KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSRŐL HATÁROK NÉLKÜL KONFERENCIA

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSRŐL HATÁROK NÉLKÜL KONFERENCIA Időpont: 2009. október 9 10. Helyszín: Hőforrás Hotel Gyula, Rábai Miklós u. 2. (www.hoforrashotel.hu) PROGRAM Október 9. (péntek) 13.30 13.35 Köszöntő Pocsajiné Fábián Magdolna, egyesületi titkár 13.35 14.45 A közösségfejlesztés iránti általános szükséglet - európai perspektíva Előadó: dr. Vercseg Ilona, tiszteletbeli elnök Közösségfejlesztők Egyesülete Budapest 14.45 15.00 Szünet 15.00 15.30 Művészet és természet a határon átnyúló kapcsolatok ápolásában Előadó: Ungvári Mihály elnök, Kötegyáni Baráti Kör Egyesület 15.30 16.30 Nemzetközi kapcsolatok, közösségi kezdeményezések Nagyölved Szlovákia Előadó: Cseri Zita polgármester; Antala Éva református lelkész 16.30 17.00 Határmenti közösségfejlesztő programok Békés megyében Előadó: Pocsajiné Fábián Magdolna titkár, Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete Október 10. (szombat) 09.00 10.00 Településfejlesztés határmenti együttműködésben Előadó: Lakatosné Sira Magdolna polgármester, Túristvándi 10.00 10.45 Partnerségben az önfenntartó unitárius vidéki közösségekért Előadó: Pakot Mónika munkatárs, Civitas Alapítvány székelyudvarhelyi irodája 10.45 11.00 Szünet 11.00 11.30 Határmenti kapcsolatok a népi kézművességben Előadó: Pál Miklósné elnök, Békés Megyei Népművészeti Egyesület 11.30 12.00 A proháló határmenti kezdeményezései Előadó: Bárdos Ferenc ügyvezető, Életfa Környezetvédő Szövetség-Eger A konferencián való részvétel ingyenes. Jelentkezés, információ: Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete, e-mail: civil@bmk.hu, TF.: 66 /530 207 TÁMOGATÓ: Békés Megye Önkormányzata proháló Hálózat a nonprofit szolgáltatások és nonprofit szolgáltatók hálózatának fejlesztéséért Békés Megyei Europe Direct

Kedves Olvasó! Ha ma Magyarországon közösségekről beszélünk, akkor legtöbb esetben a civil szervezetek kerülnek a felszínre, holott számtalan informális, nem bejegyzett közösség működik, amelyek számát nem lehet megbecsülni gondoljunk csak a szomszédsági, lakótelepi kapcsolatokra, a kalákában végzett munkára, az elnéptelenedett falvakban egymást segítő hálózatokra. A civil társadalom Magyarországon sok tekintetben nem képes betölteni alapvető funkcióit, ennek fő oka a társadalom önszerveződő képességének gyengesége, az aktív közpolgárok és az erős helyi közösségek hiánya. A fenti problémákra, a társadalmi önszerveződés hiányára, a helyi közösségek gyengeségére próbál válaszokat adni a közösségfejlesztés. Egy tény: a mai nehéz gazdasági helyzetben mind a bejegyzett civil szervezetek és mind az informális közösségek hiánypótló munkát látnak el, hiszen számtalan olyan tevékenységet végeznek, amelyet az állam nem tud felvállalni. Ezen közösségek jelentős társadalmi tőkével rendelkeznek és nagy lehet a szerepük a válság kezelésében is, pl. a nehéz helyzetbe jutott emberek mentális és gyakorlati segítésében, a mindennapi helyzetek megélésében. Erről és még számtalan más a helyi társadalom építésében bevált új kezdeményezésekről, a határon is átnyúló; nemzetközi kapcsolatokról, rendezvényekről, fejlesztési programokról tanácskoztak október 9 10-én Gyulán a Hőforrás Hotelban az ország különböző részéből, Békés megyéből és a határon túlról érkező civil szervezetek képviselői a proháló és a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete által szervezett konferencián. 3 Az elhangzottak és a tapasztalatok alapján megállapítható, hogy civil társadalom nem épül csak úgy, szükség van bátorításra, információkra, oktatásra, képzésre, a közösségek anyagi segítésére. Egy-egy helyi fejlesztési folyamat, az állampolgárok aktivizálása minden településen más, hiszen nem egyformák a települések, más múlttal, adottsággal rendelkeznek. Elsajátíthatók viszont olyan, a helyi társadalom fejlesztését elősegítő módszerek, amelyek egyes településeken beváltak és mintaként szolgálhatnak más települések, közösségek számára. Természetesen nem gondolom, hogy a közösségek egyedüli megváltóként fogják megoldani a helyi társadalom ügyeit, csak fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy vannak, léteznek, cselekednek és hogy tevékenységük jelentős erőforrás lehet egy település számára. A fenti sorok szellemében ajánlom figyelmükbe a proháló Érték közösségfejlesztési különszámát, amely a konferencián elhangzott előadásokat tartalmazza. Reméljük hozzájárul az Önök munkájának hatékonyabb végzéséhez! Pocsajiné Fábián Magdolna a proháló helyi fejlesztési munkacsoportjának vezetője A proháló ÉRTÉK a Charles Stewart Mott Alapítvány támogatásával jelent meg. proháló érték A proháló hálózat időszakos kiadványa Kiadja: a Kelet-magyarországi Közösségszolgálat Alapítvány megbízásából a Nevelők Háza Egyesület Felelős kiadó: Groskáné Piránszki Irén Felelős szerkesztő: Hajnal Zsolt Borítóterv, fotó: Csathó Tibor Szerkesztőség: 7624 Pécs, Szent István tér 17. Telefon: (72) 215-543 Fax: (72) 315-679 Web: www.prohalo.hu E-mail: szerkesztoseg@prohalo.hu Szerkesztőség: a proháló hálózat marketing munkacsoportjának tagjai Lapterv, előkészítés: Edenscript Kft., Pécs Nyomdai kivitelezés: Molnár Nyomda Kft. HU ISSN 1789-5146 Impresszum Tartalom A közösségfejlesztés iránti általános szükséglet európai perspektíva 4 Partnerségben az önfenntartó vidéki unitárius közösségekért 8 Határon átnyúló településfejlesztés 10 A proháló hálózat nemzetközi tevékenysége 12 Content General need for community development European dimension 4 In partnership for the self-supporting rural unitarian communities 8 Cross-border settlement-development 10 International activity of proháló 12 Nemzetközi kapcsolatok, közösségi kezdeményezések 13 Interregionális együttműködés Kulturális értékteremtő nemzetközi művésztelepek 14 Rajtunk múlik Tordas 16 Határmenti kapcsolatok a népi kézművességben 18 International relations, initiatives by the communities 13 Inter-regional cooperation Cultural international colony of artists with added value 14 "It s up to us " Tordas 16 Borderline relations in the folk craftmanship 18

4 A közösségfejlesztés iránti általános szükséglet európai perspektíva Közösségfejlesztés határok nélkül konferencia 2009. október 9-10. Gyula, Hőforrás Hotel Vercseg Ilona előadása Tisztelt Konferencia! Köszönöm szépen a megtisztelő felkérést! Örömmel tölt el, hogy az európai közösségfejlesztéssel kapcsolatos gondolataimat bemutathatom ezen a fontos, elsősorban a határmenti közösségek fejlesztésével foglalkozó konferencián. Mondanivalómat három részre osztom. Az első, bevezető részben néhány gondolat erejéig elidőzünk a közösségfejlesztést meghatározó változások természeténél. Megfigyeljük, hogy milyen hatásra következnek be e változások Európában, most éppen a civil társadalom felé forduló figyelemmel? A második részben a közösségfejlesztés iránti általános szükségletről beszélek. A harmadikban pedig azokról a lehetséges forgatókönyvekről, amelyek a szakmai fejlődést a közeljövő Európájában meghatározhatják. Mondanivalómat a közösségfejlesztésnek a civil társadalmat fejlesztő aspektusából fogalmazom meg, hiszen a mi térségünkben és újabban Európában is ez jelenti a közösségfejlesztés fő irányultságát. Tudjuk, mert magunk is tapasztaljuk, hogy a közösségfejlesztés időnként megváltoztatja fókuszát, tevékenységi területeit. Együtt mozog a változó társadalommal és folyamatosan keresi sajátos beavatkozásának adekvát területeit. Settlement házak és kultúrházak, közösségi művelődés, szegénységellenes programok, a kirekesztettek bevonása, multikulturális programok, városrehabilitációs programok, közösségi gazdaságfejlesztés, társadalmi tervezés és napjainkban a civil társadalom fejlesztése követel egyre több közösségi eszközt annak érdekében, hogy nagyobb befolyással bírhasson a társadalomra. Azt mondhatjuk tehát, hogy a változás a közösségfejlesztés velejárója, azért is, mert munkája változások generálására irányul, s azért is, mert az állandósult változások korában a társadalmi és közösségi fejlődés folyamatosan arra készteti, hogy keresse és szükség esetén változtassa meg a maga optimális mozgásterét. Miért és hogyan következnek be változások a kormányzati-adományozási politikában és a szakmai közgondolkodásban, új irányokat jelölve meg a régiek helyett? Változás következhet be társadalmi méretű változás vagy fenyegetettség esetén. Ilyen méretű változás volt a történelemben merőben szokatlan módon, forradalom nélkül lezajlott rendszerváltás. A fenyegetettségre a nagyszámú bevándorlás, gazdasági válság, a háború lehet erőteljes példa, de marginalizálódott, elszegényedett csoportok radikalizálódása is. A változások még ilyen esetekben sem feltétlenül gyorsak ld. közösségfejlesztés helyzete! és felgyorsulásuk nem is feltétlenül csak pozitívak lehetnek, mert válságkezelő eszköz szerepe erősödhet. Szelídebb, de annál mélyebb fenyegetettséget jelent a társadalmi tőke drámai méretű elhasználódása és rohamos csökkenése is. E folyamat esetleg hosszú időn keresztül sem teszi nyilvánvalóvá azt a nagyarányú fenyegetettséget, amelyet magában hordoz, de az egymás iránti és a közintézmények iránti bizalom megrendülése, az együttműködésre képtelenség, a szolidaritás társadalmi méretű hiánya már jelentkezhetnek egyidejű felismerésként, s kezelési módok bevetését válthatják ki a társadalomirányításból és más társadalmi szereplőkből. A valamely hatalmi/ideológia cél, befolyás érdekében, vagy politi- I. A közösségfejlesztést meghatározó változások természete

