össztömege (2) A tűzoltó készülékek minimális darabszáma (3) Az oltóanyag minimális összmennyisége a szállítóegységen (4) A motor, ill. a vezetőfülke oltására alkalmas készülék: legalább egy darab, amelynek minimális oltóanyag mennyisége az alábbi: (5) A további tűzoltó készülék(ek)re vonatkozó követelmény: legalább az egyiknek az oltóanyag mennyisége legalább az alábbi: 3,5 t 2 4 kg 2 kg 2 kg > 3,5 t 7,5 t 2 8 kg 2 kg 6 kg >7,5 t 2 12 kg 2 kg 6 kg Az oltóanyag mennyiségek por oltóanyagú (vagy más, alkalmas oltóanyagú, de azonos oltási képességű) készülékre értendők. 8.1.4.3 A hordozható tűzoltó készüléknek alkalmasnak kell lennie a járművön való használatra, és meg kell felelnie az EN 3 Hordozható tűzoltó készülékek c. szabvány, 7. rész (EN 3-7:2004 + A1:2007) vonatkozó előírásainak. Ha a jármű a motorban keletkező tűz leküzdésére önműködő vagy könnyen működésbe hozható, rögzített tűzoltó készülékkel van felszerelve, nincs szükség arra, hogy a hordozható tűzoltó készülék alkalmas legyen a motorban keletkezett tűz oltására. Az oltóanyagnak olyannak kell lennie, hogy sem a vezetőfülkében, sem a tűz okozta hő hatására ne fejleszthessen mérgező gázokat. 8.1.4.4 Az előző 8.1.4.1, ill. 8.1.4.2 bekezdés előírásainak megfelelő hordozható tűzoltó készülékeket olyan zárral (plombával) kell ellátni, amely lehetővé teszi annak megállapítását, hogy még nem használták. Ezen kívül el kell látni olyan jelöléssel, amely tanúsítja, hogy az illetékes hatóság által elismert szabványnak megfelel, ill. az érvényesség lejáratának időpontját (hónap, év) vagy a legnagyobb megengedett használati időtartamot is fel kell tüntetni. Az üzemképesség biztosítása céljából a tűzoltó készülékeket az érvényes nemzeti szabványok előírásai szerint időszakosan ellenőrizni kell. 8.1.4.5 A tűzoltó készülékeket a jármű személyzete által könnyen elérhető helyre kell elhelyezni oly módon, hogy az időjárás viszontagságaitól védve legyenek, és üzemképességük ne csökkenjen. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009 (VII. 29.) Kormányrendelet 5. mellékletének 2. táblázat 3. pontja a szállító (fuvarozó), a jármű üzembentartója részére A II. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás 300 000,- Ft bírság összeget állapít meg. A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett 35310/1945-3/2015.ált számú ellenőrzési jegyzék, illetve a 35310/1945-3/2015.ált számú jegyzőkönyv alapján megállapítást nyert, hogy az ADRben meghatározott kötelezettségét a Fortuna Logistic Szállítmányozási Kft. ügyfél, mint az áru szállítója és a jármű üzembentartója megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem.
4 A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban R1.) 3. (4) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11.) Korm. rendelet (R2.) 5. (1) bekezdése alapján, ha az ellenőrző hatóság az ellenőrzés során a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos szabálytalanságot állapít meg, a külön jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni és az ott meghatározott szankciókat alkalmazni. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (R3.) 6. - a alapján a Kkt. 20. (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az 5. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki a) a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1979. évi 19. törvényerejű rendeletben, b) c) a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendeletben, d) a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben, e) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendeletben, f) a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról szóló 14/1997. (IX. 3.) KHVM rendeletben, g) a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló 25/2014. (IV. 30.) NFM rendeletben, h) a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról szóló 7/2011. (III. 8.) NFM rendeletben, i) az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendeletben, j) a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben, k) a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló törvényben, valamint az ADR belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a veszélyes áruk, anyagok, hulladékok szállítására (fuvarozására), valamint a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezést megsérti. A Kkt. 20. (5) bekezdése alapján, a bírságot a rendelkezés megsértéséért felelős köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértéséért többen is felelőssé tehetők, a külön jogszabályban meghatározott bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában kötelesek megfizetni. Ha a felelősségük aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. Nem állapítható meg a bírságfizetési kötelezettség a közúti szállítást végző működési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok esetén, amelyet az nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is láthatott előre.