kai szándék demonstrálására egy tollvonásra létrehozott foglalkozási csoportok életében is változás következik be előbb-utóbb. Keletközép Európában ilyenek voltak a szocialista ideológiát, az új kultúrát terjeszteni hivatott, mára már eltűnt-átalakult foglalkozások (pl. propagandista). Ilyen sorsra juthatnak manapság az egyes kormányzati szervek által létrehozott új foglalkozási hálózatok, amelyeket azután a következő kormány megszűntethet, vagy az EU és a nemzeti fejlesztési központok által létrehozott, időszakos projektek. Változás következhet be akkor is, ha a társadalmi munkamegosztásban marginális helyzetű szakmák nem tudják meggyőzően bizonyítani életképességüket. Ennek oka lehet az, hogy a szakma nincs a helyén, vagyis olyan problémák megoldását vagy kezelését vállalja (jobbára kényszerűen), amelyekhez nincsenek meg a megfelelő eszközei, szellemi és infrastrukturális erőforrásai. A kudarcok azonban új célok kitűzéséhez és új mozgásterek kialakításához is vezethetnek. S végül változás következhet be egy szakmai közgondolkodásban a folyamatos helykeresésben lévő pályák esetén. Elviekben valamennyi humán segítő szakma ilyen vagy ilyennek kéne lennie, így a közösségfejlesztésnek is, mint azt az imént már bemutattuk. Sok függ attól, hogy a mindenkori társadalomirányítás, e szakmákkal együttműködve, milyen rugalmasan és gyorsan tud válaszokat adni az új kihívásokra, s hogy él-e a megújulást felgyorsító eszközökkel, mint amilyen maga a közösségfejlesztés is, s befolyását érvényesíti-e jogi, intézményi és anyagi támogatás formájában. II. A közösségfejlesztés iránti általános szükséglet európai perspektívában A közvetítés szükségessége Korunk az állandósult változások kora, s egyik jellegzetessége, hogy időnként szükségessé teszi a közvetítést. Az életviszonyokat erőteljesen formálják az intézmények, a média, az új technológia, miközben a mindennapok során begyakorolt és megbízható hagyományok törékennyé, gyakran alkalmazhatatlanná váltak. Az elidegenedés és a terjeszkedő anómia mértéke rávilágít arra, hogy korunk embere jobbára elveszettnek érzi magát, nehezen igazodik el az életében, nem látja át tisztán az önmagát meghatározó viszonyokat, az információdzsungelben nehezen tájékozódik a választási lehetőségek között, így döntései esetlegesek. Úgy is mondhatjuk, hogy az intézményekkel létesítendő aktív viszonyában korlátozott, csakúgy, mint az új intézmények létrehozásában abban a közösségben, ahol él (szokások, szerveződések, civil megnyilvánulási formák). (Thiersch, 1999) A közösségfejlesztői beavatkozás hatására vagy spontán módon a közösségekben létrejövő bizalom, kapcsolatok, kialakított szokások és szerveződési formák, a szolidaritás és az együttműködés tehát az erősödő civil társadalom csökkenti a fenti válságtüneteket és segít abban, hogy a közösség tagjai otthonosabban érezzék magukat a saját világukban és annak maguk is alakítóivá váljanak. Ehhez időnként nélkülözhetetlen a közösségfejlesztői közvetítő bevonása, azé a szakemberé, aki összeköti a helyi világot a távolabbi világokkal, s aki a helyi közösségi aktivistákkal együtt képes a közösség tagjait tapasztalataik megosztására és új, közös tapasztalatok szerzésére, közös cselekvésre, s ezen keresztül 2009. november 5 tájékozódásra, tanulásra, új belső és külső kapcsolatok szervezésére bírni. A közvetítő esetünkben a közösségfejlesztő - bekapcsolódása döntő lehet abban, hogy a mindennapi élet megértett, reflektált tevékenységgé váljon és az önirányítás minél tágabb teret foglaljon el. A megújulási képesség szükségessége A közösségfejlesztés hozzájárulhat a megújulás állandósuló szükségletének kielégítéséhez, a közösség megújulásához. Azt tapasztaljuk, hogy számos történelmi, kulturális, gazdasági és társadalmi ok miatt a helyi közösségek nehezen, vagy egyáltalán nem képesek megújulni a saját erejükből, vagyis saját problémáikat főként a maguk erejéből megoldani, ezért külső és átmeneti beavatkozásra van szükségük ahhoz, hogy azonosulni tudjanak feladataikkal. Ha a közösségi feladatok azonosítása és a megoldásukra való képessé tétel nem történik meg, a problémák felhalmozódhatnak és előbb-utóbb feszültségek keletkeznek. A közösségfejlesztői beavatkozás addig tart, ameddig a közösség el nem sajátítja a megújulás képességét. A megújulási képesség közösségfejlesztői értelemben a normatív változásra való képességet is jelenti a régiúj értékek és erkölcs együttélését, az új értékek és erkölcs szervesülését és az

6 egyensúly megteremtődését, mely nélkül sodródás következik be. A megújulás feltétele a részvétel, s ez közösségfejlesztési alapelv is. A részvétel lényege csakúgy, mint a megújulásé a saját problémák saját megoldása iránti elköteleződés. A társadalom és közösség magas részvételi, szervezettségi és együttműködési szintje jótékonyan hat a megújulási képességre, ezek hiányában a közösség nem képes magát újjászervezni. (Gergely, 2006) Csak a megújulásra képes közösség tud fellépni az elidegenedés, a közöny, a kirekesztés, az anómia, a sérült szabadságjogok stb. ellen. A megújulásban a civil társadalomban döntő szerepe van, mert kritikai reflexióival és kezdeményezéseivel, a maga által teremtett nyilvánossággal képes ellensúlyokat képezni a helyi közösségben, képes megszorítani, kordában tartani, megszelidíteni és leszerelni az agresszív hatalmi törekvéseket, képes alternatívákat felmutatni, képes önsegítést, szolidaritást és együttműködést kifejleszteni. A kultúraváltás kihívása A teljes emberi élethez hozzátartoznak a civil társadalmon és a helyi életen kívüli világok is, s valamennyit áthatja az egyetemes és az adott helyi világban érvényes kultúra. A kultúra változásai normatív változások és így lassabban mennek végbe, mint a strukturális változások. Európa nagy kulturális változásaiból most kettő foglalkoztatja a leginkább az e változások felgyorsítására alkalmas közösségfejlesztést: a multikulturalizmus és a demokrácia kultúrájának kiépítése. A demokratizálódás szükségessége A fejlett civil társadalmat egyetemlegesen úgy tekintjük, mint a modern liberális demokrácia szükséges előfeltételét Civil társadalom nélkül nincs demokrácia. (Fukuyama 1999) A közösségfejlesztés a civil társadalmat megerősítő tevékenysége révén képes elősegíteni a demokratizálódás folyamatait, melyre a régi és az új demokráciákban egyaránt és folytonosan szükség van. A választójog gyakorolhatósága és a pluralizmus önmagában nem elégséges feltétele a demokrácia fennmaradásának, ahhoz a széleskörű társadalmi részvételnek és a társadalmi kontrollnak is hozzá kell járulnia. Az elmúlt néhány évtized a demokráciák korábban nem tapasztalt előretörését hozta. 1974-ben mindössze 39 demokratikus berendezkedésű ország volt a Földön, 1992-ben pedig már 119. Latin-Amerikában megbuktak a katonai diktatúrák, Közép-Kelet Európában a kommunista rendszerek, s demokratizálódás indul el Távol-Keleten és Dél-Afrikában is. De mi a garancia arra, hogy az új, törékeny demokráciák fenn is maradjanak és tartósan stabilizálódjanak? Nem kétséges, hogy ennek legfőbb társadalmi és politikai előfeltétele nem kizárólag a jólét, hiszen ismerünk szegény demokráciákat is (pl. Bolivia, Paraguay, India vagy Banglades), s nem is csak a művelt nép, hiszen a posztkommunista országok sokáig, s talán még ma is kedvező helyzetben vannak e téren, többük demokráciájának veszélyeztetettsége mégsem kétséges. A civil társadalom az, amelyik legfőképpen fenntarthatja a demokráciát, s kiállhat a szabadságjogok rendszeréért. A törvény előtti egyenlőség, az emberi méltóság biztosítása, az esélyegyenlőség, a befogadó jellegű társadalom, a hatalom ellensúlyozása és hasonlók legfőképpen a civil társadalom harcainak eredményei, miközben ez a civil társadalom szembefordul az etnikai-vérségi kirekesztéssel, a nacionalizmussal. Ha a demokrácia a civilitás ilyen értelmű eszméjére épül, akkor erős és fenntartható. (Bozóki, 1999) Ezért is aggasztó Európában és Magyarországon is a szélsőjobb előretörése. Társadalmaink ma azt is megtanulják, hogy a civil társadalom nem feltétlenül és mindig a jó társadalom szinonimája, s hogy a hatalmi manipulációk kiforgathatják önmagukból és önmaguk civilsége ellen fordíthatják a civil társadalom bizonyos erőit, amelyek többé már nem diskurzusba akarják kényszeríteni a hatalmat és nem azon fáradoznak, hogy saját civil teret nyerjenek maguknak, amelyet saját ellenőrzésük alá vonnak, hanem azon, hogy kiszolgálják a versengő politikai erők egyikét. Hasonló betegség-tünetek mutatkoznak a civil társadalom szervezett világában is. A civil társadalom megerősítése a kelet-közép európai társadalmakban tehát az egyik fő társadalompolitika kérdésnek kéne lennie a demokrácia tartós stabilizálódása érdekében. A nemzetek feletti civil társadalom szükségessége A nemzetek feletti civil társadalom fejlődése Európában feltartóztathatatlanul zajlik, köszönhetően az új információs technológiának, kommunikációs lehetőségeknek és az uniós politikának. A most alakuló európai integráció legfőbb kérdése számunkra így hang-

zik: Milyen hatást gyakorolnak és gyakorolhatnak az integrációs folyamatban már régóta résztvevő nyugat-európai civil társadalmak az éppen csak bekapcsolódott közép-kelet európai térség kibontakozó, helyüket kereső civil társadalmaira, és fordítva, milyen a befogadókészsége és együttműködési habitusa régiónk civil társadalmi szereplőinek? Mennyire képesek tevékenységüket a táguló, új európai térben, politikai, társadalmi és kulturális kontextusban elgondolni? Más szóval: képes-e az európai társadalmi tér a hosszú időn át tartó mesterséges elkülönítettség után a civil bizalmon alapuló viszony kialakítására, vagy fordítva: a bezárkózás és befelé fordulás tendenciái fognak érvényesülni az új viszonyokban? (Miszlivetz, 1999, p 187) Mindez a közösségfejlesztés számára is megfogalmaz kihívásokat, kiemelve a közösségfejlesztés bizalomfejlesztő, kapcsolatépítő, képessé tévő, nyilvánosság-szervező, s a szervezettséget az európai hálózatok szintjéig emelő vonásait. A diákok, fiatalok, helyi lakosok nemzetközi cseréitől az egyes szakmák nemzetközi együttműködéséig a közösségfejlesztés is hozzájárul a nemzetek feletti európai civil társadalom fejlődéséhez, bár e munkának még óriási kihasználatlan tartalékai vannak. III. Lehetséges forgatókönyvek, amelyek a szakmai fejlődést a közeljövő Európájában meghatározhatják Szakmaköziség: A közösségfejlesztés a legkülönbözőbb civil társadalmi kezdeményezéseket erősítheti meg a maga eszközeivel, történjenek azok a környezetvédelem, az ifjúsági munka, a közösségi művelődés és a felnőttképzés, a szociális munka, egészségügy, kisebbségi érdekek érvényesítése (bevándorlás, rasszizmus és diszkrimináció), a jogvédelem és a társadalmi kontrollfolyamatok, a város és vidékfejlesztés, az építészet és örökségvédelem, a partnerségépítés és a helyi demokráciafejlesztés, a foglalkoztatás, szociális gazdaság és a közösségi alapú gazdasági folyamatok stb. terén. Fontos, hogy a közösségfejlesztés kidolgozza saját interdiszciplináris együttműködési stratégiáját és azt, hogy mit tud ajánlani a szakmák és intézmények társadalmasítása érdekében. A közösségfejlesztő szakma fejlődése és társadalmi pozíciójának megerősödése szempontjából viszont egyformán fontos az is, hogy mindeme beavatkozások és tapasztalataik viszsza is térjenek magához a szakmához, s elemzésük beépüljön a szakma elméletébe és módszertanába. Ha ez nem történik meg, a közösségfejlesztés egyre parttalanabbá és erőtlenebbé válik, hozzáértése erodálódik és a minőségi szakmai munka védelme sem lesz biztosítható. Mozgalmi orientáció: A közösségek és civil társadalmuk megerősítésének leghatékonyabb eszköze a közösségi és civil mozgalmak indukálása, mert ezek nélkül a közösségi munka eseti és kis hatást kifejtő tevékenység marad. Tudnunk kell azonban, hogy a mozgalmakat nem a közösségfejlesztőknek, hanem kezdeményezésük hatására az érintetteknek kell szervezniük. Hogy ez sikerülhessen, ahhoz a közösségfejlesztőnek szakmai segítséget kell nyújtania (képessé tétel). A közösségi, tehát a közjó érdekében generált mozgalmak kérdése mind a nemzeti, mind az európai civil társadalom fejlődésének egyik kulcskérdése, de fontos kérdés a közösségfejlesztő szakma pozíciójának erősítése szempontjából is, mert a mozgalmak ereje és hatása visszahat a közösségfejlesztésre magára is. Vissza a gyökerekhez: közművelődés A kulturális fejlesztés, a közművelődés a közösségfejlesztés kialakulásának kezdetei óta jelen vannak a szakmában, bár beépülésük a fejlesztési folyamatokba már/még nem elég erős. A felnőttképzéssel, közművelődéssel és az állami formális oktatási rendszerrel való együttműködés még sok, eleddig ki nem aknázott lehetőséget rejt magába a közösségek demokratikus és közösségi jellegű szocializációja, a képessé tétel terén. Ennek az iránynak az erősítése egyben a közösségi fejlesztőmunka komplexitását is erősíteni (ld. kultúra az emberi élet teljessége), a specializálódott részterületeken való munkálkodás helyett. 2009. november A közösségfejlesztés függetlensége: 7 A közösségfejlesztés szolgáltatássá degradálódásának és üzletesedésének veszélyére kell felhívnunk a figyelmet. A szakma érdekképviseletének erőteljesebb biztosítása mellett a nemzeti és európai társadalomfejlesztési politikák befolyásolása is szükséges ahhoz, hogy a közösségfejlesztést igénybe vevők - tehát a megrendelők -, ne elsősorban a kormányzati és üzleti szektorból, hanem a helyi, kistérségi és regionális fejlesztésekben részt vevő közösségekből kerüljenek ki. Az egyensúlyozás művészete: Mindezek alapján tisztán látható, hogy a közösségfejlesztés az egyensúlyozás művészete is, mert egyensúlyoznia kell a társadalmi-közösségi-civil és a szakmai önérdek között, szakmák és szakmapolitikák között is. Mindez a szakmán belüli és a szakmák közötti szervezettség és együttműködés kérdését is felveti. Előadásom végére érve várom kérdéseiket és hozzászólásaikat! Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Felhasznált irodalom: Bozóki, A. (1999): A demokrácia megerősödésének társadalmi feltételei, Pécs: Magyar és európai civil társadalom, Friedrich Ebert Alapítvány, 295-302. o Fukuyama, F. (1999): Társadalmi tőke és civil társadalom, készült az IMF második generációs reform-konferenciájára. http://www.imf.org/external/pubs/ft/seminar/1999/reforms/fukuyama.htm Gergely, A. (2006): Közösség, megújulási képesség, részvétel, Budapest: Közösségfejlesztők Egyesülete, Parola, 17. évfolyam 4 szám, 9-11 o. Miszlivetz, F. (1999): A civil társadalom nyomvonalai az új európai térben. Pécs: Magyar és európai civil társadalom, Friedrich Ebert Alapítvány, 78-193. o. Thiersch, Hans (1999): Életvilág-irányultságú szociális munka. Budapest: Megfigyelés és cselekvés, válogatás a közösségi munka elméleteiből, szerk. Varsányi Erika. Balassi Kiadó, 88-109. o.