5 Fentiekre tekintettel megállapítom, hogy az ügyfél az ADR 8.1.4. szakaszában előírt a veszélyes árut szállító szállítóegységekre, A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, hordozható tűzoltó készülékekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt 1/1 arányban köteles a tételes összegű bírságot megfizetni. A bírság összegét az R3. 5. mellékletében foglaltak alapján szabtam ki. Megállapítom, hogy az R2. 5. -a alapján az ellenőrzés során feltárt minden egyes szabálytalanságot az 5. mellékletben nevesített mulasztások szerint kell egyenként besorolni, és hogy az 5. mellékletben nevesített mulasztások kockázati besorolását a bírság kiszabása során nem állt módomban módosítani. Az R3. 13. (2) bekezdése szerint, ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében és az annak alapján indult közigazgatási eljárásban a 2-11. -ban meghatározott több - a hatóság hatáskörébe tartozó - szabályszegést állapít meg, akkor a bírság kiszabására irányuló eljárást ugyanazon szabályszegővel szemben egy eljárásban kell lefolytatni. A bírság mértéke az egyes szabályszegések miatt megállapított bírságok összege, amely azonban nem haladhatja meg a megállapított legsúlyosabb szabályszegés miatt kiszabható bírság háromszorosát, de legfeljebb a 2 200 000 forintot, járművezető esetén a másfélszeresét, de legfeljebb a 800 000 forintot. Mindezekre tekintettel a fentiekben részletezettek szerint döntöttem, a bírság összegét 300 000 Ft,- azaz háromszázezer forint összegben határoztam meg. Tekintettel arra, hogy a feltárt szabálytalanság a II. kockázati kategóriába sorolandó, így a kockázati kategória általános leírása alapján a tényállás személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár. Emiatt a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) a Kkv. tv. 12/A. (1) bekezdésébe foglalt figyelmeztetés, illetve a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjában szabályozott hatósági felhívás alkalmazása a Kkv. tv. 12/A. (2) bekezdés a) pontjára tekintettel kizárt, mivel a feltárt jogszabálysértés az emberi életet, testi épséget vagy egészséget veszélyezteti. Ennek okán az ügyfél kis- és középvállalkozói minőségének vizsgálatával összefüggő eljárási cselekményeket mellőzni szükséges. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. (1) bekezdés ec) pontjában foglaltak szerint a határozatnak ha jogszabály további követelményt nem állapít meg tartalmaznia kell az indoklásban a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket. Az egyes bírságtételek összegének megállapítása, a bírság kiszabása és a bírság összegének meghatározása során az összes körülményre tekintettel, a Ket. 94/A. (1) bekezdés a)-g) pontjaiban foglaltakat figyelembe véve a bírság összegének megállapításánál az üggyel kapcsolatos enyhítő és súlyosbító körülményt figyelembe vettem és az alábbiak szerint mérlegeltem. A R. által meghatározott egyes bírságtétel minimum és maximum értékei közül a minimum értéket tekintettem kiindulási pontnak, mivel a szabálytalanságot az ügyfél első alkalommal követte el. A fentieken túl Ket. 94. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet 2. (5) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a Ket. 94. (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. (1) bekezdés e) pontja alapján a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 5. mellékletében foglalt esetekben van helye. Megállapítom, hogy a hatósági felhívás erre tekintettel is kizárt. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 132. -án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. -144. -a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése, módját a 73. -a írja elő.
6 A Ket. 72. (1) bekezdés ee) pontja alapján tájékoztatom, hogy az ügyintézési határidő 2015. május 26-án lejárt. Az ügyintézési határidő túllépésére a Ket. 4. -ban biztosított tisztességes ügyintézéshez való jog és az 51. -ban biztosított ügyfél nyilatkozattételi jogának biztosítása érdekében került sor. A fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 3. (4) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. Határozatom a Kkt. 20.. (1), (2) és (4) bekezdésében, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésében, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendeletben, valamint R1-ben és a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltségének hatáskörét a Kkt. 20. (2) bekezdése, továbbá az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltségének illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. (1) c) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. mellékletében rögzítetteken alapul. Kecskemét, 2015. június 2. Marozsi András tű. alezredes kirendeltség-vezető Záradék Készült: 2 példányban Terjedelme: 3 lap Kapják: 1. Fortuna Logistic Szállítmányozási Kft. (székhely: 1076 Budapest, Garay u. 16.) 2. Irattár