8 Partnerségben az önfenntartó vidéki unitárius közösségekért Az erdélyi unitárius vidéki közösségek kisebb-nagyobb településeken élnek, sok esetben más felekezettel együtt alkotnak egy faluközösséget (123 egyházközség, 38 filia és 222 szórvány). Székelyföldön ezek a falvak gyakran a világtól elzárt települések, amelyre elsősorban a rossz infrastruktúra miatt az elöregedés, a fiatalok elvándorlása és az iskolák bezárása jellemző. Ide a tanító csak kijár oktatni, az orvosnak nem éri meg fogadó órát tartani, mert nincs betegbiztosításuk az embereknek, vagy csak nyugdíjasok vannak. Közigazgatásilag egy önkormányzathoz 1o-15 település is tartozik és így a kis falvak a nagy fejlesztési tervek peremére kerülnek. Gyakran leírt falvak ezek, ahová a lélek már csak pihenni jár ki, nem tervez, nem álmodozik, a múltban keresi a megnyugvást. Legtöbbjük nem rendelkezik jövőképpel és így óhatatlanul a társadalmi kiszolgáltatottság és a függőség béklyójába sodródnak. E magányos, de lélekben még tiszta falvak igazi vonzerővel rendelkeznek az amerikai unitárius testvérgyülekezetek számára is. Fontos forráshelyek ezek és a 89-es változás után nagyon sok testvérgyülekezeti kapcsolat alakult ki az egyes egyházközségek között. E személyes, baráti kapcsolatok helyenként támogatásokkal is párosultak, így segítvén egy-egy közösségben az egyházi épületek rendbetételét, illetve kisebb vállalkozások beindítását. Mindez sok segítséget jelentett a falvaknak, de ugyanakkor széthúzást és veszekedést is hozott magával. Hiszen nem mindig volt építő jellege ezeknek az anyagi támogatásoknak. Ezért feltevődött a kérdés, hogy hogyan is lehet ezt a segítséget úgy megszervezni, hogy az valóban a közösség javára, annak építésére és hosszútávú fejlődésére szolgáljon? E falvaknak sok esetben a helyi lelkészek, illetve egy-két aktív személy a mozgatórugója, akik nap mint nap együtt élnek a faluval, érzik a hétköznapok ritmusát, kihívásait és borús időben reményt sugallnak a lelkekbe. Ők a falufelelősek, a közmunkaszervezők, a kulturális programok kezdeményezői és még sorolhatnánk. Sajnos gyakran kivész az erő, egyedül érzik magukat a sok teher alatt és külső segítségre van szükség, kézfogásra, odafigyelésre. Így egymást erősítve és ezáltal magukban megerősödve jobban kezükbe tudják venni jövőjüket, könnyebben felépíthető a bizalom egymás közt, és összefogással újra elindítható azt a közösségépítő folyamat, amelyre a múltbéli kaláka szellem nagyon jó példa. E meggondolásból és tapasztalatból született meg e partnerségi projekt, amely elsősorban a közösségek önmagára találását támogatja, illetve a bizalom felépítését és az együttműködés megerősítését. A pontszerű, gazdasági fejlesztésekről az irány a jövőépítésre, a közösségek fenntarthatóságának a megerősítésére kell, hogy fókuszáljon az emberi erőforrás megerősítése által. Így fogalmazódott meg 2006-ban egy szakmai konferencia megszervezésének s z ü k s é g s z e r ű s é g e, amely választ kívánt adni a vidéki unitárius közösségek jövőjére. Az eszmecsere eredményeképpen sikerült letenni az együttműködés alapkövét a Civitas Alapítvány, az Erdélyi Unitárius Egyház és a Project Harvest Hope között. Ez egy újszerű egyház civil kezdeményezés, amely az önfenntartó vidéki unitárius közösségek jövőjét kívánja szolgálni. Önfenntartó közösségi szerveződésnek nevezzük azt a folyamatot, amely helyi erőforrásokra alapul, értjük ez alatt úgy az emberi, mint a természeti erőforrást. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a saját szükségleteit saját maga tudja megfogalmazi és megteremteni. Hiszen azt is tapasztaljuk, hogy minden olyan kezdeményezés, amely kívülről érkezik a közösségbe, idegen, nem tud a közösség szerves részévé vállni és úgymond idegen testként, daganatként formálódik tovább. Első lépésként egy úttörő projektet indítottunk útjára, melynek keretében öt közösséggel kezdtük el a közösségfejlesztői munkálatokat. A szakmai hátteret a Civitas Alapítvány biztosította, az általa kidolgozott Helyi Fejlesztési Ügynök (HFÜ) modell alkalmazása révén, szem előtt tartva az unitáius közösségek szükségleteit. Fontosnak tartottuk, hogy a közösség maga válasszon ki a soraiból egy megbízható személyt, aki a lelkésszel együttműködve fölvállalja a közösségi élet megszervezését és az egymás közötti kommunikációt. Minden közösségben megalakult egy munkacsoport, amelynek moderálását a HFÜ vállalta föl és kidolgoztak egy-egy, a közösség által megfogalmazott projektet. Így született meg a falugondnoki szolgálat szükségessége Firtosváralján, a régi művelődési ház konyhájának felújítása Homoródkarácsonyfalván, orvosi rendelő kialakítása Homoródszentpéteren, sportpálya létesítése Kénosban és a falumúzeum bővítése Oklándon. Az első sikeres lépés arra bátorított bennünket, hogy érdemes ezt a munkát folytatni, érdemes és szükségszerű a közösségekkel együtt dolgozni. Ezért 2008- ban egy újabb forduló keretében országos szinten hirdettük meg a programot, és újabb 10 közösséggel kívántunk együtt dolgozni. Az átláthatóság megteremtése és a program széleskörű ismertetése érdekében egy Koordináló Bizottság alakult, amelynek tagjai a Civitas Alapítvány, a Project Harvest Hope, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület (ODFIE), a Gondviselés Segélyszervezet, illetve az Unitárius Egyház megbízottja. 13 beérkezett pályázatok kiértékelése után végül 7 közösség vállalta a közösségfejlesztői munkában való részvételt:

Bencéd, Bözöd, Csehétfalva, Firtosváralja, Gagy, Kálnok, Recsenyéd. A lelkésszel együtt minden közösség javasolt a soraiból egy, esetenként két személyt a helyi fejlesztői feladatkör betöltésére. A HFÜ kiválasztásánál fontos kritérium volt, hogy megbízható, a közösség tiszteletének örvendő és helyben lakó személy legyen. A javasolt személyek egy képzési sorozaton vettek részt, hogy a vállalt feladatot felkészülten tudják végezni, illetve lehetőségük legyen többet megtudni saját magukról és közvetlen környezetükről. Így ismerkedtek meg a csapatépítés fontosságáról, illetve a problémamegoldás és konfliktuskezelés módszereiről, de bővítették ismereteiket közösség- és vidékfejlesztés területén, illetve tanultak a pályázat világáról és a projektmenedzsmentről. A rendszerint kétnapos képzéseket mindig más és más közösségben szerveztük, megadván ezáltal is a kölcsönös megismerés, illetve az egymástól tanulás és egymásra figyelés lehetőségét. Megtudhatták, hogy melyik közösség milyen közegben él, milyen szokások vannak még életben, milyen hagyományok jellemzőek az egyes falvakra, illetve a különböző kihívásokra milyen válaszokat adnak. A képzéseken elsajátított ismeretek gyakorlatba ültetése egy irodahelység, egy úgynevezett munkapont kialakítása keretében valósult meg, szintén pályázati úton. A munkapont szükségszerűségét abban láttuk, hogy kell lennie egy olyan helynek minden közösségben, ahová az emberek bátran elmennek, mert tudják, hogy ott választ kapnak kérdéseikre. A felelősségteljes és egyben hosszútávú munka megalapozásához fontos egy stabil munkapont, ahol biztosítva van az információáramlás, illetve a kapcsolattartás más közösségekkel. A felsorolt tevékenységekkel párhuzamosan elkezdődött a közösségi munka, úgy mint jövőkép megfogalmazása, a fejlesztési prioritások és projektek körvonalazása és elindítása. Ez egy hosszútávú munkának az első lépései voltak, ezért arra törekedtünk, hogy a közösségből minél több aktív szereplőt tudjuk bevonni, ezáltal is felébreszteni az emberekben az együtt tervezés és -működés gondolatát. Elkészültek a közösségi színtű stratégiák és öt témában a tevékenységi tervek kidolgozása és egy, a közösség által legfontosabbnak vélt projekthez résztámogatást is nyújtottunk. A HFÜ a lelkész együttműködésével kidolgozta a projektet és az elbírálás után megkapták a kivitelezéshez szükséges anyagi támogatást. Fontos volt az elbírálásnál, hogy sikerült-e más, kiegészítő anyagi és emberi erőforrást bevonni. A hét közösségben különböző tervek kerültek kivitelezésre. Volt, ahol közösségi házakat alakítottak ki, amelyek úgy a fiatalok, mint az idősek tevékenységeinek nyújt otthont, hiszen e hét közösségben elindult az élet, nagyon sok gyerekfoglalkozás és idősprogram vette kezdetét. Bözödben önkormányzati hozzáállással és más kiegészítő támogatással faluszépítési munkálatokat végeztek. Új jelleget adtak a falu központjának, egy játszótérrel egybekötött parkot alakítottak ki. A középületek bejáratait székelykapukra cserélték ki, rendbetették faluszülöttjük, Bözödi György író házát és portáját. De volt, ahol tejbegyűjtő központot létesítettek, ezáltal is támogatva a helybéli gazdák jövedelemforrását. Gazdag a szükségletek listája, színesek és sokoldalúak mindazon tervezések és jövőépítő kezdeményezések, amelyek kezdetét vették e hét közösségben. Felelősséget és sok kitartást kíván meg egy ilyen vállalás. Ezért szorgalmazzuk és építjük a hálózati együttműködést, az egymásra figyelést és a kölcsönös támogatást. Hiszen tudjuk, hogy csak akkor tudunk megerősödni és továbbra is részt vállalni 2009. november 9 a közösségi kezdeményezésekben, ha számíthatunk egymásra, ha megbízunk egymásban és hisszük, hogy munkánk gyümölcse be fog érni az idők során. Eddigi eredményeinket egy kiadványban jelentettük meg, bátorítva ezáltal a helyi közösségeket, hogy mutassák meg a világnak, milyen szellemi és kulturális környezetben élnek, hogyan szervezik meg életüket és milyen jövőben kívánnak élni. Hiszen ez a munka egy tanulmányút, amely megtanít bennünket egymáshoz vezetni, hogy egymás gondolatára nyitottak és befogadók legyünk, hogy odafigyeljünk egymásra és megteremtsük azt a párbeszédet, amely során egyre több társat mozgósítunk a közösségi feladatok felvállalására. Nem titkolt szándékunk egyre több közösségben elindítani a közösségszervezői folyamatokat, reménykedve, hogy megtaláljuk nemcsak az unitárius, de más erdélyi falvakban is azt a kis ösvényt, amely az önfenntartó közösségek életképességéhez vezet. Pakot Mónika Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért Székelyudvarhely

10 Minden dolog nehéz volt, mielőtt egyszerű lett. (Thomas Fuller) Határon átnyúló településfejlesztés Túristvándi fejlesztési törekvéseinek bemutatása Több mint egy évtizeddel ezelőtt Túristvándi is azok közé a kisfalvak közé tartozott, ahol az infrastruktúra és a közösségi szolgáltatások fokozatos leépülésével, a munkanélküliség növekedésével, a mezőgazdasági termelő szövetkezetek megszűnésével a lakosok számára egyre inkább a településről való elvándorlás, a közelebbi vagy távolabbi nagyvárosba való beköltözés jelentette az egyetlen színesebb jövővel kecsegtető álmot. Nem volt a településnek- és talán azt is mondhatjuk, hogy a térségnek sem- olyan megtartó ereje, ami az itt születő fiatalokat letelepedésre motiválta volna. Mára Túristvándi olyan igazi közösséggé kovácsolódott össze, amely kész arra, hogy fejlesztéseket fogadjon be és önmaga is komplex fejlesztéseket generáljon az idegenforgalom, a közművelődés vagy akár a foglalkoztatás területén. Túristvándi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Észak-keleti csücskében a szatmári tájegységében az Erdőháton található Fehérgyarmattól 15 km-re. Népességének száma: 775 fő. Túristvándi teljes körű közigazgatási infrastruktúrával rendelkezik, körjegyzőségi székhely. 2004. július 01. óta Kömörő községgel van körjegyzőségben és 2009. január 01-től Nagyar község is csatlakozik a meglévő körjegyzőséghez. Általános iskola 250 éve működik a településen. Molnár Mátyás nevét viseli, aki helybéli tanító volt, és aki később a Vajai Múzeumot alapította. Ma már intézményfenntartó társulásban működik Kömörő községgel a 8 osztályos általános iskola és az óvoda. A településen élők életminőségének javulásához hozzájárulnak azok az infrastrukturális beruházások és eszközbeszerzések, amelyeket az elmúlt évek fejlesztései hoztak magukkal. Ekkora településhez képest szokatlan mértékben rendelkezünk az intézmények (elsősorban a teleház) számítástechnikai eszközállománnyal (30-40 darab számítógép, projektor és egyéb eszközök áll rendelkezésre a programok megvalósításához). Pályázati úton sikerült az önkormányzatnak a szociális földprogram keretén belül egy 120 m 2 -es melegházi növénytermesztéshez szükséges infrastruktúra kialakítása és az intenzív uborkatermesztési programokhoz nélkülözhetetlen eszközök beszerzése (mezőgazdasági gépek, permetező, pótkocsi). 1999-ben úgy határozott a község, hogy Teleházat hoz létre és ez az első sikeres mérföldkő a településfejlesztés folyamatában- Túristvándi község önkormányzata biztosította az intézményhez az alapinfrastruktúrát, a Teleház működtetéséhez szükséges személyi feltételeket pedig munkaügyi központos finanszírozással lehetett megoldani. A Teleház létrehozásával az elsődleges cél az volt, hogy információhoz és internet - elérési lehetőséghez jusson Túristvándi község, illetve a környező települések lakossága. A sikeres beruházás ellenére a település telefonrendszerének technikai sajátossága miatt 2002-ig nem tudott az internet hozzáférés biztosítása megvalósulni, de a Teleház elindítása olyan folyamatokat generált, amely hoszszútávú hatással lett a település életére. A Teleháznak óriási szerepe volt abban, hogy az emberek elkezdtek falusi vendéglátással foglalkozni, hiszen az infrastrukturális fejlesztéshez szükséges pályázatai tanácsadást a Teleház biztosította az érdeklődő lakosok számára. A Teleházat működtető KHT mára sokkal szélesebb szolgáltatási kört lát el, mint a kezdeti időszakban. Elsődlegesen biztosítja a fejlesztésekhez szükséges humán infrastruktúrát és így a település lakosságának a segítségére van. Ma már nem csak Túristvándi települést, hanem a kistérséget is ellátja, hiszen 1999 óta több mint kétezren vettek részt valamilyen itt megszervezésre kerülő képzésen (cigány közéleti képzés, mérlegképes könyvelői képzés stb). A Teleház ma már a pályázatírási-, és tanácsadási szolgáltatás mellett, az internet- elérési lehetőség biztosítása és képzések szervezése mellett - amiben a két főállású közművelődési szakember folyamatosan részt vesz - könyvelési és adózá-

si tanácsokat is nyújt, és több mint 100 őstermelő részére biztosítja az elektronikus ügyintézést. Ez elsősorban adó- és társadalombiztosítási ügyeket jelent, de 15 vállalkozásnak teljes könyvelési szolgáltatásokat is nyújt a KHT. 1997-ben azt is gondolta a képviselőtestület, hogy a helyi lakosok számára kínált programokon felül, idegenforgalmi fejlesztésekhez rendezvényeket is kell biztosítani. Egyrészt azért, hogy hírnevet szerezzen magának a település, másrészt, hogy az ide látogató közel 15-20 ezer emberből néhány itt szálljon meg a településen, itt költse el a pénzét. Mára már két nagy rendezvénye van a településnek. Az első, amivel elindultunk, az a Halászléfőző Verseny, ami immár a Szatmári Fesztivál egyik jeles napja, és ezzel az ország egyik legrangosabb fesztiváljai közé került be. A Szatmári Fesztivál több mint egy hetes rendezvénysorozat, hét település összefogásával kerül megvalósításra, és egy héten keresztül folyamatos programot biztosít a településre látogatóknak. Arra törekszünk, hogy ezeken a rendezvényeken olyan programokat kapjon a hozzánk látogató, ami erre a térségre jellemző. Szatmári néptáncot, szatmári népzenét, szatmári népmesét, szatmári ízeket ismerhetnek meg, és emellett azokat a halászati eszközöket, azokat a kézműves tárgyakat, amik ma már a lakások díszei. A Nemzetközi Molnártalálkozó olyan speciális rendezvénye lehet a településnek, ami csak Túristvándira jellemző, hiszen nincs az ország minden településén vízimalom. A rendezvény fő célja visszaállítani hagyományaink rangját, megismertetni a fiatalokkal a kézműves mesterségeket, és ezt egy évenkénti találkozó keretében megszervezni. Természetesen ennek a rendezvénynek is fontos kísérői a színvonalas kulturális programok. Első pillanattól kezdve nemzetközi ez a rendezvény, többek között Spanyolországból is évente részt vesz a Nemzetközi Molnártalálkozón egy olyan vízimalom tulajdonosa és csapata, aki egy 1097-ben épült vízimalomban él, és családjában több évszázadra visszamenőleg, az 1480-as évektől mindenki molnár volt. A túristvándiak jövedelmének helyben tartása érdekében az Önkormányzat elhatározta, hogy egy olyan helyi piacot fog kiépíteni a helyi lakosok terményeinek, jószágainak és a feldolgozott élelmiszerek árusítására, amelyet egy szociális szövetkezet fog működtetni. A piaccal elsősorban a falu élelmiszerszükségletét kívánják ellátni úgy, hogy a helyben termelt jövedelmet a faluban költsék el az emberek. A bevételek növeléséhez várhatóan 2009. november 11 hozzájárul a jellegzetes szatmári ételeket vásárló turisták vásárlása is. A Túristvándi Szociális Szövetkezet megalakult és 2009. január 1.-jétől kezdi tevékenységét. A szövetkezet a piac üzemeltetésével olyan árbevételhez fog jutni, ami a piacüzemeltetéssel foglalkozó embereknek a foglalkoztatását is elősegíti. Másik oldalról az őstermelőknek jövedelem-kiegészítést, és mint Szociális Szövetkezet egy olyan vállalkozási formát is jelent, amivel remélhetőleg az árbevétel egy részének a közösségi alapba való helyezésével a közművelődési feladatellátást és a képzéseket, tehát gyakorlatilag a továbbfejlődést is tudja majd a településen belül biztosítani. Három tevékenységet indított el a szövetkezet. Ezek közül az egyik a rendezvényszer vezés, amihez nagy rendezvénysátorral és mindenfajta eszközzel rendelkeznek. A másik tevékenysége a szövetkezetnek a faipari termékek előállítása, ami elsősorban utcabútorokat, útjelző táblákat, szabadtéri eszközöket jelent. Mivel a településen korábban a termelőszövetkezetben faipari tevékenységgel foglalkozó emberek voltak többen, várhatóan az a 4-5 ember, aki még tud ezekkel a faipari gépekkel bánni, képes lesz arra, hogy a megrendelők (elsősorban önkormányzatok) igényeit kielégítse. Harmadik tevékenysége a szociális szövetkezetnek a háztartásgazdálkodási szolgáltatás, ami azt jelenti, hogy az olyan kisebb ház körüli munkákra, amikre egy vállalkozás manapság nem reagál, azt a a szövetkezet végezze el. Jól jár az is, aki megrendeli, aki ezzel a szövetkezet alkalmazottainak megélhetését segíti. A gazdasági jellegű településfejlesztési programok humánerő-fejlesztési elképzelésekkel is együtt járnak, amivel azt szeretnénk elérni, hogy az itt élőknek legyenek ismereteik, képzettek legyenek, képesek legyenek az életük során legalább háromszori szakmaváltásra, hogy önmaguk is tudjanak olyan vállalkozásokat irányítani, amivel a saját megélhetésükön túl Túristvándi gazdasági helyzetét is javítani tudják. Túristvándi helyzetéből adódóan, kezdeményezője, összefogója volt egy több országot érintő Ung-Tisza-Túr Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás létrehozásának, amelynek bejegyzése folyamatban van. Ennek székhelye Túristvándi. Hiányzik még mindig a romániai hozzájárulás, amit több mint egy éve szeretnénk megszerezni. Előzménye az Ung-Tisza-Túr Eurorégió, mely Szlovákiában bejegyzett egyesület székhelye: Vaján Problémák a működése során: csak Szlovákiában jogképes Kevés forrás céljaink megvalósításához Eltérő szabályozások országonként Az UTT EGTC keretében a Bethlen Gábor Népfőiskola létrehozása is megvalósíthatóvá válik. Az elképzelések szerint az Ung, a Tisza, a Túr menti vidékek azonos problémákkal küszködve egyfajta komplex településfejlesztést tudunk együttműködve megvalósítani. Az UTT EGTC területe Felvidék- Nagykapos és környéki önkormányzatok Partium- Túrterebes és környéke a Túrhát Szatmár- Fehérgyarmati, Vásárosnaményi kistérségek Kárpátalja: Az Ung vidéki önkormányzatok

12 Összesen 216 település, 400000 ember tartozhat a csoportosuláshoz AZ UTT EGTC stratégiai programjának a neve: Bethlen Gábor Tündérkertje stratégiai program, melynek fő célja: Az érintett terület harmonikus fejlődésének elősegítése, a gazdasági és társadalmi kohézió erősítésével, a határokon átnyúló együttműködés révén. KOMPLEX GAZDASÁGFEJLESZTÉS, TERÜLETFEJLESZTÉS Mitől más, mint a többi, ez a nemzetközi társulás? Egy vezető szervezete van Azonos eljárásrend vonatkozik a benne résztvevőkre (természetesen a hazai szabályozásokat is figyelembe kell venni) Mindenütt jogképes Megvalósulhat az egységes területfejlesztés A település az utóbbi 10 évben jelentős fejlődésen ment keresztül, 2009-ben az alábbi eredményeket mondhatja magáénak: Iskolafenntartó társulás székhelye Körjegyzőségi székhely Támogató szolgálat központja-19 település Gondozási központ- 7 település teljes szociális alapellátása Túristvándi Felemelkedésért Kht 100.000.000 Ft vagyonnal rendelkezik Közösségi színtér az egész falu 200 vendégágy a településen a térség vendégéjszakáinak 25 % -a Megalakult az UTT EGTC A település elmúlt éveiben elért sikereiből levonható egyik legfontosabb tapasztalat az, hogy ez a folyamat nem rövidtávon eredményt hozó munka. Mindezeket a teljesítményeket csak hosszú idő alatt, és sokszori újrakezdéssel, sokszori megújulással lehet véghezvinni, évek, talán évtizedek alatt. A szakmai tudás mellett szükségeltetik hit, másokban való bizalom, amiben Túristvándiban nincs hiány. Lakatosné Sira Magdolna polgármester A proháló hálózat nemzetközi tevékenysége A proháló a nemzetközi kapcsolatok területén célul tűzte ki egy partnerség építő folyamat megvalósítását, melynek hosszú távú célja a hálózat megerősítése, és nemzetközi hálózati együttműködés kialakítása annak érdekében, hogy tanuljunk egymástól, tapasztalatokat cseréljünk és közösen újabb erőforrásokat tudjunk mozgósítani. A kitűzött cél megvalósítása érdekében megalakítottuk a Nemzetközi Munkacsoportot, felvállalva a kapcsolatépítő tevékenység szervezését, koordinálását. Távlati célként megfogalmaztuk a román, szlovák, szerb, lengyel, ukrán, francia, osztrák, cseh, angol nem-kormányzati szervezetekkel, hálózatokkal történő kapcsolatépítést. A munkacsoport tagjai: Paliczné Pelenczei Szilvia, Kovács Piroska, Kovács Kamilla, Hudi Zsuzsa, Varga Endre, Kovács György, Hajnal Zsolt, és Bárdos Ferenc. A munkacsoport tagjai közötti gyors információcsere érdekében levelezőlistát hoztunk létre, nemzetkozi@prohalo. hu címmel. A munkacsoport céljainak megvalósítása érdekében az alábbi munkaformákat alkalmazza: konferenciák, tanulmányutak, tapasztalatcserék, folyamatos kapcsolattartás külföldi hálózatokkal, nemzetközi programok. A munkacsoport 2008-2009-ben a feladatainak hatékony megvalósítása érdekében találkozókat szervezett, és két konferencia, két tapasztalatcsere, és tanulmányút valósult meg az alábbiak szerint: Munkacsoport találkozó Egerben, 2008. november 10-11.-én. (szervező: Életfa Környezetvédő Szövetség), Munkacsoport találkozó Miskolcon 2009. február 18-19-20.-án. (szervező: Regionális Civil Központ Alapítvány), Konferencia az Európai Közösségi Alapítványok tevékenységéről, 2009. április 17-18.- án, Egerben. (szervező: Életfa Környezetvédő Szövetség), Fókuszban a Hálózatok külföldi tapasztalatcsere, 2009. május 8-9, Románia-Kolozsvár (szervező: Civil Szervezetek Fejér Megyei Szövetsége), Tanulmányút, 2009. szeptember 3-7. Spanyolország-Madrid (szervező: Nevelők Háza Egyesület). Közösségfejlesztés határok nélkül Nemzetközi Konferencia 2009. október 9-10. Gyula (szervező: Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete). Fókuszban a Hálózatok külföldi tapasztalatcsere, 2009. október 29-30. Szlovákia-Kokava Línia (szervező: Életfa Környezetvédő Szövetség). A hálózatokkal történő kapcsolatépítés területén konkrét kapcsolatfelvételt és konzultációt kezdeményeztünk a következő szervezetekkel: Akadémia a Lengyelországi Filantrópia Fejlesztésért Lengyelország. ERMACISZA Románia. Dél-Szlovákiai Civil Információs Hálózat - Szlovákia. Ukrán Magyar Területfejlesztési Iroda Ukrajna. Céljaink összehangolt megvalósítása érdekében feltérképeztük a proháló hálózat tagszervezeteinek külföldi kapcsolatait, amely összefoglaló anyagot készített Kovács Kamilla (Regionális Civil Központ Alapítvány). A munkacsoportban véleményt cseréltünk arról is, hogy milyen civil szervezeteknek szolgáltató és fejlesztő hálózatok működnek Európában? Milyen kapcsolatok kiépítésére van lehetőség, és hogyan képzelhető el és milyen feltételek szükségesek, egy proháló kezdeményezésű nemzetközi hálózat kiépítéséhez? Az ezzel kapcsolatos elemző anyagot Hudi Zsuzsa (Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület) készítette el. Az elmúlt időszakban különböző feladataink megvalósítása során konkrét kapcsolatok is kialakultak külföldi szervezetekkel. A kapcsolattartás folyamatosságának biztosítása érdekében a munkacsoportból kapcsolattartókat is kijelöltünk az alábbiak szerint: Románia: ERMACISZA, Lengyelország: BO- RIS, SPLOT, Szlovákia: Dél-Szlovákiai Civil Információs Hálózat Kovács György (Civil Szervezetek Fejér Megyei Szövetsége), Lengyelország: Akadémia a Lengyelországi Filantrópia Fejlesztésért, Ukrajna: Ukrán Magyar Területfejlesztési Iroda Bárdos Ferenc (Életfa Környezetvédő Szövetség), A munkacsoport találkozókon véleményt cseréltünk arról is, hogy milyen közvetlen Európai Uniós pályázat előkészítésére lenne szükség, a hálózati erőforrások fejlesztése érdekében. Hajnal Zsolt (Nevelők Háza Egyesület) a levelezőlistára adott információkat a lehetőségekről. További terveink között szerepel: Nemzetközi Civil Szolgáltató Hálózatok konferenciája, 2010. április 23-24. Eger (szervező: Életfa Környezetvédő Szövetség), Fókuszban a hálózatok tapasztalatcsere, 2010. április 9-10. Ukrajna-Ungvár (szervező: Életfa Környezetvédő Szövetség), Ukrajnai tapasztalatcsere 2010 tavasza (szervező: Első Nyírségi Fejlesztési Társaság), Konzultáció tanulmányút szervezésének lehetőségéről. Nemzetközi programok területén, az alábbi területeken célszerű megvizsgálni a hálózati szintű együttműködési projektek indításának lehetőségéti: hálózatépítés közösségi alapítványok szolgáltató, fejlesztő programok közösségfejlesztés Bárdos Ferenc a proháló nemzetközi munkacsoportjának vezetője

Nemzetközi kapcsolatok, közösségi kezdeményezések Nagyölved 13 Hegyek között élünk, ahonnan szép időben látjuk az esztergomi bazilikát is a szőlőhegyről. Nyáron jól esik egy pohár bor kinn a hegyen a csillagos ég alatt, a pislákoló parázs mellett, a pacsirta énekével. A mi falunk Esztergomtól északkeletre fekvő település, 1640 lakossal, 97%-uk magyar ajkú. A településen 278 cigány származásu lakos él. Jelenleg a lakosság nagy része a környező városokban dolgozik, sokan közülük Magyarországon, ahol a mostani helyzet aggasztó a külföldi munkavállalókat illetően. Több jól menő vállalkozó van a településen, akik kiveszik részüket a faluszépítési és építési munkákból is. A településen működik óvoda 38-40 gyermek látogatja. A magyar nyelvű alapiskola 9 osztályos, 95 tanulója van. A falu lakosságának nagyobb része kb 80 %-a vallja magát katolikusnak. A civil szervezetek közül kiemelkedik a Csemadok kulturális szervezet, amelynek a Rozmaring népdalköre idén ünnepelte fennállásának 35. évfordulóját, van egy néptánccsoport is, mely 15 éve működik, kisebb-nagyobb sikerekkel. A Kiskertészek Egyesülete a helyi kistermelőket próbálja tömöríteni. A falu népét nehéz megmozdítani, valamire ösztökélni. Gondolom máshol is vannak problémák, de Nagyölveden a közösségi létre kell rászoktatni a lakosokat. De ez nehéz feladat, hiszen ha nem tapasztalja meg valaki a közösség lényegét, akkor mesélni róla nem sokat ér. Próbálkozunk közösséget építeni, ahol mindenki jól érzi magát, ahol tesz a közös cél érdekében. Szeretünk itt élni, hiszen nyugalom van, nincs közelünkben olyan nagy város, amely felforgatná az életünket. Nekünk, legalábbis többünknek ez tetszik. De azért persze mi sem vagyunk elégedettek. Többre, szebbre vágyunk. Azért is örültünk mikor Antala Zsuzsa, a Magyar Televízió munkatársa, helyi lelkésznőnk nővére megismertetett bennünket azzal a kötegyáni ötlettel, melyet több éve közösen valósítanak meg a művészek, hogy csatlakozzunk hozzájuk, s próbáljuk az ő példájukra szépíteni lakókörnyezetünket. Falunkban nagyon sok a szabad, zöld terület, ahova sok - sok köztéri alkotás elfér. Látva a kisfilmet és magát a valóságot, belevágtunk ebbe a közös projektbe. Az idei év tavaszán, májusban láttuk vendégül a művészeket, akik meglepetésünkre nagy szeretettel érkeztek és alkottak egy hétig a faluban, s nem számított az, hogy az egyikük nem beszél szlovákul, míg a másikuk nem ismeri a magyar nyelvet. Néha tolmácsra sem volt szükségük, s mégis megértették egymást. Ez nagyon megfogott bennünket. Igazolva azt a tényt, hogy szeretettel, türelemmel sok minden létrejöhet. Kapcsolatunk további építése érdekében meglátogattuk a helyi képviselőkkel és a közalkalmazottakkal Kötegyánt, hogy lássák ők is azt, ami bennünket megragadott és meghatározta további tetteinket is jelentős mértékben. Találkozva Kötegyán község polgármesterével felvetettük az ötletet, kössünk testvér-községi egyezményt, hogy tovább mélyíthessük kapcsolatainkat, építhessük közös jövőnket. Szeptember 11-e volt az az időpont, amikor megpecsételtük ezt a barátságot. Reméljük ez a tett nem történt hiába. Bízom abban, hogy a kötegyániak is meglátogatják a mi kis falunkat és további barátságok szövődnek. Cseri Zita polgármester

14 Interregionális együttműködés Kulturális értékteremtő nemzetközi művésztelepek A Békés megyei Kötegyánban 1997 re a helybeliek megelégelik környezetük rombolását, megalakítják a Kötegyáni Baráti Kör Egyesületet és feléled a régen szunnyadó kovász. A magyar-szlovák-német-román vegyes kultúrájú térségben a haldokló folyó helyére Ökoparkot, tájépítészetet, művészetet álmodnak. Pályáznak, kilincselnek, szerveznek, teremtőerejű barátokat hívnak. 2007-re a Baráti Kör fennállásának 11. évfordulójára mind küllemében, mind szellemiségében megújult a falu. Az elmúlt 11 évben 100 művész fordult meg a nyári kulturális értékteremtő nemzetközi művésztelepeken. A kötegyáni példa hatására Doboz, Kondoros, Sümeg, a romániai Mezőpetri és a szlovákiai Nagyölved is szobrokkal gazdagodott. Beindult egy interregionális együttműködés. Hogy mindezt elérjük nem, nem volt ennyire egyszerű az út. Kötegyán az a kis falu, fehérre meszelt házaival, Nagyszalonta mellett, ahol Arany János költő élt. Táncsics Mihály itt bujkált, tanított és dolgozott a református parókián. Itt született Fényes Imre fizikus. A Kötegyáni Baráti Kör Egyesület 1997-ben alakult, helyben élő alkotók, kreatív értelmiségek kezdeményezésére 21 fővel. A szervezet alapító célkitűzései között szerepelt a kötegyáni lakosok életkörülményeinek javítása, a helyi kezdeményezések támogatása, a településen élő polgárok közügyekben való részvételének és a közügyek iránti felelősségének növelése. Az Egyesület az elmúlt 10 évben széles körű partnerséggel az alábbi közösségfejlesztési, közművelődési, vidékfejlesztési programokat valósította meg. Az önkormányzattól átvett feladatátadás keretében működtette (működteti) a közösségi színteret, ellátja a közművelődési tevékenységet: segítette a kiscsoportok nyugdíjas klub, kertbarát kör, erdélyi kör, cukorbeteg klub tevékenységét, kiállításokat szervezett a művelődési házban (vadászati, képzőművészeti), részt vett a település szintű rendezvények (majális, augusztus 20.) szervezésében. Helyet biztosított, kiszolgálta, segítette a település intézményeinek, lakóinak közösségi színtéren megvalósított rendezvényeit. A közel 15 000 ezer kötetes községi könyvtárat az önkormányzattól átvett feladatellátás keretében működteti a szervezet. (Jelenleg tárgyalás alatt áll, hogy a közeljövőben a Sarkad és Térsége Többcélú Önkormányzati Társulás veszi át a könyvtári feladatokat.) Az elmúlt három évben a helyi lakosság számára író-olvasó találkozókat, felnőtt felolvasó délutánokat, fotó és képzőművészeti kiállításokat szerveztek. Az Egyesület a közművelődési feladatellátást az önkormányzattól átvett normatív pénzeszközből és pályázati támogatásokból valósítja meg. A szervezet a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány Támogatásával 1998-ban indította el a teleházat, amelynek keretében jelenleg is igénybe vehető szolgáltatások: szaktanácsadás, információközvetítés, nyomtatás, fénymásolás, szövegszerkesztés, számítógép-használat, internet-használat, szkennelés, plakátok, meghívók, névjegykártyák készítése. Az e-magyarország pont szintén nyertes pályázati program révén 2004-től működik a könyvtárban. A Kötegyáni Baráti Kör vezetője (a Kistérségi Civil Fórum elnöke) és a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete együttműködésében 2005-ben kezdődött el az a kistérségi közösségfejlesztő program, amelynek célja a civil szervezetek hálózattá történő szerveződésének elősegítése, az együttműkö-

dés fejlesztése, a sarkadi Kistérségi Civil Fórum munkájának megerősítése. A programok során a szervezők több képzést, szakmai műhelyt is rendeztek a kistérségben található közel 120 civil szervezet részére, pl. pályázatírás, menedzsment, hálózatépítés témakörökben. A kistérségi közösségfejlesztő munkát a Sarkadi Kistérségi Civil Fórum tagjai által választott szakmai team irányítja. Az Egyesület legkiemelkedőbb és legeredményesebb tevékenysége : A Nemzetközi Nyári Művésztelep Az Egyesület 10 éve szervezi azt a nemzetközi nyári művésztelepet, amely erősíti a lokálpatriotizmust, összefogásra készteti a falu lakosságát, akik közösen teremtenek értéket az ide látogató népművészekkel, képzőművészekkel és iparművészekkel együtt. Konkrét példája ennek a Millenniumi Emlékhely, a Napóra elkészítése, amelynek a létrehozásában a művészeken kívül a községben élő szakemberek (asztalos, kőműves, ács) közreműködtek. A művésztelepre látogatók megismerkedhetnek a vidéki népművészeti motívumvilággal és határon túlról hozott néprajzi motívumokkal. Az elmúlt három évben több, mint 100 alkotó fordult meg a településen. A határon túlról Szlovákiából, Szerbiából, Romániából több, mint 50 alkotó vett részt a művésztelepeken. A művésztelep szimbolikus jelentésű összekötő kapoccsá vált a művészek és a művészetet kedvelő közösség között, valódi közösségteremtő zarándokhelyé vált néhány év után. Magyarországról, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából fordultak meg itt művészek, akik munkájukkal kulturális értéket teremtettek, megalkották a kopjafa-és szoborgyűjteményüket. A művészek, akiket megérintett a Csillagboltos Műterem varázsa újabb alkotókat hoznak magukkal évről-évre. Mi a kulturális értékteremtő művésztelepek hozadéka? Együttműködésen alapszik A művészek feladatvállalása Pályázati források megszerzése Közösségfejlesztő hatása a településre, kistérségre Javult az itt élők közérzete Folyó rehabilitáció Hozzájárul a turizmus fejlesztéséhez Munkahelyteremtő hatása A településre látogató szellemi tőke hatása a település fejlődésére Művészek részére továbbképzés az alkotás öröme, kísérletező, érték teremtő kedvet kínál Kulturális híd jön létre (Magyaroszág, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ausztria) között Irányt mutat egyes képző-iparművészeti irányzatok között A nemzeti kultúra részévé válik gyökerekből táplálkozik, új értéket teremt A projekt terjesztése: Országjárás keretében előadások, nyomatatott formában, filmen. Elkezdett munkák: Kötegyán Öko-park Kondorosi Csárda környéke, Tájház, utcák Tükörprojekt Mezőpetriben (RO) 2009. november 15 Nyugat-Magyarországi Egyetem Sümegi Képzési központja Belényes és Nagypetri (RO) 2008-ban létrejött nemzetközi művésztelepek: Közel 30 db térplasztika átadására került sor. Velké Ludince / Nagyölved, Szlovákia Kötegyán Kétegyháza Nagypetri Az egyesület tervei: Közösségi és alkotóház a Csillagboltos közösségi műhely pályázati anyaga a források megszerzésére 2008-2013 között. Megközelítőleg 260 millió Ft. A vidékfejlesztéshez kapcsolódó, képzések, turisztikai attrakciók. IKSZT pályázat Ungvári Mihály Kötegyáni Baráti Kör elnöke

16 A Békés Megyei Népművészeti Egyesület hosszú évek óta aktívan tevékenykedik a határmenti kapcsolatok kiépítésében a népművészet területén A kapcsolatok tartalma: Népi kézműves szakmák oktatása Kölcsönös bemutatkozások - kiállítások Közös projektek létrehozása Alkotások létrehozása Határon átnyúló népi kézműves hálózat kialakítása A szervezet a különböző projektjeit az alábbi együttműködő partnerekkel valósítja meg: Vajdasági Magyar Folklórközpont, Szabadka Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, Csíkszereda HATÁRMENTI KAPCSOLATOK A NÉPI KÉZMŰVESSÉGBEN Békés megye és Erdély élő népművészetét bemutató kiállítás Székelyudvarhely, 2006. Békés megye élő népművészetét bemutató kiállítás Lendva, 2008. Vajdasági Magyar Folklórközpontban vizsgázott hallgatók kiállítása Békéscsaba, 2009 Az együttműködések keretében jelentősek azok a konferenciák, amelyek egy-egy alkalommal több száz résztvevőt is megmozgatnak, ilyenek voltak többek között: Tájházak Magyarországon és a Vajdaságban - Szabadka Turizmus és a népi kézművesség - pályázat, konferencia és kiállítás, Székelyudvarhely Merre tart a népi kézművesség? konferencia, Békéscsaba Szabadtéri kapumúzeum, Békéscsaba Harangláb, Szabadka Padok, játszótéri elemek, Vésztő Székely kapu, Békéscsaba Egyébszabadtéri alkotások, Békés megyében Az Egyesület az együttműködések erősítésére kiemelt feladatának tekinti a határon átnyúló népi kézműves hálózat kialakítását, amelynek céljai között szerepel: Együttműködési fórum kialakítása Rendszeres információközvetítés, kölcsönös tanácsadás megteremtése Kölcsönös szolgáltatások kialakítása A meglévőn túli közös cselekvések, közös projekt indítása Határon átnyúló szakmai ernyőszervezet kezdeményezése A program munkamódszerei: Egyeztető fórumok, Hiányzó kompetenciák fejlesztése tréning Érdekérvényesítő fórum Kiadvány megjelentetése ARTERA Alapítvány, Székelyudvarhely Magyar Művelődési Intézet, Lendva Fiatal népművészek Társasága, Szlovákia Békés Megyei Népművészeti Egyesület, Békéscsaba Az együttműködési területeken belül a tevékenységek széles skálája található, ezek közül is kiemelkedik a népi kézműves szakmák oktatása, többek között a békéscsabai OKJ-s végzettséget nyújtó képzések, oktatók biztosítása a szabadkai képzésekhez és a Határok nélküli néprajzi Népfőiskola. A kölcsönös bemutatkozások elsősorban kiállítások keretében valósulnak meg, amelyek jelentősebb állomásai: Békés megye és Vajdaság élő népművészetét bemutató kiállítás Szabadka, 2005. A szabadtéri alkotások létrehozása a Nemzetközi Fafaragó Találkozó-k alkalmával történik, amelyeknek jelentősebb produktumai az alábbi helyszíneken láthatók: Pál Miklósné Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnöke

17 Rajtunk múlik Tordas 2008. február 25. és 29. között tartotta Közösségi munka Továbbképzés a személyes szolgáltatást nyújtó szakemberek számára címmel közösségfejlesztő képzését a proháló hálózat. Az akkreditált képzést Kunbábonyban, a Civil Kollégium, a Közösségfejlesztők Egyesülete és az ELTE közreműködésével tartottuk, amelyen proháló tagszervezetei közül 12 fő képviseltette magát. A képzés végén minden résztvevő záródolgozatot készített. A phérték hasábjain folyamatosan közöljük az elkészült írásokat. Felelős döntés Tordas 1620 lakosával kis település Fejér megyében Martonvásártól 9 km-re, a Szent László patak mentén. Tordas neve akkor vált ismertté, amikor az első világháború utáni szegénység idején, itt alakult meg a HAN- GYA Szövetkezeti Mozgalom, Almási Balogh Elemér vezetésével. A HANGYA Szövetkezet a megroppant Magyarország talpra állításában nyújtott mentőövet a lezuhant értékű mezőgazdasági termékek előállítóinak, a magyar termelőknek. Valójában termelési és értékesítési szövetkezeteket alakítottak a magyar áruk védelmében, mellette egy agrárpártoló filozófia mentén afféle vidékfejlesztési programot kezdtek el, amelyet a háború és az 1949-es rendszer és tulajdonváltás ölt meg. A tordasi emberekben él ez a tudat és büszkék múltjukra és ápolják a hagyományokat. Védik a település nyugalmát, csendjét és az éltető falu megtartásán munkálkodnak. Egyszercsak 2007. április, május tájékán vagyunk. Az M7-es út felé eső területen talajmechanikai vizsgálatot kezdtek a Wienerberger Téglagyártó Zrt. megbízásából, akinek a tulajdonába került a rendszerváltást követően a Magyar Téglaipari vállalat összes téglagyára. A talajmechanikai vizsgálatokat követően hivatalosan is megkeresték a képviselő testületet, és elhúzták az orruk előtt a mézesmadzagot : Épülne egy téglagyár is természetesen a falu szélén, és távolabb agyagbányát is nyitnának Mindezért csak a támogatást kérik és rövidesen ömleni fog a pénz a településre, no meg munkahelyeket is teremtenének Az önkormányzat adóssága jelentős mértékű (közel 30 millió Ft), mert csökkent az állami támogatás, és a művészeti iskola támogatása is jelentős terhet ró az önkormányzatra. A költségvetés szűkös helyzetében fénysugárként villant meg a becsült 50 millióra tehető iparűzési adó. Júliusban, az előző év őszén választott testület 9 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett úgy határozott, hogy helyi népszavazást ír ki a téglagyár ügyében. Tehát a képviselők túlnyomó többsége, bár törvényi felhatalmazásuk van arra vonatkozóan, hogy a kérdést esküjükhöz hűen, saját lelkiismeretük és legjobb tudásuk alapján eldöntsék, visszaadták a döntés jogát a választópolgároknak. Ez a döntés példanélküli a község életében. E döntés megelőzően a falu lakosságának egy rész kinyilvánította nemtetszését a létesítendő téglagyár vonatkozásában. A Tordason működő civil szervezetek pedig pontos tájékoztatást kértek az önkormányzattól a létesítendő gyárról és bányáról. A civil szervezetek fórumot szereztek a tagjaiknak, és az alábbiakban állapodtak meg: Felveszik a kapcsolatot a solymári civilekkel, mivel az ott működő téglagyár által kibocsátott füstgázok erősen szennyezik a levegőt Tordas Értékei civil lapban közzéteszik az önkormányzat érveit, amely a téglagyár létesítése mellett szól. Felkérnek szakértőket civil szervezeteken keresztül a környezeti hatások elemzésére Ellátogatnak Tiszavasváriba az új téglagyárba, amit a Wienerberger Zrt. pár éve helyezett üzembe Jó kapcsolatot tartanak az önkormányzattal és a képviselőkkel Elérkezett szeptember eleje, mindenütt a faluban a téglagyárról beszéltek. Elhangzottak érvek és ellenérvek. Mindenki Tordasért aggódik! Szeptember 21-én megemlékeztek a múltról, amikor a község HANGYA minta falu volt. Ünnepeltek, jól érezték magukat, de azért mindenki érezte, hogy ez az ünnep kicsit feszesebb volt, és mindenkiben jelen volt az aggódás a faluért, a környezetért. A Wienerberger Zrt. támogatásával megjelent egy önkormányzati tájékoztató, amit minden tordasi házhoz eljuttattak, illetve 29-én a Fórumon is osztani fognak. Minden eddigi felmerült kérdésre válaszoltak. A tájékoztató első oldalán szerepel a polgármester és hat képviselő neve, vállalva a tájékoztatóban leírtakat. Szeptember 25-én a Polgármesteri Hivatal előtt Czifka János, a Tordas Értékmegőrző-fejlesztő és Kulturális Közhasznú Egyesület elnöke olvasta fel a petíciót. Ebben arra kérik a polgármestert, hogy ne támogassa a téglagyár

18 megépítését és az agyagbánya nyitását. Úgy vélik, hogy a bányaművelés porral, zajjal jár, a téglagyár füstje pedig, veszélyezteti az ott élők egészségét. A petíció megfogalmazása szerint rövidtávú, szűklátókörű az a gondolkodás, amely ezen a módon próbál a község anyagi helyzetén segíteni. A petíció átvevő polgármester Juhász Csaba megköszönte, hogy alkotmányos formában nyilvánítottak véleményt, és tájékoztatta a megjelenteket, hogy a hétvégén, szombaton a Művelődési Házban fórumot tartanak. A résztvevők gázálarccal ajándékozták meg a polgármestert, aki viszonzásul néhány képviselő társával égetett bortartó téglákat osztott szét az emberek között. Lázas munkával elkészült szombatra a Tordas Értékei című újság különszáma, amit a fórum előtt kiosztottak a résztvevőknek. Ebben a számban olvasható a Petíció is. A civilek felkészültek a szombati találkozóra és megállapodtak abban, is hogy a szervezetek, vagy a tagok által leírt vélemények esetében a sokszorosított szórólapokat mindenesetben írják alá, vállalva véleményüket. Továbbá megegyeztek abban is, hogy az utolsó héten egy szórólapot készítenek a törökbálinti helyzetről, egyet a szavazólapról, és egy összehajthatót az október 7-i népszavazás környezetvédelmi felhívásáról. Elérkezett a szeptember 29-i fórum napja. Ez a fórum már a harmadik volt Tordason a téglagyár ügyében. Indulatok és érzések, vélemények és ellenvélemények és érdekek feszültek egymásnak, s érződött: bármilyen döntés születik, az egyik félnek fájdalmas lesz. Juhász Csaba polgármester beszámolt a Wienerbergernél tett látogatásukról, és az ott látott technológiák meggyőzték arról, hogy a leendő korszerű létesítmény nem okoz hátrányt Tordasnak. A beszámoló alatt indulatos megjegyzések hangzottak el az ellenzők részéről, időnként pattanásig feszült a hangulat, de aztán maradt a parlamentális keretek között a vita. A másfél órás önkormányzati tájékoztató és lakossági hozzászólásokat követően, amikor a téglagyár képviselője emelkedett szólásra, a teremből tüntetőleg kivonult a téglagyár ellen hevesen tiltakozók többsége, mondván: semmilyen körülmények között nem akarnak sem gyárat, sem bányát a vonzó táji adottságokkal bíró községben és határában! A tordasi feeling nem eladó! A népszavazás előtti hetek felforrósodott hangulatában egyébként nem kétfelé vált a lakosság a téglagyár ügyében, hanem háromra, s nem politikai szempontok voltak a meghatározók. A fideszes többségű önkormányzati testület és a hozzájuk csatlakozók pártszempontból függetlenül a beruházás mellett törtek lándzsát, s ugyanígy a falu idilljét féltő és a téglagyárat, de különösen a bányát elutasítók között is többféle politikai beállítottságú személyek voltak. A harmadik csoport a volt jegyző körül alakult ki. Ők markánsan és erőteljesebben hallatták hangjukat, a lakossági fórumokon is keményen bírálták az önkormányzat tagjait. Álláspontjukkal igen, hangvételükkel számos helybéli nem értett egyet. 2007. október 7. A népszavazás napja. A település lakosságának 77%-a szavazott. Az eredmény: 1247 szavazatból 618-an nemmel, 355-en igennel szavaztak a létesítendő téglagyárra, és az agyagbányára. Döntött a község lakossága a község jövőjéről. Vesztes-vesztes játszma volt ez, mondta el csendesen a népszavazást követően Szendrői Júlia helyi lakos, a Sze-La-Vi civil szervezet vezetője, vidékfejlesztő szakember. Tovább kell lépnünk, megtalálnia megoldást az önkormányzat anyagi helyzetének javítására. Fontos lenne, hogy ne szálljon el ezután egyik fél sem. A beruházást leszavazók ne gondolják, hogy legyőzték az önkormányzatot, mert erről szó sincs, s a testület, később ne vágjon viszsza azzal, hogy azért nincs pénz, mert megakadályozta a lakosság a fejlesztést. Szorosabb együttműködésre van szükség, együttgondolkodásra. Ui: 2007 októberétől folyamatosan beszélgetéseket, fórumokat szervezünk, amelynek célja, hogy a községben Állampolgári Tanács alakuljon, a képviselőtestület munkájának segítésére és a lakossági vélemények közvetítésére. Kovács György A lakossági véleményfelmérés eredményét a 19. oldalon mutatjuk be.

19